A székely önkormányzati nagygyűlés megszervezése körül kibontakozó vita ismét jó példa arra, egy-egy ilyen jellegű eseménynek legfontosabb tétje a politikai szervezetek számára: ki tud nagyobb tőkét kovácsolni belőle. Ez fogalmazódott meg májusban, amikor az RMDSZ kívánt főszervezőként fellépni, és ugyanez a gondolat került előtérbe most, amikor az SZNT döntött egyeztetések, megbeszélések nélkül, hogy magára vállalja a házigazda szerepet. Elméletileg valóban a Székely Nemzeti Tanács mozgósíthatná a legeredményesebben, politikai és nemzetiségi színezettől mentesen az önkormányzatokat. Csakhogy a gyakorlatban ez megkérdőjelezhető. Elutasították az RMDSZ–EMNT által létrehozott Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumon való részvételt, Tőkés László minden együttműködés mellett szóló érvét leseperték, így nemcsak az RMDSZ-szel, de az EMNT-vel is ellentétbe kerültek. A székelyföldi önkormányzati nagygyűlésnek célja lenne megalapozni a majdani területi autonómiát. Addig azonban, amíg a pártok, szervezetek csak az általuk elképzelt utat tartják járhatónak, ez reménytelen vállalkozás. /Farkas Réka: A széthúzás ára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 23./

Megdöbbentően rosszindulatú, uszító hangvételű, rasszista, fajgyűlölő cikk jelent meg július 13-án a Manna.ro honlapon, a Nesze neked csabakirályfizás című írás szerzője Parászka Boróka. A Manna.ro honlapot a Scripta Kiadó adja ki, mely a közelmúltig Verestóy Attila szenátor tulajdona volt. A Scripta Kiadóban jelenleg a Free Press Románia Alapítvány a többségi tulajdonos, fő kiadványai az Új Magyar Szó és az Erdélyi Riport – melyek köztudottan az RMDSZ szócsövei. Ebben a cikkben Parászka a Csíkszentmártonban és Csíkszentkirályon kirobbant, magyar–roma ellentétek kapcsán írt, leszögezve: „Hogy Székelyföld sötét, indulatos, szegény, tanácstalan és igazságtalan, az csak most vált egyértelművé. ” Parászka Boróka írása az elhallgatás és a nyílt hazugság technikáit váltogatja, szerinte a konfliktus azért tört ki, mert pár ló máshol legelt, s az anyák „csökött répát loptak a híg levesbe”. Parászka tudatosan elhallgatja, hogy mindkét községben a romák sorozatos erőszakos tettei miatt fogyott el a lakosság türelme. Parászka Boróka bátran kérdez és válaszol: „Miféle szerencsétlen, nyomorult ember a csíki magyar? Nyomorultak között is a legnyomorultabb. ” S még itt sem áll meg, rasszista, magyarellenes dühvel kimondja a szentenciát: „A legnagyobb szégyen azonban nem a csíki cigányügyekbe belebukott intézményeké, hanem az ott lakóké, és mindazoké, akik hallgatnak. Előbbiek csak mulasztottak. Utóbbiak cinkosai a bűntettnek, aktív vagy passzív elkövetők. Állatok. ” Ezek vagyunk tehát mi, csíki magyarok, székelyek Parászka Boróka és a manna.ro honlap szerkesztői szerint: szerencsétlen nyomorultak, állatok, vonta le a következtetést Szondy Zoltán. Parászka cikke ellen nem tiltakoztak. Pár hónapja közéleti személyiségek aláírásgyűjtést indítottak tiltakozásul a Hargita Népében megjelent György Attila-írás nyomán, pedig abban sem fajt, sem vallást nem sértett a szerző, csupán egy magyarországi liberális pártot érintett meg. Ha azonban Parászka Boróka nem saját népét, hanem az udvarhelyi zsidókat vagy a gyergyói örményeket nevezte szerencsétlen, nyomorult állatoknak, akkor már gyűlnének az aláírások... Magyarellenes, uszító hangvételű, gyűlöletkeltésre alkalmas cikk jelent meg a manna.ro honlapon, szerzője Parászka Boróka. Szondy Zoltán várja a MÚRE, a Diszkriminációellenes Tanács s más, erre hivatott szervek lépéseit. /Szondy Zoltán, Hargita Népe: Szabad gyalázni a csíki magyarokat? = Erdély. Ma, júl. 23./

Több civil roma szervezet tüntetett július 23-án az RMDSZ bukaresti székháza előtt. A romák a székelyföldi roma–magyar villongásokra hívták fel a figyelmet, és azt tették szóvá, hogy a helyi hatóságok nem kezelik kellő komolysággal a két kisebbségi közösség tagjai közötti konfliktust. Legutóbb Csíkszentkirályon gyújtották fel a magyarok egy roma lakos csűrét, miután az megkéselte az egyik magyar férfit a falu kocsmájában. A magyarokat az bőszítette fel, hogy a késelőt a hatóságok nem tartóztatták le azonnal. (Roma tiltakozás az RMDSZ-nél. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./ „A barikád ugyanazon oldalán állunk” – mondta RMDSZ-es politikusi minőségében Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője a roma szervezetek képviselőinek, akik egy „cigány–magyar megállapodás” szimbolikus aláírásával tiltakoztak az RMDSZ bukaresti székháza előtt a csíkszentmártoni és csíkszentkirályi romák üldöztetése miatt Markó Attila elismerte: fontos, hogy az RMDSZ-es elöljárók ne uszítsanak, ne buzdítsanak önbíráskodásra. „A mi elvárásunk viszont az, hogy a romák keltette félelem szűnjön meg Székelyföld falvaiban” – tette hozzá. „Nem megfelelő helyen keresik az igazságot, mert mi már nem vagyunk kormányon” – mondta Markó Béla RMDSZ-elnök Marosvásárhelyen, a roma szervezetek bukaresti tiltakozásáról. Hangsúlyozta, amíg kormányon volt az RMDSZ, folyamatosan foglalkozott a roma-kérdéssel. /Cseke Péter Tamás: Roma–magyar barikádok. A bukaresti RMDSZ-székház előtt tüntettek tegnap a cigány szervezetek képviselői. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

Nacionalista, soviniszta propaganda miatt tett feljelentést ismeretlen tettesek ellen az ügyészségen az RMDSZ – jelentette be július 23-án Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A feljelentésben a büntető törvénykönyv 317-es cikkelyére hivatkoztak, amely a nemzeti gyűlöletkeltéssel foglalkozik. A tett súlyossága miatt a rendőrségnek és az ügyészségnek is végeznie kellene a dolgát. Arra kérdésre, hogy az RMDSZ miért várt egy hetet a feljelentés benyújtásával, Markó elmondta: arra számítottak, hogy az ügyészség hivatalból eljárást indít. Rámutatott: léteznek felvételek a feliratról, az ügyészség azonosíthatja az elkövetőket. Emlékezetes, hogy Steaua-Újpest múlt mérkőzésén a bukaresti csapat szurkolói egy magyarokat gyalázó feliratot függesztettek ki a stadionban. A sajtótájékoztatón szóba került még Orbán Viktor Fidesz-elnök tusnádfürdői kijelentése is, miszerint a második fordulóban Traian Basescu államfőre szavazna. Az RMDSZ elnöke szerint Orbán Viktor jócskán elsiette, hogy feltétel nélküli támogatást ígért Basescunak az év végén sorra kerülő elnökválasztásra. A politikus kifejtette: Orbánnak igaza van abban, hogy a Fidesznek, az RMDSZ-nek és a Demokrata Liberális Pártnak támogatnia kell egymást, de szerinte az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetőinek – ismerve a romániai helyzetet – tájékoztatniuk kellett volna a magyar ellenzéki párt elnökét arról, hogy Romániában a helyzet kissé bonyolultabb. /B. T. : Feljelentette a szurkolókat az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./

Jócskán elsiette Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, hogy Tusnádfürdőn feltétel nélküli támogatást ígért Traian Basescu román államfőnek az év végén sorra kerülő romániai elnökválasztásra – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Hozzátette: Orbánnak igaza van abban, hogy az egyazon politikai családhoz tartozó pártoknak támogatniuk kell egymást. Az EMNT vezetőinek tájékoztatniuk kellett volna a Fidesz elnökét arról, hogy Romániában a helyzet kissé bonyolultabb. „Teljesen mindegy, hogy kié volt a Székely Nagygyűlés ötlete, az RMDSZ időről időre szervez ilyen konferenciákat” – nyilatkozta Markó Béla sajtótájékoztatóján arra reagálva, hogy Izsák Balázs az SZNT nevében több meghívót is szétküldött a szeptember 5-én Székelyudvarhelyen tervezett nagygyűlésre. Az RMDSZ elnöke elmondta, az eseményt az RMDSZ szervezi, és annak sem az SZNT, sem Izsák Balázs nem kezdeményezője, nem is társszervezője. Markó udvariatlannak tartja, hogy épp arra a napra és arra a helyszínre állítják ki a meghívót, amikor az RMDSZ a polgármestereivel és önkormányzati képviselőivel tart találkozót – fejtette ki Markó, hozzátéve azt is, hogy az SZNT ezzel azt érte el, hogy a nagygyűlést nem szeptember 5-én és nem Székelyudvarhelyen tartják meg. Gazda Zoltán, az SZNT alelnöke elmondta, szervezetük február 6-ától kezdeményezi a Székely Nagygyűlést és javaslatot tett az RMDSZ-nek és az MPP-nek, hogy miket vitassanak meg. „Annak idején Markó Béla kedvezően viszonyult ehhez és javasolta szeptember 5-ét, amit mi el is fogadtunk. Szomorú dolog lenne, ha az RMDSZ most kivonulna, mert ez azt jelentené, hogy megalázónak tartja olyasmiben részt venni, amit nem ő kezdeményezett” – tette hozzá. /Orbán Viktort bírálja Markó. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke nyílt levelet intézett Markó Bélához, az RMDSZ elnökéhez. Érthetetlennek tartja, hogy Markó elzárkózik kezdeményezésüktől, holott ők az együttműködést szeretnék megteremteni Székelyföldön, partnernek tekintik, mint az RMDSZ-t, mint a Magyar Polgári Pártot. /Izsák Balázs levele Markó Bélának. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 24./

Az RMDSZ ellenzi, hogy a kormány felelősséget vállaljon a tanügyi törvénycsomagért – nyilatkozta Kelemen Hunor, a szövetség ügyvezető elnöke. Emil Boc kormányfő kijelentette, felelősségvállalással kívánják elfogadni az oktatási reformcsomagot. /Parlamenti vita kell az oktatási törvényekről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 24./

Fel kell rázni a közösséget, mondta Borbély László parlamenti képviselő, hozzátette, hiányolja, hogy a lakosságban nincs megfelelő civil kurázsi, nincs kezdeményezőkészség, holott a marosvásárhelyi polgároknak érezniük kellene, elegendő erejük van a változtatáshoz. Úrrá lett a közöny, az emberek elveszítették abbéli reményüket, hogy egyszer még Marosvásárhelyen is jó irányba fordulhatnak a dolgok. Tény, hogy a városban napról-napra romlik a helyzet. Egy kis csoport kisajátította magának Marosvásárhelyt, ezt meg kell akadályozni. Borbély arra kérte a városi RMDSZ-frakció tagjait, legyenek aktívabbak. Az RMDSZ új városi vezetése sem őt, sem pedig Frunda Györgyöt nem hívta meg a szervezet alakuló ülésére. Számos beruházási terv indult Marosvásárhelyen Borbély minisztersége alatt. Nem szabad megengedni, hogy a polgármester miatt egy egész város húzza a rövidebbet. Maros megye a nagy megyék között az egyetlen, ahol minden magyart leváltottak a dekoncentrált intézmények éléről. /Lokodi Imre: „Fel kell rázni a közösséget” Beszélgetés Borbély Lászlóval, az RMDSZ Maros megyei parlamenti képviselőjével. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

Az erdélyi magyarok autonómiát akarnak, Orbán Viktorék támogatják a magyarok autonómiatörekvéseit. Orbánék nem az autonómiát támogatják, hanem Basescu újraválasztását, állította vezércikkében Ágoston Hugó főmunkatárs. Az újságíró szerint zagyva filozofálgatáson túlmenően ködevés volt Tusnádfürdőn. Az RMDSZ bekeményít: „Paradox módon egy mostani keményebb, konfrontatívabb fellépéssel kell elejét venni a későbbi folyamatos szembefeszülésnek. Úgy tűnik, hogy a párbeszéd gondolatát ma már csakis radikális tiltakozással lehet megmenteni”, mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke, ugyanakkor „az Orbán–Németh– Tőkés- trió alkudozik. Vajon miért?... ” Az Adevarul bocsánatot kért Magyarországtól a Steaua szurkolóinak gyalázatos viselkedéséért. Az Újpest szurkolóinak gyalázatos viselkedéséért senki sem kért bocsánatot, olvasható a vezércikkben. /Ágoston Hugó: Paradoxonok. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./ Az Új Magyar Szó rendszeresen átvesz cikkeket a Népszabadságtól, most meg azt állította, hogy Újpest szurkolóinak senki sem kért bocsánatot, holott éppen a Népszabadságban jelent meg a bocsánatkérés: Bocsánat Romániától, Népszabadság, júl. 25 /.

Az alkotmány modernizálásának szükségességét is tartalmazza majd Kelemen Hunornak, az RMDSZ államfőjelöltjének a választási programja, amely szerint az alaptörvénynek kollektív jogokat is biztosítania kell a nemzeti kisebbségek számára. Hangsúlyozta: az RMDSZ soha nem vonta kétségbe Románia egységességét és oszthatatlanságát, csak a nemzetállam fogalmát vitatja immár 20 éve. /Kelemen a kollektív jogokkal kampányol. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./

Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő az Európai Parlament (EP) Állampolgári jogok-, bel és igazságügy (LIBE) szakbizottságának ülésén arra kérte az Európai Bizottság (EB) alelnökét, Jacques Barrot, hasson oda, hogy Szlovákiában vonják vissza a nemrég elfogadott, minden európai normát és jogelvet felrúgó nyelvtörvényt. /Sógor Csaba a szlovák nyelvtörvény visszavonását szorgalmazza. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 25./

A minap roma civil szervezet tüntetett az RMDSZ bukaresti székháza előtt, két Hargita megyei településen a szerintük romákat ért atrocitások ellen. Bemutatták a 11 pontba foglalt „tízparancsolatukat”, amelyben, egyebek mellett, azt szorgalmazzák, hogy „minden magyar legalább húsz román szót tanuljon meg, a magyarok és a romák közötti »kölcsönös tisztelet« jegyében. ” Mi köze mindennek a történtekhez, talán a „szerzők” sem tudnák pontosan. Viszont a petíciót sugározták a tévék képernyőin és a sajtóban. A roma érdekvédelmi szervezetek helyszíni nyilatkozataiból kiderült: „úgy tudták”, hogy Hargita megyében, nevezetesen Csíkszentkirályon és Csíkszentmártonban a magyar lakosok „romák házait gyújtották fel és leöldösték a kutyáikat, lovaikat”, illetve, ugyancsak „hallották”, hogy a két székelyföldi faluban hónapokon át „két-háromszáz fős magyar csoport tartotta rettegésben a romákat”. A békés egymás mellett élés lehetőségeit nem így lehet megtalálni. A csíkszentmártoni polgármester tagadta, hogy romaházat gyújtottak volna fel a községben, ugyanúgy tagadta ezt Csíkszentkirály első embere is. Az is igaz, hogy a helyi konfliktusokat a helyi hatóságoknak kell kezelniük és kivédeniük. A tüntetés helyszíne a legmegfelelőbb, hiszen a szociális problémákra nem az RMDSZ-nek, hanem a kormánynak kell(ene) megoldást találnia. A békés együttélést nagyotmondással nem lehet elérni. /Mózes Edith: Barza, varza és egyéb állatfajták. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 25./

A két harsány Steaua-Újpest mérkőzésen a fő eseménnyé a szurkolók háborúja vált. A huliganizmus nem Romániában és Magyarországon született. Nyugat-Európában már több mint két évtizeddel ezelőtt felütötte a fejét, és ugyan nem tűnt el teljesen. A Steaua és az Újpest összecsapás alkalmából azonban a sporton kívüli tényezők is jelentős szerepet játszottak abban, hogy a huligánoknak megvalósulhatott az egyik fő álmuk: sikerült kisajátítaniuk a televíziók kameráit, így magát a sporteseményt is. Ez a külső tényező a magyarországi politikum volt, amelynek egy része zászlajára tűzte az újpesti huligánok által is vallott cigány- és romángyűlölő, agresszív, zagyva revizionista nézeteket. Borbély Tamás, a lap munkatársa a magyarokat hibáztatja, „akik idegengyűlölő nézetekkel felfegyverkezve nyilvánultak meg teljes primitívségükben. ” Budapestet felháborította a magyargyalázó felirat, a hangulatot a politikum forrósította fel, „ami ismét bizonyítja, hogy Magyarországon a közéletből eltűnő félben van a mértékletesség alapját jelentő józanság és jóérzés. ” Az „RMDSZ ösztönös reakciója józanságra vallott. A szövetség politikusai elítélték az újpestiek viselkedését, és azt mondták, hogy nem kell ügyet csinálni a román szurkolók gyalázkodásából. ” Később „az egy tőről fakadó és táplálkozó magyarországi és erdélyi magyar jobboldali sajtó nyomására az RMDSZ időközben meggondolta magát, és feljelentést tett az ügyészségen a magyargyalázó felirat ügyében. ” „Ebből az esetből elsősorban Magyarországnak kellene tanulnia, bár kétlem, hogy az ottani közélet hangadó szereplői képesek lesznek levonni a konzekvenciákat. ” „A román politikai osztály ugyanis olyan fokú érettségről tett bizonyságot, amit a magyar politikusok régen elvesztettek. Magyarország tekintélyét Európában ripityára zúzta az elemi erővel fellángoló antiszemitizmus és idegengyűlölet, amely mindig is igen mélyen be volt ágyazódva a magyar társadalomba. ” /Borbély Tamás: A foci és a józanság halála. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./

Felvidéken a szlovákok tesznek a magyarok nyelvére lakatot, az ukránok Kárpátalján – ők a maguk fölrajzi tájékozódása szerint Kárpátokon túli területként érzékelik azt, ami számunkra a Kárpátokon innen van – a maradék magyar iskoláikat veszélyeztetik, eközben a román szélsőségesek a magyar anyák magzatait sértik az emberi fantázia legalávalóbb és leghitványabb minősítéseivel, vannak vidékek, ahol cigányok szedik szét a ház ereszét, s eközben a magyarok – a bajos dolgok egyeztetése helyett – azon vitatkoznak, ki hívjon össze nagygyűlést. Tőkés László rendteremtő képessége és karizmája sem elégséges ahhoz, hogy legalább alapvető dolgokban közös nevezőre jussanak. Ilyen volna a székelyföldi autonómia ügye. Van Romániai Magyar Demokrata Szövetség, ennek vannak széki szervezetei, van Székely Nemzeti Tanács, van Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, van Magyar Polgári Párt és vannak egyeztető fórumok, mindez nem elég. Most éppen az a kérdés, hogy a Székely Nemzeti Tanács meghívhatja-e sorsdöntő értekézésre az RMDSZ kötelékeihez tartozó polgármestereket vagy nem. Ilyenekkel megy az idő, ahelyett hogy valós nemzeti sérelmeket közösen összegyűjtenék és az Európai Unió elé tárnák. /Sylvester Lajos: Összefogás helyett szétfogás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 27./

Marosvásárhelyen, a Félszigeten, a fiatalok, a MIÉRT rendezvényén megjelent július 25-én Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje, számos programba bekapcsolódott, így az RMDSZ–MIÉRT focimeccsbe is. Elmondta, hogy minden évben eljön a Félszigetre. Kiemelkedő célcsoportot képeznek számára a fiatalok, de a kampányában mindenkihez szólni kíván. /Jakab Judit: Kelemen Hunor számára a fiatalok kiemelt célcsoportot képviselnek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./

Nyilatkozatháború robbant ki az RMDSZ és a Székely Nemzeti Tanács vezetői között a szeptemberre halasztott székely nagygyűlés megrendezése kapcsán, így fennáll a veszélye, hogy a régió autonómiájával kapcsolatos eseményt nem közösen szervezik az erdélyi magyar szervezetek. Markó Béla RMDSZ-elnök a napokban zokon vette, hogy az SZNT elnöke szervezőként küldött szét meghívót a székelyudvarhelyi rendezvényre. Izsák Balázs ugyanakkor a hétvégén arra kérte a szövetségi elnököt: „tegye félre a személyi vagy csoportpresztízst”, és legyen partner a nagygyűlés megszervezésében A székelyföldi magyar polgármesterek, önkormányzati képviselők összehívását év elején a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kezdeményezte, később pedig felkarolta az ötletet az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) is. A két utóbbi szervezet azt javasolta, hogy a székely önkormányzati nagygyűlést halasszák el a nyár végére. Markó Béla az RMDSZ és az EMNT által alapított Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum június 25-i ülésén bejelentette: a rendezvényt szeptember 5-én Székelyudvarhelyen tartják. Tőkés László EMNT-elnök akkor reményének adott hangot, miszerint a nagygyűlésre az összefogás jegyében kerül sor, és az SZNT-vel és az MPP-vel közösen fogadnak el a régió önrendelkezését szorgalmazó kiáltványt. /Rostás Szabolcs: Sok bába közt elvész a székely nagygyűlés? = Krónika (Kolozsvár), júl. 27./

Szociális kérdésként kell kezelni, mert csak így lehet megoldani azt a feszültséget, amely nemrég tört a felszínre Csíkszentkirály és Csíkszentmárton magyar és roma lakosságának viszonyában – fejtette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnökjelöltje. „Nem tekintjük magyar-roma konfliktusnak a kialakult helyzetet. Régi keletű érzékenységek kerültek a felszínre, amelyeket hatékonyan kell orvosolni” – hangsúlyozta, majd hozzátette: a lopás, bűnözés nem nemzetfüggő. El kell ítélni, bárki tenné, büntetni is egyformán kell. „Elítélem az önbíráskodást is, amelyhez az évek óta mélyülő feszültség vezetett. Ugyanakkor a jó példákat is meg kell említenem. A Nyárád mentén több településen is romák élnek együtt magyar emberekkel, civilizált, békés körülmények között” – emlékeztetett az RMDSZ államelnökjelöltje. /Kelemen: a lopás nem nemzetfüggő. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

Elutasították a nagyváradi zeneiskola magyar nyelvű külsős oktatására jelentkezők zömét – közölte Bíró Rozália alpolgármester. Több szülő is panaszkodott, hogy sikertelenül próbálták beíratni gyermeküket a zeneiskola magyar nyelvű külsős oktatására. A visszautasított gyerekek jelentkezését az RMDSZ munkatársai eljuttatják az iskolába – Bíró azt reméli, így hatni tudnak az intézmény vezetőségére, amely helyhiányra hivatkozva tagadta meg a papírok átvételét. Bíró Rozália megkereste az iskola igazgatóját, aki azt mondta, nem tud a visszautasításokról. /Lobbi a nagyváradi zeneoktatásért. = Krónika (Kolozsvár), júl. 27./

Sóváradon a háromnapos faluünnep kezdetén Madaras Árpád polgármester köszöntötte a megjelenteket, beszámolt arról, hogy elkezdődött a falu közművesítése. A balatoni testvértelepülés polgármestere, Marczali Tamás a közel két évtizedes testvértelepülési kapcsolatot méltatva hívta meg szeptember ötödikére Kőröshegyre, a falunapra a sóváradiakat. A helybeli óvodások műsora után az iskolások táncokkal és fonójelenettel léptek fel. Eljött Markó Béla, az RMDSZ országos elnöke, a térség választott szenátora is. Kiemelte: önálló községgé vált Sóvárad, ez fontos előrelépés volt a falu életében. Ugyanilyen fontos a magyar közösség számára az önállóság joga. Szerves része boldogulásunknak a szülőföldön. /Bölöni Domokos: Sóváradi faluünnep – ötödször. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 27./

Sepsiszentgyörgynek nem volt szerencséje a helyi televízióval. Míg élt Szalló László, és vállalkozásai jövedelméből fedezte a Selectronik tévéstúdiójának személyzeti és műszaki költségeit, sikerült megteremtenie egy elfogadható városi televíziót. A 2004-es választások idején a független helyi tévé zavarta a magyar politikusokat, Albert Álmos polgármester, az RMDSZ akkori elnöke intézkedett, később megszabadult a helyi tévét akkoriban sikeresen vezető Erdély Andrástól. Albert Álmos polgármester az üzletemberekkel, Média 3 nevű alapítványukkal nekifogtak a helyi televíziózásnak. Egy ideig egymást váltották az igazgatók. Embereiknek nem volt sem szakmai ismeretük, pénzt sem voltak hajlandóak e célra áldozni, így az egészet átadták Kereskényi Áron média szakon frissen végzett fiatalembernek. Ez lett az Aktív TV. Az elavult felszerelést kicserélték, valamennyi pénzt is szivattyúztak bele, a dolgok mégsem mentek. Az Aktív TV minden volt, csak helyi televízió nem. Végül a Média 3 Alapítvány tagjai feladták. Ez év első felében eladták a licencet Eduard Bogdan kolozsvári médiavállalkozónak. Bogdan rájött: a székelyföldi tévépiac szabad, évekkel korábban Csíkszeredában, idén Sepsiszentgyör-gyön vetette meg lábát. Egy ideig Székely TV néven futtatta vállalkozásait, majd Klub Tévé néven sugároz primitív, igénytelen műsort. Albert Álmos több mint másfél évtizedes polgármesteri regnálásának kudarcai közé besorolhatja a helyi magyar televíziózás felszámolását is. Az audiovizuális tanács honlapja szerint Sepsiszentgyörgy városában még van két tévélicenc. Egyik a bukaresti Antena 1 társaságé. Ők valamikor másfél évtizeddel ezelőtt próbálkoztak egy stúdió beindításával, de régen feladták. Műsorszórási joga van az Antal & Tamas Kft. -nek, de a tulajdonosok átadták licencüket az Erdély FM-nek. Az Erdély FM a Janovics Jenő és a Communitas Alapítvány tulajdona, s jó öt esztendeje próbálkozik a rádió mellett az erdélyi magyar televíziót is tető alá hozni. Egyelőre nem nagy sikerrel. A sepsiszentgyörgyi városi televízió megszűnt. /Simó Erzsébet: Isten veled, helyi televízió. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 28./

Az EMNT arra kéri az RMDSZ-t és az SZNT-t, hogy próbáljon megegyezésre jutni a székelyföldi önkormányzati nagygyűlés tekintetében. A két utóbbi szervezet vezetői ugyanis vitába keveredtek egymással azzal kapcsolatban, hogy ki szervezi meg a nagygyűlést. Izsák Balázs SZNT-elnök szeptember 5-re, Székelyudvarhelyre összehívta a nagygyűlést. Markó Béla közölte: ezzel az SZNT azt érte el, hogy más időpontban és helyszínen szervezik meg a nagygyűlést. /Viszályt keltő székely nagygyűlés. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) aggodalommal figyeli a székelyföldi önkormányzati nagygyűlés összehívásáról és megszervezéséről szóló vitát – áll a Tőkés László EMNT-elnök által aláírt közleményben, amelyben megpróbál közvetíteni az RMDSZ és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) között. Az előzmény: pár nappal ezelőtt Markó Béla kioktató hangnemben „tette helyére” Izsák Balázst, az SZNT elnökét, hangsúlyozva, hogy a szeptember 5-i, Székelyudvarhelyre tervezett eseményt „az RMDSZ szervezi, és annak sem az SZNT, sem Izsák Balázs nem kezdeményezője, nem is társszervezője”. Hozzátette: az SZNT ezzel azt érte el, hogy a nagygyűlést nem szeptember 5-én és nem Székelyudvarhelyen tartják meg. Ezt követően Izsák Balázs nyílt levélben fordult Markóhoz értetlenségének adva hangot az RMDSZ szövetségi elnök kirekesztő álláspontja miatt. Izsák arra kérte Markót, legyenek társszervezők és segítsenek a dokumentumok előkészítésében. /M. Á. Zs. : Húzódó „apasági” vita a székely nagygyűlésről. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./

Az EMNT képviselői örömmel álltak a Székely Nemzeti Tanács /SZNT/ nagygyűlésre irányuló javaslata mellé. Sikerült megállapodni a székelyföldi önkormányzati nagygyűlés megszervezésének időpontjában (2009. szeptember 5.), helyszínében (Székelyudvarhely). Sajnálatos, hogy az SZNT képviselői nem kívántak élni az EMNT által többször is felkínált lehetőséggel, hogy részt vegyenek az EMEF munkálataiban. Tőkés László EMNT-elnök bejelentése értelmében az EMNT párbeszédet kezdeményez az SZNT-vel és a polgári-nemzeti tábor más szervezeteivel, de addig is felszólít minden, a Székelyföld sajátos közigazgatási jogállása mellett elkötelezett személyt és szerveződést, kiemelten a jelenleg vitába keveredett RMDSZ és SZNT vezetőit, hogy törekedjenek a megegyezésre a székelyföldi önkormányzati nagygyűlés kérdésében. /Toró T. Tibor alelnök: Állásfoglalás a székelyföldi önkormányzati nagygyűlés tárgyában. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 29./

A székely nagygyűlés megrendezése körüli vitát a kisstílű, a személyes ellentéteket a közösség érdekei fölé helyező politizálás jellemzi. Nem titok, hogy az RMDSZ és a Székely Nemzeti Tanács viszonya enyhén szólva sem nevezhető zökkenőmentesnek. Az SZNT autonómiastatútumát az RMDSZ fércmunkának, kivitelezhetetlen stratégiának tartja. Mindezek ellenére érthetetlen Markó Bélának a Székelyudvarhelyre tervezett nagygyűléssel kapcsolatos sértődött kirohanása. A széthúzás, az ellenségeskedés üzenetét hordozó kudarc azonban már közös lesz, ha az erdélyi magyar szervezeteknek nem sikerül közös nagygyűlést szervezniük. Ezzel szemben a székelyföldi román szervezetek ellenakciója máris sikerrel kecsegtet. /Rostás Szabolcs: Fiaskó. = Krónika (Kolozsvár), júl. 30./

Cigány szervezetek, a Romani Cris és az Együtt Közösségfejlesztő Ügynökség felhívására mintegy ötven roma fiatal tiltakozott néhány napja az RMDSZ bukaresti székháza előtt a csíkszentmártoni és a csíkszentkirályi romák üldözése miatt. Vezetőikkel Markó Attila, az etnikumközi hivatal vezetője tárgyalt, azzal nyugtatva a felháborodott cigányokat, hogy ,,a barikád ugyanazon oldalán állunk... ” A roma szervezetek vetetői elsősorban azt kérték, hogy az RMDSZ megválasztott elöljárói ne önbíráskodásra buzdítsanak. Született egy szimbolikus cigány–magyar megállapodás is, ennek ellenére Markó Béla, a RMDSZ elnöke az ügyre reagálva azt fejtegette, hogy a roma szervezetek ,,nem megfelelő helyen keresik az igazságot, mert mi már nem vagyunk kormányon. Most nem velünk, hanem a csendőrséggel, a rendőrséggel, a helyhatósági hivatalokkal, az ügyészséggel kellene egyezkedniük. ” A szimbolikus megállapodás és a tüntetés kapcsán nem esett szó, arról, hogy végül is miért bujkálnak a falvakat környező erdőkben az emlegetett szentmártoni és szentkirályi romák? A valóban nehéz helyzetben lévő cigány családok az éj leple alatt dézsmálják a termést, mire a feldühödött gazdák a maguk módján igyekeznek ezt megakadályozni és elégtételt venni. . A kérdés, hogy a romák jogaiért harcoló szervezetek meg tudják-e akadályozni ezt? /Bogdán László: Roma félelmek avagy hány oldala is van a barikádnak? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 30./

Népszavazás kiírását javasolja a Pro Europa Liga Marosvásárhelyen Dorin Florea polgármester eltávolítása érdekében – jelentette be Smaranda Enache, a szervezet társelnöke, aki szerint a városvezető több szabálysértést is elkövetett az önkormányzat élén. Florea folyamatosan megtagadja a sajtó tájékoztatását a közérdekű témákkal kapcsolatban. Benedek István, az RMDSZ vásárhelyi elnöke szerint a szövetség képviselői nem zárkóznának el egy ilyen referendum támogatásától. A kezdeményezéshez egy település szavazati joggal rendelkező állampolgárai 25 százalékának az aláírására van szükség, és a kezdeményezést a prefektushoz kell eljuttatni. A Pro Europa Liga a napokban levélben fordult Maros megye prefektusához, Marius Pascanhoz, amelyben jelezte: a Dorin Florea vezette marosvásárhelyi önkormányzat több szabálysértést is elkövetett az elmúlt időszakban. Köztudott, hogy Marius Pascan prefektus a polgármester pártfogoltja, jó barátja. „A törvény nem írja azt elő, hogy a prefektusnak kötelessége kiírni a népszavazást, ha összegyűlne a szükséges mennyiségű aláírás” – tájékoztatott Smaranda Enache. Azonban egy ilyen kezdeményezésnek igen komoly, országos visszhangja lenne. /Máthé Éva: Eltávolítanák Dorin Florea marosvásárhelyi polgármestert. = Krónika (Kolozsvár), júl. 30./

Sajtótájékoztató keretében hozta nyilvánosságra Dávid Csaba, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének volt elnöke, a Maros Vízügyi Igazgatóság volt igazgatója három vizsgálati szerv zárójelentését, melyek egyhangúan alátámasztják, hogy megalapozatlannak bizonyultak a még az igazgatói megbízatása alatt ellene a sajtóban felhozott vádak. A Cuvantul Liber című helyi napilap egész sor törvényszegéssel vádolta meg a volt intézményvezetőt. Végül mindhárom vizsgálati szerv megalapozatlannak találta a Dávid ellen felhozott vádakat. A vizsgálat eredményeivel az igazgatóságnak kellett volna a nyilvánosság elé állnia. Dávid azért tárta a nyilvánosság elé a vizsgálati eredményeket, mert a vádak részben az RMDSZ-t is illették, lévén, hogy politikai egyezség nyomán volt ő az intézmény vezetője. A tájékoztatón a marosvásárhelyi RMDSZ jelenlegi elnöke, dr. Benedek István a testvérvárosi küldöttségek utazási költségei kapcsán a napokban kirobbant sajtóbotránnyal kapcsolatos álláspontját ismertette. Jómaga tíz éve nem vett részt egyetlen küldöttségben sem, de kiállt amellett, hogy a testvértelepülési kapcsolatokat ápolni kell. Ezek a kapcsolatok hasznosak lehetnek, az együttműködésben gazdasági és idegenforgalmi lehetőségek vannak, amikből a város hasznot húzhat. /(benedek): Dávid: minden vádpont hamis volt. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 30./

„Visszaél a Boc-kormány a sürgősségi kormányrendeletek, és a felelősségvállalás nyújtotta alkotmányos lehetőségekkel. A demokratikus államrend szempontjából ez komoly veszélyt jelent” – állapította meg Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje a Torockón megszervezett politológus-táborban. Arra emlékezetett, hogy Románia alapokmánya – amelynek korszerűsítését az RMDSZ szükségesnek tartja – a ‘90-es évek elején kormányzó Nemzeti Megmentési Front politikai szemléletét tükrözi, alaptételeiről nem kezdeményeztek közvitát, bizonyos fogalmak és szabályozások elavultak, korszerűsítésre szorulnak. Az intézmények közötti egyensúly megsértést követi el a Boc-kormány azáltal is, hogy a kivételből szabályt kovácsolva meghonosítja a felelősségvállalás gyakorlatát. Kelemen Hunor összegzésképpen úgy vélte, a demokratikus államrendet csupán egy olyan alkotmánnyal lehet fenntartani, amely nem tartalmaz ilyen és ehhez hasonló „kis kapukat”. /A kormány diktatúráját szűntesse meg az Alkotmány. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 31./

Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke július 30-án lemondott Hargita megyei tanácsosi tisztségéből, azzal indokolva lépését, hogy nem akar többé tanúja lenni Borboly Csaba tanácselnök és az RMDSZ „diktatúrájának”. Szász kijelentette, azt követően hozta meg a döntést, hogy az MPP és az RMDSZ képviselői nem működnek együtt, nincs akarat az együttműködésre és a párbeszédre az RMDSZ részéről. – Szász Jenő szerint Borboly „kirakat-politikát folytat”. Borboly Csaba tanácselnök leszögezte, Szász Jenő tanácsos azért mondott le tisztségéről, mivel „nem tudta igazolni hiányzásait a megyei tanács korábbi ülésein”. /Lemondott Szász Jenő. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 31./

Etnikai tisztogatás – az első lépés a területi autonómiához; Együtt Európába – romák nélkül?; Hargita megye mindenekfelett, az igazságszolgáltatás és az emberi jogok felett; Nem az öntörvénykezésre egy jogállamban – ehhez hasonló jelszavakat skandált a július 30-án Csíkszeredában tiltakozó roma szervezetek mintegy 60 képviselője. A Romani Criss szervezte tüntetésre Bukarestből, Fehér, Szilágy, Kolozs, Maros és Gorj megyéből érkeztek résztvevők, akik az elmúlt időszakban Csíkszentkirályon és Csíkszentmártonban a roma és a magyar közösség között lezajlott erőszakos cselekedetek ellen emelték fel szavukat, azt állítva, hogy a magyarok roma családok házait gyújtották fel és legyilkolták lovaikat, kutyáikat. Mátyás László helyi önkormányzati képviselő cáfolta a tüntetők vádjait, miszerint a magyarok elkergették a romákat a községből. Mint mondta, a településen békés a hangulat, és nem került sor újabb összetűzésre a magyarok és a cigányság között. Gráncsa János csíkszentkirályi cigányvajda – aki szintén csak nézőként volt jelen az eseményen – elmondta: azért nem akartak részt venni ezen, mivel magyarnak tekintik magukat, és szerintük a községben nem lehet etnikai konfliktusról beszélni. Gergely András, Csíkszentmárton polgármestere cáfolta a vádakat, miszerint a magyarok felgyújtották egy roma család házát, meggyilkolták kutyáikat és lovaikat, és azóta is rettegésben tartják a cigány közösséget, melynek számos tagja az erdőkben kénytelen meghúzódni. /Romatüntetés vármegyésekkel. = Krónika (Kolozsvár), júl. 31./ Egyetlen helyi roma sem vett részt Csíkszeredában a tüntetésen. Pedig – a szervezők szerint – éppen a köztük, valamint két alcsíki település magyar lakossága között nemrég kirobbant konfliktus miatt vonultak utcára. „Nem as erósaknak” – állt azoknak a tábláknak az egyikén, amelyeket végighordozott Csíkszeredában a mintegy hetven roma fiatal. „Minek jöttetek ide? Tanítottátok volna meg eddig jó néhány társatokat, hogy ne lopjanak” – kiabált a tüntetők irányába egy csíkszentmártoni férfi. A szentkirályi romák közül több mint nyolcvanan írták alá azt a dokumentumot, amelyben kijelentették, hogy a faluban nincs semmilyen interetnikus konfliktus. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke provokációnak nevezte a Romani Criss által Csíkszeredában szervezett demonstrációt. A csíki településeken kirobbant cigányprobléma miatt nyilatkozatháború robbant ki. Ezzel kapcsolatban Kelemen Hunor elmondta, „a politikusoknak nem érdemes hadakozniuk a médiával. Természetesen semmilyen körülmények között nem lehet elfogadni azt sem, hogy valaki a nyilvánosság előtt egyetlen embert is állatnak nevezzen, de ismétlem, ebben az ügyben nem szabadott volna kialakulnia a sajtó és a politikusok közti konfliktusnak, ráadásul olyan ügy kapcsán, mely mindkét fél számára probléma” – mondta az RMDSZ államfőjelöltje. /Mihály László: Tüntetés értük, de nélkülük. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 31./ Kelemen Hunor Parászka Boróka Nesze neked csabakirályfizás /Manna. ro, júl. 13./ című írására utalt.