Beadvánnyal fordul Marius Pascan Maros megyei prefektushoz az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete, amelyben a Gusa-szobor felállításának megakadályozását kéri. Ebben a katonai ügyészség vádiratára hivatkoznak, melyből kitűnik az 1994-ben elhunyt Stefan Gusa tábornok bűnössége. A vádhatóság szerint Gusa az elítélt Mihai Chitackal és Victor Atanasie Stanculescuval egyetemben felelős a ‘89-es temesvári mészárlásért. Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete mellett a Gusa-szobor felállításának megakadályozását próbálja meg kieszközölni Tőkés László EP-képviselő is. Tőkés László jogi képviselője, Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd az okirathoz a Petre Roman-kormány által létrehozott vizsgálóbizottság 1990 márciusában született jelentését is mellékelte. Tőkés és Kincses reméli, hogy kezdeményezésük – mely teljesen független az RMDSZ-es tanácsosok lépésétől – sikerrel jár. Ezzel szemben Maros megye prefektusa úgy nyilatkozott: nincs törvényes alapja arra, hogy megtámadja az önkormányzat határozatát, mivel Gusát nem ítélte el az igazságszolgáltatás, így nem számít háborús bűnösnek. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) is a szoborállítás ellen foglalt állást, be nem jegyzett szervezetként azonban képtelen jogi lépéseket tenni az önkormányzati határozat ellen. Ezért a szervezet elnöke, Tőkés László magánemberként és a temesvári forradalom kulcsfigurájaként próbálja jobb belátásra bírni a marosvásárhelyi döntéshozókat. /Szucher Ervin: Tőkés is fellép a Gusa-szobor ellen. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./

Előzmény nélküli helyzet áll elő Bukarestben: november 14-én lejár azoknak a minisztereknek a mandátuma, akik a szociáldemokratáknak a Boc-kormányból való kivonulását követően vették át az egykori PSD-s kollégák tisztségét. Ebben a kényes helyzetben van Emil Boc ügyvivő miniszterelnök is. Időközben a kormány is megbukott, az alkotmány értelmében az ügyvivő kormánynak mindaddig tisztségben kell maradnia, amíg egy új kabinet hivatalba nem lép – nyilatkozta Emil Boc ügyvivő miniszterelnök. /Lejárt a helyettesítő miniszterek mandátuma. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./

Balázs Péter magyar külügyminiszter a Közép-európai Kezdeményezés (KEK) hétvégi bukaresti találkozóján képviselte Budapestet, és a külügyminiszteri szintű találkozón is részt vett. Elmondta, hogy nem kerültek szóba az olyan kétoldalú kérdések, mint például a szlovák–magyar viszony. Két konfliktusos terület volt a nyáron a magyar és a szlovák fél között: az egyik a Sólyom Lászlóval köztársasági elnököt érintő, augusztus 4-én, Révkomáromban történt incidens, amikor nem engedték be Sólyom Lászlót. Emiatt Magyarország az EU-nál panaszt tett, aminek révén jogi és erkölcsi elégtételt nyerhettek. A másik kérdés a nyelvtörvényé – ez egy hosszabb folyamat, hiszen törvény van, de végrehajtási utasítás nincs. Balázs Péter szerint nincs jele annak, hogy a román-magyar közös kormányülés elmaradásának politikai okai lennének. /Salamon Márton László: Ki kapja a tornaórát? Bukaresti beszélgetés Balázs Péterrel, Magyarország külügyminiszterével. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

Továbbra sem sikerült a parlament két állandó bizottságának megállapodni arról, hogy a szakbizottságok mikor kezdhetik el a Liviu Negoita kijelölt kormányfő által javasolt miniszterek meghallgatását. Nincs esély arra, hogy az elnökválasztások végkifejlete előtt eldőljön a Negoita-kormány sorsa. /Választások előtt nem lesz új kormánya Romániának. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./

Ez nem a mi választásunk, itt mi legfeljebb szavazhatunk, ezt érzi B. Kovács András az államfőválasztás kapcsán. Az erdélyi magyarság kollektív igényei ugyanis szóba sem jönnek a programokban az egy RMDSZ-jelölt kivételével, akinek úgyszólván szolgálati kötelessége azokat képviselni. Lehet elmélkedni azon, hogy mennyire csupán jelszó az RMDSZ-jelölt egyik-másik célkitűzése, mert a szövetség nemegyszer az ún. reálpolitizálást választotta el az utóbbi évtizedben, s a kormányban, hatalomgyakorlásban való részvétel kedvéért több dologról lemondott. A többségi jelöltek szemében a magyar autonómiaigény ügyészségi kivizsgálás után kiált. Ezért meg kell teremteni azt az önrendelkezési formát, melyben „saját gondjaink végre kellő megfogalmazásban vethetők fel és oldhatók meg”. /B. Kovács András: Ez a tér nem a miénk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 20./

Több elvi feltételt tartalmazó politikai egyezmény megkötését szabták feltételül a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetői a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) annak érdekében, hogy az elnökválasztás második fordulójában a szabadelvűek Mircea Geoanat, a PSD jelöltjét támogassák. Az RMDSZ arról határozott, hogy szorosabbra fűzi kapcsolatait a liberálisokkal. Mindhárom fél szorgalmazza, hogy minél hamarabb jussanak egyezségre. A liberálisok egyik feltétele az, hogy Klaus Johannis nagyszebeni polgármester legyen a miniszterelnök. Mircea Geoana jelezte, hogy elfogadja a polgármester személyét. Traian Basescu államfőjelöltnek kicsi az esélye a győzelemre az elnökválasztás második fordulójában – írták a lapok. /PSD–PNL–RMDSZ-koalíció körvonalazódik. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./ A liberálisok farvizén surranhat be az RMDSZ abba a jövendő, Klaus Johannis vezette kormányba, amelynek felállítására Mircea Geoana szociáldemokrata elnökjelölt vállalkozott. Az RMDSZ-re utalva Geoana kifejtette: egyelőre csak PSD–PNL-együttműködésről van szó, a többi lehetőségről december 6. után tárgyalnak. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács még nem foglalt állást azzal kapcsolatban, hogy szerintük a két jelölt közül melyiket kell támogatni a második fordulóban, s nem reagált a megkötött RMDSZ–PNL-egyezségre sem. Tőkés László EMNT-elnök a szavazás napján azt nyilatkozta: a magyar szavazóknak nincs kik közül választaniuk, a két román jelölt egyformán rossz alternatíva. /(Cs. P. T.): Fleischer Hilda, Moldován Árpád Zsolt: Farvízen surran az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./ Az „Egyezmény Románia válságból való kijuttatásáért” címet viselő PSD–PNL-megállapodásban a felek többek között leszögezték: azért tartják fontosnak az együttműködést, mert ötéves mandátuma során Traian Basescu káoszba taszította az országot, amelynek nincs legitim kormánya. A megállapodás jórészt gazdasági elemeket tartalmaz, átláthatóság és hatékonyság a közpénzek elköltése során, az egyéni szabadságjogok tiszteletben tartása, az igazságügyi reformfolyamat folytatása, a közigazgatási decentralizáció, a hátrányos helyzetű rétegek – fiatal családok, nyugdíjasok és alacsony jövedelműek – támogatása, a mezőgazdaság és az állam korszerűsítése. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) aláírt megállapodást az RMDSZ-szel. A megállapodás szövege: EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS a Nemzeti Liberális Párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség között. Tekintetve véve azt, hogy: a két politikai alakulat közös kormányzati tapasztalattal rendelkezik; a 2008-as választások után ketten alkották a parlamenti ellenzéket; a jelenlegi politikai válságban egy új többségre és egy stabil kormányra van szükség. A két politikai alakulat együtt fog működni a következőkben: – egy program kidolgozása a romániai válság megszüntetése érdekében; – az alkotmányos reform elindítása; – az intézményes és törvényhozási reformok folytatása, beleértve a nemzeti kisebbségi jogok területét is; – a közigazgatási reform folytatása a döntéshozatal decentralizációja céljából; – stabil kormányzás biztosítása, egy transzparens parlamenti többség támogatásával; – olyan államelnökjelölt támogatása, aki garantálja az állam intézményei közötti megfelelő együttműködést; – Klaus Johannis jelölésének támogatása Románia Kormányának miniszterelnöki tisztségébe. A Nemzeti Liberális Párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség együtt vesznek részt egy új kormány létrehozásában. Bukarest, 2009. november 24. Nemzeti Liberális Párt, Crin Antonescu; Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Markó Béla. /Balogh Levente: Megállapodást írtak alá a liberálisok a szociáldemokratákkal. = Krónika (Kolozsvár), nov. 25./

Traian Basescu államfő kifejtette, a törvényhozás egykamarássá változtatása, illetve a honatyák létszámának jelentős csökkentése útjából a referendum sikerét követően már minden akadály elhárult, így már a két forduló között össze kell hívni az ehhez szükséges alkotmánymódosításokat elvégző alkotmányozó bizottságot. Az alkotmány megváltoztatását, kiegészítését a román államfő kezdeményezheti, de csakis a kormány javaslatára, illetve a képviselők vagy a szenátorok legalább egynegyede, avagy legalább 500 ezer szavazati joggal rendelkező állampolgár. Jelenleg nincs sem kormányhatározat, sem honatyai javaslat, sem állampolgári kezdeményezés. /Bogdán Tibor: Mennyit ér a referendum? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

Alkotmányos reform elindítása; az intézményes és törvényhozási reformok folytatása, beleértve a nemzeti kisebbségi jogok területét is; a közigazgatási reform folytatása a döntéshozatal decentralizációja céljából – ez az a három pont az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt megegyezéséből, amelyről esetleg azt lehet gondolni, hogy az erdélyi magyarság megmaradásának a legfontosabb feltétele, az autonómia is ott rejlik mögöttük. Azonban mindhárom cél általános, semmitmondó. Úgy fogalmazták meg, hogy ha semmi nem történne, akkor se lehessen senkit felelősségre vonni. Az RMDSZ tehát könyököl a hatalom felé, nem szab feltételeket a kormányra lépéshez, állapította meg a lap munkatársa. Az RMDSZ politikusai tudják: kormányszerepet vállalván ismét évekre félre kell tenniük az autonómiatörekvéseket. /Gazda Árpád: Kormányzás vagy autonómia. = Krónika (Kolozsvár), nov. 26./

Nem véletlen, hogy a liberálisokkal kötött paktumot az RMDSZ, az elmúlt években nemcsak kormányon, de ellenzékben is velük volt a legkorrektebb együttműködésük, az erdélyi magyarság egy rossz szót sem mondhat korábbi elnökéről, Calin Popescu Tariceanuról, de jelenlegi vezetőjéről, Crin Antonescuról sem – magyarázta a döntés hátterét Tamás Sándor, a háromszéki RMDSZ elnöke. /Farkas Réka: A járható út (Tamás Sándor az RMDSZ–NLP paktumról). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./

Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke szerint jó döntés volt, hogy az RMDSZ saját államfőjelöltet állított Kelemen Hunor személyében. Kevesebb, mint négy százalékot ért el, de ez jó eredmény. Salamon Márton László felelős szerkesztő szerint a Magyar Összefogás válságban van, Tőkés László ismét kiásta a csatabárdot. Markó Béla nem így látja, Tőkés László gyakran nyilvánított különvéleményt. Sokan azt mondják, hogy az RMDSZ a baloldalra állt. Szó sincs erről, hangsúlyozta Markó. Szerinte a román parlamentben egyetlen jobboldalinak mondható párt van, a Nemzeti Liberális Párt. A Demokrata–Liberális Párt hiába tagja az Európai Néppártnak, és hiába vallja magát jobboldalinak, nem az számít, hogy ki mit mond magáról. – Traian Basescu és pártja el akarják vinni az országot egy autoritárius rendszer felé, ahol a hatalom egyetlen kézben összpontosul. – A Magyar Összefogás nem ért véget. Az RMDSZ – közvetve – Mircea Geoana PSD-elnök megszavazására buzdít, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács távolmaradásra, a Magyar Polgári Párt pedig Traian Basescura szavaztat. Mit ért meg mindebből a magyar választópolgár? – hangzott a kérdés. Az RMDSZ bírja a romániai magyarság elsöprő többségének támogatását, és vannak különböző csoportosulások, fejtette ki Markó Béla. Hangsúlyozta: „Meggyőződéssel állítom, hogy ha Mircea Geoanát megválasztják, akkor Klaus Johannis miniszterelnök lesz, és olyan kormány lesz, amely a magyarok és Székelyföld javára is tud cselekedni. ” /Salamon Márton László: Román jelöltek magyar mérlegen. Interjú Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökével. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

A lap a vezércikkben elítélte a megosztó Orbán Viktort, egyúttal Traian Basescu államfőt: „A nemzet megosztása tekintetében Orbán Viktor tanulhatna Traian Basescutól, akinek sikerült a román nemzet által szentnek tekintett december elsejei ünnepet is a gyűlölködés napjává változtatnia. ” A lap szerint Basescu legalább annyira kommunista fogantatású, mint vörösnek titulált ellenfelei. Ott volt csaknem valamennyi 1989 utáni kormányban, együttmasírozott Iliescuékkal; nemrégiben még baloldalinak vallotta magát. A mostani államfő-választáson két rossz az alternatíva: a nagyobbik rossz Traian Basescu, a kisebbik rossz Mircea Geoana. /Bogdán Tibor: A kommunista fokozása. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

Nyugodt közéletet, működőképes intézményeket és erős kormányt ígér megválasztása esetén Mircea Geoana román államfőjelölt. A Népszabadságnak adott interjújában elmondta: különleges viszonyt építene ki Magyarországgal. Kifejtette, első lépésként a politikai osztályon belüli botrányoknak és veszekedéseknek kell véget vetni. Működőképes intézményekre, erős és hozzáértő kormányra és nyugalomra van szükség. Romániának az Európai Unióban védenie kell nemzeti érdekeit. Fel kell hagyni konfrontációval, és át kell térni az együttműködésre, együttes ülésekre van szükség a magyar, illetve a moldovai kormánnyal. Geoana rámutatott, az RMDSZ a romániai politikai élet fontos hangja, és megbízható partner, nem csupán a magyar nemzetiséget, hanem az egész ország érdekeit tudta képviselni. Arra a kérdésre, hogy szövetségesként tekint-e az RMDSZ-re a következő kormánykoalícióban, kitérően válaszolt: örül, hogy a RMDSZ aláírt egy megállapodást, amelynek révén az elnökválasztások második fordulójában őt támogatja. Arra a kérdésre, hogy mi az álláspontja a romániai magyar közösség kulturális és területi autonómiaköveteléseiről, Geoana a román alkotmányra hivatkozott: Románia egységes nemzetállam. Mircea Geoana /sz. 1958. júl. 14./ gépészmérnökként kezdte, majd 1993-ban jogi diplomát, 2005-ben pedig világgazdasági doktori oklevelet szerzett. 1991-ben került a külügyminisztériumba, ahol 1994–1995 között vezérigazgató lett. 1996-tól 2000-ig Románia nagykövete volt Washingtonban, 2001-ben pedig az EBESZ ügyvezető elnökévé választották. 2001–2004 között az Adrian Nastase vezette kabinet külügyminisztere volt; 2004-től a román szenátus tagja, 2005 óta a Szociáldemokrata Párt elnöke, 2008 óta pedig a szenátus elnöke. /Tibori Szabó Zoltán: Fel kell hagyni a konfrontációval – nyilatkozta lapunknak Mircea Geoana románállamfő-jelölt. = Népszabadság (Budapest), dec. 4./

Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke elmondta: lelkiismerete nem engedte meg, hogy a szociáldemokrata párt államelnökjelöltjére szavazzon, ezért két rossz közül a kisebbet kellett választania. Nem jelent szemléletváltozást Klaus Johannis, mert a szebeni polgármester kirakatember, akit még ha ki is neveznek Geoana győzelme esetén, az kérészéletű miniszterelnökség lesz. Romániában nem működik az Obama-effektus – ez csak látszat, és csak Románia nemzetközi hitelének a fényezésére szolgál – hangoztatta Tőkés. Az EMNT elnöke szerint e látszat gerjesztésében, sajnos, az RMDSZ is cinkosságot vállal. Szerinte akkor sem jutottak semmire, amikor Markó Béla miniszterelnök-helyettes volt, hiszen ő csak függeléke volt a kormánynak. Ez képzelhető el Johannis esetében is. /Tőkés: Romániában nem működik az Obama-effektus. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

Az RMDSZ nyitott bármely, stabilitást nyújtó kormányképlet iránt, a kormányt támogató átlátható parlamenti többség iránt, és a válság felszámolását célzó kormányprogram iránt, jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök. /Az RMDSZ újra nyitott a PD-L felé. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 9./

A Legfelső Semmítő- és Ítélőszék jóváhagyta a Legfelső Bíróság döntését, így nem találták vétkesnek az egykori kolozsvári polgármestert, Gheorghe Funart munkahelyi visszaélés vádjában. A nagy-romániás polgármestert a korábbi városi tanácsosok perelték be, miután 2002-ben feloszlatta a helyi tanácsot, és azt kérte a kormánytól, írjon ki időközi helyhatósági választásokat. /Funar nyert. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

Markó Béla RMDSZ-elnök azt nyilatkozta, reménykedik abban, hogy a Crin Antonescu vezette Nemzeti Liberális Párt /PNL/ olyan döntést hoz, amely lehetővé teszi az együttműködés folytatását a magyar érdekvédelmi szervezettel. Markó szerint ha a PNL e kormánytöbbség kialakításában nem kíván részt venni, a két alakulat ismét konzultálni fog egymással. „Mi nem akarunk minden áron kormányra jutni” – közölte Markó. /Markó várja a PNL döntését. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

A romániai magyarság nem volt közvetlenül érdekelt az elnökválasztásban, vesztesei és nyertesei mégis vannak. Az RMDSZ jó ügy mellett kötelezte el magát, de rossz stratégiát választott, A rossz hírű SZDP-vel kötöttek szövetséget, és ezt nem lehetett sem a liberálisok Crin Antonescujával, sem Johannis nevével ellensúlyozni. A magyarok, főleg a Székelyföldön, nem követték ajánlásukat, a nagy többség távol maradt, akik mégis elmentek, azok jelentős része Traian Basescura szavazott. A Magyar Polgári Párt saját diadalának, a jobboldal győzelmének kívánja elkönyvelni Basescu eredményét. Az RMDSZ kudarcot vallott, és most keresi az utat az új hatalom felé, bárkivel és bármi áron szövetkezne, csakhogy ismét kormányon lehessen, írta a lap munkatársa. Régen feledte a magyar–magyar egyezséget, az összefogást, nem kíváncsi Tőkésék véleményére. /Farkas Réka: Vesztes győztesek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 10./

„Egy új kormány alakításában az RMDSZ továbbra is a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) szeretne szorosabban együttműködni, de egy jól átlátható, vitathatatlan, és főleg meggyőző kormánytöbbség létrehozásának érdekében természetesen más pártok irányában is nyitott marad” – nyilatkozta Markó Béla szövetségi elnök december 10-én Bukarestben, az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának (TEKT) ülése után. /Fleischer Hilda: PNL-közelben az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

Az RMDSZ nyitott, bármilyen lehetséges kormányban szerepet vállalni – nyilatkozta Markó Béla szövetségi elnök a területi elnökök konzultatív tanácsa után. Markó kifejtette, nemcsak az SZDP-vel és NLP-vel való közös kormányzást tartja elképzelhetőnek, de szükség esetén a demokrata-liberálisokkal is szívesen szövetségre lépnek. /Farkas Réka: Bárkivel kormányozna az RMDSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 11./

Markó Béla RMDSZ-elnök szerint vészmegoldás lenne a kisebbségi kormány, és ismét leszögezte, hogy az RMDSZ minden kormányzási variánsra nyitott. /Markó: vészmegoldás lenne a kisebbségi kormány. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 11./

Sajtóértekezletet tartott december 10-én Tőkés László püspök, EP-képviselő, kabinetfőnöke Szilágyi Zsolt EMNT-alelnök, Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke és Halász Ferenc Temesi RMDSZ elnök. Szó esett Markó Béla RMDSZ elnökkel és Kelemen Hunor RMDSZ ügyvezető elnökkel való találkozójukról is. „Felvetettük a választások problémáját, beszéltünk a kampányról és felbecsültük a jelenlegi helyzetet. Az EMNT nevében nemtetszésünket fejeztük ki, mert szerintünk az RMDSZ téves úton halad. Sajnálattal vettük tudomásul, hogy a választókat is erre az útra terelte, arra kérve őket, hogy a PSD jelöltjét, Mircea Geoanát szavazzák meg, támogatták a posztkommunista pártot. 2004-ben is ilyen helyzetbe tették a magyar választópolgárokat, akkor Adrian Nastase megszavazására buzdítottak, majd kiálltak Traian Basescu államelnök felfüggesztése mellett. Az RMDSZ lassan-lassan elveszíti szavazótáborát, egyre többen maradnak távol. Fenntartásaink vannak a kormányzásra kerülést illetően is, mert az RMDSZ és az MPP eddig feltétel nélkül támogatta egyik vagy másik jelöltet. AZ RMDSZ-nek képviselnie kell az erdélyi magyarság nemzeti érdekeit. Az RMDSZ majd 15 évig volt kormányon vagy kormányközelben, ami nincs arányban az elért eredményekkel” – nyilatkozta Tőkés László EP-képviselő. /László Árpád: Tőkés László Temesváron:”Az RMDSZ téves úton halad” = Nyugati Jelen (Arad), dec. 11./

Lejárt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által haladékként adott végső határidő Románia 2010-es költségvetésének elfogadására, az ügyvezető Boc-kormány azonban nem volt hajlandó benyújtani a büdzsé tervezetét a parlamentnek. Emil Boc szerint ez azért nem történt meg, mivel – bár tartalmilag már 95 százalékban készen állt volna a dokumentum – egy ilyen fontos döntés meghozatalának felelősségét egy új, teljes hatáskörrel működő kormánynak kell vállalnia. Az IMF feltételeinek megszegése miatt a román kormány kénytelen volt magánbankoktól felvett kölcsönökkel pótolni a nemzetközi pénzintézettől várt hitelrészlet összegét. /Ma járt le az IMF határideje. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

Kisebbségi kormány alakulása tűnik a legvalószínűbbnek, miután a Demokrata Liberális Párt (PD-L) vezetői december 11-én már másodszor találkoztak az RMDSZ vezetőivel. Emil Boc és Markó Béla az RMDSZ bukaresti székházában folytatott megbeszélésüket követően jelezték, még nem született végleges megállapodás, de mindkét párt szorgalmazza, hogy mielőbb alakuljon meg az új kormány. A PD-L az RMDSZ-el együtt alkotná a „kemény magját” a következő kormánynak, amelybe bevonnák a PNL-t is. Ezt Emil Boc kormányfő, a PD-L elnöke jelentette ki az RMDSZ vezetőivel folytatott tanácskozást követően. Az Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy újra kell számolni az érvénytelen szavazatokat. Több mint 138 ezer szavazatról van szó. /B. T. : Kisebbségi kormány alakul? – Kisebbségi kormány alakulása a láthatáron. A demokraták az RMDSZ-szel alkotnák a kabinetet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

Elképzelhető akár a Demokrata Liberális Párt (PD-L) és az RMDSZ alkotta szűk körű kormánykoalíció létrehozása is – jelentette ki Markó Béla, a szövetség elnöke, miután december 13-án immár harmadszor találkozott a PD-L vezetőivel. A Központi Választási Iroda (BEC) újraszámolta az elnökválasztás második fordulójában leadott, és érvénytelennek nyilvánított szavazatokat. Az újraszámolás nem változtat semmit a végeredményen. /Borbély Tamás: Az RMDSZ a PNL nélkül is kormányra tör. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

Az RMDSZ váltogatja politikai partnereit, az erkölcsiségre, következetességre nevelt választópolgárnak is hozzá kell szoknia, hogy a hatalom megszerzéséről szóló politikában teljesen más értékrend uralkodik, mint a hétköznapokban. A Machiavelli-típusú gyakorlati politizálásban megedződött RMDSZ-es vezérkar azzal a demokrata-liberális párttal tárgyal a kormányalakításról, amelynek államfőjelöltjéről nemrég még azt hangoztatta: túllépi hatáskörét, zsebre vágja a titkosszolgálatokat és az igazságszolgáltatást, semmibe veszi a parlamentáris demokráciát, hazudik, zsarol és megfélemlít. /Rostás Szabolcs: A magas ló. = Krónika (Kolozsvár), dec. 14./

Az RMDSZ kormányozni készül azzal a párttal, amelynek kormányát megbuktatta. Jelenleg van az országnak van egy megcsappant hitelű-tekintélyű és legitimitású elnöke, aki megosztotta a romániai magyarságot, aki visszautasítja az RMDSZ autonómiatörekvéseit, aki antidemokratikus eszközökkel, a titkosszolgálatok felhasználásával működik. Nem kellene elhamarkodni ezt a kormányra kerülést, intette Ágoston Hugó a vezércikkben az RMDSZ-t. /Ágoston Hugó: Festina lente. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

A romániai pártok vezetői valóságos „politikai akrobatamutatványokat” mutattak be korábbi, sziklaszilárd kijelentéseik és meggyőződéseik gyors és magabiztos megcáfolásával. Az RMDSZ esetében húszéves tapasztalat mutatja, hogy a mindenkori hatalom mellé állni gyümölcsözőbb, mint ellenzékieskedni. Most a dilemmát az RMDSZ vezetőinek kell feloldaniuk: engednek saját helyi szervezetei nyomásának, és kormányra lépnek annak a Traian Basescunak az oldalán, akit az elnökválasztásokon következetesen a nagyobbik rossznak neveztek, vagy ellenzékben maradva lépnek Magyar Összefogás felé. /Salamon Márton László: Logika és politika. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

Puszta formalitásnak ígérkezik az RMDSZ december 18-ra összehívott Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). A szövetség legfontosabb döntéshozó testületének határoznia kell arról is, hogy a szövetség lépjen kormányra vagy folytassa a politikai együttműködést a Szociáldemokrata Párttal (PSD) és a Nemzeti Liberális Párttal (PNL). Ez utóbbi az ellenzékben maradást jelentené. Az RMDSZ eldöntötte hogy kormányra lép. Ezzel szemben a választások előtti szövetségesük, a PNL nagy valószínűség szerint ellenzékben marad. Máris rohamosan nőni kezdett a választásból vesztesként kikerült pártjaikat elhagyó képviselők és szenátorok száma. Így a PD-L és az RMDSZ, valamint a nem magyar nemzeti kisebbségeket és a független törvényhozókat tömörítő frakció együttesen már 239 szavazattal rendelkezik a parlamentben. A kormány beiktatásához legalább 236 szavazatra van szükség. /Borbély Tamás: Szélsebesen haladnak a PD-L–RMDSZ tárgyalások. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

Még a politikához hozzáedződöttek is nehéz szívvel szemlélik az RMDSZ gyors pálfordulásait. Pár hete még szidták Traian Basescu államfőt, két hónapja hozzájárultak Emil Boc kormányának leváltásához, melyet az elmúlt húsz esztendő leggyatrábbjának minősítettek, holnap-holnapután pedig boldogan szavazzák meg újra csaknem ugyanazt a kabinetet; még az is megtörténhet, a menesztett kormányfővel az élen. Apró különbség talán csak annyi, hogy két-három magyar miniszter is helyet kap a kormányasztal körül. Lassan tíz éve már, hogy az RMDSZ elindult a teljes balkanizálódás útján. Addig következetes, megbízható partnernek tekintették, aztán 2000–2004 között a Nastase-kormány támogatása során megkezdődött a sokszor demokráciaellenes, olykor erkölcstelen kompromisszumok sorozata. Az elmúlt napokban már senki sem lepődött meg, hogy elsőként kilincselt a győztesek kapujában Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /Farkas Réka: Előremenekülés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 16./

December 16-án lemondott miniszterelnök-jelöltségről Liviu Negoita, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) bukaresti III. kerületi polgármestere, akit Traian Basescu november elején bízott meg kormányalakítási feladattal. Negoitát azt követően nevezte ki kormányfő-jelöltnek Basescu, hogy október közepén a parlamentben megbukott Emil Boc kormánya. Negoita kifejtette: megbízatását azért adta vissza az államfőnek, mert az elnökválasztások miatt új politikai helyzet állt elő. A román sajtó szerint nagy esély van arra, hogy Basescu választása ismét Emil Bocra essen. Ő jelenleg ügyvivő miniszterelnök. /Negoita lemondott a kormányfő-jelöltségről. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./