A Boc-kormány a tavaszi ülésszak kezdete óta semmibe veszi a parlamentet és a parlamentarizmus eszméjét. Elengedhetetlen, hogy a következőkben a végrehajtó hatalom tartózkodjon a törvényhozói munkától és valóban csak rendkívüli esetekben hozzon törvényerejű döntéseket. Hagyja meg a parlamentnek, hogy az legyen, amit az alkotmány 61. cikkelye leír: az ország egyetlen törvényhozó hatalma – jelentette ki június 15-én a felsőház plénumában Cseke Attila RMDSZ-szenátor politikai nyilatkozatában. A szenátor emlékeztetett, hogy a kormány semmibe veszi az egyéni választókörzetekből bekerült honatyák munkáját: késve küldi el a véleményezését a törvénytervezetekhez. A 2009/61. sürgősségi kormányrendelet elfogadásával eltörölték a törvénytervezetek mellé csatolt, eddig kötelező hatástanulmány elkészítését. A rendelet szerint a kormány a jogszabályokat módosíthatja. Ez a kitétel nem csak alkotmányellenes, de súlyosan sérti az alkotmányt. /Mi szükség a parlamentre? Politikai nyilatkozat a 61. sürgősségi rendeletről. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 16./

A kommunista rezsim áldozatainak erkölcsi és anyagi kártérítéséért, jogaik érvényesítéséért kíván hatékonyabban küzdeni a Volt Politikai Foglyok Egyesülete – hangzott el a több mint 2500 tagot számláló szervezet Maros megyei képviseletének napokban megtartott évi közgyűlésén. Nistor Man, a megyei fiókszervezet elnöke elmondta: a volt politikai foglyok számát a rendszerváltás előtt közel egymillióra becsülték, az egyesület tagjainak száma azonban évről évre csökken. „A falun élők közül sokan panaszkodnak amiatt, hogy a helyi hatóságok nem akarják tudomásul venni, hogy a volt politikai foglyok adómentességet élveznek a törvény szerint. A polgármesteri hivatalok mindenféle új illetéket találnak ki, és arra hivatkoznak, hogy azokra nem vonatkozik a korábban meghozott törvény. Elfelejtik, hogy annak idején mindenünket elvették, nem volt jogunk a tanuláshoz” – mondta az elnök, aki 13 évet ült börtönben. Nagyon sok volt politikai fogoly nem kapta vissza elkobozott vagyonát. Az 1990-es évek elején nagyon sok államosított házat értékesített a kormány. Majd 2005-ben a kormány létrehozott egy pénzalapot, amelyből kártérítenék azokat a volt tulajdonosokat, akiknek az állam nem tudta természetben visszaszolgáltatni az ingatlanjaikat. Maros megyében azonban még senki nem látott egy banit sem, ami ebből az alapból származott volna. A Maros megyei szervezet egyik alelnöke, Bustya Dezső nyugalmazott református lelkész 1952-ben az úgynevezett IKESZ-csoport tagja volt. Illegális, kommunistaellenes szervezetet alakítottak. Harmincöten keveredtek bele az ügybe, mindnyájukat elítélték. „Feleségem is két évet ült, szintén az IKESZ-per nyomán. Annak idején olyan indokolással rehabilitáltak bennünket, hogy kiskorúak voltunk, amikor azok az események zajlottak, amiért korábban elítéltek. Így én is gyakorolhattam a református lelkipásztori hivatást. Persze ez nem mentesített a későbbi hátrányoktól és zaklatásoktól” – magyarázta Bustya Dezső. Jelenleg a volt politikai elítéltek minden börtönben eltöltött évért havonta 200 lejnyi kártérítést kapnak. /Máthé Éva: Erkölcsi, anyagi kártérítésért küzdenek a volt politikai foglyok. = Krónika (Kolozsvár), jún. 16./

Az RMDSZ kezdeményezésére a Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatásával a két alakulat egyszerű indítványt nyújt be a közigazgatás témájában, jelentette be június 15-én Cseke Attila szenátor-frakciótitkár azt követően, hogy a szenátus plénuma elutasította a két párt által előterjesztett egyszerű indítványt védelmi kérdésben. Nem került sor június 16-án az RMDSZ és a PNL által benyújtott másik egyszerű indítvány megszavazására sem, amelyet a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött megállapodás kapcsán terjesztettek be. Cseke Attila elmondta: Az SZDP–PD-L kormányzás = a Nemzeti Megmentési Front önkényes közigazgatásának visszaállítása című indítványban tételesen felrótták a Boc-kormánynak az államigazgatásban ejtett eddigi ballépéseit. Nem tartja tiszteletben az önkormányzatokat, felborítja a kisebbségek arányos képviseletét, ellehetetleníti a nehezen kialakított köztisztviselői állományt, mindent politikai befolyás alatt akar tartani, és az alkotmánynak ellentmondva, már a törvényhozást is felülbírálja – sorolta Cseke Attila. Leváltottak minden korábban kinevezett igazgatót, azokat is, akik szakmailag bizonyítottak, politikai irányítás alá vonták a dekoncentrált intézményeket és ezzel szinte lehetetlenné tették a sokat hangoztatott decentralizációt is. A nagy spórolás idején a kormánystruktúrában dolgozók száma nemhogy csökkent volna: kifejezetten gyarapodott. /Egyszerű indítvány a közigazgatásról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

A kormány a hétvégén száz kisadót szüntetett meg, s várhatóan június 16-án újabb nyolcvan illetékfajtát számol fel. – A túlbürokratizált adórendszer csökkentését már több éve javasolták. Emil Boc miniszterelnök bejelentette, hogy a 491-féle adónemből összesen 186 esetben tettek javaslatot a csökkentésre vagy felszámolásra. További nyolcvan adónemet a kormány miniszteri rendelet keretében szüntet meg. A bürokrácia az egyik legtöbbet kifogásolt tényező Romániában az üzleti élet képviselői részéről. /Kovács Zsolt: Egyelőre marad a minimáladó. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

Nemrég jelent meg a Hivatalos Közlönyben az a kormányhatározat, amely alapján májusban bonyolított le jelentős pénzelosztást a Boc-kabinet. Több mint 142 millió lejt utaltak ki a kormány tartalékalapjából, 110 milliót célirányosan, településeknek, 24,7 milliót bizonyos megkezdett munkálatokra, illetve 7,3 milliót kizárólag ortodox egyházi beruházásokra. A székelyföldi megyék alig kaptak valamit. Háromszék az országos alap 0,4 százalékát kapta, még kevesebb, 0,3 százalék jutott Hargita megyének, ott is elsősorban a románok lakta településeknek. Egyetlen vasat sem kapott Háromszék a célirányos 24 millióból, Hargita megyének ebből négymillió jutott, hárommillió maroshévízi beruházásokra. /Farkas Réka: Székelyföld hátrányos megkülönböztetése. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 17./

Június 19-én a Szociáldemokrata Párt (PSD) országos ügyvezető testületének ülésén, a szociáldemokratáknak a Demokrata Párttal (PD-L) való viszonyáról tárgyaltak. Előzőleg felröppent az a hír, miszerint a szociáldemokraták szakítanának koalíciós partnerükkel. A megyei pártelnökök többsége támogatja ezt a megoldást, elégedetlenek a kormány működésével. Döntés nem született. /B. T. : Szeptemberben dönt a PSD a kilépésről. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

Egyre többen szülnek a határ túloldalán, mert lényegesen jobb körülményeket találnak a várandós anyák Magyarországon. Nem csupán magyar nemzetiségűek döntenek úgy, hogy odaát hozzák világra gyermeküket. Cseke Attila RMDSZ-es szerint a szolgáltatások és az infrastrukturális különbségek megszüntetése érdekében a mostaninál több pénzt kellene fektetni a régióba, azonban a jelenlegi kormány az előzőnél 8,4-szer kevesebbet szán a Bihar megyei egészségügyre. /Biharnak elsőbbség járna. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jún. 22./

Nagy tömegeket mozgatott meg az a gyergyószentmiklósi lakossági fórum, amelyet a távhőszolgáltatás tisztázása érdekében hívtak össze. A városban nincs meleg víz. A fórumot az RMDSZ helyi szervezete hívta össze. Gyergyószentmiklóson több mint két hete nincs melegvíz-szolgáltatás, mert a felhalmozott gázszámlák miatt a földgázt szolgáltató Hargita Gáz Rt. elzárta a gázcsapot. A vitában Mezei János polgármester a távhő- és melegvíz-szolgáltatás egy magyarországi szakmai befektetőnek való átruházásában látta a fűtésgondok megoldását, Pál Árpád képviselő továbbra is kitartott amellett, hogy pályázati úton kormány- és uniós pénzeket kellene megszereznie az önkormányzatnak, és meg kellene tartania a szolgáltatást a város tulajdonában. /Jánossy Alíz: Továbbra sincs meleg víz Gyergyószentmiklóson és kérdéses a téli fűtés is. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./

Felelősségvállalással terjesztette a parlament elé a kormány a büntető és a polgári törvénykönyvet, amelynek célja a hazai jogrendszer megreformálása. Az ellenzéknek három napja van, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtson be a kormány ellen, de az RMDSZ nem támogatja az indítványt. Emil Boc miniszterelnök szerint az új törvénykönyvek a romániai igazságszolgáltatás felgyorsítását és a törvények egységes alkalmazását szavatolják. /B. T. : Megosztott ellenzék a törvénykönyvek ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

Hiába nyert pert különböző juttatások kifizetésére számos közalkalmazotti réteg, az idei évre vonatkozó juttatásaikat nem fizeti ki a kormány, mivel erre nincsenek források. A kifizetendő összegeket átütemezték. A kormány a fizetésképtelenség miatt szembement a követelésekkel, egy kormányrendelettel. /Hecser Zoltán: Pénz helyett kormányrendelet. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 23./

Szinte kizárólag csak a saját pártjukból származó polgármesterek által vezetett települések számára osztogatott pénzt a kormány tartalékalapjából, mondta el június 23-án napirend előtti felszólalásában Kelemen Hunor parlamenti képviselő, az RMDSZ ügyvezető elnöke. A többségében magyarlakta Kovászna, Hargita és Maros megyékben kizárólag csak a nem RMDSZ-es polgármester vezette települések részesültek támogatásban. /M. Á. Zs. : Kelemen: csak sajátjainak osztogatott a Boc-kormány. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

A kormány „vállalta” a polgári és büntető törvénykönyveket, ami azt jelenti, hogy nem vállalta ezekről sem a közvitát, sem a parlamenti szakaszonkénti vitát. A felelősségvállalással a kormány semmit sem kockáztat, egy esetleges bizalmatlansági indítványnak semmi esélye kikezdeni a kabinet biztonságát, a koalíció kényelmes többséggel rendelkezik a parlamentben. /Újvári Ildikó: Vállalni és nem vállalni. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

Erdélynek azokon a vidékein, ahol a magyarság többségben él, az utakon egymást követik a gödrök és a foltok. A mindenkori kormányoknak általában csak a székelyföldi, az érmelléki, a szilágysági magyarlakta részek útjaira nem jut soha pénze. Az Udvarhelyszéket Erdővidékkel összekötő, lassan hírhedté váló 131-es országútról egy szót se, mert annak bizonyos szakaszait a legutóbbi magyar világban újították fel rendesen. Az úthálózat tekintetében a mindenkori államvezetés tudatosan zülleszti ezeket a vidékeket. Mert el lehet képzelni, hogy mekkora lendületet, gazdasági pezsgést, tehát gazdagodást, tehát némi önállósulást is eredményezne, ha ezeken a – többségében magyarlakta – vidékeken nyugodtan járnának-kelnének, üzletelnének a tőkét behozó külföldi vállalkozók és turisták. /Benkő Levente: Tudatos züllesztés. = Krónika (Kolozsvár), jún. 24./

A korrupciójáról mindenkor nevezetes Romániának még soha nem volt olyan hivatalban lévő kormánya, amelynek egy időben nyolc minisztere ellen is vizsgálat folyik. Az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) a Boc-kabinet nyolc tárcavezetőjének vagyonnyilatkozata kapcsán fogott gyanút. /Bogdán Tibor: Boc-kabinet: nyolcat egy csapásra? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

Az önkormányzati vezetők fontosnak tartják a dencetralizációt, de attól tartanak, hogy a kormány terveiben a decentralizáció a pénznélküli hatáskörök átadását jelenti majd – hangzott el június 25-én azon a sepsiszentgyörgyi találkozón, melyen félszáz Kovászna és Hargita megyei önkormányzati szakember és a két székely megye elöljárói tanácskoztak közös dolgaikról. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke kifejtette: elindították a Székelykapu programot, amelynek keretében támogatják a régi kapuk restaurálását. Támogatják a régészeti kutatásokat, amelyek során feltárják, és közszemlére teszik a történelmi helyeket, de egyeztettek a faluképvédelemről is. Sepsiszentgyörgyön a tanácskozáson eldöntötték, hogy közös székelyföldi kitüntetést is létrehoznak, és megszervezik a székelyföldi napokat, támogatják a lovasfogatversenyt, a kerékpáros körversenyt, illetve közös irodalmi pályázatot hirdetnek. Egyeztettek a Székelyföldi Termék márkanév bevezetéséről. /Kovács Zsolt: Közösködnek a székely megyék. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

Ideges hangulatban kezdődött a Kovászna Megyei Tanács ülése június 25-én: Tamás Sándor tanácselnök és a prefektus éles szóváltásba keveredett a megyezászló miatt. A megyeháza gyűléstermében ugyanis – amelyet közösen használ a prefektusi hivatal és a megyei tanács – az önkormányzat ülése előtt a prefektusi hivatal szervezésében zajlott egy összejövetel, ennek végeztével pedig a bevonuló tanácstagok meglepődve vették észre, hogy a megye zászlaja a földre került. Az önkormányzat elnöke által behívott Codrin Munteanu prefektus idegesen magyarázta Tamás Sándornak, hogy jobb lenne a megye fejlesztésével foglalkozni, mire ez utóbbi visszavágott, hangsúlyozva: a lobogó az önkormányzat leltárában szerepel. Tamás Sándor azt még el tudja fogadni, hogy prefektus mindig leveszi a román és az európai uniós zászló mellől Kovászna megye hivatalos lobogóját, de azt már nem, hogy minduntalan elfelejti azt visszatenni. Szerinte tisztelettel kellene viszonyulni ezekhez a szimbólumokhoz annál is inkább, mert a zászló használata szabályos és törvényes, a kormány is jóváhagyta a rajta szereplő címert, és az önkormányzat is elfogadta tavaly. /Földre került a megyezászló. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 26./

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ parlamenti képviselői beadvánnyal fordultak az Alkotmánybírósághoz a kormány hatáskörébe tartozó, helyi érdekeltségű közüzemek vezetőinek leváltásáról szóló sürgősségi kormányrendelettel kapcsolatban. A kormány egyetlen célja a szóban forgó intézmények teljes politizálása. A kormány nem a helyi közigazgatás gördülékenyebbé tételét kívánta elérni a decentralizált intézmények vezetőinek a leváltásakor. /Beadvány az igazgatók leváltása ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

Június 27-én az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa – hosszas vitát követően, amely során többen is Markó Bélát találták volna a legalkalmasabbnak -, szavazással döntött, hogy elfogadja a Szövetségi Állandó Tanács javaslatát, és Kelemen Hunor ügyvezető elnököt 67 igennel, 19 ellenszavazattal fogadta el az RMDSZ államfőjelöltjének. Kelemen Hunor hangsúlyozta, üzenethordozó lesz a kampányban. Ez az üzenet elsősorban az erdélyi magyarok üzenete lesz. Markó Béla megtisztelőnek tartja, hogy sokan őt jelölték volna, viszont az RMDSZ elnökének az elkövetkező időszakban többféle feladata van. Az ultranacionalizmus fölerősödése, a Nagy-Románia Párt előretörése közepette oda kell figyelni, hogy ez hogyan befolyásolja a többi pártot, oda kell figyelni a magyar önkormányzatok munkájára. Markó aggodalommal szólt arról, hogy a kormány egymás után hozza a rosszabbnál rosszabb döntéseket, figyelmeztetett a magyar vezetők eltávolítására, arra, hogy leállt sok infrastrukturális beruházás. /Mózes Edith: Markó Béla: „Csak az összefogás adhat távlatokat”. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 29./

A szenátus jogi bizottsága törölte a kormány hatáskörét bővítő 2009/61. sürgősségi kormányrendelet két cikkelyét. Az első módosítás értelmében a kabinetnek nem lesz joga ahhoz, hogy módosítson vagy hatályon kívül helyezzen elfogadott, de még életbe nem lépett jogszabályokat. A másik módosítás szerint továbbra is kötelező a hatástanulmány elkészítése a kormány által beterjesztett törvényjavaslatok esetében is, kivéve a felelősségvállalással elfogatott tervezeteket. A változtatások Cseke Attila RMDSZ-szenátor által beterjesztett javaslatoknak megfelelően történtek. Az RMDSZ már megjelenésekor tiltakozott a sürgősségi rendeletet ellen. /A szenátus korlátozta Bocék hatáskörét. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

Előbb cáfolták, rövidesen tényként fogják kezelni a kormánytagok a költségvetési alkalmazottak béralapjának 40 százalékos csökkentését. Az intézkedés ugyanis része a Nemzetközi Valutaalappal megkötött hitelegyezménynek Mindenki teszi a dolgát: a kormány bekeményít; a Szociáldemokrata Párt próbál elhatárolódni a népszerűtlen intézkedésektől; az államfő pedig szavazatgyűjteni megy Csíkszeredába, Marosvásárhelyre, és csöndesen távolodik attól a kormánytól, amelynek létrejöttét nemrég még személyes sikerének tekintette. Emil Boc lassan magára marad a válsággal. /Székely Ervin: A miniszterelnök magányossága. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

Idén folytatódhat az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei szakaszának az építése, mert a kormány újabb összeget folyósít az építő amerikai Bechtel cégnek. A Bechtel szerint eddig 18 kilométert már befejeztek, és újabb 12 kilométeren megépítették az alapot. /Tovább épül az autópálya. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

Zajlik az érettségi vizsga. Egy bő héttel ezelőtt még azt lehetett hallani, hogy a tanárok nem hajlandók részt venni a vizsgán, mert idén a tavalyi összegnek csak töredékét fizetik a nem kis felelősséggel járó munkáért. A jelenleg hatalmon lévők fogadták el ellenzéki többségük révén a pedagógusok bérének 50 százalékos emeléséről szóló törvényt, az akkori kormányzat figyelmeztetése ellenére. Basescu államfő kihirdette a törvényt. /Sarány István: Ki bizonyítja érettségét? = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 1./

Nyolc politikai nyilatkozat, 17 kérdés és 5 interpelláció a szakminiszterekhez, egy további a miniszterelnökhöz, négy törvénykezdeményezés, valamint 52 felszólalás a szenátus plénumán, Bihar megyében pedig a hét irodában 13 fogadóóra – így számszerűsíthető Cseke Attila szenátor féléves tevékenysége. Megállapította, hogy Boc-kabinet semmibe veszi a parlamentet, egyre-másra bocsátja ki a hevenyészetten megszerkesztett rendeleteket. /Cseke: a kormány semmibe veszi a parlamentet. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 4./

Szakembereket toboroz a Kovászna megyei közintézmények élére a felsőháromszéki RMDSZ – jelentette be Albert Álmos területi elnök. Elmondta, az elmúlt időszakban bebizonyosodott, hogy amikor az RMDSZ kormányon van, jobban tudja érvényesíteni a magyar közösség érdekeit. Úgy vélte, valószínű, hogy az államelnök-választások után feloszlik a jelenlegi kormánykoalíció, ezért a szövetség készül a kormányzásra. Biztosítani fogják, hogy minden szakterületen legyen felkészült, és az igazgatói, vagy más vezető beosztást vállaló szakemberük. Albert Álmos utalt arra, hogy a több mint 70 százalékban magyarok lakta Háromszéken csupán az intézményvezetők 40 százaléka volt magyar nemzetiségű. Jelenleg az új kormány intézkedései nyomán a 39 Kovászna megyei közintézmény közül csak hatnak az élén maradt magyar igazgató. /Bíró Blanka: Kormányzásra készül az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), júl. 7./

A kortárs erdélyi magyar képzőművészetnek szentelt múzeum létrehozását javasolja Jakobovits Miklós, a Barabás Miklós Céh alelnöke, mely elképzelést a szakma és a politikum is támogatja. A Nagyváradon élő festőművész azért látja indokoltnak az intézmény létrehozását, mert véleménye szerint az erdélyi magyar képzőművészet nincs valós értékének megfelelően képviselve a múzeumok állandó kiállításain. Jakobovits Miklós elképzelése szerint az erdélyi magyar képzőművészeti múzeum gyűjteményének gerincét a két világháború közötti időszak legjelentősebb alkotóinak munkái képeznék – a nagybányai iskola, a székelyföldi festők és a kolozsvári iskola művészeinek munkái. A múzeumban természetesen a kommunizmus idején alkotó művészek és a rendszerváltás utáni időszak jelentős alakjainak munkái is helyet kapnának. A 90-es évek elejétől Jakobovits egy sor hazai és anyaországi politikai és közéleti személyiséget próbált megnyerni a tervnek. Beszélt a múzeumprojektről Tőkés László püspöknek, a fideszes Németh Zsoltnak, de kért segítséget az RMDSZ Művelődési és Egyházügyi Főosztályának a vezetőjétől, Szép Gyulától is. A Barabás Miklós Céhnek semmiféle anyagi háttere nincs, nem kapnak támogatást sem a magyar, sem pedig a román kormánytól. A művész szerint Kolozsvár lenne az ideális helyszín a múzeum létrehozására, de Nagyváradon is el tudja képzelni a múzeumot. Ujvárossy László nagyváradi grafikusművész, a Partiumi Keresztény Egyetem Művészeti Karának megbízott dékánja szerint is indokolt a kortárs erdélyi magyar képzőművészeti múzeum létrehozása. Vargha Mihály szobrász, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója maga is évek óta dédelget egy ilyen tervet. A Székely Nemzeti Múzeum 1990 óta teret biztosít kortárs erdélyi magyar képzőművészeknek is, de ez nem elég. Vargha Mihály szerint Sepsiszentgyörgy megfelelő helyszín volna egy ilyen intézmény számára. Csíkszeredában megvalósult már egy hasonló kezdeményezés, a 2005 és 2007 között létezett Kortárs Képzőművészeti Galéria és Múzeum (KO. KE. M). A Nyitott Műhely Egyesület működtette intézmény időszakos kiállításokat rendezett, de saját gyűjteménye is volt. Azért szűnt meg, mert az önkormányzat nem újította meg a helyiség bérleti szerződését. /Pengő Zoltán: Új erdélyi magyar képzőművészeti múzeum terve körvonalazódik . = Krónika (Kolozsvár), júl. 7./

A magyar igazgatók leváltását is szóvá teszi július 10-én Bukarestben román partnereinek Szabó Vilmos magyar külügyi államtitkár, aki hivatalos tárgyalásai előtt Maros, Hargita és Kovászna megyében folytat megbeszéléseket az ottani magyar és román önkormányzati vezetőkkel. „Az utóbbi időben a magyar kisebbséget egy nagyon fontos kérdés, a magyar tisztségviselők leváltása foglalkoztatja. Fontos feladata lesz a két kormány politikusainak meghatározni a mértékét annak, ami egy hatalmi váltáskor elfogadható, és ami még nem jelent diszkriminációt. Ebben most még teljesen eltér az álláspontunk, de ahogy máskor is sikerült közös megegyezésre jutnunk, remélem, most is megtaláljuk a megoldást” – mondta az államtitkár, aki Marius Pascan Maros megyei prefektussal folytatott megbeszélését megnyugtatónak nevezte. A prefektus együttműködésről, román-magyar békés együttélésről számolt be. Szabó szerint „ha mindez a valóságban is így van”, megnyugtató a számára. Szabó Vilmos elmondta, fontos a magyar kormánynak a romániai magyarság ügye, de ez nem jelenthet Románia belügyeibe való beavatkozást. A marosvásárhelyi tanácskozáson szó esett még egy közös romastratégiáról is, amely több kelet- és közép-kelet-európai ország együttműködésén alapszik. /Antal Erika: A leváltásokat is szóvá teszi Szabó. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

Az idei közös magyar–román kormányülés napirendjének előkészítésében a két országban élő nemzeti kisebbségek képviselőinek is részt kell venniük – mondta Bukarestben Szabó Vilmos magyar külügyi államtitkár, hangsúlyozva: az RMDSZ megkerülhetetlen tényező a két ország kapcsolatában. A kormányülés helyszínével kapcsolatban felmerült az a lehetőség, hogy az együttes ülésre Kolozsváron kerüljön sor. Szabó Vilmos bukaresti hivatalos tárgyalásai előtt az RMDSZ székházában tanácskozott Markó Bélával, a szövetség elnökével, aki megkérte az államtitkárt: vesse föl a romániai magyarságot érintő problémákat a román külügyminisztériumban folytatandó tárgyalásain, elsősorban azt, hogy az utóbbi időben tömegesen távolítják el a magyar szakembereket a különböző intézmények éléről. /Kolozsváron lesz a közös kormányülés? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./

Az RMDSZ irányítására készíti fel Markó Béla Kelemen Hunort – állította Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, aki szerint ezzel magyarázható a képviselő államfőjelöltként való indulása. Úgy véli, Markó Béla új elnököt akar helyezni a szövetség élére, és most készíti fel Kelemen Hunort. Az MPP elnöke hangoztatta, az RMDSZ nem rendelkezik egy olyan politikai programmal, amely a magyar kisebbség közösségi jogait védelmezné, hanem egyedüli ambícióját a kormányra való kerülés képezi. /Beszólt Szász Jenő: RMDSZ-irányításra készítik fel Kelemen Hunort. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 11./

Az ősszel Romániában tartandó újabb magyar–román közös kormányülés előkészítését tekintette át Szabó Vilmos magyar külügyminisztériumi államtitkár hétvégi bukaresti tárgyalásain. A lehetséges témakörei között szerepelnek az európai uniós projektek, az energiaügyi együttműködés, az utak és határátkelők korszerűsítése, a Duna-stratégia, a régiós fejlesztések. A magyar fél emellett megerősítette az Emil Boc miniszterelnök budapesti látogatására szóló meghívást. Ezt augusztus 12-re időzítenének – arra a napra, amikor a Puskás Ferenc Stadionban a két ország nemzeti labdarúgócsapata barátságos mérkőzést játszik a Veszprémben meggyilkolt román kézilabdázó, Marian Cozma emlékére. A kisebbségi vegyes bizottság újabb ülésének a lehetőségéről is beszéltek, ezen Szabó Vilmos szerint mihamarabb át kellene tekinteni az előző két találkozó dokumentumait, amelyekből eddig nem született még jegyzőkönyv. Megvitatták a romániai magyar intézményvezetők tömeges leváltásának az ügyét is. A román fél szerint nincs szó a magyar kisebbséget hátrányosan érintő megkülönböztetésről. A magyar fél viszont úgy tartja: nem függhet választási eredményektől az, hogy a 30 és 80 százalék közötti arányban magyar lakossággal rendelkező területeken a helyi intézményekben ennek a kisebbségnek saját képviselői legyenek. Szabó Vilmos a hivatalos tárgyalások előtt az RMDSZ bukaresti székházában tanácskozott Markó Béla szövetségi elnökkel is. /Szávuj Attila: Leváltásoktól futballmeccsig. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./

Az utóbbi húsz évben minden kormány, minden tanügyminiszter, sőt újabban az államfő is elkezdte a maga oktatási reformját, és mindig a zéróról indult, törölve mindazt, amit az őt megelőző beindított. Így produkálja Románia Európa egyik leghosszabban tartó mutatványát, az aktív egy helyben topogást. Az iskolából kikerülők szinte semmit sem hasznosíthatnak abból, amit nekik tanítanak. Egy európai felmérés szerint Romániában a líceumot végzett fiataloknak több mint a fele funkcionális analfabéta, e tekintetben Románia első Európában. A romániai tanügy nem engedi meg azt, hogy a romániai magyar gyermeknek az anyanyelv tanításától eltérő, más módszertan szerint oktassák a román nyelvet. Mert akkor esetleg megtanulja! És akkor nem uralkodhat rajta a hatalom a többség kénye-kedve szerint. /Zsehránszky István: A félkegyelműek és a funkcionális analfabéták. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./