A héten Ecaterina Andronescu oktatásügyi tárcavezető bemutatta az általa vezetett szakmai csoport – benne a tanügyi szakszervezetek, a diáktanácsok és a szülői szövetségek képviselői is – oktatási törvénytervezetét. Amennyiben ez a jogszabálytervezet életbe lép, akkor a nemzeti kisebbségek esetében változhat a román nyelv oktatása az V–VIII. osztályban. Eszerint a többségi gyerekekhez képest differenciált módon – külön tanterv és tankönyv alapján – kell majd oktatni a román nyelvet és irodalmat. Azonban, a törvénytervezet egyetlen cikkelye sem foglalkozik a felekezeti oktatással. „Az Andronescu tárcavezető által kidolgozott háromszáz oldalas oktatási törvénytervezet VIII. fejezete foglalkozik kimondottan a nemzeti kisebbségek oktatási kérdéseinek szabályozásával” – tájékoztatott Pásztor Gabriella, az oktatási minisztérium Kisebbségi Főosztályának vezérigazgatója. Nincs változás Románia földrajzának, illetve a románok történelmének oktatását illetően. Ezeket a tantárgyakat továbbra is románul tanulják majd a nemzeti kisebbséghez tartozó gyermekek. Az Andronescu-törvénytervezetben is szerepel az, hogy ha a szakoktatás és a posztliceális képzés magyarul zajlik, akkor a szakszavakat magyarul is tudni kell. „Az általános rendelkezésekben az is szerepel, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó gyermekek oktatásának finanszírozásában lesznek külön költségek, ezeket bele kell foglalni az alapfinanszírozásba” – fejtette ki a vezérigazgató. A törvénytervezet kidolgozói előzőleg nem egyeztettek a történelmi magyar egyházakkal a felekezeti oktatásról. Ebből az szűrhető le, hogy a kormány nem veszi figyelembe az oktatásban érintett felek – például az egyház – nézőpontját. „Az Erdélyi Református Egyházkerület többször is eljuttatta az RMDSZ-hez a felekezeti oktatással kapcsolatos, írásba foglalt álláspontját, így hát nem rajtunk múlt, hogy a tervezetbe nem kerültek be a felekezeti oktatással kapcsolatos cikkelyek” – közölte Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese. /Nagy-Hintós Diana: Nem esik szó a felekezeti oktatásról az Andronescu-féle törvénytervezetben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./

A kormány válságkezelő intézkedéseit bírálta, egyben alternatívát is felmutatott Lakatos Péter Bihar megyei parlamenti képviselő nagyváradi sajtótájékoztatóján. Elmondta, az RMDSZ válságkezelő stratégiájának első pontjában a helyzet minél pontosabb felmérését javasolják. A Boc-kormány egyik legnagyobb hibája, hogy folyamatosan alulértékeli a válság mélységét. Az RMDSZ számításai szerint Románia hazai össztermékének éves csökkenése decemberre a 8-9 százalékot is eléri. Az RMDSZ tervezete rövid távra szóló része egyebek mellett az EU-s források jobb kihasználását foglalja magában. Középtávon a makrogazdasági egyensúly helyreállítását tűzi ki célul, méghozzá a valós decentralizáció megvalósításán, illetve a közköltségek csökkentésén keresztül. Emellett javasolja a teljes társadalombiztosítási rendszer felülvizsgálását és egyszerűsítését. /Balogh Levente: Válságstratégiát alkotott az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./

Nem csupán az RMDSZ-es és MPP-s polgármestereket, önkormányzati képviselőket várja a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) a szeptember 5-i Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésre, de meghívja a román pártok székelyföldi képviselőit is, valamint az egész Kárpát-medence magyar politikai és civil szervezeteinek küldöttségét – mondta Izsák Balázs, az SZNT elnöke a szervezet állandó bizottságának marosvásárhelyi ülése után. Hozzátette: a következő hetekben várják az együttműködési javaslatokat a tartalmi és szervezési kérdésekre vonatkozó dokumentumok kidolgozásához. /Antal Erika: RMDSZ-tagokat is várnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./ „Elvi nyilatkozatot szeretnénk elfogadni a Székelyföld egységéről, jelképeiről, a népszavazás kiírásáról, az önkormányzati társulások működtetéséről. Ugyanakkor a továbbiakban intézményesíteni szeretnénk a Székely Önkormányzati Nagygyűlést, valamint a regionális parlament létrehozását” – számolt be a nagygyűlés tervezett napirendjéről Izsák Balázs. Reméli, hogy addig sikerül egyezségre jutni az RMDSZ vezetőivel is. Szász Jenő, a Magyar Polgári Pártot vezetője leszögezte, nem lesz két külön nagygyűlés. „Amit az SZNT szervez, az a Székely Nagygyűlés. Az elnökválasztások közeledtével az RMDSZ legfeljebb egy nagygyűlésnek álcázott kampánygyűlést rendezhet, amelyen a polgári oldal semmiként nem vesz részt” – nyilatkozta. /Szucher Ervin: Megtartja nagygyűlését szeptemberben az SZNT. = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./

Még nem tudni, lesz-e székelyföldi önkormányzati nagygyűlés. Megtartják, de nagy kérdés továbbra is, jelen lesznek-e a választott polgármesterek, képviselők? Az RMDSZ tavasszal határozottan kiállt a székelyföldi nagygyűlés megszervezése mellett, ebben nagy szerepe volt Tőkés Lászlónak és a frissen megszületett összefogásnak. Markó Béla egyértelműen az RMDSZ égisze alatt megrendezett eseményként képzelte el. A jól hangzó retorika mögött azonban nem volt valós szándék, ezt bizonyítja, hogy sértetten félrevonultak, amikor az SZNT elnöke bejelentette: ők a legilletékesebbek a nagygyűlés összehívásában. Azóta néma csend van. Tőkés László több felhívásban kért józanságot, valós összefogást, de pusztába kiáltott szó maradt minden nyilatkozata. /Farkas Réka: Kik játsszák el a székelyföldi összefogást? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 17./

Mitől van az, hogy Traian Basescu immár öt éve töretlenül vezet a népszerűségi felmérésekben? Sem az általa elkövetett hibák, sem a gazdasági válság, sem kegyeltjei katasztrofális kormányzása nem csökkentették drasztikusan a népszerűségét. Basescu pártján kívül valamennyi fontosabb politikai erő az ő leváltását tekinti legfőbb céljának. Basescu népszerűségének magyarázata a személyiségében keresendő, képes meggyőzni, személyisége hitelesít. Ez a tulajdonság hiányzik a leginkább ellenjelöltjeiből. Elég, ha csak Kelemen Hunorra vetünk egy pillantást. Jóllehet, az RMDSZ jelöltjének az üzenetei tartalmukban sokkal közelebb állnak a magyarokhoz, azok mégis a leggyakrabban megmosolyogtatnak. Kelemen Hunor megnyilvánulásai olyanok, mint a jó tanulóéi, aki felmondja a bemagolt leckét: üresek, hatástalanok. De nem ő az egyetlen. Ilyen Mircea Geoana, Basescu legerősebb kihívója is. /Gazda Árpád: Jelöltek hihetősége. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./

A Magyar Polgári Párt (MPP) kampányrendezvényének nevezi a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által meghirdetett szeptember 5-i Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlést Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács RMDSZ-es elnöke. /Bálint Eszter: Borboly másképp képzeli a nagygyűlést. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./

A háromszéki RMDSZ csatlakozott a nagyváradi kezdeményezéshez, és állásfoglalásban ítélte el a szlovákiai nyelvtörvényt. Az Albert Álmos területi elnök által jegyzett dokumentumban leszögezik: az Európai Unió szellemiségével és az európai kisebbségi jogokkal ellentétes a szlovák parlament által elfogadott jogszabály, amelyet szeptember elejétől kívánnak bevezetni. Az RMDSZ-nek megvan a saját jogszabálytervezete, ideális annak elfogadása lenne, de Albert Álmos elismerte, erre nincs nagy esély. /Farkas Réka: Az oktatási törvény veszélyei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 18./

Duna Televízió augusztus 16-i Közbeszéd műsorának egyik meghívottja Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke volt. A beszélgetés több témakörre is kiterjedt, annak végén a műsorvezető az EMI-tábornak adott támogatásról is megkérdezte a tanácselnököt. Sok támadás érte Borboly Csabát, mert önkormányzat támogatta az Erdélyi Magyar Ifjak táborát. A tábort, egyik meghívottja, Vona Gábor, a Jobbik elnöke volt. Borboly Csaba elmondta, valamivel több mint félszáz fiatal vett részt a Vona Gábor-előadáson, de ott volt több mint tízezer fiatal, aki jól szórakozott, Beatricet hallgatott, Tőkés Lászlót, RMDSZ-es politikusokat, továbbá neves tudósokat. Borboly a Magyarországon tapasztalható politikai megosztottság Erdélybe való importálását azáltal látja megakadályozhatónak, „ha annak nem adunk túl nagy jelentőséget, és nem eltaszítunk”. „Az Erdélyi Magyar Ifjakat és a velük szimpatizálókat nem taszítani kell a szélekre, hanem inkább húzni kell be, középre. Én ebben hiszek, hogy az erdélyi és a székelyföldi társadalom egységes kell legyen”. /Borboly Csaba: Az Erdélyi Magyar Ifjakat húzni kell be, középre. = Erdély. Ma, aug. 18./

A Mircea Miclea vezette elnöki szakbizottság tanügyi törvénytervezetét támogatja inkább az RMDSZ a három tervezet közül, melyek közvitája megkezdődött a parlamentben. Ecaterina Andronescu oktatási miniszter tervezete nem változtat azon, hogy Románia történelmét és földrajzát a továbbiakban is románul oktatják. Lászlófy Pál a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke szerint teljességgel elhibázott a jogszabály, amely nem csak megalapozatlan, szakmailag hibás javaslatcsomag, hanem az 1995-ös jogszabályhoz való indokolatlan visszatérés. Lászlófy sérelmezte, hogy az RMPSZ a legnagyobb szakmai szervezetek egyike, mégsem kereste meg a minisztérium egyszer sem egyeztetés céljából. „A tárcához tavasszal eljuttatott javaslatokra a minisztérium még csak nem is válaszolt, ilyen körülmények között nincs túl sok értelme a vitában való részvételnek” – mondta az RMPSZ elnöke. /Oktatás: Miclea tervezete többet ígér a kisebbségeknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./

Lefújta az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a szeptember 5-i székelyudvarhelyi önkormányzati nagygyűlést. A rendezvényt egyelőre ismeretlen időpontban és más helyszínen szervezik, s nem kapnak meghívót rá a Magyar Polgári Párt önkormányzati vezetői – közölte Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Azért döntöttek így, mert időközben a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) is nagygyűlést hirdetett szeptember 5-re Székelyudvarhelyre, a városban pedig szeptember 27-én időközi helyhatósági választásokat tartanak. Kelemen sajnálatosnak nevezte az SZNT hozzáállását a nagygyűlés megszervezéséhez. Izsák Balázs, az SZNT elnöke korábban azt nyilatkozta, nem látná értelmét egy külön, RMDSZ-szervezte székely nagygyűlésnek. /Cs. P. T. : Kétszer gyűlnek a székelyek? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./

Borboly Csaba összefoglalta nézeteit, hitet tett az egységes erdélyi magyar politikai közképviselet mellett. Kifejtette, hogy a radikál-liberálisok megijedtek az összefogástól: ha sikerül közös hangot találni az erdélyi magyar politikai életben, és nem lehet jelentős szereplők szélsőségesnek minősítésével jó pontokat szerezni az RMDSZ vezetésénél, akkor ők munka nélkül maradnak. „Gyorsan veszélyforrás után kellett nézni, és kapóra jött két esemény is: az alcsíki konfliktusok és az EMI tábor ügye. ” Az „ erdélyi magyar sajtó egy jól körülhatárolható és komoly politikai háttér-támogatással rendelkező része a történtekből sietett bunkósbotot faragni, és azzal a csíki székelyekre támadni. Megjegyzendő, hogy olyan sajtócsoportról beszélünk, amely az erdélyi magyarság kulturális intézményeinek fenntartására szánt közpénzek nélkül sem újságpapírt, sem nyomdafestéket nem tudna vásárolni. ” Olyan megállapításokig sikerült eljutni hogy „a csíki székely… nyomorultak közt is a legnyomorultabb”, illetve, hogy a csíki térség lakói „cinkosai a bűntettnek, aktív vagy passzív elkövetők. Állatok. ” Az idézett minősítésekben semmi kivetnivalót nem talált Asztalos Csaba, az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanács elnöke, „annak az intézménynek a vezetője, amelyet a csíki polgármesterek és jómagam kértünk fel eljárás lefolytatására a fent idézett mondatok ügyében. ” Asztalos Csaba szerint „ez egy abszurd és nevetséges dolog”, sőt „visszataszító”. Asztalos Csaba előre tudja már, mi lesz egy-egy beadvány sorsa. „Az EMI tábor esetében még annak megnyitását sem kellett megvárni ahhoz, hogy megszülessen a verdikt: a szervező EMI szélsőséges. ” Sokan fenyegetve érzik magukat a Magyar Összefogás által. Olyan „politikai körökről van itt szó, akik az elmúlt években abból csináltak maguknak munkát és megélhetést, hogy magyarországi példákat importálva kinyilatkoztatták, az erdélyi közélet szereplői közül ki az, aki „európai”, „politikailag korrekt”, „toleráns”, és ki az, aki nem. ” Másfelől nagy pánikot és felháborodást váltott ki az összefogás a minden együttműködést elutasító MPP-vezetés köreiben. /Borboly Csaba: Hol szorít a nadrág? – Védőbeszéd az egységes erdélyi magyar politikai közképviselet mellett. = Transindex. ro, aug. 19./

Nagyívű elemzéssel állt elő néhány napja Borboly Csaba. A Hargita megyei tanácselnök „a nyár fontosabb erdélyi magyar közvitáiról” állította, hogy azok valójában műbalhék: bizonyos értelmiségi és politikai csoportosulások (Borboly megnevezése szerint a radikál-liberálisok illetve radikál-polgáriak) így próbálják megfúrni a Magyar Összefogást. Az RMDSZ-Tőkés kiegyezés egzisztenciálisan veszélyeztet egyeseket, emiatt a “pánikbetegség” – érvelt Borboly. Hamarosan Orbán Viktor lesz Magyarország miniszterelnöke, Tőkés László személye felértékelődik, ilyenkor pedig nem árt egy kis helyezkedés – a cikkíró, Sipos Zoltán szerint ez Borboly célja. Sipos Zoltán kifejtette: „egyes becsületes székely atyafiak gyújtogatnak, űznek ki a határba cigányokat – a magyar politikai elit véleménye pedig (hogyha egyáltalán van ilyen) az, hogy hát szó nincs etnikai konfliktusról, ezek egyszerű büntetőjogi esetek. ” A nyilatkozatokból kiderül, hogy itt mindenki hibás: a cigányok lopnak, a média torzít, a rendőrség nem tesz semmit, a Hargita megyei prefektus pedig „politikai tőkét próbál kovácsolni az ügyből”. Sipos Zoltán szerint a magyar elitnek, Borboly Csabának és sok más közéleti személyiségnek az eset után a magyar közösség nevében nyilvánosan bocsánatot kellett volna kérni a cigányoktól. A cikkíró nem elsősorban Borboly Csabáról beszél, „mert nem emlékszem, hogy a liberális Eckstein-Kovács Péter vagy az emberi jogi szakértő, Frunda György mondott volna valamit az ügyről. ” Borboly szövegében van egy tétován elejtett félmondat arról, hogy az önbíráskodás nem megoldás. /Sipos Csaba: MADARAT TOLLÁRÓL – Néhány apró megjegyzés Borboly Csaba eszmefuttatásához. = Transindex. ro, aug. 24./ Előzmény: Borboly Csaba: Hol szorít a nadrág? – Védőbeszéd az egységes erdélyi magyar politikai közképviselet mellett. = Transidnex. ro, aug. 19.

Várhatóan nem vesz részt a székelyföldi magyar önkormányzati vezetők zöme szeptember 5-én a Székelyudvarhelyre tervezett önkormányzati nagygyűlésen, miután az RMDSZ bejelentette, hogy későbbi időpontban fogja megszervezni az eseményt. Az összejövetelen várhatóan csak a Magyar Polgári Párt (MPP) választott tisztségviselői vesznek majd részt. Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök így vélekedett: „az MPP arra használta az SZNT elnökét, hogy a Székely Önkormányzatok Nagygyűlésből egy székelyudvarhelyi kampányindító rendezvényt csináljon”. Thamó Csaba az MPP Hargita megyei tanácsi frakciójának nevében felkérte az RMDSZ vezetőit, hogy támogassák a rendezvényt. /B. T. : Csonka nagygyűlésre készülődnek a székelyek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke közleményében leszögezte, érthetetlennek tartja a sajtóban megjelent hírt: „Lefújta az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a szeptember 5-i székelyudvarhelyi önkormányzati nagygyűlést. ” „Nem akartuk, hogy a nagygyűlés Szász Jenőnek, az MPP elnökének kampányindító rendezvényévé váljon” – nyilatkozta Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Izsák Balázs hangsúlyozta, egyetlen Székelyföld létezik, s minden egyes községének, városának egyetlen önkormányzata van, melyekben különböző pártok képviselői, illetve függetlenként megválasztott képviselők vannak. Ezek összességét hívták meg a szeptember ötödikei nagygyűlésre, pártszínektől függetlenül. A székelyföldi önkormányzati nagygyűlést egyetlen párt sem sajátíthatja ki. Felkéri Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét, hogy fogadja el a meghívást, az RMDSZ legyen társszervezője a székelyudvarhelyi nagygyűlésnek. /Izsák Balázs SZNT-elnök közleménye. = Erdély. ma, aug. 20./

A Biennálé – Külhoni Magyarok Kulturális Fesztiválja keretében zajlott a Kisebbségekért Díj Külhoni Magyarságért Tagozata 2009-es díjátadója augusztus 20-án, Budapesten. A Kisebbségekért Díj 2009-es erdélyi kitüntetettjei a dévai Geszty Ferenc Alapítvány, a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI), Jakobovits Miklós festőművész (Nagyvárad), és Simon Gábor, a Kolozsvári Magyar Opera nyugalmazott igazgatója. Az ünnepi rendezvényen részt vett Markó Béla szövetségi elnök és Kelemen Hunor ügyvezető elnök, az RMDSZ államelnökjelöltje is. /Átadták a Kisebbségekért díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Idén is nemzetközi néptánc találkozóval ünneplik a Szent István napot Kolozsváron, augusztus 20-a és 24-e között. A rendezvénysorozatot ünnepi gálával nyitották meg augusztus 20-án a Magyar Operában. Ebben az évben már tizenegyedik alkalommal tartották meg közösségformáló rendezvényt. Az ünnepi gálát Szilágyi Mátyás magyar főkonzul nyitotta meg, az RMDSZ részéről Vákár István üdvözölte a résztvevőket. /XI. Szent István-napi Néptáncfesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Augusztus 20-án, a magyar államalapítás ünnepén az Arad megyei RMDSZ – immár hagyományosan – meghívta tagjait, szimpatizánsait, hogy együtt ünnepeljenek. Az ünnepi összejövetelt Király András, az RMDSZ Arad megyei elnöke és Bognár Levente megyei választmányi elnök, alpolgármester nyitotta meg, emlékeztetve, hogy a magyarság első királyát, első szent királyát, államalapítóját ünnepeljük, és jó lenne, ha ezt még legalább ezer évig megtehetnénk itt, Aradon is. Király Árpád marosi főesperes annak a reményének adott hangot, hogy ez a nap közösségformáló alkalom. /Kiss Károly: István-napi összefogás. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 21./

Nemrégiben Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje is kirohant Nagyváradon a bevezetendő vizitdíj ellen, annak eltörlését követelve. Nagyváradon a helyi RMDSZ azonnal aláírásgyűjtésbe kezdett a szeptembertől érvénybe lépő intézkedés ellen. Emellett országszerte többfelé civilkezdeményezésre gyűjtik az aláírásokat ez ügyben. Bazac miniszter a vizitdíj mellett újabb két bejelentéssel rukkolt elő. Közölte, a Romániában jelenleg működő 435 kórház fenntartása az egészségügyi költségvetés 85%-át emészti fel. Ezért harmadára kell csökkenteni a kórházak számát. A miniszter szorgalmazza, hogy a decentralizáció során a kórházak kerüljenek át az önkormányzatok hatáskörébe. A miniszter másik bejelentése: az orvosoknak ezentúl nyolc óra munka kötelező, egy óra ebédszünettel. Jelenleg ugyanis a kórházi orvosok reggel 8 órától 13 óráig rendelnek, műtenek, stb. Délután van egy órás vizit, a fennmaradó napi egy órát levonják az ügyeletből. /Gáspár-Barra Réka: Hunyad. Egyre betegebben. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 21./

Augusztus 21-én jár le Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnökének mandátuma. Asztalost az elmúlt hét év eredményeiről kérdezte az ÚMSZ. A tanács nehezen indult 2002-ben, „mi sem nagyon értettük akkor, hogy mit is kell tenni” – nyilatkozta Asztalos Csaba. Kezdetben gyakori volt a politikai beavatkozás a tanács tevékenységébe. Inkább imidzsépítő tevékenység volt, hogy kifelé közöljék: Romániában nincs diszkrimináció. Az országjelentések kifogásolták, hogy az intézmény nem független, hanem kormányhoz tartozik. Ez a 2002–2005 közötti időszak volt. Külső nyomásra jött létre az intézmény. Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi minisztersége alatt, 2000-ben fogadták el a diszkriminációellenes jogszabályt, két év múlva létrehozták az intézményt. A tagokat a miniszterelnök nevezte ki, az RMDSZ–PSD-protokollumnak köszönhetően lett egy kisebbségi tag is, Asztalos Csaba. 2005-ben őt nevezték ki elnöknek. Az intézmény 2006-ban a parlament fennhatósága alá került. Asztalos Csaba hangsúlyozta, hogy ő mindig független volt. Újra megpályázza a tisztséget. Annak ellenére, hogy voltak olyan döntések is az elmúlt hét év alatt, amelyek nem kedveztek a magyarságnak, Asztalos Csaba úgy gondolja, szakmailag is, politikailag is dolgozott a közösségért. A legnagyobb kudarc az volt, amikor a kollégái az ő tudta nélkül döntöttek magyar kérdésekben. Például amikor a Kovászna megyei székelyek találkozóját diszkriminatívnak ítélték meg. Asztalos Csaba magyarázkodott, neki itt egyetlen szavazata volt. Kudarc volt számára a romakérdés is Székelyföldön, a kialakult helyzetet kudarcként könyveli el, felelősséget érez. Kudarc, hogy a magyar kisebbségen belül most sincs komoly tevékenység az emberi jogok tekintetében, hogy nem biztosítanak ügyvédi támogatást azoknak a magyaroknak, akiket diszkrimináltak, hogy nem készülnek szakszerű jelentések az emberi jogok gyakorlásáról a magyar kisebbség viszonylatában. /Salamon Márton László: Hét bő esztendő: a vallásos szimbólumoktól a romakérdésig. Beszélgetés Asztalos Csabával, az Országos Diszkriminációellenes Tanács leköszönő elnökével. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

Most már bizonyos, szeptember elején két székelyföldi önkormányzati nagygyűlés lesz. Csíkszeredában negyedikén, pénteken az RMDSZ és az EMNT harcol a székelyföldi területi autonómiáért, ötödikén Székelyudvarhelyen az MPP és az SZNT. Januárban, az ötlet megszületésekor még sokan reménykedtek, végre lesz közös fellépés. Az illúzió gyorsan szertefoszlott, politikai harc kezdődött azért: kié az ötlet, a szervezés joga. Végül két nagygyűlés lesz, az egyiken megjelenik a választott elöljárók 65 százalékos RMDSZ-es tábora, másikon a 35 százalékos MPP-s különítmény. Az egyetlen kiút az lenne, ha a választott képviselők mindkét rendezvényen részt vennének. /Farkas Réka: A széthúzás nagygyűlései. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 21./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület tavaly szeptemberben három évtizedes szünet után lelkészt nevezett ki a kevesebb, mint száz lélekszámú kövesegyházai egyházközségbe. Az RMDSZ is megbízott egy ügyvezető alelnököt a bihari szórványvidékkel való foglalkozással. Néhány hete megalakult egy helyi RMDSZ-szervezet. A cikkíró Lukács Attila Levente tiszteletessel és Grim András RMDSZ-alelnökkel látogatott el az egyik bihari szórványvidékre, Varaszótanyára, Tatarosra ,Kövesegyházára és Felsődernára. A Tataros községhez tartozó Varaszótanyáig néhol kaviccsal beszórt ösvényen lehet eljutni. Rengetegen jönnek ide, egyre-másra épülnek a települést övező hegy oldalán a hétvégi házak és a borpincék. Rendezett kis település Varaszótanya. A Bérci-portán gyűlnek össze kálvinisták kéthetente. Régen Varaszón többen voltak a magyarok, az iskolában is volt magyar nyelvű oktatás Tataroson, majd Felsődernán. A varaszói református gyülekezet jelenleg hét fős. Tataroson az iskola épületében kéthetente az egyik tanteremben tartják az istentiszteleteket. A következő héten pedig Kövesegyházán és Felsődernán. Tataroson összesen tizenöt református van. A négy település kálvinistáit magába foglaló egyházközségben, tehát Varaszótanyán, Tataroson, Kövesegyházán és Felsődernán összesen kilencvenen fizetik a fenntartói járulékot. Közigazgatásilag Hagymádfalva községhez tartozik Kövesegyháza, a település református templomát felújították, előzőleg esőzések alkalmával gyakorta beázott a templom. Kövesegyházán a negyvenfős kövesegyházi gyülekezet presbitereinek egyike Kovács András. Valamikor szépen gyarapodott a gyülekezett, emlékezett, szinte minden család kilenc-tíz gyereket nevelt fel. A negyvenes évek végén, az első konfirmációkor tizennyolc fiatallal növekedett a gyülekezett. Legközelebb, az ötvenes évek kezdetén, András bácsiék már csak tízen konfirmáltak. Már Felsődernán is megszűnt a magyar oktatás. Derna község majd háromezer lakosából százegynéhány fő magyar nemzetiségű. A kilencvenes években volt már itt RMDSZ-fiókszervezet, még a helyi tanácsba is bejutott egy képviselőjük, de a szervezet azóta elsorvadt. /Megyeri Tamás Róbert: Magyar szót hallani – a bihari szórvány szórványában Reggeli Újság (Nagyvárad), aug. 21./

Bajnai Gordon miniszterelnök szerint Magyarország lelki válságban van, hangsúlyozta a Kisebbségekért Díj külhoni magyarságért tagozata kitüntetéseinek budapesti átadóján. A lelki válságban „mindennél nagyobb szükség van a biztonságra, és a biztonsághoz a közösségformáló erőre, az identitásra, a hovatartozás erős érzetére”. A kormányfő szerint útját kell állni a rasszizmusnak, az antiszemitizmusnak, a kisebbségek ellen irányuló támadásoknak szerte a térségben. A kormányfő hangsúlyozta, a magyar államnak kötelessége a külhonban élő magyar kisebbségek támogatása, és ha szükséges, érdekeik védelme is. Elismerést kapott Bernjak Elizabeta szlovéniai egyetemi docens, Burian László, a szlovákiai Ebed plébánosa, Fedinec Csilla kárpátaljai történész, kisebbségkutató, Goldschmied József, az Égtájak Iroda programigazgatója, Simon Gábor, a Kolozsvári Magyar Opera nyugdíjba vonuló igazgatója, a dévai Geszthy Ferenc Társaság, az újvidéki Híd irodalmi, művészeti és társadalomtudományi folyóirat, a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet és a bécsi Szent István Egylet. Megosztott díjban részesült a 20 éves fennállását ünneplő két ukrajnai magyar szervezet, a Lembergi Magyarok Kulturális Szövetsége és a Magyarok Kijevi Egyesülete. Az ünnepségen részt vett Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke is. /Bajnai: Magyarország lelki válságban van. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 22./

Mindenkit meghívnak a székelyföldi önkormányzati nagygyűlésre politikai színezettől, pártállástól függetlenül – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke, aki cáfolta az Új Magyar Szóban megjelent információt, miszerint az RMDSZ nem hívja meg az MPP színeiben megválasztott önkormányzati képviselőket és polgármestereket. Izsák Balázs, az SZNT elnöke újabb közleményt adott ki, amelyben továbbra is a szeptember 5-i székelyudvarhelyi nagygyűlésre várja az önkormányzati képviselőket. /Mindenkit várnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 22./

Constantin Strujan Hargita megyei prefektus visszahívását kéri az RMDSZ két törvényhozója a miniszterelnöktől, szerintük ugyanis a kormány képviselője megsértette a helyi magyar közösséget. Kelemen Hunor képviselő és Gyerkó László szenátor közös közleménye szerint Constantin Strujan „konfliktust szító” kijelentéseket tett egy román napilapban, amikor úgy fogalmazott: a székelyföldi magyarok nem csak a romákat, de a románokat sem tűrik meg maguk körül, általában az idegeneket, és kulturális rendezvények álcája alatt Magyarországon betiltott jobboldali szélsőséges szervezeteket támogatnak. A Cotidianul című bukaresti napilap internetes kiadásában egy székelyföldi riportot közölt, amelynek témája a Hargita megyei roma–magyar konfliktus volt. Ebben a prefektus Hargita megyét „Bantusztánnak” nevezte. Úgy vélte, hogy a hargitai magyarok „a romákon gyakorolják a betanult leckét”. A lakosság többsége nem tud románul, „a magyarországiak teljes befolyása alatt áll” – mondta a prefektus, aki szerint a szélsőséges jobboldali magyarországi szervezeteknek érdeke a székelyföldi magyarok támogatása. A két RMDSZ-es törvényhozó felkérte a Demokrata-Liberális Pártot (PD-L), hogy nyilvánosan kövesse meg a helyi magyarságot az általa tisztségbe helyezett, „a magyar közösséggel szemben zsigeri indulatokat tápláló” prefektus „rosszindulatú, elfogadhatatlan” kijelentései miatt. A prefektus cáfolta, hogy a fenti szavak az ő szájából hangzottak volna el. – Ezek a kijelentések nem az enyémek. A cikk nem tükrözi az újságírókkal folytatott beszélgetést, teljesen el van torzítva – nyilatkozta Strujan. Érsekké avatta a hétvégén Ioan Selejant, Hargita és Kovászna megye ortodox püspökét Daniel pátriárka, a román ortodox egyház feje. Az avató ünnepségen részt vett többek között Emil Boc miniszterelnök és Mircea Geoana, a szenátus elnöke. Az ünnepségen elhangzott, hogy Selejan a püspökség 15 éves fennállása óta több mint 30 új templomot és nyolc kolostort épített, valamint 130 templomot renováltatott. Az ortodox egyházi törvények szerint legalább 300 éves hagyománnyal kell rendelkeznie egy püspökségnek ahhoz, hogy érsekséggé avassák. Ioan Selejan a szertartáson az ünneplőkhöz azt a kérdést intézte, hogy 300 esztendő múlva is jelen lesznek-e, mire azok igennel válaszoltak. Hargita és Kovászna megyében az ortodox egyház – saját adatai szerint – 100 ezer hívővel rendelkezik. Felszólalt Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke, kijelentetve: a román állam épületein magyar zászlókat látott, amiket el kell távolítani. Hozzátette: megkéri Emil Bocot, segítsen neki ebben: ő (mármint Vadim) felmászik a vállára, és így távolítja el a lobogókat. /B. T. : ”Bantusztánban” a Hargita megyei prefektus. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./

Jövő hét végén, egy nap eltéréssel, két nagygyűlésre is hivatalosak, pártállásuktól függetlenül, a székelyföldi önkormányzati elöljárók. Mindkettő célja a székelyföldi autonómiaigény megerősítése: az egyiket szeptember 4-én Csíkszeredában az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szervezi, a másikat 5-ére Székelyudvarhelyre a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) hirdette meg. A szeptember 4-i nagygyűlés helyszínéről, időpontjáról és tartalmáról Markó Béla RMDSZ-elnök és Tőkés László, az EMNT vezetője is egyeztetett a múlt héten. A rendezvényen dokumentumot készülnek elfogadtatni a résztvevőkkel Székelyföld jelenéről és jövőjéről, kidolgozásában az RMDSZ és az EMNT szakemberei vesznek részt. Izsák Izsák Balázs, az SZNT elnöke azt szeretné, ha a két nagygyűlést kétnapos, de egyetlen rendezvénynek tekintenék a szervezők mindkét fél részéről. /Cs. P. T. : Két székely nagygyűlés egyazon autonómiáért. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

Helyi választásokat tartottak augusztus 23-án Kaplonyban. Előzőleg a közigazgatási bíróság feloszlatta a testületet, amiért az két hónapig nem ülésezett. A voksoláson négy párt indított jelöltet: az RMDSZ, az MPP, az NDF és a PD-L, valamint egy független is indult. /Nem lesz többségben az RMDSZ. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 24./

Megnyerte az időközi választások második fordulóját Erdős Bálint, az RMDSZ jelöltje, így 2012-ig ő lesz Nagyszintye község – valamint a két falu, Ágya és Szapáryliget – polgármestere. /Irházi János: Erdős Bálint polgármester. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 24./

Leválthatnak öt gyergyói RMDSZ-es tanácsost, mert megszegte a választmányi döntést. A közüzem fűtéskérdésének megoldása esetén a városatyák másként szavaztak, mint ezt korábban RMDSZ-körben leszögezték. A gyergyószentmiklósi melegvíz-szolgáltatás újraindítása, a téli fűtés biztosítása sok vitával járt. Korábban RMDSZ-es és MPP-s tanácsosok két tábort képeztek, ellenezve, illetve pártolva a külső befektető bevonását, utóbb egységesen fogadták el, hogy a kérdésben a polgármesternek legyen döntési joga, és együtt módosították azt a szerződést is, mely lehetővé teszi a munkálatok közbeszerzési eljárás nélküli elkezdését. Az öt tanácsos csatlakozott az MPP kezdeményezéséhez. Elmondták, először ők is ellenezték a külső beruházó bevonását, de amikor kiderült, a polgármester nem tud más forrásból pénzt hozni, akkor támogatták, hogy megoldódjon a fűtéskérdés. A város javára szavaztak, kockáztatva tanácsosi tisztségüket is, mondták. /Balázs Katalin: Leválthatnak öt RMDSZ-es tanácsost. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 24./

Az RMDSZ nem zárja ki, hogy a szövetség ismét kormányzati felelősséget vállaljon az elnökválasztások előtt vagy után, de csakis bizonyos feltételek mellett, jelentette be Markó Béla szövetségi elnök augusztus 24-én, Széken, a Szent Bertalan-nap alkalmával tartott megemlékezésen. „Több tényezőtől is függ az RMDSZ kormányzati részvétele. Itt nem csak arra gondolok, hogy a szövetség parlamenti súlyának megfelelő arányban vegyen részt a kabinetben, vagy hogy ennek az új kormánynak mit tartalmaz majd a programja, hanem elsősorban arra, hogy az új kabinetnek lesz-e megfelelő parlamenti támogatottsága, vagy sem. Egy kisebbségi, vagy egy törékeny parlamenti többség által támogatott kormány ugyanis nem tud megfelelni a gazdasági válság jelentette kihívásoknak. A jelenlegi helyzet is ezt tükrözi, hiszen most sem többségi támogatottságnak örvendő kormány vezeti az országot, hanem két hatalmon lévő párt”, nyilatkozta Markó Béla. Hozzátette: az RMDSZ sem a Demokrata-Liberális Párttal (PD-L), sem a Szociáldemokrata Párttal (PSD) nem folytatott tárgyalásokat egy új kormány létrehozásáról. A hétvégén kiszivárgott titkos szociáldemokrata dokumentum szerzői úgy tudják: a PD-L már megkörnyékezte nem csak az RMDSZ-t, és a nemzeti kisebbségek parlamenti képviselőit egy új kormány létrehozása érdekében, hanem egyes PSD-s és PNL-s politikusokat is, hogy igazoljanak át Emil Boc pártjába, így ugyanis megoldódna az új kabinet parlamenti támogatottsága. /Nem zárja ki az újabb kormányzati felelősségvállalást az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

Az augusztus 23-án, vasárnap Kaplonyban megtartott választásokon – melynek célja az új helyi tanács összetételének az eldöntése volt – többséget szerzett a Magyar Polgári Párt (MPP). Az MPP-nek az új megalakulandó tanácsban 7 képviselője lesz, az RMDSZ-nek 4 hely jutott, egy-egy tanácsosa lesz a Német Demokrata Fórumnak (NDF) és a Demokrata Liberális Pártnak (PD-L). Az RMDSZ helyi elnöke, Jónucz Tibor az eredmények ismeretében benyújtotta lemondását. /Romász János: Várható volt az eredmény. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 25./