Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1995. február 2.
"Jan. 30-án ülésezett a Demokratikus Konvenció /DK/ tanácsa. Az ülésen az RMDSZ jelen levő vezetői kérésére megtárgyalták a szövetség elleni támadások nyomán kialakult politikai helyzetet. Az ülés után a DK nyilatkozatot adott ki. /RMDSZ Tájékoztató, jan. 31., 461. sz./ A nyilatkozat a kisebbségi kérdés rendezésének alapjaként a gyulafehérvári nyilatkozatot és az ET dokumentumait jelölte meg. Az RMDSZ Önkormányzati Tanácsa "nem sérti az ország egységét és integritását." Az interetnikai kérdéseket parlamenti úton kell megoldani. A belpolitikai feszültség Románia elszigetelődéséhez vezet. Az RMDSZ és a DK egyes tagjai közötti nézetkülönbségek nyílt elemzésére munkacsoport alakult. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 1., MTI, Népszava, jan. 31./ A Liberális Párt`93 vezetőinek nem tetszik a DK közleménye, Horia Rusu ellenzi az RMDSZ-szel kötött "fegyverszünetet". /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 2./ "
1995. február 3.
Zilahon a városi tanács jan. 31-i üléséről tiltakozásul kivonultak a magyar tanácsosok, mert a helyi román lapokban Zilah polgármestere az RMDSZ-t támadó, magyarellenes nyilatkozatot írt alá. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./
1995. február 3.
"A Le Monde Román nacionalizmus című vezércikke az elmúlt hetek magyarellenes kirohanásait kommentálta. A szélsőségesen nacionalista mozgalmak "szeparatizmusnak" bélyegezték az RMDSZ Önkormányzati Tanácsának létrehozását. A "magyar szeparatizmustól" való félelem mögött a hatalom decentralizálástól való félelme rejlik. 1990 óta 160 polgármestert leváltottak /Le Monde (Párizs), febr. 1.. ism.: Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2., Népszabadság, febr. 3./"
1995. február 3.
"Vlad Casunean, Kovászna megye prefektusa febr. 2-i közleményében bejelentette, hogy fellép minden olyan lépés ellen, amely arra irányul, hogy az RMDSZ megvalósítsa "alkotmányellenes és törvénybe ütköző" határozatait. /Esti Hírlap, febr. 3./"
1995. február 3.
Betilthatják az RMDSZ-t? - teszi fel a kérdést cikkének címében Tófalvi Zoltán. Emlékeztet arra, hogy 1938-ban, a román királyi diktatúra bevezetése után a Magyar Pártot felszámolták. A mai hatalom előszeretettel folyamodik a két világháború között bevált román módszerekhez. A kormány jan. 27-i nyilatkozata sejteti, hogy az RMDSZ ellehetetlenítésének gépezete beindult. /Tófalvi Zoltán: Betilthatják az RMDSZ-t?= Új Magyarország, febr. 3./
1995. február 3.
A brit kormány meghívására febr. 6-án Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke Londonba utazik. Egyhetes útja során politikusokkal, kormánytisztviselőkkel találkozik. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 3., 464. sz./
1995. február 4.
"Tőkés László nyilatkozatában bejelentette, hogy mindaddig tartózkodni kíván a közszerepléstől, amíg az RMDSZ nem talál megnyugtató megoldást a képviselőcsoportban történtekre. Tőkés László összefüggésbe hozta az eseményeket az RMDSZ elleni, "kívülről jövő, előre eltervelt és jól összehangolt nacionalista-soviniszta hadjárattal", rámutatva arra, hogy miután különböző eszközökkel kiszorították Sütő Andrást, Kincses Elődöt, Király Károlyt és Szőcs Gézát a politikai életből, most a maradék magyar személyiségek erkölcsi, politikai megsemmisítése van napirenden. Mindezért és a jelenlegi belső megoszlásért felelősség terhel egyes képviselőket. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 2./ Tőkés László panaszt nyújtott be "Tokay György és ismeretlen elkövető, illetve elkövetők ellen, akik magatartásukkal fedezték" a belső diverziót. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke panaszt tett a Magyar Rádiónál a Kossuth Rádió 1994. dec. 15-i, 1995. jan. 7-i és 11-i "durva félretájékoztatás miatt". - Az RMDSZ etikai bizottsága febr. 7-én ül össze. /Gyarmath János bukaresti tudósítása, Magyar Nemzet, febr. 3./ "Szomorúsággal vegyes meglepetéssel és értetlenséggel vettem hírét a tiszteletbeli elnök lépésének" - mondta Tokay György, az RMDSZ képviselőcsoportjának frakcióvezetője. /Új Magyarország, jan. 4./ Markó Béla kijelentette, hogy nem tud az RMDSZ-en belül a nyilatkozatban említett kiszorító szándékról. "Nagyon elkeserítő lenne, ha ilyen szándék létezne" - mondta. /Új Magyarország, febr. 4./"
1995. február 4.
Febr. 3-án ülésezett az RMDSZ Háromszéki Képviselőinek Tanácsa, Puskás Bálint megyei elnök vezetésével. Az ügyvezető elnökségben helyet kapott - többek között - Páll Ferenc, a Mikes Kelemen Líceum igazgatója és Kiss Jenő, megyei könyvtár igazgatója. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./
1995. február 4.
Melescanu Strasbourgban aláírta a kisebbségvédelmi keretegyezményt. Ez az első olyan nemzetközi norma, amely kötelezővé válik az aláíró országok számára, értékelte az egyezményt Csapó József, az RMDSZ szenátora. Azonban szövegéből több olyan rendelkezés hiányzik, amelyet az ET 1201-es ajánlása megfogalmazott. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./
1995. február 4.
"Az ellenzéki Romania Libera egymás mellett közölte Gheorghe Funar és Tőkés László fényképét, a hozzáfűzött szövegben egyívásúnak állította be mindkettőjüket. "Anton Uncu főszerkesztő jó ideje kürtöli, hogy az RMDSZ hívta elő az RNEP-t, hogy a csaló és a püspök egy húron pendülnek." - írja Szász János. A Polgári Szövetség Pártja, a liberális párt jobbra csúszott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4-5. p./"
1995. február 6.
"A kormánypárt, a Szocialista Demokrácia Pártja /SZDP/ vezetői febr. 4-én felkeresték Erdély öt jelentős központját és a helyi szervezeteknél a román-magyar együttélésről, illetve az RMDSZ-szel kapcsolatos nyilatkozatháborúról kialakított véleményt igyekeztek megismerni. Adria Nastase ügyvezető elnök találkozott Kolozsváron az RMDSZ vezetőivel, majd Funarékkal, azután kijelentette: távolról sincs szó olyan feszültségről, amire a "nyilatkozatháború" alapján következtetni lehetne, a helyzetet túldramatizálták. Néhány radikális magyar "túlnyilatkozta magát", amire az RNEP túlzott állásfoglalása következett, amellyel a kormánypárt nem ért egyet. Az SZDP külön kisebbségi stratégiát dolgoz ki. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6., Magyar Nemzet, febr. 6./"
1995. február 6.
"Gabriel Andreescu összegezte a Demokratikus Konvenció /DK/ és az RMDSZ viszonyát. Az RMDSZ több mint két éve kéri partnereitől, tárgyalják meg a problémákat. Nem került sor rá. Az ellenzéken belül az a PSZP-közlemény indította el az RMDSZ-elleni kampányt, amely "az RMDSZ-nek a területi szeparatizmusra vonatkozó" nyilatkozata ellen tiltakozott. /22. c. lap febr. 1-7-i száma, ism.: Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./"
1995. február 7.
Az a mód, ahogy Székelyudvarhelyen Orbán Balázs szobrának leleplezését megszervezte az RMDSZ, Románia elleni sértést jelentett, hangoztatta Traian Chebeleu, az államfő szóvivője febr. 7-i sajtóértekezletén. Kifejezte reményét, hogy a jövőben alkalmazni fogják az idegen államok nemzeti jelképeinek használatára vonatkozó törvényt, a hatóságok pedig intézkedni fognak. /Népszabadság, febr. 7./
1995. február 7.
Csóti György az elmúlt két napban Pozsonyban részt vett az EDU 1. számú bizottságának ülésén. A bizottság tagjai hangot adtak aggodalmuknak a Romániában fellángolt magyarellenesség miatt, tiltakoztak az EDU tagjának, az RMDSZ-nek a betiltása miatt, ismertette az elhangzottakat az MDF képviselője. /Új Magyarország, febr. 7./
1995. február 8.
"Székelyudvarhelyen febr. 4-én leleplezték Orbán Balázs szobrát, Hunyadi László /Marosvásárhely/ szobrászművész alkotását, melyet Antall Mihály szabadkai mester öntöttt bronzba. Mintegy száz küldöttség, önkormányzatok, intézmények, szervezetek képviselői koszorúztak, többezer ember gyűlt össze. Ferenczy Ferenc, a város polgármestere köszöntő beszéde után Sütő András következett. Markó Béla RMDSZ-elnök annak bizonyítékaként méltatta a szoboravatást, hogy Székelyföld "létezik mint történelem, mint szellem, mint a múlt, jelen, jövő. Létezik mint egységes tudatú és szolidáris közösség, amely az erdélyi magyarság és az egyetemes magyarság szerves részeként egy sajátos hagyományt képvisel." Beszédet mondott még Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Mozgalom elnöke, Szűrös Mátyás, az Illyés Alapítvány elnöke, Kasza József, Szabadka polgármestere, Patrubány Miklós RMDSZ-képviselő a Magyarok Világszövetsége nevében szólt a jelenlevőkhöz. Csoóri Sándor és Tőkés László személyes okok miatt nem lehetett jelen. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Csiha Kálmán református, Mózes Árpád evangélikus és Erdő János unitárius püspök imái után következett a koszorúzás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6., Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 8., Új Magyarország, febr. 6., Markó Béla beszéde: Romániai Magyar Szó (Bukarest),, febr. 8./"
1995. február 8.
"Febr. 6-án Funar, az RNEP elnöke újabb nyílt levelet tett közzé, azzal vádolva Iliescut, hogy nem lép fel elég határozottan az RMDSZ és Magyarország ellen. Funar azonnali parlamenti vitát követelt "az RMDSZ által teremtett helyzetről", az RMDSZ alkotmányellenes akcióiról. Tiltakozott amiatt, hogy Székelyudvarhelyen elénekelték "Magyarország himnuszát és kitűzték zászlaját". Funar kérdéseket tett fel az államelnöknek: miért tűri Románia törvényeinek ismételt lábbal tiprását, stb. Felszólította Iliescut, hogy akadályozza meg az Egyesült Államokban sorra kerülő tanácskozást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./"
1995. február 8.
"A PER /Project on Ethnic Relations/ román-magyar párbeszédsorozatot szervez febr. 14-15-én az Egyesült Államokban, Atlantában, olyan politikusok és szakértők bevonásával, mint Jimmy Carter volt elnök és David Hamburg, a Carnegie Alapítvány elnöke. Meghívták az RMDSZ-t, tárgyalópartnere román részről az Elnöki Hivatal, a kormányzat és az ellenzék képviselői lesznek. Az RMDSZ-küldöttség tagjai: Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba, Tokay György, Frunda György, dr.Csapó József és dr. Kelemen Árpád professzor. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 7., 466. sz./A PER eddig 1992 januárjában Bukarestben, 1992 júniusában Neptunfürdőn, 1993 februárjában Gerzenseeben, 1993 júliusában ismét Neptunfürdőn rendezett tanácskozást, anélkül, hogy említésre méltó eredményt ért volna el. Tőkés László püspök kifejtette, hogy a PER eddigi közvetítői tevékenysége "több csapdával, mint előnnyel járhat az RMDSZ" számára, mégis vállalni kell ezt a kockázatot. A megbeszélés sikerének feltételeként említette, hogy a hatalom szüntesse meg az RMDSZ elleni támadásokat. - Román részről eddig egy álláspont ismeretes: Funar pártelnök követelte Iliescu elnöktől, hogy akadályozza meg a tanácskozást. /Magyar Nemzet, febr. 8./"
1995. február 8.
Kötő József, az EMKE főjegyzője, az RMDSZ művelődési és egyházügyi főosztályának vezetője visszautasítja azt a megjegyzést, hogy a szobrok avatása, az emlékezés fesztivizmus. Ezek éppen a nemzeti közösség kitárulkozásának, a kultúrának és a szervezőerőnek a bemutatkozásai, az önszerveződést, az önazonosság megőrzését szolgálják. Az EMKE tovább küzd azért, hogy az elkobzott, jogtalanul elvett egykori egyesületi és közösségi javakat visszakapják, így az ingatlanokat, a levéltárakat, könyvtárakat és közgyűjteményeket is. /Folytatásban: Romániai Magyar Szó (Bukarest),, febr. 7., febr. 8./
1995. február 8.
Amerikai közvetítéssel román-magyar párbeszédre kerül sor a közeljövőben, az egyesült államokbeli Atlanta városában. A párbeszéd előkészítésére febr. 9-re összehívták az RMDSZ külpolitikai tanácsadó testületét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./
1995. február 8.
Funar febr. 8-án köszönetet mondott Iliescu elnöknek azért, hogy szóvivője által gyorsan válaszolt az általa írt nyílt levélre és kijelentette: végre áttérnek az alkotmány és a törvények szilárd alkalmazására. Chebeleu szóvivő élesen visszautasította Funar számos állítását, ugyanakkor fellépést ígért az RMDSZ egyes akciói ellen. Funar, az RNEP elnöke tájékoztatta a Rompres hírügynökséget arról, hogy egy egyházi szertartáson találkozott Iliescu elnökkel. Funar úgy értékelte, hogy levele elérte a célját, a román közvélemény megismerhette az RMDSZ alkotmányellenes akcióit. Funar elégedetten nyilatkozott a most véget ért négypárti találkozóról, amelyen az a vélemény alakult ki, hogy Románia integritását fenyegető veszély ma jóval nagyobb, mint 1940 tavaszán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./Funar nyílt levele: febr. 6-i jegyzet.
1995. február 8.
"Nagy Benedek röpiratának megítélése a közvélemény számára nyilvánvaló, az Etikai Bizottság sürgősséggel fogja tárgyalni az esetet, nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Az Etikai Bizottságnak nincs szankcionálási hatásköre, javaslatait az RMDSZ országos vagy helyi testületei ültetik át gyakorlatba. - Az elmúlt öt év legkeményebb RMDSZ-ellenes kampánya zajlott le. "Az RMDSZ-t csak totalitárius eszközökkel lehetne felszámolni." - mondta Markó Béla. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 8./ "
1995. február 9.
Az RMDSZ Etikai Bizottsága febr. 7-én döntött Nagy Benedek Tőkés Lászlót támadó röpiratának ügyében. Döntésüket nem hozták nyilvánosságra, hanem azt az Operatív Tanács elé tárják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./
1995. február 9.
Markó Béla RMDSZ-elnök febr. 7-én Londonban előadást tartott újságírók előtt a magyar kisebbség helyzetéről. A mintegy kétmilliós magyar közösséggel szemben a különböző román kormányok az erőszakos asszimiláció eszközével léptek fel. 1989 után a korábbinál is nagyobb erővel lángolt fel az idegengyűlölet, az antiszemitizmus. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./
1995. február 9.
A román kormánykoalíció négy pártja - köztük Funar elnök - febr. 8-án virradóra véget ért tanácskozásukon megerősítették, hogy támogatják a kormányt. Vacaroiu miniszterelnök azt a határozatukat nevezte a legfontosabbnak, amely szerint a kormánynak a jövőben határozottabban kell fellépnie az alkotmány és a törvények érvényesítése érdekében. -Petre Turlea független képviselő kezdeményezésére a kormánytöbbség pártjainak 52 képviselője határozati javaslatot nyújtott be a képviselőházban az RMDSZ vezetői által tett nyilatkozatok elítélésére. -Az Adevarul febr. 8-i számában Grigore Zanc, Kolozs megye prefektusa dossziét állított össze Funar polgármester törvénysértéseiről, amelyek alapján a polgármester felmentését lehet kezdeményezni. /Népszabadság, febr. 9./
1995. február 10.
Az RMDSZ bukaresti székházában febr. 7-én tanácskoztak az RMDSZ és a romániai kisebbségek képviselői az autonómia-koncepcióról. Egyetértés volt abban, hogy az ilyen tanácskozásokra szükség van. A Román Televízió egyoldalúan számolt be az eseményről, a találkozót szervező RMDSZ-ről nem esett szó. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 9., Romániai Magyar Szó (Bukarest),, febr. 10./
1995. február 10.
"Felerősödtek Szlovákiában és Romániában a kisebbségellenes megnyilvánulások. - A magyar kormány már állást foglalt ebben az ügyben, nyilatkozta Gyenge András, a kisebbségi ügyek miniszteri biztosa: "Elítélünk minden olyan törekvést, amely az RMDSZ, mint legális parlamenti párt ellen irányul. Az RMDSZ azonban nemcsak párt, hanem egyben a Romániában élő magyarság érdekképviseleti szerve is. Nem lehet betiltani egy ilyen szervezetet." /Új Magyarország, febr. 10./"
1995. február 10.
"Fey László /Kolozsvár/ Mérsékeltek és radikálisok címen a Népszabadságban fejtette ki nézeteit. Szerinte a mérsékeltek tudják, hogy a kisebbség nem politizálhat erőpozícióból. Szövetségesül szeretnék megnyerni a demokratikus román erőket. A radikálisok türelmetlenek. "Nem bíznak a román demokratikus erőkben, nem is keresnek köztük szövetségeseket..." A radikális hangoskodás kitűnő szolgálatot tesz a román ultráknak, vallja Fey. A radikalizmus tömegbázisa Székelyföld. Ezt az irányzatot támogatja sok Erdélyből emigrált. A radikális szárnyat segítette az előző magyar kormány is, állítja a cikkíró. Fey szerint az RMDSZ lépéseit nem egyeztette a Demokratikus Konvencióval. /Fey László: Mérsékeltek és radikálisok. = Népszabadság, febr. 10./"
1995. február 10.
Szilágycsehen ismeretlen tettesek betörték az RMDSZ székházának ablakait, a névtáblát pedig leszerelve a szemétdombon találták meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./
1995. február 10.
Cs. Gyimesi Évát 1990-ben nevezték ki professzornak, 1993-tól pedig a magyar irodalomtudományi tanszék vezetője. Amerikába hívták előadást tartani, ott látta, hogy az oktatás technológiáját tekintve száz éves a lemaradás. Amerikai útja legfőbb eredményének hat város mérvadó egyetemi köreinek erkölcsi és feltehetően anyagi támogatását tartja. A román tanügyi rendszer erősen centralizált, ennek ellenére bevezethető bizonyos fokú szemléletváltás és a taneszközrendszer megújítása. Új tantervek, új tankönyvek megírására hirdettek pályázatot. Az RMDSZ oktatási alelnökeként úgy látja, hogy túl sok a tanácskozás és kevés az eredmény. A Collegium Transsylvanicum Alapítvány egy olyan magyar elitet képző tudományos kutató és oktatási intézmény alapítását tűzte ki célul, amely méltó munkahelyet biztosít a visszatérő fiatal szakembereknek. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./
1995. február 10.
Gyergyószentmiklóson a tisztújító közgyűlésen új RMDSZ-vezetőséget választottak. Az új RMDSZ-elnök, György Sándor elmondta, hogy működőképes vezetőséget sikerült kialakítani. Megszűnt a területi szervezettel való viszálykodás. Nyilvántartást fektetnek fel a tagságról, hogy felkészüljenek a belső választásokra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./