Áldozatkészségéről tett tanúbizonyságot a református gyülekezet Árkoson, tejesen felújíttatta a XVIII. század végén épült templomát. Pál Tünde művész-restaurátor az 1812-ből való szószékkoronára varázsolta vissza az eredeti virágornamentikát. A felújításra adományozott a román kormány, az egyházközség svájci, német, holland testvéregyházai és barátai, a református egyházkerület, a hívek és a falu népe. Pap Géza, az egyházkerület püspöke hirdetett ünnepi igét. /Kisgyörgy Zoltán: Felújított templom Árkoson (Hálaadó istentisztelet). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./

Tíz alkalommal fordult eddig a román kormány hitelkeretért a Nemzetközi Valutaalaphoz. A kölcsönnel járó feltételeket mindeddig csak Nicolae Ceausescunak és Adrian Nastasénak sikerült teljesíteni – derül ki a Cotidianul alapján készített összeállításból. Az ország 1975 októberében írta alá az első, egy évre szóló készenlétihitel-szerződését az IMF-fel, a második alkalommal 1977 szeptemberében, a harmadikat 1981 júniusában írták alá. A rendszerváltásig Románia tartozását az utolsó baniig törlesztette. A rendszerváltás utáni kormányok összesen hétszer fordultak hitelért az IMF-hez, az így kapott összeget azonban csak egyetlen alkalommal használták fel teljes egészében: 2001-ben, a Nastase-kormány idejében. /IMF-kölcsönök szerződésszegéssel. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./

Ellepi a szomorúság, a félelem és tehetetlenség, mert újra érezhető a gyűlölet, írta olvasói levelében Nagy Katalin. Mit tehet az ember, ha magyar, méghozzá kisebbségben, Erdélyben élő? Elveszítettük azt, aki „a jelenkori magyar írás legnagyobb vigasza” volt, elhunyt Sütő András /1926-2006/. 1990. február 10-én volt a nevezetes s gyertyás-könyves felvonulás, élén Sütő Andrással, amikor Marosvásárhely összes „magyar harangja” megszólalt. Körülbelül százezer ember vonult fel a városban, követelve, hogy anyanyelven lehessen tanulni, hogy az anyanyelv használata természetes legyen. 1990. március 19-én azután megjelent a gyilkos szándékú láncos-botos-baltás tömeg, a kormány, a hatóságok tudtával. Sütő Andrást akkor megsebzett szemét azóta számtalanszor műtötték. /Nagy Katalin, Marosvásárhely: Borzongó emlékezés. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 24./

Összesen 20 milliárd eurós hitelkeretről állapodott meg Románia és a Nemzetközi Valutalap (IMF). A hitelvisszafizetés türelmi ideje 24 hónap, Romániának ezután a kölcsönt háromtól öt évig terjedően kell törlesztenie. A román kormánynak két év alatt kell felülvizsgálnia nemzetközi segítséggel az állami bérek és nyugdíjak rendszerét, valamint az állami vállalatok ellenőrzési módszereit. A nyugdíjak befagyasztását, a közalkalmazottak bérpótlékának lefaragását vonja maga után többek között a 20 milliárd eurós, két évre szóló hitelkeret-megállapodás. /Oborocea Mónika: IMF: húszmilliárd, két évre. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./

Élesen bírálta Marius Pascan Maros megyei prefektust sajtóértekezletén Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó Béla szerint a prefektus, a kormány képviselője nemrég egy videokonferencián „butaságokat beszélt, felbujtással, etnikumközi feszültségkeltéssel, választási érdekekkel vádolva meg az RMDSZ-t”. „Nem fogadhatjuk el, hogy a prefektusok politizálni kezdjenek megyéjükben, és ezt a kormányzatnak is jelezni fogjuk” – tette hozzá. Az RMDSZ elnöke kitért a sok vitát szülő új törvénykönyvekre is, mondván, nem hasznos az a sietség, amivel az új törvénykönyveket be akarják vezetni. /Markó és a „magyarfaló” prefektus. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./

A miniszterelnök megígérte, hogy a kormány visszaadja a helyi önkormányzatok pénzét. „Kérem, Miniszterelnök Úr, ossza meg velünk a részleteket arra vonatkozóan, hogy konkrétan mit óhajt tenni a kormány azért, hogy betartsa a szavát és – ennek következményeképpen – hogy visszaadja a pénzt minden önkormányzatnak, amelyet érintett a sürgősségi kormányrendelet” – fogalmazott a miniszterelnökhöz intézett interpellációjában Cseke Attila szenátor. /Cseke Attila interpellációja a miniszterelnökhöz. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 27./

Április 1-jétől bevezeti a kormány a 300 lejes minimálnyugdíjat, és három százalékkal növeli a nyugdíjpont értékét is. Az időseknek így nem lehet kevesebb, mint 300 lej nyugdíjuk, októbertől pedig 350 lejes nyugdíjat biztosít az állam a február végén elfogadott sürgősségi kormányrendelet értelmében. Az intézkedés 808 ezer nyugdíjast érint, október 1-jétől már több, mint egymillió személyt. /Nő a nyugdíj, az alsó határ 300 lej. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./

Március 31-én a parlament együttes ülésen ünnepelték meg a honatyák, a kormány- és az államfő Románia NATO-tagságának öt, az Észak-Atlanti Szövetség fennállásának hatvanadik születésnapját. Az ülésre igyekvő Traian Basescu államfőnél az Antena 3 hírtelevízió egyik munkatársa az államfő lánya házvásárlási botrányával kapcsolatban érdeklődött. „Te kis mitugrász” – szólt oda a riporternek Basescu. /NATO-születésnap államelnöki sértéssel. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./

Bizalmatlansági indítványt nyújthat be az RMDSZ a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) közösen, amennyiben a kormány felelősséget vállal a parlamentben a négy törvénykönyv elfogadásáért, jelentette be Markó Béla szövetségi elnök. „A szövetségen belül még nem vitatták meg ezt a kérdést, azonban megfontolandó a bizalmatlansági indítvány benyújtásának lehetősége PNL-vel közösen” – nyilatkozta Markó. Hozzátette, az RMDSZ képviselői jelenleg a törvénykönyvek kidolgozásában vesznek részt, a viták során pedig számos módosító javaslattal álltak elő. /RMDSZ-PNL bizalmatlansági indítvány? = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 2./

A helyi és megyei önkormányzatok egyelőre semmilyen értesítést nem kaptak arra vonatkozóan, hogy a Boc-kormány hogyan is képzelte el az egészségügyi decentralizációt, illetve ez milyen pénzből valósulna meg. Dan Nica miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter március 18-án jelentette be: két héten belül az önkormányzatok fennhatósága alá kerülnek a kórházak. „Jónak találom a kormány intézkedését, mert a decentralizációt és ezáltal a helyi autonómiát szolgálja, viszont a rendelet a jelenlegi formájában nem jó” – fejtette ki Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke. A kormánynak ugyanis a finanszírozási kerettel együtt kellene átadnia az egészségügyi intézményeket. Borboly szerint a csíkszeredai sürgősségi kórház, illetve ennek Szentegyházára és Gyimesközéplokra kihelyezett alegységei, valamint a gyergyótölgyesi pszichiátriai intézet kerülne a Hargita Megyei Tanács fennhatósága alá. Gyergyószentmiklóson a városi kórház kerülne önkormányzati hatáskörbe. Egy-két hónapon belül feléleszthetné kórház-egyesítési projektjét a nagyváradi önkormányzat, ha a város kórházai teljes egészében a fennhatóságuk alá kerülnek – közölte Biró Rozália alpolgármester. A városvezetés négy kórházat vonna össze. /Csak ígéret a decentralizáció? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 2./

Április 2-én a székely városok képviselőivel tanácskozott Budapesten Sólyom László köztársasági elnök. Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke a találkozó után elmondta: ez az első alkalom, hogy a köztársasági elnök székelyföldi megyei tanácselnökökkel, önkormányzati vezetőkkel, polgármesterekkel tanácskozott. Az államfőnek vázolták a székelyföldi fejlesztési programokat. Hozzátette: a megbeszélésen Székelyföld politikai helyzete, a területi autonómia kérdése is felmerült. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke elmondta: megköszönték az államfőnek, hogy március 14-én elment Székelyföldre, ünnepelni a határon túli magyarokkal. Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgármestere kiemelte: tájékoztatták az államfőt arról is, hogy a romániai parlamenti választások után mennyiben változott a helyzet Székelyföldön. Az új kormány megpróbálta a magyar tisztségviselőket leváltani a tisztségükből, ezért megmozdulások voltak – mondta. Kiemelte: Székelyföldön az aszimmetrikus autonómia elvét támogatják, ami azt jelenti, hogy minden régiónak akkora legyen az autonómiája, amekkorát az a régió szeretne. A Székely Városok Szövetségének tagjai hangsúlyozták, a megbeszélésen szó volt konkrét székelyföldi fejlesztési tervekről is, mint például a Szent Anna-tó felé vezető út rehabilitálása, valamint magának a tónak a rendbetétele. A Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) közleménye beszámolt arról, Sólyom László támogatását kérték európai uniós pályázataik előkészítésének magyarországi szakmai segítéséhez, a testvérvárosi kapcsolatok európai kiépítéséhez, továbbá egy Székelyföld monográfia elkészítéséhez és kiadásához, illetve a Magyar Tudományos Akadémia fokozottabb szerepvállalásához a térségben. /Székely városok képviselői Sólyom Lászlónál. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

Kaphatnak üdülési csekket, ajándékjegyet idén a közalkalmazottak, ha az illető intézménynek kiutalt költségvetésből telik erre. Ötszázalékos béremelést kaphatnak a kis- és közepes fizetésű közalkalmazottak idén – ebben állapodtak meg a kormánnyal hétvégi tárgyalásukon a szakszervezetek. A kormány elképzelése szerint az 1000–1200 lejes fizetésüket érintené a béremelés. /Béremelés kisfizetésűeknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./

Gáti István RMDSZ-es alprefektust is menesztette tisztségéből a kormány, így 12 év után először fordul elő, hogy Szatmár megye magyar kormánybiztosi képviselet nélkül marad. A menesztett alprefektus kormányzati felügyelőként dolgozhat tovább. Tavaly még Beszterce-Naszód, Kovászna és Máramaros megyében magyar prefektusok dolgoztak, a kormányváltás óta azonban egyik sem maradt meg tisztségében. Míg tavaly tizenkét megyében (Arad, Bihar, Fehér, Hargita, Hunyad, Kolozs, Kovászna, Krassó-Szörény, Máramaros, Szatmár, Szilágy, Temes) összesen tizenhárom magyar alprefektus tevékenykedett, mára csak György Ervin maradt, Kovászna megye egykori magyar prefektusa, aki jelenleg alprefektusi tisztséget tölt be /Végh Balázs: Szatmár: Gátinak is mennie kellett. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 7./

Emil Boc miniszterelnök cáfolta azokat a sajtóértesüléseket, hogy törölni készül a kormány a javadalmazási formák közül a szerzői jogi szerződés szerinti juttatásokat. Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke szerint mindenképp veszíteni fog az újságíró szakma, ha a kiiktatnák a szerzői jogi szerződések szerinti kifizetéseket. /F. H. : Fellélegezhet a sajtó? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./

Tavalyhoz képest jelentősen nőtt az RMDSZ támogatottsága, az összefogás listája viszont nem összesítené teljesen a szövetség és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szavazati opcióit. Ez derül ki a Kvantum Research felméréséből. A kutatás adatai szerint az RMDSZ politizálása 2004–2008 között volt a legsikeresebb; az eredményekkel a magyarok 57 százaléka elégedett. Az RMDSZ kormányzati szereplése 68 százalék szerint segítette a romániai magyar közösség fejlődését, és 61 százalék szerint hozzájárult az ország általános problémáinak megoldásához. Az a tény, hogy az RMDSZ nem tagja a kormánynak, a megkérdezettek 46,5 százaléka szerint rontja a román–magyar viszonyt. Frunda György a legbizalomgerjesztőbb politikus – 70 százalékkal –, majd Markó Béla és Tőkés László következik 66 és 67 százalékkal. A román politikusoknál a Traian Basescuba vetett bizalom 60-ról 47 százalékra csappant tavaly április óta. Az elnökválasztáson az államfőre 12,4 százalék voksolna, 75 százalék pedig úgy véli, az RMDSZ-nek saját jelöltet kell állítania. Ha jövő vasárnap választások lennének, 60 százalék biztosan elmenne szavazni. Közülük 83,3 százalék az RMDSZ jelöltjeire szavazna, a Magyar Polgári Pártot (MPP) 7,7 százalék támogatná. Tavaly óta az RMDSZ támogatottsága nyolc százalékkal nőtt, az MPP-é ugyanilyen arányban csökkent. Az európai parlamenti választásokon 72,9 százalék az RMDSZ-re, 16 százalék Tőkés Lászlóra szavazna, a közös listára viszont 86,9 százalék adná voksát. Az MPP támogatottsága 4,8 százalék, noha 31,5 százalék úgy véli, a magyaroknak lehetőséget kell adni, hogy több párt közül válasszanak. Kovászna megyében a megkérdezettek 52 százaléka negatívumként éli meg magyarságát, a Partiumban pedig ez az arány még nagyobb, 54 százalék. Ehhez képest Közép-Erdélyben, ahol jóval kisebb számú magyar közösségek élnek, közel tíz százalékkal nagyobb arányban tekintik pozitívumnak a magyarságot. /Sz. L. : Kellene, de nincs alternatíva. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./

A Boc-kabinet elfogadta azt a kormányhatározatot, amely korlátozná a jövedelemhalmozást a közszférában, ezáltal választás elé állítva azokat a nyugdíjasokat, akik korábbi szakmájukat közintézményekben űzik. Az elfogadott törvényt csak az országos átlagbér (1693 RON) fölötti nyugdíjakra alkalmazzák, de Emil Boc miniszterelnök megnevezett még egy pár társadalmi kategóriát, amelyek felmentést kapnak e megszorítás alól. „A tanárok, orvosok, színészek és a fogyatékos személyek gondozói nem esnek a törvény hatálya alá” – fejtette ki a miniszterelnök. /M. Á. Zs. : Luxusnyugdíjstop. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./

A parlament két házának együttes ülésén Traian Basescu államfő bejelentette: azt kérte a kormánytól, hogy sürgősen módosítsa az állampolgárságra vonatkozó törvényt, olyan irányban, hogy Moldova azon állampolgárai, akik akaratuk ellenére veszítették el román állampolgárságukat, „visszatérhessenek az európai népek nagy családjába, hogy Moldova Köztársaság ne lehessen többé elszigetelve”. „Folytatni fogjuk azt a gyakorlatot, hogy megkülönböztetés nélkül biztosítjuk a lehetőséget azon Moldova köztársaságbeli fiatalok számára, akik Romániában szeretnének tanulni – jelentette ki Traian Basescu. „Kötelességünk, hogy ne hagyjuk elveszni azokat, akik a mi nyelvünket beszélik” – szögezte le az elnök, majd hozzátette: Románia nem tart igényt a tőle elvett területekre, nem akarja megváltoztatni a határokat. /Basescu román állampolgárságot ígért a Moldovánan élőknek. = Erdély. Ma, ápr. 14./

Hargita megye és tizenhárom megyei település címertervét és a hozzá tartozó dokumentációt nyújtja be ma Borboly Csaba tanácselnök az Országos Heraldikai Bizottság kolozsvári kirendeltségéhez. A megyei tanács Szekeres Attila sepsiszentgyörgyi heraldikus véleményét kérte ki a címertervek elkészítéséhez. Amennyiben a címertervek Kolozsváron kedvező elbírálást kapnak, az Országos Heraldikai Bizottság bukaresti székhelyére kerülnek, ahonnan továbbküldik a belügyminisztériumhoz. Ezt követően határozattervezetként a kormány elé terjesztik, és ha utóbbi megszavazza, akkor a Hivatalos Közlönyben való közzé tétele után lehet majd használni a címereket. /Horváth István: Címertervek Hargitának. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

Románia úgy döntött: nem kell többé bebizonyítaniuk román nyelvtudásukat azoknak, akik román állampolgárságot kérvényeznek. Emil Boc miniszterelnök szerint a könnyítést csak azok a kérvényezők (illetve első-, másod- és harmadfokú rokonaik) élvezik, akik korábban román állampolgárok voltak, de „önhibájukon kívül” megfosztották őket ettől a jogállásuktól. Bár Emil Boc nem mondta ki, az új jogszabály adta előnyöket elsősorban a moldovai állampolgárok élvezhetik majd, akik (vagy akiknek felmenői) 1940-ben a Molotov–Ribbentrop-paktum nyomán veszítették el román állampolgárságukat. A sürgősségi rendeletet Traian Basescu kérésére hozta meg a kormány. Az államfő felfedte, hogy 650 ezer olyan boríték található Románia chisinaui nagykövetségén, amelyekben becslése szerint 800 ezer – egymillió személy kér román állampolgárságot. Ha az államfő becslése helytálló, Moldova lakosságának mintegy negyede kíván román állampolgár lenni. /Cs. P. T. : Könnyítés a moldovaiaknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./

A bürokrácia csökkentése érdekében a román kormány az adó- és illetékrendszer egyszerűsítéséről döntött, így első lépésben 179 illetéket és tarifát szüntet meg. Példaként említette, hogy a legtöbb illetékkel rendelkező környezetvédelmi minisztériumnál 102 közül csak 42 illeték marad érvényben. Szintén a bürokrácia csökkentése és a költségek csökkentése miatt tervezi a bukaresti kabinet egyes ügynökségek felszámolását, mások összevonását. /Egyszerűsítik az adó- és illetékrendszert. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 16./

A román kormány sürgősségi kormányrendelettel elkerülte azt, amit a magyarországi politikai pártoknak konszenzus híján nem sikerült elkerülni: a népszavazást a kettős állampolgárság kérdésében. A Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöksége 2003. augusztus 18-án döntött arról, hogy a kettős állampolgárság ügyében népszavazást kezdeményez. A népszavazás dátumáról, az elhíresült 2004. december 5-ről Mádl Ferenc köztársasági elnök döntött. Mint ismeretes, eredménytelen volt mindkét – a kettős állampolgárság visszaállítása és a kórház-privatizációt érintő – népszavazás, miután egyik kérdésre sem adott azonos választ a választópolgárok 25 százaléka. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, az MSZP nyíltan elutasította a kettős állampolgárság támogatását, ugyanúgy a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) nyíltan foglalt állást a kettős állampolgárság ellen. Az SZDSZ hangsúlyozta, hogy a határon túli magyarok nem adózó, de jogaival élő tömegként jelennek majd meg, ezzel túlterhelve a magyar államháztartást. /Lokodi Imre: Bukarest leckét adott Budapestnek. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./

Az ellenzéki pártok felháborodását váltotta ki a kormány sürgősségi rendelete, melynek alapján meneszthetik a decentralizált intézmények vezetőit. Ezentúl a decentralizált intézmények igazgatói és aligazgatói nem számítanak köztisztviselőknek – így könnyebben leválthatók. Ráadásul a tisztségeket nem versenyvizsga révén nyerhetik el a jelentkezők, hanem kinevezés útján. A jogszabály elfogadását Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt elnöke jelentette be. Az intézkedést élesen bírálta a Nemzeti Liberális Párt. Ludovic Orban, az alakulat elnökhelyettese bejelentette: felkérik a Nép Ügyvédjét, hogy az alkotmánybíróságon támadja meg a rendeletet. A rendelet elleni tiltakozás formájáról az RMDSZ a napokban dönt. /Menesztik az ellenzéki intézményvezetőket. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 18./

Basescu, Románia elnöke azonnal megadná a román állampolgárságot a moldovai románoknak, hogy az anyaország így javítson a helyzetükön. Románia nem nézheti tétlenül, hogy keleti határán „vasfüggöny” alakul ki – jelentette ki Traian Basescu. Az elnök szerint a megoldás az lenne, ha a moldovai románok azonnal megkapnák anyaországuk állampolgárságát. Jelenleg 800 ezer körüli állampolgársági kérvény van függőben, ezzel kapcsolatban az eljárás egyszerűsítését kérte Basescu a kormánytól. A román törvények második felmenőágig engedélyezik az állampolgárság visszaszerzését. /Románia a kettős állampolgárság mellett. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 21./

Románia az Európai Unió aggályai ellenére is alkalmazni fogja az egyszerűsített állampolgársági törvényt, amely lehetővé teszi körülbelül egymillió moldovainak, hogy könnyebben és gyorsabban megkapja a román állampolgárságot. A kormány rendelkezése kibővíti azoknak a leszármazottaknak a körét is, akik folyamodhatnak a román államhoz állampolgársági kérvényhez. Az EU soros cseh elnöksége jelezte Cristian Diaconescu külügyminiszternek, hogy az uniót aggasztják az állampolgárság egyszerűsített megadásából fakadó kockázatok. / -or-: Romániát nem érdeklik az EU aggályai. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

Kevés népcsoportnak vagy nemzetnek van használható gyakorlata és nemzedékeken átörökített tapasztalata abban, hogy keresztülnézzenek rajta. A Magyarország határain kívül rekedt nemzetrészeknek rengeteg van. A múlt héten Basescu elnök beszólt a román honatyáknak és a kormánynak üzente, szorongatott helyzetben vannak a moldovai testvérek, tessék hát román állampolgársági erőfeszítéseiket megkönnyíteni. Basescu beszólt, a fiúk pedig végezték a dolgukat. Az elmúlt heti kormányülésen módosították az 1991 óta hatályban lévő állampolgársági törvényt olyképpen, hogy gyorsabban visszaszerezhetik román állampolgárságukat mindazok, akik korábban rendelkeztek vele. Romániában ehhez nem kellett december 5-ét, felvonulást, kampányt és népszavazást rendezni, mint Budapesten. 2004. december 5-én a magyarországi népszavazás eredményei láttán a románok nevethettek. A kettős állampolgárság kérdése Magyarországon belpolitikai kérdéssé fajult, miközben gesztusértékűnek kellett volna lennie. Gyurcsány Ferenc 23 millió Magyarországra bevándorló románnal riogatott 2004-ben, ezzel szemben Romániában sem a kormányoldal, sem pedig az ellenzék nem kiáltott farkast és egymillió ukránt. Magyarországon több milliárd forintot kampányoltak szét azért, hogy ne kelljen foglalkozni a problémával, míg Romániában a kormány egyik ülésén érdemi döntést hoztak. /Orbán Ferenc: Bozgorok középre! = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 22./

Végveszély fenyegeti Verespatak „kiszolgáltatott lakosságát, épített örökségét, valamint természeti környezetét” a kanadai-román aranybánya-nyitási terv következtében – figyelmeztetett Tőkés László az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén. Kiemelte, hogy a román kormány szabad utat akar engedni a beruházásnak, amely „az európai normákkal is ellentétes ciántechnológia alkalmazásával nemcsak a közvetlen környezetet, hanem a román-magyar határ mentén fekvő térség egészét ökológiai katasztrófával fenyegeti”. /Tőkés: Verespatak végveszélyben. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 22./

Újabb magyar intézményvezetők estek áldozatul a Székelyföldön az Emil Boc-kormány által beiktatása után elkezdett „etnikai tisztogatásnak”: a napokban menesztették Weil Gyulát, a Hargita megyei fogyasztóvédelmi hatóság igazgatóját, illetve lemondásra kényszerítették Csedő Zsófiát, a szintén Hargita Megyei Ifjúsági Igazgatóság vezetőjét. Csedő Zsófia négy éve került a Hargita Megyei Ifjúsági Igazgatóság élére, az ő nevéhez fűződik például az úgynevezett Őrangyal-program elindítása. /Horváth István, Salamon Márton László: Zöld utat adtak a „tisztogatásnak” = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./

A jövő évtől életbe lépő egységes bérrács értelmében a közszférában alkalmazott legmagasabb fizetés nem lehet több a legkisebb fizetés tizenötszörösénél – döntötte el a kormány. Emil Boc miniszterelnök bejelentette, hogy a következő időszakban állítják fel azt a fizetési rácsot, amely – hasonlóképpen az uniós országok többségéhez – hierarchizálja a közalkalmazottakat. Kezdetben a fizetési piramis legalján álló közalkalmazottak – Boc nevesítette a kezdő tanárokat és orvosokat – fokozott fizetésemelésre számíthatnak, amíg elérik a bérrácson nekik kijelölt helyet. Ugyanez idő alatt a hierarchia csúcsán levő közalkalmazottak fizetését befagyasztják. A miniszterelnök azt is hozzátette, hogy a fizetésen felüli különböző pótlékok mértéke nem haladhatja meg a bér 30 százalékát. /M. Á. Zs. : Egységes bérrács készül júniusra. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./ A legkisebb és legnagyobb értékű közalkalmazotti fizetés között jelenleg 1 a 72-höz az arány, ezt szeretnék az elkövetkező öt évben 1 a 15-re csökkenteni. /Bálint Eszter: Öt évre befagyasztják a legnagyobb fizetéseket. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 23./

Utolsó napjaikat töltik tisztségükben az úgynevezett dekoncentrált intézmények vezetői, a kormány ugyanis sürgősségi rendelettel úgy döntött, hogy valamennyi igazgatói és aligazgató állás megszűnik a hivatalokban, helyükre koordinációs igazgatói posztot hoznak létre. A kormány így megtisztíthatja az alárendelt területi intézményeket a „politikailag kényelmetlen” vezetőktől. A leváltott igazgatók utódját az illetékes miniszterek nevezik ki, versenyvizsga nélkül. A sürgősségi rendelet miatt több ezer ember búcsúzhat az állásától: többek között a pénzügyi, a mezőgazdasági, ifjúsági, egészségügyi igazgatóságok, a fogyasztóvédelem, a nyugdíjpénztárak vezetői. A jogszabály életbe lépése után felborulhatnak a székelyföldi etnikai arányok az intézményvezetők körében. Eddig a kormány nehezen válhatott meg a magyar igazgatóktól, mert többségük köztisztviselő, menesztésük pedig bonyolult munkajogi procedúrát igényelt. /Visszaszámolnak a hivatalvezetők. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./

Tőkés László püspök szerint létezik egy titkos román kormányprogram, amely a román állampolgárságú moldovaiakat a magyarok által lakott területekre, elsősorban a Székelyföldre kívánja betelepíteni, megváltoztatva ezzel az etnikai arányokat. Az EP-képviselő április 27-i nyilatkozatában sajnálatosnak és aggasztónak nevezi, hogy a moldovai fiatalok szabadságvágyától vezérelt megmozdulásait több romániai politikus a területi igények legitimálására próbálja felhasználni. „Míg több mint tíz éve, a szlovák és a szerb ellenpropagandával párhuzamosan, valóságos diplomáciai offenzíva zajlik a magyar kettős állampolgárságot, valamint az autonómiát békés eszközökkel követelő magyar politikusok ellen, addig a román állampolgárság jogának kiterjesztését teljes konszenzus övezi a román parlamenti pártok részéről” – írta Tőkés László. Emlékeztetett: néhány hónappal ezelőtt Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnökét moldovai állampolgárok keresték fel, és azt kérték tőle, hogy a román kormány Hargita és Kovászna megyébe moldovai polgárokat betelepíteni kívánó programjáról adjon információkat. /Moldovaiakat Székelyföldre? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./