A történelminek nevezett választási siker mind Maros megyében, mind Marosvásárhelyen erősíti az RMDSZ alkupozícióját – állapította meg Kelemen Atilla és Benedek István. A megyei, illetve a városi szervezet vezetői elmondták, a román pártokkal folytatott tárgyalásokon az elkövetkezendőkben megpróbálják kiaknázni az elért eredményeket. Marosvásárhelyen, ahol a magyar lakosság aránya ötven százalék alá süllyedt, és ennek következtében 2008 óta az RMDSZ kisebbségbe került a helyi önkormányzatban, ezúttal a szavazatok több mint 62 százalékát gyűjtötte össze. Megyei szinten, ahol a magyar nemzetiségűek aránya 39 százalék körül mozog, a voksolók közel 50 százaléka támogatta a szövetség és az EMNT közös listáját. Tőkés András, a Magyar Polgári Párt (MPP) Maros megyei szervezetének elnöke természetesnek tartja, hogy szerepet vállalt az RMDSZ és az EMNT kampányában, annak ellenére, hogy az MPP országos alelnöki tisztségét tölti be. /Szucher Ervin: Alkupozícióját erősítné az RMDSZ Maros megyében. = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./

Nem sikerült erősíteni az erdélyi magyarság európai képviseletét, sőt, további harmincezer szavazót veszített az RMDSZ és az EMNT a 2007-es részvételhez képest. A két szervezet ,,különalkuja” csak egy ,,csonka összefogáshoz” vezetett, ,,egy nemzeti listának jogi és intézményes keretet csak az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt közötti magyar koalíció tudott volna biztosítani” – áll MPP székelyudvarhelyi sajtóirodája közleményében. A dokumentum emlékeztetett, hogy az MPP ,,az önkormányzati választásokra versenyhelyzetet, a parlamenti választásokra koalíciót”, az europarlamenti megmérettetésre pedig ,,magyar nemzeti lista létrehozását” szorgalmazta, de kezdeményezése az RMDSZ ,,kirekesztő és öncélú” politikája miatt bukott meg. Mindezek ellenére az MPP sok sikert és eredményes munkát kíván a mandátumot szerzett képviselőknek az Európai Parlamentben. /Sikertelen volt a különalku. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 10./

Két egyszerű indítványt nyújtott be június 10-én a parlamentben a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ. A két ellenzéki alakulat a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött 20 milliárd eurós hitelcsomag feltételeinek nyilvánosságra hozatalát, valamint a hadseregnek biztosított költségvetési finanszírozás növelését követeli. Az indítványt benyújtó képviselők arra a kérdésre szeretnének választ kapni, hogy Románia hogyan fizeti vissza a hitelt. Az ellenzék egyben megkérdőjelezte a hitelmegállapodás létjogosultságát. Aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy Románia ismét azon országok sorába kerülhet vissza, amelyeknek a „fejlesztési politikáit külföldi hatóságok diktálják”. Az RMDSZ fennállása során először küzd azért, hogy a hadsereg több pénzt kapjon. Az IMF-hitelcsomag kapcsán a szövetség ellentmond saját korábbi álláspontjának, hiszen februárban, az egyezmény aláírása idején Markó Béla, az RMDSZ elnöke még azt nyilatkozta, hogy a szövetség gazdasági szakpolitikusainak a zöme úgy véli: szüksége van a hitelre az országnak. /B. T. : Ellenzéki indítvány premierrel és amnéziával. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./

A Központi Választási Iroda június 10-én közölte a végleges eredményeket: PSD+PC Szövetség a voksok 31,07 százalékát nyerte el, 11 mandátum van, PDL: 29,71 százalék, 10 mandátum, PNL: 14,52 százalék, 5 mandátum, RMDSZ: 8,93 százalék, 3 mandátum, PRM 8,65 százalék, 3 mandátum. Elena Basescu független jelölt a szavazatok 4,22 százalékát kapta meg, ő is mandátumhoz jutott az Európai Parlamentben. A június 7-én tartott európai parlamenti választásokon a szavazati joggal rendelkező lakosság 27,67 százaléka voksolt. Marius Balasescu, a PNL képviselője bejelentette, nem írja alá az eredményeket konstatáló jegyzőkönyvet, mivel a „PNL nem hajlandó igazolni egy választási csalást”. /BEC: Végleges eredmények. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 11./

Nem szavazta meg az RMDSZ szenátusi frakciója az állampolgársági törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletet, amely Moldova Köztársaság állampolgárainak megkönnyítené a román állampolgárság megszerzését. A jogszabály bevezeti az „elismerés” fogalmát is, ezáltal elismerve az állampolgári jogfolytonosságot harmadíziglen azok esetében, akiknek valaha román állampolgársága volt. Cseke Attila szenátor elmondta: kiszámíthatatlan folyamatot indíthat el, ha a koalíció új jogi intézményt hoz létre a törvény módosításával. Az RMDSZ nem ért egyet ennek az új jogi kategóriának a létrehozásával, ezt az álláspontot támogatta az igazságügyi minisztérium is. /Gyorsabb állampolgárság a moldovaiaknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

Aláírásgyűjtési kampányba kezdett az RMDSZ háromszéki szervezete június 10-én, a május 22-én Csíkszeredában, a magyar intézményvezetők leváltása elleni tiltakozásként szervezett tüntetésen született kiáltványt akarják így támogatni. A kiáltvány 9 pontban foglalta össze a tüntetők követeléseit. A pontok között szerepel többek között az önrendelkezéshez és önkormányzáshoz való jog, a nemzeti kisebbségek anyanyelvének hivatalos nyelvként való használata helyi és régió-szinten, és az anyanyelv használatának joga az oktatásban. A háromszéki RMDSZ aláírásokat gyűjt. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 11./

A Temes megyei Zsombolya lakosainak mindössze 15 százaléka vallja magát magyarnak, ennek ellenére az önkormányzati testületben mintegy 35 százalék a magyarok aránya, s az RMDSZ adja a városka immár harmadik mandátumát töltő polgármesterét is /Kaba Gábor/. Munkanélküliség szinte egyáltalán nincs, van ellenben öt múzeum, melyek közül az írott sajtónak szentelt egyedülálló az országban. A magyar közösség kilátásai azonban egyáltalán nem rózsásak: hiányzik az utánpótlás, minimális a magyar keresztelők, a színmagyar fiatal párok száma. Nagy Károly római katolikus pap borúlátó. „Demográfiailag a teljes összeomlás szélén állunk. Szinte egyáltalán nincsenek keresztelők, de olyan házasságkötés is alig akad, ahol mind a két fél magyar. A hittanórán egyre többet kell románul beszélnem, mert a gyerekek nem tudnak magyarul” – nyilatkozta. Tíz év alatt mintegy 15 százalékkal csökkent a magyarság létszáma Zsombolyán, az 1992-es népszámláláskor még 1961-en vallották magyarnak magukat, jelenleg 1649-en vannak. Magyar tagozaton nagyon kevés a gyerek, ellenben a román tagozat tele van magyar gyerekekkel, közölte Csutak Matild pedagógus. /Pengő Zoltán: Magyar jövő Zsombolyán. = Krónika (Kolozsvár), jún. 11./

Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke elégedett az EP-választások eredményével, az 5,72% jobb, mint 2007-ben és az őszi parlamenti választásokon elért arány. „Temesváron 8,61%-ot ért el az RMDSZ, ami véleményem szerint a legjobb arány a rendszerváltás óta” – mondta Halász Ferenc. Az RMDSZ nyolc településen (Bálinc, Detta, Fény, Nagybodófalva, Nagykastély, Óbesenyő, Ótelek, Törökszákos) számszerűen is több szavazatot kapott, mint a tavaly novemberi parlamenti választásokon. /Pataki Zoltán: Jó választási eredmény, minimális befektetéssel. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 12./

Lecserélték az utolsó RMDSZ-es közintézmény-vezetőt is Hunyad megyében. Burján Gergely, a megyei vízgazdálkodó intézet (SGA) leváltott igazgatója a jelek szerint aligazgatói tisztségben maradhat. Hunyad megyében most már csupán a kórházak és iskolák igazgatóit kerülte el a politikai tisztogatás, de a jelek szerint lassan rájuk is sor kerül. /Gáspár-Barra Réka: Leváltották az utolsó RMDSZ-est is. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 12./

Az emlékiratoknak Erdélyben négyszáz éves múltjuk, hagyományuk van, memoárok mostanában is szép számmal jelennek meg. Mina László nyugdíjas brassói mérnök, egykori részlegvezető emlékezése ritkaságnak számít. A szerző Úton /Fulgur Kiadó, Brassó, 2008/ című vaskos kötete megjelent, ebben szerepet játszhatott a fordulat utáni években vállalt közéleti szerepe is. Mina László l990 és 1996 között az RMDSZ Brassó megyei elnöke volt, az indulás és alapozás hőskorában terepjárásban, bázismunkában kamatoztatta az informatika és rendszerkezelés terén felhalmozott szakmai tapasztalatait. Alaposságát a 442 oldalas könyv 106 dokumentumot tartalmazó DVD-melléklete is mutatja. A kötet terjedelmi súlypontja a megyei RMDSZ-elnök számadása. Az indulás optimizmusától a kiábrándulásig, a megkeseredettségig, végül pedig a félreállásig. A központi vezetés centralizációja ütközött össze a megyeiek önállósági igényeivel. A könyv hátsó borítójáról egy mondat: „Brassó megye magyar kisebbsége történetének a megírása még várat magára. ” Az előmunkálatok ideje elérkezett. /Krajnik-Nagy Károly: Brassói családtörténet – közéleti számvetéssel. = Krónika (Kolozsvár), jún. 12./

Sem jogi szempontból, sem társadalmi-politikai következményeit tekintve nem fogadható el, hogy a moldovaiak román állampolgárságával kapcsolatosan meghonosodjék az „elismerés” fogalma – mondta Cseke Attila, az RMDSZ szenátora. A politikus emlékeztetett: már eleve érvényben van a kormánynak az a sürgősségi rendelete, amely könnyített eljárással kiterjeszti a román állampolgárság „megadását”, illetve „visszanyerését”, vagyis míg korábban legfeljebb a másodfokú leszármazottak kérvényezhették az állampolgárságot, a rendelet értelmében már a harmadfokú leszármazottak is megtehetik ezt. Mintha titkolni akarnák a dolgot a közvélemény előtt, senki sem fogja tudni, hogy hány moldovainak „ismerték el” az állampolgárságát. A szenátor ugyanakkor azt is kifogásolja, hogy az „elismerés” jogilag nem körülírt, szinte értelmezhetetlen fogalom. Megjegyezte: e pillanatban csaknem félmillió moldovai kérelem fekszik a román hatóságok asztalán. Amennyiben kérésüket teljesítik, ezek az emberek nagy valószínűséggel Romániába akarnak költözni, és ez az etnikai arányok megváltoztatásához is vezethet. Az RMDSZ-nek nem az a kifogása, hogy a kérelmezők megkapják a román állampolgárságot, csak annak nem látja értelmét, hogy tömegesen, bizonyos feltételek teljesítése nélkül juthassanak hozzá. A szenátor szomorúnak tartja, hogy amikor a Magyar Köztársaság hasonló intézkedésekről beszélt, a mostani – szociáldemokrata – külügyminiszter pártja hevesen tiltakozott. Most ugyanez a politikai erő élénken támogatja a moldovaiak esetében azt, amit akkor a magyarok esetében elutasított, tehát kettős mércével mér. /Elfogadhatatlan az „elismerés” fogalmának meghonosítása. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

Dr. Varga Attila RMDSZ-es parlamenti képviselő lemondott az Identitas Alapítvány elnöki tisztségéről. Döntését munkakörének bővülésével indokolta, továbbá azzal, hogy komoly nézeteltérései voltak néhány emberrel a szatmárnémeti városi RMDSZ-szervezet vezetőségének köréből. Az alapítvány az RMDSZ Szatmár megyei választmányából áll, ők döntenek utódjáról. Varga Attila elmondta: a parlamenti munkán kívül ősztől a Babes-Bolyai Tudományegyetem kolozsvári és szatmárnémeti tagozatai mellett a Sapientia jogi karán is tanít majd. Az Identitas Alapítvány csapatából távozott még két alapember, Gnánt (Krammer) Csilla és Kovács Jácint. „A szatmárnémeti városi RMDSZ-szervezetnél morális romlás, értékromlás, és színvonalromlás tapasztalható, ezért belső önvizsgálatra van szüksége” – jelentette ki Varga Attila. /Babos Krisztina: Lemondott Varga Attila. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 13./

A legutóbbi két európai parlamenti választás eredményeit összehasonlítva 15 ezer voks tűnt el abból a szavazatszámból, amit két évvel ezelőtt az RMDSZ és a függetlenként induló Tőkés László összegyűjtött a regáti és moldvai megyékben. A 2007-es EP-választásokat követően a Nagy-Románia Párt (PRM) vezetősége bejelentette, hogy a nép ügyvédjéhez fordul, mivel – mint mondták – titokzatos módon megszaporodtak a magyar jelöltek által begyűjtött szavazatok, a 2002-es népszámlálás szerint a Kárpátokon túli megyékben élő magyarok létszámához viszonyítva. Akkor az RMDSZ és Tőkés László együttesen 22 841 szavazatot gyűjtött a regáti és moldvai megyékben. A református püspök győzelmet aratott az interetnikus környezetben köztudottan jól szereplő RMDSZ fölött, és megszerezte a magyar jelöltekre a Kárpátokon túl leadott voksok 65 százalékát, vagyis összesen 14 895 szavazatot gyűjtött. A különbség majdnem 7 ezer volt a felek között, hiszen az RMDSZ a regáti és a moldvai megyékből összesen csak 7946 szavazatot számolhatott össze. A két évvel ezelőtti eredményekhez képest a múlt vasárnapi EP-választáson a „magyar szereplés” jóval gyengébb volt, hiszen ezúttal a Magyar Összefogás listája körülbelül annyit kapott, mint 2007-ben az RMDSZ. A szövetség akkor 7946 szavazatot gyűjtött, most pedig az összefogás listájára 7841 személy voksolt. /B. T. : Eltűnt a titokzatos 15 ezer szavazat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./

A második világháborúban elesett huszonöt magyar honvédnek állítottak emlékművet június 13-án a Beszterce-Naszód megyei Szeretfalván. A Hargita megyei, magyarországi és szlovákiai katonák 1944 szeptember–októberében haltak meg. Az emlékmű egy 600 négyzetméteres, körbekerített területen található a Szeret falva és Árokalja közötti domboldalon. A katonák sírjai által közrefogott emlékművet román és magyar nyelvű szertartás keretében szentelték fel a környékbeli katolikus, református és ortodox lelkipásztorok. Koszorús Zoltán, az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei elnöke elmondta, Szeretfalván 28 katona esett el, 25 magyar és három orosz, az utóbbiak holttestét a kommunista hatalom a besztercei Hősök temetőjében helyezte el. /Pap Melinda: Magyar katonáknak állítottak emlékművet Szeretfalván. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./

A Boc-kormány a tavaszi ülésszak kezdete óta semmibe veszi a parlamentet és a parlamentarizmus eszméjét. Elengedhetetlen, hogy a következőkben a végrehajtó hatalom tartózkodjon a törvényhozói munkától és valóban csak rendkívüli esetekben hozzon törvényerejű döntéseket. Hagyja meg a parlamentnek, hogy az legyen, amit az alkotmány 61. cikkelye leír: az ország egyetlen törvényhozó hatalma – jelentette ki június 15-én a felsőház plénumában Cseke Attila RMDSZ-szenátor politikai nyilatkozatában. A szenátor emlékeztetett, hogy a kormány semmibe veszi az egyéni választókörzetekből bekerült honatyák munkáját: késve küldi el a véleményezését a törvénytervezetekhez. A 2009/61. sürgősségi kormányrendelet elfogadásával eltörölték a törvénytervezetek mellé csatolt, eddig kötelező hatástanulmány elkészítését. A rendelet szerint a kormány a jogszabályokat módosíthatja. Ez a kitétel nem csak alkotmányellenes, de súlyosan sérti az alkotmányt. /Mi szükség a parlamentre? Politikai nyilatkozat a 61. sürgősségi rendeletről. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 16./

A területi szervezeti elnökök és önkormányzati vezetők túlnyomó többsége támogatja, hogy az RMDSZ indítson jelöltet az elnökválasztásokon – derül ki az ÚMSZ rögtönzött „közvélemény-kutatásból”. Markó Béla szövetségi elnök szerint a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) június 27-i ülésén dől el, indít-e jelöltet a szövetség. „Hadd mutassuk meg a többségieknek, hogy vannak olyan embereink, akik kisebbségiként is érdemesek erre az államfői posztra, jegyezte meg Csehi Árpád Szatmár megyei RMDSZ-elnök. Tamás Sándor háromszéki tanácselnök, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, Bíró Rozália nagyváradi alpolgármester (SZKT-elnök), illetve Kelemen Atilla Maros megyei elnök szerint stratégiailag is fontos lenne a jelöltállítás Kelemen Atilla és László Attila Markó Bélát javasolják a tisztségre. Antal Árpád szerint a szövetség fiatal korosztályának politikusai közül kellene kiválasztani az államelnök-jelöltet. A román nyelvű sajtó – RMDSZ-es forrásokra hivatkozva – június elején felröppentette: Kelemen Hunor ügyvezető elnök, sőt Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is esélyes a jelölt szerepére. „Nem tudom, honnan indult el az a híresztelés” – hárította el a kérdést Tőkés László. Markó Béla csak akkor vállalná a jelölést, ha muszáj. /Államfőjelölt-állítási dilemmában az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

Készül a 2010-es Erdélyi Magyar Ki Kicsoda, a nagyváradi BMC Kiadó és az RMDSZ közös kiadványa. A kötet szerkesztői az 1997-es és a 2000-es kiadáshoz képest még bővebb tartalmat terveznek, fontosnak tartják olyan életpályák bemutatását is, amelyek ezidáig nem váltak ismertté, mondta Stanik Bence, a BMC Kiadó munkatársa. A romániai magyar intézmények listája is szerepel majd. A kötet szerkesztőbizottságához tartozik Kántor Lajos, Horváth Andor és Ágoston Hugó. /Ferencz Zsolt: Harmadik kiadás előtt az Erdélyi Magyar Ki Kicsoda. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

Botrányba fulladó viták, a plénum ülés kétszeri felfüggesztése után június 17-én dönti el a képviselőház házbizottsága, mi legyen a sorsa Adrian Nastase Zambaccian 1 nevű bűnvádi dossziéjának. Korábban a képviselők már elutasították a legfőbb ügyésznek azt a kérését, hogy bűnvádi eljárás induljon az egykori miniszterelnök ellen, azonban az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, a honatyák nem az alaptörvénynek megfelelően jártak el. Az új házszabályra szerint a bűnvádi eljárás elkezdéshez a képviselők egyszerű többsége is elég. Erre hivatkozva Laura Codruta Kövesi legfőbb ügyész újból a bűnvádi eljárás elindítását kérte. A kérés azonban még megvitatása előtt elakadt a képviselőház házszabály-bizottságában. A szociáldemokrata, a liberális és az RMDSZ-es honatyák ugyanis fenntartották: az Alkotmánybíróság ítéletei visszamenőleg nem érvényesek A demokrata-liberális képviselők ezzel szemben azzal érveltek, hogy a házszabály nem tiltja egy szavazás megismétlését. Felszólalt Adrian Nastase is, aki felkérte az igazságügyi minisztert, váltsa le a legfőbb ügyészt, amiért „elfogadhatatlan” kérésekkel fordul a parlamenthez. Felfüggesztette a legfelsőbb törvényszék az egyetlen pert, amely jelenleg Adrian Nastase ellen zajlik. /Nem hagyták cserben Nastasét. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

Az RMDSZ kezdeményezésére a Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatásával a két alakulat egyszerű indítványt nyújt be a közigazgatás témájában, jelentette be június 15-én Cseke Attila szenátor-frakciótitkár azt követően, hogy a szenátus plénuma elutasította a két párt által előterjesztett egyszerű indítványt védelmi kérdésben. Nem került sor június 16-án az RMDSZ és a PNL által benyújtott másik egyszerű indítvány megszavazására sem, amelyet a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött megállapodás kapcsán terjesztettek be. Cseke Attila elmondta: Az SZDP–PD-L kormányzás = a Nemzeti Megmentési Front önkényes közigazgatásának visszaállítása című indítványban tételesen felrótták a Boc-kormánynak az államigazgatásban ejtett eddigi ballépéseit. Nem tartja tiszteletben az önkormányzatokat, felborítja a kisebbségek arányos képviseletét, ellehetetleníti a nehezen kialakított köztisztviselői állományt, mindent politikai befolyás alatt akar tartani, és az alkotmánynak ellentmondva, már a törvényhozást is felülbírálja – sorolta Cseke Attila. Leváltottak minden korábban kinevezett igazgatót, azokat is, akik szakmailag bizonyítottak, politikai irányítás alá vonták a dekoncentrált intézményeket és ezzel szinte lehetetlenné tették a sokat hangoztatott decentralizációt is. A nagy spórolás idején a kormánystruktúrában dolgozók száma nemhogy csökkent volna: kifejezetten gyarapodott. /Egyszerű indítvány a közigazgatásról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

Megalakult és június második felében ülésezik először az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) autonómia-munkacsoportja – olvasható a fórum ügyvivőinek, Kelemen Hunornak és Toró T. Tibornak a közös közleményében. Az autonómia-munkacsoport elsőként alakult meg az EMEF keretén belül, ebbe a felek egy-egy társelnököt és három-három tagot nevesítettek. Az RMDSZ képviselői Márton Árpád, Varga Attila és Kelemen Hunor parlamenti képviselők, valamint Székely István politológus, az EMNT-t Toró T. Tibor, a szervezet alelnöke, Bakk Miklós egyetemi tanár, valamint Orbán Balázs és Illyés Gergely politológusok képviselik. A munkacsoport tevékenységének koordinálását a társelnökök, Márton Árpád és Bakk Miklós, végzik. /EMEF: létrejött az autonómia-munkacsoport. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

Milyen konkrét haszna származik az RMDSZ-nek, az erdélyi magyarságnak abból, hogy a szövetség önálló jelöltet indít az őszi államfőválasztáson? Romániában a rendszerváltás óta idén először rendeznek államfőválasztást úgy, hogy nem esik egybe parlamenti megmérettetéssel. Ezáltal érvényét veszti az RMDSZ eddigi gyakorlatának logikája, miszerint azért kell önálló jelöltet állítani, hogy hozzájáruljon a magyarság mozgósításához. Marad viszont az, hogy a favoritjának megelőlegezhető négy-öt, legjobb esetben hatszázalékos szavazataránnyal sáfárkodva az RMDSZ odaáll a második fordulóba bejutott román jelöltekhez, és azt mondja: bizonyos feltételek teljesítése esetén mindez a tietek. A két potenciális befutó közül Traian Basescu eddigi, a magyaroknak tett beváltatlan ígéreteit (lásd a kisebbségi törvény elfogadása) és Mircea Geoana utóbbi időben tanúsított magyarellenes retorikáját tekintve nagy horderejű igények – például az önálló romániai magyar egyetem létrehozása – kielégítésére roppant kevés az esély. Sokkal nagyobb esély mutatkozik azonban egy olyan paktum megkötésére, amely lehetőséget teremtene az RMDSZ-nek a hatalomba való visszakerülésre. Erre Basescu és Geoana egyaránt vevő lehet. /Rostás Szabolcs: Vissza a hatalomba. = Krónika (Kolozsvár), jún. 17./

Rendőrségi nyomozás indult az ifjúsági igazgatóság épületéről leszedett román zászló és a kitört zászlótartó miatt – közölte Dan Suciu, a D-LP ifjúsági szervezetének Kovászna megyei elnöke. Suciu kifejtette: az irodákat bérbeadó szervezet szerint a szél törte le a zászlótartót, szerinte azonban ez ,,az RMDSZ által támogatott magyar szélsőségesek akciója”. /Farkas Réka: ,,Merénylet” a román zászló ellen (Demokrata-liberális vádak). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 18./

Akár négy évig tartó bojkottot hirdettek a háromszéki román és magyar fiatalok a sztriptíztáncos hírében álló ifjúsági vezető ellen. Madalin Guruianu, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat ifjúsági bizottsága elnökének hívására június 17-án közel félszáz román és magyar fiatal gyűlt össze, hogy tiltakozzanak. A háromszéki román újságírók egyike Madalin Guruianu szemére vetette, hogy „bedőlt az RMDSZ manipuláló szándékának, a magyarok mellé állt, és valójában politikai célokat szolgál az akciója”. Guruianu leszögezte: a választások előtt csak szemlélője volt a magyar ifjak tiltakozásának. Most viszont azért fogtak össze a román és magyar ifjak, mert elfogadhatatlan, hogy egy kétes erkölcsű személy, Ciprian Grosu vezesse az Ifjúsági Igazgatóságot. /Kovács Zsolt: Összefogtak a háromszéki román és magyar ifjúsági szervezetek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

Nem sok hiányzott, hogy összeérjen a Sepsiszentgyörgy központját átölelő élőlánc – mintegy hatszázan gyűltek össze június 18-án, hogy egymás kezét megfogva tiltakozzanak a magyar intézményvezetők leváltása, a Székelyföldet ért igazságtalanságok ellen. Az RMDSZ sátránál a területi autonómia iránti igényt is tartalmazó kiáltványt lehetett aláírni. „Meg kell mutatnunk, hogy ez a tér a mienk, ez Székelyföld, összetartozunk, egyek vagyunk” – mondta a tüntetés egyik fiatal résztvevője. Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke fontosnak tartotta, hogy a sepsiszentgyörgyi, csíkszeredai, marosvásárhelyi nagygyűlések után új típusú tiltakozással is próbálkoztak Háromszéken. Szerinte bebizonyosodott, hogy a jó ügy érdekében meg lehet szólítani az embereket. „Értékeljük a szolidaritást, örülünk, hogy fiatalok és idősebbek egyaránt részt vettek a megmozduláson” – nyilatkozta Nemes Előd, az Erdélyi Magyar Ifjak háromszéki szervezetének elnöke. /Farcádi Botond: Idősek és fiatalok együtt Székelyföldért (Élőlánc Sepsiszentgyörgyön). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 19./

Nem hallani a székelyföldi önkormányzati nagygyűlésről, melyet a választások utánra ígértek az RMDSZ vezetői. Markó Béla jelentette be, június végéig sor kerül a megválasztott székelyföldi önkormányzatok találkozójára. A székelyföldi önkormányzati nagygyűlés összehívását a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezte, hogy ismét kinyilvánítsák az autonómiaigényt. Egyre nyilvánvalóbbnak tűnik, hogy az RMDSZ nem mer határozott lépéseket tenni, recseg-ropog a kormánykoalíció. /Farkas Réka: Elfelejtett ígéret? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 19./

A kormányalkotó pártok Maros megyei képviselőivel, valamint Dorin Florea marosvásárhelyi polgármesterrel folytatott tárgyalások alkalmával a helyi RMDSZ-nek sikerült elérnie, hogy a leváltott magyar intézményvezetők megmaradjanak a hivatali struktúrákban. Néhány Maros megyei igazgatóság keretében „a korábbi magyar nemzetiségű vezetők másodhegedűsök” lettek. A Maros megyei nyugdíjpénztárt korábban irányító Morent Ilona igazgatóhelyettes lett. Györfi Mária a Megyei Munkaügyi, Társadalom- és Családvédelmi Igazgatóságot vezette, elbocsátását követően a megyei önkormányzatnál alkalmazták. A pénzügyi igazgatóság keretében Dénes Irénke közgazdász korábban vezérigazgató-helyettesként dolgozott, de ebben a beosztásban nem maradhatott meg. Most olyan ügyosztályt vezet, amely a kis- és közepes vállalkozások tanácsadásával foglalkozik. Moldován Ibolya és Marton Csilla nemrég még a marosvásárhelyi, illetve a szovátai pénzügyi hivatalt vezette, ők a helyükön maradnak. Csíki Zsuzsa a pénztár alkalmazottja marad, de nem vezető beosztásban fog dolgozni. A megyei ifjúsági igazgatóság korábbi vezetője, Kakassy Blanka most az aligazgatói tisztséget tölti be. A megyei postaigazgatóság főnöke maradt Erős Csaba, de ott is újabb igazgatói állást „találtak ki”, tehát immár neki is román nemzetiségű főnök diktál. A mezőgazdasági igazgatóságnál Antal Lehel igazgatóhelyettes volt, most már csak tanácsadó. Suba Kálmán eddig az Állatnemesítő és Szaporodásbiológiai Igazgatóságot vezette, ő az egyetlen, akit „felfelé buktattak”: Bukarestben annál a hatóságnál fog dolgozni, amelynek a Maros megyei kirendeltségét irányította. A marosvásárhelyi diákház igazgatója, Tóth Andrea a tanügyben kapott munkát. Ferencz Gábor a Maros megyei vámkirendeltséget vezette, továbbra is ott dolgozik felügyelőként, ő is román főnököt kapott. A környezetvédelmi felügyelőség eddigi vezetője, Gyékény Gertrúd az intézmény keretében dolgozik, de nem vezetői beosztásban. Dávid Csaba sem vezeti már a Maros Megyei Vízügyi Igazgatóságot, de annak keretében dolgozik. Nem maradhatott meg vezetői állásában Nagy Edit sem, aki a pedagógusok házát irányította. Szabó Árpád aggasztónak tartja, hogy nincs magyar főtanfelügyelő-helyettes. Továbbra is magyar vezetője van Maros megyében a múzeumnak, az Energomur hőenergia-szolgáltató közüzemnek és a közlekedési vállalatnak. /Máthé Éva: Maros megye: sikeres RMDSZ-lobbi a magyar intézményvezetők ügyében. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./

A szavazatok számát és arányát tekintve a Magyar Összefogás listája enyhén gyengébb eredményt produkált, mint két évvel ezelőtt az RMDSZ és Tőkés László külön-külön, az együttműködés mégis sikeresnek nevezhető. 2007-ben az európai parlamenti választásokon a 29,5 százalékos országos részvétel mellett a romániai magyarok mintegy 40,6 százalékos részvétele biztosíthatta az RMDSZ és Tőkés László által összességében elért 8,97 százalékot. Részvétel tekintetében ez 37,6 százalékos többletet jelent a többségi szavazókhoz képest. Idén 27,7 százalékos részvétel esetében a magyarok 37,8 százaléka biztosíthatta az összefogás listája által elért 8,92 százalékot. Ez 36,5 százalékos többletrészvételt jelent. A két választáson egyformán nagyobb arányban járultak az urnákhoz a magyarok az összlakosság részvételéhez képest. A közös lista Székelyföldön kevesebb szavazatot hozott a 2007-es EP választásokhoz, viszont 5,8 százalékkal többet a tavaly őszi parlamenti választások eredményeihez képest. A Partiumban valamivel jobb eredményt sikerült elérni, mint 2007-ben, viszont jelentős a veszteség a képviselőházi eredményekhez képest, elsősorban Bihar megyének köszönhetően. A parlamenti választásokhoz képest a 60 százalék fölött magyarok által lakott településeken számottevő az RMDSZ közös listájának erősödése. Jelentős a vesztesség viszont a szórványban és a nagyvárosokban. Az RMDSZ-támogatottságú településeken 2007-hez képest javulás mutatkozik, majdnem sikerült teljesíteni a tavalyi parlamenti eredményt. Az inkább Tőkéssel szimpatizáló településeken nem sikerült hozni a 2007-es eredményt, viszont a parlamenti választásokhoz képest nagyon jelentős bázist biztosítottak az RMDSZ-nek. /Eredményesen indult az összefogás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

Lemond elnöki tisztségéről Albert Álmos, a háromszéki RMDSZ vezetője. Helyébe július 2-án választanak új megyei vezetőt. A jelenlegi RMDSZ-szenátor nyolc évig volt a szövetség háromszéki területi szervezetének elnöke. A szenátor magyarázata szerint azért mond le tisztségről, mivel többnyire Bukarestben tartózkodik, és kevés ideje marad a szervezettel foglalkozni. Albert Álmos 16 éven át a 2008-as helyhatósági választásokig tevékenykedett Sepsiszentgyörgy polgármestereként, 2001-től pedig az RMDSZ háromszéki területi szervezetét is vezette. Mindezek mellett múlt év novemberében szenátornak választották. /Távozik a háromszéki RMDSZ éléről Albert Álmos. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./

„Eljöttünk Kolozsvárra, hogy megmutassuk: igenis kell nekünk a magyar egyetem!– fogalmazott egy, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Farkas utcai főépülete előtt magyar zászlót lengető, Erdélyi Magyar Ifjak-tag fiatalember. Elmondta, hogy autóbusznyi társával érkezett Csíkszeredából, és Kolozsváron csalódottan tapasztalta, hogy igen kevesen jöttek el. Az élőláncos demonstrációt nyolc ifjúsági szervezet szervezte. A Bolyai Egyetem ötven évvel ezelőtti felszámolására egésznapos rendezvénysorozattal emlékeztek Kolozsváron. Az élőláncos demonstrációt szervező egyik ifjúsági szervezet, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) vezetője elmondta: meggyőződése, hogy van igény a magyar fiatalok körében államilag támogatott, önálló magyar egyetemre. A rendezvényen több felszólaló is hiányolta a politikusok nagyobb számú részvételét. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke felszólalásában úgy fogalmazott, „kezdeményezésükkel a szervezők példát mutattak a politikusoknak. A civil szférára és a fiatalokra van szükség, hogy a politikusok elérjék azt az eredményt, ami az önálló erdélyi magyar egyetemhez vezet” – tette hozzá Toró, aki üdvözölte a szintén jelen lévő Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövetet. Az élőláncos megemlékezés végén a demonstrálók elénekelték a magyar himnuszt, majd gyertyagyújtást követően szétszéledtek. /Sipos M. Zoltán: Élőlánc Kolozsváron a felszámolt egyetemért. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./ Ötven éve annak, hogy a román hatalom a magyar tannyelvű Bolyai és a román Babes Egyetem összevonását elrendelte. Az évforduló alkalmából június 20-án Kolozsváron az egyetem főépülete előtt élőlánccal demonstráltak hallgatók, tanárok és egykori bolyais vén diákok. Bodó Barna, a Bolyai Kezdeményező Bizottság volt elnöke, egyetemi oktató sajnálattal állapította meg, hogy a megmozduláson nem vett részt egyetlen aktív RMDSZ-politikus sem. /Megemlékeztek a Bolyai Egyetem beolvasztásáról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 22./

Egyre többen szülnek a határ túloldalán, mert lényegesen jobb körülményeket találnak a várandós anyák Magyarországon. Nem csupán magyar nemzetiségűek döntenek úgy, hogy odaát hozzák világra gyermeküket. Cseke Attila RMDSZ-es szerint a szolgáltatások és az infrastrukturális különbségek megszüntetése érdekében a mostaninál több pénzt kellene fektetni a régióba, azonban a jelenlegi kormány az előzőnél 8,4-szer kevesebbet szán a Bihar megyei egészségügyre. /Biharnak elsőbbség járna. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jún. 22./