Ha Kolozsváron bokán rúgnak, Brüsszelben jajgatunk – foglalta össze tömören Eckstein-Kovács Péter, az államfő kisebbségügyi tanácsosa a romániai magyar közösség európai uniós képviseletének jelentőségét azon a kolozsvári beszélgetésen, amelyen Szilágyi Zsolt EP-képviselőjelölttel, a Magyar Összefogás listájának negyedik helyezettjével közösen vázolták elképzeléseiket arról, miért szükséges a brüsszeli képviselet. Szilágyi Zsolt szerint a romániai magyarság már 1990-ben felhívta magára a világ figyelmét, amikor az RMDSZ második helyezést ért el a parlamenti választásokon, majd 1993-ban, amikor Románia európai tanácsi csatlakozása előtt memorandumban hívták fel a figyelmet a közösség sérelmeire. Leszögezte: az önálló romániai magyar külpolitikára nagy szükség van/Balogh Levente: Szilágyi Zsolt: önálló külpolitika kell. = Krónika (Kolozsvár), máj. 25./

Május 24-én tartotta országos gyűlését a Szabadelvű Kör liberális RMDSZ-platform a bonchidai Bánffy-kastélyban. A tanácskozáson alapszabályzat-módosításra és tisztújításra is sor került. A liberális platform tagjai újraválasztották Eckstein-Kovács Pétert az elnöki tisztségbe. A vezető testület tagja még Péter Hunor ifjúsági alelnök, Czika Tihamér kommunikációs és szervezési alelnök, Egyed Péter művelődési, oktatási és tudományos kutatásért felelős alelnök, Hegedűs Csilla a szervezeten belül megalakuló liberális egyesület elnöke, Magyari Nándor pedig a kül- és pártkapcsolatokért felelős alelnök pozícióját tölti be. A Szabadelvű Kör liberális értékeket hordozó egyesületet kíván bejegyezni, az utóbbi időben ismét elszaporodott antiszemita-, cigány- és magyarellenes szlogenek visszaszorítását tűzi ki célul. /F. ZS. : Tisztújítás a Szabadelvű Körben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./ Eckstein-Kovács Pétert elmondta: ez az utolsó elnöki mandátuma. Hozzátette: két év múlva nem kíván indulni az elnöki tisztségért, ezzel példát mutatva majd másoknak is akik „túl sokat ültek a karosszékben”. Az eseményen rész vett többek között Kelemen Hunor, az RMDSZ Ügyvezető elnöke, Eörsi Mátyás, az SZDSZ /Szabad Demokraták Szövetsége/ ügyvivője, és László Attila, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, Kolozsvár alpolgármestere is. A liberálisok állásfoglalásban tiltakoznak az erdélyi magyar közéletben egyre sűrűbben fellelhető szélsőséges eszmék jelenléte ellen, megállapítva, a gyűlöletbeszéd kilépett a honlapok, blogok világából, és változatos módszerekkel kíván híveket szerezni a mássággal szembeni intoleráns eszméknek. Egy másik dokumentum szerint a szabadelvű platform köszönti a Magyar Összefogás listájának létrejöttét, és kifejezi részvételi szándékát az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) munkálatain. A harmadik állásfoglalás a kolozsvári műemlék-épületekre kihelyezendő többnyelvű táblák kérdését tárgyalta. „Természetes igényünk, hogy szerény megemlékezésként az épített örökséghez való hozzájárulásukat nyelvükön/nyelvünkön való feliratozással tiszteljék meg” – áll a Szabadelvű Kör állásfoglalásában. /M. Á. Zs. : Eckstein, ötödször és utoljára. Hetedik Országos Gyűlését tartotta az RMDSZ Szabadelvű Köre. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

A Magyar Összefogás listáját létrehozó Romániai Magyar Demokrata Szövetség és Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Markó Béla és Tőkés László közös felhívást adott ki. „A történelem sokszor állított választás elé minket, magyarokat. (…) Utólag mindig bebizonyosodott, hogy csakis akkor döntöttünk jól, amikor összefogtunk, amikor félre tudtuk tenni a nézetkülönbségeket, és képesek voltunk közös álláspontot kialakítani” – hangzik Markó Béla és Tőkés László közös EP-választási felhívása. Az aláírók hangsúlyozták: „Nekünk, romániai magyaroknak az elmúlt kilencven esztendőben újból és újból szembe kellett néznünk kívülről jövő megosztási kísérletekkel, de a nehéz pillanatokban együtt maradtunk, egységesen cselekedtünk. Lehetnek viták, de a cél közös, és ezt csak együtt képviselhetjük eredményesen. Ezért fogott össze a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, ezért egyeztünk meg, ezért indítunk közös listát – a Magyar Összefogás listáját – az európai parlamenti választásokon”. „Mi, politikusok összefogtunk. Most minden magyarnak össze kell fognia, szavazatával kell bizonyítania, hogy értelme van közös munkánknak. Mondjunk nemet a széthúzásra és a közönyre, mondjunk igent a magyar összefogásra. Közösen arra kérünk minden magyar szavazópolgárt, hogy június 7-én válasszák az RMDSZ jele alatt induló Magyar Összefogás listáját, szavazzanak a tulipánra! –a közös EP-választási felhívás. Közösen kampányolt Winkler Gyula és Sógor Csaba a Temes megyei Igazfalván. Sógor június 7-ét történelmi pillanatnak nevezte, amikor is „Trianon óta először szavaznak egyszerre az erdélyi, magyarországi, burgenlandi, felvidéki, muravidéki magyarok”. Ugyanakkor gondolni kell „azokra a nemzettársainkra is, akik a csatlakozás előtt álló Horvátországban élnek, de azokra is, akiknek az uniós tagság távolabbi cél, a vajdasági és kárpátaljai magyarokra” is – mutatott rá Sógor Csaba Vajdahunyadon, a Magyar Házban megszervezett fórumon. /A közös cél jegyében. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

A magyar–magyar összefogásnak bizonyára örül a közélet iránt érdeklődő romániai magyar választók zöme. Az elmúlt időszakban oly élessé vált a politikai konfrontáció Erdélyben magyar és magyar között, hogy a szolidaritás előnyeit és a jövőbeni közös cselekvés őszinte szándékát hangoztatva kellett kampányolniuk politikusoknak az elmúlt hetekben. Az RMDSZ és az EMNT mindent föltett egy lapra: a közös listára. A kampányban a két szervezet vezetői korrektek voltak egymáshoz. Kicsi a valószínűsége annak, hogy a Magyar Összefogás Listája nem lépi át a parlamenti küszöböt. Amennyiben kudarc történne, az a jelenlegi erdélyi magyar politikai elit teljes megsemmisülését jelentené. /Borbély Tamás: Kudarcfajták. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

Markó Béla szövetségi elnök átadta az Európai Uniós országok bukaresti nagyköveteinek a május 22-ei, csíkszeredai nagygyűlésen elfogadott kiáltványt, valamint az áprilisi RMDSZ-kongresszuson elfogadott „A mi Uniónk, a mi Európánk” elnevezésű kongresszusi dokumentumot. A magyar és a román közösség méltányosságra, egyenlőségre alapozott együttélésének alapvető feltétele, hogy ezek a közösségek jelen lehessenek azokban az intézményekben, ahol a rájuk vonatkozó döntések megszületnek- jelentette ki Markó Béla a találkozón. Elmondta, a kormány azon rendelete, amellyel fölmentette a megyei közintézmények vezetőit, egy olyan helyzet kialakulásához vezetett, amely feszültté teszi a magyar-román etnikumközi viszonyokat, és az intézkedés, függetlenül a kabinet szándékától, ezen feszültségek előidézését hivatott elősegíteni. Mindez súlyos diszkriminációhoz vezethet a magyarok lakta vidékeken. /Átadták a Csíkszeredai Kiáltványt az uniós nagyköveteknek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./

A bukaresti sajtó igyekezett agyonhallgatni a székelyföldi tiltakozássorozatot, alig esett szó tévékben, lapokban a csíkszeredai tüntetésről, és ahol említették, ott is mélyen alábecsülték a résztvevők számát. Horia Grama SZDP-s képviselő, a párt megyei elnöke szerint végre sikerült tiszta vizet önteniük a pohárba, nem kellett különböző trükkökhöz folyamodniuk, hogy kicseréljék az intézményvezetőket. Meglepőnek nevezte az RMDSZ heves tiltakozását, úgy értékelte, nem politikai, hanem etnikai alakulatként viselkedik, és ,,feledékenyek a magyar politikusok, hisz amikor ők voltak hatalmon, mindenkit kicseréltek”. Elena Udrea turisztikai miniszter a D-LP ügyvezető titkáraként pártja nőszervezetének politikai rendezvényére érkezett Háromszékre. Könnyedén kijelentette, tudomása szerint a D-LP sok magyar tisztségviselőt hagyott funkcióban. Céljuk nem a magyarok leváltása, hanem a kormányprogramot végrehajtó szakemberek kinevezése volt. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere felvilágosította: a 75 százalékban magyarok lakta Háromszéken a decentralizált intézmények vezetőinek alig 15 százaléka – szám szerint hat – maradt magyar. Replikaként Elena Udrea Traian Basescu korábbi kijelentésére hivatkozott: reméli, nem tájékoztatták félre akkor, amikor azt mondták neki, nincs román alkalmazott a sepsiszentgyörgyi városházán. Antal Árpád válasza rövid volt: tévesen értesült a miniszter asszony, és nem kívánja kirúgni a román alkalmazottakat csak azért, hogy a D-LP-nek legyen igaza. /Farkas Réka: Védekeznek a román politikusok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 26./

A Székelyudvarhelyen szerkesztett Polgári Élet múlt heti számában azért háborodott fel és fricskázta meg a Krónikát, mert az RMDSZ Communitas Alapítványa idén egyetlen banit sem juttatott a hetilapnak. Több más sajtótermékkel együtt azonban támogatta a Krónikát. A Polgári Élet ebből arra következtet: „az RMDSZ ezzel hálálja meg, hogy a Krónika talán visszafogta kissé az ellenzékiséget”. A Krónika nem változtatott nézetein. A Magyar Polgári Párt /MPP/ szócsövének, a Polgári Élet hetilap munkatársainak az nem tetszik, hogy a Krónika cikkezni mert a pártban uralkodó ellentétekről, és amikor rászolgált, kritikával illette az alakulat vezetőségét is. Különben nem árt, ha a Polgári Élet felelős szerkesztője is tudja: a médiapályázatok elbírálásában egy ideje már a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete az illetékes. – Az Új Magyar Szó /ÚMSZ/ bejelentette, hogy Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor tulajdonából egy nagyváradi alapítvány „közösségi” tulajdonába került át az országos napilap. A politikus „önzetlen” médiamecénási érdemeinek méltatásán túlmenően az ÚMSZ megbízott főszerkesztője bejelentette: a tulajdonosváltással megkérdőjelezhetetlenné vált a szerkesztőség önállósága és szerkesztői függetlensége. A Krónikának erős kétségeink vannak azonban a tekintetben, hogy a lap – amelynek korábbi főszerkesztőjét a tavalyi parlamenti választások előtt azért váltották le, mert interjút közölt a Markó Béla ellenében indult Kincses Előd szenátorjelölttel – megszabadult a pártcenzúrától. /Rostás Szabolcs: Mit állít a pártsajtó? = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./

Egyetemi hallgatóknak szervezett műhelygyakorlatot Kolozsváron Civil vs. politikum címmel az Integratio Alapítvány, a Jakabffy Elemér Alapítvánnyal, a budapesti Politológiai Párbeszéd Társasággal és a Thaisz Elek Alapítvánnyal közösen. A program célja a civil szervezeti élet és a politikához fűződő viszonyának megismertetése. Bakk Miklós az RMDSZ és a civil szféra viszonyáról tartott előadást. A rendezvény végeztével a résztvevők megtárgyalták a felmerült témákkal kapcsolatos kutatási lehetőségeket. „A rendezvénynek folytatása is lesz: a résztvevők legközelebb a Tusványosi Nyári Szabadegyetemen is találkoznak” – mondta Toró Tibor, az Integratio Alapítvány munkatársa. /Civil versus politikum Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./

Az RMDSZ szerint a román országos elektronikus média, de főleg a televíziók hírzárlat alatt tartják Székelyföldet. Markó Béla, az RMDSZ elnöke bukaresti sajtótájékoztatóján elmondta: meglepte, hogy a román televíziók nem számoltak be csíkszeredai tüntetésről, legalább 15 ezer ember vonult a csíkszeredai Szabadság térre. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester szerint Bukarestben döntöttek úgy a televíziók, hogy nem számolnak be az eseményről. A tüntetésen elfogadtak egy kiáltványt, amelyben a leváltott magyar tisztségviselőknek a tisztségeikbe való visszahelyezését követelik. Ezt a dokumentumot az RMDSZ elnöke átadta az EU-tagállamok bukaresti nagyköveteinek. /B. T. : Székelyföldi hírzárlatra panaszkodik az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

A génmódosított szervezeteknek a természetbe és kereskedelmi forgalomba kerülését engedélyező sürgősségi kormányrendeletet fogadott el május 26-án a képviselőház. A törvénytervezetet 2007-ben már jóváhagyta a szenátus, így a képviselőháznak kellett már csak elfogadnia. A döntést hasznosnak ítélte Korodi Attila RMDSZ-es képviselő, hozzátette, vannak hiányosságok a génmódosított szervezetek területén. /Engedélyezik a génmódosított növényeket. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

„Átadtuk az európai uniós országok bukaresti nagyköveteinek a csíkszeredai nagygyűlésen elfogadott kiáltványt” – jelentette be május 26-án Bukarestben az RMDSZ elnöke. Kovászna megye 38 intézményéből alig hat esetében tartották meg a magyar vezetőket. A háromszéki igazgatóleváltások ellen május 28-ár újabb tiltakozási akciót szerveznek Sepsiszentgyörgyön. Van eredménye annak a tárgyalássorozatnak, amelyet a Szatmár megyei RMDSZ folytatott a kormánypártok helyi képviselőivel néhány magyar igazgató megtartása érdekében. Weiszenbacher István, az országos mezőgazdasági és halászati kifizetési ügynökség megyei igazgatója posztján marad, Kovács Mátéból az ifjúsági igazgatóság vezetőjéből aligazgató lesz, míg Fodor István a megyei mezőgazdasági tanácsadó központ aligazgatója tovább dolgozhat beosztásában. Csehi Árpád, a szatmári RMDSZ és a megyei tanács elnöke reményét fejezte ki, hogy nemcsak a napokban leváltott Kónya László megyei főtanfelügyelő-helyettes kerül vissza helyére, hanem még két-három elmozdított magyar vezető. A megyei ifjúsági igazgatóságoknál újabb tíz magyar politikust mentettek fel tisztségéből. Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke elmondta, az előző kormány ifjúsági államtitkáraként közvetlenül együtt dolgozott az intézmények vezetőivel, és tudja, milyen munkát végeztek, így kizártnak tartja, hogy a napokban lebonyolított versenyvizsgán figyelembe vették volna a szakmai tudást. A Szatmár, Hargita, Kovászna, Hunyad, Beszterce-Naszód és Maros megye ifjúsági igazgatóságainak vezetőjét, az Arad, Kolozs, és Szilágy megyei aligazgatót, illetve a marosvásárhelyi diákház aligazgatóját bocsátották el, Kovács Péter szerint magyar nemzetiségük és RMDSZ-támogatottságuk miatt. /Kovács Zsolt, Sike Lajos: Uniós nagyköveteknél a csíkszeredai kiáltvány. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

Déván a tanácsülésen arról döntöttek, hogy 100 ezer lejt fordítanak az egyházak támogatására. Az Opera parki ortodox templomnak 40 ezer lejt, további 40 ezret egy neoprotestáns egyházközség által építendő sportcsarnok(!) finanszírozására. A maradék 20 ezer lejt morzsaként szórták szét a többieknek. Ebből részesült 1000 lej erejéig a csernakeresztúri református templom is. A tavaly elnyert támogatások jó részét mai napig nem fizette ki az önkormányzat a magyar egyházaknak, civilszervezeteknek – tette szóvá Pogocsán Ferdinánd, RMDSZ tanácsos. Sokan már 8-9 hónapja remélik a támogatás átutalását. /Gáspár-Barra Réka: Támogatások Hunyadban. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./

Megjelenik Kálmánd monográfiája, amelyből minden helyi család ajándékba kap egy példányt az önkormányzattól. A 450 oldalas, keményfedelű kiadványt május 31-én mutatják be a helyi kultúrotthonban. A könyvbemutatón jelen lesznek a szerzők: dr. Némethi János, Vincze András, Baracsi Béla és Boros Ernő. A monográfia megjelenéséhez az RMDSZ és NDF helyi szervezetei, az önkormányzat, a mezőgazdasági társulások és a helyi cégek járultak hozzá. Azok nem kapnak könyvet, akik nem fizették ki a tavalyi évre az adójukat. Ilyen személy kevés van, hiszen Kálmánd híres adófizető hajlandóságáról. /(fodor): Nem jár könyv az adósoknak. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 27./

Válasz nélkül hagyta a bukaresti külügyminisztérium, hogy május 26-án Budapesten az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke, Kozma József kijelentette, az EU normáit sérti a romániai magyar hivatalvezetők tömeges elbocsátása. Az ÚMSZ azzal a kéréssel fordult a román külügyhöz, kommentálják Kozma József nyilatkozatát, de választ nem kaptak. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke Markó Béla szövetségi elnökkel közösen május 28-án Budapesten az évente megrendezett magyar-magyar konzultáción vesz részt, s határon túli magyar politikusok értekezletén szintén felveti az elbocsátott intézményvezetők kérdését. /Cs. P. T. : Nem reagál a román külügy. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

Kolozs, Fehér és Maros megyékbe vezetett az RMDSZ európai parlamenti képviselő-jelöltjeinek kampánykörútja. A válaszúti szórványkollégium látogatásával kezdte Kolozs megyei kampánykörútját Sógor Csaba európai parlamenti képviselőjelölt, ahol Kallós Zoltánnal, a szórványkollégium megálmodójával találkozott, aki elmondta, jelenleg 52 bentlakó gyerek és több mint 70 óvodás tanul Válaszúton. Sógor Csaba Kolozsváron mutatta be az Élő Erdély című angol és francia nyelvű kötetet. A kiadvány azokat az előadásokat tartalmazza, amelyek a 2008 novemberében Brüsszelben sorra került, Élő Erdély elnevezésű konferencián hangzottak el. Előzőleg közel tíz Fehér megyei településre vitte el Sógor Csaba a Magyar Összefogás üzenetét, az alig 200 lelket számláló Nagymedvésen is járt. /Felmutatni értékeinket. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

A huszonöt esztendővel ezelőtti szoborrobbantási kísérletben életét vesztett Vaszi Jánosról kellene elnevezni a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul teret, javasolta Édler András RMDSZ-es képviselő. Édler szerint helyi referendumot kell szervezni a tér nevének megváltoztatására. A képviselő írásban nyújtotta be javaslatát Antal Árpád polgármesternek. A tér jelenlegi névadójának kevés köze van a város 75 százalékos magyarságának történelméhez, érvelt Édler András. A téren valamikor Gábor Áron szobra állt, azt bontották le, és építették fel bukaresti utasításra a Mihai Viteazul-szoborcsoportot. A 12 éves Vaszi János 1984-ben feltehetően azért veszítette életét, mert az akkori állambiztonsági szervek bombát helyeztek a szoborcsoport talapzatára, azzal a céllal, hogy a magyar vezetőket eltávolíthassák. A kisfiú életét kioltó robbantás körülményeire azóta sem derült fény. Édesanyja Petre Strachinaru, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) helyi politikusa tavaly parlamenti interpellációjában arra hívta fel a figyelmet, tisztázni kell, hogy a szoborrobbantást nem a magyar szélsőségesek követték-e el. /Bíró Blanka: Sepsiszentgyörgy: átneveznék a Mihai Viteazul teret. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./

A doberdói csatákban elesett Bihar megyei katonákra emlékezik Sárközi Zoltán nagyváradi önkormányzati, illetve Derzsi Ákos parlamenti képviselő május 29-én a csata egykori helyszínén. A két RMDSZ-es politikus az olasz–szlovén határ közelében épített emlékkápolna avatásán vesz részt. A Bihar megyei RMDSZ-szervezet már egy éve elindította úgynevezett Doberdó-projektjét, amelynek keretében a megye lakosainak virágait vagy különböző küldeményeit is elvitték az olasz hatóságok által érintetlenül megőrzött első világháborús csatatérre. Doberdó és Isonzó környékén három év alatt több tízezer Bihar és Temes megyei fiatal esett el. A Doberdó közelében, Visintiniben még a háború alatt félig megépített kis kápolnát 2007-ig egy helyi gazda használta raktárként, majd egy Nagyváradról elszármazott cukrászdatulajdonosnak, Kolláth Évának az olasz Isonzó Baráti Társaság segítségével sikerült megvásárolnia és felújítania az ingatlant. Az épületet május 29-én avatják emlékhellyé, négy ország, Olaszország, Ausztria, Szlovénia és Magyarország képviseletének jelenlétében, illetve két romániai város, Nagyvárad és Temesvár küldöttei is meghívást kaptak az eseményre. Az avatóbeszédet Sólyom László magyar köztársasági elnök tartja. /Nagy Orsolya: Emlékkápolna Doberdóban. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./

A gazdasági válság ellenére sem csökken a határon túli magyarok támogatása – erősítette meg Bajnai Gordon kormányfő május 28-án a budapesti magyar– magyar kormányzati konzultáción. Negyedik alkalommal találkoztak a magyar kormány érintett miniszterei a határon túli magyar közösségek vezetőivel Budapesten. „A határon túli magyar közösségek számára rendkívül fontos, hogy egy erős, stabil Magyarország figyeljen rájuk, s emellett anyagi valamint politikai támogatást nyújt” – mondta Markó Béla. A magyar – magyar kormányzati konzultáción az RMDSZ elnöke részletesen felvázolta a Romániában végrehajtott magyarellenes intézkedéseket, s kérte a magyar kormányt, hogy kétoldalú, román–magyar találkozókon, valamint nemzetközi fórumokon is élesen lépjen föl az intézkedések ellen. Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára elmondta, megállapodás született arról, hogy sürgős kérdésekben kétoldalú beszélgetések is lesznek. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Nem csökken a támogatás. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./ A magyar–magyar kormányzati konzultáció utáni sajtótájékoztatón, amelyen elhangzott, hogy megmarad a kassai magyar konzulátus, és a vajdasági Magyar Koalíció a szerb kormánykoalícióban való részvételének felülvizsgálatára készül. Szóba került a szlovák nyelvtörvény ügye is a magyar kormány és a határon túli magyar politikai szervezetek közötti megbeszélésen. Csáky Pál, az MKP elnöke szerint a szlovákiai magyarság anyanyelvhasználatát csorbító javaslatokkal Szlovákia „megsérti az ígért status quo megtartását” és nemzetközi vállalásait. Az anyanyelvhasználat ügye európai kérdés – hívta fel a figyelmet. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke elmondta, hogy „semmi sem valósult meg a közös vállalásokból”, amelyeket a szerb kormánykoalícióban részt vevő pártja és a kormány vett tervbe a délvidéki magyarság helyzetének javítása érdekében. Markó Béla, az RMDSZ elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy „magyarellenes szándékokkal is szembe kell nézni Romániában”, ahol „egyfajta etnikai tisztogatás zajlik”. Az RMDSZ számára fontos, hogy a magyar kormány „egyértelműen lépjen föl az ilyen intézkedések ellen, hogy a magyar–román viszony ne romoljon”. /Közös érdek Magyarország megerősödése. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

Pozitívan fogadja az erdélyi magyarság az összefogás hírét, ugyanakkor értetlenül állnak a választók a kormány olyan intézkedései előtt, mint például a magyar intézményvezetők tömeges leváltása – számolt be Porcsalmi Bálint, RMDSZ önkormányzati alelnöke a több hetes korteskedés tapasztalatairól. Bejelentette: június 3-án újabb nagygyűlésre kerül sor Marosvásárhelyen, az RMDSZ így kívánja kifejezni a magyar tisztségviselők eltávolítása elleni tiltakozását. A kampány kezdete óta három RMDSZ-karaván járta be Erdélyt, 320 települést jártak be. Sógor Csaba EP-képviselő, a Magyar Összefogás listájának harmadik helyezettje hangsúlyozta: a június 7-i európai parlamenti választások sikere most is azon múlik, mennyire sikerül mozgósítani a magyar szavazókat. Csoma Botond kolozsvári városi tanácsos bejelentette: az RMDSZ benyújtotta a többnyelvű feliratokra vonatkozó tanácsi határozattervezetet. Az ehhez kapcsolódó támogató aláírások összegyűjtésére szükséges nyomtatványokat a polgármesteri hivatal azonban még mindig nem bocsátotta ki. Boros János EP-jelölt elmondta: a magyarországi fürdővárosban, Hajdúszoboszlón egyre több helyen szerepelnek román feliratok is, hiszen a városvezetők belátták, a település gazdasági érdekei ezt kívánják meg. /Pozitívan fogadják az összefogás hírét Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

Erdély multikulturális jellegére és az itt élő magyarság értékeire kívánta felhívni Európa figyelmét Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő a 2008 májusa és novembere között Brüsszelben tartott Erdélyi Napok című kulturális rendezvénysorozattal. A politikus által összeállított program egyik fontos mozzanata a június 10-én megrendezett Élő Erdély elnevezésű konferencia volt, amelyen Markó Béla, Tánczos Vilmos, Smaranda Enache, Tompa Gábor és Egyed Péter tartott előadást. A konferencián elhangzott szövegek könyvformában – angol és francia nyelven – való megjelentetését az Európai Néppárt (EPP) támogatta, a kötetet bemutatták a kolozsvári Tranzit Házban. Egyed Péter filozófus a kötetben szereplő írások szerzői közül elsőként Smaranda Enachét, a marosvásárhelyi Pro Europa Liga társelnökét kérte fel, hogy ismertesse a Brüsszelben elmondottakat. Enache szerint Erdély az európai sokszínűség azon gazdag régiója. – Nemzetállamok szövetsége vagy régiók Európája? – tette fel a kérdést Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Kifejtette: Erdély gazdagságát az is bizonyítja, hogy a román és német nyelvet, illetve kultúrát is ismerő magyar anyanyelvű brassóiak mellett a „jól működő, különlétben élő” székely és szász is megfér, ezeket a modelleket pedig nem szabad egymással szembeállítani. Tánczos Vilmos néprajzkutató szerint az EU arra kíváncsi, hogy hagyományainkhoz miként viszonyulunk, egyáltalán mit tudunk felmutatni a kultúránkból. – Fontos, hogy saját értékeinket előtérbe állítsuk – mondta. Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója a városban működő színjátszás 217 éves hagyományát ismertette. A magyar nyelvű filozófia teljesítményeinek bemutatása kapcsán Egyed Péter filozófus Böhm Károly és Bretter György munkásságát ismertette. /Ferencz Zsolt: Fontos, hogy értékeinket mások is megismerjék. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

Szilágyi Zsolt, a Magyar Összefogás listáján negyedik helyezett EP-képviselő-jelöltje maximális sikernek értékelné, ha Kovács Péter is bejutna az EP-be. Szilágyi Zsolt is kampányúton van, két hete nem is volt otthon. Bízik abban, hogy a Magyar Összefogásnak legalább olyan mozgósító ereje van, mint amilyen a két évvel ezelőtti versenynek volt. A kampánycsapatok állandó egyeztetésben vannak az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács révén. Lokodi Imre, az ÚMSZ főmunkatársa emlékeztette Szilágyi Zsoltot, hogy volt egy „goromba kirohanása az erdélyi magyar sajtó ellen” Azt állította, jelentős része az RMDSZ által osztogatott pénzekből él, egyszerű pártsajtó. ” Szilágyi erre reagálva megállapította, az erdélyi magyarok számára román és magyar költségvetési forrásokból biztosított alapok elosztása nem változott. Ez a civil szervezetek véleménye is, szerintük is át kell alakítani a finanszírozási rendszert. Szilágyi úgy látja, hogy az EU-t érzékenyebbé kell tenni a kisebbségi helyzet kezelése iránt. A Magyar Összefogás azt üzeni, hogy az RMDSZ felismerte azt, hogy szövetségben az RMDSZ-en kívüli politikai erőkkel, erősebb lehet az erdélyi magyarság. Szilágyi ezt lassú de határozott szemléletváltásként értékeli. /Lokodi Imre: „Bízom a közös sikerben” = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./ Emlékeztető: Markó Béla elismerte, hogy a volt Romániai Magyar Szót a Communitas Alapítvány kiemelten támogatta. A Communitas-összegek szétosztását a jövőben is az RMDSZ végzi. /B. Á. : Kisebbségi törvény márciusra. Markó Béla sajtóbeszélgetése hazai magyar médiavezetőkkel. = Szabadság (Kolozsvár), 2005. nov. 28./ A Szülőföld Alap kuratóriumaiban a döntő szót Markó Béla, Takács Csaba, Verestóy Attila vagy Nagy Zsolt távközlési miniszter mondja ki. Így eshetett meg, hogy 2005-ben az Új Magyar Szó 1,2 milliárd lejt kapott a sajtónak szánt 5,2 milliárdos Communitas alapítványi pénzből, míg a Krónika mindössze 50 milliót, írta az Evenimentul Zilei. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2006. ápr. 5./

Jövő héten, június 3-án a marosvásárhelyi sportcsarnok előtti téren újabb tiltakozó nagygyűlést szervez az RMDSZ és az EMNT, hogy felhívja a nemzetközi közvélemény figyelmét a román kormány túlkapásaira a dekoncentrált intézmények magyar vezetőinek leváltása kapcsán. – „Szégyenteljes, hogy Bihar megyében, ahol magyar, szlovák, német diákok ezrei tanulnak, a tanfelügyelőségen senki sem képviseli őket. Romániában törvény ismeri el, sőt kötelezi a kisebbségek tanfelügyelőségi képviseletét. Ezért határozottan kérjük a jelenlegi kormányt a már említett törvényrendelet okozta helyzet újragondolására, kérjük továbbá, hogy minden megyében, ahol kisebbségi nyelvű oktatás zajlik, egy szaktanfelügyelő képviselje a kisebbség érdekeit” – áll abban a levélben, amelyet Pető Csilla intézett Ecaterina Andronescu tanügyminiszterhez. Kovászna megyében a helyettes főtanfelügyelői tisztségből eltávolították Farkas Csabát, és egy olyan személyt /Ligia Dalila Ghinea/ neveztek ki a helyébe, aki a magyar iskolák ellenőrzésével fenyegetőzött, mert a magyar diákok nem tanultak meg románul. A Kovászna megyébe érkező beruházási összegek 60 százaléka a románok által lakott Bodzafordulóra érkezik, a maradék 40 százalékon osztozik a megye többi része. Sepsiszentgyörgyön a román pártok által irányított intézmények összes alkalmazottját kirendelték a hősök napi megemlékezésekre – figyelmeztetett Tamás Sándor. A háromszéki megyei tanácselnök emlékeztetett arra, hogy Codrin Munteanu prefektus beiktatásakor egy 1938-ban kiadott alkotmányjogi tankönyvből idézve azt mondta, hogy „meg kell erősíteni az állam hatalmát”. A 28 éves Grosu Ciprian a háromszéki ifjúsági igazgatóság új vezetője félmeztelen fotói és telefonszáma is szerepeltek egy román társkereső honlapon, de a sajtóban való megjelenésük után a hirdetés eltűnt az oldalról. A gyanúba keveredett háromszéki magyar intézményvezetők határozottan visszautasították, hogy be akarnak lépni a Demokrata–Liberális Pártba (PD-L). Dan Suciu, a kormánypárt háromszéki ifjúsági szervezetének elnöke kifejtette: a tisztségben hagyott magyar igazgatók közül ketten-hárman is jelezték pártba lépési szándékukat. /Antal Erika, Kovács Zsolt, Totka László: Erdély-szerte tiltakoznak a leváltások ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

Élesen bírálta Sógor Csaba európai parlamenti képviselő Sorin Apostu kolozsvári polgármestert amiatt, hogy nem hajlandó magyar nyelvű tájékoztató feliratokkal ellátni a műemlékeket. Kolozsvári sajtótájékoztatóján az RMDSZ-es eurohonatya primitív gondolkodásmóddal vádolta az elöljárót, akinek szerinte azt kellene figyelembe vennie, hogy a kincses városba látogató turisták túlnyomó többsége magyar. Sógor elítélte Corina Cretu nyilatkozatát is, amelyben a Szociáldemokrata Párt EP-képviselője szeparatizmussal és nacionalizmussal vádolta erdélyi magyar képviselőtársait amiatt, hogy kizárólag magyarul hajlandók felszólalni Brüsszelben, románul pedig nem. A sajtótájékoztatón Csoma Botond városi tanácsos bejelentette: az RMDSZ benyújtotta az önkormányzathoz a magyar feliratok alkalmazását célzó határozattervezetet, az aláírásgyűjtéshez viszont továbbra sem láthat hozzá a szövetség, mivel a polgármesteri hivatal még mindig nem bocsátotta rendelkezésére a szükséges formanyomtatványokat. /Rostás Szabolcs: Sógor: Sorin Apostu primitív. = Krónika (Kolozsvár), máj. 29./

Az RMDSZ-frakció megpróbálta megakadályozni, de a többségben levő román városi tanácsosok megszavazták, hogy Lazar Ladariu, a Cuvantul Liber főszerkesztője kapja Hunyadi László szobrászművész mellett a Marosvásárhely díszpolgára kitüntetést. Benedek István frakcióvezető, az RMDSZ városi szervezetének elnöke azzal indokolta a kifogást, hogy Ladariu újságcikkeiben húsz éve a magyarság ellen izgat, írásai köztudomásúan magyarellenesek. /A. E. : A „magyarfaló” díszpolgár. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

Kelemen Atilla megyei RMDSZ elnök közölte, számos jelzést kapott a szervezet, miszerint az emberek nehezményezik, hogy egy olyan megyében, ahol a magyarság részaránya 38%, egy elhibázott kormánydöntés miatt a magyarok kikerülnek a vezetésből, akárcsak a 89 előtti időben. Az alsóbb szinteket nem kellett volna bántani. „Olyat is tudok, hogy a volt igazgató magyar anyanyelvű sofőrjét is leváltották”. Az RMDSZ-nek „leginkább a főtanfelügyelő- helyettesi funkció elvesztése fáj”, mert ezt még a diktatúra idején is megtartották. Amikor erről tárgyalnak, Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere „nagyon megértő”, igazat ad az RMDSZ-nek, de nincs változás. Legutóbb azt ajánlotta, hogy ezeket a tárgyalásokat halasszák az EP-választások utánra. Olyan embereket távolítottak el intézmények éléről, akik Bukarestben a versenyvizsgán 97 pontot értek el a 100 lehetségesből, s akik 10-15 éve tisztességgel helytálltak. /Mózes Edith: Nesze semmi, fogd meg jól! A sofőrt is leváltották, mert magyar. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 29./

Codrin Munteanu Kovászna megyei prefektus kijelentette, el fogják távolítani az RMDSZ által a magyar igazgatók leváltása elleni tiltakozásként a prefektusi hivatal előtt elhelyezett fekete táblácskát. „Egyik intézmény éléről sem a magyar vezetőket bocsátották el, hanem az RMDSZ vezetőit” – magyarázta a prefektus. A kormány területi képviselője nem kívánt megjegyzéseket fűzni az RMDSZ háromszéki vezetőinek tiltakozó akcióihoz. Az RMDSZ háromszéki szervezetének képviselői fekete táblácskákat helyeztek el a sepsiszentgyörgyi decentralizált intézményeknél és a prefektusi hivatalnál. A magyar nyelven feliratozott táblácskák a magyar igazgatók leváltása ellen tiltakoznak. Az első, „Ebben az intézményben leváltottak egy magyart” feliratú táblácskát május 28-án helyezték el a Kovászna megyei prefektusi hivatal előtt. /Eltávolítják a fekete táblácskákat. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 29./

Hargita Megye Tanácsa Csíkszentmártonban tartott díszülésén átadták a Hargita Megyéért Díjat Hajdu Gábor ügyvédnek, egykori RMDSZ-szenátornak és egészségügyi miniszternek. Hajdu Gábor, akinek tiszteletére szülőfalujában, Csíkszentmártonban tartották a dísztanácsülést, 1990-től, tíz éven át képviselte RMDSZ-színekben Csíkországot a román szenátusban, 1998 és 2000 között egészségügyi miniszteri tisztséget töltött be a román kormányban, az Isarescu-kabinetben pedig államminiszter volt, ő volt az első magyar személyiség, aki ilyen tisztséget kapott. Egészségügyi minisztersége alatt ő ültette gyakorlatba az 1997-ben elfogadott, egészségbiztosítási rendszert bevezető törvényt, igyekezett helyzetbe hozni a magyar szakorvosképzést, komoly szerepet vállalt az államosított egyházi javak visszaszolgáltatásában. Idén nyolc személyiség vehette át Hargita Megye Tanácsának Életműdíját. Post Mortem Életműdíjat kapott Antal István, a Csíkszeredai Sport Club nemrég elhunyt elnök-vezérigazgatója; a burgonyatermesztés terén elért magas szintű tudományos munkásságáért dr. Bedő Imre nyugalmazott agrármérnök, a Csíkszeredai Burgonya-kutató Állomás megalapítója; Boros Gábor grafikusművész; Hecser Zoltán, a Hargita Népe főmunkatársa; dr. Micu Ion egyetmi tanár, nyugalmazott erdőmérnök, a Hargita Megyei Erdészeti Hivatal egykori igazgatója; dr. Mátyus András, nyugalmazott székelyudvarhelyi fül-orr-gégész főorvos, a székelyudvarhelyi fül-orr-gégészeti osztály szervezője és elindítója, majd az új városi kórház létrehozója; Péter Attila, székelyudvarhelyi nyugalmazott matematika-fizika szakos tanár; valamint Sturzu Maria tusnádfürdői román szakos tanárnő, aki interetnikai kommunikációs csatornát talált, többek között azzal a román nyelvből immár hetedik éve megszervezett versennyel, amelyet kizárólag magyar anyanyelvű diákok számára rendez. /Forró-Erős Gyöngyi: Hargita Megyéért Díj Hajdu Gábornak. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 29./

Május 29-én a marosvásárhelyi Bernády Házban kiosztották a Romániai Magyar Demokrata Szövetség által alapított Communitas Alkotói Ösztöndíjakat. A bizottság tagjai a 200 beérkezett pályázatból 41-et ítéltek díjazásra alkalmasnak. A Communitas támogatásának köszönhetően minden művész egy évig 900 lejt kap havonta. A díjátadást megelőzően Szép Gyula, az RMDSZ ügyvezető alelnöke üdvözölte a jelenlevőket, majd Markó Béla szövetségi elnök elmondta, Erdélyben sok minden hiányzik, de amint a pályázatokból kiderült, tehetség van bőven. A hagyománynak megfelelően a 2008-as díjazottak alkotásaiból nyíló tárlatot Nagy Miklós Kund nyitotta meg. /Vajda György: Communitas-mecenatúra. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 30./

Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt /PNL/ elnöke kijelentette, nem normális, ahogyan Markó Béla, az RMDSZ elnöke eljárt. Számára nem normális dolog, hogy egy másik ország hatóságaihoz forduljon valaki egy belügyi problémában, hangsúlyozta. „Magyarország kormányfőjének semmi köze a romániai helyzethez, és mi, a liberálisok, úgy gondoljuk, tárgyalni kell erről a kormányrendeletről, de az Európai Unió szintjén, nem Magyarországgal, Ausztriával és Franciaországgal – mondta. A PNL elnöke szerint az RMDSZ utcai tiltakozó megmozdulásai „erődemonstrációk”, a tiltakozást kiváltó kormányrendelet „aberráns és gazság”. Ki kellett elégíteniük saját mohó klientúrájukat, s mivel az RMDSZ már nem volt kormányon, kirúgták az embereket is. Az RMDSZ etnikai tisztogatást emleget, ez Crin Antonescu szerint durva és eltúlzott. Mint mondta, az RMDSZ keményen játszik, maximumra élezi a feszültséget. Antonescu kijelentette: Traian Basescu elnökként „sarlatán és inkompetens”. /Mózes Edith: Antonescu: Az RMDSZ keményen játszik. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./

Az RMDSZ számára fontos tanulni a múltból. Erre nyújt alkalmat Nagy Mihály Zoltán és Olti Ágoston összeállította gyűjtemény a Magyar Népi Szövetség 1944 és 1953 közötti történetéből. Valószínűleg célzatosan a mához szóló címet adtak a kötetnek: Érdekképviselet vagy pártpolitika? Kántor Lajos hibának tartja a Szabédi László-életmű ismeretében, hogy Szabédi nevét a megjelent munka még személynévmutatójából is mellőzte. Szabédi Kurkó Gyárfásnak (az MNSZ akkori elnökének), Balogh Edgárnak és Jordáky Lajosnak (meg Püski Sándornak Budapestre) írt leveleiben világosan látta a széthúzást, továbbá a kommunista pártirányítást (RKP), a nemzeti önfeladás veszélyességét. /Kántor Lajos: Kolozsvári néző. 2009. június (1). = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./ Nagy Mihály Zoltán, Olti Ágoston: Érdekképviselet vagy pártpolitika? Iratok a Magyar Népi Szövetség történetéhez 1944-1953./Pro-Print Kiadó, Csíkszereda, 2009/