Megszavazta a kormány a kis jövedelemmel rendelkezők által igényelhető fűtéspótlék összegének növelését. Közel négymillió család és egyedül élő részesül ilyen támogatásban. /Növelték a fűtéspótlékot. = Szabadság Kolozsvár), okt. 10./

Megfellebbezte az Alkotmánybíróságnál a tanárok ötvenszázalékos béremeléséről szóló törvényt a kormány, mert nem lát rá fedezetet. /Bogdán Tibor: Tariceanu nem hátrál. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./

Abbahagyta az éhségsztrájkot Haller István, miután a kormány rendeletet adott ki a kászoni romaprogram beindítására. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNDC) tagja a nyolc nap alatt több mint tíz kilót fogyott. Haller István jelezte, személyesen részt vesz a kászonaltízi program végrehajtásában. /Nem éhezik tovább. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./

Temesváron két roma civil szervezet – a Parudimos Egyesület és a Cigányasszonyok Gyermekeinkért Egyesülete – szolidaritását fejezte ki a prefektúra előtt a romák jogaiért éhségsztrájkoló Haller István államtitkárral, a Diszkriminációellenes Tanács tagjával. A romák képviselői Igazságtételt Hadrévnek 1993 – 2008 és Szolidarizálunk Haller Istvánnal feliratú transzparenseket emeltek a magasba és Calin Popescu Tariceanu kormányfőnek címzett nyílt levelet olvastak fel. A roma civil szervezetek arra kérik a kormányt, hogy tegyen eleget a hadrévi házak újjáépítésére és a nagykászoni terv kivitelezésére vállalt kötelezettségeinek. A tiltakozók a romák jogaiért éhségsztrájkoló Haller István életének megmentésére kérték a kormányfőt. /Pataki Zoltán: Roma-szolidaritás Haller Istvánnal. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 10./

Október 11-én Besztercén rendezték meg RMDSZ Országos Önkormányzati Konferenciáját, melynek napirendén az európai uniós pályázati, illetve kormányzati támogatási lehetőségek mellett a parlamenti választások szerepeltek. A helyszín miatt a szónokok egyik vezérgondolata a szórvány- és a tömbmagyarság összefogásának szükségessége volt. Az újonnan megválasztott polgármesterek, alpolgármesterek és önkormányzati képviselők nyilatkozatot is elfogadtak, amelyben a decentralizációt szorgalmazták. A testület elnöke a választás eredményeképpen a következő négy évben Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke lesz, eddig Ilyés Gyula töltötte be ezt a tisztséget. A Kisebbségkutató Intézet közel száz olyan formanyomtatványt fordított le magyarra, amiket a polgármesteri hivatalokban használnak. Az intézet új programja azt a célt tűzte ki, hogy erősítse az anyanyelvű írásos ügyintézést a közigazgatásban. Bevezetőként Kocsis András, az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezetének elnöke a 18 ezer fős beszterce-naszódi magyarság nevében azt kérte „székely testvéreitől”, hogy ne feledkezzenek meg a szórványról. A szórvány- és a tömbmagyarság érdekeinek valamint cselekedeteinek összehangolása képezte Markó Béla RMDSZ-elnök beszédének is az egyik fő gondolatát. Markó szerint szórványban nagy aggodalommal tekintenek a tömbmagyarságban, de főként Székelyföldön körvonalazódó magyar–magyar versengésre. A szórvány eleshet a parlamenti képviselettől, ha a tömbmagyarságban a magyar-magyar verseny során elpazarolják a szavazatokat – hangoztatta Markó. Borbély László fejlesztési, középítkeztetési és lakásügyi miniszter az Európai Unió Regionális Operatív Programját (ROP), valamint az általa vezetett szaktárca által indított kormányprogramokat ismertette. Szintén szakterületük uniós és kormányzati programjait ismertette Korodi Attila környezetvédelmi és Borbély Károly informatikai miniszter. /B. T. : Szórvány- és tömbmagyarság összefogását szorgalmazzák. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./ Kelemen Hunor szerint az elmúlt négy év kormányzati eredményei bizonyítják, hogy az RMDSZ-nek van elképzelése arról, milyen legyen a közösség holnapja. /Horváth István, Mayla Júlia: Borboly Csaba váltja Ilyést az önkormányzati tanács élén. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./ A decentralizáció kiteljesítése mellett a különböző autonómiaformák lehetőségének alkotmányos megjelenítése is szerepel célkitűzésként az RMDSZ-es önkormányzati képviselők 2008–2012-re vonatkozó céljait és elveit tartalmazó nyilatkozatban, amelyet az RMDSZ Országos Önkormányzati Konferenciáján fogadtak el Besztercén. Az önkormányzati konferencia új elnökévé Borboly Csabát, a Hargita Megyei Tanács elnökét választották, a testület új alelnökei Máté István bethleni alpolgármester, Kovács Attila, a Brassó Megyei Tanács alelnöke, Sófalvi László, a Hargita Megyei Tanács alelnöke, Bognár Levente aradi alpolgármester, Csehi Árpád, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Pop Imre krasznai elöljáró, valamint Krecsák Albert nagyenyedi alpolgármester. Markó Béla kijelentette: „Azt mindenki természetesnek tartja, hogy az erdélyi magyar gyerekek megtanulják az állam nyelvét, és ez így is van rendjén. De annak is ugyanilyen természetesnek kell lennie, hogy a román gyerekek is tanulják a magyar nyelvet az iskolában. ” Az RMDSZ-elnök által mondottakra reagálva Vasile Puscas szociáldemokrata párti képviselő kifejtette: Markónak meg kellene tanulnia az alkotmány nyelvét és az ország törvényeit, mielőtt ilyeneket nyilatkozna. Puscas szerint az RMDSZ elnöke „megtartva az általa vezetett alakulat hagyományát, kétértelmű diskurzust támogat: Bukarestben a kormány hivatalos nyelve tetszik neki, amelyből megpróbál minél több hasznot húzni, míg Marosvásárhelyen egy másik hivatalos nyelvet kedvel”. /Ellentmondásos kampánynyelvezet. = Krónika (Kolozsvár), okt. 13./

Gilyán György, a magyar külügyminisztérium szakállamtitkára a nagykereki Bocskai-kastélyban rendezett sajtótájékoztatón elmondta: az október 21-én Szegeden tartandó negyedik magyar–román kormányülés egyik központi gondolata az infrastrukturális és a regionális fejlesztés lesz. /Készülnek a magyar–román kormányülésre. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

A kormány fennhatósága alá tartozó ügynökségek alkalmazottainak fizetésére, juttatásaira vonatkozó ellenőrzést rendelt el Calin Popescu-Tariceanu kormányfő, miután a médiában nagy port kavart többek közt Olosz Gergelynek, az Országos Energiaszabályozási Hatóság (ANRE) elnökének vagyonnyilatkozata. A kormányhivatal szerint a kormány fennhatósága alá tartozó ügynökségekben dolgozók fizetése, köztük az ANRE vezetőjének bére, nem egyezik meg azokkal a számokkal, amelyek a médiában megjelentek. A Gardianul szerint Olosz fizetése havi 50 ezer euróra rúg, miközben az ANRE honlapján jelenleg feltüntetett adatok szerint ez az összeg évi 115 449 lej. Az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) a NewsIn hírügynökség szerint szintén vizsgálja Olosz jövedelmét. Olosz Gergely a hatóság, a kormány és az RMDSZ elleni lejárató hadjáratnak, médialincselésnek nevezte a vádakat. A vagyonnyilatkozata évek óta nyilvános, hangsúlyozta. A vezérigazgatók fizetése bizalmas, tette hozzá. /O. M. : Lejárató hadjáratot sejt Olosz. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

Soha rosszabbkor nem jöhetett az RMDSZ-nek és a szövetség vezetői által az elmúlt 18 év során kitartó és áldozatos munkával létrehozott pénzügyi-gazdasági holdudvarnak az Olosz Gergely elnökölte energiaszabályozó hatóság bérpolitikája körül kipattant botrány. Miközben a kormány és a szakszervezetek között ádáz csaták dúlnak a parlament által a pedagógusoknak megszavazott ötven százalékos béremelés „általános kiterjesztése” miatt, miközben a miniszterelnök úton-útfélen hangoztatja: nincs pénz fizetésemelésére, a „követelőzők” azzal szembesülnek, hogy a kormánynak alárendelt állami intézmények vezetői horribilis összegeket vesznek fel különböző bérkiegészítések formájában. Például az energiaszabályozó hatóság tavalyi bevételi-kiadási mérlegén mutatkozó közel 42 millió lejes hiányt a büdzséből kellett támogatni, miközben az alig 250 alkalmazottat foglalkoztató intézmény 52 milliót fordított dolgozói javadalmazására. A többi állami vállalat, kormányügynökség vezetőjéhez hasonlóan Olosz elnökként – és közvetlen haszonélvezőként – jóváhagyta a béreket jócskán túlhaladó anyagi juttatásokat. Másrészt Olosz azzal is elkövet egy kapitális hibát, hogy az ANRE-nél betöltött tisztségéhez azután is foggal-körömmel ragaszkodik, hogy egy héttel ezelőtt átvette az Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármesterré választásával megüresedett képviselői mandátumot. Noha a képviselők és szenátorok jogállásáról szóló törvény értelmében Olosz összeférhetetlensége legtöbb 45 napig tarthat, a választások időpontjának közelsége miatt a politikus „kétlakisága” hetekig elhúzódhat. Az RMDSZ pedig a romániai magyar érdekképviselet meggyengítését célzó hadjáratként állítja be a kormányügynökségek háza táján tapasztalható Olosz-féle prémium-kiutalás megszellőztetését. /Rostás Szabolcs: Kliensek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 13./

Elégedetlen létfeltételeivel és jogállapotával a magyarországi románság, s a kisebbségvédelemnek kötelessége melléje állni. Ez Erdélyre is vonatkozik, még akkor is, ha az ember tisztában van azzal a manipulatív politikai célzatossággal, amivel a témát éppen a román–magyar közös kormányülés előtt karolta fel oly nagy előszeretettel a román sajtó. A tizenötezres és a másfél milliós kisebbségi népcsoport azonban nemcsak lélekszámában különbözik, hanem igényszintjében is, hiszen esélyei a megmaradásra ebből fakadnak. /B. Kovács András: Ködösítések évadán: más az igényszintünk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 13./

Egyetlen párttal sem zárják ki a szövetkezést a liberálisok, de jó lenne, ha maradna a jelenlegi helyzet, és az RMDSZ-szel alakíthatnak kormányt a választásokat követően – jelentette ki Bogdan Olteanu, a képviselőház PNL-s elnöke. Olteanu hevesen bírálta az ellenzéki Szociáldemokrata Pártot (PSD) populista megnyilvánulásai miatt. Mircea Geoana pártelnök például azt ígérte a külföldön dolgozó románoknak, hogy fejenként 25 000 euró üti a markukat, ha visszatérnek Romániába. /Olteanu: „Az RMDSZ-szel kormányoznánk tovább” = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

A kormány felügyelete alá tartozó ügynökségek, illetve hatóságok vezetőinek bére nem haladhatja meg a legmagasabb államtitkári fizetést, és az államtitkárok csak egy igazgatótanácsban lehetnek tagok – döntött a kormány, miután az állami vállalatok vezetőinek magas bére botrányt kavart a román sajtóban. /B. T. : A kormány korlátozza az ügynökségvezetők bérét. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

Napok óta az összes tévécsatornán, a lapok címoldalain a vezető hírek között számolnak be arról, hogy az országos energiafelügyelet korábbi és mostani vezére, Olosz Gergely Antal Árpád helyébe lépett a képviselőházban Az újságok azt írták, hogy Olosz fizetése havi ötvenezer euró lenne, s magánvagyona mesés. Később finomítottak az állításokon: a magas juttatásokat nem fizetésként kapta kollégáival együtt, hanem prémiumokként és kiszállási napidíjak formájában. Tény, hogy a kormány alá rendelt országos ügynökségeknél óriási pénzeket költöttek el a közpénzekből személyi kiadásokra. Ezt már régen szóvá tehette volna az országos számvevőszék. A miniszterelnök is nagyon későn és tétován nyilatkozott az ügyről. Az RMDSZ vezetőinek felelőssége, hogy megfelelő körültekintés nélkül döntöttek a kinevezésnél, így tápot adtak a magyarellenességnek. Egy kisebbségi szervezetnek, pártnak mindig a korrektség mintájának kellene lennie, szögezte le Magyari Lajos. /Magyari Lajos: Egy botrány és következményei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 14./

Eltérően magyarázta Basescu államfő és a miniszterelnök a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) október 14-i ülésének felfüggesztését. Basescu azzal indokolta döntését, hogy a CSAT tagjainak előzetesen nem mutatták be a nemzetbiztonsági szempontból fontos intézmények költségvetését, ugyanakkor kifogásolta a belügyminisztérium autóbeszerzéseit. Tariceanu kormányfő az elnök politikai játszmájának nevezte a vádakat. Felfüggesztette az október 14-i kormányülést Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök, mert a pénzügyi és a munkaügyi tárca vezetői csak a kormányhoz közvetlenül tartozó ügynökségek fizetéseit tartalmazó jelentéssel érkeztek a megbeszélésre, míg a kormányfő a minisztériumokhoz tartozó hatóságokét is kérte. /B. S. : Asztalt borított Basescu. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./

Jövő év végére összeköthetik a román és a magyar gázhálózatot, a villamosenergia-rendszereket már idén év végétől megosztja egymással a két ország – jelentette be október 14-én Budai Bernadett, a magyar kormány szóvivője. Budai Bernadett a szegedi román-magyar kormányülés napirendi pontjairól tájékoztatott. A kormányülésen nyilatkozatot ír alá a két kormány arról, hogy 2013-ig 250 millió eurót költenének majd a közös határ menti fejlesztésekre. A témák között szerepel az infrastruktúra-fejlesztés is. Szó lesz egyebek mellett az autópálya-összeköttetésekről és a Bécs–Budapest–Bukarest szupervonatról is. A gyorsvasút megépítéséről szóló pályázatot már 2009 márciusában benyújthatja Ausztria, Magyarország és Románia Brüsszelnek. Várhatóan döntés születik a kolozsvári Mátyás szoborcsoport felújításáról, a rekonstrukció jövő nyárig meg is valósulhat. A közös kormányülésen kiemelt téma lesz a kisebbségek ügye, ezen belül is az iskola-felújítások kérdése. Cseke Attila államtitkár, az együttes kormányülést előkészítő bukaresti bizottság vezetője megerősítette, hogy a jövő heti ülésen a két kormány öt nagy témakörben tárgyal: fejlesztéspolitikák összehangolása; közlekedés, gazdaság és pénzügyek; vidékfejlesztés és környezetvédelem; külügyi, védelmi, belügyi és közigazgatási, valamint a kultúra, az oktatás, a humánerőforrás-fejlesztés, a szociális ügyek és a kisebbségi kérdések terén való együttműködés. /Szegedi „kötődés”. Öt témakört érintenek a román–magyar kormányülésen. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./

Lemondott az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) elnöki tisztségéről Olosz Gergely, azzal indokolva döntését, hogy a közel 116 ezer lejes évi fizetéséről a sajtóban megjelent információk révén nem kíván ártani az általa két éve irányított intézmény hírnevének. Hangsúlyozta, hogy fizetése nem érte el a havi 50 ezer eurót. A kormány új rendelete értelmében a közintézmények vezetőinek havi illetménye egyenértékű lesz az államtitkárokéval (bruttó 6600 lej). A kormányügynökség-vezetők javadalmazása eltúlzottak – szögezte le a miniszterelnök, egyúttal közölte, az államtitkárok és más közalkalmazottak a jövőben csupán egyetlen kormányügynökség vagy -hatóság igazgatótanácsában foglalhatnak helyet. Az eddigi gyakorlat szerint a kormánytisztviselők korlátlan számú igazgatótanácsban vagy részvényesi közgyűlésben lehettek jelen. /Rostás Szabolcs: Olosz mégis lemondott. = Krónika (Kolozsvár), okt. 15./

Nincs kizárva, hogy a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) az RMDSZ-szel kell majd szövetkeznie, de a legjobb az volna, ha egyedül alakítana kormányt – jelentette ki Marosvásárhelyen Miron Mitrea, a PSD kampányfőnöke. Az RMDSZ épp eleget volt már hatalmon, jót tenne neki egy kis ellenzékiség, így talán sikerül majd ideológiailag is „letisztulni” – vélekedett Mitrea. /Mitrea: Jót tenne az RMDSZ-nek az ellenzékiség. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./

Kétszer is vesztett a kormány október 15-én az alkotmánybíróságon, amely a pedagógusok 50 százalékos béremelésének, valamint a fokozott nehézségű munkakörülmények között dolgozók nyugdíjemelésének is zöld jelzést adott. Ugyanezen a napon több ezer pedagógus tüntetett Bukarestben. A tiltakozók nagy elégtétellel fogadták a taláros testület döntését. A kormány korábban azért támadta meg az alkotmánybíróságon a parlament által megszavazott jogszabályt, mert szerinte a költségvetésben nincs fedezet a többletkiadásra. A Brüsszelben tartózkodó kormányfő jelezte: a kabinet fenntartja álláspontját, és leszögezte: a kormány továbbra is olyan intézkedéseket vesz figyelembe, amelyek hasznosak a gazdaság számára. Tariceanu megismételte, hogy a túlzott béremelés gazdasági válságba sodorja majd az országot. /Nem ütközik alaptörvénybe az 50 százalékos béremelés. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./

A román és magyar külügyminiszterhez fordul a Csongrád és a Temes megyei közgyűlés annak érdekében, hogy a két megyét érintő, határ menti közlekedési kapcsolatok fejlesztése is kerüljön a magyar–román kormányülés napirendjére – döntött a két testület október 15-én tartott együttes ülésén. A legfontosabb a Szeged–Temesvár vasúti kapcsolat helyreállítása. /Újjáépítenék a Szent-Gellért hidat. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 16./

Gyulán kap szobrot a magyarbarátnak nem nevezhető Andrei Saguna egykori, nagyszebeni ortodox püspök. Saguna azon román nemzetiségi vezetők közé tartozott, aki a függetlenségéért küzdő Magyarország elleni fegyveres felkelésre buzdítottak. Saguna 1849-ben a Román Nemzeti Bizottmány elnökeként még arra is kísérletet tett, hogy részt vegyen a Havasalföldön állomásozó orosz csapatok behívásában. Szolgálatait a Habsburgok belső titkos tanácsosi ranggal honorálták. A szoborállítás – a nagyszebeni, román-magyar kormányülésen eldöntött – tényére dr. Perjési Klára gyulai polgármester hívta fel a sajtó figyelmét. A település vezetője a hét várható eseményei között megemlítette a szobor alapkőletételét, az ortodox püspök személyével kapcsolatban nem bocsátkozott semminemű értékelésre. Azt viszont elmondta, ő is csak meghívottként vesz részt az eseményen. Alt Norbert gyulai képviselő elmondta, nem szerencsés döntés Gyulán és sehol az országban szobrot állítani olyan történelmi személyeknek, akik tevékenységük során következetesen magyar érdekek ellen cselekedtek. „Ezt sehol máshol a világon nem meri megengedni magának egy kormány vagy egy felelős vezető, sajnos erre csak Magyarországon van példa, melyek rossz, régi vágású beidegződéseken alapulnak. Államalapító Szent István királyunkról sajnos még nincs szobor városunkban, de ezúton kezdeményezem annak felállítását, ha máshol hely nem lévén, akkor a körzetemben. ” – mondta Alt Norbert. (Magyar Nemzet) /Gyulán állítanak szobrot a magyarellenes román püspöknek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 16./

Nyolc-tíz szándéknyilatkozat, egyezmény elfogadása várható a jövő héten Szegeden sorra kerülő magyar–román együttes kormányülésen. Ezek között van az egészségügyi szolgáltatások kölcsönös igénybevétele, valamint az oktatási és kutatási oklevelek elismerése. Cseke Attila, a román kormány főtitkárhelyettese ismertette az együttes ülés napirendjét. Felidézte, hogy az eddigi együttműködés eredményei közé tartozik a gyulai román és a csíkszeredai magyar főkonzulátusok, valamint a sepsiszentgyörgyi magyar és a szegedi román kulturális központok megnyitása, továbbá az egymegállásos határátkelés. Szegeden szóba kerülnek majd a korábban megszületett megállapodások is, amelyek jelenleg még folyamatban vannak. Ezek közé tartozik az Arad–Békéscsaba villamosvezeték és az Arad–Szeged gázvezeték megépítése. A határ menti vidékeket érinti az a nyilatkozat, amely a 112-es sürgősségi hívószám együttes működtetésére vonatkozik. /(borbély): Konkrét tervek a román–magyar kormányülésen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

A határ menti infrastruktúrafejlesztés lehetőségeiről tárgyalt október 16-án Szatmárnémetiben a román–magyar kormányközi bizottság. A közös kormányülést megelőző munkálatokon részt vett Bajnai Gordon gazdasági miniszter és Ovidiu Silaghi, a kis- és középvállalkozások, valamint a turizmus és szabadfoglalkozások minisztere. A tárgyaláson a közös kormányülésen elfogadásra kerülő dokumentumokat vitatták meg. /Román–magyar kapcsolódás: gáz, áram és autópályák. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./

Megjelent a hivatalos közlönyben az a kormányrendelet, amelynek értelmében a bukaresti kabinet 400 ezer eurót hagyott jóvá a Mátyás király szoborcsoport restaurálására. Az emlékmű rendbetételének költségeit a két kormány fele-fele arányban állja. /Tegnap jelent meg. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

Mindig a választások előtti hetekben, hónapokban derül ki, hogy a kormányzó pártok miként viszonyultak az ország közös nagy vagyonához, kik és mily módon dézsmálták meg azt. A jelenlegi, kisebbséginek is nevezett kormányról kiderült, hogy miközben irracionálisan felduzzasztotta az államapparátust, szabad kezet is adott embereinek. A nagy apparátus nem volt eredményes, hatékony, de igen sokba került. A rendőrség vezetői autóvásárlási tervvel akarják megdézsmálni a költségvetést, az iskolafelújításokra szánt pénz jelentős része a minisztérium környezetéhez tartozó vállalkozók zsebében kötött ki. A kabinet 225 ügynöksége, hivatala a hatalmas fizetések mellett alig tett valamit. Mindez elmondható az RMDSZ köztisztviselőinek zöméről is. Hírük jó ideje a megyékbe is visszajutott. Tökéletesen beilleszkedtek a balkáni mentalitású bukaresti közegbe. Néhány szerencsés kivételtől eltekintve (Borbély László, Korodi Attila) cselekedeteik hírét is alig lehetett hallani, s most is csak annyi jut el a magyar emberekig, hogy megtömték zsebeiket. /Simó Erzsébet: Nem ilyen lovat akartunk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 17./

Nem tartják meg az 1848-ban a magyar szabadságharccal szembeforduló román ortodox püspök, Andrei Saguna szobrának ünnepélyes gyulai alapkőletételét. A szoborállításról a tavalyi nagyszebeni román–magyar közös kormányülésen született döntés. A szobor felállítása ellen a Magyarok Világszövetsége is közleményben tiltakozott. Végül megszületett a döntés az alapkőletétel elhalasztásáról. /Elmaradt a gyulai alapkőletétel. = Magyar Hírlap (Budapest), okt. 18./

Az RMDSZ-t jelölte meg első számú szóba jöhető szövetségesként Bogdan Olteanu, a képviselőház elnöke a Nemzeti Liberális Párt (PNL) számára, amennyiben a választásokat követően a PNL alakíthat kormányt. Emellett nem zárta ki, hogy a két nagy párt, a Szociáldemokrata Párt vagy a Liberális-Demokrata Párt valamelyikével lépjenek koalícióra. /Balogh Levente: PNL: az RMDSZ az első. = Krónika (Kolozsvár), okt. 20./

A Partiumi Keresztény Egyetem /PKE/ vezetősége levélben kereste meg az október 21-én tartandó közös magyar–román kormányülés résztvevőit: Calin Popescu-Tariceanu román miniszterelnököt, Göncz Kinga külügyminiszter asszonyt, Törzsök Erika főigazgató asszonyt (Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya), Zilahi László főigazgató-helyettest, Cseke Attila kormányfőtitkárt, Gémesi Ferenc szakállamtitkárt, hogy a közös kormányülés napirendjére kerüljön az erdélyi–partiumi magyar magánegyetemi rendszer román költségvetési támogatása. „Ez annál is inkább időszerű, mivel egy megelőző közös kormányülésen maga a román fél tett ígéretet a támogatásra nézve, amennyiben és amikor az egyetemeinket akkreditálják” – olvasható az intézmény közleményében. Tőkés László EP-képviselő múlt héten Brüsszelben ugyanezen ügyben személyesen tárgyalt Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével. /Gyergyai Csaba: Sürgetik az állami támogatást. = Krónika (Kolozsvár), okt. 20./

175 millió új lejt utalt ki a kormány a magyarlakta megyéknek. A tartalékalapból kiutalt pénzt infrastrukturális fejlesztésekre, járdák, utak, hidak javítására, kultúrotthonok és más épületek felújítására, ivóvízhálózat bővítésére, illetve egyéb befektetések és folyóköltségek fedezésére fordíthatják az önkormányzatok. Kormánytényezőként az RMDSZ odafigyelt, hogy a támogatásból azok a települések is részesüljenek, ahol magyar közösség él. /Pénz a magyarlakta megyéknek. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 20./

Összesen 7,5 millió eurónyi befektetést vonzott négy év alatt a Kerelőszentpál községhez tartozó Búzásbesenyő. A községben többek között kiépítették az ivóvízhálózatot, felújítottak több iskolát, kultúrotthont, Búzásbesenyőben tornaterem is épült, valamint a község területén négy gyár létesült. A hét végén átadták a három kilométeres aszfaltozott utat. Az átadáson megjelent Markó Béla RMDSZ-elnök és Borbély László fejlesztési miniszter. Markó Béla beszédében rámutatott: a helyi közösség összefogott a megyei és központi önkormányzatokkal, így valósult meg a befektetés. Borbély László a polgármester hozzáállását dicsérte: kihasználta, hogy az RMDSZ kormányon van, és segített közösségén. A község több tekintetben is élen jár: itt írtak alá országos szinten elsőként szerződést csatornázási munkálatok támogatásáról az Európai Unió által biztosított vidékfejlesztési alapokból. /Útavató Búzásbesenyőben. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

Az előző magyar–román közös kormányülések: 2005. október 20. – Az első, Bukarestben tartott magyar–román együttes kormányülésen magyar részről Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mellett – a honvédelmi miniszter kivételével – a teljes kormány, román részről Calin Popescu Tariceanu kormányfő és 23 miniszter vett részt. Az ülésen tizenöt dokumentumot írtak alá és számtalan együttműködési projektről állapodtak meg. 2006. november 16. – A Budapesten tartott második magyar–román együttes kormányülésen Gyurcsány Ferenc kormányfő és Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnök jelenlétében a két kormány tagjai tíz kétoldalú együttműködési megállapodást írtak alá. 2007. november 14. – Nagyszebenben tartották a harmadik román–magyar közös kormányülést, amelynek napirendjén a romániai magyar kisebbségek helyzete, a kisebbségvédelmi kutatások összehangolása, a Sapientia Tudományegyetem ügye, a román–magyar együttműködés számos gazdasági, kulturális és infrastrukturális vonatkozása, a két ország energiaellátási függetlensége, a környezetvédelem szerepelt. /Magyar–román közös kormányülések kronológiája. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 21./

Együttes ülést tartott október 21-én a magyar és a román kormány Szegeden. A felek abban a házban kötötték meg kétoldalú megállapodásaikat, amelyben Kossuth Lajos és Nicolae Balcescu annak idején aláírta a két nemzet megbékéléséről szóló tervezetet. Calin Popescu-Tariceanu román miniszterelnök tizenöt miniszterrel (köztük Borbély László fejlesztési és Borbély Károly távközlési tárcavezető), államtitkárokkal érkezett. A késés miatt kétórás helyett mintegy kilencven percesre rövidült ülésen a két ország villamosenergiai és gázvezeték-hálózatának összekötéséről, az autópálya-összeköttetésekről és a Bécs–Budapest–Bukarest szupervonatról volt szó. A két kormány nyilatkozatot írt alá arról, hogy 2013-ig 250 millió eurót költenek közös határ menti fejlesztésekre, napirenden volt a határ menti egészségügyi együttműködés is. Áttekintettek környezetvédelmi kérdéseket, szó volt a verespataki aranybányáról. Egyezséget kötöttek a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport felújításának folytatásáról. Nem tértek ki a Magyarországra települtek nyugdíjának problémájára, a Partiumi Keresztény Egyetem román állami finanszírozására vagy a 112-es egységes európai hívószámmal kapcsolatos problémákra. A román kormányfő a 2005-ben, Bukarestben tartott első közös kormányülés egyik kiemelt napirendi pontjával, a romániai kisebbségi törvénnyel kapcsolatos újságírói kérdésre nem tudott optimista hangvételben válaszolni. Újságírói kérdésre Gyurcsány Ferenc az autonómiára a tőle már megszokott módon érvelt: ő „csakis az európai normákkal összhangban” képzeli el bármiféle autonómiaformák megvalósulását. – „Magyarország továbbra is ellenzi a verespataki aranybánya megnyitását” – szögezte le Gyurcsány Ferenc. A magyar kormányfőt kisebb csoport kifütyülte. „Hazaáruló!, Mocskos Gyurcsány!” – hangzottak a szidalmak. Tariceanu találkozott a magyarországi román közösséggel, biztatta őket: beszéljenek otthon is anyanyelvükön, és ragaszkodjanak nevük romános írásmódjához. Tariceanu elítélte a Magyarországon elterjedt „etnobizniszt” és a romániai magyar közösséggel példálózva hangsúlyozta: a magyarországi románok követeljék jogaik elismerését, érvényesítését. /Salamon Márton László: Közös ülések után házasságkötés Szegeden. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./ Az év végéig aláírhatják az előzetes kormányközi megállapodást a Nabucco-projektről – mondta a román miniszterelnök a magyar–román kormányülés után. A román miniszterelnök támogatja a kulturális autonómiát, de szerinte ennek nem szabad a kisebbség elszigetelődéséhez vezetnie. /Hamarosan megszülethet a kormányközi szerződés a Nabuccóról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./