Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Romániai Magyar Demokrata Szövetség /RMDSZ/
30951 tétel
1995. február 11.
"Az RMDSZ Külpolitikai Tanácsadó Testülete /KTT/ febr. 9-én ülésezett, hogy kidolgozza az atlantai találkozón követendő tárgyalási stratégiát. Ekkor tudták meg, hogy a román küldöttség kibővült az RNEP képviselőjével. A KTT több tagja ezt a megállapodás megszegéseként értékelte. Ezek után kérdésessé vált az RMDSZ részvétele. A KTT levelet intézett a PER-hez, tisztázza, milyen oknál fogva került a küldöttségbe az RNEP képviselője. Kiderült, hogy a román kormány kérésére történt a változtatás, de az illető csak megfigyelői minőségben lesz jelen. Az RMDSZ úgy döntött, hogy részt vesz a megbeszélésen. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 15./ Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke hangsúlyozta, hogy az RMDSZ számára az RNEP jelenléte elfogadhatatlan. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11-12./ "...gondoljuk meg: azzal üljünk le tárgyalni, aki tegnap kijelentette, hogy a magyarokat deportálni kell? És miről tárgyaljunk vele?" - idézte beszámolójában Gyarmath János Takács Csabát. /Magyar Nemzet, febr. 11./"
1995. február 11.
Larry Watts, a PER bukaresti képviselője febr. 10-én bejelentette, hogy a PER felvette az Atlantában tárgyalók listájára Emil Romant, Funar pártjának, az RNEP-nek a képviselőjét. Az RMDSZ Allan Kassofhoz, a PER igazgatójához fordult, miért nem tartják be az előzetes megállapodást, hogy az RNEP nem lesz jelen? Nem kaptak elfogadható választ. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke hangsúlyozta, hogy az RNEP jelenléte az RMDSZ számára elfogadhatatlan. Keresik a megoldás lehetőségét, mondta Takács Csaba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11-12., Magyar Nemzet, febr. 11./
1995. február 11-12.
"Adrian Nastase képviselőházi elnök, a vezető kormánypárt ügyvezető elnöke febr. 8-án a televízióban kifejtette, hogy a négy pártnak egységesen, megfontoltan, de a legnagyobb határozottsággal kell fellépnie az RMDSZ "destabilizáló" törekvései ellen. Nastase sorolta az RMDSZ "bűneit" a szeparatizmustól kezdve Frunda György strasbourgi és Markó Béla londoni felszólalásáig. Az RMDSZ-nek tehát fel kell készülni egy újabb kampányra. Ugyanakkor az RMDSZ-tagság tájékozatlan, figyelmeztetett Ferencz L. Imre, nem értik, mi történik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11-12./"
1995. február 13.
Febr. 11-én hazaérkezett Londonból Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Elmondta, hogy Londonban előadást tartott az RMDSZ autonómiatervezetéről. A PER táviratban tudatta az RMDSZ-szel, hogy a román kormány elfogadta: az RNEP képviselője megfigyelőként, hozzászólási jog nélkül vesz részt az atlantai értekezleten. Az RMDSZ vezetői febr. 11-én késő éjjelig tanácskoztak, végül úgy döntöttek, hogy mégis elindul küldöttségük, febr. 12-én elindultak repülőgéppel Atlantába. A küldöttség: Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba. Tokay György, Frunda György, dr. Csapó József és dr. Kelemen Árpád. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13., Magyar Nemzet, Gyarmath János bukaresti tudósítása, febr. 13./ Jimmy Carter volt amerikai elnök lesz a kétoldalú megbeszélés közvetítője. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./
1995. február 13.
Hajdú Gábor, az RMDSZ Hargita megyei szenátora háromhetes észak-amerikai utat tett. Politikusokkal és szakértőkkel lezajlott találkozóin kifejtette, hogy a romániai magyarság törvényes jogainak érvényesítéséért küzd. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./
1995. február 14.
"Febr. 10-én a parlamentben ünnepélyes "tanulmányi ülésen" emlékeztek meg az 1989 utáni fordulat egyik eseményéről, az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács megalakulásának ötödik évfordulójáról. Először Iliescu elnök beszélt, majd az akkori testület számos vezetője felszólalt. Király Károly, aki akkor a testület alelnöke volt, emlékeztetett, hogy a kisebbségi kérdés megoldatlan maradt. A tévében és rádióban közvetített nyolc órás ülésen idegengyűlölő, magyarellenes kirohanások is elhangzottak. A véres marosvásárhelyi eseményekért több felszólaló az RMDSZ-t és a "magyar irredenta köröket" tette felelőssé. - Az elhangzott beszédeket könyvben megjelentetik. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./"
1995. február 14.
Emil Constantinescu professzor, a DK elnöke felszólította az RMDSZ-t, világosan szögezze le, hogy tiszteletben tartja az alkotmányt. A professzor kifejtette, hogy a romániai politikai helyzet romlásának fő okozója a magyar szervezet. /Magyar Hírlap, febr. 14./
1995. február 14.
Febr. 13-án a képviselőház elfogadta a Petre Turlea képviselő RMDSZ-ellenes indítványát is magában foglaló napirendet. Ennek alapján vitát kezdtek az RMDSZ-t elítélő szövegtervezetről. Nem fogadták el Dinu Patriciu liberális vezető indítványát, hogy a marosvásárhelyi események ötödik évfordulóját, márc. 20-át nyilvánítsák a tolerancia napjának és ezen a napon Marosvásárhelyen tartson kihelyezett ülést a parlament./Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./ Az RMDSZ-t elítélő bizalmatlansági indítvány képviselőházi vitájában Antal István RMDSZ-képviselő visszautasította azt a vádat, hogy az Orbán Balázs-szobor avatásakor románellenes megnyilatkozásokra került volna sor. Varga Attila RMDSZ-képviselő a szövetség autonómia-koncepciójáról szólva cáfolta, hogy az RMDSZ etnikai alapon akarja megvalósítani a regionális autonómiát. Nem lehet nemzetállamról szó egy olyan országban, amelyben 15 kisebbség él és a lakosság 10 %-át alkotják, hangsúlyozta Borbély László RMDSZ-képviselő. A hatalom nyílt vagy burkolt támogatásával példátlan magyarellenes kampány folyik. Jellemző, folytatta, hogy miközben Atlantában román-magyar dialógusra készülnek, itthon alaptalan vádakra épített bizalmatlansági indítványt vitatnak meg a parlamentben. Borbély László felhívást intézett az ország pártjaihoz a magyarság törekvéseinek előítéletektől mentes megközelítésére, az őszinte dialógusra. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 16., RMDSZ Tájékoztató, febr. 14., 471. sz./
1995. február 14.
"A szenátusban a vezető kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja nyújtott be egy nyilatkozat-tervezetet, amely elutasítja Markó Béla Londonban tett kijelentését és kifejti, hogy a nemzetállamban a magyar kisebbség a román nép része a törvényhozó testület szemében. A vitában szót kaptak a legismertebb szélsőséges pártvezetők, így Corneliu Vadim Tudor, Adrian Paunescu, stb. A szavazáskor tiltakozásul kivonultak az RMDSZ szenátorai. A vezető kormánypárt szövege 105 voksot kapott egyetlen ellenében, 5 tartózkodás mellett, a román pártok tehát egységesen foglaltak állást a magyar szervezettel szemben. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./ Az elfogadott határozat szerint a szenátus "döbbenettel és aggodalommal" vette tudomásul, hogy Markó Béla londoni nyilatkozata szerint a nemzetállam nem oldja meg a nemzetiségi kérdést, továbbá Románia 1918-ban annektálta Erdélyt, a romániai magyar kisebbséget az évtizedek során megpróbálták asszimilálni. /Magyar Hírlap, febr. 14./"
1995. február 14.
"Febr. 11-én Marosvásárhelyen ünnepelte megalakulásának ötödik évfordulóját a Vatra Romaneasca. Vacaroiu miniszterelnök is megjelent, a sajtó képviselőinek elmondta, hogy ez nagyon fontos esemény és örömmel fogadta el a meghívást. Ott volt még Adrian Nastase képviselőházi elnök, Dan Mircea Popescu munkaügyi, Valeriu Tabara mezőgazdasági miniszter, aki egyben a Vatra alelnöke, Octavian Cosmanca, a helyi közigazgatási ügyek államtitkára, továbbá többek között Gheorghe Funar, Adrian Paunescu szenátor, C. V. Tudor és Victor Surdu. A magyarellenes kirohanások arzenáljából semmi sem hiányzott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./ A Vatra Romaneasca létrejöttének ötödik évfordulóján meleg hangú levelet intézett a szervezethez Iliescu elnök, újból kifejtve az RMDSZ által követelt autonómiaformák elutasítását. Az államelnök szerint a Vatra "egyensúlyi tényező" volt és a "hazafias érzelmeket buzdította". A román állam nemzeti egysége szent érték, ennek vitatása a román nép méltóságát és jogos érdekit sérti. Az RMDSZ szeparatista törekvései feszültséget keltenek. Ugyanakkor vissza kell utasítani a túlzott és szerencsétlen replikákat is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13., Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./
1995. február 15.
A magyar külügyminisztérium mérlegeli, hogy milyen formában és milyen szinten reagáljon a román parlamentben elfogadott, RMDSZ-t elítélő határozatára. /Népszabadság, febr. 15./
1995. február 15.
Az elmúlt hetekben elhangzott vádaskodások politikai jellegűek, egyetlen vádaskodónak sincs bizonyítéka az RMDSZ elleni rágalmakra, hangsúlyozta Bodó Barna, az RMDSZ politikai alelnöke. Az RNEP támadás-sorozata fasiszta jellegű. Állampolgárokat emberi jogaiktól megfosztani, ezt nem lehet másképpen megfogalmazni. Tőkés László bejelentése, hogy visszavonul a nyilvános közszerepléstől, szomorú velejárója az RMDSZ-ben uralkodó politikai feszültségeknek, értékelte Bodó. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 15./
1995. február 15.
Csapó I. József RMDSZ-szenátor jogi alátámasztását adta az autonómiának, az önkormányzatnak. Nemzetközi dokumentumokra és a román alkotmányra hivatkozott pontokba szedett indoklásában. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 15./
1995. február 15.
"A Nagy Benedek-affér hátterében a polarizálódás észlelhető. Az egyik tábor, a radikálisok Tőkés László mellé sorakoznak, a másik szárny Magyari Nándor László, az RMDSZ önkormányzati és reformügyi főosztályának vezetője, a Szabadelvű Kör tagja szerint enyhe többséget képvisel és a paletta bal oldalán áll. Ez a két pólus a parlamenti frakcióban is jelen van. Magyari szerint a radikális szárny lassan elszigetelődik a román parlamenttől, egyre kevésbé vesz részt a folyó munkában. Elítéli Nagy Benedek írását, ugyanúgy azokat, akik azt tanácsolták neki, hogy terjessze írását a frakción belül, "eszközként használták fel ebben a belpolitikai háborúban." Magyari Tőkés Lászlóval sem ért egyet, amiért felszólította a frakciót, hogy döntsön, "sugallva azt is, hogy milyen határozatot hozzon." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 15./"
1995. február 15.
"A román sajtó továbbra is ellenségesen reagál az amerikai tárgyalás tényére. A lapok beszámolnak arról, hogy Atlantában a Carter-központ előtt /ahol a tárgyalás folyik/ románok egy csoportja tüntetett ilyen feliratú táblákkal: "Amerikában a hivatalos nyelv az angol, Romániában természetesen a román."Az ellenzéki Ziua "Az atlanti diktátum címmel közölte Sorin Rosca Stanescu kommentárját. A másik ellenzéki lap, a Romania Libera hasábjain Anton Uncu támadta a találkozót és az RMDSZ-t, a bécsi döntőbíráskodásra emlékeztetett. Az államelnökséghez közel álló Dimineata közli Mircea Manea "A románellenes hungarista tevékenység jelentősebb állomásai a háború után" című összeállítását. Ebben azt fejtegeti, hogy a magyar nacionalizmus a világháború előtt, majd azután is "mindent alárendelt Nagy-Magyarország helyreállítása utópisztikus eszméjének." Többek között Horn Gyula Cölöpök című könyvéből vett idézetekkel kívánja bizonyítani, hogy nehéz olyan magyar politikust találni, akit ne "a románok iránti ösztönös gyűlölet és a Románia iránti pökhendi lenézés jellemezne". /Szabadság (Kolozsvár), febr. 17., Magyar Hírlap, febr. 16./ Anton Uncu Döntőbíróság! címen elítéli az RMDSZ-t: "valamennyi politikai alakult elítéli e szövetség túlkapásait". A szerző véleménye az atlantai tanácskozásról: "Az RMDSZ döntőbíróságban reménykedett egy olyan kérdésben, amely egy egységes, nemzeti, szuverén és független állam elidegeníthetetlen jogához tartozik..." /Romania Libera, febr. 15./"
1995. február 15.
"Dr. Dáné Tibor, az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülésének elnöke védelmébe veszi Balogh Edgárt, aki a harmincas években - mint annyi európai Nobel-díjas - "fiatal értelmiségiként hittel szegődött a kommunista eszmék szolgálatába, és maradt hűséges hozzájuk. Mint annyian másokat, őt is történelmi okok és folyamatok késztették "a damaszkuszi útra", amelyre annál is könnyebben ráléphetett, mert nem kövezett meg és poroszlók kezére sem adott senkit." Dáné Tibor elítéli Miklós László Szocdem vagy nem szocdem? /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28-29./ című írását és kijelenti, hogy visszautasít minden sajtómesterkedést. Helyesen cselekedtek, amikor tiszteletbeli elnökükké választották Balogh Edgárt. /Csak zsdánovi felhangok nélkül! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./ "
1995. február 16.
Markó Béla RMDSZ-elnök az első napról elmondta, hogy éles viták voltak, sorra vették a legfontosabb kérdéseket, elkészítettek egy problémalistát. A második napon, febr. 15-én a tárgyalásokat Jimmy Carter vezeti. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./
1995. február 16.
Alkotmány- és nemzetellenesnek tartja az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsát, nyilatkozta Adrian Casunean, Kovászna megye prefektusa, ha azt a gyakorlatba ültetik, javasolja a kormánynak az illető polgármesterek és tanácsosok menesztését. A prefektus törvénytelennek tartja márc. 15-e megünneplését, mert kitűzik a magyar zászlót és eléneklik a magyar himnuszt. A prefektus körlevelet adott ki: minden ünnepséget csak a helyi vezetők jóváhagyásával lehet megszervezni. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./ Erre a nyilatkozatra reagált Puskás Bálint Zoltán jogász, az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke: márc. 15-e ünneplését mindig az RMDSZ szervezi meg, arra nem kell engedélyt kérni. Nem törvényellenes, ha az ünnepségen megjelennek a polgármesterek. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 16./
1995. február 16.
Vida Gyula RMDSZ-képviselő az 1995. évi költségvetés vitáján tartott felszólalásában megállapította, hogy az előterjesztés nem tekinthető a költségvetést megalapozó dokumentumnak. Az 1994-es évből csak a pozitív folyamatokat mutatja be. Az eladatlan ipari árukészlet egy év alatt 54 %-kal nőtt, folytatódott tehát az elavult struktúrák pénzelése. 1994-ben 35 %-os volt a magánszektor hozzájárulása a nemzeti össztermék termeléséhez, az iparban azonban csak 10 %-os. Az állami vállalatok adóssága az elmúlt évben 40 %-kal emelkedett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./
1995. február 17.
"Febr. 10-11-én szórványtanácskozást rendeztek Nagyenyeden, több mint harminc civil társadalmi intézmény, az egyházak és szakmai társaságok képviselői próbáltak meg koncepciót kidolgozni a szórványkisebbség sajátos problémáinak megoldására. Szórványról akkor beszélhetünk, ha a kisebbség a helyi lakosság 10 százaléka alá süllyed. Szórványnak tekinthető az egész Bánság, Arad, Hunyad, Szeben, Brassó, Beszterce, Máramaros és Fehér megye, nyilatkozta Bodó Barna, az RMDSZ politikai alelnöke. A magyar lakosságból 700 ezer él szórványban. Sok alapítvány jött létre, a legtöbb az oktatás gondjaival kíván foglalkozni. A temesvári alapítvány pedig a szórvánnyal kapcsolatos elméleti kérdéseket vizsgálja. Az Anyanyelvápolók Szövetsége, a Pedagógusok Szövetsége is foglalkozik ezzel a kérdéssel. Az oktatással kapcsolatos szórványtalálkozót 1994 őszén tartották. A jelenlegi tanácskozáson javasolták az RMDSZ-nek, hogy hozzon létre szórványirodát. Vetési László lelkész is tartott előadást. Az összegyűltek elhatározták, hogy márciusban szórványtanácsot hívnak össze. /Temesvári Rádió, febr. 13., MTI, febr. 16./ A megjelentek felkérték Bodó Barnát és Vetési Lászlót, hogy a tanács összehívásáig vállalják el az operatív feladtok kezelését. A szórványtanács feladata a szórványhelyzettel kapcsolatos gondok és feladatok összegyűjtése. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 15., 472. sz./ Az előadók között volt Vetési László "A szórvány - vázlatos helyzetelemezés" és dr. Csávossy György "A magyarságtudat megőrzése a szórványban" című előadásával. Kományi János marosvécsi tanár beszámolt a Kemény János Alapítvány munkájáról. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./"
1995. február 17.
Febr. 16-án Atlantában közös sajtóértekezletet tartottak a román-magyar kerekasztal-tanácskozás résztvevői. Markó Béla RMDSZ-elnök emlékeztetett a romániai magyarság, kiemelten az RMDSZ elleni heves kampányra. Hrebenciuc kormányfőtitkár már azt is fontosnak nevezte, hogy a felek le tudtak ülni az asztalhoz és egyetértenek az eszmecsere folytatásában. Hrebenciuc kifogásolta, hogy Markó Béla magyarul is elmondta a román és angol nyelven rendelkezésre álló emlékeztetőt. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke megjegyezte, hogy a fórumon keményebben ütköztek a nézetek, mint ahogy az a sajtóértekezleten kitűnt. Tokay György leszögezte, hogy az RMDSZ elleni kampánnyal maguk a román szélsőségesek veszélyeztetik a demokráciát. Gabriel Andreescu ellenzéki liberális politikus úgy vélekedett, hogy az RMDSZ világos érvrendszert adott elő, nem úgy, mint a kormányt képviselő személyek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 18-19./ Allen Kassof, a PER igazgatója hangoztatta, hogy az eszmecsere hasznos volt. Kiemelte, hogy a felek nem tárgyalásokat folytattak, hanem nem-hivatalos kerekasztal-megbeszélésen vettek részt. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 18./ Sok kérdésben közeledtek az álláspontok, megegyezés nem született, összegezte a történteket Markó Béla. Ha a párbeszéd valóban folytatódni fog odahaza, akkor volt értelme az atlantai találkozónak, tette hozzá. Hrebenciuc kormányfőtitkár fontosnak nevezte, hogy a felek le tudtak ülni az asztalhoz. Tőkés László hangsúlyozta, hogy az RMDSZ egységes álláspontot képviselt. /Új Magyarország, febr. 17./
1995. február 17.
Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa febr. 16-án Budapestre látogatott /előző útja Pozsony volt, innen pedig Romániába utazik/. Tabajdi Csaba államtitkárral és Lábody Lászlóval, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökével tárgyalt. Az államtitkár a szlovákiai és a romániai magyar kisebbség helyzetéről tette meg észrevételeit. Tabajdi Csaba kifogásolta a Romániában jónéhány hónapja folyó, dokumentálható politikai kampányt, amely az RMDSZ betiltására irányul. Megfogalmazta kételyeit az európai normák romániai és szlovákiai fogadtatásának vonatkozásában is. Konkrét példaként az ET önkormányzati chartáját és azzal szembeállítva az RMDSZ önkormányzati tanácsa megalakításának visszhangját említette. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 18-19., MTI/ Az oktatásügy és a privatizáció a magyar kisebbségekkel kapcsolatos kulcskérdés, szögezte le Tabajdi Csaba. /Új Magyarország, febr. 17./
1995. február 17.
Összehangolt kampány folyik az RMDSZ ellen, nyilatkozta Borbély László képviselő. Az embereket sikerül megtéveszteni, a felmérések szerint az emberek elhiszik, hogy az RMDSZ egyfajta államot akar létrehozni az államban. /Népszava, febr. 17./
1995. február 17.
"Az RMDSZ-t nem fogja eltéríteni politikai irányvonalától a magyarellenes kampány újabb megnyilvánulása, hangoztatta febr. 15-én reggel, a második tárgyalási napon Markó Béla, aki Atlantában értesült a személyét támadó képviselőházi határozatról és szenátusi nyilatkozatról. Ez arra utal, hogy a román politikai körök többsége elutasítja a párbeszédet. Tőkés László megjegyezte, hogy a "romániai hatalom hű maradt önmagához: a parlament két háza nem talált jobb időpontot az atlantai kerekasztal-megbeszélések idejénél arra, hogy a magyarellenes kampányba illő állásfoglalást fogadjon el." Jimmy Carter febr. 15-én megjelent a tárgyaláson, meghallgatta a két fél elemzését a kisebbségi problémákról, majd beszédet mondott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./ "
1995. február 17.
"Romániában gyorsuló ütemű a kommunista visszarendeződés, amelynek jellemzője az agresszív nacionalizmus és az "állampolitikai rangra emelt magyarellenesség, állapította meg Tőkés László püspök. Az immár kormánylegitimitással rendelkező szélsőséges nacionalisták pártjai abszurd indítványokat tesznek a magyar-román lakosságcserére, az "RMDSZ fegyvereinek elkobzására". Az országban tobzódó verbális agresszió fenyegető méreteket öltött. A Román Hírszerző Szolgálat a hírhedt Securitate örököseként, politikai rendőrségként viselkedik. Tőkés László a magyarországi és nemzetközi demokratikus erők figyelmét és védelmét kéri a romániai magyarság érdekében. /Ez a Hét (Budapest), febr. 17./ "
1995. február 17-18.
Az RMDSZ atlantai delegációja nyilatkozatban fejezte ki megdöbbenését a szenátus, illetve a képviselőház febr. 13-án elfogadott, az RMDSZ-t elítélő nyilatkozatáról. A mesterségesen szított etnikai feszültségek feloldásának szándékával jöttek Atlantába, jogos az elvárásuk, hogy kerekasztal-tárgyalás idejére függesszék fel az RMDSZ elleni hadjáratot. A kormányhoz, a pártokhoz fordulnak, hogy a megbékélés érdekében vessék latba befolyásukat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17-18./
1995. február 18.
"Jimmy Carter volt elnök megjegyezte, hogy Romániában etnikai nézeteltérések meglétét gyanítja, ezután néhány román lap kifejtette, kár volt a románoknak Atlantába utazni, mert csak megaláztatásban volt részük. C. V. Tudor "román-horthysta szemináriumnak" nevezte a találkozót, javasolta, hogy az RMDSZ-vezetőket ne engedjék be az országba, hanem irányítsák Budapestre őket. Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár a bukaresti rádiónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a tárgyalások nyereséggel zárultak: megkezdődött a két fél között a párbeszéd. Erre az a 200 ezer vegyes házasságban élő ember kötelezi a feleket. /Magyar Nemzet, febr. 18./"
1995. február 18.
Az RMDSZ és a Collegium Transsylvanicum ingázó tanárokat anyagilag segítő programját Szabó Csaba az RMDSZ legnagyobb megvalósításának értékeli. Figyelni kell a szórványra, a szórványban élő ifjúságra. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./
1995. február 18-19.
Az RMDSZ székelyudvarhelyi szervezete nyilatkozatban utasította vissza az Orbán Balázs szoboravatásán történt békés megemlékezéssel kapcsolatos újabb magyarellenes kampányt. Alkotmányellenesnek és törvénytelennek ítélik Ferenczy Ferenc székelyudvarhelyi polgármester leváltásának kilátásba helyezését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 18-19./
1995. február 20.
Febr. 17-én hazatértek Atlantából a tárgyaló felek. Az RMDSZ-delegáció tagjai a repülőtérről a bukaresti RMDSZ-székházba mentek, ahol sajtóértekezletet tartottak. Szétosztották a kerekasztalt záró közös közleményt, valamint a Carter-központ által kibocsátott közleményt, amely tartalmazza Jimmy Carter volt elnök beszédét. Tőkés László tiszteletbeli elnök elmondta, hogy az RMDSZ ismételten bizonyította, kész a párbeszédre. Megemlítette, hogy a magyarellenes támadások az atlantai megbeszélés alatt sem szüneteltek. Hangsúlyozta, hogy a magyarság sohasem nyúlt erőszakos eszközökhöz jogos követeléseinek megvalósításáért, mindig is a párbeszéd, a békés megoldás híve volt. Takács Csaba hozzátette: Atlantában nyíltan lehetett beszélni az autonómiáról, a gazdasági diszkriminációról. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 20., 475. sz./