Aláírta a koalíciós megállapodást a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) és a Szociáldemokrata Párt, illetve a Konzervatív Párt alkotta szövetség (PSD-PC). Az RMDSZ-nek csupán államtitkári tisztségeket ajánlott fel a PD-L, amit a szövetség visszautasított. Emil Boc pártja így próbált valamiféle „kompromisszumos” megoldást keresni arra, hogy a szociáldemokraták RMDSZ-re vonatkozó feltételének is eleget tegyen, és a szövetség se vádolhassa szószegéssel. A választások két nagy győztes pártja alkotta nagykoalíció csaknem hetven százalékos parlamenti támogatottságot élvez. A tervek szerint a Theodor Stolojan vezette kormánynak 19 tárcavezetője, és négy tárca nélküli minisztere lesz. A PSD-PC szövetségnek eggyel több tárcája lesz, mint a PD-L-nek, a miniszterelnök-helyettesi tisztség is őt illeti meg. Megegyeztek abban is, hogy mindkét fél külön jelöltet indít a jövőre esedékes elnökválasztáson. A gazdasági stabilitást, a munkahelyek megőrzését, az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítását, a decentralizáció folyamatának gyorsítását, az infrastruktúra fejlesztését jelölték meg a felek az új kormány legfőbb feladatai között a Partnerség Romániáért címet viselő dokumentumban, amelyet Emil Boc, a PD-L és Mircea Geoana, a PSD elnöke látott el kézjegyével Bukarestben. A jelek szerint RMDSZ-részről nem törődött bele mindenki az ellenzéki pozíció megváltoztathatatlanságába. Borboly Csaba, az RMDSZ Csík Területi Szervezetének elnöke úgy véli, a PSD–PD-L kormányzás nem fog egy évnél tovább tartani, és elképzelhetőnek tartja, hogy egy idő után az RMDSZ is egyenlő partnerként kerülhet be a kormányba. /Aláírta a koalíciós megállapodást a PD-L és a PSD-PC szövetség. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

Nem vállalhatja az RMDSZ, hogy csupán „végrehajtója” legyen egy olyan kormányprogramnak, amelynek kidolgozásában nem is vett részt, s amelynek tartalmát még nem is ismeri, inkább ellenzékbe vonul – mondta december 14-én tartott sajtóértekezletén Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó leszögezte: a szövetség csakis egyenrangú partnerként lenne hajlandó részt venni bármilyen kormányzásban. Emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ mindvégig politikai és parlamentáris eszközökkel próbálta bővíteni a romániai magyarság jogait, kormányzati szerepvállalása révén hozzájárult az etnikumok közötti párbeszéd elmélyítéséhez, Románia euroatlanti integrációjához. /Markó: az RMDSZ nem kíván mások programjának puszta „végrehajtója” lenni. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

Az RMDSZ nem lesz tagja a következő kormánynak. Tizenkét év kormányzás után mit hoz az ellenzéki szerep? – ez ma még sokak számára talány. – A kormányhivatalokban, alárendelt intézményekben hatalmas tisztogatás következik. Sok út bezárul az RMDSZ előtt az ellenzékbe szorulással, de megnyílhat egy másik: végre nyíltan felvállalhatják az autonómiaküzdelmet. Az új szerep esélyt adhat a magyar egység újrateremtésére is, a közös célok felvállalása elsimíthatja az eddigi ellentéteket. /Farkas Réka: Ellenzékben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 15./

Váratlan fordulatot vett december 15-én a kormányalakítási folyamat. Theodor Stolojan megbízott kormányfő visszalépett a jelöltségtől, így Traian Basescu államfő kénytelen volt újabb kormányfőt kijelölni. Basescu választása ismét a legtöbb mandátumot szerzett PD-L-re esett, és Emil Boc pártelnököt, Kolozsvár polgármesterét bízta meg a kormányalakítás feladatával. Theodor Stolojan a PD-L üléséről távozva bejelentette, nem vállalja a kormányfő-jelölési megbízatást. Akárcsak a 2004-es választási kampányban, most sem adott világos magyarázatot arra, hogy miért lépett vissza. A sokkoló hír miatt a választások után először összeülő parlament felfüggesztette munkálatait. Traian Basescu államfő csak kettőkor lépett az újságírók elé, bejelentette, hogy Emil Bocot kéri fel kormányalakításra. A 42 éves miniszterelnök-jelölt jogász és történész végzettséggel rendelkezik /sz. 1966. szept. 6./ Románia legfiatalabb miniszterelnöke lehet, ha bizalmat szavaznak kabinetjének. Romániának még soha nem volt olyan kormányfője, aki politikai tisztségei révén annyira szorosan kötődne Kolozsvárhoz, mint Boc. Az országos politikában 2000-ben lett ismert, amikor bekerült képviselőként a parlamentbe. Attól kezdve gyorsan ívelt felfelé politikai karrierje a Demokrata Párton belül, amelynek pártelnöki tisztségét Traian Basescu államfővé választása óta tölti be. 2004 óta Kolozsvár polgármestere is. /Borbély Tamás: Második nekifutásra Bocot jelölte kormányfőnek Basescu. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

Tőkés László erdélyi európai parlamenti (EP) képviselő nyilatkozatban bírálta a Markó Béla vezette RMDSZ politikáját, mondván az RMDSZ – kiesvén a PD-L és a PSD nagykoalíciójából – csak most jött rá arra, hogy a román pártok többé-kevésbé valamennyien magyarellenesek. Tőkés még Theodor Stolojan miniszterelnök-jelölt visszalépése előtt juttatta el nyilatkozatát. „Sajnálatos és nevetséges, hogy Markó Bélának és elvtársainak közel húsz évre volt szükségük annak felismerésére, amit minden világosan látó erdélyi magyar ember mindig is tudott, éspedig hogy a román versenypártoknak – akárcsak a szlovákoknak – pártállástól függetlenül, többé vagy kevésbé a legfőbb közös jellemzőjük a magyarellenesség. Több mint tízévnyi kormánybeli vagy kormányoldali politizálás közben ezt nem látni, nem észrevenni: csapnivaló politikai helyzetfelismerésre, mondhatni vétkes politikai vakságra vall” – olvasható a nyilatkozatban. Tőkés szerint súlyos hiba volt, hogy az RMDSZ, tizenkét évvel ezelőtti kormányra kerülése óta, a román politikai nacionalizmus kisebbségi „szekértolójaként” segítette elhitetni a nemzetközi közvéleménnyel, az Európa Tanáccsal, a NATO-val és az Európai Unióval, hogy Romániában jó úton halad a kisebbségi ügyek megoldása. Másfelől viszont – folytatódik a nyilatkozat – nem valószínű, hogy a történtek után a román politikum a heves magyarellenesség hibájába esne. Valószínűleg igazat mond Mircea Geoana pártelnök, amikor ismételten kijelenti, hogy az eurokonformitás minimumát betartva ezentúl is tartják majd magukat a társadalmi befogadás elvéhez, és elítélik az etnikai diszkriminációt. /Tőkés bírálja Markót. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

Az új kormánynak 18 minisztériuma, egy kormányfő-helyettese és egy tárca nélküli minisztere lesz; ez utóbbi a parlamenttel való kapcsolattartásért felel, jelentette ki Emil Boc PDL- elnök, a PDL–PSD+PC koalíciós partnerek találkozása után. A hét végén hallgatják meg a miniszterjelölteket a parlamentben annak érdekében, hogy a parlament plénuma hétfőn, december 22-én megszavazza a jövendőbeli kabinet összetételét, jelentette ki Emil Boc. /Megállapodtak a kormánystruktúráról. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 17./

Theodor Stolojan volt megbízott kormányfő a rákényszerített miniszterek miatt lépett vissza, mert nem vihette be a kormányba saját embereit – írta a román sajtó. A Jurnalul National című újság szerint Stolojant az a boríték kényszerítette lemondásra, amit Traian Basescu államfőtől kapott. A lap szerint ebben az összes kinevezendő miniszter, államtitkár és államtitkár-helyettes neve szerepelt, akik tekintetében a két párt korábban megegyezett. /Lapszemle. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

Mindenki arra kereste a magyarázatot, hogy Stolojan miért lépett vissza. A média és elemzők együtt több mint féltucatnyi magyarázatot sorakoztattak fel. Bosszút állt Basescun a 2004-es „helycsere” miatt. Gyenge idegzetű, Alzheimer-kóros. Nem engedték, hogy saját bizalmasait bevigye a kormányba stb. Az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy Stolojan rájött: csak másod- vagy akár harmadrangú szereplő lesz ebben a koalícióban még akkor is, ha ő a kormány feje. /Borbély Tamás: A racionalitás nyomában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

„Sajnálom, hogy az RMDSZ nem került kormányra, de remélem, hogy nem fordulhat elő az, ami nálunk. Bízom abban, hogy a kormányzó pártok legalább a jelenlegi status quót meg fogják tartani kisebbségügyi kérdésekben” – nyilatkozta az ÚMSZ-nek Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke. „A nacionalisták hozzájárulásával ma Szlovákiában visszarendeződés zajlik a kisebbségi ügyekben” – jelentette ki az MKP elnöke. „Románia nemhogy a szlovákok helyzetébe juthat, de az elmúlt másfél-két év azt bizonyítják: abban a percben, amikor az RMDSZ nincs döntéshozási helyzetben, és már kormányon belül nem tudja megakadályozni a magyarság számára hátrányos törvénytervezeteket, akkor ez utóbbiak minden további nélkül érvényre jutnak” – érvelt korábban Asztalos Ferenc képviselő. „Nem kéne egy romániai magyar politikusnak ebben a helyzetben az ördögöt a falra festeni” – értékelte az RMDSZ kormányból történő kikerülését Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai ügyek főosztályának főigazgatója, az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány vezetője, szerinte nem vonható párhuzam a romániai és a szlovákiai helyzet között. „Én más irányúnak látom a romániai politizálást, mint a szlovákiait. Bukarestnek nem érdeke, hogy etnikai feszültségeket generáljon” – vélekedett. Törzsök Erika szerint az elmúlt két évben mind az MKP, mind a magyar diplomácia, mind a szlovák kormánykoalíció nagyon rosszul politizált, és ez vezetett a jelenlegi feszült magyar–szlovák viszonyhoz. Törzsök hozzátette: a szlovák és a magyar társadalom együttesen utasítja el ezt a fajta politizálást. „Közvélemény-kutatások bizonyítják, hogy ezek a feszültségek a társadalom szintjén, az etnikumközi viszonyokban nem érzékelhetők” – magyarázta. /Csáky drukkol az erdélyieknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./

December 17-én tartotta utolsó ülését a leköszönő PNL–RMDSZ-kormány. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök elégedetten nyilatkozott a kabinet elmúlt négyévi munkájáról. Az eredmények között említette a román állampolgárok jövedelmének növekedését, új munkahelyek teremtését, a gazdasági növekedést, valamint a nagy befektetéseket valamennyi ágazatban. A kormányfő az RMDSZ-nek is megköszönte az együttműködést. /Elbúcsúzott a kormány. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

Az új kormány az észak-erdélyi autópályán csak 254 kilométer elkészítését ígéri 2012 végéig, az egyelőre csak tervezés szakaszában lévő dél-erdélyi autópályát viszont teljes egészében megépíttetné. A 415 kilométer hosszú észak-erdélyi autópálya vesszőfutása nem ér véget az új kormány beiktatásával sem. 2004-ben az elkezdett építkezés hamar leállt. Traian Basescu államfő korábban leszögezte: a dél-erdélyi autópálya megépítése sürgősebb. Emil Boc számára kellemetlen volt, hogy pártja nem támogatja a kincses várost is érintő autópálya mihamarabbi megépítését. A kormányprogram-tervezet szerint 2012-ig csak a Bors és Marosvásárhely közötti 254 kilométert, vagyis a sztráda 60 százalékát tervezik megépíteni. /borbély: Folytatódik az észak-erdélyi autópálya vesszőfutása. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

„Az etnikai arányosságot törvényben kellene garantálni” – mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Szerinte fel kell oldani az ellentmondást, hogy amikor kormányon van a szövetség, a magyarok jelen vannak minden fontos intézményben, de ha ellenzékbe kerül, mindez megszűnik. Az RMDSZ kiszorult a kormányból, Markó Béka úgy látja, hogy ez alapvetően az államfőn múlt, továbbá a Demokrata-Liberális Párton és – leginkább – a Szociáldemokrata Párton. A kormánykoalíciós tárgyalások idején volt úgy, hogy Basescu elnök naponta kétszer is felhívta Markót és biztosította arról: mindent megtesz azért, hogy az RMDSZ ott legyen a kormányban. Az első negatív jelzés az, hogy kormányprogram-tervezetben a kisebbségi törvényről állítólag egy szó sincs, miközben a határon túli románokról igen. Arra a kérdésre, tart-e attól, hogy az RMDSZ különböző helyi tisztségviselőit is leváltják, Markó kifejtette, nem tud úgy rájuk tekinteni, mint politikai alapon kinevezett tisztségviselőkre. Az RMDSZ volt már ellenzékben, 1990 és 1996 között. Markó hozzátette, csak a román parlamentben lesznek ellenzékben, több önkormányzatban kormányon vannak, és ezekre most nagyobb súllyal fognak támaszkodni. /Salamon Márton László: Markó: halálos csókot kap a PSD. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

Az elmúlt másfél évtizedben az RMDSZ nem szállt szembe a hatalommal, hanem helyet keresett magának benne, beépült a struktúrákba. Mindegy volt, hogy ki kerül kormányra, Iliescu, Constantinescu, Nastase vagy Basescu pártja, belülről vagy kívülről támogatták őket. Voltak látványos pálfordulások is, keményen kampányoltak a PSD-nek és Nastasenak, aztán – amikor nem ő győzött – teljes lelki nyugalommal átálltak az ellenfél oldalára. Volt hozadéka ennek a magatartásnak, elsősorban a miniszteri és államtitkári székek, magas és jól fizetett hivatalnoki állásokért százak hagyták el Erdélyt, hogy Bukarestbe menjenek. Fejlődés volt, még akkor is, ha a tömbmagyar megyéknek, a Székelyföldnek jóval kevesebb kormánypénzt juttattak, mint például Vasluinak. Be lehetett menni Bukarestbe, kiskapukat keresni, ezt-azt elintézni. Lehangoló, hogy a parlamenti választásokon nem vett részt a magyarság több mint hatvan százaléka. Ennek ellenére, józan politikai helyzetelemzés helyett, az RMDSZ-vezetők hatalmas választási győzelemről beszéltek, és helyet követeltek maguknak az új kormányban. Mindenkivel leültek tárgyalni, biztosították a román pártokat, hogy egyetértenek velük. Azonban a román hatalomnak nincs szüksége többé a „kényelmes politikai partnerre”. Markóék most elővették az „etnikai” kérdést, ők a szegény magyarok, akiket diszkrimináltak, ezért Brüsszel is csóválja a fejét… /Papp Kincses Emese: (Hideg)rázós politizálás. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 18., szintén közölte ezt a cikket: Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 18./

Dr. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere a Hidegvölgybe látogatott közel ötszáz karácsonyi csomaggal, amelyeket az ott élő gyerekeknek szánt. A romák azonban nem örültek ennek, kiabáltak, azzal vádolták a városvezetőt, hogy valós problémáik megoldása helyett némi édességcsomaggal akarja őket lekenyerezni. A felháborodás fő oka az volt, hogy a hetekben a Salubriserv köztisztasági vállalattól – a romák szerint – több mint hetven személyt bocsátottak el és további menesztésekre lehet számítani. Azt mondják, azért szűnnek meg munkahelyek, mert a polgármesteri hivatal több milliárddal tartozik a vállalatnak. A városvezető a panaszokra a maga szokásos hangnemében reagált, a gazdasági válságra, valamint a kormányra hárítva a nincstelenség okait. /Menyhárt Borbála: Darázsfészekbe nyúlt a polgármester. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 18./

A leköszönő kormány elfogadta az új színházi törvény végrehajtási utasítását. A színházvezetők már felkészültek az új bérezési rendszer alkalmazására. Meghatározták azokat a kritériumokat, amelyek alapján a minisztériumi, megyei vagy helyi költségvetésből fenntartott kulturális intézmények alkalmazottainak tevékenységét értékelik, meghatározzák a dolgozók fizetését minden év szeptemberének elsejétől a következő év augusztusának végéig. A módszertani szabályozás három nappal a Hivatalos Közlönyben való megjelenése után lép életbe, és a megjelenéstől számított százhúsz napon belül a szóban forgó intézmények kötelesek az új előírásoknak megfelelően módosítani működési és szervezeti szabályzatukat. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház igazgatója, Nagy Pál szerint ez a határozat csapda a gyergyói, csíkszeredai és az udvarhelyi színházak számára, mert nem tudnak majd eleget tenni az új bérezési feltételeknek, nem lesz rá pénzük. „Meglepetésképpen ért bennünket a hír, hogy a kormány az utolsó ülésen mégis elfogadta a határozatot” – fejtette ki Béres László, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház igazgatója. Úgy tűnt, hogy a sorozatos szakszervezeti tiltakozások hatására mégsem lesz ebből törvény. Béres álláspontjával ért egyet Bocsárdi László, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója is. /Barabás Cs. Márti, Darvas Beáta: A színházak térfelén a labda. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

Az új kormány majdnem felét egykori miniszterek alkotják. Az újak közül több személyt illetően is az a gyanú merül fel, hogy személyes-politikai kapcsolatuk miatt foglalhatják el a miniszteri tárcákat, nem feltétlenül szakértelmük jogosítja fel őket arra. A legszembetűnőbb példa Elena Udrea, Traian Basescu államfő volt tanácsadója, a „szőke ciklon”, akinek pályafutása a Demokrata Liberális Pártban (PD-L) is szédítően gyors iramban ívelt felfelé, most az idegenforgalmi miniszteri széket is elfoglalhatja. Basescu közvetlen munkatársai is várhatóan tagjai lesznek a kormánynak. Mihai Stanisoara, a védelmi miniszteri poszt várományosa jelenleg is az államfő tanácsadója. Elena Udrea az államfőt körülvevő szakapparátus ex-ei közé tartozik, hiszen ő korábban távozott az elnöki hivatal tanácsadói posztjáról. Udrea a 2004-es kormányzás elején Basescu tanácsadójaként robbant be a politikai életbe. A PSD részéről a kormányfő-helyettesi tisztséget a 2000–2004 között vezető Nastase-kabinetben is már miniszterként tevékenykedő Dan Nica tölti be. Kormányzati szerepkörben új arcnak számít Gabriel Oprea, a belügyminiszteri poszt várományosa, Adrian Nastase egyik leghűségesebb embereként tartották számon. /B. T. : Régi-új arcok egyaránt találhatók a Boc-kabinetben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./ A Basescu államfőhöz közel álló PDL küldöttsége a kabinet összetételéről egyeztettek Basescuval. Boc beismerte, hogy a PDL számára szerette volna megszerezni a belügyi tárcát, de a PSD-vel kötött megállapodás értelmében paritásos alapon kellett elosztani a minisztériumokat. Mircea Geoana, a PSD elnöke elmondta: ő lesz a szenátus elnöke, majd egy törvénymódosítás nyomán a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) most létrehozandó alelnöki tisztségét is megkapja, így a PSD számára kedvező egyensúlyi viszony áll majd elő. /Balogh Levente: Megosztoztak a tárcákon. = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./

A kormányzáshoz szokott, magukat nélkülözhetetlennek tartó RMDSZ-vezérek fejében nagy a zűrzavar. Előzőleg kijelentették, mindegyik oldallal szövetséget kötöttek volna, de – „nem minden áron”. Akik a jobb- vagy baloldal karjaiba egyforma lelkesedéssel repülnének, azok bizony a hatalomba vágyakoznak, írta Pataki István, a lap főmunkatársa. Miután a szocdemek csak RMDSZ nélküli koalícióra voltak hajlandók, Markó Béla pártelnök elnyilatkozta magát, nacionalistának, sőt xenofóbnak nevezve a posztkommunista alakulatot. Vajon nyolc évvel ezelőtt, amikor ellenzékből szövetséget kötött velük az RMDSZ, nem ugyanezek a jelzők illettek Geoana csapatára? Ideológiájuk, a magyarsághoz való viszonyulásuk egy árnyalatnyit sem változott. Mellesleg ha beveszik a kormányba Markóékat, akkor nem nacionalisták, xenofóbok? Ellenzékbe kerülve az RMDSZ lesz majd a magyar állami egyetem és az autonómia legbőszebb harcosa. Retorikai szinten. /Pataki István: Új álarcosbál. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 19./

A tizenkilenc éves román demokrácia alatt ilyen felháborodással, ellenszenvhullámmal még nem fogadtak román kormányt, mint most. Már a bal–jobb koalíció felháborított sok-sok embert. Mindkét párt legalább fele-fele arányban régi motorosokkal, egykori kormánytagokkal állt elő, Radu Berceanutól Adriean Videanun és Vasile Blagán vagy Gheorghe Pogeán át a szocdem Ecaterina Andronescuig, Ilie és Marian Sarbuig. Ráadásul egyik sem feddhetetlen, mindenik nevéhez kapcsolódik valamilyen kétes cselekedet, üzlet vagy nagy megalkuvás. A belügyminisztert, Gabriel Opreát egykor maga Basescu gyanúsította meg maffiakapcsolatokkal. /Simó Erzsébet: Bocra futottak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 20./

A tiltakozó akció befejezése előtt tejet öntöttek ki az úttestre a nagylaki határátkelő közelében tüntető szarvasmarha-tenyésztők. A gazdák már harmadik napja tüntettek az Arad megyei Nagylak közelében. „A román tejnek semmi értéke nincs már, kiönthetjük, mivel úgyis csak import tejet iszunk. A kormánynak szégyenkeznie kellene a romániai állattenyésztés helyzete miatt” – jelentette ki Costel Caras, a Romániai Szarvasmarha-tenyésztők Szakszervezetének elnöke. A nagylaki tüntetésekkel párhuzamosan a Bihar megyei borsi és a Szatmár megyei petei határátkelő közelében is hasonló tiltakozó akciók folytak. /Tejet öntöttek az úttestre. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 20./

Az egységes félévi román dolgozatok közzétett, gyenge eredménye láttán ökölbe szorul a legbékésebb romániai magyar ember keze is, mert nem teszik lehetővé, hogy gyermeke a többségi diákokéval egyenlő eséllyel induljon a középiskolába. 2008 első két hónapjában közvitásdit játszottak országszerte, hadd mondja el a kisember is, szerinte milyen oktatási törvény biztosítaná gyermeke számára a legjobb feltételeket ahhoz, hogy egyenlő jogokat élvezzen a tanulásban. Sokan meg is tették, kérték, hogy kapjanak több autonómiát az iskolák, részesítsék pozitív diszkriminációban az elszigetelt településeket, és ezrével fogalmazták meg magyar szülők, pedagógusok, civil szervezetek, politikusok, hogy meg akarják tanítani gyermekeinknek az állam nyelvét. A jelenlegi módszerrel ez lehetetlen. Kérte, követelte mindenki, hogy első osztálytól érettségiig a román anyanyelvűekétől eltérő tanterv szerint és ennek megfelelő tankönyvből tanítsák a román nyelv és irodalmat, valamint ehhez igazodó követelményrendszer szerint vizsgáztassák a kisebbségi diákokat. Mindez hiába történt. Az RMDSZ sem kormányban, sem ellenzékben nem érte el, hogy a magyar gyermekek ne kerüljenek hátrányba a nyelvi kirekesztés miatt. /Fekete Réka: Nem tudni románul, nem lenni egyenlő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 20./

Meghallgatták és jóváhagyták a Boc-kabinet kijelölt minisztereit a parlamenti szakbizottságok december 20-án. /Szakbizottsági igenek a miniszterekre. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./

Kiegyenlítette a Bechtellel szembeni 53,85 millió eurós tartozását az autópálya-társaság, a sztrádamunkálatok így is állni fognak, mivel mától január 5-ig a Bechtel alkalmazottai vettek ki kollektív pihenőszabadságot. A Bechtel a szállításügyi tárca tartozásaira hivatkozva több mint egy hete felfüggesztette az építési munkálatokat, és a 2500 fős munkaerő-állományából ideiglenes jelleggel 2300 embert küldött haza. Radu Berceanu, az új kormány szállítási miniszteri posztjának várományosa kijelentette, hogy a Bechtel a munkálatok lassú üteme miatt a Bors–Brassó közötti 415 kilométeres teljes pályahosszból nagy valószínűséggel csak a Bors–Marosvásárhely közötti 254 kilométert fogja megépíteni, míg a Marosvásárhely–Brassó közötti 161 kilométeres szakasz építőcégeit közbeszerzési eljárás keretében fogják megnevezni. /Domján Levente: Bechtel: pénz van, munka áll. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

A parlament nem fogja elfogadni a kulturális autonómia projektjét amíg az RMDSZ ellenzékben lesz, de a Szövetség tovább küzd ennek eléréséért, nyilatkozta Frunda György RMDSZ-es szenátor. Frunda emlékeztetett arra, hogy a választási kampányban azt mondta, az elkövetkező évek célkitűzése a kulturális és a területim autonómia megszerzése, hangsúlyozva, az utóbbin az ország közigazgatási újrafelosztását értette. „Azt mondtam, egyik célkitűzésünk az, hogy megszerezzük az etnikai jellegű kulturális autonómiát, illetve a területi autonómiát, amelyen az ország közigazgatási újrafelosztását értem. Kifejtettem, ez utóbbit az EU kéri, és függetlenül attól, hogy kormányon, vagy ellenzékben leszünk, az elkövetkező négy évben ezt el kell érni. Észrevehették, hogy erről beszélt a PNL, a PSD és a PDL is, mivel mindannyian tudják, hogy az EU ezt elvárja tőlünk. Amíg ellenzékben vagyunk, nem hiszem, hogy átmegy a parlamenten a kulturális autonómia terve. Nagyon nehéz ellenzékben kiszélesítened a jogaid körét, azok inkább szűkülnek. Nem hiszem tehát, hogy ellenzékben lévén elérjük ezt, de mindenesetre küzdeni fogunk érte” – fejtette ki az RMDSZ szenátora. /Autonómia-törvény. Frunda aggódik. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 22./

Kényelmes többséggel iktatta be december 22-én a parlament két háza az Emil Boc miniszterelnök által vezetett kormányt. A beiktatási voksoláson a kormány támogatottsága majdnem a 75 százalékot is elérte, a minimális szükséges szavazatszámhoz képest száz vokssal kapott többet a Boc-kabinet. Az új kormányfő kijelentette, hogy a kemény intézkedésektől sem rettennek majd vissza. A közigazgatásban drasztikus kiadáscsökkentést hajtanak végre. A kormány a jelek szerint több olyan intézkedést nem tud betartani, amit a nagykoalíció tagjai a választási kampányban felelőtlenül megígértek. A pedagógusok 50 százalékos fizetésemelése ködbe vész, akárcsak a fokozott nehézségű munkakörülmények között dolgozók nyugdíjának és a gyermeknevelési segély megemelése. A nagykoalíció a törvényhozói testületben 70 százalékos többségre számíthat. A november végi parlamenti választásokat követően összesen 471 képviselői és szenátori mandátumot osztottak ki, Boc kormánya 324 támogató voksot kapott. A kabinet ellen 115 törvényhozó szavazott, hat voks pedig érvénytelen volt. Összesen 445 képviselő és szenátor adta le voksát a parlament két házának együttes ülésén. Az új kormány tagjai december 22-én letették az esküt Traian Basescu államfő előtt, Emil Boc miniszterelnök bejelentette, hogy december 23-án megtartják az első kormányülést. A kormányprogram szerint az új kormány 20 százalékkal csökkenti az állami közigazgatás kiadásait. Búcsút vehetnek magas béreiktől azok a luxus közalkalmazottak, akik havonta 30-40 ezer eurót is kerestek különböző ügynökségekben – hangoztatta. Calin Popescu Tariceanu leköszönő kormányfő, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke „homályosnak és tartalmatlannak” nevezte a kormányprogramot. A szintén ellenzéki RMDSZ nevében Markó Béla bejelentette: nem szavazhatnak bizalmat olyan kabinetnek, amelynek programjából hiányzik a kisebbségi kérdés. Megállapította, hogy a dokumentum egy egész fejezetet szán a határon túl élő románoknak. Szerinte a romániai nemzeti kisebbségek ügyének is hasonló fontosságot kellett volna tulajdonítani a kormányprogramban. A pártsemleges személynek szánt igazságügyi miniszteri posztot végül Catalin Predoiu tölti be, akit az új kormány a Tariceanu-kabinetből örököl át. Emil Boc saját kormányát válságellenes kabinetnek nevezte. /B. T. : Bizalmat szavazott a parlament a kormánynak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./ A kormányváltással mintegy ezer magyar tisztségviselő sorsa vált bizonytalanná. Ha az egyik kisebbségi képviselő nem figyelmeztet az 1989-es forradalom 19. évfordulójára, talán csak az estébe nyúló szavazás végén lett volna megemlékezés. Markó Béla, az RMDSZ elnöke felszólalásában kiemelte, mindenki tagadja az etnikai problémák fennállását, tehát a magyarok jelenléte nem segíthet olyan probléma megoldásában, amely nem létezik, másfél millió magyar jelenléte pedig nem megszokott dolog. /Mihály László: Áldás a „pártnászra”. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

Már csomagolnak az RMDSZ kormányzati tisztségviselői. „Napokon belül bekövetkezik a váltás” – mondta Kovács Péter, az Országos Ifjúsági Hatóság (ANT) elnöke. Ő egyike annak a mintegy ezer RMDSZ-es tisztségviselőnek, akinek a szövetség ellenzékbe vonulásával meg kell válnia munkahelyétől. Egy részük a miniszteri, illetve államtitkári kabinetekben dolgozik, és az RMDSZ javaslatára került a posztjára, más részük versenyvizsgával jutott tisztségébe. „Az utóbbiak szerződése tulajdonképpen meghatározatlan időre szól, és törvényesen nehéz őket elmozdítani, de nem lehetetlen” – magyarázta Kovács. Az RMDSZ szerint a szakértői gárda sorsának nem kellene kormányoktól függnie, és figyelembe kellene venni az etnikai arányokat. A kormányváltás által érintett ezer személyből körülbelül százhetvenen dolgoznak Bukarestben, a többiek megyei intézményeknél tevékenykednek. /Benedek Sándor: RMDSZ-telenítés Bukarestben. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./ Tárcavezetőket, államtitkárokat és helyettes államtitkárokat, illetve a miniszteri és államtitkári kabinetek szakértőit is beleszámítva közel százhetven munkatársat foglalkoztatott a központi kormányhivatalokban az RMDSZ. Közülük egyelőre mintegy húsznak a tisztségét érinti a kormányváltás. A távozó tisztségviselők egy része visszatér korábbi munkahelyére, mások új foglalkozás után néznek. Kovács Péter is érintett, az általa vezetett intézmény beleolvad a leendő ifjúsági és sportminisztériumba, 2009. januárjában tehát a Kovács Péter ANT-elnöki mandátuma megszűnik. „Az RMDSZ országos ügyvezető elnökségén betöltött, területi szervezetekért felelős alelnöki tisztségemet a központi megbízatás idejére sem adtam fel, úgyhogy Kolozsvárra visszatérve azt a munkát folytatom tovább” – mondta Kovács Péter. Horváth Anna, a Középítkezési, Területfejlesztési és Lakásügyi Minisztérium államtitkára a családdal szembeni adósságainak törlesztését tartja az elkövetkező hetek legfontosabb teendőinek. Horváth Anna december 22-én nyújtotta be tisztségéről való lemondását, ezzel egyidejűleg viszont aktiválódott a kormány főtitkársága keretén belül működő kisebbségvédelmi hivatalban tíz éve versenyvizsgával elnyert állása. A közlekedési minisztérium leköszönt államtitkára, Tánczos Barna közgazdászként magánvállalkozóként fog dolgozni. Pásztor Gabriella oktatási államtitkár eredeti munkahelyére tér vissza. A magyar nyelv és irodalom szakos tanár a magyar, illetve roma oktatásért felelős tanfelügyelőként a Bihar megyei tanfelügyelőségen fog újra dolgozni. Székely Ervin egészségügyi államtitkár újságíróként folytatná. A Bihar megyei politikus az 1989-es rendszerváltozás az Ifjúmunkás című hetilap rovatvezetője, majd ennek jogutódja, a Fiatal Fórum, illetve az Ifi Fórum főszerkesztő-helyettese volt. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke szerint a most hazatérők teljes mértékben számíthatnak a szövetség támogatására. Borbély László szerint küzdeni kell az RMDSZ-tisztségviselőkért, mivel nagy többségük a román közvélemény előtt is bebizonyította szakmai hozzáértését. „Paktumot kell kötni a románsággal, hogy a többségiek is értsék meg: ezeknek az embereknek nem azért kell funkcióban maradniuk, mert az RMDSZ tette oda őket, hanem azért, mert valóban jók” – hangsúlyozta. Frunda György kifejtette, hogy a cél eléréséért mindent be kell vetni a parlamenti felszólalásoktól, a lobbimunkán keresztül egészen a személyes kapcsolatok kiaknázásáig. Verestóy Attila megígérte: mindenütt, ahol csak lehet, szavát emeli a magyar tisztségviselők érdekében. Eltérő Eckstein-Kovács Péter álláspontja, kijelentette, hogy „nem hullat könnyeket azokért, akik havi három órás tevékenységért annyit kerestek, mint más egy egész hónapos munkájáért”. Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester, a Liberális Demokrata Párt országos vezetőségi tagja egyetért azzal, hogy a magyaroknak helye van a megyei intézmények vezetőségében. Megjegyezte ugyanakkor, hogy nem feltétlenül „az RMDSZ által odatett” személyekre gondol. Marosvásárhelyen ki fog nevezni tisztségekbe magyarokat, de olyanokat, akiket ő tart megfelelőnek, szögezte le Florea. /Szucher Ervin, Benkő Levente: Csomagol az RMDSZ-es tisztségviselők egy része. = Krónika (Kolozsvár), dec. 23./

Szükség esetén a polgári engedetlenségtől sem riadna vissza, de elsősorban politikai eszközökkel próbálja védeni központi tisztségviselőit az RMDSZ. A politikai vonalon tisztségbe került vezetők – miniszterek, államtitkárok, igazgatók – megmentése lehetetlen, de van esély a hivatalukat versenyvizsgával elnyerő tisztségviselők megtartására – nyilatkozta Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Általuk az etnikai arányosság elvét próbálták visszaállítani. – Utcára fogunk menni, a prefektúra, a pártok székháza vagy akár a kormány épülete előtt fogunk tiltakozni. Elsősorban viszont olyan ellenzéki eszközöket kell használnunk, melyek a demokrácia játékszabályaiba beleférnek, tette hozzá. /Szucher Ervin: Kelemen Hunor: ha kell, az utcára vonulunk. = Krónika (Kolozsvár), dec. 23./

A romániai településeknek helyi autonómiára van szükségük Traian Basescu államfő szerint. Kifejtette, hogy Románia közigazgatási felosztása 1968 óta változatlan, ami már nem felel meg a mai társadalmi és a fejlődési szükségleteknek. Basescu szerint a nagykoalíció által létrehozott kormány – amely a parlamentben 70 százalékos támogatásra számíthat – végrehajthatja a szükséges közigazgatási reformot. Basescu szerint nem kell félni a helyi autonómia kifejezés használatától. /Basescu és a helyi autonómiák. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 24./

Traian Basescu elnök a gyors váltások embere, sem elveihez, sem bajtársaihoz nem ragaszkodik különösebben. Mégis a Boc-kormány beiktatásán mondott beszédében sértő módon a legszebb álmait beteljesítő kormányról kijelentette, hogy száz százalékban Románia kormánya. Nem azt mondta, hogy nem ülnek a miniszteri székekben Varujan Vosganianok, Borbély Lászlók vagy Korodi Attilák, hanem arról kezdett beszélni, hogy e kabinet embereit nem fogják Patriciu, Vantu vagy Fenechiu-féle érdekcsoportok irányítani, hanem valamennyien a hazát, azaz Romániát szolgálják majd. Bevallotta: régen készül a két, egy gyökérből fakadó párt összeboronálására. /Simó Erzsébet: Száz százalék. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 24./

Átadták hivatalukat a PNL–RMDSZ-kormány miniszterei utódaiknak. Az új kormány első ülésén máris szigorúan lépett fel: határt szabott az állami vállalatok igazgatóinak fizetésének, míg az új szállításügyi miniszter, Radu Berceanu huszonnégy igazgatót menesztett. A magyar intézményvezetők bizakodóak tisztségben maradásukat illetően, Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke szerint azonban bizonytalan az állásuk. Zárt ajtók mögött történt december 23-án a miniszterelnöki tisztség átadása Calin Popescu-Tariceanu leköszönő kormányfő és a helyébe lépő Emil Boc között. Felső határt szabtak az állami ügynökségek és vállalatok igazgatói fizetésének az új kormány december 23-án tartott első ülésén: nem kaphatnak nagyobb fizetést, mint egy államtitkár, azaz 4800 lejnél többet. /Bogdán Tibor, Szávuj Attila: Stafétaváltás után magyartalanítás? Új miniszterek, új ígéretek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./

Különösebben nem aggódnak a megyei közintézményeknél dolgozó magyar igazgatók az RMDSZ ellenzékbe vonulása miatt, mert versenyvizsgával foglalták el tisztségüket, így politikai okokból nem távolíthatók el. „Egyelőre nem tágítunk” – mondta Schmidt Loránd, a Maros Megyei Szociális és Gyermekjogvédelmi Igazgatóság vezérigazgatója. Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő egyelőre nem érzi, hogy veszélyben forogna állása. Több mint egy évtizede áll a Kovászna megyei tanfelügyelőség élén, leváltását már a PSD-kormány idejében szorgalmazták a helyi román politikusok. Borúsabbnak látja a jövőt Kelemen Tibor, a Kovászna Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökség igazgatója. „Egyelőre ugyan nincsenek leváltásokra utaló jelek, de mivel a munkaügyi minisztériumnak megváltoztatták a nevét, a jövőben bármi lehetséges” – mondta. Szatmár megyében a szociáldemokraták már a helyhatósági választásokat követően nyílt jelét adták annak, hogy bosszút állnak az RMDSZ-en, amiért az úgymond kiszorította őket a hatalomból. Jogos az RMDSZ aggodalma, szögezte le Borbély László képviselő. Kelemen Hunor ügyvezető elnök kilátásba helyezte, hogy szükség esetén polgári engedetlenséghez folyamodnak, de Borbély László szerint nincs nagy sikerük az ilyen kezdeményezéseknek. /Bizakodnak a magyar igazgatók. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./