Felelősségvállalással terjesztette a parlament elé a kormány a büntető és a polgári törvénykönyvet, amelynek célja a hazai jogrendszer megreformálása. Az ellenzéknek három napja van, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtson be a kormány ellen, de az RMDSZ nem támogatja az indítványt. Emil Boc miniszterelnök szerint az új törvénykönyvek a romániai igazságszolgáltatás felgyorsítását és a törvények egységes alkalmazását szavatolják. /B. T. : Megosztott ellenzék a törvénykönyvek ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

Surján László magyar EP-képviselő nemtetszésének adott hangot Elena Basescu néppárti tagságával kapcsolatosan. Basescu elnök 28 éves exmodell lányáról van szó. A képviselő kételkedik abban, hogy a néppártnak érdeke lenne olyan személyt fogadni tagjai sorába, aki kétértelmű nyilatkozatokat tett a könnyű drogok legalizálásával kapcsolatban. Elena Basescu szerint egy hölgy bosszúja húzódik az ügy hátterében. Vass Andreáról, Emil Boc jelenlegi tanácsosáról van szó, egykori EP-képviselőről. EBA úgy tudja: Vass és Surján közeli kapcsolatba kerültek Brüsszelben, és mivel a hölgynek nem sikerült újabb EP-mandátumot szereznie a PD-L listáin, bosszúból ellene hangolta a fideszes EP-képviselőt. /Surján kifogásolja EBA felvételét az Európai Néppártba. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./ Az RMDSZ is megszavazza majd Elena Basescu néppárti frakciótagságát, pedig korábban éppen a demokrata-liberálisok akadályozták meg Tőkés Lászlót abban, hogy a frakció tagja lehessen, jelezte Sógor Csaba képviselő. „Az elnök lányának mielőbb tisztáznia kell a kábítószerek legalizálásával kapcsolatos kijelentéseit, melyekkel mi, RMDSZ-esek sem értünk egyet” – jelentette ki a politikus. /Cseke Péter Tamás: Tőkés László sorsa vár az államfő lányára? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

„Károsak és fájdalmasak az Érsemjénen történt események. Balazsi József RMDSZ-es polgármesternek tartózkodnia kellene a gyülekezeti közrendháborítástól” – tért vissza Tőkés László európai parlamenti képviselő a Bihar megyei településen kialakult konfliktusra. Az érsemjéni konfliktus Fülöp János helyi református tiszteletes személye körül robbant ki, akinek tisztségéből való távozását az érsemjéni református gyülekezet egy része megpróbálta elérni. A kezdeményezők a tiszteletes elleni panaszaikkal idén a Királyhágómelléki Református Egyházkerülethez /KREK/ fordultak. Az egyházkerület fegyelmi bizottsága által végzett egyházi vizsgálatok azonban nem találtak kivetnivalót az érsemjéni pap tevékenységében. Ezt követően a polgármester beadványt intézett a KREK-hez, az érsemjéni református gyülekezet kettészakítása, egy új gyülekezet alapítása tárgyában. Június 1-jén Tőkés László Érsemjénbe látogatott igét hirdetni, mindenkit a templomba hívott, hogy tisztázzák a vitát. Ekkor több helyi lakos hangosbeszélős tüntetésbe kezdett a templom szomszédságában lévő közösségi otthon teraszán. Balazsi József, Érsemjén polgármestere szerint Tőkés „elutasította a párbeszédet” ezért kezdtek demonstrálni. /Totka László: Folytatódik az érsemjéni békétlenség. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

Kulturális és sporttevékenységekben gazdag program várja a Marosvásárhelyi Napok résztvevőit. A rendezvényt azonban a díszpolgári cím odaítélése körül zajló vita árnyékolja be: mint ismeretes, a román városi tanácsosok a szélsőségesen magyarellenes kirohanásairól híres Lazar Ladariut javasolták kitüntetésre. Az RMDSZ-es városatyák már előre jelezték: nem vesznek részt a ceremónián, ahol Hunyadi László szobrásznak is át kellene vennie a megtisztelő címet. Markó Béla RMDSZ-elnök szerint Ladariu jelölése súlyosan provokatív. Ladariu jelölése miatt a napokban Smaranda Enache ismert emberjogi harcos visszaadta saját kitüntetését. A városnapokon több magyar jellegű rendezvény lesz, ez jórészt a Kozsik József színművész vezette Tamacisza Kulturális Egyesületnek köszönhető. /Máthé Éva: Marosvásárhely: városünnep magyar tiltakozással. = Krónika (Kolozsvár), jún. 23./

Szinte kizárólag csak a saját pártjukból származó polgármesterek által vezetett települések számára osztogatott pénzt a kormány tartalékalapjából, mondta el június 23-án napirend előtti felszólalásában Kelemen Hunor parlamenti képviselő, az RMDSZ ügyvezető elnöke. A többségében magyarlakta Kovászna, Hargita és Maros megyékben kizárólag csak a nem RMDSZ-es polgármester vezette települések részesültek támogatásban. /M. Á. Zs. : Kelemen: csak sajátjainak osztogatott a Boc-kormány. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

A városi tanács RMDSZ-frakciója Marosvásárhelyen az önkormányzat ülésén nem vitte kenyértörésre az idei díszpolgári címek megítélésére vonatkozó múlt havi határozat ügyét. A napirend előtti felszólalók sorában Molnár Gábor képviselő kiemelte, hogy a díszpolgári címet olyan személyiségeknek kell odaítélni, akik a városban élő nemzetiségek békés együttéléséért munkálkodnak, márpedig a kitüntetés idei román címzettje évtizedeken át napi rendszerességgel több tízezer marosvásárhelyit sértett meg, így nem érdemli meg, hogy a város nevében kitüntessék. A felszólalásra Dorin Florea polgármester válaszolt, azt javasolta az ügy kapcsán magukat sértve érzőknek, hogy gyakorolják a megbocsátás keresztényi gesztusát. Dr. Benedek István frakcióvezető kijelentette, azért nem javasolták a múlt havi határozat részleges visszavonásának szavazásra bocsátását, mert úgyis leszavazták volna őket. A testület előtt felolvasták Virág György levelét, melyben a megyei önkormányzat volt elnöke a tanács tudomására hozta, hogy lemondott a számára 2004-ben adományozott marosvásárhelyi díszpolgári címről. /(benedek): A frakció nem állt ki az RMDSZ kezdeményezése mellett. Marosvásárhelyi tanácsülés. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 24./

Egyhetes citeratanfolyam indult Resicabányán az RMDSZ székházának is helyet adó Magyar Művelődési Házban gyermekek és felnőttek számára egyaránt. Kiss Ferenc Gyuláról érkezett a tanfolyam lebonyolítására. Resicabányán a citerakultúrának múltja is van, mert három évtizede Sebestyén Lajos zenetanár néhány fiatalt megtanított citerázni a Cziczeri Béni Művelődési Együttes keretében. /Makay Botond: Szegedi citerások is fellépnek Péter-Pálkor. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 24./

Befogadta soraiba Elena Basescut, a román államfő lányát az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti csoportja. „Az RMDSZ betartotta ígéretét, és nem gördített akadályt az elnök lányának frakciótagsága elé” – számolt be a frakcióülésről Winkler Gyula. A frakcióülésen felszólalt Theodor Stolojan, a romániai küldöttség vezetője is, aki megköszönte a függetlenként megválasztott Elena Basescu befogadását, egyben megkövette a frakcióba „alanyi jogon bekerülő” Tőkés Lászlót amiatt, hogy korábban a román néppárti delegáció megakadályozta az akkor még független képviselő belépését az EPP parlamenti csoportjába. /Cs. P. T. : Néppárti lett EBA. Theodor Stolojan megkövette Tőkés Lászlót az EPP-ülésen. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

Ismét Székelyföldre látogat Traian Basescu államfő. Június 26-án Csíkszeredában a 61. hegyivadászdandárnak ad át harci zászlót mintegy elismerésként azért, hogy az alakulat felkészültsége és felszereltsége megfelel a NATO követelményeinek, jelezte Eckstein-Kovács Péter, az elnöki hivatal kisebbségügyi tanácsadója. „Traian Basescu emellett meglátogatja a Csíki Székely Múzeumot is, más programjáról azonban nincs tudomásom” – mondta Eckstein. Az államfő látogatásáról még nem értesítette a helyi és megyei elöljárókat az elnöki hivatal, mondta Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke. Borboly Csabának nem is áll szándékában fogadni Traian Basescut, mert 26-án Kolozsváron az RMDSZ Szövetségi Operatív Tanácsának ülésén vesz részt. „Mindenesetre ha az államfő azért érkezik Csíkszeredába, hogy bejelentse: a miniszterek beváltják a tavasszal tett ígéreteiket, akkor szívesen látjuk” – jegyezte meg Borboly. Nem lelkesíti az államfő újabb székelyföldi látogatása Kelemen Hunor képviselőt, az RMDSZ ügyvezető elnökét sem, sőt az zavarja, hogy Basescu úti célja éppen egy katonai alakulat kitüntetése. „Ezzel az államfő nem azt üzeni, hogy a székelyek barátja, hanem azt, hogy jónak látja a román hadsereg székelyföldi jelenlétének megerősítését” – mondta. „Ha a tervezett katonai parádé a kaszárnya kapuin belül zajlik talán még rendben van, de köztérre kivinni majdhogynem provokáció” – vélekedett Kelemen. /Cseke Péter Tamás: Csíki katonai szemlén Basescu. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

Többek között a Magyar Összefogás listájának európai parlamenti választási eredményeit értékeli ki közösen az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum június 25-én tartandó kolozsvári ülésén. A két fél emellett egyeztet arról is, hogy állítson-e jelöltet, s ha igen, kit indítson az RMDSZ az őszi elnökválasztásokon. /Cs. P. T. : EMEF-ülés Kolozsváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

„Marosvásárhely többet érdemel” feliratú táblákkal próbált tiltakozni mintegy húsz marosvásárhelyi fiatal az ellen, hogy a polgármesteri hivatal – a korábbi tiltakozások ellenére – június 24-én Lazar Ladariu újságírót tüntette ki a Marosvásárhely díszpolgára címmel. A Kultúrpalotában tartott átadásra az Erdélyi Magyar Ifjak, a Magyar Polgári Párt és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjait a nagy számban odavezényelt rendőrség nem engedte be, arra való hivatkozással, hogy nincs meghívójuk. Az RMDSZ távolmaradással tiltakozott Ladariu kitüntetése ellen, csupán Csegzi Sándor alpolgármester volt ott, aki átadta egy másik díjazott, Hunyadi László vásárhelyi szobrászművész kitüntetését. Az eseményt megelőzően, délelőtt Benedek István tanácsi frakcióvezető, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke tartott sajtótájékoztatót, amelyen felháborítónak nevezte, hogy egy olyan ember veheti át a város díszpolgári címét, „aki folyamatosan árt a román–magyar kapcsolatoknak, és aki nemcsak a magyarság, de a romániai demokrácia ellensége is”. Benedek elmondta, petíciót nyújtottak be a tanácshoz, amiben kérték, hogy Ladariutól vonják vissza a címet, de a polgármesteri hivatal nem tűzte napirendre az RMDSZ kérését. Pro Urbe-díjat érdemelt ki egyébként Szabó Béla csíkszeredai főkonzul is, aki nem volt jelen a rendezvényen, valamint Józsa Kata, a Marosvásárhely–Kecskemét Baráti Társaság elnöke. /Antal Erika: „Vásárhely többet érdemel”Díszpolgár lett Lazar Ladariu. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

Marosvásárhelyen a városi tanács RMDSZ-frakciója felszólította a városi tanácsot a Lazar Ladariunak odaítélt díszpolgári cím visszavonására. Ennek ellenére a Népújság június 24-i száma szalagcímben írta: „A frakció nem állt ki az RMDSZ kezdeményezése mellett”, vonatkoztatva a Lazar Ladariu-ügyre Felháborító a „tudósító” figyelmetlensége vagy szándékos csúsztatása. Ez a magyar lap milyen szolgálatot tett a polgármesternek, hogy nem ismerteti a tanács munkájának fontos aspektusait? /Dr. Kolozsváry Zoltán, RMDSZ-es városi tanácsos, Prof. Dr. Benedek István, a városi tanács RMDSZ- frakcióvezetője, a városi RMDSZ elnökei: A replika jogán! = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./

Marosvásárhelyen a városi tanács RMDSZ-frakciója nem fogadja el Lazar Ladariu díszpolgárrá avatását, aki „ellentétet szított, arrogáns, xenofób, sovén magatartást tanúsított elsősorban a magyar közösséggel szemben, de támadott neves román személyiségeket is. Smaranda Enache is emiatt adta vissza a címet, amivel sok román értelmiségi is egyetértett”, jelentette ki sajtótájékoztatón dr. Benedek István, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke. Elmondta, az RMDSZ aláírásgyűjtést kezdeményezett ennek a tanácsi határozatnak az utólagos visszavonására. Benedek István szerint a frakció azt javasolta – és ezt a román fél is elfogadta –, hogy ezentúl csak konszenzussal lehet díszpolgári címet adományozni. Az RMDSZ-frakció nem vesz részt a díjkiosztáson, mert az L. L. által vezetett újság a törvényszékre, a tanácsra, a polgármesteri hivatalra s magára a polgármesterre is nyomást próbált gyakorolni. /Mózes Edith: Dr. Benedek István: Remélem, eljutunk oda, hogy ezt a díjat vissza lehet vonni. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./

Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere elmondta, újra elkezdték a tárgyalásokat a fűtéshálózat felújításában érdekelt beruházóval, a magyarországi RFV Nyrt. céggel. A fűtésfelújítás megoldható kormánypénzekből, azonban 40 százaléknyi önrészt hozzá kell pótolni. Gyergyószentmiklós közel két évtizede fűtés- és melegvíz-problémákkal küszködik. A helyzet rendezésére a legkedvezőbb ajánlatot az RFV Nyrt. tette. A javaslatot a többségben lévő MPP-frakció elfogadta, az RMDSZ-frakció testületileg ellene szavazott, de így is megvolt a szükséges többség arra az elvi döntésre. Mezei János polgármester viszont nem vállalta a további tárgyalásokat, mondván, a tanácsosok egy része nem ért egyet ezzel a változattal, akkor inkább olyan megoldást kell keresni, amellyel mindenki egyetért. Közben a Hargita Gáz Rt. ismét elzárta a gázcsapot a kifizetetlen számlák miatt. Ekkor már az RMDSZ-frakció is beleegyezését adta a szakmai befektetővel folytatandó tárgyalások újrakezdéséhez. /Jánossy Alíz: Magyarországi cég újítaná fel a gyergyószentmiklósi távfűtési hálózatot. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./

Makkai János, aki februárig a Népújság főszerkesztője volt, visszautasította dr. Benedek Istvánnak, a marosvásárhelyi önkormányzat RMDSZ- frakcióvezetőjének a kifogását amiatt, hogy a napilap ellenségesen ír működésükről. /Makkai János: Visszajátszás. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 27./ Dr. Kolozsváry Zoltán, RMDSZ-es városi tanácsos, Prof. Dr. Benedek István, a városi tanács RMDSZ- frakcióvezetője, a városi RMDSZ elnökei: A replika jogán! = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./

Megalakulása után első alkalommal ülésezett június 25-én Kolozsváron az RMDSZ és az EMNT által létrehozott Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF), melyen megalakult az autonómia-munkacsoport. Markó Béla és Tőkés László egyöntetűen sikeresnek értékelte a június 7-i európai parlamenti választásokat. Közölték, hogy a választások miatt elhalasztott Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés megszervezésére szeptember 5-én kerül majd sor. Markó Béla szövetségi elnök közölte, hogy az autónomia-munkacsoport várhatóan már szeptemberben az EMEF elé fogja terjeszteni a közös autonómia-koncepcióval kapcsolatos elképzeléseit. Tőkés hozzáfűzte: az EMNT-küldöttség keretében az EMEF-be várják a Magyar Polgári Párt (MPP) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) képviselőit is. /P. A. M. : Szeptember 5. : Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés. Megalakult az EMEF autónomia-munkacsoportja. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./ A találkozást megelőzően Bakk Miklós politológus, a munkacsoport társelnöke elmondta: az egyeztetést nem egy ülésre, hanem egy folyamatra tervezték, amely szerintük már több mint egy évtizede hiányzik az erdélyi magyar közéletből. „1995 óta konkurens autonómia elképzelések születtek, 2003-tól pedig, amikor a Tőkés László vezette csoport kivált az RMDSZ-ből, ezen elképzelések ellentétessége erőteljesebbé vált, és eddig egyszer sem került arra sor, hogy valamiféle érdemi egyeztetés ezen autonómiaelképzelések között létrejöjjön” – fogalmazott az Bakk Miklós. /Fleischer Hilda: Kiállta a próbát az EMEF. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./ Az ülésen döntés született arról is, hogy az Európai Néppárton belül a három romániai magyar EP-képviselőnek külön frakciót kell létrehoznia, amely önállóan működne a néppárti román delegáció mellett. /Lázár Lehel: Székely nagygyűlés szeptemberben – döntött első ülésén az EMEF. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./

„Vállalja-e Markó Béla RMDSZ-elnök az államfőjelöltséget?” A kérdésre adott felelet nagy mértékben befolyásolja majd a Szövetségi Képviselők Tanácsának június 27-én tartandó „elnökjelölt-állító” ülésének végkimenetelét. Markó Béla június 26-án közli válaszát a testülettel. Ha igent mond, akkor borítékolhatóan az SZKT is rábólint jelöltségére, ha nemet, akkor várhatóan Kelemen Hunor, Borbély László vagy Frunda György között választ majd a testület. /Cseke Péter Tamás: SZKT: választ várnak Markótól. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

„Kolozs megye jobban teljesített az idei júniusi EP-választásokon, mint a 2007-es európai parlamenti, illetve a 2008-as parlamenti megmérettetésen”, tájékoztatta június 25-én László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke a Megyei Képviselők Tanácsát (MKT). Az önálló elnökjelölt állítását szkeptikusan fogadták a küldöttek. Többen is úgy vélték, alaposan meg kell fontolni a jelöltállítás gondolatát. Vekov Károly szerint a felsorolt nevek közül egy sincs olyan, akit szélesebb körben elfogadnának. Az egyik esélyes jelölt, Kelemen Hunor ellen azt a kifogást fogalmazta meg, hogy a fiatal politikus, amikor kulturális államtitkári tisztséget töltött be, nem volt hajlandó még csak fontolóra se venni Tompa Gábornak, a Kolozsvári Magyar Színház igazgatójának leváltását, pedig többen is kifogásolták „káros színházpolitikáját”. Az MTK ülésén tárgyaltak a Kolozs megyei RMDSZ elnökségének kiegészítéséről is. Heves vita volt. Többen kifogásokat emeltek Czika Tihamér személyére vonatkozóan. Sokak egybehangzó véleménye szerint Czika nem méltó a Kolozs megyei alelnöki tisztség betöltésére mindenekelőtt az egyházi iskolákról képviselt álláspontja miatt. Czika „védőbeszédében” többek között a magánvéleményhez való jogát kérte ki. /Sz. K. : Csonka maradt a megyei RMDSZ elnöksége. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

Egyelőre nem magyarosítják az utcaneveket Szatmárnémetiben, a román pártok képviselői ugyanis leszavazták az RMDSZ-frakció kezdeményezését a helyi tanács ülésén. A magyar utcanévtáblák kihelyezésére vonatkozó határozattervezet 11 támogató és 11 elutasító szavazatot kapott, így az indítvány érvényét vesztette. Az ülésen heves vita alakult ki: volt olyan román tanácsos, aki arról értekezett, hogy az RMDSZ elképzelése haszontalan, mások azzal próbáltak érvelni, hogy Európában sehol nincsen precedens arra, hogy az utcanévtáblákat lefordítsák. Az egyik román tanácsos szerint a táblácskák kihelyezése fölösleges pénzkidobás lenne. „Sajnos be kell látnunk, hogy a multikulturalitás hangoztatása városunkban egyenlőre még csak az üres szlogenek szintjén tart” – fogalmazott Túrós Lóránd RMDSZ-es. Végül Kereskényi Gábor alpolgármester kijelentette, a hátralevő mandátuma ideje alatt így vagy úgy megoldja a magyar utcanévtáblák kérdését. /Végh Balázs: Szatmárnémeti: leszavazott feliratok. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./

Molnár János, a református lelkészek szekus dossziéit kutató, jelenleg Szegeden élő egyháztörténész Szigorúan ellenőrzött evangélium című könyvének első kötetét mutatták be június 25-én a kolozsvári Jakabffy Elemér Alapítvány Kortörténeti Gyűjteményének székházában. A kötet Tőkés László EP-képviselő, valamint a Zöldek/Európai Szabad Szövetség EP-frakciójának támogatásával készült, és a nagyváradi Partium Kiadó gondozásában a napokban jelent meg. Tőkés László rámutatott: „A kommunista rendszer besúgói továbbra is ott settenkednek egyházi struktúráinkban, közéletünkben, és mindaddig a pillanatig, amíg ez így van, az egyház sem újulhat meg igazán”. /Ferencz Zsolt: Megtisztulást az erkölcsi válságból. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./ „Ha az 1990-es évek elején kiiktatjuk sorainkból őket, bizonyosan nem így alakultak volna a dolgaink, ahogyan alakultak. Az egyház, de még az RMDSZ is más lenne, ha az egykori kollaboránsok és besúgók ma nincsenek ott a sorainkban, hogy gátoljanak bennünket az előrehaladásban. Nem fejvadászatot akarunk, hanem megtisztulást” – fogalmazott Tőkés László európai parlamenti képviselő a könyv bemutatóján. Tőkés László adatai szerint az erdélyi református egyház kereteiben dolgozók kétharmada meghurcolt, meggyötört, egyharmad viszont „cinkos, besúgó volt, aki 1989 után is folytatta vagy folytatja káros tevékenységét”. Tőkés elmondta: bár már 2008 decemberében biztosan tudták, hogy egykori sógora, a ma Magyarországon élő Bartha Tibor ortopéd orvos a kommunista titkosszolgálat ügynöke volt, ezt akkor mégsem tudták bizonyítani; a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Tanács azóta sem fedte fel Stelian nevű ügynökét, annak ellenére, hogy rendelkeznek olyan dokumentumokkal, amelyek alapján egyértelmű: Bartha azonos Steliannal. „Nem a bosszú, vagy az egyoldalú elégtétel vezérel, de gondoljuk csak el, hogy Bartha Tibor még mindig az erdélyi kapcsolatokat meghatározó magas körökben, a nemzeti oldalon dolgozik. ” – tette hozzá. /Benkő Levente: Királyhágómelléki besúgókról mutattak be könyvet Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./

Traian Basescu államfő június 26-án Csíkszereda központjában ünnepelte meg a román nemzeti lobogó napját. Ünnepi beszédében kifejtette, hogy a második világháborúban román katonák fontos európai városok felszabadításáért is harcoltak. Rámutatott: mivel Csíkszeredában tartózkodik, köszönetet mond a magyar hatóságoknak, hogy gondozzák a román hősök sírjait, akik Magyarország felszabadításáért is küzdöttek. Az államfő kijelentette: örülne annak, ha a romániai magyarok is minél többen jelentkeznének a román hadseregbe, és romániai magyar vezetne egy jelentős román katonai alakulatot. Az ünnepséget követően Basescu élesen bírálta a romániai magyar politikusokat, akiknek, mint mondta, csak üzen, hiszen nem találkozott velük. Basescu kifogásolta, hogy a magyar politikusok egyrészt arról próbálták meggyőzni a közvéleményt, hogy erődemonstrációról van szó, holott a román hadsereg nem tankokkal és rakétákkal jött, hanem pusztán kilépett a köztérre és megmutatta a civil szféra iránti nyitottságát. Másrészt – mondta Basescu – olyan nemzeti ünnep a román nemzeti lobogó napja, amikor az 1848 óta létező saját zászlójukat tisztelik meg a románok. Az ünnepségen Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke volt jelen, a Hargita megyei tanácsot Sófalvi László alelnök képviselte. Borbély Csaba, Hargita megyei tanács elnök és Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester hivatali elfoglaltságra hivatkozva maradtak távol az ünnepségtől. Markó Béla, az RMDSZ elnöke értetlenségét fejezte ki az elnöki elégedetlenséggel kapcsolatban, hiszen például Tamás és Sófalvi részt vettek az ünnepségen. /-or-: Traian Basescu tiszteletlenséggel vádol. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke lesz az RMDSZ államfőjelöltje, hacsak a június 27-én ülésező Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) nem okoz meglepetést, és nem fordítja meg a Szövetség Állandó Tanácsában (SZÁT) megszületett döntést. Erre kicsi az esély, hiszen az RMDSZ miniparlamentje évek óta nem változtatott a központi vezetősége által korábban már elfogadott határozatot. Az állandó tanács végül nem szavazott a kérdésben, egyhangúlag elfogadta azt a javaslatot, hogy az RMDSZ-nek legyen államfőjelöltje, és ezt a megbízatást a Hargita megyei képviselőre osztotta. Kelemen jelöltségével az RMDSZ fiatalabb nemzedékhez tartozó politikusi gárdája kerekedett felül. Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke elmondta, hogy az állandó tanács ülését megelőzően megbeszélésre gyűltek össze az RMDSZ lehetséges államfőjelöltjei. A megbeszélésen négy személy vett részt: Markó Béla, Borbély László, Kelemen Hunor és Frunda György. Utóbbi három Markót kérte fel a jelöltség elvállalására, de az RMDSZ elnöke visszautasította ezt. Az RMDSZ-en belül hosszabb ideje tartó Partium-Székelyföld közötti vita leképződéseként az elnökjelöltség tekintetében is előtérbe kerültek a regionális konfliktusok. A partiumiak jobban örülnének, ha például Cseke Attila szenátor lenne a jelölt. – Az a javaslatunk, hogy olyan erdélyi személyiséget kell államfőjelöltként nevesíteni, akit mindenki el tud fogadni, és mindenki tud támogatni – nyilatkozta Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke. – A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) megalakulása óta nem ez az első államfőválasztás – jelentette ki Izsák Balázs, az SZNT elnöke. Szerinte nem tartozik az SZNT hatáskörébe a román államfőjelölés. /Kelemen Hunort javasolják az RMDSZ államfőjelöltjének. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

„Kissé fordítva ülnek a lóra, ugyanis a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés ötletgazdája a Székely Nemzeti Tanács volt. Ezért azt gondolom, hogy az SZNT felhívásának kell ilyen szempontból eleget tenni” – jelentette ki Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke azután, hogy az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) kolozsvári ülésén döntés született: az RMDSZ és az EMNT szeptember 5-én Székelyudvarhelyen szervezi meg a Székely Önkormányzati Nagygyűlést. Tőkés László EMNT-elnök bejelentése szerint az eseményre elvárják a Kovászna, Hargita és Maros megyei magyar – RMDSZ-s és MPP-s – polgármestereket és tanácsosokat egyaránt. Szász Jenő leszögezte: bízik benne, hogy „ötletgazdaként” Izsák Balázs, az SZNT elnöke fogja a továbbiakban az egyeztetéseket folytatni a nagygyűlés megszervezése érdekében. Izsák Balázs, az SZNT elnöke a sajtóból szerzett tudomást az RMDSZ-nek és az EMNT-nek a székelyföldi nagygyűléssel kapcsolatos döntéséről. „Úgy tudom, Kolozsvár nem része a Székelyföldnek. Ezért is furcsának találom, hogy Kolozsváron határoznak a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés összehívásáról. ” Ezen a gyűlésen fontos dokumentumokat fogadnak majd el. Izsák Balázs reméli, hogy ezek meg fognak felelni azoknak a közösségi elvárásoknak, amelyeket ők célként megfogalmaztak. /P. A. M. : Kisajátították a székelyföldi nagygyűlést? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ parlamenti képviselői beadvánnyal fordultak az Alkotmánybírósághoz a kormány hatáskörébe tartozó, helyi érdekeltségű közüzemek vezetőinek leváltásáról szóló sürgősségi kormányrendelettel kapcsolatban. A kormány egyetlen célja a szóban forgó intézmények teljes politizálása. A kormány nem a helyi közigazgatás gördülékenyebbé tételét kívánta elérni a decentralizált intézmények vezetőinek a leváltásakor. /Beadvány az igazgatók leváltása ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

Idén botrány kerekedett a díszpolgáravatásból, arcul csapták a város magyarságát. A magyarellenességéről ismert nacionalista újságíró, Lazar Ladariu, aki miatt lemondott korábban kapott díszpolgári címéről két jeles marosvásárhelyi személyiség, szokásához híven még a díjkiosztó ünnepségen is ódákat zengett saját magáról és munkásságáról, kijelentve, hogy az elkövetkezendőkben is hasonlóképpen fog cselekedni. Ez azt jelenti, hogy tovább folytatja az RMDSZ és a magyarság pocskondiázását. A díszpolgáravatást követő lapszámokban is „hozta a formáját”, megtetézve egy kis fenyegetéssel is, pereket emlegetve azok ellen, akik meg merték kérdőjelezni személyiségének „közösségépítő” jellegét. Az idei díszpolgáravatás „újdonsága” volt az is, hogy csendőri őrizet mellett zajlott az átadóünnepség, mintha legalábbis ostromállapot lett volna. /Mózes Edith: Intő jel. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 27./

Mandátuma végére Traian Basescu államfő megtanult magyarul köszönni. Június 27-én a kampánykörúton lévő államfő a XIII. alkalommal megrendezett Marosvásárhelyi Napokra is ellátogatott, ahol a székelyföldi látogatásaival ellentétben nem magyar, hanem elsöprő többségű román közönség előtt csillogtathatta meg friss magyar nyelvtudását. Az államfő a helyi hatóságokkal és a PD-L helyi szervezetének tagjaival folytatott megbeszélés után a Somostetőn rendezett főzőverseny díjátadásán vett részt. Adott pillanatban Marosvásárhelyre érkezett cigányasszonyok is köszöntötték, akik megpuszilták őt azért, hogy – mint mondták – senki meg ne igézze. A vásárhelyi várban az államfő a színpadon köszöntötte az egybegyűlteket, az Isten hozott!-at pedig magyarul és németül is elmondta. Kijelentette: egyformán szereti mindazokat, akiknek a zsebében román személyazonossági és útlevél lapul. Ezen a rendezvényen nagyon kevés magyar vett részt. Idén ugyanis a román többségű városi tanács egy helyi román nacionalista újságírót tüntetett ki díszpolgári címmel, s emiatt tiltakozásképpen az RMDSZ és a helyi magyarok zöme távolmaradt a Marosvásárhelyi Napoktól. /B. T. : Nem volt kinek bemutassa magyar tudását Basescu. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

Nem meglepő, hogy az RMDSZ állandó tanácsa Kelemen Hunort javasolta az államelnök-jelöltségre. Markó Béla Kelemen Hunort szeretné utódjául hagyni az RMDSZ elnöki székében. Kelemennek viszont eddig nem sikerült olyan ismertségre, elismertségre szert tennie, mely természetszerűen emelné őt a párt élére. Noha művelődésügyi államtitkárként mutatkozott be a politikában, és immár a harmadik képviselői mandátumát nyerte el, a közvélemény-kutatások rendre az RMDSZ másodosztályában mutatják. Az újabb és újabb tisztségek, lehetőségek azt a célt szolgálják, hogy zárja már végre az erdélyi magyar választó is a szívébe az elnök kiválasztottját. Ezért bízták meg az ügyvezető elnöki, majd kampányfőnöki feladattal is. Markó szeme előtt Frunda György példája lebeghet, aki az 1996-os és 2000-es elnökválasztási kampányban olyan népszerűségre tett szert, hogy magát Markót is évekre lekörözte. Frunda sikeréhez azonban kommunikációs készsége, több évtizedes ügyvédi gyakorlata is kellett. Kelemen Hunor eddig nem mutatta, hogy rendelkeznék efféle képességekkel. Erejét az adja, hogy az RMDSZ elnöke áll mögötte. Markó Bélának olyan ember kell a szövetség élére, aki nélküle nem boldogul, akinek szüksége van rá. /Gazda Árpád: Előretolt másodosztály. = Krónika (Kolozsvár), jún. 29./

A szenátus jogi bizottsága törölte a kormány hatáskörét bővítő 2009/61. sürgősségi kormányrendelet két cikkelyét. Az első módosítás értelmében a kabinetnek nem lesz joga ahhoz, hogy módosítson vagy hatályon kívül helyezzen elfogadott, de még életbe nem lépett jogszabályokat. A másik módosítás szerint továbbra is kötelező a hatástanulmány elkészítése a kormány által beterjesztett törvényjavaslatok esetében is, kivéve a felelősségvállalással elfogatott tervezeteket. A változtatások Cseke Attila RMDSZ-szenátor által beterjesztett javaslatoknak megfelelően történtek. Az RMDSZ már megjelenésekor tiltakozott a sürgősségi rendeletet ellen. /A szenátus korlátozta Bocék hatáskörét. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

Miért látogatott a Basescu román államfő Csíkszeredában, és mi volt a vizit valódi célja? Ez a kérdés foglalkoztatja a közvéleményt. A államfő kiemelte ünnepi beszédében, a hadsereg arra való, hogy megvédje a lakosságot. Ráadásul azt is mondta az elnök, hogy a magyarok nem tisztelik eléggé a román zászlót. – Azt látjuk, hogy a román államfő az utóbbi időben túl gyakran jár Székelyföldre, és mintha provokálna bennünket. Mindig olyankor jön, amikor az érdekes lehet a román vagy a magyar közvéleménynek – fogalmazott Korodi Attila, az RMDSZ parlamenti képviselője. Szerinte Basescu legutóbb a román választók felé üzent, hiszen idén parlamenti választások lesznek. Teszi ezt akkor, amikor magyarról románra cserélték le a megyei vezetők nagy részét, és emiatt a székely közösség úgy érzi, sérelem érte a jogait. Korodi szerint, ha Romániában a demokráciát a hadseregnek kell megvédenie, akkor nagy gond van. Véleménye szerint Székelyföld még mindig túlmilitarizált. Miközben az ország összes régiójában csökkent a hadsereg létszáma, és katonai ingatlanok kerültek át az önkormányzatok tulajdonába, addig a Székelyföldön egyetlenegy ilyen épületet sem adtak át. /Korodi: túlmilitarizálták Székelyföldet. = Erdély. Ma, jún. 30./

Interneten kommunikálva készülnek az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum /EMEF/ autonómia-munkacsoportjának tagjai a testület következő, szeptemberi ülésére, mondta el Márton Árpád RMDSZ-es társelnök, aki nem mindenben ért egyet Bakk Miklós politológussal, a másik társelnökkel. Bakk Miklós vitaanyagot osztott szét az egyeztetetés kereteiről, a testület tevékenységével kapcsolatos elvi kérdésekről. Megegyeztek abban, hogy a szeptemberi találkozó előtt ki-ki megírja a vitaanyagát, interneten közzéteszik, majd a beérkezett vitaanyagok alapján folytatják a tárgyalást. Bakk Miklós szerint a kisebbségi törvény akadályozhatja az autonómiatörekvéseket. Márton Árpád szerint viszont a kisebbségi törvény nemhogy akadályozná, hanem segítené az autonómiatörvény létrehozatalát. Bakk Miklós arról beszélt, hogy az autonómia kérdésében az erdélyi magyarság kettéválik. Márton Árpád szerint a romániai magyar közösségnek szüksége van mind a kulturális, mind a területi autonómiára. /Lokodi Imre: Vitaanyagokkal várják az őszt. Interjú Márton Árpáddal, az EMEF autonómia-munkacsoportjának társelnökével. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./