Forrong az ország
Az alkalmazottak az új munkatörvénykönyv ellen tüntetnek, a tanügyiek és egyetemisták az oktatási törvény ellen, a nyugdíjasok nem tudnak beletörődni, hogy 5,5 százalék egészségügyi biztosítást kell fizetniük, miközben második éve — nagy infláció közepette — befagyasztva tartják a nyugdíjakat.
Jövőre is csak azért ígérnek némi javulást — legrosszabb esetben háromszázalékos emelést —, mert közelednek a helyhatósági választások, s a demokrata-liberálisok és hű társaik a kormányzásban, az RMDSZ, a kisebbségek és az úgynevezett függetlenek pártja pontosan érzékeli, ha nem hoznak néhány életszínvonal-emelő intézkedést, keresztet vethetnek a hatalomra. A helyzet meglehetősen reménytelen. Nem a pártok, hanem az egyszerű emberek, a bérből, fizetésből és nyugdíjból élők számára. Románia — bár nagy hanggal ennek ellenkezőjét állítják a kormányoldal képviselői — közel sem mászott ki a válságból, talán annyi igaz, hogy a megszorítások árán megállt a gazdasági visszaesés, de a növekedés oly jelentéktelen — ha igaz, 0,1 százalék —, hogy mérni is alig lehet, nemhogy érezni. És nyakunkon a kőolaj-áremelés sokkja, az észak-afrikai és közel-keleti felfordulás miatt olyan árakat érhet el a benzin és földgáz, milyet halandó ember hetekkel ezelőtt el sem képzelt. És megállíthatatlanul nő a világpiacon a búza, a napraforgómag tőzsdei ára, jelenleg kétszerese a tavalyinak. De Románia füle botját sem mozdítja, mintha sosem lett volna mezőgazdasága, külföldről fedezi élelmiszer-szükségletének nyolcvan százalékát. Hajmeresztő árakon. Nő a nincstelenség, a liberális kormány hárommillió szegényt hagyott a Boc-kormányra, ők pedig ahelyett, hogy valamelyest enyhítették volna a kapitalizmus eme rákfenéjét, újabb egymillióval növelték a nélkülöző emberek számát, s ha nem változtatnak szociálpolitikájukon, hónapokon belül újabb egymillió ember lesz kénytelen életét a létminimum határán tengetni. Szomorú és kétségbeesett világ a mienk, s a hatalom mintha nem értene a szóból. Decemberben egy kétségbeesett ember a parlament erkélyéről vetette le magát, most egy hatvankét éves honfitársunk eutanáziát, azaz kegyes halált kér a hatóságoktól, mert sem munkanélküli-segélyhez, sem szociális támogatáshoz, sem korkedvezményes nyugdíjhoz nem jut. De folyik a nagy korrupcióellenes harc. Az országnagyok most kaptak észbe, hogy pártfogoltjaik kilopták a szemüket.
Simó Erzsébet, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kínos diplomáciai affér – Román–magyar feszültséget gerjesztett a nagykövet feleségének március 15-i beszéde
A Boc-kormány talpon maradt ugyan, ám a román–magyar diplomáciai kapcsolatokat megviselte a bizalmatlansági indítvány szerda esti vitája.
A Boc-kormány talpon maradt ugyan, ám a román–magyar diplomáciai kapcsolatokat megviselte a bizalmatlansági indítvány szerda esti vitája. Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövetet tegnap bekérették a román külügyminisztériumba és a parlament külügyi bizottságához, miután az ellenzék azt állította: Orbán Viktor magyar miniszterelnök „irredenta és románellenes” üzenetet küldött Erdélybe március 15-én.
Az Agerpresből idéztek
Amint arról beszámoltunk, Puiu Haşotti liberális frakcióvezető szerda este napirenden kívül követelte, hogy a parlament hivatalos állásfoglalásban ítélje el a magyar kormányfő szavait. Szociáldemokrata képviselőtársa, Radu Moldovan fel is olvasta a honatyáknak az irredentának és románellenesnek ítélt mondatokat: „Legyen Erdély olyan, mint régen volt, legyen a magyar nemzet olyan, mint régen volt. (...) Más országok elvették tőlünk Erdélyt (...)”.
A képviselő az Agerpres március 15-i marosvásárhelyi híradásából merítette az idézetet. Mint utóbb kiderült, a román hírügynökség tudósítójának tévedéséből, illetve Bajtai Erzsébet, Füzes Oszkár nagykövet feleségének marosvásárhelyi beszédéből robbant ki a botrány.
„Lélek diktálta szavak”
Orbán Viktor üzenetét ugyanis a Magyar Polgári Párt által szervezett ünnepségen a magyar diplomata neje tolmácsolta. Az ÚMSZ tudósítójának hangfelvétele szerint miután felolvasta a magyar kormányfő szövegét, Bajtai Erzsébet saját beszédbe fogott. „Az én lelkem is azt diktálja, hogy én is szóljak pár szót” – kezdte mondandóját a nagykövet asszony.
Bajtai egy Petőfi verset idézett („a székely hősöknek minden csepp vére gyöngyöt ér”), Kossuthra is hivatkozott, majd kijelentette: „Más országok ármányos szövetségén múlott, hogy elbukott a szabadságharc. És ez az, ami elvette tőlünk Erdélyt. De most lehetőségünk van arra, hogy békésen és demokratikus úton egyesítsük nemzetünket”.
Beszédét a nagykövet asszony egy Wass Albert versre (Erdély Szabadságáért), illetve egy magyar dalra egyaránt emlékeztető mondattal zárta: „Legyen Erdély olyan, mint régen volt, legyen a magyar nemzet olyan, mint régen volt”. Az Agerpres marosvásárhelyi újságírója a parlamentben is idézett tudósításában Bajtai Erzsébet szavait Orbán Viktornak tulajdonította.
Wass-vers vagy régi nóta?
„Nem akarom az Agerpres újságíróját bírálni, tudtommal jó szakember, de a hírügynökség jobban tenné, ha Marosvásárhelyre magyarul értő tudósítót küldene” – kommentálta tegnap az ÚMSZ-nek Füzes Oszkár nagykövet a történteket. A diplomata tegnap a román külügynél, illetve a külügyi bizottság előtt is azt hangsúlyozta: Orbán Viktornak a határon túli magyarokhoz intézett üzenete fejezi ki Magyarország hivatalos álláspontját.
A parlamenti testület ülésén részt vett Teodor Baconschi román külügyminiszter is, aki azt kérte a magyar nagykövettől, határolódjon az Orbán Viktor üzenetét „kiegészítő”, román sajtóban megjelent szövegrészektől – azaz Bajtai Erzsébet beszédétől is.
„Nem vitatkozom a román külügyminiszterrel, de nem határolódom el semmitől. Szerintem a március 15-i erdélyi ünnepségeken elhangzott összes többi felszólalásban, szavalatokban és a feleségem beszédében sem hangzott el a román nemzet méltóságára vagy Románia szuverenitására nézve sértő megállapítás” – mondta az ÚMSZ-nek Füzes Oszkár. Felvetésünkre hozzátette: Bajtai Erzsébet nem Wass Albert-idézettel, hanem egy régi magyar nótára utaló mondattal zárta mondanivalóját.
Markó józanságra intett
A parlamentben egyébként a kormánypárti politikusok már szerda este tisztázni próbálták, hogy az ellenzék tévesen idézte a magyar kormányfő szavait. „Itt van a kezemben Orbán Viktor hivatalos üzenete, és semmi nincs benne abból, amit neki tulajdonítanak. Ezért arra kérem önöket, hogy gondolkozzanak el mielőtt a hivatalos román-magyar kapcsolatokra árnyat vető nyilatkozatot erőszakolnak ki” – jelentette ki Emil Boc miniszterelnök.
Hozzátette: ha az ellenzék valóban „komolyan gondolta” volna a parlamenti nyilatkozat elfogadását, akkor az ülés elején kellett volna azt jelezni, nem pedig a bizalmatlansági indítványról való szavazás előtti percekben. „Beszéljünk egyenesen: ezzel az aljas, választási célokat szolgáló diverzióval akarnak viszályt kelteni a PD-L és az RMDSZ között, hogy megbukjon a kormány. Olyan történelemleckét kaptak Markó Bélától, amilyenben sosem volt még részük” – fogalmazott a kormányfő.
„Nagyon féltem mindazt, amit az elmúlt húsz év alatt közösen sikerült felépítenünk, mert tudom, hogy a történelem nem visszafordíthatatlan. Ezért elutasítok minden olyan – legyen az romániai vagy magyarországi - nem helyénvaló, veszélyes nyilatkozatot, amely eredményeinket veszélybe sodorja” – szólította józanságra a honatyákat Markó Béla miniszterelnök-helyettes is.
Ismét Alkotmánybíróság
Az ellenzék javaslatát végül elvetették, és sikerült megtartani a szavazást a bizalmatlansági indítványról. Emil Boc kormánya talpon maradt és a munkatörvénykönyv elfogadottnak tekinthető, ugyanis az ellenzéknek csak 212 szavazatot sikerült összegyűjtenie a kabinet megbuktatásához szükséges 236-ból.
A Szociál-Liberális Szövetség (USL) azonban nem hagyja magát: tegnap beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, mert szerintük a munkatörvénykönyv az alaptörvénybe ütköző kitételeket tartalmaz. A taláros testület március 23-án tárgyalja meg az ellenzék beadványát
Új Magyar Szó (Bukarest)

Szászfalvi az egyházpolitikáról tárgyalt Bukarestben
Az egyház-politikai tapasztalatok kölcsönös átadásáról, a romániai magyar történelmi egyházakat érintő restitúciós folyamatról, a magyarországi román ortodox egyház helyzetéről, valamint a csángómagyarok anyanyelvű pasztorációjának kérdéseiről tárgyalt az elmúlt napokban Bukarestben Szászfalvi László, az egyházi, a nemzetiségi és a civil kapcsolatokért felelős magyar államtitkár.
Szászfalvi László az MTI érdeklődésére pénteken kifejtette, hogy látogatásának kettős célja volt. Az egyik: folytatni kívánta a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által megkezdett párbeszédet Daniel ortodox pátriárkával, felvette a kapcsolatot az egyházi ügyekben illetékes román kollégájával, Adrian Lemenivel. Ez utóbbival véleményt cserélt az állam és az egyház kapcsolatrendszeréről, s mivel most folyik Magyarországon az új egyházi törvény előkészítése, a magyar államtitkár tapasztalatokat is kívánt szerezni ebben a témában. A látogatás másik célja a magyar történelmi egyházak szerepének az erősítése volt a romániai társadalom életében, a magyar nemzeti közösség megőrzésében, mondta Szászfalvi László.
Az államtitkár a találkozókon nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy a magyar történelmi egyházakat érintő restitúciós folyamatot felgyorsítsák Romániában. Biztosította ugyanakkor Daniel pátriárkát arról, hogy az előkészítés alatt lévő magyarországi új egyházi törvény – amelyet remélhetőleg még ebben az évben elfogadnak – a történelmi kategóriába fogja sorolni a magyarországi román ortodox egyházat. Az államtitkár Francisco-Javier Lozano apostoli nunciussal és Ioan Robu római katolikus érsekkel folytatott tárgyaláson áttekintette a kisebbségben élő magyar egyházak problémáit, ezen belül a csángómagyarok anyanyelvi pasztorációjának a kérdését is.
Az államtitkár a Boc-kormány magyar tisztségviselőivel főleg az egyházak kulturális, szociális és egészségügyi tevékenységéről folytatott eszmecserét. Szászfalvi utalt a magyar kormány által idén elindítandó egyházi, egyház-politikai programokra, amelyek a legkülönbözőbb területeken próbálják segíteni a romániai magyar történelmi egyházak munkáját. Ezek közé sorolta az oktatási, a nevelési, valamint az ifjúsággal foglalkozó programoknak, illetve egy egyházi szórványprogramnak a támogatását, akárcsak az egyházak szociális és karitatív munkáját szolgáló támogatást. Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszterrel az egyházi műemlékek, illetve az egyházi örökség megvédésének, felújításának közös programjáról beszélt az államtitkár. Mint elmondta, e témában a két kormány hamarosan egyeztetni fog. Krónika (Kolozsvár)

Szászfalvi az egyházpolitikáról tárgyalt Bukarestben
Az egyház-politikai tapasztalatok kölcsönös átadásáról, a romániai magyar történelmi egyházakat érintő restitúciós folyamatról, a magyarországi román ortodox egyház helyzetéről, valamint a csángómagyarok anyanyelvű pasztorációjának kérdéseiről tárgyalt az elmúlt napokban Bukarestben Szászfalvi László, az egyházi, a nemzetiségi és a civil kapcsolatokért felelős magyar államtitkár.
Szászfalvi László az MTI érdeklődésére pénteken kifejtette, hogy látogatásának kettős célja volt. Az egyik: folytatni kívánta a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által megkezdett párbeszédet Daniel ortodox pátriárkával, felvette a kapcsolatot az egyházi ügyekben illetékes román kollégájával, Adrian Lemenivel. Ez utóbbival véleményt cserélt az állam és az egyház kapcsolatrendszeréről, s mivel most folyik Magyarországon az új egyházi törvény előkészítése, a magyar államtitkár tapasztalatokat is kívánt szerezni ebben a témában. A látogatás másik célja a magyar történelmi egyházak szerepének az erősítése volt a romániai társadalom életében, a magyar nemzeti közösség megőrzésében, mondta Szászfalvi László.
Az államtitkár a találkozókon nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy a magyar történelmi egyházakat érintő restitúciós folyamatot felgyorsítsák Romániában. Biztosította ugyanakkor Daniel pátriárkát arról, hogy az előkészítés alatt lévő magyarországi új egyházi törvény – amelyet remélhetőleg még ebben az évben elfogadnak – a történelmi kategóriába fogja sorolni a magyarországi román ortodox egyházat. Az államtitkár Francisco-Javier Lozano apostoli nunciussal és Ioan Robu római katolikus érsekkel folytatott tárgyaláson áttekintette a kisebbségben élő magyar egyházak problémáit, ezen belül a csángómagyarok anyanyelvi pasztorációjának a kérdését is.
Az államtitkár a Boc-kormány magyar tisztségviselőivel főleg az egyházak kulturális, szociális és egészségügyi tevékenységéről folytatott eszmecserét. Szászfalvi utalt a magyar kormány által idén elindítandó egyházi, egyház-politikai programokra, amelyek a legkülönbözőbb területeken próbálják segíteni a romániai magyar történelmi egyházak munkáját. Ezek közé sorolta az oktatási, a nevelési, valamint az ifjúsággal foglalkozó programoknak, illetve egy egyházi szórványprogramnak a támogatását, akárcsak az egyházak szociális és karitatív munkáját szolgáló támogatást. Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszterrel az egyházi műemlékek, illetve az egyházi örökség megvédésének, felújításának közös programjáról beszélt az államtitkár. Mint elmondta, e témában a két kormány hamarosan egyeztetni fog. Krónika (Kolozsvár)

A kormányt is befogták a Mikó-perbe
Az akkori román kormányt és a református egyházat is bevonták abba a perbe, amelyet a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása ellen, két magánszemély feljelentése nyomán 2010 végén indított a Korrupcióellenes Ügyészség. A nyomozó hatóság a per más megyébe helyezését kérte.
Eddig csak a visszaszolgáltatási bizottság három tagja, Markó Attila államtitkár, az etnikumközi kapcsolatok hivatalának vezetője, Marosán Tamás, az Erdélyi Református Egyházkerület jogásza és Silviu Clim volt igazságügyi minisztériumi jogtanácsos ellen emeltek vádat nagy értékű hivatali visszaélés címén, utóbb azonban azokat az intézményeket is bekapcsolták, amelyek alkalmazottjaiként eljártak (a városi tanáccsal is próbálkoztak, ám sikertelenül). A per a Kovászna megyei törvényszéken kezdődött (előzményeiről lapunk 2010. december 24-i, 30-i, valamint 2011 január 22-i kiadásában számolt be, és az egyházi tulajdonjog védelmében tett lépésekről is mindig tudósítottunk), de érdembeli tárgyalás eddig nem történt, a következő május közepén várható.
Az ügy nem csak a helybelieket érinti, mert a 2007 nyarán tett bűnvádi feljelentés óta egyetlen olyan ingatlant sem szolgáltattak vissza Romániában, amely valamikor református kollégiumi vagyon volt.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Borbély László lesz az RMDSZ politikai alelnöke, Kovács Péter tölti majd be a főtitkári posztot
A várakozásoknak megfelelően alakította ki csúcsvezetői csapatát az RMDSZ élére a február 26–27-i kongresszuson megválasztott Kelemen Hunor.
A politikus csütörtökön bejelentette, hogy a politikai alelnöki posztra Borbély Lászlót, míg a főtitkári tisztségre Kovács Pétert javasolja majd a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) szombaton Kolozsváron tartandó ülésén. Mint ismeretes, a két funkciót az alakulat nagyváradi tisztújító kongresszusán hozták létre Kelemen Hunor javaslatára, és ennek nyomán az eddigi ügyvezető elnöki tisztségből – amelyet jelenleg a tavaly februárban „visszahívott” Takács Csaba tölt be, miután a kulturális minisztérium élére kinevezett Kelemen összeférhetetlenség miatt felfüggesztette ez irányú tevékenységét – létesült a politikai alelnöki és a főtitkári. Az RMDSZ elnökének akkori indoklása szerint helyettese majd az ő megbízásából végez majd feladatokat, míg a főtitkár a szervezési kérdésekkel foglalkozik majd.
Az 57 éves Borbély László jelenleg a környezetvédelmi minisztériumot irányítja a Boc-kormányban, az RMDSZ-ben pedig hosszú ideje betölti a kormányzati tevékenységért felelős ügyvezető alelnöki tisztséget. Kelemen Hunor csütörtökön nagy tapasztalattal rendelkező politikusnak nevezte Borbélyt, aki szerinte képes megfelelni az alelnöki poszt jelentette kihívásoknak. A 36 éves Kovács Péter az RMDSZ területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnöke, kongresszusi biztosként pedig ő menedzselte le a szövetség nagyváradi fórumát is. Kelemen róla is elismerő szavakkal beszélt: jó szervezőnek, megbízható embernek nevezte, aki ismeri az RMDSZ területi szervezeteit. „Mindkét politikust kiváló csapatembernek tartom” – jelentette ki a szövetségi elnök. Emlékezetes, a váradi kongresszuson Eckstein-Kovács Péter elnökjelölt ellenezte a legvehemensebben a politikai alelnöki poszt létrehozását, sőt annak várományosa kapcsán megjegyezte: „nagyon nem szeretné”, ha Borbély kötelezné el politikailag az RMDSZ-t. Eckstein ugyanakkor a korteshadjárat során többször követelte Kovács Péter kongresszusi biztos leváltását amiatt, hogy nyíltan Kelemen megválasztását támogatta.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

A kisebbségi törvényen múlhat a koalíció sorsa
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az SZKT legutóbbi kolozsvári ülésén arra figyelmeztetett: ha a kisebbségi törvényt nem sikerült elfogadtatni a parlament tavaszi ülésszakában, akkor kérdésessé válik a koalíció jövője.
Kelemen szerint a törvény elfogadása lehet a bizonyíték a parlamenti többség működésére 2011 tavaszán. „A kulturális autonómia alapjait megteremtő kisebbségi törvényt a tavaszi ülésszakban kell elfogadni. A kormány vállalta, hogy tavasszal elfogadja a törvényt, a parlament pedig megszavazza. Ekkor derül ki, hogy van-e parlamenti többségünk 2011 tavaszán. Ha nincs többség és nincs politikai akarat, akkor megkérdőjeleződik a koalíció jövője”, fejtette ki az RMDSZ elnöke.
Mint mondta, az RMDSZ által szorgalmazott másik törvény a fejlesztési régiók átszervezéséről szól, amelynek megszavazását 2012 végére halasztották. 
Paprika Radió
Erdély.ma

Az irónia védelmében
Óvakodjunk azoktól a politikusoktól és újságíróktól, akik őrizkednek az iróniától!
Néhány nap alatt két ízben is szembesültem azzal, hogy komor politikusok, sótlan diplomaták, értetlen kormányszakértők és a hozzájuk csapódott újságírók az eiron és az alazon, az ironizáló agyafúrt kópé és az ostoba fickó azonnali elítélését követelték, illetve elhangzott az irónia azonnali mellőzésének a parancsa is
Az első eset szombaton Kolozsvárt esett. A második hétfőn, amikor a Boc-kormány gazdasági eredményeit elemző műsorvezetőre, aki dicshimnuszba öltöztette kritikáját, ráadásul a képernyőn is feltűnt egy kétértelmű szöveg, betelefonált a műsorba a miniszterelnök tanácsadója. Ne ironizáljanak a tévék! – rendelte el. Az iróniát a továbbiakban kínosan kerülő másfél órás beszélgetés így vált igazán ironikussá és növesztette szinte elviselhetetlenné azokat a szigorú tényeket, amelyeket a hazai gazdaságról szárazon sorjázott.
De foglalkozzunk inkább a szombati történésekkel! A Szövetségi Képviselők tanácsának ülésén Lakatos Péter kitalált egy kilenc év múlva született Wikileaks-iratot, és idézett is abból: „Orbán Viktor a holland-magyar focimeccsre sietve elfelejtette megköszönni Kelemen Hunornak, hogy rá tudta venni Victor Pontát arra, az SZDP legalább egy képviselője ne szavazza meg a parlamentben a magyarországi vezetőket nacionalista nyilatkozataik miatt elítélő határozatot, így azt nem fogadta el a képviselőház”.
Ekkor a magyar nagykövet, a kolozsvári és a csíkszeredai magyar főkonzul kivonult a teremből. A Lakatos Péter fejét követelő újságírók értesülése szerint a diplomaták az Orbán-kormány bírálata miatt hagyták el az SZKT munkálatait.
Noha nem értek egyet Lakatos Péterrel – Kelemen Hunornak nem Orbán Viktor, hanem az erdélyi, és főként a szórványmagyarság tartozik köszönettel a nacionalista szellem palackban való tartása miatt –, iróniáját értékelem. Akkor is, ha az nem féltétlenül eironra vall, mert az ironikus politikus föltétlen hasznosabb, mint a cinikus vagy a humortalan. És utóbbiak vannak fölényes túlsúlyban. Gúnyoros politikusok néznek le, és nem ránk, hanem minket.
Az ironizáló embert pedig éppen az különbözteti meg a gúnyolódótól, hogy ő nem felülről, kívülről ítélt, az (érték)veszésben érintett maga az ironizáló személy is. Keserű humora nem csata- hanem segélykiáltás, s mivel az iróniája csak akkor hat, ha hallgatósága egyvalamit ért, ha ő mást mond, illetve mást, ha ő egyvalamit, közösségi cselekvéssé válik. Paul De Man, az amerikai dekonstrukció fő képviselője állapította meg, hogy az az irónia performatív funkcióval is rendelkezik: vigasztal, ígér, felment, és ami a legfontosabb: a kételyek egész sorát indítja el az elménkben.
Az irónia katalizátora a haladó gondolkodást megelőző kétkedésnek, amely az állandóan változó világban a demokratikus politikai gondolkodás előfeltétele is. Ezért nincs különösebb okunk arra, hogy az iróniát büntessük, irtsuk vagy betiltsuk. Nincs okunk arra, hogy a kételkedés végtelenbe vivő folyamatát bármikor is megszakítsuk – írja De Man is.
Ugyan a hatalom megrészegít, s e kábultság galádságra is hajlamosít. Erre figyelmeztette egy pedagógus kedden a miniszterelnöki tanácsadót, aki az általa inkriminált műsorban továbbra is védte álláspontját és követelte az iróniastop betartását. Ion Luca Caragiale karcolatait küldte az élces tanár az érces miniszterelnöknek ajándékba, azzal az ajánlással, hogy gondolkodjon el a kormányfő azon, milyen groteszk is lenne, ha az iróniát éppen száz évvel Jankó bá halála után, a következő választások évében száműznék e szomorú országból.
Bizarr és lelketlen intézkedés lenne, hiszen Kelet-Európa népe rendszerint akkor nevet, amikor rosszul megy sora. Nem a mi hibánk, hanem a kigúnyoltaké, hogy a Caragiale szájából kibukkanó poénokon immár folyamatosan nevetünk másfél évszázada. A tisztára piszkos ügyeken.
Én pedig Mikszáth Kálmán parlamenti beszámolóit ajánlom szeretettel vezetőknek és vezetetteknek, no meg azt tanácsolom, hogy óvakodjunk azoktól a politikusoktól és újságíróktól, akik őrizkednek az iróniától! Az ilyen ember fél. Így hát félember.
Ambrus Attila
Új Magyar Szó (Bukarest)

Magyarellenes fellépés a Székelyföldön
Akciócsoportot hoz létre a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma, hogy megakadályozzák a kisebbségek jogállását szabályozó törvény elfogadását és az ország régióinak újrafelosztását. Ioan Sălăjan érsek, a Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökség vezetője elnökölte azt a gyűlést, amelyen a magyarok „románellenes” tetteit elemezték, köztük Csibi Barna március 15-i „Iancu-akasztását”, és elhatározták a csoport létrehozását. Az akciót azonban sem a székelyföldi román, sem pedig a magyar politikusok szerint nem kell komolyan venni.
Ioan Lăcătuşu, a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fórumának alelnöke a Krónikának elmondta, az akciócsoportba bevonnak civileket és politikusokat, s minden erejükkel megpróbálják meggyőzni a Demokrata-Liberális Párt honatyáit, hogy ne a politikai érdeket, hanem a román nemzeti érdeket tartsák szem előtt, amikor ezekről a törvényekről szavaznak. „A jelenlegi kormánykoalíció mulandó, de Románia örök, ezért meg kell akadályozni, hogy az ország szívében etnikai enklávó jöjjön létre” – szögezte le a fórum alelnöke. Lăcătuşu szerint a nemzeti kisebbségek jogállást szabályozó törvényre nincs semmi szükség, valójában a Hargita és Kovászna megyei románok szorulnak védelemre, hiszen például Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen évek óta nincs képviselőjük a helyi tanácsban. Az új oktatási törvénnyel szemben is komoly fenntartásaik vannak, s mint mondják, nem szabad engedniük, hogy ahhoz hasonlóan a PDL–RMDSZ-koalíció más, „a román népre veszélyes törvényeket” megszavazzon.
Elhatárolódnak a románok
A Kovászna megyei román politikusok azonban nem tartják hitelesnek Ioan Lăcătuşut arra, hogy képviselje a Maros, Kovászna és Hargita megyében élő románok érdekeit. Dan Manolăchescu, a Demokrata-Liberális Párt Kovászna megyei elnöke lapunknak elmondta, ha a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma meghívná a rendezvényeire a kormánypártok képviselőit, akkor tudná, hogy a kisebbségi törvény és a régiók átszervezése nem szerepel a kormány napirendjén. (Az RMDSZ és a Demokrata-Liberális Párt között a közelmúltban megkötött paktum tételesen tartalmazza, hogy a folyó parlamenti ülésszak végéig a döntéshozók elfogadják a kisebbségi törvényt. – szerk. megj.)
Manolăchescu ugyanakkor leszögezte, a kisebbségek jogállását szabályozó törvény sorsát vagy annak tartalmát nem Kovászna és Hargita megyében kell megvitatni, hiszen ebben a térségben nem lesz szükség annak alkalmazására.
„Ez a törvény nem jelent semmilyen veszélyt az országra nézve, a szellemiségével nincs semmi baj, viszont még javítani kell rajta, mert ellentmondásokat is tartalmaz” – közölte Dan Manolăchescu. A demokrata-liberális politikus szerint a civil fórum megmozdulása valójában az ellenzék kormány elleni támadása, hiszen a fórum a pártkönyvek nélküli szociáldemokraták szószólója. Mădălin Guruianu, a Nemzeti Liberális Párt Kovászna megyei elnöke megkeresésünkre leszögezte, Ioan Lăcătuşu „kommunista múltú vad nacionalistaként ismert”, ezért nincs joga a román–magyar kérdésekben állást foglalnia a Kovászna és Hargita megyei románság nevében. „Nem a törvényektől kell félnünk, nem a törvények elfogadását kell megakadályoznunk, hanem mindannyiunknak arra kell törekednünk, hogy olyan törvények szülessenek, amelyek elsősorban a helyi közösségek érdekeit szolgálják” – szögezte le a liberális politikus.
A magyarok sem veszik komolyan
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, az RMDSZ városi elnöke lapunk megkeresésére mintegy válaszként Ioan Lăcătuşu kijelentésére úgy fogalmazott, „az ő magyarellenes eszméi mulandók, a Székelyföld viszont örök”. „Az idő nekünk dolgozik” – szögezte le a háromszéki politikus. Hozzátette: a kisebbségek jogállását szabályozó törvény által szavatolt kulturális autonómiára nem a székelyföldi magyaroknak, hanem éppen a székelyföldi románoknak van szükségük. „Ha nincs kulturális autonómia, egy csúnya székelyföldi polgármester a román közösség megkérdezése nélkül nevezhet ki igazgatót például a Mihai Viteazul Főgimnázium vagy az Andrei Mureşanu Színház élére” – replikázott.
Antal Árpád kifejtette, meggyőződése, hogy az egész országban senki nem veszi már komolyan Ioan Lăcătuşut, ezért nem kíván ennél mélyrehatóbban foglalkozni az általa felvetettekkel vagy a tervezett akciócsoporttal. Hasonlóképpen vélekedik Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere. Mint a Krónikának elmondta, nem hajlandó foglalkozni a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fórumával, viszont megismételte, amit az RMDSZ kongresszusán is megfogalmazott, hogy ha a kisebbségek jogállását szabályozó törvényt és a régiók átszervezését júniusig nem rendezi a kormány, akkor az RMDSZ-nek ki kell lépnie a Boc–kabinetből. „Kelemen Hunor szövetségi elnöknek jelenleg ez a két legfontosabb feladata” – összegzett Ráduly Róbert.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Élesedő küzdelem
Hogy milyen a hallgatólagos elfogadás, arról sokat lehetne elmélkedni. De tény és való, hogy addig húzták-halasztották egy román parlamenti képviselő tanügyi törvénnyel kapcsolatos módosító indítványának a vitáját, illetve a vele kapcsolatos szavazást, hogy a képviselőházban elfogadottnak tűnik: Románia történelmét és földrajzát ezután sem lehet magyarul tanulni a romániai magyar iskolahálózat különböző szintjein.
Hogy milyen a hallgatólagos elfogadás, arról sokat lehetne elmélkedni. De tény és való, hogy addig húzták-halasztották egy román parlamenti képviselő tanügyi törvénnyel kapcsolatos módosító indítványának a vitáját, illetve a vele kapcsolatos szavazást, hogy a képviselőházban elfogadottnak tűnik: Románia történelmét és földrajzát ezután sem lehet magyarul tanulni a romániai magyar iskolahálózat különböző szintjein.
Persze, a tanügyi törvénnyel kapcsolatos módosítások tekintetében a szenátus a döntéshozó testület, és a kormánykoalíciót támogató honatyák még be tudnak avatkozni, de ez a módosító indítvány jelzés. Akárcsak az a tény, hogy a rendőrakadémia az általa jelzett és az RMDSZ által meghirdetett szándéka ellenére nem biztosít fenntartott helyeket a magyar fiataloknak, mint ahogyan az sem titok, hogy a kormánykoalíció mai egyeztetésén az RMDSZ-nek ugyancsak a sarkára kell állnia, hogy az eddigi ígéretek szerint a jelenlegi parlamenti ülésszak végéig elfogadják a kisebbségi törvényt. A fenti három történésből is jól látszik: bizonyos romániai politikai körök már most kezdik kihasználni, hogy a hazai magyarság amúgy is laza egységét mind a határon innen, mind a határon túlról újabb megosztási kísérletekkel szeretnék szétaprózni, és ez a folyamat egyre erőteljesebb lesz, hiszen nem feledhetjük a nemzeti liberálisok és a szociáldemokraták egyre durvább politikai zsarolási kísérleteit sem: az RMDSZ vagy most szakít a Boc-kormánnyal és a demokrata liberálisokkal, vagy egy jövő esztendei ellenzéki győzelem esetén már kormánypartnerként egyáltalán nem jöhet szóba.
Mindezek a jelek arra utalnak: a romániai politikai porondon most egyre élesebb küzdelem bontakozik ki, és az RMDSZ-nek minden erejét latba kell vetnie azért, hogy a mostanig kiküzdött nemzetiségi jogok ne csorbuljanak, még apró részleteikben se legyenek visszafordíthatók. Ez tehát az időszak legfontosabb kérdése, és nem az, amelyre a most alakuló EMNP vagy az MPP a romániai magyarság figyelmét következetesen terelni óhajtja: hogyan alakul ki a romániai magyar politikai pluralizmus, azaz nyersen és bárdolatlanul fogalmazva: miként lehet szétverni az egységet úgy, hogy annak romjain majd számukra is teremjen babér.
Magyar nemzeti ügyekben indokoltan vagy indokolatlanul, de gyakran elhangzik manapság a történelmi jelző. Nos, alighanem használatának most megint itt van az ideje: azt az érdekvédelmi erőt hátba támadni, méghozzá budapesti segédlettel, aki a romániai magyarság oly nehezen megszerzett jogainak a megtartásáért küzd, valóban történelmi tévedés. Hogy más megnevezését ne használjuk annak az előre kitervelt stratégiának, amely a „csoportérdekeinkért semmi sem drága” jelszóval bármiféle nemzetiségi jogrombolást az RMDSZ kudarcának és egyben saját önigazolásának tekint. Ideje lenne feleszmélni és rájönni arra, hogy Bukarestben most nem babra megy a játék
Székedi Ferenc
Új Magyar Szó (Bukarest)

És mi hova szavaztunk?
A végén a körkapcsolásos szavazási ceremónia geopolitikai következtetésekre adott alkalmat.
Kedves Nézőim és Hallgatóim, akarom mondani Olvasóim! Tisztelt Moldova! Kedves Románia! Drága Magyarország! Guten Abend, Düsseldorf! Meine liebe, Deutschland! Überhaupt, Mindenki! Helló, Európa! Hogy vagy, jól vagy? Remek!
... Elnézést, nem bolondultam meg, csak nagyon belejöttem az Eurovíziós Dalfesztivál stílusába, hangulatába. Kellett ez a felidéző lelkes köszöntés, ugyanis különben szinte semmire nem emlékszem az egészből, egy közepes, egy nagy és egy még nagyobb lebőgésen kívül. De hát pont ezekről szeretnék beszélni, utólagos olvasmányaim alapján is.
Ez a só, amelyen annyira összevissza történik minden, hogy az ember összecsodálkozza magát, amikor a végén azt hallja, hogy „meg volt rendezve”, csak annyiban tudott lekötni, amennyiben a végén a körkapcsolásos szavazási ceremónia geopolitikai következtetésekre adott alkalmat. Ami nem azt jelenti, hogy értjük is a levont következtetéseket.
Például hogy van az, hogy a volt szovjet tömb országai, a kelet-európaiak olyan jól szerepeltek? Ezt olvastam: hogy jól szerepeltek – de hát akkor hogyan végzett olyan hátul Moldova (12.), Románia (17.) és Magyarország (22., a 25-ből)? (Bevallom, hogy én mindhármat dobogóra vártam – a moldovaiaknak a hosszú sapkája, a románoknak a semmivel sem magyarázható jókedve ragadott meg, Wolf Katinál pedig az, ahogyan a lüktető ritmusú dal közben egyszer mintha megmozdult volna...) No de vissza a geopolitikára! Tudnivaló, hogy elsősorban az illető ország iránti nemzetközi rokonszenv nyilvánul meg ilyenkor. Annyira, hogy ezekből a tetszési indexekből én egészen messzemenő következtetéseket vonnék le, (Utána pedig finomítanám őket.)
Megható a román színekben fellépett angol énekes utóvallomása: nem tér vissza többé hazájába csalódottságában, hogy Nagy-Britanniából egyetlen szavazatot sem kapott. Nos, a Londonban élő díjnyertes azeri énekesnő sem tér vissza a hazájába... ki érti ezt? Egyébként, valóban, az előadókon (vagy zeneszerzőkön, és még kevésbé a táncosokon és a súgókon) számon kérni a sikertelenséget ugyancsak dőre dolog lenne – olyan, mintha a Boc-kormányt elmarasztalnánk, amiért nem mondta meg, hogy az IMF-től felvett adósságot természetben is vissza lehet fizetni.
Tehát a rokonszenv! Szegény Orbán Viktor is elgondolkozhat „kegyeltje” rossz eredményén, annál is inkább, mert a saját népszerűsége otthon is, külföldön is a mélyponton van. Talán legjobb lett volna már a verseny előtt kijelenteni: nem fogadjuk el a megalázó döntést, nem hagyjuk, hogy Európa diktáljon nekünk. Mindenesetre az, amit így utólag az előkészítésről és főleg a sajátos orbáni várakozáskeltésről olvastam, annyira elborzaszt, hogy csak idézni tudom, azt is halkan. Megtudjuk, hogy Médiaszolgáltatás-támogató Vagyonkezelő Alap „a külföldi magyar nagykövetségeket és rajtuk keresztül a határokon túli magyarokat is arra buzdította, hogy segítsék Wolf Katit”.
Vagyis, jól látunk? Magyarország mozgósította a diplomáciai szervezetét a szavazat-maximálás céljából? És ez lett belőle? „Azt gondolta valaki, hogy a politika megint erőből mindent elintéz? S vajon ezt az ökörséget miért nem torpedózta meg senki? S ha már politika, akkor a Facebookon miért kellett exponálnia magát Orbán Viktornak is („Hajrá Kati!”), ami utóbb igen kontraproduktívnak bizonyult?”
Hát ez van, és hátha geopolitikai összefüggések nincsenek is. Úgyhogy fel a fejjel, Románia, fel a fejjel Magyarország! Jövőre, Bakuban lehet törleszteni.
Szinte hallom a vádat: bírálni meg ironizálni könnyű – de milyen megoldást javasolok? Ünnepélyesen kijelentem, hogy vannak megoldásaim. Elsősorban nem igazságos, hogy összeeresztik a fiúkat a lányokkal, külön kategóriákban kellene indulniuk. Másodsorban korcsoportos rendszerben kellene megrendezni a dalversenyt. Ennek előnyeit nem részletezném. Harmadsorban egy-két merészebb alkotást leszámítva alig láthatunk az előadásokon labdát, ez megengedhetetlen! Végül nem változó számban, hanem tizenegyen kellene hogy legyenek egy csapatban, a pálya pedig legyen nagyobb és fűvel borított. Akkor állandóan nézném őket, persze csak ha nem énekelnének.
Ágoston Hugó
Új Magyar Szó (Bukarest)

Székelyföld Brüsszelben
Jövő héten nyitják meg Székelyföld képviseleti irodáját Európa fővárosában. A brüsszeli Magyar Régiók Házában helyet kapó iroda feladata Székelyföld népszerűsítése, és összegyűjteni, feldolgozni, majd továbbítani az Európai Unió intézményeitől származó információkat, tájékoztatni az önkormányzatokat az Európai Parlament, az Európai Bizottság, a Régiók Tanácsa döntéseiről, hozzáférni a közösségi pályázatokhoz.
Május 31-én, kedden az Európai Parlamentben ad fogadást három EP-képviselőnk, Tőkés László alelnök, Sógor Csaba és Winkler Gyula. Rajtuk kívül a magyar és román kormány, valamint a székelyföldi megyei önkormányzatok képviselői mondanak köszöntőt. Az eseményen, melynek célja a képviseleti iroda létének tudatosítása, Székelyföldet népszerűsítő kiállítás és vetített képes ismertető tekinthető meg, székelyföldi táncokat járnak a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes művészei. Az iroda hivatalos megnyitójára szerdán kerül sor, a helyszínen székelyföldi közigazgatási címerekből kiállítást is rendeznek.
Szekeres Attila
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Várható volt, hogy begörcsölnek
„Várható volt, hogy begörcsölnek, bár Székelyföld brüsszeli képviseleti irodájának megnyitása nem jelent támadást az ország területi integritása ellen” – mondta lapunknak Sógor Csaba EP-képviselő, aki Tőkés László és Winkler Gyula társaságában kedden megnyitja a három székely megye érdekeit megjelenítő lobbiirodát.
Emlékeztetett a Székelyföldre látogató Károly herceg nyilatkozatára, aki szerint a régió Románia legjobb exportterméke.
A brüsszeli repülőtérről Sógor Csaba arról tájékoztatott: román újságírók tucatjai keresték meg azzal a kérdéssel, hogy miért adta nevét ehhez a kezdeményezéshez. „Hogyne adtam volna, hisz én a Székelyföldön élek” – zárta rövidre a kérdést Sógor. Arra a szociáldemokrata vádra reagálva, hogy brüsszeli képviseleti irodát csak jogi személyiséggel rendelkező városok, fejlesztési régiók nyitnak, a csíkszeredai illetőségű EP-képviselő elmondta: nem furcsállja, hogy épp a székely képviseletbe kötöttek bele.
„Akkor senki se panaszkodott, amikor egy suceavai képviselő Bukovina turisztikai célpontjait reklámozta” – fogalmazott Sógor. Mint hozzátette, „akkor se lett volna baj”, ha a Barcaság, Dobrudzsa vagy Mócföld nyit brüsszeli irodát. A jövő keddi megnyitóval kapcsolatban az RMDSZ-es EP-képviselő elmondta, a Magyar Régiók Házában helyt kapó lobbiiroda felavatásán várhatóan jelen lesznek mind a román, mind a magyar kormány állandó képviseletének munkatársai.
Visszafogottan Brüsszelből
A három romániai magyar EP-képviselő kezdeményezése azt követően került a bukaresti ellenzék pergőtüze alá, hogy a Realitatea hírtelevízió a tegnap reggeli órákban bejátszotta a hírt Székelyföld brüsszeli képviseletének megnyitásáról. Elsőként Cătălin Ivan, a Szociáldemokrata Párt (PSD) EP-frakciójának vezetője nevezte aggasztónak a helyzetet, de megjegyezte, hogy nem kell hisztériába esni.
„Az európai intézmények mellett amolyan kisebb követségek működnek, amelyek városok, kisrégiók képviseletei. Azonban ezek létező, törvényesen és alkotmányosan elismert közigazgatási egységeket képviselnek. A Székelyföld képviselete ostobaság” – fogalmazott az ellenzéki politikus, aki nem hagyta ki az adódó alkalmat, hogy odaszúrjon az RMDSZ-szel Bukarestben és Brüsszelben is „egybetartozó” Demokrata Liberális Pártnak.
Hevesebben Bukarestből
Sokkal vehemensebb hangot ütöttek meg a PSD bukaresti „magyarszakértői”. A kisebbségellenes kijelentéseiről elhíresült Olguţa Vasilescu szociáldemokrata szóvivő a Boc-kormányt bírálta, amiért nem reagál az RMDSZ-es honatyák lépésére. „Teodor Baconschi külügyminiszter továbbra sem válaszol a provokációkra, amelyek a román állam nemzeti, egységes, független és oszthatatlan jellegével kapcsolatosak” – sérelmezte Vasilescu.
A PSD-s politikusnő szerint a reakció hiánya annak tudható be, hogy a PDL fél: az RMDSZ feldühítésével elveszíti a parlamenti többségét. „A meghívón az Európai Néppárt frakciójának logója is szerepel, amelynek az a PDL is tagpártja, amely támogatta Tőkés Lászlót az EP alelnöki tisztségének megszerzésében, ez bizonyítja, hogy Baconschi úr reakciójának hiánya nem véletlen” – fogalmazott Vasilescu.
Kelemen Hunor: nem értem a felháborodást
Brüsszelben hivatalosan 15 ezer, nem hivatalosan 30 ezer lobbiiroda működik. „Nem értem a felháborodást Székelyföld brüsszeli képviselete ügyében” – nyilatkozta tegnap Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke, hozzátéve, „egy teljes mértékben törvényes, alkotmányos és normális kezdeményezésről van szó, amelyet a három székely megye tanácselnöke kezdeményezett.
A brüsszeli képviseleti iroda célja az, hogy biztosítsa a kapcsolatot az Európai Unió intézményeivel, lobbitevékenységet folytasson, befektetőket vonzzon, és népszerűsítse Székelyföldet turisztikai szempontból. Nem a három RMDSZ-es európai parlamenti képviselő kezdeményezése ennek az irodának a megnyitása, de természetes módon támogatják és segítik ezt Brüsszelben.”
Más régió is nyithat
Kelemen Hunor újságírói kérdésre válaszolva elmondta, ezzel a lehetőséggel Románia bármely megyéje vagy régiója élhet. „Nem akadályozza meg senki sem Dâmboviţa, sem Prahova, sem Konstanca megyét, hogy képviseleti irodát nyisson Európa fővárosában. Ha van rá anyagi lehetőségük és felkészült szakemberük, akkor én azt javaslom, nyissanak ők is irodát Brüsszelben, mert ezzel is hozzájárulnak térségük fejlesztéséhez” – jelentette ki a szövetség elnöke, hozzátéve, visszautasít minden nacionalista nyilatkozatot ebben a kérdésben és teljes mértékben támogatja a székelyföldi megyék kezdeményezését..
Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője is annak a véleményének adott hangot, hogy a székelyföldi megyék kezdeményezése törvényes, ugyanakkor leszögezte, hogy az RMDSZ EP-képviselői csupán támogatói a képviseleti iroda megnyitásának. Winkler példaként elmondta, hogy a németországi bajor tartománynak is van képviseleti irodája Brüsszelben, hozzátéve, hogy a Romániában elégtelenül működő fejlesztési régiók is okolhatók azért, hogy az uniós alapoknak csupán 7 százalékát sikerült lehívnia az országnak.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Mi a gond a Székelyfölddel?
Rendkívüli sajtótájékoztatón reagált Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke a „Mircea Geoană és más román politikusok által keltett hisztériára” a Brüsszelben nyitandó székelyföldi képviseleti iroda kapcsán. Az elnök elmondta, több ezer képviseleti iroda működik Brüsszelben. Egyesek városokat, mások megyéket, ismét mások régiókat vagy akár népcsoportok érdekeit képviselik. Irodája van például Dél-Tirol tartománynak vagy a szász népcsoportnak, továbbá a flamandoknak, Wales, Skócia és Észak-Írország tartománynak. Azokat miért nem kérdőjelezi meg senki? – tette fel a szónoki kérdést. Irodája van a Romániai Megyei Tanácsok Szövetségének, a Romániai Municípiumok Szövetségének is, valamint a moldvai megyéket tömörítő Észak-Keleti Fejlesztési Régiónak és a Hargita, Kovászna és Maros megyét is magában foglaló Központi Fejlesztési Régiónak. Képviselete volt Kolozs és Máramaros megyének. A törvényes keret megvan, Kovászna megye tanácsa 2008. decemberében hozott határozatot a brüsszeli képviselet megnyitásáról, Hargita megye önkormányzata ebben az évben. Vagy az a gond, hogy a magyar kormány biztosított ingyenesen helyet a Magyar Régiók Házában? Ugyanúgy a romániai középrégiónak a németországi Brandenburg tartomány adott otthont szintén bérmentesen két éven át.
Vagy a Székelyföld megnevezés bánt egyeseket? Az is egy történelmi régió, mint ahogyan a román kormány által kibocsátott határozatokban megjelenik a Ţara Haţegului (Hátszeg vidéke), Ţara Silvaniei (Szilágyság), Ţara Almăjului történelmi régió neve, vagy a belügyminisztérium egyik egységét, a Brassó megyei katasztrófavédelmi felügyelőséget hivatalosan Barcaságról (ISU Ţara Bârsei) nevezték el. A Suceava megyei tanácselnök büszkén reklámozza térségét a Bukovina névvel. Mi ebben a kivetnivaló? Székelyföld önálló régió volt majdnem egy évezreden át, egyazon kultúra, hagyományok kötik össze az itt élő embereket, akiknek erős székelyföldi regionális identitástudatuk van – hangsúlyozta az elnök. A képviseleti iroda megnyitó ünnepségét a Székelyföld területén levő közigazgatási egységeknek a román kormány által elfogadott címereiből álló kiállítás tarkítja.
Szekeres Attila, Háromszék
Erdély.ma

Nem ismerik el a Székelyföldet
A román külügyminisztérium sajnálatosnak nevezte, hogy Brüsszelben „nem létező, mindenféle alkotmányos és törvényes alap nélküli” közigazgatási-területi egység számára hoznak létre képviseletet.
A tárca közleménye annak nyomán látott napvilágot, hogy az RMDSZ színeiben mandátumot szerzett EP-képviselők holnap megnyitják Brüsszelben a székelyföldi megyék uniós képviseletét.
A külügyi közlemény szerint az európai uniós gyakorlatnak megfelelően a tagállamok elismert területi-közigazgatási egységei valóban nyithatnak érdekképviseleti irodát Brüsszelben. Románia maga is bátorítja, hogy a törvényesen létrehozott közigazgatási egységek a romániai törvényes keretek között, tevékenyen képviseltessék magukat európai szinten is, mivel ez „értéktöbbletet” jelent az európai integráció elmélyítésének terén. Csakhogy a külügyminisztériumi állásfoglalásból egyértelműen kiderül: Bukarest nem ismeri el Székelyföldet ilyen önálló területi-közigazgatási egységnek.
Bejáratott út
Ezzel szemben Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke hisztériának nevezte a román részről érkező reakciókat, emlékeztetve, hogy jelenleg Brüsszelben több ezer lobbiiroda működik, többek között megyék, régiók és népcsoportok számára. Így van képviseleti irodája Dél-Tirolnak, a belgiumi németeknek, magyarországi fejlesztési régióknak, a Romániai Megyei Jogú Városok Egyesületének, illetve a megyei tanácsok szövetségének is.
Az elmúlt években több romániai megyének, köztük Máramaros vagy Kolozs megyéknek is volt brüsszeli képviselete. Ilyen alapon a háromszéki önkormányzat még 2008 decemberében hozott végleges tanácshatározatot a brüsszeli képviseleti iroda létesítésére, a Hargita Megyei Tanács pedig idén tavasszal döntött erről. Tamás Sándor szerint a régiók Európájában az is megszokott dolog, hogy különböző jogi személyek és társulások nyitnak képviseleti irodát.
Székelyföld mint történelmi régió
Tamás Sándor szerint a román politikusok vehemenciáját valójában a Kovászna és Hargita megyei közös iroda nevében szereplő Székelyföld szó váltotta ki, bár a román jogrendben használatos a történelmi régiók megnevezése, sőt létezik olyan erről szóló kormányhatározat is, amelyet éppen Adrian Năstase PSD-s miniszterelnök írt alá.
„A történelmi régiók megnevezését használják turisztikai kiállításokon, és különböző leírásokban is. Székelyföld is ilyen, hiszen önálló régió volt, az emberek, akik itt élnek a kultúrájuk, hagyományaik, mentalitásuk, érzéseik által Székelyföldhöz tartoznak” – mondta Tamás Sándor, aki hangsúlyozta, hogy jogilag nem támadható a Székelyföld kifejezés használta.
A román kormány állandó gyakorlata, hogy a kormányzati döntésekben olyan kifejezéseket használ, amelyek általánosan határoznak meg egy földrajzi, történelmi tájegységet. Következésképpen, a „vidék”, „ország” vagy „föld” kifejezések – melyeknek ugyanaz a szerepe, mint a fent felsorolt kormányrendeletekben – használata törvényes, mondta a háromszéki tanácselnök, aki szerint a belügyminisztérium egyik egységét, a Brassó megyei sürgősségi helyezetek felügyelőségét Barcaságnak hívják.
Az összetartozás kifejezése
„Üdvözöljük, hogy Hargita, Kovászna és Maros megyék önkormányzati vezetői – legitim módon – közös európai képviselet mellett döntöttek, mert ezáltal egységes arculattal, egységes stratégiával tudják bemutatni a székelyföldi régiót. A közös iroda létrehozása kifejezi a három megye lakosságának összetartozását” – olvasható abban a közleményben, amelyet Tőkés László, Sógor Csaba és Winkler Gyula erdélyi magyar EP-képviselők juttattak el szerkesztőségünkbe.
Az aláírók aggasztónak tartják, hogy egy régiót promováló iroda létrehozása, amelynek közintézmények képviseleteként nincsenek és nem is lehetnek politikai célkitűzései, szélsőséges-nacionalista indulatokat gerjeszt.
Kovács Zsolt
Új Magyar Szó (Bukarest)

A kormány tanulmányozza a Iorga-idézetes tábla törvényességét
Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete hétfőn azt nyilatkozta, hogy biztosítékot kapott a román kormánytól, hogy kivizsgálják a kolozsvári Mátyás-szoborra kitett, Nicolae Iorga-idézetes, a “magyarság megalázását” célzó tábla törvényességét.
Füzes hétfőn Kolozsváron mondta el, hogy a Mátyás-szoborra kitett táblának semmi értelme sincs, és reméli, hogy hamarosan eltávolítják. Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári főkonzulja aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a kolozsvári Mátyás-szoborra elhelyezett, Iorga-idézetet tartalmazó tábla etnikumközi feszültségeket gerjeszthet a városban, és kérte a helyzet rendezését, a tábla eltávolítását. Szilágyi pénteken elmondta: a téma kapcsán egyeztetés zajlik a magyar nagykövetség és a bukaresti külügyminisztérium között. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) pénteken büntetőjogi feljelentést tett a kolozsvári ügyészségen azok ellen akik engedély nélkül helyezték el a Nicolae Iorga-idézetes táblát a Mátyás-szobor talapzatán.
Népújság (Marosvásárhely)

Megvonnák Tőkés állampolgárságát (Nem csitul a román hisztéria)
Nem csitul a román politikusok felháborodása a brüsszeli Székelyföld-képviselet miatt. A liberálisok szenátusi frakcióvezetője Tőkés László román állampolgárságának megvonását javasolja, az ellenzéki szociáldemokraták tegnap a demokrata-liberálisokat bírálták, amiért nem írták alá az ügyben a Jerzy Buzek EP-elnöknek írt nyílt levelet, a külügyminiszter szerint a román–magyar kapcsolatok szempontjából is zavaró a kezdeményezés, és Traian Băsescu államfő is rosszallását fejezte ki emiatt.
Puiu Haşotti, a liberálisok felsőházi frakcióvezetője szenátusi felszólalásában úgy fogalmazott: sajnálja, hogy nem létezik az állampolgárság megvonásáról rendelkező törvény. Szerinte a brüsszeli iroda megnyitására nem került volna sor, ha a parlament határozottan fellép a március 15-i megemlékezések idején magyar politikusok részéről elhangzott kijelentések ellen. Haşotti egyebek között azért kifogásolja a brüsszeli iroda megnyitását, mert szerinte Székelyföld “soha nem létezett, és most sem létezik a román történetírásban”.
Rosszallását fejezte ki az iroda miatt a külügyminisztérium is. Romániát a kétoldalú román–magyar kapcsolatok szempontjából is zavarja, hogy éppen a Magyar Régiók Házában nyitnak irodát Székelyföld számára – mondta Teodor Baconschi külügyminiszter. Hangsúlyozta: Brüsszelben olyan területi-közigazgatási egységek tartanak fenn irodát, amelyek valóban léteznek. Elképzelhetőnek tartja például Burgundia bejegyzését, mivel francia régióról van szó, de úgy véli, nem lehetne Burgund Hercegség néven képviseletet nyitni, mivel egy ilyen államalakulat több mint ötszáz évvel ezelőtt létezett. Így kívánta alátámasztani érvelését, miszerint egy adott térség “népies elnevezésével” nem lehet “visszaélni” úgy, hogy egy régió márkaneveként használják.
Titus Corlăţean, a szenátus külpolitikai bizottságának szociáldemokrata elnöke elfogadhatatlannak minősítette “egy nem intézményesített entitás” képviseletének bejegyzését, és bírálta az államfőt és a miniszterelnököt, amiért nem reagáltak az ügyre. Közben Cătălin Ivan, a Szociáldemokrata Párt európai parlamenti képviselője a Demokrata Liberális Pártot bírálta, amiért nem voltak hajlandóak aláírni az Európai Parlament alelnökének címzett nyílt levelet, amelyben kérték Jerzy Buzeket, hogy ne ismerjék el Székelyföld képviseleti irodáját. “Ha valakinek még kétségei lehettek, az most megbizonyosodhatott róla, hogy a DLP támogatja az ún. Székelyföld képviseletének elismerését, és ezek szerint hallgatólagosan támogatja a magyar szélsőségesek Románia-ellenes irredenta politikáját is” – fogalmazott a román szociáldemokraták európai parlamenti csoportjának vezetője. Az ügyben tegnap este Traian Băsescu is megszólalt. Az államfő leszögezte: “rossz véleménnyel van” a székelyföldi képviseleti iroda megnyitásáról. Hangsúlyozta: a kezdeményezésnek nincsenek politikai következményei, de az alkotmány és a románok semmibe vételéről árulkodik. “Nincs ilyen közigazgatási egység” – szögezte le az államfő Székelyföldre utalva. Hasonlóan nyilatkozott tegnap este Emil Boc is. A miniszterelnök leszögezte: a kormány nem fogad el olyan entitásokat, amelyek nem illeszkednek az alkotmány kereteibe. “Nem lehet elismerni olyasmit, amit az alkotmány és a törvények nem ismernek el” – utalt Székelyföldre. Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke tegnap közleményben jelezte: Theodor Stolojan demokrata-liberális képviselő levélben kereste meg, és rákérdezett az iroda státuszára, tevékenységének jellegére. Válaszlevelében az erdélyi politikus rámutatott: a román ellenzék politikai fegyvert kovácsol az iroda megnyitásából, és célja a jelenlegi kormány megbuktatása a koalíciós partnerek megosztása révén.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Az autonómia a jövő (Trianon-megemlékezések Sepsiszentgyörgyön)
Emlékezni Trianonra, kilencvenegy év után szemléletváltással, összefogással kezünkbe venni, alakítani sorsunkat, megteremteni a székely autonómiát – e gondolatok köré csoportosultak a szombati sepsiszentgyörgyi rendezvényeken elhangzott beszédek.
A nemzeti összetartozás napját a megyeszékhelyi magyar szervezetek az összefogás jegyében tartották meg.
Az első, kora délutáni rendezvénynek a Székely Nemzeti Múzeum adott otthont, ezt az RMDSZ és a Háromszéki Ifjúsági Tanács szervezte. Tamás Sándor kijelentette, idéntől megyeszerte a jövő felé fordulva próbálják bemutatni ezt a pillanatot; az elmúlt 91 év keserűségét csak egy másfajta szemlélet tudja feloldani, ezért Székelyföldön a gondolkodásmód megváltoztatása a legfontosabb. Antal Árpád András a Székelyföld–szórvány partnerségre is utalva elmondta: a Kárpát-medencében össze kell kapcsolnunk a kis magyar világokat a nagy magyar világokkal, s ha a jövőt nézzük, együtt meg tudjuk valósítani az önálló Székelyföldet. Történészek előadásai következtek: Székely Zsolt kijelentette, 91 év után végre megértük, hogy szülőföldünkön magyar állampolgárok lehetünk. Kádár Gyula leszögezte, Trianon – mely diktátum és nem békeszerződés – mindenkinek kárára volt, győzteseknek, hódítóknak és megszállott népeknek egyaránt. S hogy legyen székely jövő, székely haza, egységre van szükség, s egyetlen politika van, az autonómia politikája – tette hozzá. Délután fél hatkor harangzúgás közepette az Erzsébet parkban kezdődött el az MPP által szervezett megemlékezés, erre mintegy két-háromszázan jöttek el, s több erdélyi magyar szervezet képviselője is felszólalt. Nyitányként Gazda Zoltán szögezte le, nem tudjuk feledni megcsonkolásunkat, nem tudjuk elfelejteni az újkori gyarmatosítást. Pap Alpár a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom képviseletében jelentette ki, “a nemzeti radikálisok példát mutatnak”, egy kilencpontos petíciót címezett a bukaresti hatalomnak, melyben kéri, a kormány ismerje el az autonómia-népszavazás eredményét, legyen magyar nyelvű szentmise és oktatás a csángók számára, tiltsák be a román fasisztoid szervezeteket, rehabilitálják Wass Albertet, majd radikális, kemény hangvételű beszédét a Vesszen Trianon! szavakkal zárta. Nemes Előd kijelentette, nem lehet egymással hadakozni, miközben gondjaink megoldatlanok, ezért az EMNT a magyar szervezetek közti megbékélést szorgalmazza. Sztakics Éva arra biztatott, kesergés helyett inkább a jövőre figyeljünk, mert sokat tehetünk azért, hogy enyhítsük Trianon traumáját. Sánta Kriszta Hanna szavalata után Fazakas Tibor beszélt, kijelentve, nekünk mint őshonos államalkotó nemzetnek kijár az autonómia, majd román politikusoknak üzente, Székelyföld pedig van, létezik, hús-vér, magyar identitású emberek lakják, mi vagyunk a Székelyföld. Végül Izsák Balázs szólt, kijelentve: “a magyar hazához, Magyarországhoz való ragaszkodás elsősorban a szülőföldhöz való ragaszkodást jelenti; a feldarabolhatatlan, a megsemmisíthetetlen, az örök Magyarország kitüntetett pontja Sepsiszentgyörgy”. Az SZNT által szervezett autonómia-népszavazás, a negyedmillió szavazat értelme az volt: felmutatni a székely nép akaratát, hogy igényli Székelyföld területi autonómiáját, ez a jövő, ez lehet a kárpótlás, a vigasz, de a megmaradás útja is; ez nem csak szavakat jelent, hanem gyakorlati tennivalókat. “Mi Székelyföldön nem vagyunk kisebbség, mi itt többséget alkotunk, és megilletnek bennünket ugyanazok a jogok, mint Európa bármely népét, Székelyföldnek lesz regionális kormánya, regionális parlamentje, de ehhez az kell, hogy mi magunk is higgyünk benne” – vélekedett. A megemlékezés Kovács István unitárius lelkész imájával ért véget. “Csak az nem visszaadható soha, amit önként adtak fel, amiről lemondtak” – hangsúlyozta.
Mózes László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kivonult a városi tanácsülésről az RMDSZ frakciója
A liberálisok szerint nagyobb Iorga-tábla kellett volna a Mátyás-szoborhoz
Botránnyal kezdődött a kolozsvári városi tanács tegnapi ülése, az RMDSZ képviselői ugyanis – a szövetség megyei tanácsosaihoz hasonlóan – az első napirendi pont elhangzása előtt kivonultak az ülésteremből. A helyhatóság magyar érdekképviseleti közössége a Iorga-idézetet tartalmazó tábla, a városszéléről eltüntetett többnyelvű üdvözlő tábla, a Házsongárdi műemlék-rongálás, a városvezetőség utóbbi hetekben tanúsított magyarellenes hozzáállása miatt döntött úgy, hogy nem vesz részt a tanácsülésen. A tiltakozás e formáját megelőzően a sérelmeket Csoma Botond tanácsos közölte a polgármesterrel és a többi tanácsossal, miközben Irsay Miklós tanácsos átadott több mint 13 ezer aláírást, amelyek a műemlékek többnyelvű feliratozását kérik. A magyar képviselők kivonulása után a szociáldemokrata és a nemzeti liberális párt „hozta a formáját”, és az etnikumközi konfliktusokért a magyar képviselőkre kent mindent.
A himnuszt követően, de még mielőtt a tanácsosok rátértek volna az első napirendi pontra, Csoma Botond RMDSZ-es képviselő szót kért, és vázolta a Sorin Apostu polgármester magyarság ellen tanúsított cselekedeteit. A sérelmek felsorolása alatt Irsay Miklós átadta a polgármesternek azt a 13 515 aláírást tartalmazó iratcsomót, amely többnyelvű információs táblák kifüggesztését kéri a műemlék-épületekre, továbbá román, magyar és német nyelvű helységnévtáblák elhelyezését követeli. A határozattervezetnek szánt előterjesztést magyarok és románok egyaránt támogatták aláírásukkal.
„Kollektív döntésről van szó – nyilatkozta a kivonulást követően László Attila alpolgármester. – Ebben a pillanatban a magyar közösség minden egyes tagjától elvárjuk, és igény van arra, hogy szolidárisak legyünk egymással. Döntsük el végre azt, hogy mi elfogadható és mi nem ilyen esetekben”. Az alpolgármester szerint, amennyiben az megszűntetné a további nézeteltéréseket, az is elfogadható kompromisszum lenne, ha mindkét táblát eltávolítanák a szobortól. „Ma azzal kezdtük a napot, hogy a házsongárdi-esettel foglalkoztunk. Lassan minden napra jut már valami. Ebből legyen már elég!” – nyilatkozta végül László Attila.
Legyen nagyobb a Iorga-tábla!
Az RMDSZ-es tanácsosok kivonulása után a nemzeti liberálisok (PNL) és a szociáldemokraták (PSD) élesen bírálták a magyar tanácsosok hozzáállását.
Steluţa Cătăniciu szabadelvű önkormányzati képviselő gratulált Apostunak a Iorga-tábla kihelyezéséért, és büszkén vállalta, hogy egyike volt a tábla támogatóinak. Az etnikumközi nézeteltérésekért az RMDSZ tanácsosait tette felelőssé. Hozzá hasonlóan, bár kissé „finomabban” vélekedett párttársa, Manuel Chira is, aki hangoztatta, hogy az etnikumközi feszültségeket nem a románok vagy a magyarok generálják, hanem a politikusok. A PNL részéről a legradikálisabb Teo Peter volt, aki szerint a Iorga-idézetet tartalmazó táblának a jelenleginél is nagyobbnak kellene lennie. A PSD zászlóvivője Claudia Anastase volt, aki felállva fejezte ki helyeslő véleményét a tábla ottlétét illetően, továbbá felelőtlennek minősítette az RMDSZ képviselőit, amiért a napirendi pontokra fittyet hányva elhagyták a termet. „Ezek a megnyilvánulások nem tehetnek kárt a román nemzeti öntudatban. Felszólítom a románságot, hogy tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy Kolozsváron minél több helyen hirdessük a román gyökereket.”
A demokrata-liberálisok részéről senki sem szólalt fel.
Egyre erősebben inog a koalíciós viszony
Az RMDSZ tanácsosainak kivonulása után Csoma Botond a funari politika európaibb módszerekkel történő folytatásának vélte az eseteket. „Amennyiben nem tartják be a törvényt, tovább kell gondolnunk az együttműködést a demokrata liberális párttal, mert semmibe vesznek minket, nem tekintenek reális partnernek. Ilyen körülmények között meg kell gondolnunk, érdemes-e folytatni a koalíciós viszonyt” – nyilatkozott Csoma.
„Annak idején a város kitáblázása pontosan a Mátyás-szoborral kezdődött” – hívta fel a figyelmet Molnos Lajos, megjegyezve, hogy a PD-L-vel való koalíciót mind városi, mind pedig megyei szinten felülvizsgálják. A Iorga-tábla üggyel kapcsolatos két feljelentés eredményére még várni kell, továbbá – Molnos szavaival élve – a magyar kormány is továbbléphetne a nyilatkozatok szintjéről. „A szobor érdekében nem egyszer mentünk már ki a térre, és nincs kizárva, hogy erre újra sor kerül” – tette hozzá a tanácsos.
A koalíció képviselőházi szinten is inog. Máté András, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke – aki egyben a párt képviselőházi frakciójának vezetője is – az eset kapcsán lapunknak elmondta: „Amennyiben folytatódik a magyarellenes hangulat Kolozsváron, megtörténhet, hogy Kötő József, Máté András és Pálffy Zoltán nem szavaz a Demokrata-Liberális Párt vagy a kormány által előterjesztett tervezetekre.”
„A magyar nyelv nem idegen nyelv”
A jelenlévők az Erdélyi konzultációt hirdető magyar nyelvű reklámtábla kapcsánis megkérdezték az alpolgármestert. „Magánterületen, magánszerződés alapján kitettek egy táblát. A polgármesteri hivatalnak nincs jogköre a tábla tartalmát jóváhagyni vagy sem, mert a reklámcég és a megrendelők közötti szerződés rendelkezik a tartalom felől” – nyilatkozta László Attila, hozzátéve, hogy a városban több „idegen” nyelvű táblával is találkozhatunk. „Úgy látszik senkit nem zavar, ha angol, német, vagy bármely más nyelven reklámoznak, de amikor a magyar közösségnek célzottan információt átadó tábláról van szó, az valakinek a csőrét nagyon csípi.”
A tanácsülésen a Kolozs megyei Ifjúsági Fórum (KIFOR) is képviseltette magát. Részükről ifj. Deák Ferenc nyilatkozott a sajtónak, aki kijelentette, hogy addig adják Apostunak a „piros lapot”, amíg a polgármester ki nem lép az illegalitásokból. „A magyar nem idegen nyelv, hanem egy romániai állampolgári kisebbség nyelve” – fűzte hozzá ifj. Deák a reklámtábla kapcsán.
(kovács) 
Szabadság (Kolozsvár)

Kovács Péter: miért nem „harcol” értünk a magyar kormány?
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára sérelmezi, hogy a magyar kormány nem emeli fel a hangját a székelyföldi és partiumi magyarok beolvadása ellen.
Miért nem „harcol” értünk a magyar kormány? – teszi fel a kérdést Kovács Péter szerdai blogbejegyzésében a regionalizációs vita kapcsán.
„Hosszú hónapok óta folyamatosan azt halljuk, hogy Budapest és Brüsszel majd megoldja a problémáinkat. Azt ismételik nekünk, hogy brüsszeli nyomásra a román kormány, a parlament beadja a derekát, és lesz autonómia, bővül a kisebbségi jogok köre. A médiából az folyik, hogy ilyen jó viszonya soha nem volt a magyar és a román kormányoknak, hogy Orbán Viktor és Traian Băsescu amiben megegyeznek, az meg is valósul, kitartás magyarok, mert Budapest közbenjár az ügyünkben. Na, itt az alkalom, és mégis nagy a csend” – írja Kovács.
Az RMDSZ-főtitkár sérelmezi, hogy „senki” nem emeli fel a hangját a magyarok által is lakott nyolc megye ügyében.
„Miért nem mondja el egyetlen kétharmados magyar politikus sem, hogy a magyar közösségek számára a beolvadáshoz vezethet a székelyföldi és a partiumi »magyar« megyék egybeolvasztása olyan megyékkel, amelyekhez gazdasági, szociális, történelmi szempontból semmi közük?” – olvasható a blogbejegyzésben. Kovács így folytatja: „Ha Budapest meg tudja oldani a gondjainkat, akkor most mire vár? Tapsra?”.
A magyar kormány reakcióját Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is hiányolta a Románia közigazgatási-területi felosztásáról folyó vita kapcsán „Egyelőre senki nem kérdezett semmit, és nem tudom, hogy a magyar kormányt érdekli-e e a régióátszervezés, vagy van-e valamilyen álláspontja ez ügyben. Meglepőnek tartom ezt, mivel a romániai magyar közösség sorsát érintő kérdésekben a budapesti kormány általában közli álláspontját” – mondta kedden Kelemen Hunor. (Répás Zsuzsanna: a kormány támogatja az RMDSZ és a magyarság erdélyi régiók felosztásáról szóló álláspontját. A kormány támogatja a romániai magyarság egységes álláspontját az erdélyi régiók felosztásáról – mondta Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár szerdán Budapesten. Kiemelte: az RMDSZ megfogalmazott egy javaslatot, ami 16 megyére vonatkozna, ezzel szemben a kormányzó Demokrata Liberális Párt (PDL) egy nyolc régiós felosztást hirdetett meg. Ezt az RMDSZ egyértelműen elutasítja, ahogy a többi magyar szereplő is, mert az eddig hagyományosan magyar többségű területek elvesztését, és politikai visszalépést jelentene. A magyar kormány odaáll az egységes fellépés mögé, a magyar szereplők számíthatnak támogatására – jelentette ki.)
Krónika (Kolozsvár)

„Fúrják” a kisebbségi törvényt
Csökkent az esély a kisebbségi törvény elfogadására a parlamenti ülésszak június végi lezárultáig azt követően, hogy a képviselőház emberjogi, vallási és kisebbségi bizottsága csütörtökön késő délután véget ért ülésén sem sikerült megtárgyalni a jogszabály minden cikkelyét és a hozzá benyújtott módosítási indítványokat. Ráadásul máris elfogadtak olyan módosításokat, amelyek kedvezőtlenek a magyar közösség számára – jelentette ki a Krónikának Varga Attila, a testület RMDSZ-es tagja az ülést követően.
Az RMDSZ által kidolgozott tervezet vitája eredetileg szerdán délután kezdődött volna, ám különböző ügyrendi viták miatt csütörtökre halasztották, ezért Varga Attila szerint mind a 78 cikkely megvitatására nem is lett volna esély egy nap alatt. Az egyik, az RMDSZ számára kedvezőtlen döntés az volt, hogy a tervezet vitáját nem onnan folytatták, ahol évekkel ezelőtt abbamaradt, hanem az első cikkelytől, ennek is betudható, hogy csütörtökön csupán a 18. cikkelyig jutottak el, és végül abban állapodtak meg, hogy pénteken, hétfőn és kedden is folytatódik a vita, és várhatóan kedden születik meg a bizottság állásfoglalása a jogszabályról.
Nem volt azonban eddig sem sima az ügy – tudtuk meg Vargától –, mivel több olyan cikkely is volt, amelyhez egynél több módosító indítvány érkezett, és nem csupán az ellenzék, hanem a koalíciós partner Demokrata-Liberális Párt (PDL) részéről is érkeztek olyan szövegváltozatok, amelyek kedvezőtlenek a kisebbségek számára. Az egyik ilyen módosítás a 14. cikkelyt érintette, amely az eredeti változat szerint megtiltotta volna, hogy az állam oly módon változtassa meg a kisebbségek által lakott régiók határait, hogy megváltozzanak az etnikai arányok. A magyar szempontból kedvezőtlen, elfogadott módosítás értelmében azonban az államnak joga van megváltoztatni a határokat, ha az nem csorbítja a kisebbségi polgárok jogait – az arányok megváltoztatása azonban kimaradt.
„Ráadásul következik a 18. cikkely, amely a kulturális autonómiatanácsok vétójogát rögzítené a kisebbségi intézmények – így az oktatási intézmények – megszüntetésére irányuló szándék esetén. Ezt a PDL sem nagyon akarja elfogadni, ezért további egyeztetések szükségesek. A bizottsági vita folytatása így nem pénteken lesz, hanem hétfőre marad, a hétvégén ugyanis politikai egyeztetés szükséges a koalíciós partnerrel, ellenkező esetben, ha további, kedvezőtlen módosítások születnek, értelmetlen és tartalmatlan lesz számunkra a jogszabály” – mondta el lapunknak Varga Attila.
Felelősségvállalás jöhet
Az RMDSZ a koalícióban maradás feltételéül korábban azt szabta, hogy a kisebbségek jogállását szabályozó törvényt a parlamenti ülésszak lezárultáig, azaz június végéig fogadja el a parlament. „Ha nem készül el jövő héten a bizottsági jelentés, a jogszabály elfogadására nincs esély az ülésszak végéig. Ha ez így lesz, akkor a kormány bejelentheti, hogy a parlamenti vita megkerülésével, azaz felelősségvállalással terjeszti be a tervezetet. Ez esetben júliusban rendkívüli parlamenti ülésszakon kerül sor a felelősségvállalásra” – jelentette ki Varga. Elmondta ugyanakkor, hogy immár nem sok esélyt lát arra, hogy akár ebben a formában is sikerüljön elfogadtatni. „További egyeztetések lesznek, de ha olyan módosítások kerülnek be a jogszabályba, amelyek csorbítják a többséget, akkor mi sem fogjuk erőltetni, hiszen értelmetlen lesz” – mondta el a képviselő. Kérdésünkre hogy mi a forgatókönyv arra az esetre, ha meghiúsul a jogszabály elfogadása, elmondta: erről a jövő héten ülésező Szövetségi Képviselők Tanácsa, illetve az RMDSZ többi vezető testülete hivatott dönteni.
Kiküldött újságírók
Az ülés amúgy feszült hangulatban zajlott: előbb a nemzeti kisebbségek frakciójához tartozó bizottsági elnök, Nicolae Păun javaslatára többségi szavazással, a kormánypárti honatyák voksaival 6-5 arányban a sajtó kizárásáról döntöttek a bizottság tagjai, majd később az ülésen jelen lévő Hargita, Kovászna és Maros Megyei Románok Civil Fóruma nevű nacionalista szervezetet és a Román Akadémia képviselőit nem engedték hozzászólni a vitához, sőt őket is kiküldték az ülésteremből. Eugen Popescu, a román fórum tagja ezt követően a sajtónak elmondta, jelenlegi formájában ellenzik a tervezetet, mivel az abszolút ellenőrzést biztosít az RMDSZ számára Románia területének egy része fölött. Szerintük a jogszabály tervezete „diszkriminatív a három megyében élő 400 ezer románnal szemben”, ezért annak elvetésére szólították fel a honatyákat. Popescu a tervezet azon cikkelyét tartja diszkriminatívnak, amely kulturális autonómiát biztosít a kisebbségek számára, mivel az szerinte „területi kritériumok alapján biztosított etnikai autonómiát jelent”. „Formailag kulturális autonómiáról van szó, ami azonban világosan a három megye területére szól, az ottani románok pedig semmilyen eszközzel nem rendelkeznek, hogy megőrizzék önazonosságukat” – jelentette ki Popescu.
Az Akadémia képviselője egy, az Etnikai Ügyek Etnikai Kutatóközpontja nevű intézmény tanulmányával érkezett az ülésre. A tanulmány bírálja a tervezet 55. cikkelyét, amely szerint a kulturális autonómia egy nemzeti közösség azon jogát jelenti, hogy saját soraiból választott szervei révén normatív és adminisztratív döntéseket hozzon nemzeti, kulturális, nyelbi és vallási ügyeiben. A tanulmány szerint ezen cikkely hatályba lépése esetén a parlament, a kormány, illetve az állami szervek általában kizárólag etnikai alapon létrejött szerveket ruháznának fel bizonyos hatáskörökkel, vagyis a kulturális autonómia tulajdonképpen politikai autonómiát jelent, ez pedig ellentétes az alkotmánynyal. A bizottságban egyébként több, mint négy év után került terítékre a kisebbségi törvény. A jogszabályt több mint hat éve terjesztette be az RMDSZ, még a Tăriceanu-kormány idején. A szenátus 2005 októberében elutasította, és négy éve porosodik a képviselőház házbizottságának állandó bizottsága archívumában. A jogszabályt egy korábbi döntés értelmében más bizottságnak nem kell megvitatnia, úgyhogy – ha időben elkészül a jelentés – az az alsóház plénuma elé kerülhet. (Erősödhetnek az RMDSZ pozíciói. A jogszabály kimondja, hogy az ország 19 nemzeti kisebbsége államalkotó elem. Nyelvhasználat tekintetében a közigazgatási törvény rendelkezéseit veszi át, az oktatás tekintetében az új tanügyi törvényhez hasonlít. A tervezet előnyben részesíti azon szervezeteket, amelyek a parlamentben is jelen vannak, illetve igen szigorú feltételeket szab a szervezetalapításnak. Emellett a parlamentben működő szervezeteket ismeri el az egyes kisebbségi közösségek egyetlen jogos képviselőjének. A Nemzeti Kisebbségek Tanácsában (NKT) is csak azok a tömörülések vehetnek részt, amelyek a törvény hatályba lépésekor képviselik szavazóikat a törvényhozásban. A tervezet bevezeti a kulturális autonómia fogalmát. Ennek értelmében a kisebbségek ún. kulturális autonómiatanácsokat hozhatnak létre, a megalapítás folyamatát azonban a törvény által elismert kisebbségi szervezetnek (a magyarság esetében az RMDSZ-nek) kell kezdeményezni. Ellenzéke – az Erdélyi Magyar nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt – azzal vádolja az RMDSZ-t, hogy a kisebbségi törvény révén meglévő pozíciói bebetonozására törekszik.)
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

A történelmi régiókhoz kellene ragaszkodni
Elhibázott szembeállítani a kisebbségvédelem belpolitikai eszközeit az európai szintű együttműködéssel
A Székely Nemzeti Tanács szerint végre kell hajtani a közigazgatási reformot, azonban úgy kell megtenni, hogy közben ne sérüljenek azok a nemzetközi kötelezettségvállalások, amelyeket Románia az elmúlt évek során tett, és ne sérüljenek a demokrácia alapelvei – nyilatkozta sajtótájékoztatón Izsák Balázs, az SZNT elnöke.
Azok a tervek, amelyeket Románia kormánya előterjesztett, és a jelenlegi fejlesztési régiókat akarja közigazgatási egységekké alakítani, nem felelnek meg ezeknek az alapvető elveknek, megszegik Románia nemzetközi kötelezettségvállalásait, sértik a demokrácia alapelveit. A hét végén levélben kérték az SZKT-t, ne hozzanak olyan döntést, amely a közösséget hátrányosan érinti. Az SZNT szerint valóban nem hoztak olyan döntést, amely ártana. “Tehát ez a minimum: nem ártani. Persze, ez így önmagában kevés, ennél többet kell tenni”. Azt is elhibázottnak tartják, hogy az RMDSZ-vezetők szembeállítják a kisebbségvédelem belpolitikai eszközeit az európai szintű együttműködéssel, és egymást kizáró aktusként jelenítik meg a bukaresti politizálást a brüsszeli politizálással, mondta Izsák Balázs.
Véleménye szerint a kormány által javasolt felosztás nem egyszerű politikai lépés, történelmi léptékű döntés. A székelységnek a saját szülőföldjén történelme során mindig saját közigazgatási egységei voltak, akár székely székeknek, akár vármegyéknek nevezték őket. Mélyen antidemokratikus, hallatlanul magyarellenes, kisebbségellenes lépésnek nevezte a hatalom mostani szándékát.
Kérdezzék meg a lakosságot!
Bíró Zsolt, Marosszék Székely Tanácsának elnöke felhívta a figyelmet, hogy még a kommunista diktatúra idején is létezett autonómia: a Magyar Autonóm Tartomány, amelyet 1952-ben hoztak létre, majd 1960-ban, azzal a szándékkal, hogy megbomoljon az etnikai arány, ezt a tartományt kissé átszervezték, Háromszék egy részét Brassó megyéhez, a Mezőséget pedig Maros megyéhez csatolták, de még mindig Maros Magyar Autonóm Tartományról beszélhettünk abban az időben.
Kijelentette: az SZNT ragaszkodik ahhoz, hogy az új közigazgatási határokat úgy húzzák meg Romániában, hogy a lakosságot előbb kérdezzék meg ebben az ügyben, vagyis helyi referendumokat szorgalmaz, ezek mellett szólnak a nemzetközi ajánlások és konvenciók, és ezt ajánlja az államelnök által létrehozott Stanomir-bizottság is mint járható utat. Az SZNT szerint ha ténylegesen érvényesülne a közakarat, akkor a leendő Székelyföldnek egyértelműen része maradhatna Marosszék is.
Székelyföld fel nem osztható és be nem olvasztható
Az SZKT-hoz intézett nyílt levélben az SZNT kijelenti: “Székelyföld fel nem osztható és be nem olvasztható, csakis természetes, történelmileg kialakult regionális határai között, önálló, többlethatáskörökkel rendelkező, autonóm közigazgatási egységként képzelhető el a jövőben, amelynek egyben különálló fejlesztési régiónak is kell lennie. Azt az Európai Unióban elfogadott elvet kell irányadónak tekinteni Románia számára is, amelynek megfelelően a régiókat nem kijelölni, hanem elismerni kell”.
Emlékeztette a testületet, hogy Maros megyének csak egy része, az egy tömbben élő székely-magyar közösség által lakott Marosszék tartozik Székelyföldhöz. Az RMDSZ fejlesztési régiókra vonatkozó törvénytervezetében javasolt, Maros, Kovászna és Hargita megyéből álló régió lakosságának már a 2002-es népszámlálási adatok szerint is mindössze 57,3%-a volt magyar nemzetiségű, és a magyar népesség kor szerinti megoszlását figyelembe véve elmondható, hogy ez folyamatosan csökkenni fog a jövőben.
Felhívta a figyelmet, hogy Románia közigazgatási reformjának a helyi közösségek szolidaritására kell épülnie, lehetőséget teremtve a helyi önkormányzatoknak a szabad társulásokra, és ezeket a helyi közösségek szabad akaratából létrejött társulásokat kell közigazgatási régiókként elismerni, amint azt a Románia alkotmányos és közigazgatási reformját előkészítő, Ioan Stanomir által vezetett bizottság is javasolja. Ennek szellemében haladéktalanul meg kell kezdeni a székely önkormányzatok szabad társulását, hogy ezáltal jöjjön létre a Székelyföld mint önálló közigazgatási régió.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Székelyföld, sorvasztás után fejlesztés
Hét pályázat aláírására érkezett tegnap Sepsiszentgyörgyre Elena Udrea regionális fejlesztési és turisztikai miniszter, a tárcavezető többször hangsúlyozta: az idegenforgalmi fejlesztésekkel és infrastrukturális befektetésekkel azt szeretné elérni, hogy Székelyföld az ország mintaszerű régiójává váljék.
Az elmúlt húsz esztendőben a Hargita és Kovászna megyét sújtó tudatos elsorvasztás után készek mindent megtenni azért, hogy az itt élők szülőföldjükön tudjanak boldogulni. A miniszter asszony a Székelyföld kifejezést többször, tudatosan használta, egyszer sem az "úgynevezett“ szó hozzátoldásával, és a hangsúllyal sem sejtetett idézőjelt. Székelyföldi körútja – tegnap Borszéken járt – második napját a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatalban kezdte Elena Udrea, onnan átgyalogolt kísérőivel a megyei tanács gyűléstermébe. Beszédében kiemelte, most is, akár minisztersége elején, Székelyföld esélyét a turizmusban látja, tárcája ennek az ágazatnak a kifejlesztésére dolgozott ki stratégiát. Kiemelt fontosságúként a gyógyturizmust említette, de a kiegészítő szolgáltatások is jelentősek, ezért támogatja például Kovásznán a sípálya megépítését, a sugásfürdői befektetéseket, de tervezik a kommandói sikló rendbetételét is. Felemlítette A borvíz útja felélesztését, és dicsérte a népi fürdők rehabilitálására kidolgozott megyei programot. Természetesen, a vendégforgalom fejlesztéséhez szükséges az infrastrukturális befektetés is, utak építése, közművesítés, szociális és sportlétesítmények létrehozatala – tette hozzá. Célja mindezekkel, hogy az elmúlt húsz év során elhanyagolt Székelyföld példaértékű régióvá fejlődjék, ahol az emberek a kornak megfelelő szinten élhetnek – mondta Elena Udrea. "Csodálatos vidék ez, a mi hibánk, ha nem hasznosítjuk mindazt, amit a természet itt alkotott“ – hangsúlyozta. Az elmúlt két év során számos befektetés kezdődött, illetve valósult meg a Székelyföldön, mintegy 400 millió lej értékű pályázat indult be Hargita, és 300 millió lej értékű Kovászna megyében, többnyire európai uniós finanszírozásból. Most pedig, csütörtökön és pénteken a két megyében összesen újabb 130 milliós támogatásról írt alá pályázatokat. Kitért a politikára is: a Boc-kormány olyan jobboldali kabinet, amely a beruházásokba fektetett, az elmúlt fél évben uniós szinten Romániában valósult meg a legtöbb befektetés. Hoztak népszerűtlen intézkedéseket is, de szükség volt rájuk, hogy az ország elkerülhesse a gazdasági összeomlást. "Nem is jön, hogy elhiggyem, mennyi projekt, mennyi fontos dolog valósult meg az elmúlt két évben, pedig sokkal kevesebb pénz állt rendelkezésünkre, mint korábban bármelyik kormánynak“ – zárta beszédét. Az aláírandó szerződéseket Tamás Sándor megyeitanács-elnök és Antal Árpád András polgármester ismertette: a megye egy kisebb, egymillió lej értékű, nyolc turisztikai létesítmény népszerűsítését célzó pályázatot indíthat el, illetve a központi fejlesztési régió legnagyobb értékű, 87 milliós pályázatát, mely a Dr. Fogolyán Kristóf Sürgősségi Megyei Kórház felújításának befejezését teszi lehetővé két éven belül, az összeg egynegyedét orvosi felszerelés vásárlására fordítják. Klárik László megyemenedzser a kórházfelújítás kapcsán statisztikai adatot is ismertetett: a központi fejlesztési régióban Kovászna megye lakossága 8,8 százaléknyi, míg az elnyert pályázatok háromszéki részaránya 14,5 százalék. Sepsiszentgyörgy négy pályázatot írt alá ez alkalommal, az integrált városfejlesztési terv utolsó két részét: tizenhét utca teljes felújítására, illetve a Bene-ház restaurálására, vadászati múzeummá alakítására vonatkozót; a sugásfürdői infrastruktúra korszerűsítésének befejezését és a Néri Szent Fülöp multifunkcionális központ megvalósítását lehetővé tevőt. A négy pályázat összértéke 25 millió lej, fele a város egyévnyi költségvetésének – tette hozzá a polgármester. A hetedik pályázat ismertetésére később került sor, Rácz Károly kézdivásárhelyi polgármester az aláírások előtti pillanatokban nem jutott szóhoz, utólag mondhatta el, hogy egy néhai hőközpontban a sepsiszentgyörgyi vállalkozói inkubátorházhoz hasonló létesítményt hoznak létre uniós pályázatból. A sajtó faggatására Elena Udrea elmondta, miért használja a Székelyföld kifejezést: annál sokkalta súlyosabb gondok vannak az országban, mintsem ilyesmikkel kelljen foglalkozni, ha jobban odafigyelnének a politikusok arra, amiket mondanak, ha a valóban fontos dolgokról beszélnének, semmi sem lenne ennyire bonyolult, mert végső soron az emberek gondjai ugyanazok mindenütt, itt talán egy kicsit nagyobbak az elmúlt húszesztendei tudatos elsorvasztás miatt. "A valós gondokat az álproblémák elé kéne helyezni“ – toldotta meg. A miniszter látogatása a Mihai Viteazul tér megtekintésével folytatódott, majd, a tervezett programtól eltérően, nem a Székely Mikó Kollégiumba mentek, hanem Sugásfürdőre. Ott A borvíz útja programban elkészült kezelőközpontot nézte meg a miniszter asszony, majd a frissen leterített, még gőzölgő aszfalton az üdülőtelep másik részébe sétáltak át, a Görgő Panzióban kávé s kupica szilvapálinka mellett egyeztetett az elöljárókkal leendő programokról.
Váry O. Péter
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Elkezdődött a 9. Nemzetiségi Színházi Kollokvium Gyergyóban
Több mint hatszáz színházi szakembert felvonultató, tíznapos színházi fesztivál kezdődött Gyergyószentmiklóson pénteken.
A seregszemlét, amelynek házigazdája a Figura Stúdió Színház, idéntől kiemelt fontosságú kulturális rendezvényként kezeli az eddigi főtámogató – Románia kormánya Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala – mellett a Román Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium, valamint a Hargita Megyei Tanács. „Ha csak annyi történne a kollokvium alatt, hogy két színházi szakember találkozik és elbeszélget, akkor is megéri hasonló rendezvényeket szervezni” – hangsúlyozta Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala államtitkára, kifejtve, hogy a hivatalnak két „gyermeke” van, a Nemzetiségi Színházi Kollokvium, illetve az Interetnikus Színházi Fesztivál.
Mint mondta, mindkettő olyan fóruma a kisebbségi színházaknak, amely egyrészt teret nyújt megismerni egymás munkáját, másrészt a közönség számára is lehetőség egyszerre látni mindezt. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke a Székelyföld értékes rendezvényének nevezte a kollokviumot. A rendezvény célja a magyar nyelv és identitástudat megőrzése a magyar nyelvű színjátszás megerősítésével, a nemzetiségi, nyelvi és kulturális sokszínűség hangsúlyozása, valamint a nézők befogadói készségének finomítása a kisebbségi kultúrák iránt. A fesztivál programjában 23 színházi előadás, koncertek, műhelymunkák, színháztudományi előadások, kerekasztal a Kárpát-medencei magyar színházak együttműködéséről, felolvasószínház, könyvvásár szerepel.
Jánossy Alíz
Krónika (Kolozsvár)

Kapunyitás a Művészeti Egyetemen
"Az emberi élet nem adottság, hanem feladat"
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem sajátos hagyományai közé tartozik, hogy ünnepélyei – legyen szó akár évnyitóról, - záróról, ballagásról – a szükséges komolyság mellett derűvel, jó hangulattal telítettek. Idén, a hétfő délelőtti tanévnyitón sem volt másként, az egyetem vezetőségének képviselői, a tanárok és meghívottak beszédei mellett poénos jelenetet is láthatott a telt házas közönség két – egy román és egy magyar szakos – hallgató előadásában, az első év eufóriáját, majd az utolsó tanév végi távozás szomorúságát szimbolizálandó. Ugyanakkor a tanévnyitó ünnepi jellege sem szenvedett csorbát – dr. Béres András, az intézmény egykori rektora ez alkalommal vehette át az érdemes professzor kitüntetést.
Elsőként Sorin Crisan ideiglenes rektor üdvözölte a megjelenteket, majd Gáspárik Attila szólt az egybegyűltekhez, aki megköszönte a rektorként itt eltöltött négy évet, és elmondta: ez évben 395 hallgató végzi tanulmányait az intézményben.
– Válságokkal teli négy év volt ez, de eljutottunk Avignontól Nyárádszeredáig, ami jelzi, hogy egy kis intézmény is képes erre. Oana Leahu a diákokhoz szólt: – Azért jöttetek ide, hogy jövőt alkossatok. És ezt soha ne felejtsétek el. Kós Anna hozzátette: – Kolozsváron az ottani színművészeti hallgatója voltam. Már akkor is legendás volt a marosvásárhelyi színi tanoda, hiszen rengeteg neves személyiség végzett, tanított itt. Ez a legenda folytatódik, a továbblépésben, a fejlődésben kell gondolkodnunk. És most, a padokban is ülnek olyanok, akik tovább éltetik a legendát.
Mint említettük, az egyetem vezetősége dr. Béres Andrásnak érdemes professzori címet és egyetemi érmet adományozott. Az intézmény 2000 és 2008 közötti rektorát, egyetemi tanárt elsőként Sorin Crisan, majd Gáspárik Attila méltatta: – Béres András egyetemi oktatói pályáját Petrozsényban kezdte 1967-ben, a marosvásárhelyi színművészeti, majd művészeti egyetemen 1970 óta tanít. A művészi közösség nagyon zárt, de neki sikerült elfogadtatnia magát, majd véleményformálóvá válnia. 21 évvel ezelőtt húsz alatt volt a diákjaink száma, most négyszáz körül alakul. Számos szakon tanítunk, háromszintes – egyetemi, mesteri, doktori – képzést nyújtunk. Ez Béres András nélkül nem sikerült volna. Ő is vallja, hogy az emberi élet nem adottság, hanem feladat, amit teljesíteni kell. Dr. Béres András humoros köszönőbeszédében hangsúlyozta: nyugdíjba vonult ugyan, de igyekszik hasznára lenni a közösségnek, a nyugdíjas lét ugyanakkor előnyökkel is jár – például csak visszavonult oktatók kaphatják meg az érdemes professzor kitüntetést.
Románia kormányát Markó Béla miniszterelnök-helyettes képviselte, aki Béres András érdemei mellett az egyetem multikulturalitásának fontosságát is megemlítette. Romániában három olyan egyetem működik, amelyek multikulturális voltát törvény biztosítja: a Babes-Bolyai, a MOGYE és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem. Többfajta együttélés létezik, ezek egyike két kultúra partneri együttélése. Itt ez megvalósult. Amit a művészeti egyetem oktatói egykoron kitaláltak, majd elfogadtak, azt a román kormány törvénybe foglalta. Jelenleg csak a marosvásárhelyi orvosin vannak ilyen jellegű, megoldandó problémák, a MOGYE példát vehetne a Művészetiről.
Nagy Botond
Népújság (Marosvásárhely)

„A kormány komolyan veszi a privatizációt” – Borbély Károly gazdasági államtitkár szerint a külföldi befektetők pozitívan ítélik meg Romániát
A kelet-közép-európai befektetési térképen pozitívan ítélik meg Romániát a külföldi beruházók, akik számára egyértelműen hetven százalékban az energiaszektor a legnépszerűbb – fejtette ki a lapunknak adott interjúban Borbély Károly gazdasági államtitkár.
Az államtitkár úr legutóbb Skóciában járt, ahol több külföldi befektetőcsoporttal is találkozott, illetve folytatott kétoldalú megbeszéléseket.
– Egy befektetési konferencián vettem részt Edinburgh-ban, Alex Salmond skót miniszterelnök meghívására, aki a megújuló energiaforrásokat érintő komoly programot indított el. A több mint négyszáz meghívottat számláló konferencián Romániát mint befektetési környezetet mutattam be, hangsúlyozva, a kormány prioritásai közé tartozik a külföldi beruházók jelenléte. A fórumon meggyőződhettem arról, hogy a külföldi befektetők a kelet-közép-európai befektetési térképen pozitívan ítélik meg Romániát.
Az utóbbi napok történései nem egészen ezt mutatják, inkább rácáfolnak erre – gondolok itt a Nokia kivonulására Nemeszsukról, vagy arra, hogy a finn légitársaság felfüggesztette bukaresti járatait, miközben Horvátországba menetrend szerinti járatot indít.
– Nézze, ez a Nokia-ügy szerintem fel van fújva.
Úgy érti, hogy a média túllihegi?
– Nemcsak a média, szerintem a kormány is. Túl nagy fontosságot tulajdonított neki, miközben a mostani Nokia már nem az, amelyik 2008-ban Nemeszsukra költözött, már nem világelsők. Persze, ez kétségkívül negatív fejlemény az ország gazdasági életében, szomorú, hogy kétezer ember munkanélküli lesz. De erről nem Románia tehet, hanem a finn cég, amelynek az utóbbi időben enyhén szólva megomlott a befektetési stratégiája. Annak ellenére, hogy tavaly az ország második exportőre volt a Nokia, szerintem nem kell annyira elkeseredni, ettől még nem fog megomolni Románia gazdasága.
Azzal együtt, hogy az ügy fel van fújva, gondolom a kormány le fogja vonni belőle a tanulságot.
– A román kormány nem tud forgalmat generálni egy magáncégnek, akármilyen nagy is legyen az. Az állam feladata, hogy kedvező lehetőséget teremt az országban folytatandó gazdasági tevékenységhez, ipari parkot létesít, utat épít, elektronikai hálózatot. Ezt meg tudja tenni és meg is teszi. Románia befektetőbarát ország – a térségben a harmadik helyen áll.
Tavaly Lengyelország, 7,3, Csehország 5, Románia pedig 2 milliárd eurót vonzott külföldről. Most mindenütt csökkenési tendencia van, de ez az arány 2008-ban 10 milliárd euró volt. A kormánynak tehát nincs milyen tanulságot levonnia – ez egy szerencsétlen eset, sajnáljuk, hogy a Nokiának csökkent a forgalma, de mi nem tudjuk azt befolyásolni.
Melyik az a gazdasági szektor, amely iránt leginkább érdeklődnek a külföldi vállalkozók?
– A gazdasági minisztérium „védnöksége” alatt Romániába befektető külföldi vállalkozók között egyértelműen az energiaszektor a legnépszerűbb. A beruházók mintegy hetven százaléka ebben az ágazatban látja a potenciált.
És kiknek a célpontja Románia? Például Magyarország mennyire használja ki az erdélyi potenciálokat?
– Magyarország szerintem elszalasztotta a nagy lehetőséget. Államtitkári kinevezésem előtt a magyar kormány befektetési irodáját vezettem, az erdélyi beruházásokért feleltem. Az elvártnál sokkal kisebbek lettek a megvalósítások, ami azért is furcsa, mert Ausztria, Németország és Hollandia rengeteg céget hozott.
A világ melyik táján legaktívabb a román gazdasági jelenlét?
– Mindenképp az Európai Unióban, ahová az export 72 százaléka irányul. Ez egyébként azt bizonyítja, hogy a román üzletemberek prioritásnak tekintik az uniós üzleti szférát. Nagy külföldi tőkemozgásról azonban nem beszélhetünk – tavaly 32 milliárd eurót tett ki a román export. Ugyanakkor tudatában vagyunk, hogy Kína, Brazília, Oroszország fontos piacok, ebbe az irányba kell terjeszkedni – éppen ezért próbálunk változtatni a hazai vállalkozók hozzáállásán. Itt egyébként a nagy baj a kis- és közepes vállalkozásokkal van. A nagyok terjeszkednek nélkülünk is.
A román kormánynak milyen stratégiája van a hazai befektetők külföldi terjeszkedésére?
– A termékek külföldi piacokon való bemutatását konkrét programmal támogatja a kormány, ez konkrétan a kiállításokon és üzletember-találkozókon való részvételt jelenti. Ezt megelőzően az exporttanács az ország kiviteli stratégiájának függvényében felvázolja a következő év prioritásait, azt, hogy milyen ágazatokra kell koncentrálni, illetve kiválasztjuk azokat a világkiállításokat, amelyeken fontosnak tartjuk a román jelenlétet.
Utóbbira idén 36 millió lejt szánt a kormány, amelyből az egyes kiállításokon való részvétel ötven százalékát fedezi. Főként azokat a cégeket támogatjuk, amelyek az EU-n kívül terjeszkednének, az unión belül ugyanis viszonylag könnyű az üzletkötés.
Mi zajlik az állami kézben levő nagyvállalatok portáján? Tervezi-e hosszabb távon a gazdasági minisztérium ezen cégek részvénycsomagjainak börzére vitelét?
– A kormány komolyan gondolja a privatizációs folyamatokat – a jövőben folytatni fogjuk a Petrom börzére vitelét, ezenkívül a Transelectrica és Transgaz részvényeivel már ebben a hónapban ismét börzén leszünk. Jövőben pedig a Romgazzal is „tőzsdézni” fogunk. Ezenkívül igyekszünk visszafogni a tevékenységét a nagy adósságokat felhalmozó állami cégeknek, és amint van rájuk érdeklődő, ezeket is privatizáljuk.
Farkas István
Új Magyar Szó (Bukarest)

MOGYE: nem a miniszteri kérésre
Nem teljesíthetők a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) chartájának átírására vonatkozó kérések, mivel a tanügyminisztérium által javasolt elképzeléseket a szenátus nem hagyná jóvá – vélekedett Constantin Copotoiu, az egyetem rektora az Agerpres hírügynökségnek adott interjújában.
Hozzátette: a dokumentumot hatályos törvények alapján alkották meg, az elképzelések szerint pedig olyan előírásokkal kellene kibővíteni, amelyek sem a törvénnyel, sem az egyetemi autonómia elvével nem egyeznek. Az intézményvezető úgy véli, a politikai szférának nem kellene beleavatkoznia a MOGYE problémáiba, ezzel ugyanis sérül az új tanügyi törvényben előírt intézményi autonómia. A magyar tagozat külön megszervezett évnyitójával kapcsolatban kifejtette: az érintettek etikai hibát követtek el a döntés meghozatalával.
„A magyar vonal akár hetente szervezhetne ilyen jellegű rendezvényt, a hivatalos évnyitót azonban együtt kellett volna megünnepelnünk. Természetes, hogy mindannyian szembesülünk hiányosságokkal, a román tanárok és diákok csakúgy, mint magyar társaik, de vannak bizonyos általános érvényű elvárások, amelyek mindenkire vonatkoznak” – részletezte a rektor. Hozzátette: noha a február 9-én hatályba lépett tanügyi törvény előírja, hogy a megfelelő életkort betöltött oktatókat azonnal nyugdíjazni kell, az egyetemről mégsem távolítottak el egyetlen tanárt sem. „A nyugdíjazott pedagógusoknak megadtuk a lehetőséget, hogy továbbra is taníthassanak, órabér alapú bérezés ellenében, az intézmény vezetősége ugyanis nem találta elfogadhatónak az érintettek azonnali elbocsátását. A minisztériumtól egyértelmű utasítást kaptunk: ha nem küldjük őket nyugdíjba, a törvény előtt kell felelnünk. A román tagozat esetében is ugyanígy jártunk el” – mutatott rá a professzor.
„Sok az akadály”
Mint mondta, a tanerők hiánya is mindkét tagozaton problémát jelent, leginkább a fogorvosi és gyógyszerészeti szakon. „Az utóbbi 8 évben minden, a magyar tagozat által kérvényezett állást meghirdettünk, annak ellenére hogy a törvény szerint nem lehet etnikai különbséget tenni a felvételizők szempontjából. Idén hat hely maradt üresen a magyar vonalon, sokan részt sem vettek a versenyvizsgákon, a megjelentek pedig nem tettek eleget az elvárt feltételeknek” – magyarázta a rektor. Hangsúlyozta: több kollégájával együtt javasolta egy olyan magyar vonal létrehozását, ahol minden elméleti és gyakorlati óra a kisebbség nyelvén zajlik, ennek eldöntése azonban az egyetem vezetősége és a szenátus feladata, akik nem értettek egyet az elképzeléssel.
A rektor mindemellett úgy véli, a magyar vonal létrehozásának számos más akadálya is van. „Elképzelhetetlen, hogy minden magyar diák saját nyelvén tegye le a doktori vagy rezidensvizsgáját, egyszerűen nem rendelkezünk megfelelő számú szakemberrel, akik a kisebbségi hallgatókkal foglalkozni tudnának. Mindemellett egy külön tagozat infrastrukturális beruházást is feltételez, amelyre jelenleg szintén nincs fedezet. Ezenkívül egy romániai orvos kénytelen a többség nyelvén megtanulni a szakkifejezéseket, csakis így tudja később gyakorolni a szakmáját” – vélekedett Copotoiu. Hozzátette: az etnikai megosztással történő felvételizés sem megoldható, így ugyanis mind a magyar, mind a román diákok esetében fennállna a hátrányos megkülönböztetés lehetősége.
Az egyetem szenátusi bürójának tegnap délután megtartott heti ülésén, mint megtudtuk, nem került szóba a miniszteri utasítás és az esedékes chartamódosítás. Ez egyébként nem is a szűk vezetőség feladatköre. „A rektor kezében a döntés, neki kellene összehívni a szenátust. Lehet húzni az időt, egy-két hetet még halogatni az ügy intézését, de a végtelenségig ez nem mehet így. Gondolom, egy miniszter által aláírt utasítást csak nem lehet semmibe venni – még nálunk sem” – fejtette ki a Krónikának Nagy Örs, a MOGYE rektorhelyettese, hozzátéve, az, ami a marosvásárhelyi egyetemen történik , már egy dél-amerikai szappanoperánál is rosszabb.
Morariu az ittas PDL-seket okolja
Az ügy kapcsán a román ellenzéki pártok tegnap Marosvásárhely fekete márciusát megelőző és követő diskurzussal rukkoltak elő. Közös sajtóértekezletükön a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Konzervatív Párt (PC) orvos-politikusai a szeparatizmus bátorításával, az egyetem kettészakításával, a román és magyar diákok, betegek, illetve kórházak szétválasztásával vádolták meg a Demokrata-Liberális Párt (PDL) és az RMDSZ helyi és országos vezetőit. Silviu Morariu, a PC első alelnöke egyenesen hazugoknak, prostituáltaknak, képmutatóknak nevezte a nagyobbik kormánypárt politikusait, név szerint Traian Băsescu államfőt, Emil Boc miniszterelnököt, Daniel Funeriu oktatásügyi minisztert, Toader Strojan és Doru Oprişcan Maros megyei parlamenti képviselőket. Ugyanazokkal a jelzőkkel illette a PDL országos alelnökét, Dorin Florea marosvásárhelyi polgármestert és Marius Paşcan Maros megyei prefektust is.
„Ők a felelősek a kialakult helyzetért. Most azzal védekeznek, hogy lényegében nem is támogatták az egyetem kettészakítását, vagy részegek voltak, amikor dönteni kellett” – jelentette ki Morariu, aki 1990-ben a MOGYE-n működő román diákliga vezetőjeként egyike volt azoknak, aki a kisebbségi jogok ellen szólaltak fel. Kérdésünkre, hogy a felsoroltak közül ki az, aki megvallotta, hogy ittas volt, amikor a magyar oktatás ügyét támogatta, a PC orvos-politikusa meghátrált, mondván, hogy ezt tőlük kell megkérdezni. A konzervatív vezető viszont kijelentette: a politikumnak nincs joga beleszólni az egyetem ügyeibe és ráerőszakolni álláspontját a szenátusra. „El a lábakkal a marosvásárhelyi egyetemről, nyomorultak!” – üzente a kormánypárt képviselőinek Silviu Morariu.
Butuc a tatároktól is tart
Szintén a 90-es évek elején, a hajdani Vatra Românească, valamint a szélsőséges szervezetet támogató hatalom részéről lehetett olyasmiket hallani, hogy a magyarok előbb külön egyetemet, majd külön kórházat, később talán külön járdákat akarnak maguknak. A retrográd szólamokat a tegnap Ovidiu Butuc, a PNL Maros megyei alelnöke és Florin Buicu, a PSD vezetőségi tagja ismételték meg. A két orvos szerint a MOGYE-n kialakult konfliktus akár odáig fajulhat, hogy amennyiben anyanyelvükön tanulnak, a leendő magyar orvosok csak magyar pácienseket óhajtanak vagy tudnak kezelni. Kérdésünkre, hogy miért nézik retardáltnak azt a kisebbségi egyetemistát, aki képes elvégezni egy nehéznek tartott, hatéves egyetemet, Buicu kifejtette, hogy szerinte nincs gond a magyar fiatalok értelmi képességeivel, csakhogy ha eddig románul tanultak, ezentúl is megtehetnék.
„Értsék meg: mi együtt akarunk dolgozni. Nem akarunk szeparatizmust. Mert lehet, hogy holnap jönnek majd a tatárok, és külön tatár fodrászüzletet kérnek” – jelentette ki Ovidiu Butuc. A PNL alelnöke hozzáfűzte: amennyiben a kormánynak sikerül rávennie a MOGYE szenátusát a charta módosítására, a liberális párt pert indít a Boc-kabinet ellen.
Kőrössy Andrea, Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Emléknapok a fasizmus és a kommunizmus áldozatai tiszteletére
Szerdán elfogadta a képviselőház azt a törvénytervezetet, amely augusztus 23-át a fasizmus, december 21-ét pedig a kommunizmus romániai áldozatainak emléknapjává nyilvánítja. A javaslatot 120 képviselő szavazta meg, 94-en ellenezték, nyolcan tartózkodtak. A szenátus májusban elvetette a jogszabálytervezetet, a döntéshozó fórum ebben az esetben azonban a képviselőház. A honatyák pár perces néma csenddel adóztak a Holokauszt emlékének, amelynek külön ülést szenteltek. A megemlékezés kapcsán egy határozatot is elfogadtak, amelyben a kormány teljes körű támogatását kérik a Holokausztot tanulmányozó programok folytatásához.
Szabadság (Kolozsvár)

Lesz még közös kormányülés?
Minden jel szerint 2011-ben sem tartja meg sorrendben ötödik együttes ülését a magyar és a román kormány, annak ellenére, hogy Teodor Baconschi román külügyminiszter májusi budapesti látogatásakor azt javasolta magyar kollegájának, Martonyi Jánosnak: a kétoldalú kapcsolatok teljes körének áttekintésére még idén ősszel kerüljön sor Bukarestben.
„Ha engem kérdez, ebben az évben biztosan nem lesz közös kormányülés. Sok szervezést igényel, ha idén megtartanák, már tudnánk róla” – jelentette ki lapunknak Gáti István, az eddigi közös kormányülések bukaresti megszervezésével megbízott kormányfőtitkárság helyettes vezetője.
A közös kormányülés időpontja Borbély László környezetvédelmi miniszter számára is ismeretlen. Az RMDSZ politikai elnökének tudomása szerint házigazdaként Románia már megtette a szükséges lépéseket az esemény előkészítéséhez. „Nemcsak Teodor Baconschi külügyminiszter, hanem az RMDSZ is jelezte a magyar félnek, hogy időszerű lenne a közös kormányülés megszervezése. Budapestről egyelőre azt a választ kaptuk, hogy még elemzik ennek a lehetőségét” – mondta az ÚMSZ-nek Borbély László.
Bogdan Aurescu román külügyi államtitkár tegnap kitérő választ adott arra a kérdésünkre, mi az esélye annak, hogy az együttes ülést még az idén megtartsák. „Az esemény megszervezése több tényezőtől is függ. Hordereje miatt azon is múlik, hogy sikerül olyan időpontot egyeztetni, amely a minisztériumi szintű együttműködésen túlmutató közös projektek áttekintésére is alkalmat ad” – közölte az ÚMSZ-szel az államtitkár.
A közös kormányülés időpontjáról a budapesti külügyminisztériumban sem tudnak. Egy neve elhallgatását kérő illetékes lapunk értésére adta, hogy a kérdésben a végső szó a miniszterelnöki hivatalé. Szerinte a budapesti hallgatás oka, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szakított elődje gyakorlatával, nem híve a közös kormányüléseknek.
„Gyurcsány Ferenc idejében nemcsak magyar-román, hanem magyar-szlovén, magyar-horvát és magyar-osztrák együttes kormányülést is tartottak, hatalomváltás után ilyen ülések már nem voltak” – magyarázta lapunknak a külügyminisztériumi forrásunk.
Egy másik, szintén névtelenül nyilatkozó budapesti illetékes szerint Orbán Viktor nem az együttes kormányülés intézményének ellensége. „Amikor Budapest legutóbb a magyar-szlovén együttes kormányülést lefújta, a miniszterelnök kijelentette: ezt a formátumot át kell gondolni, mert túl grandiózus, és kevés gyakorlati eredménye van. Tehát szűkíteni kéne a formátumot és a megtárgyalandó kérdések körét. Teodor Baconschi külügyminiszter is egyetértett ezzel, amikor legutóbbi budapesti látogatásakor felvetettük” – magyarázta forrásunk.
Mint ismert, a román-magyar kormányüléseknek már hagyománya van a két ország kapcsolataiban. Az elsőt 2005 októberében tartották Bukarestben, a legutóbbit, a negyediket 2008 októberében Szegeden. A következő években, 2009-ben a román fél kérésére elhalasztották az ülést, 2010 őszén pedig – közös megállapodással – szintén halasztottak. Legutóbb, 2011-ben a magyar fél kért ismét haladékot, arra hivatkozva, hogy Magyarország az EU soros elnöki tisztségét tölti be.
Schengenről tárgyaltak a román–bolgár közös kormányülésen
Románia és Bulgária teljesítette a schengeni csatlakozás feltételeit, ezért jogosan várják el, hogy az Európai unió régebbi tagállamai megtűrjék soraikban – fogalmazott tegnap Bukarestben Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök, a román–bolgár közös kormányülés kezdetén.
A két balkáni ország kabinetjének első együttes tanácskozásán a schengeni témakör mellett napirendre került az energetikai, szállításügyi, mezőgazdasági, oktatási, környezetvédelmi és kulturális együttműködési lehetőségek áttekintése is.
Cseke Péter Tamás
Új Magyar Szó (Bukarest)

Civil javaslatokat vár az RMDSZ
Széleskörű konzultációs folyamatot indít ebben a hónapban az RMDSZ, melynek célja az erdélyi magyar közösségben, közösségért tevékenykedő civil szervezetek minél közvetlenebb bevonása a törvényhozási folyamatba – jelentette be tegnap Kolozsváron Kovács Péter. A szövetség főtitkára szerint a társadalmi párbeszéd hozzásegít ahhoz, hogy a civil szervezetek által felhalmozott értékes, gyakorlati tapasztalatra épülő tudás a jogszabályokban is tükröződjön.
A konzultáció a parlament és a kormány napirendjén szereplő tervezetekre, módosító javaslatokra épül, de lehetőséget nyújt a különböző szakmai szervezetek részéről saját kezdeményezésként megfogalmazott javaslatok megvitatására, együttműködési formák kialakítására, illetve az információcserére, érdekegyeztetésre alapuló érdekképviseletre.
Kovács elmondta, az RMDSZ képviselni kívánja a törvényhozási folyamatban mindazokat a kezdeményezéseket és javaslatokat, amelyeket a közösség érdekében tevékenykedő szervezetek munkájuk során megfogalmaznak.
A konzultáció első, megnyitó találkozóját október 28-án, pénteken tartják Kolozsváron, az Iskola Alapítvány székházában. A találkozón, amelynek célja a kölcsönös tájékoztatás, valamint az együttműködési keretek kialakítása, a szociális területen működő szervezetek vesznek részt. Az eseményen előadások hangzanak el a szociális ellátórendszer romániai, illetve európai szabályozásáról, a romániai magyar civil szervezeteknek e rendszerben betöltött szerepéről, valamint azokról a kihívásokról, amelyek a civil szervezetek előtt állnak a finanszírozás és együttműködés tekintetében.
„A főtitkárság szerepet kíván vállalni az erdélyi magyar civil szervezetek tájékoztatásában, ami a jogszabálytervezeteket, minisztériumi projekteket illeti. Fontos az önkormányzatokkal való kapcsolatok megerősítése, a jó gyakorlatok népszerűsítése. Ugyanakkor nagy szükségünk van arra, hogy az RMDSZ programjában szereplő szociális intézkedésekkel kapcsolatos törvényjavaslatok megfogalmazásánál az illető területen működő, tapasztalattal rendelkező civil szervezetek véleményére alapozzunk” – fogalmazott Tonk Gabriella, az esemény szervezője.
Új Magyar Szó (Bukarest)