Révbe jutott az államfő terve, a szociáldemokratáknak a kormányból való kiszorítása. Az államfőnek a jövőben szófogadóbb, egyszínű kormányt kell patronálnia. /Borbély Tamás: Válság után, választások előtt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

Az RMDSZ megfelelő körülmények között kormányképes a jelenlegi parlamenti pártokkal, kapott is ajánlatot a kormányra lépésre, de visszautasította – nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Hozzátette: az RMDSZ el tudja képzelni a kisebbségi kormány támogatását, de nem feltétel nélkül. /Rostás Szabolcs: Markó: támogathatunk egy kisebbségi kormányt. = Krónika (Kolozsvár), okt. 2./

Az ideiglenes kormány egyik első intézkedése az volt, hogy a lemondott SZDP-s miniszterek és államtitkárok után a prefektusokat is menessze. A döntés mindenkit meglepett. Ha a prefektusok nem perelnek állásaikért, Háromszéken is új ember fogja felváltani Codrin Munteanut. /Leváltották Codrin Munteanut. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 2./

A bukaresti belpolitikai válság miatt elmarad az október 10-re tervezett közös román–magyar kormányülés. Az ÚMSZ értesülése szerint Emil Boc román kormányfő már felkérte Bajnai Gordon magyar miniszterelnököt, hogy halasszák későbbre a rendezvényt, amelynek idén Románia lenne a házigazdája. /(Cs. P. T.): Elmarad a román–magyar kormányülés. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

Békés hatalomátvétel zajlott október 2-án a bukaresti minisztériumokban. A demokrata „szuperminiszterek” sorra vették át elődeiktől az immár második szaktárcájukat, amiért azonban nem jár nekik pluszfizetés. A Demokrata Párt alkotta egyszínű, 11 tagot számláló kisebbségi kormány arra helyezte a hangsúlyt a szociáldemokrata koalíciós partnerek távozása után, hogy a szaktárcák összevonása jelentős megtakarítással jár. Most minden kormánytag két minisztériumot vezet. E lépés következtében kevesebb államtitkári poszt marad, megszüntetik a szociáldemokraták távozásával megüresedett funkciókat, és felszámolják az államtitkári irodákat. A kisebbségi kormány első ülésén 20 prefektus menesztéséről határoztak. A leváltottak névsorában csak a Kárpátokon túli megyék kormánymegbízottai szerepelnek. Emil Boc kormányfő bejelentette, hogy folytatják a leváltásokat, és ez a hullám az alprefektusokat sem kerüli el. Boc kormányfőként az oktatási szaktárca vezetését átvette. Ideiglenes oktatási miniszterként első döntéseként visszavonta elődjének, Ecaterina Andronescunak egyik rendeletét. Ez az iskolaigazgatók kinevezési módjára vonatkozott. Törölte azt a rendeletet, hogy a minisztérium nevezze ki a tanintézmények vezetőit. Boc hangsúlyozta, hogy a kisérettségi és az érettségi vizsgák szabályai nem változnak. Vasile Blaga már az első napon több személyt kinevezett a belügyminisztérium hatáskörébe tartozó intézmények élére. A belügyi titkosszolgálatának élére Pop Stefan Zahariát nevezte ki. Zaharia elődje, Gelu Drajneanu ugyanis a koalíció felbomlása következtében azonnal benyújtotta lemondását. Szakértői kormány megalakítását javasolja Crin Antonescu az ellenzéki liberálisok vezére. /Borbély Tamás: Egyet fizet, kettőt kap. A PD-L-s minisztereknek nem jár plusz jövedelem a PSD-től átvett tárcákért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./

Október 3-i ülésén a kormány 23 szociáldemokrata alprefektust menesztett és 16 új alprefektust nevezett ki. Maros megyében a határozat nyomán Bárczi Győzőt visszahelyezték alprefektusi tisztségébe. /(mózes): Bárczi Győző ismét alprefektus. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 5./

A kormány a nyugdíjemelést és a nyugdíjak befagyasztását egyszerre jelentette be a napokban. A döntés értelmében nő ugyan a ledolgozott munkaévek után járó nyugdíjpontok értéke (718,4 lejről 732,8 lejre), de érezhető nyugdíjemelésre csak az számíthat, aki 2001. március 31-e előtt ment nyugállományba. Aki ezután kérte a nyugdíjazását, annak a járandóságát 2011-ig nem emeli a kormány. A szociálisan garantált nyugdíj 300 lejről 350 lejre emelkedik. /Kovács Zsolt: Megélni kevés, éhenhalni sok. Nem sokat jelent a kisnyugdíjasoknak az elmúlt napokban bejelentett emelés. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

Nyolcszázezer közalkalmazott lép sztrájkba október 5-én Romániában. Az egynapos munkabeszüntetésben egészségügyi alkalmazottak, a pedagógusok nagy része és rendőrök is részt vesznek. Az oktatási intézményekben szünetel a tanítás, habár az iskolába menő gyerekeknek biztosítanak felügyeletet. Az országot megbénító sztrájkkal a közalkalmazottak az ellen tiltakoznak, hogy a kormány parlamenti vita nélkül fogadtatott el egy, a közalkalmazottak bérezését szabályozó törvényt. /Országos sztrájk: zárva állnak a közintézmények. = Krónika (Kolozsvár), okt. 5./

A román–magyar közös kormányülés napirendjén szerepelhet a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) állami támogatásának kérdése – közölte a felsőoktatási intézmény fennállásának 10. évfordulója alkalmából tartott sajtótájékoztatóján Tőkés László, az egyetem elnöke. Elmondta, hogy a magyar államtól a kormányváltozást követően kérni fogják: a tanintézet egy összegben kapja meg az elmúlt hét évben elmaradt támogatást, ez ugyanis lehetővé tenné a további fejlesztéseket. Az új tanévben 384 diák jelentkezett az egyetemre, tíz százalékkal több, mint tavaly – számolt be Horváth Gizella, a nemrég akkreditált Partiumi Keresztény Egyetem rektora. A bölcsészkarra 200-nál, a közgazdasági karra 150-nél többen jelentkeztek, a művészeti karon mintegy 30 hallgató van. Idén három mesteri képzést indítottak, Európai szociálpolitikák, Filozófia és művészet a nyilvános térben, valamint Többnyelvűség és multikulturalitás címmel, ezekre 62-en jelentkeztek, a hallgatók egyharmada térítésmentes helyen tanul. Az akkreditálási folyamat lezárását kész pályázatokkal várták, közölte János-Szatmári Szabolcs egyetemi kancellár. Hermán M. János, a Sulyok István Teológiai Tudományok Intézet vezetője a felsőoktatási intézménnyel való jó együttműködést hangsúlyozta. /Fried Noémi Lujza: Tízéves a váradi PKE. = Krónika (Kolozsvár), okt. 5./

Egynapos általános sztrájkot szervezett október 5-én a Költségvetési Alkalmazottak Szövetsége, amelyen közel 800 ezer közalkalmazott vett részt. Amennyiben az elkövetkező napokban a kormány nem ad megnyugtató választ követeléseikre, október 28-tól meghatározatlan időre sztrájkot hirdetnek. A Sanitas egészségügyi szakszervezet is kétórás sztrájkot tartott. Október 5-én sikertelenül zárult Emil Boc kormányfő, Gheorghe Pogea pénzügyminiszter – aki ideiglenesen a munkaügyi tárcát is vezeti – és a szakszervezetisek tárgyalása. A Babes–Bolyai Tudományegyetemen minden oktatónak és szakszervezetnek saját magának kellett határoznia a sztrájkban való részvételről. Kolozsváron a városháza és a megyei tanács, illetve a prefektúra hatáskörébe tartozó intézmények közalkalmazottai nem vettek részt a sztrájkban. /Általános sztrájkkal fejezték ki tegnap elégedetlenségüket a közalkalmazottak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

Támogatják a szociáldemokraták a Nemzeti Liberális Párt (PNL) által kezdeményezett bizalmatlanági indítványt a Boc-kormány ellen – jelentette be Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt /PSD/ elnöke. Az RMDSZ úgy döntött: elfogadja a liberálisok felkérését egy közös bizalmatlansági indítvány benyújtására. /Három párti összefogás a Boc-kormány ellen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

Több mint tízezer vasúti alkalmazott elbocsátására készül a kormány. A tervezet szerint az elbocsátandó személyek két havi nettó átlagfizetést, munkanélküli segélyt, valamint csaknem két évig jövedelemkiegészítő összeget kapnak attól függően, hogy hány éves munkaviszonyuk van. /Tízezer embert bocsát el a Román Államvasutak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

Három magyar alprefektus került vissza tisztségébe, miután a demokrata-liberális párt nagyszabású takarítást végzett a kormányapparátusban. Maros megyében az egyik megüresedett alprefektusi tisztséget Bárczi Győző István töltheti be ismét. Temes megyében Marossy Zoltán György, Brassó megyében pedig Benedek Káplár Gábor kapta az egyik alprefektusi posztot. /Magyar alprefektusokat neveztek ki. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

Október 6-án az aradi minorita templomban kezdődött a megemlékezés, Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek mondott beszédet, az egykori tábornokok életének utolsó pillanatait idézte fel dokumentumok, visszaemlékezések alapján. Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet hagyományos ünnepi fogadását követően a megemlékezőket a Megbékélési Parkba, a Szabadság-szoborhoz várták az évfordulós ünnepségre. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke mondott beszédet, a magyar kormány nevében Szabó Imre szólt a jelenlévőkhöz, és felolvasták a román kormány üzenetét is az ünnep alkalmából. Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje Aradon a Ioan Slavici Színházban tartott beszédet. „Ismerjük a múltunkat, ismerjük értékeinket, és tudjuk, hogy milyen jövőt akarunk” – mondta Kelemen Hunor. /A vértanú tábornokokra emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./ A világ változik körülöttünk, az elmúlt években más lett Erdély, és lassan megváltozik a román-magyar viszony is, de a Kárpát-medencében még minden visszafordítható, elég odafigyelni arra, hogy mi történt Szlovákiában, fejtette ki beszédében Aradon Markó Béla RMDSZ-elnök. Október 6-án a Szabadság-szobornál megtartott, az 1848-49-es szabadságharc 13 aradi vértanújára emlékező ünnepi rendezvényen a politikus kifejtette: azért haltak meg Damjanich Jánosék, mert szabadságot akartak a magyar nemzetnek, és ezáltal minden népnek, minden embernek. Markó emlékeztetett arra, hogy húsz esztendeje szintén a szabadságért haltak meg sokan Temesváron, Bukarestben, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Aradon és máshol. „Tíz évvel ezelőtt a Szabadság-szobornak kellett visszaadni a szabadságát, de ettől tulajdonképpen nem a szobor, hanem mi lettünk szabadabbak a lelkünkben” – mondta Markó Béla. A Budapestről érkezett Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter beszédében hangsúlyozta: az aradi vértanúk az egész magyar nemzet mártírjai, nem megosztó, hanem nemzetegyesítő személyiségek. Gheorghe Falca, Arad polgármestere köszönetet mondott azoknak a magyar tisztségviselőknek, akikkel együttműködve az elmúlt években sok mindent meg lehetett valósítani a város fejlesztéséért. /Markó: a Kárpát-medencében még minden visszafordítható. = Krónika (Kolozsvár), okt. 7./

A kormány úgy döntött, hogy 20 százalékkal csökkenti a miniszteri, államtitkári, ügynökségvezetői kabinetek személyzetének létszámát, jelentette be Emil Boc kormányfő. /Létszámot csökkent a kormányt. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 7./

Felelősséget vállal a kormány az egységes nyugdíjtörvényért – jelentette be Emil Boc miniszterelnök a kabinet döntését. Az új jogszabály szerint 2030-ig módosítják a korhatárt, a férfiak és nők egyaránt 65 évesen mehetnek majd nyugdíjba. A hadsereg és rendfenntartó erők nyugdíjkorhatára 55-ről 60 évre emelkedik 2025-re. Eltörlik a különleges nyugdíjakat, a következő hat hónapban minden érintett juttatását újraszámolják, ezt az egységes nyugdíjrendszerbe integrálják. A miniszterelnök bejelentette, hogy az új törvény értelmében megemelik a nyugdíj-hozzájárulás mértékét 20,8 százalékra a munkaadó és 10,5 százalékra az alkalmazott számára. Emil Boc bejelentése nagy felháborodást váltott ki a szakszervezetek és a politikai pártok sorában. /Egységes nyugdíjtörvény felelősségvállalással. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 7./

Valószínűleg majd kiderül, hogy néhány nap leforgása alatt az RMDSZ-vezetőség miért változtatta meg a csonka kormánnyal kapcsolatos álláspontját. Eddig azt hangoztatta, hogy az ország stabilitása megköveteli a kormányválság elkerülését, egy fél kormány is jobb, mint a kormánynélküliség. Október 6-án azonban már ott szerepeltek az RMDSZ-es honatyák aláírásai is a liberálisok mellett azon a parlamentbe benyújtott bizalmatlansági indítványon. /Székedi Ferenc: Időt, életet. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

Október 7-én nagy tömeg tüntetett Bukarestben a kormány épülete előtt, a szakszervezetek a rendszerváltás óta legnagyobb kormányellenes tüntetést rendezték meg. Magasabb béreket, munkahelyeket és tisztességes nyugdíjakat követeltek. /Szakszervezeti monstrumtüntetés a kormánypalota előtt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

Eredetileg október 10-én Bukarestben került volna sor az ötödik közös román–magyar kormányülésre, azonban a két kormányfő megegyezett arra vonatkozólag, hogy erre csak 2010 első felében kerül sor. Azt még nem lehet tudni, hogy pontosan mikor, közölték diplomáciai források. A két ország kormánya először 2005-ben tartott közös kormányülést. Akkor megállapodtak, hogy minden évben egyszer összeülnek kétoldali egyezségek megkötése érdekében. /Elhalasztották a közös kormányülést. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

Alkotmányellenesnek nyilvánította az alkotmánybíróság az idei 37-es számú sürgősségi kormányrendeletet, amely lehetővé tette, hogy az időközben felbomlott nagykoalíció saját embereit nevezze ki a kormány hatáskörébe tartozó megyei dekoncentrált intézmények élére. A rendeletet a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ támadta meg a taláros testületnél. A kormány erre hatályon kívül helyezte a szóban forgó rendeletet, és elfogadta helyette a 105-ös számút, amely átemel a 37-es szövegéből bizonyos szakaszokat. A kormány ezzel az újabb rendelettel kimondja, hogy a dekoncentrált intézmények tisztségei ismét politikaiak és nem közhivatalnokiak Erre a hírre reagálva Ludovic Orban a liberálisok első alelnöke közölte, hogy bűnvádi keresetet nyújtanak be azon miniszterek ellen, akik részt vettek az új rendelet elfogadásában. /Kései ellenzéki győzelem tisztogatás-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

Megdicsérte a spanyol miniszterelnök a román vendégmunkásokat, jól beilleszkedtek, és hamar megtanulták a nyelvet, mondotta többek közt. Spanyolországban legalább egymilliónyian vannak, és elvégzik a legnehezebb, leghálátlanabb munkákat. Legutóbb, amikor a román kormány a válságra való tekintettel felajánlotta, hogy megtéríti az útiköltségét annak, aki közülük önként hazatérne, köszönték szépen, nem kértek belőle. Ma már hárommillióra becsülik a román vendégmunkások számát, ebből másik egymillió Olaszországban keresi kenyerét, a többiek pedig szerte a kontinensen próbálnak szerencsét. Legutóbb Norvégiából jelezték, hogy ijesztően felszökött a román állampolgárok számlájára írható áruházi lopások száma, maga a belügyminiszter utazott emiatt Bukarestbe. A külföldön dolgozó hatalmas tömeg felér Románia munkaképes lakosságának egyharmadával. Az államkassza óriási összegektől esik el amiatt, hogy az illetők nem találtak vagy nem is kerestek itthon munkát. A hazapostázott összegek nem pótolják a kieső állami bevételeket. Hiányzik a szakképzett munkaerő a belső piacon. A kivándorlás mértéke valóságos gazdasági és demográfiai katasztrófával ér fel. Félmillióan, esetleg annál is többen, soha nem térnek vissza. Veszít a többségi nemzet, de veszítenek a kisebbségek is, így máris több százezres nagyságrendű az erdélyi magyarság veszteség. Fogy a családok száma és maga a kollektív jövő. /B. Kovács András: Fogy a jövő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 8./

Románia nem egykönnyen ismerte el bűnrészességét a zsidók deportálásában és szervezett megsemmisítésében, az egymást követő kormányok 1989 után is következetesen tagadták, hogy az országban is alkalmazták volna a „végső megoldás” embertelen elvét. Az 1989 utáni vezetők nem is mindig csak hallgatólagos beleegyezésével nem a zsidó áldozatoknak, hanem a pogromokat, deportálásokat elrendelő Ion Antonescu marsallnak emeltek szobrokat országszerte. A román hatóságok mindent megtettek azért, hogy eltitkolják, Romániában több tízezer áldozatot követeltek a bukaresti és iasi-i pogromok, és több százezer romániai zsidót öltek meg. Végül a több oldalról érkező nemzetközi nyomásnak engedve Bukarest nagy nehezen el/beismerte a romániai holokausztot és a náci szimbólumokat betiltó törvényt fogadott el. Mindeddig azonban ez csak annyi következménnyel járt, hogy a közterekről eltűntek az Antonescu-szobrok, és valamivel kevesebb utca viseli a fasiszta marsall nevét. Romániában a holokauszt-emlékműnek számos ellenzője volt. A hatóságok sem sürgették túlságosan felavatását. Az alapkövet még 2006 októberében elhelyezték Traian Basescu államfő és Adrian Iorgulescu akkori művelődési miniszter jelenlétében, a felavatással mostanáig várni kellett. Most végre felavatják az emlékművet, melyet az 1970 óta Németországban élő szobrász, Peter Jacobi tervezett. A hét méter magas, 10 méter széles, szoborcsoport hét részből áll, néhányuk neve szimbolikus: Oszlop, Via Dolorosa, Cigányok kereke, Dávid csillaga, Sírvers. Az emlékmű melletti 300 méteres falon tüntetik fel egyebek között a pogromok helyszíneit. /Bogdán Tibor: Holokauszt Romániában: hol volt, hol nem volt? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

A demokrata-liberális /PD-L/ honatyák nem vettek részt október 8-án a parlament együttes ülésén, amelyen a kormány elleni bizalmatlansági indítványt olvasták fel. A Tizenegyen Románia ellen című dokumentum a liberális párt és az RMDSZ közös kezdeményezése, amelyet a szociáldemokraták is támogatnak. /Alkotmányellenes-e a bizalmatlansági indítvány? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

Ellentétes az alaptörvénnyel a telefonbeszélgetések és az internetforgalom keretadatainak rögzítését előíró 2008/298-as törvény – állapította meg az alkotmánybíróság. A jogszabály – amelynek alkalmazását elhalasztotta a kormány – alapján a szolgáltatóknak hat hónapig tárolniuk kellett volna minden egyes telefonbeszélgetés vagy internetes adatforgalom több adatát. A törvény elfogadása hatalmas vitát kavart a civil társadalomban, több szervezet arra kérte az ombudsmani hivatalt, hogy forduljon az alkotmánybírósághoz az ügyben. /Alkotmányellenes az adatrögzítési törvény. = Krónika (Kolozsvár), okt. 9./

Jelenleg nem folynak tárgyalások a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) és az RMDSZ között egy új kormány létrehozása érdekében, Emil Boc pártja azonban nem zárja ki ennek lehetőségét. /Udvarol a PD-L az RMDSZ-nek? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

Szándékos ferdítéssel vádolja Cseke Attila RMDSZ-szenátor a kormányt, amely szerinte csak azt emelte ki egy, a referendumok szervezésére vonatkozó nemzetközi dokumentumból, ami az ő álláspontját támasztja alá. A kormány nemrég elfogadott egy sürgősségi kormányrendeletet, amelyben módosította a referendumtörvényt: 20 napos határidőt szabott meg a parlamentnek az államfő által javasolt referendum-javaslat véleményezésére. Ha ez nem történik meg, akkor a népszavazás e véleményezés nélkül is kiírható. Cseke módosító indítványt nyújt be a referendumtörvényhez, amely kényszerítené a kabinetet a jelentés elkészítésére. Előírja még, hogy fordíttassák le valamennyi romániai kisebbség nyelvére, és küldjék el a választópolgároknak. Cseke emlékeztetett arra is, hogy a velencei bizottság javasolja: a referendumtörvényt ne módosítsák a népszavazás előtti évben, amit szintén figyelmen kívül hagyott a kormány. /Cseke ferdítéssel vádolja a kormányt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

Az Alkotmánybíróság elhárította a döntést arról, hogy sérti-e az alkotmányt a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ közös bizalmatlansági indítványa a Boc-kormány ellen, vagy sem. Ezzel gyakorlatilag elutasította a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) fellebbezését. A bizalmi szavazás kimenetelét nehéz megjósolni. A bizonytalanságot növeli, hogy az RMDSZ sem tűnik annyira eltökéltnek a kormány megbuktatását illetően. /Parlamenti titkos szavazáson dől el a Boc-kormány sorsa. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

Országos referendum megszervezése – szükségesség, elvek, hatáskörök és a kormány felelősségének útvesztőjében – ezt a címet viseli Cseke Attila Bihar megyei RMDSZ-szenátor politikai nyilatkozata, amely október 12-én hangzott el a felsőház plénumában. A kabinet a Velencei Bizottság referendumot érintő ajánlására hivatkozik, amikor határidőt szab az államelnöki javaslat véleményezésére, de, amint a szenátor fogalmazott, „a kormány nem olvasta végig és nem vette át teljesen az idézett dokumentumot. ” – Örülök, hogy a kormány hivatkozási alapnak tekinti a Velencei Bizottság ajánlásait, mert ilyenformán ideje lenne elfogadni a kisebbségek jogállását szabályozó törvényt is, ahogyan a bizottság javasolta – fogalmazott a szenátor. /A kormány nem olvasta végig a Velencei Bizottság referendumajánlását. Cseke Attila politikai nyilatkozata. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 13./

A 2009/2010-es tanévtől kezdődően módosult az érettségi vizsga módszertana és ütemterve. Azzal a szakemberek egyetértenek, hogy nem szabad a szabályokat menet közben megváltoztatni, a kormány által kieszközölt törvénymódosításnak csak a következő tanévtől kellene életbe lépnie. Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke szerint felelőtlen a kormány viszonyulása a tanügyhöz. Az érettségire vonatkozó módosítások szerint az érettségi vizsgákat nem egy tömbben, nyáron szerveznék meg, hanem már februárban elkezdődne a végzősök tudásának felmérése. /Bíró Blanka, Bálint Eszter: Érettségi: bonyolult egyszerűsítés. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

Október 13-án megbukott Emil Boc miniszterelnök kisebbségi kormánya, miután 254 honatya megszavazta a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ által beterjesztett bizalmatlansági indítványt. Az ellenzéki pártok győzelme nem volt annyira fényes, hiszen csak 18 szavazattal haladták meg a 236-as határt, vagyis a kormány megbuktatásához szükséges minimális szavazatszámot. Ez azt jelenti, hogy számos ellenzéki törvényhozó sem volt meggyőződve a kormány menesztésének a szükségességéről. Traian Basescu államfő konzultációra hívta a pártokat. Emil Boc a szavazás után kijelentette: „egy csatát, és nem a háborút vesztette el”. A kormány megbuktatása után Traian Basescu államfő is nyilatkozott. Dicsérte az Emil Boc-kormányt. „Becsületes és felelős” kormánynak nevezte a Boc-kabinetet, és megköszönte neki „Románia modernizációja érdekében tett erőfeszítéseit”. Basescu elmarasztalta az indítványt támogató pártokat, amelyeket nem az ország érdekeit tartották szem előtt. /B. T. : Rendszerváltás óta először bukott kormány bizalmatlansági indítvánnyal. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./ „Ha a parlamenti többség felajánlja, kész vagyok tárgyalni a miniszterelnökségről” – jelentette ki Klaus Johannis nagyszebeni polgármester. Az RMDSZ egyetért Klaus Johannis kinevezésével. /Fleischer Hilda, Moldován Árpád Zsolt: Emil Boc fekete napja. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./