Constantin Strujan Hargita megyei prefektus menesztését kérte Emil Boc kormányfőtől Gyerkó László szenátor politikai nyilatkozatában Strujan azon kijelentései miatt, amelyeket egy román lapnak tett a csíkszentkirályi és csíkszentmártoni magyar–roma konfliktusok kapcsán. Gyerkó azt is elvárná, hogy Boc kérjen bocsánatot a magyar közösségtől a kormány helyi képviselője nyilatkozatai miatt. „A székelyföldi magyar közösségnek nincs szüksége egy olyan kormányképviselőre, aki felelőtlenül nyilatkozgat, és konfliktust gerjeszt” – mondta Gyerkó. A Cotidianulban megjelent cikk után Strujan azt nyilatkozta, a cikk nem tükrözi helyesen az újságírókkal folytatott beszélgetését. /M. Á. Zs. : Gyerkó: Strujan vegye a kalapját. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

Még mindig nem ismert, hol tartják október 10-én a román-magyar kormányülést. A román kormány szóvivője augusztus 27-én közölte: a közös kormányülést a román fővárosban tartják, de egy nappal később ezt sem a magyar kormányszóvivő, sem Gémesi Ferenc, a szervezésben illetékes nemzetpolitikai szakállamtitkár nem erősítette meg. A továbbiakban mindenképpen szeretnénk bevonni az RMDSZ-t is a napirendi pontok előkészítésébe – magyarázta Gémesi. Cseke Attila szenátor a múlt héten interpellált a szenátusban: felszólította a miniszterelnököt, számoljon be arról, milyen módon tesz eleget a román fél a legutóbbi, szegedi közös kormányülésen tett ígéreteinek. Tavaly, október 21-én, Szegeden négy nyilatkozatot és egy egyezményt írtak alá a kormányok képviselői a magyar-román kormányülés után. /Elakadt helyszínelés. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

Szeptember 7-én bocsátották a nyilvánosság elé azt az oktatási törvénytervezetet, amelyért a kormány szeptember 15-én felelősséget vállal. Nehéz helyzetben voltunk, mutatott rá Kötő József RMDSZ-es képviselő, 7-én jelent meg a kormány honlapján az új, 300 oldalas dokumentum, s a parlamenti pártoknak 10-ig le kellett adniuk módosító javaslataikat. Az RMDSZ benyújtotta több cikkelyre vonatkozó javaslatait. A tervezet demokratikusabb, nyitottabb szemléletű, mind a most érvényben levő törvény. Azonban sérelmes kitételek is maradtak a tervezetben. Románia történelmét és a földrajzát továbbra is románul oktatnák. Ezt az RMDSZ elutasítja, továbbá a külön tanterven és tankönyvön alapuló románnyelvoktatást ki akarják terjeszteni a középiskolai szintre is. /Nagy-Hintós Diana: Kötő: Jövőtől lépne életbe az új tanügyi törvény. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./ Az RMDSZ egy sor módosító javaslatot nyújt be az oktatási törvény tervezetéhez, jelentette be Korodi Attila RMDSZ-es parlamenti képviselő. Az RMDSZ többek között azt javasolja, hogy az egyházi iskolák ugyanabban a bánásmódban részesüljenek, mint a többi, állami finanszírozású iskola. Az RMDSZ arányos képviseletet akar a nemzeti kisebbségek számára a megyei tanfelügyelőségek vezetőségében. /Oktatási törvénytervezet. Az RMDSZ módosításai. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 11./

A kormány úgy döntött, felelősséget vállal a parlamentben három olyan törvényért, amelyeket az európai fórumok és a nemzetközi pénzintézetek is sürgetnek. Az első jogszabály a közalkalmazottak egységes bérezéséről, a második a kormányzati ügynökségek összevonásáról és karcsúsításáról szól, míg a harmadik az új oktatási törvény. Mindhárom tervezet hatalmas ellenkezést és tiltakozásokat váltott ki. A munkavállalók képviselői azt kérték, hogy a kabinet vonja vissza a tervezeteket. Boc miniszterelnök azonban hajthatatlan. A tanügyi szakszervezetek úgy döntöttek, hogy a szeptember 14-i tanévkezdésen a politikusok szereplését bojkottálni fogják, másnap pedig a parlament épülete előtt szerveznek tiltakozást. Rendkívül elégedetlenek a tanárok, az orvosok és rendfenntartó erők alkalmazottai, akiknek bére 20–30 százalékkal csökkenne. Mintegy két hete sztrájkolnak a bírók is. Az új oktatási törvényt az RMDSZ is bírálta. A szövetség azt követelte, hogy a jogszabály írja elő: a magyar tannyelvű oktatási intézményekben a román nyelvet külön tanterv szerint, a többségi iskolákban használtaktól különböző tankönyvekből – azaz idegen nyelvként – oktassák. /Hajlik a kompromisszumra a kormány. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

Újból beszélnek arról, hogy az instabil kormánykoalíció felbomlása esetén az RMDSZ jó eséllyel pályázik az újabb kormányzati szereplésre. Most Vasile Blaga, a Demokrata–Liberális Párt főtitkára lebegtette meg a koalíció lehetőségét az RMDSZ előtt. Az RMDSZ eddigi reakcióiból arra lehet következtetni, hogy nem lenne ellenére a kormányra kerülés. A kormányszereplés nem öncél, és ajánlatos jól felmérni, hogy milyen lehetőségek várnak az ellenzékiségét kormányzati stallumokra cserélő alakulatra. A gazdasági válság és a kabinet kapkodása miatt robbanásközelivé vált a szociális helyzet. Ilyen körülmények között ajánlatos háromszor is meggondolni, hogy érdemes-e vállalni annak az ódiumát, hogy a PSD–PDL-kormány által gerjesztett káosz miatt az RMDSZ vigye el a balhét. A másik az, hogy az RMDSZ így, ellenzékben sokkal hatékonyabban hallathatja a hangját a kisebbségi jogok ügyében, hiszen nem kötik a kormányzati kötelezettségek. /Balogh Levente: Szirénhangok. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./

Nem vesznek részt a liberális képviselők és szenátorok a parlament két házának szeptember 15-én tartott együttes ülésén, amelyen a Boc-kormány felelősséget vállal az oktatási, az egységes közalkalmazotti bérezési, illetve a kormányzati ügynökségek összevonását szabályozó törvénytervezetekért. Ami pedig az ezt követő államfői beszédet illeti, a PNL-s törvényhozók végig fogják hallgatni Traian Basescu elnök beszédét, de elsősorban az államfői hivatal, a parlament intézménye iránti tiszteletből – jelentette be Crin Antonescu, a párt elnöke. /Bojkottálja a PNL a felelősségvállalást. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

Lakatos Péter RMDSZ-es parlamenti képviselő Nagyváradon tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy javasolni fogja, az októberi román–magyar közös kormányülést ne Bukarestben, hanem Balatonőszödön tartsák, mert van ott egy olyan gyűlésterem, ahol a politikusok valamitől vezérelve igazat mondanak... Emil Boc miniszterelnöknek pedig végre igazat kellene mondania, be kellene vallania, hogy „a kormány beiktatása óta hazudik reggel, délben és este. ” – fogalmazott a politikus. Lakatos kiemelte, Emil Boc felelősségvállalással elfogadandó törvénytervezeteiről tárgyaltak, az összesen 773 beérkező módosító javaslat közül 39-et fogadtak el. Ezek többsége 2015-re szól, illetve arra vonatkozik, hogy egyes bizottságok összetételét hogyan határozzák meg. „Így nehéz azt mondani, hogy a kormány hajlik a parlament észrevételeinek, javaslatainak az elfogadására” – mondta az RMDSZ-es képviselő. A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) legutóbbi plenáris üléséről Lakatos Péter elmondta, öt év kellett ahhoz, hogy végre egy mini parlamentként működjön a KMKF, és hogy összeálljon a programja. /”Az igazságot el kell mondani…” = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 15./

Szeptember 15-én a kormány felelősséget vállalt az oktatási törvény reformjáról, a közalkalmazotti bérezés egységes rendszeréről, valamint a kormány hatáskörébe tartozó ügynökségek átszervezéséről szóló tervezetekért. A parlament két házának együttes üléséről testületileg hiányzott a liberálisok képviselőházi és szenátusi frakciója, és a szociáldemokraták egy csoportja is távolmaradásával tüntetett. A parlament előtt több mint ezer közalkalmazott tiltakozott. Ilyenformán a három jogszabályról nem lesz vita a törvényhozásban. A Boc-kabinet lehetőséget adott a politikai erőknek, hogy a bizottságokon belül benyújthassák módosítási indítványukat, de feldolgozni csupán azok egynegyedét dolgozta fel. Az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ eldöntötte: élnek a bizalmatlansági indítvány benyújtásának lehetőségével, de a szövetség csak a bérezési törvény ellen emel kifogást. Az RMDSZ álláspontja szerint, bár az oktatási törvény távol áll a tökéletességtől, több szempontból is előrelépést jelent az anyanyelvi oktatás terén. A kormány elfogadta a szövetség több módosító indítványát, ennek köszönhetően sikerült elérni például azt, hogy ezentúl ne csak a 4., hanem 10. osztályig külön tankönyv szerint, idegen nyelvként oktassák a nemzeti kisebbségekhez tartozó gyermekeknek a román nyelvet. A tervezet szavatolja az egyházi oktatást, ugyanakkor lehetővé teszi például azt, hogy az új karok létrehozása ne legyen kiszolgáltatva az egyetemi szenátusoknak, hanem a kormány dönthessen róluk. /Felelősséget vállalt a kormány három törvénytervezetért. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./

A háromszéki vállalkozói réteg a kormány válságkezelő csomagjában megígért infrastrukturális beruházásokra vár – jelentette ki Herman Rosner, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. A magánberuházásokat idén az esetlegesség és a fokozott óvatosság jellemzi. Kovászna megye teljes exportja májusban egy százalékkal bővült az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva, megállt az négy hónapban észlelt visszaesés. Az import azonban májusban is látványosan csökkent, ez a megye gazdaságának hanyatlását és a vásárlóerő csökkenését jelzi. A munkanélküliség megnőtt, ez év júliusában a megyében 9,1 százalékos volt, míg tavaly júliusban 6,5 százalékos. Az idei év első nyolc hónapjában összesen 921 háromszéki cég függesztette fel a tevékenységét, közben az újonnan bejegyzett cégek száma, mindössze 211 kft. /Bíró Blanka: Pozitív és negatív irányba is alakult Kovászna megye gazdasága. = Krónika (Kolozsvár), szept. 16./

„Egyre jobban hiszem azt, hogy ez volt az utolsó beszéd, amelyet Traian Basescu államelnöki minőségében mondott a parlament előtt” – jelentette ki Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke azt követően, hogy a parlament két házának együttes ülésén elhangzott Basescu államfő beszéde. Geoana kifogásolta, hogy az ország elnöke egyetlen szót sem ejtett a gazdasági válságról és a gazdaság fellendítéséről. A szociáldemokraták sajtónyilatkozataiból kiderült, hogy a demokrata-liberálisok megzsarolták őket. Mircea Geoana és Miron Mitrea pártvezetők egyaránt megerősítették: koalíciós partnerük a kormányban maradásuk feltételeként szabta meg annak a három törvénytervezetnek a támogatását, amelyért a Boc-kabinet a parlament együttes ülése előtt felelősséget vállalt. Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke is keményen bírálta az ország elnökét, kifejtve: „Traian Basescu nem más, mint Ceausescu későbbi karikatúrája”. A politikus szerint kevés esélye van annak, hogy elfogadják majd a bizalmatlansági indítványt. Az RMDSZ csak az első forduló után dönti majd el, hogy melyik párt jelöltjét támogatja az elnökválasztáson – jelentette be Markó Béla RMDSZ-elnök. A kormány ellen benyújtandó bizalmatlansági indítványról szólva, Markó kifejtette: sem a demokrata-liberálisoknak, sem a szociáldemokratáknak nem érdeke, hogy még az elnökválasztás előtt megbukjon a jelenlegi kormány. Az indítvány pozitív hozadéka, hogy lehetőséget teremt a szövetség és a liberálisok számára álláspontjuk kifejtésére. /Geoana: A PD-L megzsarolta a szociáldemokratákat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./ Mircea Geoana kifogásolta, hogy az államfő „mások érdemeivel kérkedett”, a saját mulasztásait pedig elhallgatta. Markó Béla szerint Basescu parlamenti felszólalása inkább a kormányok elmúlt években elért eredményeire vonatkozott. „Kevésbé szólt arról, hogy mi a szerepe az államfői intézménynek, illetve arról, hogy az alkotmány által előírt közvetítő szerepét milyen mértékben sikerült ellátnia az elmúlt években” – mondta az RMDSZ elnöke. Traian Basescu beszédében emlékeztetett arra, hogy 2005 óta a Korrupcióellenes Hivatal (DNA) húsz hivatalban lévő, illetve volt miniszter ellen kezdett büntetőjogi vizsgálatot, de egyik eljárás sem zárult végleges, jogerős ítélettel. Megfeddte a bírókat, akik szerinte ma szabadon cselekedhetnének, de nem tudnak mit kezdeni a szabadsággal. Basescu utalt arra, hogy bátorította a titkosszolgálatok korszerűsítését és olyan értelmű reformját, hogy azok valóban a nemzet biztonságának szempontját állítsák előtérbe. /Leértékelt elnöki országértékelő. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

Mintegy tízperces pápai audiencián vett részt szeptember 16-án a Vatikánban Emil Boc miniszterelnök, aki a nap folyamán Rómában Silvio Berlusconi olasz kormányfővel is tárgyalt. Emil Boc XVI. Benedeknek azt hangsúlyozta: kormánya a vallásszabadság és a felekezetek közötti béke híve. Az olasz miniszterelnökkel folytatott római tárgyalásain Emil Boc arról biztosította Silvio Berlusconit, hogy a román hatóságok „nulla toleranciával” kezelik a bűnelkövetőket. /Pápai audiencián Emil Boc. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

Szeptember 17-én benyújtotta közös bizalmatlansági indítványát a Nemzeti Liberális Párt és az RMDSZ az egységes bérezési törvény miatt, amelyet a kormány felelősségvállalással bocsátott a parlament elé. A bizalmatlansági indítvánnyal párhuzamosan a liberálisok dolgoznak egy olyan beadványon is, amelyben az alkotmánybíróságot „értesítik” a másik két jogszabályt érintő alkotmányossági kifogásaikról. Crin Antonescu, a PNL elnöke elmondta: pártja szeretett volna három indítványt benyújtani, de csak az egységes bérezésről szólóhoz kapta meg az RMDSZ támogatását. /Benyújtották a bizalmatlansági indítványt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

A nemzeti liberálisok /PNL/ Emil Boc kormányfő lemondását kérik, azzal vádolva a minisztereket, hogy módosították a felelősségvállalással elfogadott oktatási törvényt, mivel annak a kormány honlapján kevesebb cikkelye van, mint a parlamentben bemutatott variánsnak: a képviselőház honlapján az oktatási törvénynek 336 cikkelye van, a kormány honlapjára feltett variáns csupán 331 cikkelyt tartalmaz. /Csaltak a tanügyi törvénnyel? = Nyugati Jelen (Arad), szept. 18./

Az RMDSZ az egységes bértábla törvénytervezetével kapcsolatban nyújtott be bizalmatlansági indítványt, a PNL-vel együtt. Ez meglepő volt, mert az RMDSZ végig csak a tanügyi törvénycsomagot bírálta, jegyezte meg a lap szerkesztője. Markó Béla, az RMDSZ elnöke ezt azzal magyarázta, hogy az RMDSZ-nek ki kellett fejeznie éles kritikáját a kormánnyal szemben. A legnagyobb elégedetlenséget a közvéleményben a bértáblával kapcsolatos törvénycsomag váltotta ki. Az RMDSZ-nek érdeke, hogy kormányzati eszközök legyenek a kezében. Megfelelő partnerek és megfelelő kormányprogram esetén az RMDSZ részt venne a kormányzásban. /Salamon Márton László: Szigorúan bizalmatlan. Interjú Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

Az RMDSZ elvileg elképzelhetőnek tartja a kormányzást bármelyik jelenlegi parlamenti párttal, ám csak olyan kormányt tartana támogathatónak, amely elkötelezi magát a reformok mellett nemcsak az országos ügyekben, hanem a kisebbségi jogok terén is – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök. Jónak tartja az elfogadott oktatási törvényt, a kisebbségi oktatás terén több fontos kérdésben is sikerült előrelépni, de elégedetlen azért, hogy a történelem és földrajz oktatás kapcsán nem értek el eredményt. Nagy lehetőség az is, hogy ezután egyetemi karokat nemcsak egyetemi szenátusi döntéssel, hanem kormányhatározattal is létre lehet hozni, a közép és felsőfokú oktatás finanszírozási kritériumai közé pedig bekerült az oktatási nyelv is, ennek köszönhetően pedig a kisebbségi oktatás nagyobb költségvetési támogatásban részesül majd – magyarázta a pártelnök. Az iskolaigazgatók leváltásáról szóló miniszteri rendelet kapcsán kifejtette, az RMDSZ nem ért egyet az intézkedéssel, és szorgalmazni fogja módosítását. Szeptember 18-án ülésezett az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanács és a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT) is. A tanácskozások napirendjén szerepelt az államelnök-választási kampánnyal kapcsolatos teendők megbeszélése, illetve az SZKT ülés előkészítése. Kovács Pétert az RMDSZ-es államelnök-jelölt kampányfőnökének, Porcsalmi Bálintot pedig kampányfőnök-helyettesnek nevezték ki. /Markó: bárkivel kormányozna az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

Nem létezik egyezség az RMDSZ és a D-LP között a bizalmatlansági indítványról és a kormány megbuktatásáról – cáfolta Márton Árpád képviselő a román sajtóban megjelent híreszteléseket. Az RMDSZ bejelentése után hatalmas felhördülés volt demokrata-liberális oldalon. Emil Boc miniszterelnök idegesen telefonált Markó Bélának, és több D-LP-s politikus fenyegetőzött, hogy lemondhatnak a magyar tisztségviselők kinevezéséről és a beruházási pénzekről. Márton Árpád elmondta azt is, az RMDSZ azért döntött egyetlen bizalmatlansági indítvány benyújtásáról, mert egy kormányt csak egyszer lehet megbuktatni. Márton Árpád szerint a bizalmatlansági indítvány megszavazásának nagyon kevés az esélye. /Farkas Réka: Nincs háttéregyezség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 19./

Szeptember 21-én a parlamentben felolvasták a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ által kezdeményezett bizalmatlansági indítványt, a másik két jogszabály – a tanügyi reformról és az állami hatóságok átszervezéséről –, amelyért múlt héten felelősséget vállalt a Boc-kabinet, elfogadottnak nyilváníttatott, ugyanis három munkanap alatt nem nyújtottak be ellenük bizalmatlansági indítványt. /Felolvasták a bizalmatlanságit. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./

Ezen a héten érkezik meg az országba a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) várt hitel következő részlete, amelyből a kormány a béreket fedezi. Romániában először fordul elő, hogy a kormány külföldi kölcsönből fedezi a bérkiadásokat, üzletemberek szerint ezzel nagy hibát követ el. /Nagy Vajda Zsuzsa: Hitelből fizeti a béreket a kormány ettől a héttől. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./

Elbukott az Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ közös bizalmatlansági indítványa, amelyet azt követően nyújtottak be, hogy a kormány múlt héten felelősséget vállalt három törvénytervezetért. A két ellenzéki párt a három közül az egyik, a közalkalmazottak egyéni bérezését szabályozó tervezet miatt élt a bizalmatlansági indítvány benyújtásának lehetőségével. Ahhoz, hogy az indítványt a parlament elfogadja, 236 igen voksra lett volna szükség, de csak 112-en szavazták meg a kezdeményezést. A két ellenzéki párt saját honatyáit sem tudta mozgósítani: a 121 liberális és RMDSZ-es parlamenti képviselőből, akik a bizalmatlansági indítványt aláírták, szeptember 24-én már csak 112-en adták le voksukat, nyolcan hiányoztak, köztük négyen az RMDSZ-ből. A szavazást követően Crin Antonescu, a liberális párt elnöke elmondta: pártja nem adja fel, ha a törvény életbe lép, megtámadják az Alkotmánybíróságon. /Leszavazták a PNL–RMDSZ bizalmatlansági indítványt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

Aggodalomra ad okot az RMDSZ eddigi – majd’ tizenkét éves – kormányszereplése, amely egyfelől valóban anyagi előnyt jelentett az RMDSZ számára, de a legfontosabb nemzetpolitikai kérdésekben – mint például az autonómia és az állami magyar egyetem – előrelépés nem történt – mondta Tőkés László sajtótájékoztatóján. Az EMNT elnöke ugyanakkor valamelyest megnyugtatónak nevezte Markó Béla, az érdekvédelmi szövetség elnöke nyilatkozatának második részét, amely szerint valamennyi parlamenti párttal hajlandó lenne kormánykoalícióra lépni, de nem bármi áron. Tőkés László kijelentette: elég homályos a Markó Béla elnök által a kormányra menés feltételeként megfogalmazott „történjen előrelépés a kisebbségi jogok terén” alapvetés. Az EP-képviselő szerint nagyon fontos az erdélyi magyar összefogás továbbélése, illetve az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum további működése, de ennek érdekében nem bocsátkozhatnak elvtelen alkukba. Az EMNT elvi álláspontjaként a tájékoztatón ismertetett dokumentum leszögezi: konzultációra van szükség az RMDSZ kormányzati szerepvállalásáról, fontos a lépések összehangolása az autonómiát elősegítő civil-politikai mozgalmak kezdeményezéseivel, valamint a Kárpát-medencei összmagyar autonómiatörekvések külpolitikai képviseletével. /Tőkés László aggódik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 25./

A kormány döntött az Állami Lakásügynökség (ANL) által épített lakások magántulajdonba vételéről, megteremtve ezáltal a jogi feltételeket az országos programban a fiatal házasok számára épített tömbházlakások eladására. Csak azok vásárolhatják meg, akiknek tulajdonukban nincs más lakóépület, az adásvételkor az egész összeget ki kell fizetniük, s legalább öt évig nem adhatják tovább. /Váry O. Péter: Eladhatóak az állami lakások. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 26./

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) egyelőre még nem döntött arról, hogy támogatja-e vagy sem a november 22-i elnökválasztáson az RMDSZ államfőjelöltjét, Kelemen Hunort, jelentette be szeptember 25-én Tőkés László, az EMNT elnöke Kolozsváron az RMDSZ és az EMNT képviselőit magában foglaló Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) ülésén. A zárt ajtók mögött zajló tanácskozásról Markó Béla, az RMDSZ, illetve Tőkés László számolt be. Létrehozzák a Kulturális Autonómia Tanácsot (KAT), amely várhatóan 2010. január 16-án tartja alakuló ülését. Létrehozták a szociális, gazdasági, oktatási, külpolitikai és nemzetpolitikai szakbizottságokat, amelyeknek sikerült vezetőit is megválasztani. Mindkét politikus megállapította, hogy továbbra is működik az erdélyi magyar összefogás. A szeptember 5-én megtartott székely önkormányzati nagygyűlésről szólva, Tőkés László elmondta: az itt elfogadott memorandumot valamennyi erdélyi magyar helyi és önkormányzati képviselővel aláíratják, és a dokumentumot eljuttatják az Európai Unió illetékes szerveihez. Az RMDSZ esetleges kormányba lépésével kapcsolatban Tőkés László kifejtette: vannak ugyan kérdések, amelyekben nem értenek egyet, de úgy érzi, hogy ezekben is sikerül megtalálni a közös hangot. Az RMDSZ és az EMNT Markó szerint is különbözőképpen látja a kormányzásban való részvétel lehetőségét, de nem homlokegyenest ellenkezőleg. /P. A. M. : Az EMNT még nem döntött Kelemen Hunor támogatásáról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./

Heves vitát váltott ki a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szeptember 26-án Gyergyócsomafalván tartott ülésén a székely nép önrendelkezéséről szóló nyilatkozat elfogadása. A jelen lévő több mint száz küldött nem tudott egyértelmű döntést hozni, hogy az állandó bizottság vagy a Gyergyószék Székely Tanácsa által kidolgozott változat mellett voksoljon. Az állandó tanács által kidolgozott változatban kinyilvánítják, hogy „a székely nép mint őshonos, területi, történelmi, kulturális közösség (...) élni kíván a népeket megillető egyetemes emberi joggal, a népek önrendelkezési jogával”, a gyergyószékiek által kidolgozott változat viszont radikálisabban fogalmaz, többek közt azt is követelve, hogy Románia alkotmányából töröljék az „egységes nemzetállam” kifejezést. Azt is kérik, hogy a román kormány működjék közre annak érdekében, hogy megalakulhasson a Székelyföld parlamentje és regionális kormánya. A vitát követő szavazáson egyik tervezet sem kapta meg a fele plusz egy szavazatot, emiatt a döntést elnapolták a következő ülésre. Létrehozták viszont azt a több mint tíz személyből álló törvénykezdeményező bizottságot, melynek feladata megszervezni a székely nép önrendelkezéséről szóló népszavazásokat és a román parlament elé terjeszteni a Székelyföld autonómiájáról szóló statútumot. Izsák Balázs, az SZNT elnöke kifejtette, a „helyzetet teremteni kell, és ne Bukarestben döntsék el, hogyan éljenek a székelyek”. Az ülésen megerősítették Csinta Samu és Nagy Pál állandó bizottsági tagságát, Csintát alelnöké, Nagyot jegyzővé nevezték ki. /Jánossy Alíz: Gyergyócsomafalván ülésezett az SZNT. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./

Kiszámíthatatlan a finanszírozás, nehezen áttekinthetően és gyorsan változnak a jogszabályok, ezért lesz nehéz a szeptember 28-án kezdődő egyetemi tanév. A kormány további megszorításokat ígér. Számos felsőoktatási intézményben létszámleépítéssel kezdik az évet. „Idén kevesebb tanár tanít a Babes–Bolyai Tudományegyetemen, a pénzügyi megszorítások miatt csökkentettük a társult oktatók számát” – számolt be az egyetemi tanévkezdésről Magyari Tivadar, a BBTE magyar tagozatát vezető rektor-helyettese, aki azonban örvendetesnek tartja, hogy közel négyszáz főállású oktatójuk van, és hetven magyarországi vendégtanár is a BBTE-n tanít az idén. A magyar tagozat 71 szakára hétezer diák iratkozott be, 2900 hallgató elsőéves. Kisebb létszámmal, 850 hallgatóval kezdi az új tanévet a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE), de az egyetemvezetés szerint nincs ok aggodalomra, szinte minden második diák elsőéves, láthatólag nő az érdeklődés az egyetem iránt. A PKE-n megerősítették: egyre több magyarországi diák tanul tovább Romániában. A PKE-n ebben a tanévben 12 alapszakon lesz képzés, de nem indul el a nyár elején beharangozott magyar nyelv és irodalom szak. Mezőgazdasági mérnöki képzés viszont lesz, a Debreceni Egyetem kihelyezett tagozataként működik ez a szak a PKE-n. Szintén magyarországi felsőoktatási intézmény kihelyezett karaként kezdi meg működését a marosvásárhelyi Kántor-tanítóképző Főiskola. A nagykőrösi Károly Gáspár Református Egyetem kihelyezett karán ötvenen tanulnak az idén, Barabás László, a főiskola igazgatójának tájékoztatása szerint. A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen az általános- és fogorvosi, a gyógyszerész-, valamint a nővér- és bábaképzés mellett az idén második alkalommal indul táplálkozástudományi és kinetoterápia szak. Nagy Örs rektor-helyettes elmondta, kétezer hallgató kezdi meg az évet, a képzés román és magyar nyelven fut, a hagyományos szakok mellett a nővér- és bábaképzésen is van magyar nyelvű oktatás. A Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetemen új szakok és új infrastruktúra várja a hallgatókat az idén. A tanévnyitó alkalmából egy új, négyszintes épületet adnak át, amelyben hét új tanterem, valamint a kibővített könyvtár kap helyet. A színész-, bábszínész, rendező és mozgásművészeti, színháztudományi és zenetanári alapképzés mellett, színművészet, bábművészet és drámaírás szakokon indítottak mesterképzést, az utóbbi kettő újdonság az egyetemen. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem diákjai már szeptember 14-én megkezdték a 2009–2010-es tanévet. Valamennyi karon megfelelő számú tanár tanít – számolt be Hollanda Dénes marosvásárhelyi dékán –, de nincs mindenki főállásban. Akadnak, akik más egyetemekről, Kolozsvárról, Nagyváradról, vagy Marosvásárhely felsőfokú tanintézményeiből járnak órát tartani a Sapientiára. A kolozsvári Sapientián három karon indítanak képzést az idén: a Környezettudományi, Foto-Film-Média valamint az Európai Tudományok tanszéken. /Egyetem: üröm és öröm. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./

Románia ismét a politikai válság küszöbén áll, miután Emil Boc miniszterelnök bejelentette: megfosztja miniszterelnök-helyettesi és belügyminiszteri tisztségétől a szociáldemokrata Dan Nicát. A szociáldemokraták /PSD/ országos ügyvezető testülete a kormányból való kilépést szorgalmazza. A kormányfő Nica leváltásának okaként felhozta nyilatkozatát, miszerint az elnökválasztás két fordulójának napjára már kibérelték az összes buszt, ami utalás volt az elmúlt években meghonosodott „választási turizmusra”. A nagykoalíciós együttműködési megállapodás szerint a kormányfő csak a szociáldemokraták beleegyezésével válthat le PSD-s minisztert. Ezt az egyezséget most a demokraták felrúgták. A kormányválság ellen foglalt állást az RMDSZ Állandó Tanácsa. /Borbély Tamás: Reng a föld a koalíció talpa alatt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

A tiltakozások ellenére lehet, hogy mégis lesz Saguna-szobor Gyulán. Dr. Perjési Klára polgármester sajtótájékoztatóján elmondta, a román patriarkátus benyújtotta ezzel kapcsolatos kérelmét a gyulai építéshatósághoz. A polgármester egy sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a nagyszebeni, 2007-es román-magyar kormányülésen döntés született a Saguna-szobor felállításáról. Akkor a heves tiltakozás hatására elmaradt az alapkőletétel. Andrei Saguna (Miskolc, 1809. január 20. – Nagyszeben, 1873. június 28.), az egykori, nagyszebeni ortodox püspök az 1848–49-ben előbb a Habsburg, majd az orosz cári monarchiával élet-halál harcot vívó Magyarország elleni fegyveres felkelésre buzdította az erdélyi románokat. A Román Nemzeti Bizottmány elnökeként arra is kísérletet tett, hogy még a Habsburgok előtt részt vegyen a Havasalföldön állomásozó orosz csapatok behívásában. Szolgálatait Bécs később belső titkos tanácsosi ranggal és más fontos elismerésekkel honorálta. Kossuth Lajos előbbi tettéért „közönséges hazaárulónak” nevezte a főpapot, aki csatlakozott a szerbek magyarellenes mozgalmához, és részt vett mindazon politikai tevékenységekben, melyek a magyar érdekek ellen irányultak. /Mégis szobrot kaphat Gyulán a magyarellenes román püspök. = Erdély. Ma, szept. 29./

Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette, nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az RMDSZ támogasson egy kisebbségi kormányt, de – hangsúlyozta – jelenleg nem lenne jó egy ilyen kormány. /Markó: nem zárjuk ki egy kisebbségi kormány támogatását. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./

A képviselőház és a szenátus állandó bizottságainak szeptember 30-ra összehívott együttes ülése nem volt döntőképes, mivel a szociáldemokrata és a liberális honatyák tüntetően távol maradtak. Az együttes ülés egyik fő napirendi pontja Traian Basescu múlt héten tett javaslatának megvitatása volt, vagyis: tartsanak-e népszavazást a november 22-i államfőválasztással egy időben arról, hogy megmaradjon-e kétkamarásnak a parlament vagy alakítsák át egykamarássá. Az államfő javaslata nem talált kedvező visszhangra a pártok körében – leszámítva a demokrata-liberálisokat. Emil Boc miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány elfogadott egy sürgősségi rendeletet, amely lehetővé teszi, hogy az államelnök-választás napján népszavazást is rendezzenek. A liberális Crin Antonescu azonnal válaszolt: a rendeletet megtámadják az alkotmánybíróságon. /Referendum-vita: PSD–PNL bojkott. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

Traian Basescu államfő aláírta a Dan Nica belügyminiszter és kormányfő-helyettes leváltására vonatkozó elnöki rendeletet, emiatt október 1-jén sorra lemondtak a szociáldemokrata /PSD/ miniszterek. A válság ellenére az államfő – eredeti programjának megfelelően – Kolozsvárra látogatott. Az ország elnöke a kora délutáni órákban mégis úgy döntött, hogy megszakítja látogatását, és visszautazott Bukarestbe, ahol Emil Boc miniszterelnök rendkívüli kormányülést hívott össze, az új kabinet összetételéről tárgyaltak. A kormánykoalíció szétesése éreztette gazdasági hatását is, a lej árfolyamának hirtelen zuhanását idézte elő. A szociáldemokraták eddig kilenc tárcát tartottak a kezükben. Geoana, a PSD elnöke úgy nyilatkozott, hogy az államfő ennek a válságnak a legfőbb „forgatókönyvírója”. Kisebbségi kormány irányítja majd az országot a november 22-i államelnök-választásig. A demokrata kisebbségi kormányt a nemzeti kisebbségeket képviselő frakció mellett az RMDSZ is támogathatja majd. Ezt a lehetőséget nem zárta ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /Ellenzékbe kergették koalíciós partnerüket a demokrata-liberálisok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

Emil Boc miniszterelnök elmondta: nehéz lesz egyedül kormányozni, de a PD-L-nek sikerülni fog. A kormány eleget fog tenni az összes felvállalt kötelezettségének – hangsúlyozta Boc, majd bejelentette az üresen maradt tárcák élére kinevezett miniszterek neveit. Basescu kijelentette: szétosztják a tárcákat a PD-L-s miniszterek között, mert aláírta a szociáldemokrata miniszterek visszahívásáról szóló rendeleteket. /Kinevezték az új ideiglenes kormányt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./