Traian Basescu államfő kifejezett kérése ellenére sem „gondolta meg magát” a kabinet a sürgősségi kormányrendelettel kapcsolatban, amely új versenyvizsgák kiírását teszi lehetővé a kormány alárendeltségébe tartozó megyei intézmények esetében, ezáltal több ezer intézményvezetőt menesztve munkahelyéről. Az intézkedést hevesen támadja a két ellenzéki párt, de a szakszervezetek is tiltakozó akciókra készülnek. Ellentmondó adatok terjedtek el arról, hogy valójában hány személyt érint az intézkedés. Bogdan Hossu szakszervezeti vezető 4 ezer, Ludovic Orban liberális politikus pedig 15 ezer menesztett igazgatót és aligazgatót emlegetett. A jelenleg kormányon lévő román Demokrata–Liberális Párt (PD–L) és Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetői szerint a kabinetnek helyi szinten is „hűséges” emberekre van szüksége, akik megvalósítják a központban meghozott kormányzati döntéseket. A témában politikai nyilatkozatot tett Cseke Attila RMDSZ-es szenátor, aki szerint ezzel az intézkedéssel „nagyjából véget is ér a sokat hangoztatott decentralizáció, még mielőtt elkezdődött volna”. /Moldován Árpád Zsolt: Megállíthatatlan a tisztogatás. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./

Megkegyelmezett a kormány azoknak az egyéni és családi vállalkozásoknak, amelyek a múlt hét végére kitűzött határidő előtt nem cseréltették ki okmányaikat. Az utolsó pillanatban közzétett sürgősségi kormányrendelet 2010. április 25-éig tolta ki az újbóli bejegyzés határidejét. E kegyelmi rendelet híján az egyéni és családi vállalkozások mintegy kétharmadát kellett volna törölni a nyilvántartásból. Az érintettek közül ugyanis csak kevesen értesültek a rájuk rótt kötelezettségről. /Gazda Árpád: Kegyelem a magánvállalkozóknak. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 28./

Több háromszéki intézményvezető kézhez kapta már a felmondólevelet a kormány múlt héten elfogadott sürgősségi rendelete alapján. Albert Álmos szenátor, az RMDSZ alsó-háromszéki területi szervezetének elnöke hat ilyen esetről értesült.,,Egy, másfél hónapos csend után ismét etnikai tisztogatás veszélye fenyeget” – mondta Albert Álmos, aki jelezte, tiltakozó akciók megszervezésével is számolnak. /Farkas Réka: Tiltakoznak a magyar vezetők menesztése ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 28./

Április 28-án a parlament elfogadta az idei első költségvetés-kiegészítést úgy, hogy az ellenzék egyetlen módosító-javaslatát sem fogadta el, ezért a két ellenzéki párt bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette, hogy az indítvány szövege kitér a költségvetés-kiegészítés és az átalányadó bevezetése mellett a kormány alárendeltségébe tartozó megyei, úgynevezett dekoncentrált intézmények vezetőinek a leváltására is. Markó szerint a magyarok által jelentős mértékben lakott régiókban az etnikai arányosság elvét is tiszteletben kellene tartani. / -or- : Bizalmatlansági indítvány a kormány ellen. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

Ezerkétszáznegyvenhét darabba vágták azt az óriásbannert, amelyet a csíkszeredai megyeházára függesztettek ki a múlt héten, tiltakozásképpen a magyar intézményvezetők leváltása ellen. Az akciót a kezdeményező RMDSZ-es politikusok hajtották végre azzal a céllal, hogy a darabokat egy petíció kíséretében szétosztják majd a román parlament kormánypárti politikusainak, a kormány tagjainak, az összes magyar polgármesternek, valamint az Európai Parlament képviselőinek. A banner egy temetőt ábrázolt, amelyben a fejfákon azon intézmények neve áll, melyek éléről leváltották a magyar intézményvezetőt. Az RMDSZ május hónapban folyamán hasonló tiltakozó akciókat szervez. /Horváth István: Világgá küldik az óriásbannert. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

A magyar nemzetiségű intézményvezetők politikai alapon történő leváltása a magyar többségű megyékben nemcsak politikai, hanem etnikai tisztogatásnak is minősül – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök. Leszögezte, az RMDSZ számára elfogadhatatlan a kormány döntése, amellyel egycsapásra „lefejezik” ezeket az intézményeket. „Nem fogadhatjuk el, hogy dilettáns politikusok, a PSD és a PD-L helyi vezetői egyik napról a másikra mindenhatóként döntsenek ezekben a kérdésekben” – fejtette ki. /Markó: Etnikai tisztogatás zajlik. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

Több mint száz kormányzati felügyelői tisztséget hozott létre a Boc-kormány annak érdekében, hogy a törvény által védett volt prefektusokat és alprefektusokat mellékvágányra helyezze és az általuk betöltött tisztségeket saját embereinek ossza szét. A volt kormánybiztosok rangjukon és tudásukon aluli beosztásba kerültek, ennek ellenére változatlanul megkapják a mintegy ötezer lejes fizetést. Ígérték ugyan, hogy lehetőleg helyben vagy a közelben kapnak kormányzati felügyelői állást, ennek ellenére a nemrég leváltott két szatmári alprefektust, Gáti Istvánt és Octavian Lazint Vrancea megyébe helyezték. Utóbbi családi okokra hivatkozva azonnal visszautasította kinevezését. Romfeld Mária-Magdolna volt Hargita megyei alprefektus egyelőre a megyében van, áthelyezték a Környezetvédelmi Ügynökséghez. Györke Zoltán volt Kolozs megyei alprefektus arra kapott megbízást, hogy a megye polgármesteri hivatalait ellenőrizze: mennyire tartják be a sürgősségi helyzetekkel kapcsolatos jogszabályokat. Marosi Zoltán Temes megyei, illetve Dézsi Attila Hunyad megyei volt alprefektusok Székelyföldre kerültek. /Zabhegyezők hada közpénzen. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./

Amikor a kormány képviselői a beharangozott sztrájk elhalasztására próbálták rávenni a tanügyi szakszervezetek képviselőit, Traian Basescu államfő nyilvánosan elismerte: tévedés volt jóváhagyni a pedagógusok 50 százalékos béremeléséről szóló törvényt. Az államfő bűnbánó magatartása azonban hiteltelen, mert Calin Popescu Tariceanu volt miniszterelnök tavaly ősszel több ízben is felkérte őt, ne hagyja jóvá az 50 százalékos béremelésről szóló jogszabályt, mert annak alkalmazása felborítaná az ország gazdasági egyensúlyát. A választások után hatalomra kerülő koalíció pedig egyre csak halasztotta a béremelést. /Farcádi Botond: Az államfő bűnbánó vallomása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 6./

A jelenlegi helyzetben a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselői szerint az lenne a legjobb, ha menesztenék a Boc-kabinetet vagy Traian Basescu távozna államfői tisztségéből – hangzott el a párt kolozsvári székhelyén tartott sajtótájékoztatón. /PNL: Basescu mondjon le! = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

Az Új Magyar Szó interjút készített Tőkés Lászlóval, az RMDSZ–EMNT Magyar Összefogás listavezetőjével, azt kérdezte, hogyan jöhetett létre az összefogás. Tőkés László kifejtette, az emberekben erősödött, hogy a magyarok végre fogjanak össze, másfelől pedig az a felismerés vezetett a megegyezéshez, hogy „az autonómiát és legfőbb nemzeti ügyeinket nem lehetséges hatékonyan képviselni, hogyha a kisebbség is pártbeli kisebbségekre, csoportokra, szekértáborokra szakad”. Amióta megalakult 2003-ban az EMNT, javasolta az összefogást, azonban a nyeregben lévő RMDSZ nem érezte ennek szükségét. A másik oldalon nem sikerült létrehozni egy erős jobboldali nemzeti politikai vonulatot. Miután az RMDSZ kiesett a kormányból, már alapvető érdeke volt megegyezni. Tőkés hangsúlyozta: „Az elvi ellentéteket most jegeltük. Az emberből sokszor kikívánkozik elvi ellenvéleménye, azonban erre az időszakra félretettem ezeket az ellentéteket, és ilyen szempontból elégedett vagyok az RMDSZ meghatározó vezetőivel, mert ők sem hangoztatják megosztó álláspontjaikat. ” /Vincze Loránt: Kettős kiütés kizárva. Interjú Tőkés Lászlóval, az RMDSZ–EMNT Magyar Összefogás listavezetőjével. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./

Törzsök Erika, a jelenleg egy (!) százalékon álló SZDSZ politikusa, mellékesen az MSZP-kormány kisebbségügyi tanácsadója, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának vezetője. A Magyar Narancsban megjelent Törzsök Erika-interjúnak már a címe is meghökkentő: Felzárkózni Romániához! Megható volt, az RMDSZ áprilisi kongresszusán egymás mellett énekelt Markó Béla, Lendvai Ildikó és Basescu államfő.,,Markó Béla valami egészen mást tett le az asztalra, mint eddig” – lelkendezett Törzsök.,,Véget vet a sérelmi politizálásnak, a kisebbségpolitikai kufárkodás (sic!) korszaka lejárt… ez dicséretes »korszerűsödési folyamat«... A kongresszuson úgy láttam, hogy ennek az alkufolyamatnak egy egészséges állomásához közelebb került mind a román politikai elit, mind a magyar kisebbségpolitika. ” Majd alább: „Most megint ott tart a magyar társadalom, ahol valamikor a második világháború idején… Ezért volt üdítő (sic!) látni Kolozsváron… a partnerséget, amit az RMDSZ, illetve a román politikusok részéről tapasztaltam. ” Ebben a derűs politikai atmoszférában, ami az RMDSZ-kongresszust jellemezte, Törzsök szerint egyetlen disszonáns hang volt csak, a Fideszé: Orbán Viktor üzenete, amit Németh Zsolt tolmácsolt, ,,aki úgy hadakozott a románokkal Kolozsváron, hogy a ringben rajta kívül nem volt másik fél”. A kettős állampolgárság ellen hevesen kampányoló, a magyarság határokon átívelő kultúrnemzeti egységét megkérdőjelező SZDSZ-es politikát képviselő Törzsök Erika nem tudja palástolni Fidesz-ellenességét, kimondta a szentenciát: ,,Most bukott meg végleg a magyar jobboldali Erdély-politika!” Törzsök Erika nem jól tudja! Az elmúlt tizennyolc évben a Markó által vezetett szövetség nem etnikai alapú ,,sérelmi politizálást” folytatott, hanem a kormányzati hatalmi struktúrákba beépülve, a kis lépések politikájával ért el kisebb-nagyobb eredményeket, állapította meg írásában Papp Kincses Emese. Az RMDSZ kikerült a kormányból, a mostani történések, a magyar intézményvezetők leváltása, az etnikai megkülönböztetés, a szakmaiság háttérbe szorítása súlyosan érinti magyar közösséget. Ez az a ,,példaértékű partnerség”, ,,politikai modernizáció”, ,,az arányosság és méltányosság elve”, amit Magyarországnak is követnie kellene a nemzetpolitikai ,,szakértő” Törzsök szerint? /Papp Kincses Emese: Hölgyek öröme. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 12./ A hivatkozott interjú: Parászka Boróka: Felzárkózni Romániához – Törzsök Erika kisebbségkutató a Romániai Magyar Demokrata Szövetségről. = Magyar Narancs (Budapest), máj. 7.

Számon kérik a miniszteri ígéretek betartását a székelyföldi elöljárók. A Boc-kormány minisztereinek ígéreteiből ugyanis mindössze 15–20 százalék megvalósulására van kilátás – vallják. Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke közölte, Tamás Sándor Kovászna megyei elnökkel a napokban véglegesítik azt a kimutatást, amelyet Traian Basescu államfőnek küldenek el, és amelyben a hat miniszter székelyföldi látogatása során elhangzott ígéretek betartását veszik számba. Februárban és márciusban a Boc-kabinet hat minisztere ígért a Székelyföldnek hathatós állami támogatást. /Bíró Blanka: Traian Basescuhoz fordulnak a székelyföldi vezetők. = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./

A Boc-kabinet keveset tett mostanáig, és amit csinált, azt sem jól – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke május 7-én Csíkszeredában. A politikus a délelőtti órákban költőként találkozott kisdiákokkal, délután pedig a sajtóval ismertette álláspontját. – Nem lehet mindent lenyeletni az emberekkel a gazdasági válság ürügyén – fogalmazott Markó Béla. Az RMDSZ él az összes lehetőséggel, hogy megakadályozza a nagykoalíció rossz döntéseit. Ilyen a liberálisokkal közösen most benyújtott bizalmatlansági indítvány. Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke kiemelte, hogy több irányból érkezett olyan kritika: az intézményvezetőket érintő jelenlegi „politikai tisztogatáshoz” hasonlót hajtott végre az RMDSZ is, amikor úgymond „hatalomra került”. Borboly szerint igaz, hogy akkor igyekeztek a lakosság etnikai arányát figyelembe véve rendet teremteni, de mindvégig szem előtt tartották az általuk javasolt vezetők szakmai kompetenciáját. A sajtótájékoztatót megelőzően gyerekekkel találkozott Markó Béla a József Attila Általános Iskolában. A gyerekek dedikáltatták Markó Bélával a költőnek a Bookart Kiadónál megjelent három, Miért lassú a csiga?, A pinty és a többiek, illetve A hold fogyókúrája című gyerekversköteteit. /Költőként és elnökként Csíkban. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 9./

Ion Bazac egészségügyi miniszter bejelentette: 2010 január elsejétől a kórházak és az egészségügyi igazgatóságok a helyhatóságok hatáskörébe fognak tartozni. A kormány elfogadta az egészségügyi rendszer decentralizálási stratégiáját. Az elfogadandó jogszabályok listáján szerepel az egészségügyi decentralizálás törvénye, a közegészségügyi törvény. /Kórház-menedzsment: jövőtől a helyhatóság felelőssége lesz. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./

Akárcsak a többi leváltott alprefektusnak, Dézsi Attilának is kormányfelügyelői tisztséget ajánlottak fel, de nem Hunyad megyében, hanem Székelyföldön, Kovászna megyében. A napokban a magas rangú állami tisztviselők kategóriába tartozott leváltott prefektusok és alprefektusok Bukarestbe utaznak, ahol a kormány képviselőivel tárgyalnak a kormányfelügyelői tisztség konkrét teendőiről. Ettől függ, hogy a képzettség szerint jogász, lupényi származású Dézsi Attila Hunyad, vagy Kovászna megyében folytatja. /Chirmiciu András: Dézsi vacillál. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 11./

Május 12-én fölolvasták a parlamentben „A szociáldemokrata-demokrata nagy átverés” című bizalmatlansági indítványt, amelyet az ellenzékben lévő Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ nyújtott be a kormány ellen. Az indítványról a parlament várhatóan május 13-án fog szavazni. Nincs semmi esélye a bizalmatlansági indítványnak, hiszen az ellenzék a parlamenti mandátumok alig húsz százaléka fölött rendelkezik. A két ellenzéki párt a kormány szemére veti egyebek között azt, hogy nem tartotta be választási ígéreteit, a legutóbbi költségvetés-módosítás számos kulcsfontosságú terület alulfinanszírozottságát eredményezi, szóvá tették a dekoncentrált, minisztériumi alárendeltségű megyei intézmények élén történt, az államfő által is brutálisnak nevezett vezetőségváltásokat is. / -or- : Átverés és irónia a parlamentben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

Utcára vonulnak a magyar pedagógusok, ha a minisztérium nem módosítja azon rendelkezését, miszerint román vezetőt nevezett ki a Hargita megyei tanfelügyelőség élére. „A Ceausescu-korszak legsötétebb éveit idézi a Boc-kormány intézkedése” – jelentette ki Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke Ecaterina Andronescu oktatási miniszter intézkedésére vonatkozóan, hogy leváltotta Bondor István Hargita megyei főtanfelügyelőt és helyére Anda Elena Ianosit nevezte ki, aki nem tud magyarul. Lászlófy levélben tiltakozott a rendelkezés ellen. Az intézkedést Borboly Csaba megyei tanácselnök is elítélte, az RMDSZ és az Magyar Polgári Párt is tiltakozik a döntés ellen. A Hargita megyei tanfelügyelőség élén a megye megalakulásától, 1968-tól kezdve mindig magyar vezető állt, csupán 1984–1989 közötti öt év alatt volt román főtanfelügyelő az intézmény élén. A Magyar Polgári Párt (MPP) a Thamó Csaba Hargita megyei tanácsos jegyezte tiltakozásában a miniszteri rendelet visszavonását követelte, és magyar főtanfelügyelő kinevezését kérte. „Az RMDSZ számára teljességgel elfogadhatatlan a tanügyi rendszerben zajló politikai tisztogatás, a szövetség minden eszközzel azon lesz, hogy megakadályozza a magyar tanfelügyelők leváltását” – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök május 9-én Marosvásárhelyen, a magyar tanfelügyelők tanácskozásán. Az RMDSZ határozottan fel fog lépni az etnikai arányosság betartása érdekében minden olyan intézmény esetében, amelynek közvetlen hatása van a helyi közösségek életére. Bondor István főtanfelügyelőnek, Bartolf Hedvig és Constantin Costea főtanfelügyelő-helyetteseknek felbontották a szerződését, Anda Elena Ianosit nevezték ki főtanfelügyelőnek, a két helyettesi tisztséget pedig Kálmán Ungvári Zsófia – aki 2000–2004 között főtanfelügyelő volt –, illetve Elena Mandru sajtószóvivő tölti be. /Jánossy Alíz: Tiltakoznak Hargita megye új, román főtanfelügyelője ellen. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./

Félbehagyott munkát kellett átadniuk a tanfelügyelőség vezetőinek. A kormány sürgősségi rendeletével olyan intézkedéseket foganatosított, amelyek egyébként törvénytelenek lettek volna. A kormány nagytakarítást végez. Leváltja a tanfelügyelőket, a szakmai kérdéseket alárendeli a pártpolitikának, a méltányosság látszatát sem igyekszik kelteni: a magyar vezetőknek nincs helye a megyei intézmények élén, és azoknak a románoknak sem, akik eddig együttműködtek a magyarokkal. Hol vannak most a magyarság érdekeinek képviselői? Kire számíthat ebben a helyzetben a magyarság? /Takács Éva: Rossz helyen takarítanak. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 12./

Felfüggesztette a bukaresti katonai törvényszék Victor Athanasie Stanculescu nyugalmazott tábornok 15 éves börtönbüntetését, mivel az elítéltnek egészségi problémái vannak. Az 1989-es véres temesvári események miatt elítélt tábornoknak egy éve van a gyógykezelésre. A katonai törvényszék múlt év decemberében Mihai Chitac nyugalmazott tábornok börtönbüntetését is felfüggesztette három hónapra, a szükséges orvosi kivizsgálások idejére. A tábornok most ismét szabadlábra helyezését kéri. Az 1989 decemberében leadott temesvári sortüzek miatt börtönbüntetésre ítélt két tiszt 15 éves szabadságvesztéséről 1999-ben hozott először ítéletet a bíróság. Victor Stanculescu ekkor külföldre szökött, Chitac pedig betegsége miatt szabadlábon maradhatott. A baloldal 2000. évi kormányra kerülése után a román főügyész rendkívüli perújrafelvételt kezdeményezett, és felfüggesztette a büntetés-végrehajtását. A Legfelsőbb Bíróság 2004-ben a per során elkövetett formai hibákra hivatkozva rendelte el a per újratárgyalását, ami után – múlt év októberében – jogerősen elítélték őket. /Megúszhatják a börtönt a temesvári sortüzekért elítélt tábornokok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./

Kétszer annyi pénzt kapnak a kisajátítási eljárás során a Foksány–Ozsdola útszakasz mentén területekkel rendelkező Vrancea megyei tulajdonosok, mint a háromszékiek, közölte Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke, aki szerint a kormány eljárása az ozsdolai gazdák és a közbirtokosság felháborodását váltotta ki, perelni készülnek az igazságtalanság miatt. /Farcádi Botond: Miért ér kevesebbet a háromszéki erdő, mint a vranceai? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 13./

Szőcs István válaszolt Pakó Benedek kanonok-plébános Ne szítsunk belháborút! /Szabadság, ápr. 25./ című írására. A Petre Roman miniszterelnök vezette kormány még 1990-ben jóváhagyta a kért 10 millió lejt két katolikus templom építésére Kolozsváron. Szőcs István szerint a Hajnal negyedi templom építésére szánt 5 millió lej eltűnt. A templomokra kiutalt pénzek kivizsgálása 20 év után, most történik. Szőcs István indulatosan elutasította, hogy Pakó Benedek írásában Czirják Árpádot felmagasztalta. /Szőcs István: Válasz Pakó Benedeknek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

Elutasította a parlament az ellenzék, Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ által benyújtott bizalmatlansági indítványt, amely a kormány megbuktatására irányult. Az ellenzék az átalányadó bevezetése, a kormány alárendeltségébe tartozó megyei intézmények vezetőinek politikai szempontok alapján történt leváltása és a gazdasági válság kezelése miatt kezdeményezte a kormány menesztését. Gyakorlatilag nem volt esélye annak, hogy összegyűljön a kormány menesztéséhez szükséges szavazat, hiszen a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) és a vele együtt kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) 74 százalékos parlamenti többséget élvez. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint a bizalmatlansági indítvány azért volt hasznos, mert a pártok megvitathatták a felvetett témákat. / -or-: Sziklaszilárd kormánynak ütközött a bizalmatlansági indítvány. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

Közel félszáz Hargita megyei köztisztviselő alól húzhatja ki a kormány az intézményvezetői széket. A leváltott igazgatók és aligazgatók többsége az elmúlt hetekben kapta kézhez a menesztéséről szóló értesítést. A leváltások miatt tömegtüntetést szervez az RMDSZ május 24-én Csíkszereda központjában, mondta el Kelemen Hunor képviselő. Kelemen szerint az intézkedés „a jóérzéssel és az európai gondolkodással megy szembe”, amikor az új intézményvezetők kiválasztásánál a politikai pártállást a szakmai hozzáértés fölé helyezi. Kelemen Hunor szerint egy 85 százalékban magyarok lakta megyében visszás, hogy az adóját hosszú évekig fizető nyugdíjas ne tudjon kommunikálni a nyugdíjosztály vezetőjével, az orvosi ellátásért folyamodó öregember vagy gyermek értesse meg magát a közegészségügy főnökével. Elfogadhatatlan, hogy a diákokat és pedagógusokat 2009-ben ismét olyan személy irányítsa, aki hivatalba lépésének első napján kijelentette: egy szót sem tud magyarul – jelentette ki Kelemen. /Burus János Botond Utcára viszik a leváltott igazgatók ügyét. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 14./

Az ország egyik fele felháborodott, a másik fele pedig egyetértően hümmögött, amikor a kormány leváltotta az összes decentralizált intézmény vezetőjét. A menesztettek mögött álló politikai erők szerint a támogatásukat élvező igazgatók valóságos szakmai übermenschek, akik tisztességes versenyvizsgával szerezték meg a posztokat. A túloldal azzal indokolta a leváltásokat, hogy most az ő idejük jött el, az ő embereiket kell tisztségbe helyezni. Takarítás minden szinten, párthűség mindenekelőtt. /Szüszer-Nagy Róbert Nincs új a nap alatt. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 14./

A Pro Európa Liga monitorizálja Marosvásárhelyen a polgármesteri hivatal működését. Megállapította, hogy sem a tanács, sem az önkormányzat nem tartja tiszteletben a törvényeket, nyilatkozta Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke. A törvénytelenségben, tette hozzá, Dorin Florea polgármester jár az élen, aki közérdekű információkat titkol el a közvélemény elől. Például az önéletrajza helyett egy „romantikus sikersztorit” jelentetett meg, ráadásul a vagyonnyilatkozatok sem korrektek. A kihelyezett irodákat a PEL pazarlásnak nevezi, amelyeket a polgármester nyittatott meg, kizárólag a politikai klientúra javára. Csapást mért a kormány a romániai közigazgatásra a nemrég elfogadott 36-os számú sürgősségi kormányrendelettel, állapította meg Smaranda Enache, mert törvényerőre emelte azt a tényt, hogy csak akkor foglalhat el valaki vezető tisztséget a közigazgatásban, ha a hatalmon levő párt tagja vagy a klientúrájához tartozik. A PEL a sürgősségi kormányrendelet visszavonását követeli, és levélben fordul az Európai Bizottság elnökéhez, José Manuel Barrosóhoz, amelyben felkéri, vesse latba tekintélyét, hogy elérhessék a rendelet visszavonását. /Mózes Edith: Önéletrajz helyett sikersztori? = Népújság (Marosvásárhely), máj. 14./

Az egységes bértábla felállításának első lépéseként a kormány megállapította, hogy az állam három fő hatalmi pólusának vezetői – az államfő, a képviselőház, szenátus, valamint a Legfelsőbb Bíróság elnöke – állnak majd a közalkalmazotti bérpiramis csúcsán. Traian Basescu államfő a legalacsonyabb közhivatalnoki bér tizenötszörösét fogja majd keresni. A kormány integrálta a különböző területeken közalkalmazotti státusban dolgozókat a bértábla három kategóriájába. Kezdetben a fizetési piramis legalján álló közalkalmazottak fokozott fizetésemelésre számíthatnak, amíg elérik a bérrácson nekik kijelölt helyet. Ezalatt a hierarchia csúcsán levő közalkalmazottak fizetését befagyasztják, vagy kis mértékben növelik. /M. Á. Zs. : Az államfő uralja a bértáblát. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

Új, egységesnek nevezett nyugdíj- és fizetési törvényen dolgozik a Boc-kabinet, mert rájöttek: elképesztően nagy a különbség mind a legkisebb bér és a legnagyobb fizetés, mind a minimális nyugdíj és néhány kivételezettnek tekinthető szakmai csoport nyugállományi illetménye között. Az állami költségvetésből tavaly 1,4 milliárd eurót kellett átutalni a nyugdíjpénztárnak, hogy 200 000 luxusnyugdíjasnak nevezett személy járandóságát ki tudják fizetni, miközben a 4,5 millió nyilvántartott nyugdíjas egy álló esztendő során összesen 11 milliárd euróba kerül. A legalacsonyabb nyugdíjak 300 lejt tesznek ki, a legmagasabbak meghaladják a 30 000 lejt. Valamivel csökkenni fog az aránytalanság, a legnagyobb és legkisebb nyugdíj között nem százszoros, hanem csupán ötvenszeres lesz a különbség. A négy és fél millió ember ma Európában a legalacsonyabb nyugdíjellátmányban részesül. /Simó Erzsébet: Nyugdíjreform román módra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 15./

Néhány soros levelet kaptak a háromszéki ifjúsági szervezetek a pár nappal korábban benyújtott petíciósorozatukra, amelyben kérték, hogy továbbra is Tischler Ferenc vezesse a Kovászna Megyei Ifjúsági Igazgatóságot. A háromszéki ifjúsági szervezetek közösen álltak ki Tischler mellett, akivel elmondásuk szerint nagyon jól együttműködtek. Előbb huszonhárom ifjúsági szervezet adott ki sajtóközleményt a menesztett igazgató védelmében, majd a kormánynak, az ifjúsági és sportminisztériumnak, a háromszéki honatyáknak juttattak el petíciót. A minisztérium tömör válasza: a 37-es sürgősségi kormányrendelet értelmében valamennyi decentralizált intézmény vezetőjét menesztették, így Tischlert is. Tischlernek is joga van pályázni az intézmény vezetésére. /Farcádi Botond: Semmitmondó minisztériumi válasz. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 15./

Pár perces meghallgatásán jobbnak találtatott a koalíciós pártok ajánlásával rendelkező ellenjelölt, mint a Kovászna megyei munkaerő-foglalkoztatási hivatalt tizenegy éve irányító Kelemen Tibor. Az állás nélkül maradó igazgató bepereli a kormányt. A bukaresti meghallgatásról Kelemen Tibor elmondta, Dorel Lungu és Nicolae Ciotlos három-négy perc alatt vázolták elképzeléseiket. Kelemen több mint háromnegyed óra alatt fejtette ki, hogy csapatával együtt mit tettek az elmúlt időszakban, melyek lennének további lépései, de alulmaradt a megmérettetésen. /Mózes László: Kelemen Tibor bepereli a kormányt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 16./

A RMDSZ számára elfogadhatatlan a magyar intézményvezetők leváltása, ezért az Európa Tanácsban és az Európai Unióban is fölveti a kérdést, jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke, s hozzátette, hogy a tiltakozás számos formájával élnek majd, így a héten Hargita megyében tüntetést szerveznek az etnikai arányok tiszteletben tartása érdekében. Markó szerint a leváltási hullám kedvezőtlenül hat a romániai etnikumközi viszonyra, ugyanis a románok és a magyarok közötti jó együttélésnek alapvető feltétele a magyarok jelenléte a különböző állami intézményekben. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke elmondta: a szövetség statisztikát készít arról, hogy hány magyar szakembert váltott le a kormány. Borbély szerint etnikai tisztogatást végzett a kormány. 1990 óta nem fordult elő, hogy például Maros és Szatmár megyében legalább egy magyar főtanfelügyelő-helyettes ne lenne. /-or- : Tüntetés az etnikai arányok betartásáért. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./ Valóságos tiltakozáshullámot helyezett kilátásba a következő időszakra az RMDSZ a magyar intézményvezetők leváltása miatt. Az intézményvezetők elbocsátása ellen foglalt állást a hétvégén Árkoson tartott konferenciáján a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) is. Közleményükben kifejtették: elutasítják a kormány azon gyakorlatát, hogy a szakmai képzettséget mellőzve, politikai alapon nevezi ki a tisztségviselőket. Tiltakozó megmozdulást szerveznek a héten a háromszéki fiatalok is. /Magyar tüntetéshullám. = Krónika (Kolozsvár), máj. 18./