Heves indulatokat váltott ki a román néppárti delegációban Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő e heti egyperces felszólalása Strasbourgban. Sógor Csaba arra figyelmeztetett, hogy az Unióhoz újonnan csatlakozott tagállamok közül sokaknak nincs kisebbségi törvénye, majd utalt a közelmúltban Szlovákiában elkövetett, kisebbségi közösség civil tagjai ellen irányuló rendőri túlkapásra, valamint a Romániában – az új kormány hivatalba lépése óta – történt kisebbségi szimbólumok használatának korlátozására. A képviselő beszámolt a több száz erdélyi magyar gyereket érintő beiskoláztatási terv visszaéléseiről is. – Ezért tartjuk nagyon fontosnak azt, hogy az Európai Parlamentben szülessen egy olyan határozat, amely szavatolja a kisebbségek, a hagyományos nemzeti kisebbségek védelmét – hangsúlyozta Sógor Csaba. A román EP-képviselők nehezményezték, miért beszélt Sógor Csaba magyarul. Sógor felszólalásában kifejtette, az Európai Unióban élő hagyományos nemzeti kisebbségek békés úton, parlamenti eszközökkel próbálják rávenni a többséget arra, hogy ami Európa 14 országában megfelel, az jó lesz az Unió egész területén. Azzal érvelt, hogy a hagyományos nemzeti kisebbségek önhibájukon kívül kerültek új országba, anélkül, hogy valaha is elköltöztek volna évszázados vagy évezredes lakóhelyükről. Sógor Csaba hangoztatta: – Románia mai területe 1920 óta létezik ebben a formában. Ezen a területen 28 százalék nem-román lakosság élt 1930-ban. Ma ez a szám 10,5 százalékra csökkent. (A 2002-es népszámlálás alapján.) A nyelvi, etnikai, regionális sokszínűség olyan európai érték, melyet meg kell őriznünk. A képviselő ismételten leszögezte, hogy az Unióban használatos önrendelkezések különböző formái, területi vagy kulturális autonómia, amely a többség és kisebbség konszenzusos politikájának az eredménye, nem gyengítette sem az EU, sem az illető ország gazdasági, politikai, társadalmi erejét. /Terítéken a hagyományos nemzeti kisebbségek kérdése az Európai Parlamentben. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 5./

Mircea Geoana, a PSD elnöke a Tariceanu-kormányt okolta az észak-erdélyi autópályával kapcsolatos problémák miatt. Geoana az RMDSZ-t és Markó Bélát is kritizálta. Igazságosnak ítélte a szociáldemokraták azon döntését, hogy nem vonták be az RMDSZ-t a kormánykoalícióba.,,Markó Bélát hallgatva még jobban meggyőződtem a döntés helyességéről. Az RMDSZ elnök kijelentette, Románia nem egységes nemzet-állam, és szerinte nem is kell az legyen” – mondta, hozzáfűzve: ezt a magatartást nem lehet tolerálni. „Ha Kolozsváron a PD-L együtt akar működni az RMDSZ-szel, akkor az ő bajuk, de szerintem elfogadhatatlan ez a magatartás” – szögezte le Geoana. / Tariceanut és Markót bírálta Geoana. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

Új kormány alakult Romániában, hosszú évek óta az első olyan, mely semmiféle formában nem számít az RMDSZ támogatására, sőt, visszautasította az együttműködést a szövetséggel. Most jön a politikai tisztogatás, az RMDSZ által odahelyezett magyar tisztviselők tucatjait érintheti az új kormány rosszakarata. Az RMDSZ 1996-ben lépte át a Rubicont, az akkori kormányralépést még támogatta a magyarság elsöprő többsége. A későbbiekben az RMDSZ kivette a részét a nagy alkudozásokból. Hű RMDSZ-tagok kerültek bukaresti állami ügynökségek, s más sóhivatalok élére, de a székely lakosság számára létfontosságú helyi intézmények – bíróságok, erdészetek, hasonlók – vezetői helyét románok foglalták el. Voltak, akik rákérdeztek, hogy mitől jó a magyarságnak a nukleáris ügynökség igazgatói széke, ha a Székelyföldön olyan intézményeket is románok vezetnek, melyekben még 1989 novemberében is magyar volt a vezető? Ezeket azonban az RMDSZ kilökte soraiból, s minden megürült helyre hárman ugrottak. /Szondy Zoltán: Kikönyörgött csapdában. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 5./

Romániában a megyék kétfejűek. Van megyei tanács (nem igazi önkormányzat) és tanácselnök, és van prefektúra és prefektus. A prefektusi intézményt 1990 után hozták létre francia mintára, azonban hatás- és jogkörét módosították. Míg egy franciaországi prefektus csupán a „törvényesség” őre, addig Romániában számos fontos és meghatározó szerepű intézmény tartozik alárendeltségébe. A prefektus a román kormány kinyújtott karja. Ebből kifolyólag nemcsak a tanácsi határozatokat ellenőrzi, hanem egyfajta irányító-vezető szerepet is betölt. Az RMDSZ tüntetéseket helyezett kilátásba, ha nem lesz magyar vezető a prefektúra intézményében. Papp Kincses Emese emlékeztetett: György Ervin, Kovászna megye magyar nemzetiségű prefektusa megtámadta a székelyföldi polgármesterek egyesületének létrehozását, megtámadta az autonómia-referendum kiírását jóváhagyó határozatokat. Megtámadta, pedig választhatott volna! Vagy lemond a tisztségéről, mert egyet ért a magyar közösség jogos igényeivel, vagy a bírósághoz fordul… Ha Hargita megyében az RMDSZ magyar prefektust akar, akkor magyar ember távolíttatja el a székely zászlót az épületek homlokzatáról, magyar ember fogja megakadályozni az autonómia referendum kiírását. Közel húsz évig a 86 százalékban magyarok lakta Hargita megyében a prefektúrához tartozó 50 fontos intézményből 25-nek román nemzetiségű vezetője volt. A prefektúra alkalmazottainak 70 százaléka nem magyar! A prefektúra honlapja a magyar alprefektusok jelenléte mellett is csak románul olvasható. A bíróságokon a románok aránya 99 százalékos, nem valósult meg a szakmai tudáson alapuló valós jogegyenlőség. Közben az RMDSZ a kormányban volt. /Papp Kincses Emese: Kit szolgálna a magyar prefektus? = Erdely. ma, febr. 5./

Február 5-i ülésén elfogadta a költségvetés tervezetét a kormány. A költségvetés tartalmazza a szakszervezetekkel és a munkáltatókkal egyeztetett válságellenes intézkedéscsomagot is, amelynek összköltségeit 51,9 milliárd lejre becsülik A kormány április 15-ig befagyasztja a béreket. /I. I. Cs. : Elfogadták a költségvetést. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

Jövő hétre ígérte Tőkés László a végleges választ arra: elfogadja-e az RMDSZ együttműködési ajánlatát a májusi EP-választásokra vonatkozóan, vagy ismét külön úton indul Brüsszel irányába. Tőkés László egy pártok fölött álló listához adná nevét, ha sikerül a nemzeti összefogás és együttműködés útját megtalálni. Nyilatkozatában a püspök kifejtette: csupán befutó helyet ajánlottak neki, az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum létrehozásáról, továbbá az egypárt-rendszer gyakorlatára épülő politikai érdekképviselet valós reformjáról és autonómia-törekvéseink közös képviseletéről az RMDSZ nem volt hajlandó egyezkedni. Az RMDSZ-nek tudomásul kellett vennie a Tőkés László által egyszemélyben elért közel 40 százalékot, amely megkerülhetetlenné tette a püspököt az idei EP-lista összeállításakor. A listavezető helyre vonatkozó javaslat ennek a ténynek a kényszerű beismerése. A helyhatósági, de még inkább a parlamenti választásokon való szereplés alkalmával az RMDSZ-nek nagymértékben sikerült megőriznie pozícióját. Ugyanekkor az MPP leszerepelt. Az RMDSZ fájó szívvel vett búcsút a kormányzástól, de most maximálisan kihasználhatja kényszerű helyzetét: úgy beszélhet autonómiáról és úgy szidhatja a kormányt Székelyföldön, hogy azt Bukarestben nem kérik tőle számon. Tőkés László számára fontos, hogy ezt a róla kialakított, a magányos hős képet fenntartsa, ezért egymaga száll versenybe a szavazatokért. Székely Kriszta, a lap munkatársa úgy látja, nem lesz közösködés. /Székely Kriszta: Közös lista. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

Sógor Csaba a hét elején részt vett Strasbourgban a Nemzeti Kisebbségi Intergroup kezdeményezésére zajlott vitában. Elmondta, hogy az EP-ben 2004 óta létezik a kisebbségi munkacsoport. A néppárti románok, görögök, szlovákok, spanyolok és a szocialisták közül is nagyjából ugyanazok, akik nem akarják elismerni Koszovót, és akik körül sokan nem írták alá a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartáját – megtorpedózták, hogy határozat-tervezet szülessen. Az Európai Unióban mindenki igyekszik konszenzusos döntést hozni, és ha nem sikerül, ki kell egyezni egy mindenkinek megfelelő megoldásban. A román képviselők felháborodtak Sógor Csaba megszólalásakor, a kisebbségi csoport megszólalására előre felkészültek, fújták a betanult szöveget. Felháborodtak, amikor Sógor Csaba szóvá tette: azért kell kisebbségi kerettörvényt biztosítani, hogy ne lehessenek az Európai Unióban olyan túlkapások, mint Szlovákiában, ahol megverték a szurkolókat, vagy akár a román kormány esetében, amikor begyűjtik a nemzeti szimbólumokat, elfelejtenek beiskolázni félezer gyereket. A román képviselőtársak lehetetlen érveket hoztak fel, például azt, hogy a spanyolországi románok nem kérnek autonómiát. Azzal érveltek, hogy sehol nincsenek kollektív jogok. /Simon Judit: Fejlődést generáló kollektív jogok. Interjú Sógor Csaba EP-képviselővel a brüsszeli törvényhozásban zajlott kisebbségjogi vitáról. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

Az RMDSZ internetes honlapjára január 5-én feltett közlemény értelmében az RMDSZ parlamenti frakcióinak ülésén kiosztották a feladatokat a kormány tevékenységének felügyelését illetően, és megállapodtak abban, hogy folyamatosan nyomon követik a tárcák tevékenységét. A legtöbb feladatot Günthner Tibor, Cseke Attila, Gyerkó László és Borbély László kapta, akiket négy-négy tárca tevékenységét kísérik figyelemmel, illetve Seres Dénes, Korodi Attila, Frunda György és Verestóy Attila, akik három-három minisztériumot felügyelnek. (Mediafax) /A kormány tevékenységét felügyelő RMDSZ-honatyák. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./

Február 8-án, vasárnap Sepsiszentgyörgyön a prefektúra épülete előtt zajlott a tüntetés, a történelmi magyar egyházak felhívására körülbelül ötezren gyűltek össze, hogy felemeljék szavukat a román kormány ,,gyarmatosító” szándékai ellen, és kifejezzék igényüket Székelyföld területi autonómiája iránt. A nagygyűlés résztvevői nevében Dénes Csaba református esperes, Albert Álmos RMDSZ-es szenátor, Kulcsár-Terza József a háromszéki MPP nevében tízpontos petíciót iktatott a kormánymegbízotti hivatalban, amelyet az államfői hivatalhoz, a kormányhoz és az Európai Parlamenthez is eljuttatnak. Ebben követelik többek között az etnikai arányos képviselet biztosítását a központi és helyi állami intézményekben, az állami támogatású önálló magyar egyetem létrehozását, az etnikai arányok megváltoztatását célzó betelepítések leállítását, az elkobzott egyházi és közösségi vagyon gyorsított visszaszolgáltatását és Székelyföld területi autonómiáját. A tiltakozó megmozduláson számos politikus, honatya, megye- és városvezető részt vett, csak az egyházak képviselői mondtak beszédet. Ünneplőbe öltözött emberek érkeztek székely zászlóval, piros-fehér-zöld lobogókkal, táblákkal a prefektúra előtti térre, ahol a rétyi fúvószenekar dallamai mellett a jelenlevők mindig tapssal várták az újonnan érkezőket. És a tömeg egyre csak nőtt, vidékről is érkeztek buszok, a Hargita megyeiek is eljöttek (jelen volt többek között a Hargita megyei tanács elnöke, Korodi Attila képviselő vagy Sógor Csaba európai parlamenti képviselő).,,A megoldás: az autonómia” – hirdette több tábla magyar, román és angol nyelven, másokon meg: Területi autonómiát a Székelyföldnek, Magyar intézményvezetőket, Tartsák be az etnikai arányosságot.,,Nem csak voltunk, hanem vagyunk, és akarunk lenni” – szögezte le köszöntőbeszédében Hajdu János római katolikus főesperes, majd Petőfi Sándor szavait idézve mondta: rabok többé nem leszünk. Dénes Csaba református esperes hangsúlyozta: atyáink örökségét nem hagyjuk, felemeljük szavunkat a hatalmi önkény ellen. Kovács István unitárius lelkész emlékeztetett: hasonló kordonok mellett állt a tömeg ezelőtt húsz évvel is, amikor a diktatúrával szegült szembe. Nemes Levente színművész egy Reményik-költemény elszavalásával tette ünnepélyesebbé a hangulatot, majd Papp Attila református lelkész szólalt fel, hangsúlyozva: a nagygyűlés tanúskodik arról, hogy van jogunk otthon lenni. Egyúttal felolvasta az egyházak, a civil szervezetek, az RMDSZ és az MPP közös nyilatkozatát.,,A magyar intézményvezetők leváltásával veszélybe kerül a nyelvi szabadság, az autonómia, a magyar jövő folytonossága Székelyföldön. (…) Nem fogadhatjuk el a gyarmatosítást, nem fogadjuk el, hogy Bukarestből megkérdezésünk nélkül rólunk döntsenek, nem fogadjuk el, hogy megalázzanak, hogy hátrányos helyzetbe hozzák székely népünket” – hangzott el. Nemes Levente olvasta fel a tízpontos petíciót is. /Farcádi Botond: Ezrek vonultak utcára (A magyar intézményvezetőkért és a területi autonómiáért). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 9./ A petíció szövege: Petíció Románia Államelnöki Hivatalához, Románia kormányához, az Európai Parlamenthez. Mi, a sepsiszentgyörgyi nagygyűlésen részt vevők felháborodással tapasztalva, hogy a parlamenti választások után mind a román kormány, mind az államelnök részéről felerősödtek a magyarellenes megnyilvánulások, tudatában annak, hogy Székelyföld autonómiája több évszázados múlttal rendelkezik, emlékeztetve, hogy a modern román állam megszületési alapokmányában is garantálták a székelyföldi területi autonómiát, amely a legsötétebb kommunista időkben is – csorbított jogokkal ugyan, de – létezett, figyelembe véve az Európai Unió országaiban biztosított autonómiaformákat, valamint a kollektív kisebbségi jogok elismerését, amelyek az etnikai közösségek közötti békés együttélést szavatolják, követeljük: 1. az etnikai arányos képviselet biztosítását a központi és helyi állami intézményekben; 2. az irányított, nyílt vagy burkolt betelepítések leállítását, amellyel az etnikai arányok megváltoztatását célozzák; 3. Székelyföld gazdasága szándékos elsorvasztásának megállítását és a méltányos infrastrukturális fejlesztéseket; 4. az elkobzott egyházi és közösségi vagyon gyorsított visszaszolgáltatását; 5. a militarizált egységek bővítésének leállítását és az ország más régióihoz hasonlóan a katonai egységek ingatlanjainak átadását a helyi önkormányzatoknak; 6. állami támogatású önálló magyar egyetem létrehozását; 7. a román nyelv mellett a magyar nyelv regionális hivatalos nyelvként való elismerését; 8. a kollektív jogok elismerését és kiszélesítését; 9. Székelyföld területi autonómiáját; 10. Traian Basescu államelnök vonja vissza a székely népet sértő kijelentéseit. /Petíció. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 9./

A hét végén az RMDSZ Hargita Megyei Egyeztető Tanácsa felhívással fordult a kormányhoz, illetve a két kormánypárt vezetőjéhez a magyar intézményvezetők leváltásának ügyében, melyben kifejtették, ,,a kormány eddigi, valamint az ezután várható intézkedései veszélyeztetik az elmúlt közel két évtized alatt demokratikus eszközökkel kivívott kisebbségi jogainkat”, ezért azt kérik a kormánykoalíciótól: vegyék figyelembe mind az ország törvényeit, mind a megyében élő nemzeti közösségek számbeli arányát, és tartsák meg a dekoncentrált intézmények jelenlegi vezetőit; a koalíció használja ki a parlamentben levő túlnyomó politikai többségét, és állítson fel egy egyértelmű ütemtervet a tényleges decentralizáció megvalósítására, valamint hozzák nyilvánosságra Hargita megyére vonatkozó szándékukat. /RMDSZ-felhívás a kormányhoz. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 9./

A tüntetések érvrendszerei alapján úgy tűnik, mintha az eltelt másfél évtized alatt semmi sem változott volna Romániában. 2009 februárjában tüntettek Sepsiszentgyörgyön a prefektúra előtt a Boc-kormány feltételezett szándékai ellen, miszerint a megyei kormányhivatalok éléről le akarja váltani a magyar tisztségviselőket, a Kovászna megyei magyar prefektust már leváltották. A tüntetésen szép számban megjelentek csíkszeredaiak. Tizenhat esztendővel ezelőtt, 1993 áprilisában, Csíkszeredában tüntettek a prefektúra előtt a Vacaroiu-kormány szándéka ellen, hogy leváltja a Hargita és Kovászna megyei magyar prefektusokat, és cserék lesznek a megyei kormányhivatalok élén is. A tüntetésen szép számban megjelentek sepsiszentgyörgyiek. Az 1993-as tüntetésen elhangzott érvek: a hagyomány- és szokásjog megköveteli, hogy a kisebbségi közösségek saját soraikból kinevezettek által vezettessenek. A megyei kormányintézmények vezetői tisztségeinek betöltése nem tükrözi a lakosság etnikai arányait. A felszólalók beszéltek arról, hogy voltaképpen huszadik század végi gyarmatosítás mindaz, ami történik. A 2009-es tüntetésén, a különböző tiltakozó szövegekben, ugyanezek az érvek ismétlődtek meg. Néhány különbség azonban felfedezhető. Akkor a megyei és helyi tanácsosok kilátásba helyezték együttes lemondásukat. Most erről szó sem volt. Akkor a tüntetéseket, tiltakozásokat az RMDSZ szervezte. Most az egyházak szervezték, az RMDSZ és az MPP csatlakozott hozzájuk. 1993-ban a tüntetéseknek, tiltakozásoknak nem volt semmi hatásuk. A lap főmunkatársa szerint mégis vannak változások: „EU- meg NATO-tag lettünk”, bárhová lehet szabadon utazni. Ezért „csípjünk le egy picit a búskomorságból” – ajánlja Székedi Ferenc. /Székedi Ferenc: Párhuzamok! – Párhuzamok? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

Az RMDSZ árnyékkormányt alakított, hogy megfigyelje a kormány tevékenységét. A megfigyelők megfigyelői mi, gyalogmagyarok vagyunk, akik szemmel tartjuk az RMDSZ-t és megfigyeljük, hogy mi a fenét, hogyan, mikor, hol tesznek értünk, mikor csapnak le a minisztériumokra, írta a lap munkatársa. Azonban az RMDSZ ténykedését is árgus tekintetek figyelik, a titkosszolgálatok. Irházi János újságíró kijelentette, nem érdeklik a megfigyelés eredményei. A megfigyelés, beépített szemek és fülek nélkül nem lesz több egyszerű sajtószemlénél. Az RMDSZ-nek nincsenek a minisztériumokba beépített fülei és szemei, ezeket épp most rúgják ki. Az új magyar megfigyelők olyasmit fognak figyelgetni és elmondani, aminek nyilvánosságra hozatalának ők sem örültek volna 2004-2008 között, amikor a minisztériumokban ültek. Ezért nem érdekelnek a megfigyelések eredményei, írta Irházi János. Ehelyett a kijelölt árnyékminiszterek elbeszélgethetnének a gyalogmagyarral. /Irházi János: Megfigyelősdi. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 9./

Véget fog vetni annak a mentalitásnak, hogy „amit a törvény nem tilt, az megengedett”, és rendkívül szigorú lesz a prefektúra az alárendelt intézmények alkalmazottaival, jelentette ki szeptember 9-én tartott bemutatkozó sajtótájékoztatóján Codrin Munteanu, Kovászna megye új prefektusa. A Sepsiszentgyörgyön vasárnap szervezett tiltakozó nagygyűlés kapcsán kifejtette: feladatkörének megfelelően politikai kérdésekben nem foglal állást, viszont meglátása szerint „az emberek utcára vitele nem megoldás, célravezetőbb lenne a törvények alapján történő tárgyalás”. A kormánymegbízott az esetleges magyar alprefektus vagy intézményvezetők kapcsán elmondta, hogy szerinte minden vezető tisztséget szakértelem alapján kellene betölteni, nem pedig etnikai vagy politikai kritériumok alapján. Codrin Munteanu törvénytelennek nevezte a székely zászló és Kovászna megye lobogójának kifüggesztését, ezért felszólította a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatalt, vegye le a homlokzatra elhelyezett székely lobogókat. „A székelység problémáira reális megoldást csak a dél-tiroli minta jelenthet” – nyilatkozta Tamás Sándor megyei tanácselnök a tiltakozó nagygyűlést követően. Tamás elmondta, hogy az állami intézményeken belüli arányos képviselet gondolata nem új keletű, hasonló kezdeményezés már 1946-ban is született. „Büszke vagyok, hogy a legnagyobb erdélyi magyar többségű város lakói példát mutattak összefogásból, és nagy számban jelen voltak az egyházak, civil és politikai szervezetek által szervezett nagygyűlésen, bebizonyítva, hogy senki, soha nem tudja megfélemlíteni a székelységet” – nyilatkozta a tüntetés után Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. Felhívással fordult az RMDSZ Hargita Megyei Egyeztető Tanácsa a kormányhoz, valamint Emil Boc és Mircea Geoana pártelnökökhöz, amelyben arra kérték a kormányt, tartsa be a dekoncentrált intézményekben az etnikai arányt, dolgozzon ki politikai ütemtervet a decentralizáció megvalósítására, valamint hozza nyilvánosságra a Hargita megyére vonatkozó szándékát. A felhívást interpelláció formájában az Európai Parlament előtt is bemutatják majd, erről Sógor Csabával, az RMDSZ EP-képviselőjével is egyeztettek. /Horváth István, Kovács Zsolt: Keménykedő prefektus. Kovászna megye új kormánymegbízottja betiltaná a székely zászlót. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./

Lángra lobbannak a lármafák a székely településeken február 11-én. Ezt, a székely hagyományokban gyökerező módszert választotta a RMDSZ arra, hogy figyelmeztető üzenetet küldjön a kormánynak: kész mindent megtenni az állami intézmények magyar ajkú vezetőinek védelmében – hangzott el Korodi Attila, valamint Gyerkó László közös sajtótájékoztatóján. /Tűzzel üzen az RMDSZ. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 10./

A kormány újra leosztja a helyi önkormányzatoknak a polgármesteri hivatalok által 2008 végéig el nem költött és az államkasszába visszakért összegeket. Emil Boc kormányfő kijelentette, tudja, hogy a helyi hatóságok elégedetlenek a kormány azon döntésével, hogy visszakérte a 2008-ra el nem költött összegeket, de magyarázata szerint ezzel az intézkedéssel próbálták csökkenteni a költségvetési hiányt. /A kormány visszautalja az el nem költött helyi pénzeket. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 11./

Az egyházi ökumenikus közéleti-politikai szerepvállalásnak kiemelkedő példája az a 2009. február 8-i sepsiszentgyörgyi nagygyűlés, melyet a székelyföldi történelmi magyar egyházak kezdeményeztek és szerveztek – vélekedett Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselő, az EMNT elnöke.,,Az ellenzékbe szorított RMDSZ-nek revideálnia szükséges eddigi politikáját, mely egyetlen lapra, a kormányzati részvétel konjunkturális körülményeire tette fel közösségünk ügyét. A legutóbbi választások nyomán kialakult helyzet bebizonyította, hosszú távon csak az számít tényleges eredménynek, amit törvények által és intézményesült formában kivívunk magunknak” – áll Tőkés nyilatkozatában. Több mint egy évtizede tartó kormánytagsága, illetve kormány közeli politikája következtében az RMDSZ akaratlanul is annak a többségi jogfosztó politikának vált részesévé, mely ellen – a sepsiszentgyörgyi nagygyűlésen részt vevő képviselői által – jelenleg tiltakozik. A kialakult magyarellenes politikai kurzusnak önbírálatra kell késztetnie az RMDSZ hivatalos vezetőit – mutatott rá Tőkés László. „Hiteles magyar politikával támasszuk alá és képviseljük jogos követeléseinket” – sürgette Tőkés László. /Hiteles magyar politizálás kell (Tőkés László a sepsiszentgyörgyi nagygyűlésről). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 11./

Basescu államfő felhívta a figyelmet: magyar nemzetiségű polgármesterek által vezetett székelyföldi önkormányzatokban a nem magyar nemzetiségűek elleni tisztogatás folyik. Eljött az ideje annak – mondta Basescu –, hogy a kormány bizonyítsa be: a magyar kisebbség érdekeit is képes védeni. Az államfő bírálta az RMDSZ-t: egyes politikusai „úgy gazdálkodtak a decentralizált intézményekkel, mintha saját birtokaik lettek volna”. Hozzátette: ez a helyzet nem jogosítja fel az RMDSZ vezetőit arra, hogy az embereket a kormány ellen uszítsák. Arra kérte a kormány tagjait, hogy Székelyföldön váltsák le azokat az intézményvezetőket, akik alkalmatlanok, de ne tegyenek különbséget a román és a magyar nemzetiségűek között. Megismételte: a romániai magyar kisebbség esetében nem lehet szó területi autonómiáról, mivel Románia az alkotmány szerint egységes, szuverén és független nemzetállam. /Etnikai tisztogatás Székelyföldön? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./ Még két hét sem telt el, és Traian Basescu államfő a második magyarellenes kijelentését tette: ismét a területi autonómia ellen foglalt állást, ráadásul kijelentette: „Azokban a polgármesteri hivatalokban, amelyeket magyar nemzetiségű román állampolgár vezet, gyakran folyik tisztogatás olyan román állampolgárok rovására, akik nem magyar nemzetiségűek. ” Erről Eckstein-Kovács Pétert, Basescu kisebbségügyi tanácsosa a késői időpontra hivatkozva nem volt hajlandó nyilatkozni. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint Basescu kijelentései rendkívül súlyosak. „Ez felhívás keringőre, szabad kezet ad a kormánynak, hogy azt tegye, ami ellen felléptünk: hogy leváltsák a magyar intézményvezetőket” – állapította meg Markó. Markót az elnök kijelentései – amelyek szerint a magyarok végeznek etnikai tisztogatást Romániában – a kilencvenes évek elejére emlékeztetik. „Nagyobb képtelenséget el sem tudok képzelni” – fogalmazott az RMDSZ-elnök. Markó hozzátette: „ami most történik, azt mutatja: a nacionalizmus bármikor visszatérhet, a már elért kisebbségi jogainkat bármikor visszanyeshetik. ” Az új összetételű parlamentnek ráadásul foglalkoznia kell azzal a törvénytervezettel, amely „a Hargita, Kovászna és Maros megyéből 1989. december 21. után elüldözött román családokat” hazatelepedésre ösztönözné, a fiatal román családokat úgyszintén, a kormány által nyújtott támogatással. Eszerint a Székelyföldre települő románok a kormánytól ezer négyzetméternyi területet kapnának, négyzetméterenként egy lejért, 300 ezer lejt házépítésre, még 30 ezret családonként, vagy 15 ezret egyedülállók számára berendezkedési költségre és munkahelyet. A törvénytervezetet február elején a képviselőház emberjogi bizottsága elutasította, tavaly a szenátus szintén, és a kormány is alkotmányossági kifogásokat talált benne. A képviselőház éles vita után, novemberben visszaküldte a jogi, illetve emberjogi bizottsághoz újabb véleményezésre. /Basescu rátett egy lapáttal. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./

Február 11-én a parlament bizalmat szavazott Dan Nica új belügyminiszternek, aki emellett miniszterelnök-helyettes. A liberálisok Crin Antonescu révén bejelentették, hogy máris kimúlt az I. Boc-kormány, s beiktatták a II-at, utalva ezzel a Tariceanu-kormányra is ráaggatott gúnyos jelölésre. A Demokrata Liberális Párt (PD-L) az immár független képviselőként tevékenykedő Oprea-t jelölte a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) felügyelő szakbizottságba. Erre a szocdemek tiltakozásul az ülés felfüggesztését kérték. Eredményesen, a házelnök az ülés újrakezdése után bejelentette, hogy a demokraták visszavonják Oprea jelölését. Helyette Ioan Balant küldték a SRI-t ellenőrző testületbe. /-or-: Ismét „titkosszolgálati” feszültségek feszítik a nagykoalíciót. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

Az elmúlt hónapban lemondásra szólította fel Markó Bélát Kiss Sándor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének vezetője, éles szavakkal bírálva a szövetségi elnök választások utáni politikai stratégiáját. Kiss Sándor téved, túloz vagy megjátssza, hogy meglepődik azon, hogy a koalíciós tárgyalásokat vezető RMDSZ-elnök elárulta addigi szövetségesét. Az RMDSZ országos vezetése ugyanis nemcsak most árulta el szövetségeseit, hanem tizenkét éve minden ciklus végén, írta Ferencz Zoltán. A magyar érdekképviselet 1990-től hat éven át együtt volt ellenzékben azokkal a politikai formációkkal, amelyek a parlamentben vagy azon kívül Románia demokratikus átalakulásáért, a volt kommunista politikai elit leváltásáért küzdött. 1996-ban megnyerte a választásokat a Demokratikus Konvenció (DK), amelynek az RMDSZ is szövetségese volt. Megnyerte, de a hatalomba bekerült egy kakukktojás is, a volt Kommunista Párt, azaz az Iliescu fémjelezte Nemzeti Megmentési Frontból Petre Roman vezetésével kivált Demokrata Párt is, amely egyébként szintén a volt kommunista nomenklatúra továbbélését volt hivatott biztosítani. Petre Roman és az akkori, igen aktív közlekedési miniszter, bizonyos Traian Basescu mindent elkövetett, hogy Emil Constantinescu elnök és a Demokratikus Konvenció ne tudja meghozni azokat a lényeges döntéseket, amelyek kibillentették volna a ‘89 után gyorsan elfoglalt gazdasági pozíciókból az RKP második vonalát és klientúráját. A cikkíró bemutatta a pálfordulások sorozatát. Első árulás: a Demokratikus Konvenció 2000-ben elvesztette a választásokat. Az RMDSZ akkori vezetői azonnal felajánlották szolgálataikat a győztes PDSR-nek, Iliescu és Nastase pártjának, a Demokratikus Konvenció és az RMDSZ addigi vehemens ellenségének, az 1996 előtti magyarellenes parlamenti és sajtókampányok szerzőinek. Négy év alatt (2000–2004) az RMDSZ „nemzetközi hírű” jogászainak rábólintásával és szavazataival antidemokratikus törvények születtek: az adatvédelmi törvény például. Második árulás: 2004-ben Iliescu, Nastase és Mircea Geoana alakulata, a mai Szociáldemokrata Párt veszített a választásokon. Az RMDSZ azonnal elárulta őket is, és szövetségre lépett a kormányt alakító, addig a politikai paletta ellenkező oldalán elhelyezkedő Nemzeti Liberális Párttal, és vele, mellette, alatta kormányoz egészen 2008-ig. Harmadik árulás: az RMDSZ 2008-ban pillanatok alatt otthagyta a Nemzeti Liberális Pártot, és átáll a liberálisokat évek óta ostorozó PDL, vagyis Traian Basescu és Emil Boc pártja mellé. Ezt vette észre Kiss Sándor, ez utóbbiért kéri Markó fejét. És a többi árulás? A magyar ügyekről való lemondás? Azért mi jár? Ebből is említett néhányat Ferencz Zoltán. 1996-ban Victor Ciorbea miniszterelnök nyilvánosan megígérte ugyan a Bolyai Egyetem fokozatos visszaállítását, de az RMDSZ-vezetők tudták, hogy ez nem fog menni. Rendeztek egy konferenciát arról, hogy tulajdonképpen nincs is szükség magyar egyetemre, a multikulturális Babes–Bolyai tökéletesen megfelelő keret a magyar nyelvű felsőoktatás részére. Főszervező az Eckstein-Kovács Péter köré tömörült Szabadelvű Kör, előadók a multikulti védelmében, az önálló magyar egyetem eszméje ellen jeleskedő magyar egyetemi tanárok: Cs. Gyimesi Éva („magyar egyetem = gettó”), Magyari Nándor és mások. Azóta mi történt? Magyar egyetem 12 évi kormányzati szerepvállalás után sincs, a „multikulti” egyetemen magyar feliratokat kifüggesztő magyar tanárok elvesztik állásukat. Ebben az időszakban az oktatásért és a kultúráért felelős legmagasabb állami funkció a miniszterelnök-helyettesé. Neve: Markó Béla. Ötödik árulás: a kettős állampolgárság. Markó Béla hosszú ideig nem tudta, hova álljon. Aztán végül is Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök álláspontját találja vonzónak. 2004. szeptember 22-én Markó Béla, az RMDSZ államelnökjelöltje sajtótájékoztatón kijelentette: meg lehetne könnyíteni a magyar állampolgárság megszerzését, de nem lehet egyetérteni a kettős állampolgárság alanyi jogon való megadásával. 2004. november 24-én Markó az MTI-nek nyilatkozta: „nem elég Magyarországon elfogadni a kettős állampolgárságot, azt Romániában is el kell fogadtatni, és erre csak egy erős parlamenti képviselettel rendelkező RMDSZ képes”. Ez azonban nem igaz. Romániában a kettős állampolgárságnak semmi akadálya, közel egymillió, a Moldovai Köztársaságban élő román már élt ezzel a jogával – népszavazás nélkül. Különben Verestóy Attila szenátor a népszavazásban is jó üzletet szimatolt. Akkoriban az ő és a rokonai cége nyomtatta az MSZP-nek erdélyi magyarok elleni rágalmaktól hemzsegő plakátját, melynek aláírója Gyurcsány Ferenc volt. Hatodik árulás: Communitas Alapítvány. A román államtól a magyar közösség intézményeinek szánt jelentős összegű pénzügyi támogatás ennek bankszámlájára kerül. A Communitas 2008 márciusáig egyszerűen magánalapítványként működött. Mindössze 2008-ban ismerte el a kormány közhasznú alapítványként. Tíz évig Markó, később Takács Csaba elnökletével gyakorlatilag azt csinálhattak a pénzzel, amit akartak, nem volt lehetőség semmilyen társadalmi kontrollra. Nyilvános pályázatokat is csak azóta írtak ki, mióta a Krónika sorozatot indított a Communitas visszaéléseinek a felderítésére. Ma már szakosztályai vannak, pályázatokat, rendezvényeket (kivéve a nem RMDSZ Tusványosi tábort), könyv- és lapkiadást támogat, például működteti az RMDSZ-szócső Új Magyar Szót és Markó hajdani irodalmi folyóiratát, a Látót, avagy a Mentor Kiadót, amelyben Markó is résztulajdonos. Folytathatni lehetne a tanügyi törvénnyel (történelem, földrajz csak románul), az eurorégiók jelenlegi, a Székelyföldet feldaraboló térképének elfogadásával, megszavazásával (!), Románia monitorizálása idő előtti megszüntetésének a támogatásával (Frunda György), azzal, hogy az EU-ba való felvételkor az RMDSZ semmilyen kisebbségi garanciákat nem igényelt stb. Nem lehet mondani, hogy a brassói RMDSZ-kongresszuson megválasztott Markó Béla RMDSZ-elnök és szűk vezető csapata soha semmi jót nem tett a magyarság érdekében. Sok minden sikerült, főleg a szimbólumok, például a magyar feliratok és a nyelvhasználat, valamint az iskolák, székelyföldi vállalkozások anyagi támogatása terén. Az önkormányzatokban működő magyar testületek a legtöbb helyen nagyszerűen végzik a dolgukat. Azonban a magas pozíciójú vezetőket a büntethetetlenség illúziója folyamatos túlkapásokra csábítja. Belső RMDSZ-körök sérelmezik: aki az országos vezetőséget, főleg Markót, Verestóy Attilát, Frunda Györgyöt, Kelemen Hunort bírálja, annak vége, persona non grata lesz hetedíziglen, még a gyerekeitől is őrizkednek az ösztöndíjakat, kirándulásokat elosztó pártfunkcionáriusok. Az a sajtóorgánum, amely rendszeresen helyt ad bíráló hangnemnek vagy az ellentábor (MPP, EMNT, függetlenek) képviselőinek, elveszti a szövetség markába összpontosult pénzügyi támogatást. Megesik, hogy vezetőjét, bármilyen hűségesen szolgált addig, leváltják, például legutóbb Salamon Márton Lászlót, az Új Magyar Szó főszerkesztőjét egy Kincses Előd-interjúért. Nem csoda, ha a romániai magyar sajtótól nem várható tényfeltáró, kritikai szellem, a korrupciós leleplezése, annak ellenére, hogy az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) gyakori „meghívottjai” Frunda György, Verestóy Attila, Nagy Zsolt és mások. A véleménymondás szabadsága sérül, ez lehet a hetedik árulás. /Ferencz Zoltán: A hetedik és a többiek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./

A kormány azt javasolja, hogy június végéig a parlament véglegesítse a törvényes eljárásokat, hogy a kisebbségi törvénytervezet megvitatására sor kerülhessen a plénumon. A kisebbségi törvénytervezetet a szenátus elutasította, és körülbelül két éve van a képviselőháznál, a bizottságokban. /Mégis lesz kisebbségi törvény? = Nyugati Jelen (Arad), febr. 13./

Ismét Székelyföldre látogatott Traian Basescu államfő. Február 13-án Kovászna fürdővárosba utazott. Az Antena 3 tévének nyilatkozva Basescu ismételten megerősítette az autonómiával kapcsolatos korábbi álláspontját, miszerint Romániában soha nem lesz területi autonómia. Újságírói kérdésre Markó Béla, az RMDSZ elnöke kolozsvári sajtótájékoztatóján egyszerűen „bizarrnak” nevezte az államfő nyilatkozatát, kiemelve: igaz ugyan, hogy az elmúlt évtizedekben sikerek könyvelhetők el a kisebbségi jogok érvényesítése terén, nem mondható el viszont az, hogy Romániában minden tekintetben megvalósult volna az esélyegyenlőség, példaként említve a kollektív nemzetiségi jogok biztosításának a kérdését. Markó Béla emlékeztetett arra, hogy míg Kovászna megyében 75 százalék a magyar lakosság aránya, az állami hivatalokban való jelenlétük alig 50 százalékra tehető. Hasonló a helyzet Hargita megyében is, ahol ez az arány 85–55 százalék – mondta az RMDSZ elnöke. „Az ilyen bizarr felvetések helyett inkább növelni kellene a magyarok jelenlétét az állami intézményekben. Nem szeretnék vitába szállni Traian Basescuval, aki nem tudom, hogy miért, de ismét negatív üzenetet fogalmazott meg nemcsak az RMDSZ, hanem a két székelyföldi megye magyar lakossága felé is” – szögezte le Markó Béla. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere úgy vélekedett: Basescu szándékosan tesz „irritáló” nyilatkozatokat. Mind Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, mind pedig Antal Árpád polgármester határozottan cáfolták az etnikai tisztogatás vádját A sajtótájékoztatón Tamás Sándor egy levelet mutatott be az újságíróknak. Ebben egy moldovai állampolgárságú férfi kér részleteket a Kovászna és Hargita megyéket célzó kormányzati programról, amelynek célja állítólag a két megye románosítása. Tamás Sándor elmondta, írásos kérést intézett a belügyminisztériumhoz, illetve a kormányfőhöz a programmal kapcsolatos információért, azonban nem kaptak magyarázatot. „A kormány elvette pénzünket, 100 milliárd régi lejjel tartozik. Románia megyéi közül Kovászna kapja a legkevesebb pénzt az útépítésre, az erre a célra elkülönített összeg alig 10 kilométernyi útjavításra elég – mondta Tamás Sándor megyei tanácselnök. /Újból Székelyföldön időzik Basescu. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./ “Kötelességemnek érzem az embereknek elmagyarázni, hogy nem kezdeményezhetnek alkotmányellenes cselekedeteket” – mondta Besesu elnök, aki saját elmondása szerint azért indult a Székelyföldre, hogy a helyi sajtóval és a helyi hatóságok képviselőivel találkozzon, és az alkotmányban foglaltakkal cáfolja meg a helyi politikusok felvetéseit. “Konkrétan a Székelyföld területi autonómiájának gondolatára utalok. Bizonyos politikai csoportok választási megfontolásokból inkább hazudnak, minthogy igazat mondjanak. Romániában az alkotmány első cikkelye szerint lehetetlen területi autonómiát adni. ” /Kizárt dolog a területi autonómia. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 14./ Az államelnök kifejtette, hogy a magyarok jogait be kell tartani, a magyar kisebbségnek lehetőséget kell biztosítani az anyanyelven való tanuláshoz, az anyanyelvi felsőoktatáshoz, a parlamenti és helyhatósági képviselethez, valamint arra is, hogy a magyarok az igazságszolgáltatásban anyanyelvüket használhassák. Basescu szerint az ország területét nem lehet felosztani azok a politikusok kedvéért akik a parlamentben esküt tesznek az alkotmányra, hazaérve pedig az alkotmány megszegésére buzdítják a lakosságot. Hangsúlyozta, ezeket a politikusokat inkább Kovászna és Hargita megye gazdasági helyzete kellene jobban érdekelnie. /Basescu: jogok a magyaroknak, autonómia nélkül. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 14./

Elítélik és felelőtlennek tartják Traian Basescu államfő több ízben megismételt nyilatkozatait a Kovászna megyei RMDSZ-es politikusok. Albert Álmos szenátor, területi elnök szerint jobban tenné az államelnök, ha finomabban bánna ezekkel a kijelentésekkel. Az etnikai tisztogatás vádját kampányfogásként értékelte, ha ilyen szándéka lett volna a székelyföldi magyarságnak, ezt a 90-es évek elején sokkal kedvezőbb körülmények között hajthatta volna végre – vélekedett. Az intézményvezetők reális etnikai arányát a mai napig nem sikerült visszaállítani, bár az elmúlt négy esztendőben. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint az államelnök ellentmondásba keveredik.,,Folyamatosan hangoztatja, hogy Románia nemzetállam, s ez azt jelenti, csak románok élnek itt. Akkor ki tisztogatja őket?” – tette fel a kérdést. Rámutatott, a hetvenes-nyolcvanas évektől tudatos románosítás zajlik a Székelyföldön, a Román Kommunista Párt 1985-ös marosvásárhelyi dokumentumával igazolta, pontos stratégia készült az etnikai arányok megváltoztatására. Tamás Sándor megyei tanácselnök egy esettel igazolta, hogy a ‘89 utáni román kormányok is hasonló módon jártak el: tavaly szeptemberben a belügyminisztériumtól kapta meg egy moldáviai állampolgár levelét, aki a ,,Kovászna és Hargita megye betelepítésére vonatkozó kormányprogram” előnyei iránt érdeklődött, s jelezte, öttagú családjával kihasználná a lehetőséget. A megyei tanácselnök a miniszterelnökhöz és a belügyminiszterhez fordult tájékoztatásért, de nem kapott választ érdeklődésére. Gazdasági válság idején rendkívül veszélyes és felelőtlen az etnikai indulatok gerjesztése – jegyezte meg Antal Árpád. /Farkas Réka: Felelőtlenek az államfő nyilatkozatai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./

Romániában a prefektus a kormány kinyújtott karja. Ebből kifolyólag nemcsak a tanácsi határozatokat ellenőrzi, hanem egyfajta irányító-vezető szerepet is betölt, felel a kormányintézkedések végrehajtásáért. György Ervin, Kovászna megye magyar (!) nemzetiségű prefektusa megtámadta a Székelyföldi Polgármesterek Egyesületének létrehozását, megtámadta az autonómiareferendum kiírását jóváhagyó határozatokat. Megtámadta a bíróságon, pedig választhatott volna! Vagy lemond tisztségéről, mert egyetért a magyar közösség jogos igényeivel, vagy a bírósághoz fordul. Ha Hargita megyében az RMDSZ magyar prefektust akar, akkor magyar ember fogja megakadályozni az autonómiareferendum kiírását, a valós önkormányzatiság irányába tett minden lépést! Nem volt zavaró, hogy közel húsz évig a 86 százalékban magyarok lakta Hargita megyében a prefektúrához tartozó, 50 fontos intézményből 25-nek román nemzetiségű a vezetője? Lásd pénzügyőrség, kataszteri hivatal, munkakamara, rendőr-felügyelőség, csendőrparancsnokság, cégbejegyzési hivatal, munkaerő-elosztó ügynökség, országutak felügyelete, statisztikai igazgatóság stb. (Kovászna és Maros megyében a számarány még rosszabb). Miként lehetséges, hogy a prefektúra alkalmazottainak 70 százaléka nem magyar? Hogy a közigazgatásban, igazságszolgáltatásban nem használhatjuk anyanyelvünket, hogy nem valósult meg a szakmai tudáson alapuló, valós jogegyenlőségünk az intézményvezetésben a Székelyföldön? Elvégre ott volt az RMDSZ a kormányban, nemde? /Papp Kincses Emese: Kit szolgálna a (magyar) prefektus? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./

A regionális szintű együttműködés kérdései is szerepeltek Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke február 18-i bukaresti tárgyalásain, amelyeken az infrastrukturális fejlesztés, a gázvezeték és az autópálya-építés témáját egyaránt érintették a felek. Szili Katalin Roberta Anastaséval, illetve Mircea Geoanával, a román képviselőház és a szenátus elnökével ült közös asztalhoz, majd Emil Boc miniszterelnökkel tanácskozott, délután pedig a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti frakcióival találkozott. Szili Katalin a találkozó után elmondta: román partnerével megállapodtak abban, hogy folytatják a parlamenti elnökök félévenkénti találkozóinak sorát. Emil Boc miniszterelnök arról biztosította a magyar vendéget, hogy kormánya szeretné folytatni az együttműködést a magyar kormánnyal, ennek keretében folytatnák a közös kormányülések gyakorlatát. /Elkezdték a kisebbségi törvény vitáját. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./ „Ez a kérdés nincs napirenden” – reagált Bukarestben Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke Göncz Kinga külügyminiszternek egy nappal korábban tett nyilatkozatára, melyben azt mondta, módosítani kellene a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát (KMKF). A magyar diplomata Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter budapesti látogatását követően beszélt erről. A KMKF szerepét ugyanakkor Markó Béla úgy értékelte, hogy az „mára már nemcsak ünnepi testület, hanem egy olyan intézmény, amely közös koncepciókat képes kidolgozni”, „tovább kell vinni ebben a formában, és gazdagítani kell a munkáját”. Traian Basescu államfő hangsúlyozta, hogy a két ország közötti kapcsolatokban az RMDSZ továbbra is megkerülhetetlen tényező. Hivatalos látogatása végén Szili Katalin még megkoszorúzta a Veszprémben meggyilkolt Marian Cozma kézilabda-játékos sírját is. /Mihály László: Lesz még közös kormányülés. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./ A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumára (KMKF) mostani formájában továbbra is szükség van, gazdagítani kell munkáját – jelentette ki Bukarestben Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, miután megbeszéléseket folytatott Szili Katalinnal. Markó Béla felhívta a figyelmet Szili Katalin szerepére a KMKF létrehozásában, amely – mint fogalmazott – ma már nem pusztán ünnepi testület, hanem olyan intézmény, amely közös elképzeléseket dolgoz ki. Az RMDSZ új parlamenti csoportjának az a véleménye, hogy a KMKF nagyon fontos intézmény, azt ebben a formában fenn kell tartani, gazdagítani kell munkáját – tette hozzá Markó. /Markó: a KMKF-re továbbra is szükség van ebben a formában. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 19./

Áprilistól 300 lejes, októbertől pedig 350 lejes minimálnyugdíjat biztosít az állam az időseknek, az erre vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet február 18-án fogadta el a kabinet. „Idén április 1-jétől szociális minimálnyugdíjban részesül mintegy 808 ezer idős személy, ebből 445 ezer közalkalmazotti szférából ment nyugdíjba, 353 ezren pedig mezőgazdasági nyugdíjasok. Október 1-jétől már több mint egymillió személyt illet meg ez a szociális nyugdíj, 604 ezer volt közalkalmazottat és 477 mezőgazdasági nyugdíjast” – számolt be Marian Sarbu munkaügyi miniszter. /Minimálnyugdíj áprilistól. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

Tőkés László EP-képviselő A kiújuló romániai magyarellenes tárgyában felszólalt az EP-ben. Az őszi parlamenti választások és a kormány megalakulása felállása nyomán Romániában – Szlovákiához hasonlóan – a politikai életbe újból visszatért a magyarellenesség, hangsúlyozta. Az erdélyi magyar egyházak által szervezett, 2009. február 9-i, sepsiszentgyörgyi tüntetés ez ellen emelte fel a szavát. Tíz pontos petíciójukban ezrek követelték – egyebek mellett – a székelyföldi etnikai arányok mesterséges megváltoztatására irányuló román betelepítések leállítását. Traian Basescu elnök viszont – abszurd módon – a székely magyarokat vádolta meg románellenes „etnikai tisztogatással”. Ugyanakkor a kolozsvári helyi választás alkalmával terjesztett „demokrata” röpcédulákon ugyanezzel a rágalommal uszítottak a magyar polgármesterjelöltek ellen. „Felhívom az Európai Parlament figyelmét, hogy Romániában – burkolt módszerekkel – tovább tart Erdély elrománosítása, etnikai arányainak a megváltoztatása. Hans-Gert Pöttering elnök úrnak ugyanakkor – a tüntetők kérésére – eljuttatom a székely közösség petícióját, melyet az idézett röpcédulával együtt ezennel mellékelek” – mondta Tőkés László, február 18-án. /Tőkés László a sepsiszentgyörgyi petíció tartalmát ismertette az EP-vel. = Erdely. ma, febr. 19./

Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke hangsúlyozta: „Egymásra vagyunk utalva. Erre rájött Markó Béla és Tőkés László is. ” Tőkés László nyilatkozata szerint a megegyezést segítette, hogy „az RMDSZ kiszorult a kormányból”. Borbély László vallja: „nem azért ajánlottuk fel, hogy első legyen a listán, mert ellenzékben vagyunk. ” Borbély László úgy látja, az MPP elveszítette a hitelét az agresszív, visszautasító magatartásával. Az SZKT-n ugyan nem esett szó erről, de az RMDSZ-ben a vezetőségcserére irányuló bizonyos mozgások, forrongások vannak, jegyezte meg Simon Judit újságíró. Borbély szerint a vezetőségnek a jövőben jobban be kell vonni a munkába a területi szervezetek elnökeit. Nem megoldás, „hogy mondjon le Markó Béla, és jöjjön más a helyére. Vitázni lehet és kell, elemezni, mi történt az elmúlt időszakban. Erre valók a találkozók. ” Borbély szerint a megoldás: jobbítani kell a vezetési munkát. A lap munkatársa szerint egyesek szeretnék Borbély Lászlót látni szövetségi elnöknek. „Nem aktuális most erről tárgyalni. 2011-ig tart Markó Béla mandátuma, előtte le kell ülni megbeszélni, hogy hogyan tovább” – reagált erre Borbély. Simon Judit szerint mintha az RMDSZ jobbra tolódott volna. Borbély nem úgy fogalmazna, hogy jobbra tolódott, inkább valamelyest radikalizálódott. „Romániában mindenkinek meg kell értenie: az RMDSZ méltón képviselte a magyarságot, jó irányba befolyásoltuk a magyar közösséget, 1990 óta meg tudjuk tartani azt az egyensúlyt, amit a Kárpát-medencében sehol máshol nem tudtak a magyar szervezetek. ” /Simon Judit: Borbély László, képviselő, az RMDSZ ügyvezető alelnöke: Veszélyben kicsit radikalizálódunk. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), febr. 19./

Hét kivételével mind a 67 alkalmazottat kirúgta Emil Boc a kormány ellenőrző testületéből. Már korábban kijelentette, nem bízik Tariceanu embereiben. Gondja csak abból származhat, hogy az alkalmazottak beperelik, nyernek, és vagy hatalmas kártérítést ítél meg a bíróság, vagy vissza kell venni őket állasukba. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 19./

Várhatóan február 20-án szavaz a parlament a költségvetés elfogadásáról. Eddig az ellenzéknek egyetlen módosító indítványát sem sikerült elfogadtatnia. A három napja zajló költségvetési vita nem hozott különösebb meglepetéseket. A kormányon lévő nagykoalíció szavazógépezete hibátlanul működött, így a költségvetés-tervezet úgy alakult, ahogyan azt a 70 százalékos többséggel rendelkező Demokrata Liberális Párt (PD-L) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) honatyái akarták. A költségvetés parlamenti vitája azért húzódott el, mert az ellenzék részéről több ezer módosító indítvány érkezett. /B. T. : Tiszta nagykoalíciós költségvetés születik. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

Kolozsvári római katolikus templomok befejezésére is juthat abból a fejenként 70 ezer eurós összegből, amelyet a kormánykoalíció honatyái kapnak a kormány által elkülönített keretből. Kolozsváron a Donát úti templom építésére – egy Hajnal negyedi templommal együtt – még a Petre Roman vezette kormány utalt ki rekordmennyiségű támogatást. A kedvezményezett Szent Mihály Plébánia és annak volt vezetője, Czirják Árpád azonban csak fél templommal tudna elszámolni. Tizenkilenc év alatt félig épült fel Kolozsváron a Donát úti templom. A cikk szerint nagy pénzösszeget és sok építőanyagot /Egymillió dollár, 39 vagon faanyag, 20 vagon cement, temérdek márvány, gépkocsik/ utalt ki a Petre Roman-kormány 1990-ben két római katolikus templom építésére, de ennek Kolozsváron nyoma veszett, jelenleg csak egy fél istenházával tudna elszámolni a kedvezményezett Szent Mihály plébánia és annak egykori vezetője, Czirják Árpád. Ha valóban nem valósult meg a szándék, amire a pénzt kiutaltuk, hát akkor eléggé csalódott vagyok, reagált az ÚMSZ megkeresésére Petre Roman egykori miniszterelnök. Czirják Árpád nem válaszolt a lap megkeresésére. A Kolozsvárra juttatott támogatásról Gyulafehérvár nem is értesült, jelezte Potyó Ferenc érseki helynök. /Mihály László: Perselybe zárt templomok. Az új kormánytámogatás lendíthet a 19 éve épülő két kolozsvári istenháza ügyén. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./