Traian Basescu államfő nem fogadja el a politikai pártok javaslatát a szakértői kormány összetételére vonatkozóan; ennek élén Nagyszeben polgármestere, Klaus Johannis állna. A Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), az RMDSZ és a – nem magyar – nemzeti kisebbségek frakcióinak vezetői az államfőhöz intézett levelükben nyomatékosították, hogy Klaus Johannis élvezi a parlamenti pártok többségének támogatását, és őt javasolják egy esetleges szakértői kormány élére. Traian Basescu csakis nemzeti egységkormány megalakítását tartja elképzelhetőnek, ezért felkérte a politikai alakulatokat, hogy vállalják a felelősséget egy olyan kabinet létrehozásáért, amelyben az összes parlamenti erő helyet kap. /Az államfő elvetette az ellenzék javaslatát. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

Románia gazdasági helyzetét negatívan befolyásolja a Boc-kormány bukása. Elnapolják a jövő évi költségvetés október 15-re tervezett megszavazását. Ha az instabil helyzet fennmarad, az is elképzelhető, hogy az ország a Nemzetközi Valutaalap-hitel (IMF) soron következő részletét is elveszíti, vallják hazai szakemberek. Pete István, a román számvevőszék tanácsosa emlékeztetett, Romániában arra is volt példa, hogy a parlament márciusban szavazta meg az aktuális évi költségvetést. A Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) volt elnöke, Coltea Tibor szerint a befektetők bizalma már az elmúlt hetekben, amikor még csak a kormányválság kérdése felmerült, lényegesen visszaesett, ezt nyilván tetézte maga a bukás is. /Fleischer Hilda: Elnapolják a költségvetést. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./

Lucian Croitorut, a jegybank elnökének tanácsadóját bízta meg kormányalakítással Traian Basescu. Döntésével az államfő elutasította a három ellenzéki alakulat – a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), az RMDSZ – és a nem magyar nemzeti kisebbségek egy technokrata kormányról szóló közös javaslatát Klaus Johannis, Nagyszeben németajkú polgármesterének vezetésével. Az 52 éves Lucian Croitoru a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének, Mugur Isarescunak a tanácsadója, és egyben a Román Gazdaságpolitikai Központnak az elnöke. Az államfőhöz családi kapcsolatok is fűzik, hiszen menyasszonya nem más, mint Isarescu lánya. /Croitorut bízta meg az államfő a kormányalakítással. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./ Traian Basescunak csak akkor lett volna joga visszautasítani egy kialakult parlamenti többség jelöltjét, ha törvényességi kifogást talál a jelöléssel kapcsolatban. Ilyesmiről azonban nem volt szó: az államfő egyszerűen nem vette tekintetbe a javaslatot, és egy másik jelöltet javasolt Klaus Johannis helyett – magyarázta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Hozzátette: „az RMDSZ-nek nagy felelőssége van a jelenlegi helyzetben, minthogy mi vagyunk, vagy legalábbis lehetünk a mérleg nyelve”. /Moldován Árpád Zsolt, Salamon Márton László: Elnökre szabott jelölt. Lucian Croitorut nevesítette Traian Basescu államfő a kormányfői tisztségre. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./

Módosítani fogják a parlamentben a kormányrendeletet, amely csökkentette azt a jövedelemküszöböt, amelynek alapján megítélik a lakosságnak kiutalt fűtéstámogatást. Emil Boc kormányfő kijelentette: megoldást keresnek arra, hogy a fűtéstámogatás esetén megtartsák a tavalyi értéket. Amennyiben novemberig sikerül más költségeket csökkenteni, a kormány megpróbálja kipótolni a fűtéstámogatásra szánt összeget. /Kipótolnák a fűtés támogatására szánt pénzt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./

Az alkotmánybíróság törvényellenesnek minősítette a magánszemélyek telefonbeszélgetésének tárolását. Annak idején heves vitát váltott ki a törvény, a parlament és a kezdeményező, a kormány – állítólag uniós nyomásra, a terrorizmus elleni harc jegyében – mégis kitartott mellette, és megszavazták. Most változtatni kell rajta. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 20./

Tisztogat Székelyföldön a már megbukott „Boc II” kormány. Hargita megyében a dekoncentrált intézmények élére az év első felében kinevezett valamennyi PSD-s igazgatót menesztették az elmúlt napokban, kettő kivételével. A mostani tisztogatás nem jelenti a korábbi igazságtalanság jóvátételét: az időközben ellenzékbe került PSD-s igazgatók helyére román személyeket neveznek ki. „Tárgyalunk a Hargita megyei Demokrata Párttal, és próbálunk odahatni, hogy az eredetileg leváltott, RMDSZ-es igazgatók kerüljenek vissza helyükre, legalábbis azok, akik ezt óhajtják még. A PD-L-nek nincsenek a Székelyföldön olyan szakemberei, hogy betölthessék ezeket a helyeket” – magyarázta Borboly Csaba. Az egyelőre még tisztségben levő Hargita megyei PSD-s közegészségügyi igazgató, Emilia Braic széke veszélyben forog: Tar Gyöngyi korábbi intézményvezető ugyanis a közigazgatási bíróságon első fokon megnyerte a pert, amelyet leváltása miatt az Egészségügyi Minisztérium ellen indított. /Salamon Márton László: Székelyföldön tisztogat a már megbukott Boc-kormány. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

Traian Basescu államelnök megismételte, hogy a parlamenti képviselők számának csökkentése érdekében kiírandó népszavazást meg fogják szervezni, rámutatva, a jelenlegi ideiglenes kormány kiadhat kormányhatározatokat. Hozzátette, „a parlamenti többség minden ellenkezése ellenére, biztosan lesz referendum”. A parlamenti képviselők az október 20-án tartott plénumon nem hagyták jóvá a Traian Basescu államelnöknek levélben továbbított kérését, hogy népszavazást írjon ki az államelnöki választások napján. /Basescu: lesz referendum. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 22./

A Boc-kabinetnél karcsúbb, 14 tárcás kormányt tervez Lucian Croitoru, a minisztériumok élén független szakértők állnának. /Szakértői kormányt tervez Croitoru? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

Közzétette minisztereinek névsorát Lucian Croitoru miniszterelnök-jelölt. Az esélytelenség nyugalmával állíthatta össze a kabinetet. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke „lecsókormánynak” titulálta a Croitoru által összeállított csapatot, ugyanis abban fele-fele arányban találhatók technokraták és politikusok. Hozzátette: az RMDSZ-nek nem áll szándékában megszavazni a Croitoru-kormányt. /M. Á. Zs. : Croitoru „lecsókormánya”. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

A parlament két házának vezetősége csak november 4-én ül majd össze, hogy szavazzon a Croitoru által előterjesztett kabinetről, a házbizottság október 26-i döntése értelmében. Sejteni lehet, hogy Boc ügyvivő kormánya az elnökválasztásig hivatalában marad. A két legerősebb ellenzéki párt vezetői október 26-án megerősítették, hogy a Croitoru-kormány ellen szavaznak a parlamentben. Traian Basescu államfő kijelentette, hogy a belpolitikai bizonytalanság fenntartása „már-már a nemzeti érdekek elárulását jelenti”. Ezzel a súlyos váddal a három ellenzéki pártelnököt, Mircea Geoanat, Crin Antonescut és Markó Bélát illette. /B. T. : November 4-én szavaznak a Croitoru-kormányról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

Salamon Márton László, a lap főmunkatársa vezércikkében elítélte a Boc-kormányt, mert politikai válság leple alatt elvégzik a piszkos munkát, az újabb tisztogatást, embereiket a megyei tisztségekbe helyezik, elítélte azokat, akik nem vesznek részt az RMDSZ elnökválasztási kampányában. A „Nagy Magyar Összefogók” ugyanis mással vannak elfoglalva: szervezetépítéssel. Az egyszemélyes intézmény vezetője alá kell szervezetet építeni. /Salamon Márton László: Piszkos munkák. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./

Fafűtéssel, villanyrezsóval próbálják biztosítani a meleget otthonukban a távhőszolgáltatás beindításáig a gyergyószentmiklósi tömbházlakók. Elkezdődött a távhőrendszer felújítása. A Hargita Gáz Rt. biztosítaná a fűtéshez szükséges gázt, azonban még mindig nem tudni, melyik cég lesz a távhőszolgáltató, és mikorra várható a szolgáltatás beindítása. A lakók ingerülten várják, mikor indul meg a fűtés. /Jánossy Alíz: Fával, villanyrezsóval fűtik lakásukat a gyergyószentmiklósi tömbházlakók. = Krónika (Kolozsvár), okt. 27./ Az önkormányzat fizeti ki a helyi közüzemek, az Energomur Rt. által felhalmozott adósságok egy részét, sikerült megegyezniük a gázszolgáltatóval, hogy újraütemezzék a törlesztést. Az új ütemterv szerint év végéig törlesztik az Energomur Rt. által felhalmozott 9 millió lejes tartozást: 6,7 millió lejt a kormány utalt ki e célra, a fennmaradó részt pedig a helyi büdzséből fedezik. /Pap Melinda: Az önkormányzat törleszt Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), okt. 27./

Még várják a versenyvizsga hivatalos eredményeit az egyes Hargita megyei dekoncentrált intézmények igazgatói tisztségét megpályázó személyek, de a Hargita Népe úgy tudja, Barti Tihamér, Török Jenő, Sólyom Gizella, Máthé Emma, Vitos Zsuzsanna, Jaszenovics László és Bán Katalin sikeresen vizsgázott Bukarestben. „Gratuláltak már sokan, de én még nem tudok semmiről” – szabadkozik a Hargita Megyei Munkaügyi Igazgatóság vezetői székét múlt héten megpályázó Barti Tihamér. A HN információi szerint nem sikerült a vizsgája Karda Emesének, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatójának. A Megyei Mezőgazdasági Tanácsadó Hivatal élén Duka Zoltánt Máthé Emma váltja, a munkaügyi igazgatóságnál Laslo Adriant Barti Tihamér. Vitos Zsuzsanna a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) vezetője marad, és továbbra is Sólyom Gizella irányítja a Hargita Megyei Állatnemesítési és Szaporodásbiológiai Hivatalt. Nem változik Jaszenovics Lászlónak, a talajtani és agrokémiai hivatal igazgatójának beosztása sem, ahogy a Hargita Megyei Nyugdíjpénztár élén is marad Bán Katalin. A tavasszal leváltott magyar intézményvezetőknek egykori tisztségébe való visszahelyezéséért folyamatosan lobbizott az RMDSZ, több tiltakozó megmozdulást is szervezett. A jelenlegi megyei főtanfelügyelőt, Anda-Elena Ianosit nem sikerült magyar főtanfelügyelőre cserélni, de Borboly Csaba ezt továbbra is egyik fő célkitűzésének tartja. (Forró-Erős Gyöngyi): Magyar igazgatók a dekoncentrált intézmények élén. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 27./ Tiltakozási kronológia 2008. december 22. Leteszi az esküt a Boc-kormány, ezt követően pedig elkezdődik a dekoncentrált intézmények addigi vezetőinek leváltása és politikai kritériumok alapján való helyettesítése. 2009. február 11. Lángoló lármafákkal tiltakoznak a magyar intézményvezetők leváltása ellen. 2009. április 22. A Boc-kormány elfogadja azt a rendelkezést, amely szerint a kormány hatáskörébe tartozó megyei és regionális intézmények vezetőit lecserélik. 2009. április–május: „Ebből az intézményből magyar vezetőt váltottak le” feliratú gyásztábla kerül a „lefejezett” dekoncentrált intézmények elé. 2009. május 4. 1247 darabba vágják össze a román kormány temetőjét ábrázoló bannert. Az óriásplakát szeletei közül 758 darab Brüsszel felé veszi az útját, 328 pedig a kormánykoalíciót alkotó pártok parlamenti képviselőinek az asztalán landol, 89-cel a megye magyar önkormányzati vezetőjét szólítják fel összefogásra a közös ügy érdekében. Emellett az Európai Unió 26 tagállamának romániai képviseletéhez is juttatnak egy-egy darab bannert és egy-egy petíciót, a maradék 19 darabot pedig a román kormány 18 minisztere és Emil Boc miniszterelnök kapja meg. 2009. május 18. Az RMDSZ Csíki Területi Szervezete az ideiglenesen kinevezett Hargita megyei főtanfelügyelő, Anda-Elena Ianosi visszahívását és Bondor István leváltott vezető kinevezését kéri a tanügyminisztertől. 2009. május 22. Több ezren tüntetnek Csíkszeredában a magyar intézményvezetők leváltása ellen. 2009. június 2. Az RMDSZ Csíki Területi Szervezete aláírásgyűjtésbe kezd, hogy nyomatékosítsa a tüntetésen elfogadott kiáltványt. 2009. június 3. Marosvásárhelyen tiltakozó nagygyűlést szervez az RMDSZ. 2009. július 10. Szabó Vilmos magyar külügyi államtitkár megígéri, hogy a kisebbségi vegyes bizottság is foglalkozik majd a leváltások ügyével. 2009. október 1. A Szociáldemokrata Párt (PSD) kilép a kormánykoalícióból, és ezzel elkezdődik a kormányválság. 2009. október 13. Megbukik a Boc-kormány. /Mihály László: Tiltakozási kronológia. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 27./

Elkezdődött a miniszter-jelöltek megszavazása. Korodi Attila RMDSZ-képviselő indokolta az RMDSZ-nek Vasile Blaga régiófejlesztési miniszterjelölt mellett szóló szavazatát: nem részesítette hátrányban a magyarlakta régiókat, ezért gesztusként mellette szavaztak a szakbizottsági meghallgatáson. Ez nem jelent politikai állásfoglalást a Lucian Croitoru miniszterelnök-jelölt kormánya mellett. „Amikor a teljes kormányról voksolunk majd a parlamentben, ellene szavazunk” – tette hozzá Korodi. Bogdan Aurescunak megelőlegezett pozitív szavazaton kívül a honatyák elutasítottak négy miniszter-jelöltet. /Moldován Árpád Zsolt, Salamon Márton László: Meghallgatások: hatból kettő. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./

A Magyar Autonóm Tartományról és ezen belül a székelység helyzetéről tartott előadást Marosvásárhelyen, a Kemény Zsigmond Társaság október 27-én tartott rendezvényén, Stefano Bottoni, a bolognai és budapesti egyetemek előadótanára. A félig magyar, félig olasz származású kutató külföldiként szinte az elsők között jutott be a Szekuritáté levéltárába, és 2003–2007 között a téma avatott kutatójává vált. Előadásában a Magyar Autonóm Tartomány (MAT) lakosságának, székelyeknek, magyaroknak az életerejéről, vitalitásáról, rendteremtéséről és életstratégiáiról beszélt. Összehasonlította az 1919–1940 közötti román állami magatartást és stratégiát, illetve az 1945–48 és 1949–1990 közötti román attitűdöket és a román kormányok székelységpolitikáját. Hangsúlyozta: annak ellenére, hogy a MAT külső, idegen konstrukció volt, amit Sztálin és tanácsadói ráerőszakoltak a román pártvezetésre, ezt a székelység meg tudta tölteni élettel, tartalommal, kialakított egy sajátos romániai székely–magyar kulturális identitást, és mindezt Magyarország segítsége nélkül, ugyanis Magyarország felé egyszerűen lezárták az utat a határok és politikai ellentétek. Bottoni ugyancsak egyedi példaként említette, hogy 1990-ben a marosvásárhelyi etnikai konfliktus nem fulladt polgárháborúba, felléptek olyan józan erők, amelyek a két etnikumnak megálljt tudtak parancsolni. /A. E. : A székelyekről, másként. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./

Nyolcéves munka után saját temploma van a csíkszeredai evangélikus-lutheránus gyülekezetnek. Az istenházát október 24-én szentelte fel Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök. Hargita megye első evangélikus-lutheránus temploma a több mint hetvenfős evangélikus gyülekezetnek ad otthont. Az alapkőletétel 2001. október 27-én volt. Az építkezés elhúzódott, mindig csak az összegyűlt pénz függvényében tudtak haladni. A legtöbb anyagi támogatást a Lutheránus Világszövetség nyújtotta, de hozzájárult a templomépítéshez az Illyés Közalapítvány, mellettük osztrák és német gyülekezetek, a zuglói testvérgyülekezet és a román kormány is. A templomban 150 ülőhely van. A tervek szerint az új épület nemcsak istentiszteleteknek, hanem koncerteknek, előadásoknak is helyet ad majd. /Jánossy Alíz: Saját hajléka van a csíkszeredai evangélikus gyülekezetnek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./

A múlt héten lezajlott parlamenti meghallgatások alkalmával a honatyák több miniszterjelöltet is megkérdeztek a verespataki bányaberuházással kapcsolatos álláspontjáról. Sulfina Barbu (D-LP), akit a környezetvédelmi tárca élére javasoltak, kijelentette: a beruházásban érdekelt Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) által a szaktárcához benyújtott környezeti hatástanulmány nem bizonyítja a környezetvédelmi normák tiszteletben tartását. A szakbizottságtól negatív véleményezést kapott Barbu. Negatív véleményezést kapott Theodor Paleologu is, aki szerint a verespataki bányaprojekt kérdését a teljes kormánynak és a parlamentnek együttesen kell eldöntenie. Traian Basescu államfő szerint, ha a bányaterv megvalósul, meg kell menteni a térség régészeti leleteit és kulturális örökségét. /Kampánytémává vált Verespatak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

Elkezdett beruházásaik folytatásához és napi kiadásaik fedezésére pénzt és politikai támogatást kértek az erdővidéki polgármesterek a megyei tanács vezetőitől az október 30-án tartott találkozón. Tamás Sándor megyei tanácselnök visszafogottan ígért. Ahhoz, hogy adni lehessen, el kell érni, hogy az RMDSZ kormányon legyen – hangsúlyozta. Sikó Imre bölöni polgármester a lügeti cigánysor számbeli gyarapodására és a brassói törvénytelen fejlesztésekre hívta fel a figyelmet. „Három esztendeje 385 személyazonossági igazolvány szólt egyazon címre, ma legalább hétszázan vannak” – jelentette ki. Tamás Sándor szerint megengedhetetlen, ami ebben az ügyben történik.,,Ilyenkor miért nem felügyeli a törvényt a prefektus?” – tette fel a kérdést. /Hecser László: Sok a gond, kevés a pénz (Erdővidéki polgármesterek találkozója). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 2./

Jobboldali, PDL–PNL-kormányt kellene alakítani –jelentette ki Traian Basescu. Az államfő így kívánja fellazítani az ellene egybekovácsolódott ellenzéki koalíciót. A PDL ugyanonnan származik, amelyből a baloldalon megmaradt Szociáldemokrata Párt: a Nemzeti Megmentési Frontból szakadt ki, és hosszú ideig a Szocialista Internacionálé tagjaként működött. A PDL ugyanolyan örököse a kommunista állampártnak, mint a PSD – csak átpozícionálta magát a jobboldalra, az Európai Néppárt pedig befogadta soraiba. /Balogh Levente: /Bal-jobb. = Krónika (Kolozsvár), nov. 3./

Az RMDSZ nem fogja megszavazni a Croitoru-kormányt – nyilatkozta Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke és államfőjelöltje. „Mi azt mondjuk továbbra is, hogy van egy többség, amelynek van egy jelöltje. Ha az államelnök valóban nem csak a saját elképzeléseit és érdekeit tartaná szem előtt, akkor már rég túl lennénk a politikai válságon, és Romániának legitim kormánya lenne, amely a költségvetési-tervezetet is benyújthatta volna, s képes lenne tárgyalni az IMF-el és más nemzetközi intézményekkel” – fejtette ki. „Továbbra is kiállunk a nagyszebeni polgármester, Klaus Johannis mellett. Bár illúzióim nincsenek, de még mindig bízok abban, hogy a mai kormánybukta után Traian Basescu félreteszi a személyes érdekeit, és be fogja tartani azt az alapvető demokratikus elvet, amely a többség akaratát előtérbe helyezi” – szögezte le az RMDSZ államfőjelöltje. /(P. A. M.): Kelemen Hunor: Az RMDSZ kiáll Johannis mellett. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

November 4-én a parlamenti szavazás során Lucian Croitoru technokrata miniszterelnök-jelölt kormányát elutasították. A megbízatásom véget ért – így búcsúzott Croitoru rövid politikai pályafutásától. Az ellenzéki pártok javaslatára a törvényhozás olyan határozást fogadott el, amely felhatalmazza a kormányt arra, hogy a parlament elé terjessze a költségvetés tervezetét. A lépés azonban alkotmányossági aggályokat vet fel. Most Traian Basescu várhatóan újabb miniszterelnök-jelöltet kér fel kormányalakításra. /B. T. : Elutasították a Croitoru-kormányt, marad a Boc-kabinet és a válság. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

Romániának, adósságai fejében, az elkövetkező öt esztendőben összesen 31 milliárd eurót kell majd kifizetnie. Az ország csupán ebben az esztendőben annyi pénzt kölcsönzött, amennyi megfelel Románia egész évi költségvetésének. A kormány adósságai 2009 augusztusának végére 32,1 milliárd euróra nőttek, a 2008. végén jegyzett 25,5 milliárd euróval szemben. Romániának 2010-ben újabb 18,2 milliárd euró értékben kell kölcsönt felvennie. /B. T. : Öt év alatt 31 milliárd eurót kell visszafizetnie Romániának. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

A háromszéki magyar ifjúsági szervezetek tagjai helyet kérnek maguknak a politikában és az intézmények vezetésében. A Kovászna megyei magyar ifjúsági szervezeteket tömörítő HÁRIT vezetői bejelentették, hogy van jelöltjük az egységes Kovászna megyei szervezet vezetőségébe is, de a szövetség esetleges kormányra kerülése esetén intézményvezetői tisztségekben vagy bukaresti szakemberként szeretnék foglalkoztatni tagjaikat. Grüman Róbert, a HÁRIT elnöke kifejtette, első lépésként egy adatbázist készítenek fiatal szakemberekről, önéletrajzi adatokkal és diplomamásolatokkal, hogy ha szükség lesz rá, ajánlatokat tudjanak tenni. Grüman elmondta: készülnek az egységes Kovászna megyei RMDSZ-szervezet létrehozására. Azt kérik, hogy a fiatalok köréből nevezzék ki az RMDSZ megyei ügyvezető elnökét. Erre a tisztségre Tischler Ferencet, az ifjúsági igazgatóság aligazgatóját jelölik. /Kovács Zsolt: „Helyezkednének” a fiatalok. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

Kihirdette Traian Basescu államfő a kormánynak alárendelt ügynökségek átszervezését, továbbá a közalkalmazottak egységes bérezését szabályozó törvényt. Erre azt követően került sor, hogy az alkotmánybíróság visszautasította az ellenzéki pártok óvását. Basescu azt nyilatkozta: mindenféleképpen aláírja azokat a törvényeket, amelyekért a Boc-kormány felelősséget vállalt, még akkor is, ha időközben kiderül, további módosításokra lesz szükség. /Basescu aláírta a Boc-kormány által felvállalt törvényeket. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./

Miután november 5-én több órán át konzultált a parlamenti pártok képviselőivel, és miután a demokrata-liberálisokon kívül mindegyik politikai alakulat, de a nemzeti kisebbségek parlamenti csoportja is újra megerősítette, hogy Klaus Johannist és egy szakértői kormányt látna szívesen a végrehajtó hatalomban, november 6-án az államfő bejelentette, Liviu Negoitat nevezi ki kormányfőnek. Basescu, Johannisszal összehasonlítva, kijelentette, hogy Negoita is 80%-kal nyerte meg a választást, a kerülete nagyobb, mint Nagyszeben, és legalább olyan jól néz ki. Liviu Negoita a Demokrata-Liberális Párt tagja /sz. Braila, 1962. márc. 22./ jogot végzett. 1996–2000 és 2000–2004 között parlamenti képviselő, 2004 óta Bukarest 3. kerületének polgármestere. A frissen kijelölt kormányfő kormányalakító tárgyalásokra hívta a pártokat és bejelentette, hogy november 9-én bemutatja a (nemzeti egység) kabinetjét. A pártok kategorikusan visszautasították a meghívást Crin Antonescu, a PNL elnöke bábnak nevezte Negoitat, akit Basescu dróton rángat, Az RMDSZ sem megy el a tárgyalásra. /Basescu Liviu Negoitat nevezte ki kormányfőnek. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 7./

Liviu Negoita miniszterelnök-jelölt előállt a kormánynévsorral és -programmal, többnyire demokrata párti politikusokból álló kabinetet állított össze. A névsor három személy kivételével ugyanaz, mint a Lucian Croitoru által javasolt kormány. Az ellenzéki pártok érdeke azt követeli, húzzák az időt a jövő vasárnapi választásig. Egy második kormány elutasítása nyomán ugyanis a következő államfő feloszlathatja a parlamentet. Október 9-én az RMDSZ eleget tett a miniszterelnök-jelölt meghívásának, Markó Béla felkereste Liviu Negoitat. A 65 százalékos ellenzéki blokk továbbra is Klaus Johannis nagyszebeni polgármesterhez ragaszkodik. Markó Béla jelezte, hogy „néhány szót akar váltani” a kormányfőjelölttel. Ennek lényege az volt, hogy továbbra is a Basescu által elutasított Johannishoz ragaszkodnak. /B. T. : Újramelegített kormányt javasolt Negoita. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

A képviselőház módosította a kormány megszervezését és működését szabályozó törvényt. A módosítás szerint kivételes helyzetekben ügyvivő kormány is a parlament elé terjesztheti a költségvetési és társadalombiztosítási tervezetet. Ennek értelmében lehetőség nyílt arra, hogy a Boc-kabinet a parlament elé terjessze a 2010-es költségvetési tervezetet. /Előterjesztheti a Boc-kormány a költségvetési-tervezetet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

Bár Románia már 2007 óta teljes jogú tagja az Európai Uniónak, az ország parlamentje még mindig nem véglegesítette a kormány döntéseit monitorizáló törvényt, mondta el november 10-én Borbély László, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke, a Románia európai uniós helyzetéről és szerepéről tartott vitanapon. Borbély szerint az ország nincs felkészülve arra, hogy alkalmazza a december elsejével érvénybe lépő lisszaboni szerződéssel járó kötelezettségeket. /Fleischer Hilda: Uniós vitanap a parlamentben. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

A szenátus is megszavazta november 11-én a törvénymódosítást, amely lehetővé teszi, hogy Emil Boc ügyvezető kormánya beterjeszthesse a jövő évi költségvetést. Az országnak egyelőre nincs teljes felhatalmazással működő kormánya, de a kormányválság végét nem lehet megvárni, mert a Nemzetközi Valutaalap (IMF) leszögezte: a költségvetés december 10-ig való elfogadása a feltétele annak, hogy Románia lehívhassa az év utolsó hónapjában esedékes hitelrészleteket a nemzetközi pénzintézetektől. Nevezetesen az IMF-től 1,5 milliárd, az Európai Uniótól egymilliárd, a Világbanktól pedig 300 millió eurónak kellene megérkeznie. A közkiadások csökkentése, illetve a közalkalmazotti bértörvény elfogadása alapvető feltétele annak, hogy az említett összegeket megkapja Románia. /Áldását adta a szenátus is. Boc kabinetje beterjesztheti a költségvetést. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

„A hétvégétől államtitkárok veszik át azon ügyvezető kéttárcás miniszterek tisztségeit, akiket a szociáldemokrata miniszterek lemondása után neveztem ki a szabadon maradt tárcák élére” – mondta el Traian Basescu államfő a köztelevízióban. Az államtitkárok „előléptetésére” azért is szükség van, mert egyelőre nincs kilátás arra, hogy a Liviu Negoita által javasolt minisztereket meghallgassák a parlamenti szakbizottságokban. Roberta Anastase, a képviselőház elnöke bejelentette: jövő héten fizetés nélküli szabadságra mennek a parlamenti képviselők. Hangsúlyozta, ezzel a kormány által javasolt költségcsökkentő intézkedéseknek tesznek eleget, amely szerint a közalkalmazottaknak év végéig nyolcnapos fizetetlen szabadságra kell menniük. /M. Á. Zs. : Államtitkárok kerülnek az „árva” tárcák élére. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./