Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester szerint, ha az államfő a magyarok partnere kíván lenni, Tusnádfürdőn azt kell mondania, hogy a kormány hibázott a magyar intézményvezetők leváltásával. Az RMDSZ-es városvezető üdvözölte Traian Basescu elnök jelenlétét a Tusnádfürdőn zajló Bálványosi Szabadegyetemen, csak az kérdéses számára, hogy az államfő azért lesz-e ott, hogy elismételje Orbán Viktor Fidesz-elnöknek, amit korábban Sólyom László köztársasági elnöknek mondott Budapesten a Székelyföld autonómiájával kapcsolatban, vagy pedig szándékában áll „kijavítani ezt a hibát”. A sepsiszentgyörgyi polgármester szerint Basescu elnöknek, ha a magyar közösség igazi partnere kíván lenni, Tusnádfürdőn meg kell ígérnie, hogy Székelyföldön a katonai laktanyák átkerülnek a helyi önkormányzatok hatáskörébe. El kell ismernie, hogy a román kormány tévedett, amikor leváltotta a magyar intézményvezetőket, és ígérje meg, hogy a továbbiakban biztosítva lesz az etnikai arányosság a megyei intézményekben. Azt is vállalnia kell, hogy idén ősztől a magyar gyerekek külön tankönyvekből, sajátos módszer alapján tanulják majd a román nyelvet. /Antal elvárásai Basescuval szemben. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 18./

Precedensértékű bírósági ítélettel alapfokon visszanyerte állását a Boc-kormány által kezdeményezett igazgató-leváltási hullám egyik áldozata. Péter Pál, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség nemrégiben leváltott vezetője a csíkszeredai közigazgatási bíróságon perelte be az Országos Környezetvédelmi Ügynökséget állása elvesztése miatt, a pert most megnyerte. Péter Pál még nem tudja, hogy az ügynökség megfellebbezi-e az ítéletet. Péter Pált a sürgősségi kormányrendelet alapján távolították el a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség éléről, a helyébe pedig a Szociáldemokrata Párt (PSD) támogatását élvező Karda Emese, a Hargita Népe Kiadó nemrég eltávolított igazgatója került. „Én mindenesetre kivárok, majd a későbbiekben meglátom, hogyan alakulnak a dolgok, utána cselekszem” – mondta Karda Emese. A leváltott magyar igazgatók ügye az Országgyűlést és a magyar kormányt is foglalkoztatja. Nemrégiben Gémesi Ferenc nemzetpolitikai államtitkár, majd Szabó Vilmos külügyi államtitkár tette szóvá Bukarestben a kormány intézkedését. /Horváth István: Leváltott igazgató mint jogi precedens. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./

Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere bejelentette, csak azért járult hozzá az iskolai rendelők önkormányzati átvételéhez, hogy biztosítsa az alkalmazottak folyamatos foglalkoztatását. Ilyés szerint az átadás-átvétel nem volt előkészítve, nincs jogilag szabályozva és nem biztosított a minőségi orvosi ellátás. „A kormány úgy akar elmenekülni az egyre nyilvánvaló költségvetési deficit elől, hogy amit csak lehet az önkormányzatokra hárít” – sérelmezte Ilyés Gyula. /Sike Lajos: Kényszerdecentralizálás. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./

Több civil roma szervezet tüntetett július 23-án az RMDSZ bukaresti székháza előtt. A romák a székelyföldi roma–magyar villongásokra hívták fel a figyelmet, és azt tették szóvá, hogy a helyi hatóságok nem kezelik kellő komolysággal a két kisebbségi közösség tagjai közötti konfliktust. Legutóbb Csíkszentkirályon gyújtották fel a magyarok egy roma lakos csűrét, miután az megkéselte az egyik magyar férfit a falu kocsmájában. A magyarokat az bőszítette fel, hogy a késelőt a hatóságok nem tartóztatták le azonnal. (Roma tiltakozás az RMDSZ-nél. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./ „A barikád ugyanazon oldalán állunk” – mondta RMDSZ-es politikusi minőségében Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője a roma szervezetek képviselőinek, akik egy „cigány–magyar megállapodás” szimbolikus aláírásával tiltakoztak az RMDSZ bukaresti székháza előtt a csíkszentmártoni és csíkszentkirályi romák üldöztetése miatt Markó Attila elismerte: fontos, hogy az RMDSZ-es elöljárók ne uszítsanak, ne buzdítsanak önbíráskodásra. „A mi elvárásunk viszont az, hogy a romák keltette félelem szűnjön meg Székelyföld falvaiban” – tette hozzá. „Nem megfelelő helyen keresik az igazságot, mert mi már nem vagyunk kormányon” – mondta Markó Béla RMDSZ-elnök Marosvásárhelyen, a roma szervezetek bukaresti tiltakozásáról. Hangsúlyozta, amíg kormányon volt az RMDSZ, folyamatosan foglalkozott a roma-kérdéssel. /Cseke Péter Tamás: Roma–magyar barikádok. A bukaresti RMDSZ-székház előtt tüntettek tegnap a cigány szervezetek képviselői. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

Az RMDSZ ellenzi, hogy a kormány felelősséget vállaljon a tanügyi törvénycsomagért – nyilatkozta Kelemen Hunor, a szövetség ügyvezető elnöke. Emil Boc kormányfő kijelentette, felelősségvállalással kívánják elfogadni az oktatási reformcsomagot. /Parlamenti vita kell az oktatási törvényekről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 24./

A kormányapparátus karcsúsítása után Emil Boc miniszterelnök bejelentette, hogy augusztustól év végéig a miniszterek fizetését is csökkentik 20 százalékkal. A döntés nem csak a miniszterek, hanem a kormányfő fizetését is érinti. Boc rámutatott: ezzel az intézkedéssel is jelezni akarják, hogy ésszerűsíteni kell a költségvetési kiadásokat. A kormány egyre több kölcsönre szorul a csökkenő bevételek miatt. A pénzügyminisztérium az idén 12 milliárd euró kölcsönt vett fel. A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött csaknem 20 milliárd euró értékű többoldalú hitelegyezmény szerint az államháztartási hiány idén nem haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) 4,6 százalékát. /Csökkentik a miniszterek bérét. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./ Emil Boc kormányfő kifejtette, meg kell hozni a döntést az állami apparátusban folyó munka hatékonyságának növelése érdekében. Az állami ügynökségek túlméretezettek és nem működőképesek. Körülbelül 2 hét alatt fejezik be a jogszabálytervezetet, amely előírja a kormányügynökségek számának 50 százalékkal való csökkentését. /Túlburjánzott apparátus. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 25./

A minap roma civil szervezet tüntetett az RMDSZ bukaresti székháza előtt, két Hargita megyei településen a szerintük romákat ért atrocitások ellen. Bemutatták a 11 pontba foglalt „tízparancsolatukat”, amelyben, egyebek mellett, azt szorgalmazzák, hogy „minden magyar legalább húsz román szót tanuljon meg, a magyarok és a romák közötti »kölcsönös tisztelet« jegyében. ” Mi köze mindennek a történtekhez, talán a „szerzők” sem tudnák pontosan. Viszont a petíciót sugározták a tévék képernyőin és a sajtóban. A roma érdekvédelmi szervezetek helyszíni nyilatkozataiból kiderült: „úgy tudták”, hogy Hargita megyében, nevezetesen Csíkszentkirályon és Csíkszentmártonban a magyar lakosok „romák házait gyújtották fel és leöldösték a kutyáikat, lovaikat”, illetve, ugyancsak „hallották”, hogy a két székelyföldi faluban hónapokon át „két-háromszáz fős magyar csoport tartotta rettegésben a romákat”. A békés egymás mellett élés lehetőségeit nem így lehet megtalálni. A csíkszentmártoni polgármester tagadta, hogy romaházat gyújtottak volna fel a községben, ugyanúgy tagadta ezt Csíkszentkirály első embere is. Az is igaz, hogy a helyi konfliktusokat a helyi hatóságoknak kell kezelniük és kivédeniük. A tüntetés helyszíne a legmegfelelőbb, hiszen a szociális problémákra nem az RMDSZ-nek, hanem a kormánynak kell(ene) megoldást találnia. A békés együttélést nagyotmondással nem lehet elérni. /Mózes Edith: Barza, varza és egyéb állatfajták. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 25./

„Júliustól megváltozott Romániában és Magyarországon is a lakásvásárlás állami támogatása. Míg Budapesten szinte minden korábbi kedvezményt megvontak, addig Romániában új támogatási rendszert vezettek be az Első ház programon keresztül” – mondta el Nagy Gyula, a magyarországi FHB Jelzálogbank szakértője. „Számos különbséget lehet találni a két ország bankrendszerének működésében” – hangsúlyozta Nagy Gyula. Romániában az Első ház program – amelynek lényege, hogy a kormány garanciát vállal a magánszemélyek hitelének nyolcvan százalékára – az államnak várhatóan egymilliárd eurójába (4,2 milliárd lej) kerül. /Giczi József: Spórlás vagy élénkítés. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

Az állami apparátusban tevékenykedő köztisztviselők jelentős részét sürgősen el kell bocsátani, jelentette ki Traian Basescu államelnök, az állami apparátus „túlméretezett”, nagyon sok alkalmazott használhatatlan, és ez kihathat az állami költségvetésre. Leszögezte, nem érti, hogy a kormány miért halogatja a „túlméretezett állami apparátus” összezsugorítását. Az államfő szerint az intézkedés azt feltételezi, hogy „a haszontalan személyeket, azaz a köztisztviselők jelentős részét elbocsátják”, és ezt a lépést további tárgyalások nélkül minél előbb meg kell tenni. Basescu szerint a köztisztviselők 20 százalékát kellene elbocsátani. /”Haszontalan személyek”. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 31./

„Visszaél a Boc-kormány a sürgősségi kormányrendeletek, és a felelősségvállalás nyújtotta alkotmányos lehetőségekkel. A demokratikus államrend szempontjából ez komoly veszélyt jelent” – állapította meg Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje a Torockón megszervezett politológus-táborban. Arra emlékezetett, hogy Románia alapokmánya – amelynek korszerűsítését az RMDSZ szükségesnek tartja – a ‘90-es évek elején kormányzó Nemzeti Megmentési Front politikai szemléletét tükrözi, alaptételeiről nem kezdeményeztek közvitát, bizonyos fogalmak és szabályozások elavultak, korszerűsítésre szorulnak. Az intézmények közötti egyensúly megsértést követi el a Boc-kormány azáltal is, hogy a kivételből szabályt kovácsolva meghonosítja a felelősségvállalás gyakorlatát. Kelemen Hunor összegzésképpen úgy vélte, a demokratikus államrendet csupán egy olyan alkotmánnyal lehet fenntartani, amely nem tartalmaz ilyen és ehhez hasonló „kis kapukat”. /A kormány diktatúráját szűntesse meg az Alkotmány. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 31./

A sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal bejárata fölé kitűzött székely zászlók a helyükön maradnak – jelentette ki Antal Árpád András polgármester arra reagálva, hogy múlt héten a megye prefektusa abban az átiratában, melyben a tervezett utcanévtáblák feliratának sorrendjét kifogásolta, felszólította arra is, vegye le az épület homlokzatáról a székely szimbólumokat.,,Remélem, nem akar újabb zászlóbotrányt a prefektus Sepsiszentgyörgyön, de ha mégis megbüntetne, kifizetem a bírságot, és a lobogók akkor is ott maradnak” – erősítette meg a polgármester. Mint mondta, Codrin Munteanunak tisztelnie kellene a székely zászlót, hiszen nem egy idegen ország, hanem annak a közösségnek a szimbóluma, ahol ő a kormányt képviseli, másrészt tanulnia kellene Brassó, Szeben megyei kollégáitól, akik szintúgy felszólíthatnák például a megyeszékhelyi polgármestereket, vegyék le a városuk határában felállított két- vagy háromnyelvű helységnévtáblákat. /Váry O. Péter: A székely zászló marad. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 31./

Az ÚMSZ ismét átvett cikket a magyarországi sajtóból. A mostani kormány melletti kiállásáról ismert Bolgár György a 168 Óra hetilapban kifogásolta, Orbán Viktor, a Fidesz elnöke állítását, hogy a felvidéki magyarokat sújtó nyelvtörvény egész Európában felkorbácsolta a kedélyeket. Bolgár György ezt azzal cáfolja, hogy a szlovák nyelvtörvényhez hasonlította Apponyi Albert intézkedését, mondván az 1907-es lex Apponyi előírta a magyar nyelv fokozott tanítását a nemzetiségi iskolákban. Bolgár szerint kötelező volt a magyar iskolafelirat, a magyar nyomtatványok használata. /Bolgár György, 168 óra: Hogy mi van? – Orbán. Perek, perlekedések. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./

„Mélyen az emberek zsebébe nyúl a kormány az azonnali bevételszerzést célzó intézkedéseivel” – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje, a vizitdíj eltörlése mellett foglalt állást nagyváradi sajtótájékoztatóján. Felsorolta azt a három azonnali intézkedést, amelyet a kormánynak meg kellene hoznia: az egységes adókulcsot kellene 16 százalékról 14 százalékra csökkenteni, a kis- és középvállalkozások minimál adót kellene eltörölni, mert emiatt eddig már 100 ezer kis- és középvállalkozás kényszerült tevékenysége felfüggesztésére, végül szükséges a profit adóztatásának eltörlése, amennyiben azt az illető vállalkozó alaptevékenysége fejlesztésére, beruházásokra fordítja. /Kelemen: „Ne nyúljon a kormány az emberek zsebébe”. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

Az RMDSZ szerint a kormány politikai hovatartozás alapján osztja az uniós pályázati pénzeket a vidéki településeknek, ezért az Európai Bizottsághoz fordulnának a pályázatok objektív elbírálása érdekében, mondta Klárik László, a Kovászna megyei önkormányzat menedzsere. Klárik arra is felhívta a figyelmet, hogy néhány órával a határidő előtt Ilie Sarbu tárcavezető miniszteri rendelettel megváltoztatta a községek rászorultsági besorolását, ami nagy pontkülönbséget eredményezhet az elbírálásnál. Eddig a besorolást a statisztikai hivatal végezte, a mezőgazdasági miniszter rendelete ezt írta felül. Ennek alapján például Kolozs megyében 16 nagyon szegény kategóriába tartozó község lett, holott eddig nem volt egy sem. Kovászna megyében viszont hat község a közepesen szegény besorolásból a módosabba került, és így elveszítik az ezért járó pontokat. /Bíró Blanka: Klárik László: a kormány politikai alapon bírálja el az önkormányzatok pályázatait. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./

Már több mint egy hete ülésezik az új oktatási törvénytervezet kidolgozásával megbízott munkacsoport. Amennyiben a tervezet kidolgozása augusztus 31-ig befejeződik, s a kormány felelősséget vállal a jogszabályért, akkor a szeptemberben kezdődő új tanévben életbe is léphetnek az újdonságok, mint például az érettségi lebonyolítására vonatkozó elképzelések. Pásztor Gabriella, az oktatási tárca kisebbségi főosztályának igazgatója elmondta: van esély arra, hogy a tanévkezdésig befejeződjön az új oktatási törvénytervezet kidolgozása, de szakemberként azt tartaná helyesnek, hogy a majdani oktatási törvény egyhónapos közvita után kerüljön a parlament elé, következéskésképpen csak a 2010/2011-es tanévtől lépjen életbe. A köz- és a felsőoktatás jelenleg az 1995/85-ös törvény alapján zajlik. Pásztor Gabriella elmondta, a nemzeti kisebbségekre és a felekezeti oktatásra vonatkozó fejezetekről még nem tárgyaltak. /Augusztus végéig befejeződhet a tanügyi törvénytervezet kidolgozása. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./

A kormányzati ügynökségek átszervezése, valamint megszüntetése, az egységes bértábla bevezetésének időpontja és a nyugdíjrendszer reformja voltak az augusztus 5-én tartott kormányülés főbb témái. A Boc-kabinet testületileg fogadta a Valutaalap (IMF) pár napja Romániában vizsgálódó. Továbbra is tartják magukat a közalkalmazottak egységes bérrácsának eredeti menetrend szerinti bevezetéséhez, fejtette ki az IMF romániai küldöttségének vezetője. Az IMF küldöttei a román gazdaság kilátásait most rosszabbnak látják, mint a készenléti hitelszerződés aláírásakor. A kormány nem tudja tartani a bruttó nemzeti össztermék alapján számított 4,6 százalékos költségvetési deficitet. /Időben kéri az IMF a bértáblát. Újratárgyalná a kormány a Valutaalaptól kapott hitel feltételeit. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

A romániai magyar politikusok lesik, mikor bomlik szét a kormánykoalíció, és kerülhetnek vissza a hatalomba. Mert oda vágynak, ezt nyíltan vállalják, s azt is, hogy nem finnyásak, ha a szocdemeknek lesz szükségük pótlékra a parlamenti többség megteremtéséhez, melléjük állnak, ha a demokrata-liberálisoknak, akkor oda. Kelemen Hunor már a kormánykoalíció bejelentésének pillanatában az érdeklődő Hír Televízióknak elmondta, szerinte életképtelen szövetség született, hamar szétesik, s akkor ismét ők következnek. Nem számít, hogy a Geoana vezette szociáldemokraták decemberben kijelentették, az RMDSZ-szel nem kívánnak szövetségre lépni, s Traian Basescu államfő közvetlenül a választások után szövetséget kínált Markó Bélának, mint utóbb kiderült, csupán azért, hogy a liberálisokkal való korábbi egyezséget szétzilálja. /Simó Erzsébet: Sült galambra várva. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 6./

Példátlan hevességgel bírálta Traian Basescu államfő a kormánykoalíciót, amely szerinte lényegtelen politikai csatározásokkal van elfoglalva, az ország számára alapvető fontosságú gazdasági feladatok helyett. Amiatt is elégedetlen, hogy a kormány elodázott fontos reformintézkedéseket. / -or-: Basescu a kormányra hárítja a felelősséget. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

Felelősséget vállalna a kormány a parlament előtt az oktatási törvénycsomagért, valamint a közalkalmazottak egységes bérezését, illetve a nyugdíjrendszer reformját szabályozó tervezetekért – erősítette meg Vasile Blaga régiófejlesztési miniszter. A kormányfő nem csak az oktatási törvénycsomagot, hanem a közalkalmazottak egységes bérezéséről, az állami nyugdíjról szóló jogszabálytervezeteket is így akarja törvényerőre emelni. /Nincs idő az oktatási törvény közvitájára. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./

A kiszivárgott információk szerint a kormánynak jövő év közepéig 100–150 ezer közalkalmazottat kell elbocsátania a központi és a helyi közigazgatásból, valamint a decentralizált intézményekből. A nyugdíjasok idénre tervezett 2 százalékos nyugdíjemelése elmarad, és 2010-ben sem számíthatnak járandóságuk növelésére. A nemzeti össztermékhez viszonyított 7,2 százalékos államháztartási hiányt ugyanis a Nemzetközi Valutaalap csak úgy fogadja el, ha a kormány szigorú reformintézkedéseket hoz. Emil Boc miniszterelnök hivatalosan is megerősítette, hogy az IMF nem ad haladékot a kormánynak az egységesített közalkalmazotti béreket, valamint az egységes nyugdíjakat szabályozó jogszabályok elfogadására. A demokrata Vasile Blaga leszögezte, hogy a szociáldemokrák /PSD/ vagy egyetértenek a szóban forgó jogszabályok mihamarabbi elfogadásával, vagy a koalíció egy hónap múlva felbomlik. /(borbély): Befagyasztott nyugdíjak, elbocsátott közalkalmazottak 2010-ben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./

Emil Boc és a miniszterelnöki bársonyszék nem elválaszthatatlanok, ha nem sikerül gyakorlatba ültetni a mandátuma kezdetén ígért reformokat, semmi sem tartja vissza őt attól, hogy lemondjon kormányfői tisztségéről, és visszatérjen Kolozsvárra, ahol egyetemi katedrája várja. Ezt nyilatkozta Boc, amikor egy televíziós kerekasztal alkalmával arról kérdezték, mi történik, ha a koalíciós partner, a Szociáldemokrata Párt (PSD) továbbra sem hajlandó társulni az oktatási törvényért való felelősségvállalásban. Az RMDSZ ellenzi, hogy a kormány felelősségvállalással fogadja el az oktatási törvénycsomagot /Szakad, nem szakad? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

A kormány nem közölte, hogy mekkora méreteket ölt majd a közalkalmazottak körében tervezett elbocsátás. A kormánynak 1,1 milliárd eurót kell megtakarítania az idei esztendőből maradt négy és fél hónap alatt. A kormány megígérte a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF), hogy 7,3 százalékra szorítja vissza az államháztartási hiányt a hazai össztermékhez (GDP) viszonyítva. A kormány azt tervezi, hogy szeptemberben és novemberben 10 napig fizetés nélküli szabadságra küldi közalkalmazottakat. /Borbély Tamás: A közszféra megnyirbálására készül Boc. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./ A közintézmények vezetői megütközve fogadták a kormány spórolási elképzeléseit. /Fizetés nélküli szabadságon Románia. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./

Ellenzik az ország négy legnagyobb tudományegyetemének rektorai, hogy a kormány felelősségvállalással fogadtassa el a parlamentben az oktatási reformcsomagot. /Balogh Levente: Rektorok Emil Boc ellen. = Krónika (Kolozsvár), aug. 12./

„Egyenlő bánásmódban kell részesíteni a közalkalmazottakat, jelenleg vannak olyan kormányzati ügynökségek, amelyek önkényesen, állam az államban elv alapján működnek és szemtelenül költekeznek” – jelentette ki Emil Boc a kormányülést követően. A miniszterelnök megjelenése előtt a tárcavezetők egyenként járultak a sajtó elé és tételesen sorolták fel a hatáskörükbe tartozó ügynökségek bezárásával, összevonásával felszabaduló munkahelyek számát. Összesen 14 300-ra rúgott a leépített posztok száma, amitől a kormány 50 millió eurós megtakarítást remél az államkassza javára. /Moldován Árpád Zsolt: Álságos államreform? Közel tizenötezer közalkalmazotti állást szüntetett meg a Boc-kormány. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./

Száz-százötvenezer állami alkalmazott elbocsátását kérte a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a kormánytól, valamint az októberre tervezett nyugdíjemelés elhalasztását és a közszférában dolgozók fizetésemelésének befagyasztását, az egységes bértábla elfogadásáig. Csak a szigorú feltételek teljesítése lehet a garanciája annak, hogy Románia megkapja a l9,95 milliárd eurós készenléti hitel második részét. /Bogdán László: A valutaalap és a válság. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 13./

Az egyszerű közalkalmazottak és vezetőik egyaránt felháborítónak tartják a kormány kezdeményezését: szeptember és november között valamennyi közszférában dolgozó személynek 10 napig kényszerszabadságra kell mennie, s ezekre a szabadnapokra pedig nem fizetnek nekik. /Végh Balázs, Szucher Ervin, Nagy Orsolya, Jánossy Alíz, Bálint Eszter: A közalkalmazottak zöme elítéli a kormány tervezett megtakarító intézkedését. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./

Kormányrendelettel erősítette meg a Boc-kabinet a Spiru Haret-magánegyetem távoktatási központjainak felszámolásáról és 92 tanári állás megszüntetéséről szóló oktatási minisztériumi határozatot, miután a diplomagyárként elhíresült magán felsőoktatási intézmény közölte: nem hajlandó gyakorlatba ültetni a minisztériumi utasítást, mivel azt az egyetemi autonómia megsértésének tartja. A levelező tagozatos hallgatóknak más képzési formákra kell átiratkozniuk, ez összesen mintegy százezer diákot érint. Kiderült, hogyan zajlott a vizsgáztatás az egyetemen. A hallgatók interneten keresztül államvizsgáztak, így a jegyet a számítógép generálta. Az egyetem vezetése szerint ez törvényes eljárás. A világhálón keresztül történő vizsgáztatás lehetőséget biztosított arra, hogy egyszerre akár húszezer hallgató is leállamvizsgázhasson, függetlenül attól, hogy nappali vagy levelező tagozatos képzésben vettek részt. Hasonló módon zajlottak a félévi vizsgáztatások is. /Balogh Levente: A kormány a Spiru Haret ellen. = Krónika (Kolozsvár), aug. 14./

A héten Ecaterina Andronescu oktatásügyi tárcavezető bemutatta az általa vezetett szakmai csoport – benne a tanügyi szakszervezetek, a diáktanácsok és a szülői szövetségek képviselői is – oktatási törvénytervezetét. Amennyiben ez a jogszabálytervezet életbe lép, akkor a nemzeti kisebbségek esetében változhat a román nyelv oktatása az V–VIII. osztályban. Eszerint a többségi gyerekekhez képest differenciált módon – külön tanterv és tankönyv alapján – kell majd oktatni a román nyelvet és irodalmat. Azonban, a törvénytervezet egyetlen cikkelye sem foglalkozik a felekezeti oktatással. „Az Andronescu tárcavezető által kidolgozott háromszáz oldalas oktatási törvénytervezet VIII. fejezete foglalkozik kimondottan a nemzeti kisebbségek oktatási kérdéseinek szabályozásával” – tájékoztatott Pásztor Gabriella, az oktatási minisztérium Kisebbségi Főosztályának vezérigazgatója. Nincs változás Románia földrajzának, illetve a románok történelmének oktatását illetően. Ezeket a tantárgyakat továbbra is románul tanulják majd a nemzeti kisebbséghez tartozó gyermekek. Az Andronescu-törvénytervezetben is szerepel az, hogy ha a szakoktatás és a posztliceális képzés magyarul zajlik, akkor a szakszavakat magyarul is tudni kell. „Az általános rendelkezésekben az is szerepel, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó gyermekek oktatásának finanszírozásában lesznek külön költségek, ezeket bele kell foglalni az alapfinanszírozásba” – fejtette ki a vezérigazgató. A törvénytervezet kidolgozói előzőleg nem egyeztettek a történelmi magyar egyházakkal a felekezeti oktatásról. Ebből az szűrhető le, hogy a kormány nem veszi figyelembe az oktatásban érintett felek – például az egyház – nézőpontját. „Az Erdélyi Református Egyházkerület többször is eljuttatta az RMDSZ-hez a felekezeti oktatással kapcsolatos, írásba foglalt álláspontját, így hát nem rajtunk múlt, hogy a tervezetbe nem kerültek be a felekezeti oktatással kapcsolatos cikkelyek” – közölte Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese. /Nagy-Hintós Diana: Nem esik szó a felekezeti oktatásról az Andronescu-féle törvénytervezetben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./

Miközben a kormányon lévő és azon kívül rekedt pártok egymást gyalázzák az oktatási törvénycsomag körüli politikai vitában, a romániai magyar közösségnek azzal kell szembesülnie, hogy minden tíz diákból három román tagozaton végzi a nyolcadik osztályt, és tízből négyen román tannyelvű osztályból ballagnak. Az általános iskola végzősei körében 4,8 százalék az anyanyelven tanuló magyar diákok aránya, a ballagók körében pedig 3,9, miközben a 2002-es népszámlálás hivatalos adatai szerint magát magyarnak valló lakosság 6,6 százalékot tesz ki. Mindez nem egyezik meg azzal a sokat hangoztatott elmélettel, miszerint Romániában minden kisebbség számára biztosított az anyanyelvű oktatás. Idén hétezren érettségiztek sikeresen magyar nyelven, miközben a legtöbb magyar helyet kínáló egyetemen, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen csupán ezerszáz államilag támogatott hely volt az anyanyelvükön tanulni kívánó végzőseinknek. /Fekete Réka: Nyelvünkben is fogyunk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 15./

A kormány már elkészítette az első terveket arról, hogy milyen elbocsátásokat kell végrehajtani a helyi közigazgatásban a közszféra bérköltségeinek csökkentése érdekében. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) által megkövetelt kiadáscsökkentés miatt ezentúl a polgármesteri hivatalok és a megyei tanácsok a lakosság számához viszonyítva alkalmazhatnak korlátozott számú köztisztviselőt. /Elbocsátások a helyi közigazgatásban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./