Jövő héten kerül sor azon címzetes pedagógusok vidékről városra való áthelyezésére, akik a legújabb kormány-rendelet értelmében újabb vizsga nélkül kérhetik ezt. A kormány április végi ülésén jóváhagyta azt a sürgősségi rendeletet, amely értelmében azok a pedagógusok, akik a véglegesítő vizsgán elérték a 7-es osztályzatot és vidéki iskolákban kaptak állást, újabb megmérettetés nélkül kérhetik vidékről városra való áthelyezésüket. Maros megyében 46 magyar nyelvű tanító, 43 óvónő, 11 magyar szakos tanárnő és 2 vallástanár nyújtott be kérést. /Menyhárt Borbála: Vándorló pedagógusok. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./

Igyekszik vissza a kormányba az RMDSZ – ez derül ki vezető tisztségviselői nyilatkozataiból. Magánbeszélgetésekben gyakran elhangzik, néhány hónapon belül ismét a hatalom kenyerét ehetik, célozgatnak rá, hogy a bukaresti politika alakulása nekik kedvez. A háttérben zajlanak az egyeztetések, néhány miniszteri, államtitkári bársonyszékért semmilyen ár nem drága. Az elmúlt négy esztendő bebizonyította, nagyon sok, elsősorban anyagi, gazdasági előnye származik a magyar közösségnek is az RMDSZ hatalmi pozíciójából. Olyan beruházásokat, fejlesztéseket sikerült végrehajtani a magyarok lakta régiókban, melyekhez hasonlókra 30–40 éve nem volt példa. Utakra került aszfalt, iskolákat, közintézményeket újítottak fel, új sportcsarnokok épültek, falvak gazdagodtak víz- és csatornahálózattal. Azonban mindennek ára volt. A kormányzati pozícióért cserében az RMDSZ-nek fel kellett adnia nemzeti érdekérvényesítő politikáját. Lekerült napirendről a magyar egyetem különválasztása és a kulturális autonómia. Az RMDSZ ellenzékbe kerülésével a szövetség radikalizálódni kényszerült, és úgy tűnik, hajlandó végre határozottan cselekedni a különböző autonómiák megszerzéséért. Azonban félő, ha újra hatalomra kerülnek, csupán a pillanatnyi érdekek érvényesítése marad a cél. /Farkas Réka: Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 20./

Garda Dezső volt RMDSZ-képviselőt, akit a tavalyi kampány során a szövetség ejtett, s nem jutott be a parlamentbe, de akiről tudják, hogy elkeseredett harcot folytatott a Hargita megyei erdőletarolások haszonélvezői, köztük RMDSZ-politikusok ellen, most becsületsértésért beperelték azok, akiknek visszaéléseit leleplezte. Garda igazát a kormány ellenőrzőcsoportja is megerősítette, a bíróság ellenben ejtette a vádakat, így kaptak vérszemet az erdőirtók, s most Gardának kell felelnie bíróság előtt, hogy tolvajoknak nevezett olyan embereket, akik valóban falopásból gazdagodtak meg ― írta a Jurnalul National című lap. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 20./

Robin Hood-adót vet ki a Boc-kormány a külföldi bankok nyereségére, ha a romániai leánybankjaikból kivonják a pénzüket, és nem hitelezik a román gazdaságot, jelezte Emil Boc román kormányfő. Boc szerint azért is indokolt, hogy a külföldi bankok ne szívják el a pénzt, mert óriási profitokat realizáltak a romániai piacon. Eközben a kilenc legnagyobb európai bank beleegyezett abba, hogy további tőkét juttatnak romániai leányvállalataiknak abból a célból, hogy azok tőkemegfelelési rátája megfeleljen a jelenlegi pénzügyi válságnak. /Emil Boc mint Robin Hood= Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

A Világbank nyomást gyakorol Romániára annak érdekében, hogy legkésőbb 2020-ig a férfiak és a nők esetében is vezesse be az egységes, 65 éves nyugdíjkorhatárt – jelentette ki Marian Sarbu munkaügyi miniszter. A tárcavezető közölte, a kormány év végéig dönt arról, milyen formában teljesíti a nemzetközi pénzintézet kérését. Jelenleg a nyugdíjkorhatár férfiak esetében 63,5, nők esetében pedig 57,5 év. A Világbank közölte: 2050-ig 70 évre kell emelni a nyugdíjkorhatárt az Romániában. /Balogh Levente: Hatvanöt évre emelkedhet a nyugdíjkorhatár. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

A helyi intézmények vezetőinek leváltását lehetővé tevő 37-es kormányrendelet heves vitát váltott ki május 20-án a szenátusban is. Gabriel Berca liberális szenátor szerint a kommunista időket idézi a kormány helyi kirendeltségeinek politikai lojalitás szerint való osztogatása. Sok helyen még a formaságokat sem tartották be, a kinevezetteket meg sem hallgatták. Cseke Attila RMDSZ-es szenátor az etnikai egyensúly felborulását tette szóvá olyan megyékben, ahol számottevő magyar kisebbség él: „Hargita megyében a magyarság aránya 85 százalék, és eddig sikerült feltornászni a magyar intézményvezetők arányát 55-60 százalékra. A kormányrendelet húsz év munkáját teszi tönkre, ismét 20 százalékos képviseletre esünk vissza” – mondta. Gheorghe Baciu, a kormányzó Demokrata–Liberális Párt (PD–L) Kovászna megyei elnöke „igazságtalannak” nevezte az RMDSZ tervezett csíkszeredai tüntetését. Szerinte a magyarok vezetői „nem gondolkodnak helyesen” amikor olyan elvárásokkal lépnek fel, hogy az RMDSZ kormányzása alatt kinevezett személyek automatikusan maradjanak. Baciu szerint a magyaroknak más pártba kellene iratkozniuk, így kormányváltáskor esélyük lenne arra, hogy pozícióba kerüljenek. /Heves vita a szenátusban. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

Kolozsvári magyar értelmiségiek kezdeményezésére a hat évvel ezelőtt alakult Kolozsvár Társaság azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a város jelentős történelmi múltjához méltó állampolgári tudatot alakítson ki. A Funar-korszak visszavetette a várost gazdaságilag és az intézmények normális működése tekintetében. Emil Boc polgármesterré választása után a pozitív változás jeleit tapasztalhatták. Azonban éppen a Boc-kormány első évében Kolozsvár új polgármestere etnikai feszültséget keltő intézkedése, majd ezt követő magyarázata az Európa-idegen szellemet látszik feltámasztani. Letagadhatatlan, hogy Kolozsvár számos, nemzetközileg ismert műemléke a magyar kultúra, az épített örökség része, az itt lakó 60 000 kolozsvári magyar és az itt tanuló, tízezernél jóval több romániai magyar diák számára megbecsült érték. A város műemlékeit megjelölő tervezett táblácskákról a magyar és a német nyelv kihagyása sértő szándék –fölöslegesen kelt újra feszültséget. /Városunk lakosaihoz. A Kolozsvár Társaság nyilatkozata. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

11 év után leváltották Kelemen Tibort, a Kovászna megyei Munkaerő Foglalkoztatási Ügynökség igazgatóját, két helyettesével együtt. Kelemen bejelentette: beperelte a kormányt, mivel alkotmányellenesnek tartja a kormányhatározatot, amely alapján menesztették. Kifogásolta, hogy a versenyvizsgán nem vették figyelembe a 11 éves szakmai tapasztalatát. /Kovács Zsolt, Moldován Árpád Zsolt: Munkanélküli lett a munkaügyi igazgató. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

Az államfőhöz, a miniszterelnökhöz és az európai döntéshozókhoz is eljut az a kiáltvány, amelyet május 22-én fogadtak el a magyar intézményvezetők leváltása ellen tiltakozó csíkszeredai nagygyűlés résztvevői. Az RMDSZ szerint 18 ezren, a román média szerint ötezren, más források szerint pedig alig több mint 10 ezren tiltakoztak Csíkszeredában az állami közintézmények magyar vezetőinek leváltása ellen. Az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége által szervezett tüntetésre 54 autóbusz szállította az embereket a megye különböző településeiről. Szép számmal érkeztek tiltakozók Székelyföld más helységeiből is. A rendőrök a városi forgalom zsúfoltságára hivatkozva több buszt megállítottak a város határában, arra kényszerítve a vidéki küldötteket, hogy gyalog közelítsék meg a tüntetés helyszínét. Ezt a felszólaló politikusok a hatóságok packázásának minősítették. Markó Béla, az RMDSZ elnöke beszédében ostobának nevezte a román politikát. Kifejtette: a román kormányok 90 éve próbálják újra és újra eltiporni az erdélyi magyarságot, a magyar iskolákat és próbálnak helytartókat küldeni a nyakukra. A próbálkozás szerinte kudarcra van ítélve. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke arról beszélt a tiltakozó tömeg előtt, hogy a székelység ügye már nem Románia belügye, hanem egész Európa ügye. Elmondta, ilyen mértékű tisztogatásra a közintézményekben a Ceausescu-rezsim óta nem volt még példa Székelyföldön. Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester beszédében leszögezte: Székelyföldre olyan intézményvezetők kellenek, akik ismerik a magyar nyelvet, és értik az ott élők gondjait. A rendezvényen egy kiáltványt is elfogadtak, amely szerint a 37-es kormányrendelet eszköz az intézmények magyartalanítására. Megfogalmazói kérik a magyar közösség önkormányzati és önrendelkezési jogainak érvényesítését, valamint a magyar többségű régiók területi autonómiáját. A kiáltvány többek között leszögezi: „a központi és helyi állami intézményekben biztosítani kell az etnikailag arányos képviseletet. Hargita megye magyarsága a maga arányában képviselve kell, hogy jelen legyen a dekoncentrált intézmények vezetésében. Az intézményvezetőknek ismerniük kell a magyar nyelvet a magyar többségű megyékben”. Tőkés László EMNT-elnök, Winkler Gyula és Sógor Csaba EP-képviselőkkel és Szilágyi Zsolttal, az EMNT alelnökével közösen levelet küldött Jose Manuel Barrosonak és Hans-Gert Pötteringnek, az Európai Bizottság illetve az Európai Parlament elnökének, valamint Leonard Orban többnyelvűségért felelős európai biztosnak, amelyben azonnali fellépést kér a román kormány magyarellenes politikája ellen. /Horváth István: RMDSZ: nem kellenek az ostoba helytartók! Tízezren tüntettek Csíkszeredában a magyar intézményvezetők leváltása ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./ A kiáltvány szövege: Kiáltvány Mi, Csíkszeredában összegyűlt székelyföldi magyarok, közösségünk nevében egységes akarattal kinyilvánítjuk: 1. Nemzeti közösségünk önkormányzati és önrendelkezési jogait érvényesíteni kell, beleértve a magyar többségű régiók területi autonómiáját. 2. Helyi és regionális szinten biztosítani kell a nemzeti kisebbségek anyanyelvének hivatalos nyelvként való használatát. 3. Minden korlátozás nélkül biztosítani kell a magyar anyanyelvű oktatást és az oktatási intézményeken belüli, illetve azok közötti kapcsolatokban a magyar nyelv használatát. 4. Nem értünk egyet a 37-es kormányrendelettel, amely intézményeink magyartalanításának eszköze. 5. Vissza kell helyezni az intézmények élére a leváltott vezetőket. 6. A központi és helyi állami intézményekben biztosítani kell az etnikailag arányos képviseletet. Hargita megye magyarsága a maga arányában kell jelen legyen a dekoncentrált intézmények vezetésében. Az intézményvezetőknek ismerniük kell a magyar nyelvet a magyar többségű megyékben. 7. Képviselőink Bukarestben és Brüsszelben határozottan fel fognak lépni kisebbségi jogaink minden területen való érvényesítése érdekében. 8. Felemeljük szavunkat a magyar- és kisebbségellenes megnyilvánulásokkal szemben. 9. Felelősséget vállalunk egymásért, és visszautasítjuk a magyar identitástudatunk ellen irányuló törekvéseket. Itt, Hargita megyében, a romániai magyarság szívében vállaljuk, hogy jogainkért egységesen küzdünk minden hazai és nemzetközi fórumon. Nem engedjük, hogy elvegyék megszerzett jogainkat. Célunk az összefogás, az összetartozás-tudat, a nemzetiségi jogok biztosítása mindenki számára és a békés együttélés feltételeinek a megteremtése. Isten minket úgy segéljen! /A székely nép azt üzeni, hogy nem hagyja magát. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./

Markó Béla szövetségi elnök átadta az Európai Uniós országok bukaresti nagyköveteinek a május 22-ei, csíkszeredai nagygyűlésen elfogadott kiáltványt, valamint az áprilisi RMDSZ-kongresszuson elfogadott „A mi Uniónk, a mi Európánk” elnevezésű kongresszusi dokumentumot. A magyar és a román közösség méltányosságra, egyenlőségre alapozott együttélésének alapvető feltétele, hogy ezek a közösségek jelen lehessenek azokban az intézményekben, ahol a rájuk vonatkozó döntések megszületnek- jelentette ki Markó Béla a találkozón. Elmondta, a kormány azon rendelete, amellyel fölmentette a megyei közintézmények vezetőit, egy olyan helyzet kialakulásához vezetett, amely feszültté teszi a magyar-román etnikumközi viszonyokat, és az intézkedés, függetlenül a kabinet szándékától, ezen feszültségek előidézését hivatott elősegíteni. Mindez súlyos diszkriminációhoz vezethet a magyarok lakta vidékeken. /Átadták a Csíkszeredai Kiáltványt az uniós nagyköveteknek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./

A sertésinfluenza járványához hasonlóan terjed a magyarellenesség a „volt kisantant országaiban”: Romániában már a vezető magyar hivatalnokok felét elbocsátották – mondta Tőkés László EP-képviselő Budapesten, 222 közül 125-öt, „nemzeti tisztogatással kombinált politikai tisztogatás” zajlik. A Fidesz szerint a román és az uniós jogot is sérti a leépítési hullám. A magyar diplomácia a háttérben tárgyal a kérdésről a román féllel. A kialakult helyzetről Sólyom László köztársasági elnökkel tárgyalt Tőkés László Budapesten, majd az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának is beszámolt a kialakult helyzetről. Tőkés László arról is beszélt, hogy a magyarság vészesen fogyatkozik Romániában. A székelyföldi betelepítések tovább folynak, ennek hátterében a kormány és az ortodox egyház áll – mondta. Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke kiemelte: a román és az uniós jogot is sérti a romániai magyar tisztségviselők tömeges elbocsátása, a köztisztviselők etnikai alapon való megkülönböztetése. „Ez egy politikai-etnikai tisztogatás. Elítéljük ezt a magyarellenes politikai tisztogatást” – mondta Németh Zsolt. /Tőkés: úgy terjed a magyarellenesség, mint a sertésinfluenza. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

„Átadtuk az európai uniós országok bukaresti nagyköveteinek a csíkszeredai nagygyűlésen elfogadott kiáltványt” – jelentette be május 26-án Bukarestben az RMDSZ elnöke. Kovászna megye 38 intézményéből alig hat esetében tartották meg a magyar vezetőket. A háromszéki igazgatóleváltások ellen május 28-ár újabb tiltakozási akciót szerveznek Sepsiszentgyörgyön. Van eredménye annak a tárgyalássorozatnak, amelyet a Szatmár megyei RMDSZ folytatott a kormánypártok helyi képviselőivel néhány magyar igazgató megtartása érdekében. Weiszenbacher István, az országos mezőgazdasági és halászati kifizetési ügynökség megyei igazgatója posztján marad, Kovács Mátéból az ifjúsági igazgatóság vezetőjéből aligazgató lesz, míg Fodor István a megyei mezőgazdasági tanácsadó központ aligazgatója tovább dolgozhat beosztásában. Csehi Árpád, a szatmári RMDSZ és a megyei tanács elnöke reményét fejezte ki, hogy nemcsak a napokban leváltott Kónya László megyei főtanfelügyelő-helyettes kerül vissza helyére, hanem még két-három elmozdított magyar vezető. A megyei ifjúsági igazgatóságoknál újabb tíz magyar politikust mentettek fel tisztségéből. Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke elmondta, az előző kormány ifjúsági államtitkáraként közvetlenül együtt dolgozott az intézmények vezetőivel, és tudja, milyen munkát végeztek, így kizártnak tartja, hogy a napokban lebonyolított versenyvizsgán figyelembe vették volna a szakmai tudást. A Szatmár, Hargita, Kovászna, Hunyad, Beszterce-Naszód és Maros megye ifjúsági igazgatóságainak vezetőjét, az Arad, Kolozs, és Szilágy megyei aligazgatót, illetve a marosvásárhelyi diákház aligazgatóját bocsátották el, Kovács Péter szerint magyar nemzetiségük és RMDSZ-támogatottságuk miatt. /Kovács Zsolt, Sike Lajos: Uniós nagyköveteknél a csíkszeredai kiáltvány. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere a fűtéskérdés megoldása érdekében Magyarországon tárgyalt szakmai befektető bevonásáról, Pál Árpád gyergyói parlamenti képviselő viszont a privatizálás ellen foglalt állást. A képviselő szerint a gyergyói fogyasztó csak addig van biztonságban, míg a szolgáltatás nem kerül magánkézbe, addig a kormány segíti. A polgármester szerint viszont nem lehet az államra támaszkodni, ha már a faxpapírt is luxusköltségnek tartja a pénzügyminisztérium. Mezei János polgármester nem akarja, hogy oda jussanak, ahová Maroshévíz is jutott: tele farakásokkal, improvizált kéményekkel és sok illegális fatároló bódéval. /Balázs Katalin: A fűtés bizonytalan, csak a légkör forrósodik. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 27./

Csak a prefektus beleegyezésével tarthatnak sajtótájékoztatót a tanfelügyelőségen –jelentett be Constantin Strujan prefektus. A mostani kormányzat alatt a minisztérium a prefektus konkrét beavatkozását igényli a tanfelügyelőség vezetésébe, és ő ennek meg akar felelni – mondta. Anda-Elena Ianosi új főtamfelügyelőnek prioritásként jelölte meg, hogy életbe léptesse a minisztérium nevelési politikáját és módszertanát. /Takács Éva: Prefektusi ellenőrzés alatt. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 27./

A garantált minimálbér júliustól történő 15 százalékos megemeléséről fogadott el sürgősségi rendeletet a kormány, jelentette be Emil Boc kormányfő. „A legkiszolgáltatottabbakat szeretnénk ezzel az intézkedéssel megvédeni a gazdasági válság negatív hatásaitól” – mondta a kormányfő. A hátrányos helyzetű lakosság jövedelmének a növelése a Világbankkal kötött megállapodás része. /N. V. Zs. : Nő a garantált minimálbér. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

Támogatja a Verespatakon tervezett aranybánya megnyitását Vasile Blaga fejlesztési miniszter, hangsúlyozva, ez csak az ő személyes véleménye, a kormánynak jelen pillanatban nincs álláspontja a bánya ügyében. Verespatakon a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai–román vegyes vállalat Európa legnagyobb külszíni aranybányáját tervezi megnyitni. /Blaga támogatja a verespataki bányát. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 29./

Pozitívan fogadja az erdélyi magyarság az összefogás hírét, ugyanakkor értetlenül állnak a választók a kormány olyan intézkedései előtt, mint például a magyar intézményvezetők tömeges leváltása – számolt be Porcsalmi Bálint, RMDSZ önkormányzati alelnöke a több hetes korteskedés tapasztalatairól. Bejelentette: június 3-án újabb nagygyűlésre kerül sor Marosvásárhelyen, az RMDSZ így kívánja kifejezni a magyar tisztségviselők eltávolítása elleni tiltakozását. A kampány kezdete óta három RMDSZ-karaván járta be Erdélyt, 320 települést jártak be. Sógor Csaba EP-képviselő, a Magyar Összefogás listájának harmadik helyezettje hangsúlyozta: a június 7-i európai parlamenti választások sikere most is azon múlik, mennyire sikerül mozgósítani a magyar szavazókat. Csoma Botond kolozsvári városi tanácsos bejelentette: az RMDSZ benyújtotta a többnyelvű feliratokra vonatkozó tanácsi határozattervezetet. Az ehhez kapcsolódó támogató aláírások összegyűjtésére szükséges nyomtatványokat a polgármesteri hivatal azonban még mindig nem bocsátotta ki. Boros János EP-jelölt elmondta: a magyarországi fürdővárosban, Hajdúszoboszlón egyre több helyen szerepelnek román feliratok is, hiszen a városvezetők belátták, a település gazdasági érdekei ezt kívánják meg. /Pozitívan fogadják az összefogás hírét Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

Május 28-án ülésezett Budapesten a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) gazdasági albizottsága. A romániai magyar törvényhozók képviseletében Lakatos Péter Bihar megyei honatya vett részt. Lakatos elmondta, hogy a budapesti tanácskozáson elfogadott állásfoglalásba az ő javaslatára került be a határon túli magyar közösségek gazdasági érdekképviseletének igénye: kérték az Országgyűlést és kormányt, hogy kezdeményezze a szomszédos országok kormányainál az együttműködést a gazdasági válság leküzdése érdekében. /Máté Zsófia: Budapest járjon közben a gazdasági együttműködésért – Ülésezett a KMKF gazdasági albizottsága. = Reggeli Újság (Nagyvárad), máj. 29./

Jövő héten, június 3-án a marosvásárhelyi sportcsarnok előtti téren újabb tiltakozó nagygyűlést szervez az RMDSZ és az EMNT, hogy felhívja a nemzetközi közvélemény figyelmét a román kormány túlkapásaira a dekoncentrált intézmények magyar vezetőinek leváltása kapcsán. – „Szégyenteljes, hogy Bihar megyében, ahol magyar, szlovák, német diákok ezrei tanulnak, a tanfelügyelőségen senki sem képviseli őket. Romániában törvény ismeri el, sőt kötelezi a kisebbségek tanfelügyelőségi képviseletét. Ezért határozottan kérjük a jelenlegi kormányt a már említett törvényrendelet okozta helyzet újragondolására, kérjük továbbá, hogy minden megyében, ahol kisebbségi nyelvű oktatás zajlik, egy szaktanfelügyelő képviselje a kisebbség érdekeit” – áll abban a levélben, amelyet Pető Csilla intézett Ecaterina Andronescu tanügyminiszterhez. Kovászna megyében a helyettes főtanfelügyelői tisztségből eltávolították Farkas Csabát, és egy olyan személyt /Ligia Dalila Ghinea/ neveztek ki a helyébe, aki a magyar iskolák ellenőrzésével fenyegetőzött, mert a magyar diákok nem tanultak meg románul. A Kovászna megyébe érkező beruházási összegek 60 százaléka a románok által lakott Bodzafordulóra érkezik, a maradék 40 százalékon osztozik a megye többi része. Sepsiszentgyörgyön a román pártok által irányított intézmények összes alkalmazottját kirendelték a hősök napi megemlékezésekre – figyelmeztetett Tamás Sándor. A háromszéki megyei tanácselnök emlékeztetett arra, hogy Codrin Munteanu prefektus beiktatásakor egy 1938-ban kiadott alkotmányjogi tankönyvből idézve azt mondta, hogy „meg kell erősíteni az állam hatalmát”. A 28 éves Grosu Ciprian a háromszéki ifjúsági igazgatóság új vezetője félmeztelen fotói és telefonszáma is szerepeltek egy román társkereső honlapon, de a sajtóban való megjelenésük után a hirdetés eltűnt az oldalról. A gyanúba keveredett háromszéki magyar intézményvezetők határozottan visszautasították, hogy be akarnak lépni a Demokrata–Liberális Pártba (PD-L). Dan Suciu, a kormánypárt háromszéki ifjúsági szervezetének elnöke kifejtette: a tisztségben hagyott magyar igazgatók közül ketten-hárman is jelezték pártba lépési szándékukat. /Antal Erika, Kovács Zsolt, Totka László: Erdély-szerte tiltakoznak a leváltások ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

Codrin Munteanu Kovászna megyei prefektus kijelentette, el fogják távolítani az RMDSZ által a magyar igazgatók leváltása elleni tiltakozásként a prefektusi hivatal előtt elhelyezett fekete táblácskát. „Egyik intézmény éléről sem a magyar vezetőket bocsátották el, hanem az RMDSZ vezetőit” – magyarázta a prefektus. A kormány területi képviselője nem kívánt megjegyzéseket fűzni az RMDSZ háromszéki vezetőinek tiltakozó akcióihoz. Az RMDSZ háromszéki szervezetének képviselői fekete táblácskákat helyeztek el a sepsiszentgyörgyi decentralizált intézményeknél és a prefektusi hivatalnál. A magyar nyelven feliratozott táblácskák a magyar igazgatók leváltása ellen tiltakoznak. Az első, „Ebben az intézményben leváltottak egy magyart” feliratú táblácskát május 28-án helyezték el a Kovászna megyei prefektusi hivatal előtt. /Eltávolítják a fekete táblácskákat. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 29./

Hargita Megye Tanácsa Csíkszentmártonban tartott díszülésén átadták a Hargita Megyéért Díjat Hajdu Gábor ügyvédnek, egykori RMDSZ-szenátornak és egészségügyi miniszternek. Hajdu Gábor, akinek tiszteletére szülőfalujában, Csíkszentmártonban tartották a dísztanácsülést, 1990-től, tíz éven át képviselte RMDSZ-színekben Csíkországot a román szenátusban, 1998 és 2000 között egészségügyi miniszteri tisztséget töltött be a román kormányban, az Isarescu-kabinetben pedig államminiszter volt, ő volt az első magyar személyiség, aki ilyen tisztséget kapott. Egészségügyi minisztersége alatt ő ültette gyakorlatba az 1997-ben elfogadott, egészségbiztosítási rendszert bevezető törvényt, igyekezett helyzetbe hozni a magyar szakorvosképzést, komoly szerepet vállalt az államosított egyházi javak visszaszolgáltatásában. Idén nyolc személyiség vehette át Hargita Megye Tanácsának Életműdíját. Post Mortem Életműdíjat kapott Antal István, a Csíkszeredai Sport Club nemrég elhunyt elnök-vezérigazgatója; a burgonyatermesztés terén elért magas szintű tudományos munkásságáért dr. Bedő Imre nyugalmazott agrármérnök, a Csíkszeredai Burgonya-kutató Állomás megalapítója; Boros Gábor grafikusművész; Hecser Zoltán, a Hargita Népe főmunkatársa; dr. Micu Ion egyetmi tanár, nyugalmazott erdőmérnök, a Hargita Megyei Erdészeti Hivatal egykori igazgatója; dr. Mátyus András, nyugalmazott székelyudvarhelyi fül-orr-gégész főorvos, a székelyudvarhelyi fül-orr-gégészeti osztály szervezője és elindítója, majd az új városi kórház létrehozója; Péter Attila, székelyudvarhelyi nyugalmazott matematika-fizika szakos tanár; valamint Sturzu Maria tusnádfürdői román szakos tanárnő, aki interetnikai kommunikációs csatornát talált, többek között azzal a román nyelvből immár hetedik éve megszervezett versennyel, amelyet kizárólag magyar anyanyelvű diákok számára rendez. /Forró-Erős Gyöngyi: Hargita Megyéért Díj Hajdu Gábornak. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 29./

„A Tariceanu-kormány a szakadék szélére taszította az országot, a Traian Basescu államfő távozását követelő 322 politikus pedig megrontotta a demokrácia működését” – mondta Emil Boc miniszterelnök. Boc megjegyezte: a gazdasági válság mellett jelentős szerepet játszik a jelenlegi szűkös helyzetben az is, hogy a Tariceanu-kormány tagjai úgy költötték a pénzt, mintha kaszinóban lettek volna. Úgy vélte, a gazdasági válságból való kilábalás érdekében búcsút kell inteni többek között a fizetési és nyugdíjrendszerben eddig szereplő privilégiumoknak. /Emil Boc vádaskodik. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt /PNL/ elnöke kijelentette, nem normális, ahogyan Markó Béla, az RMDSZ elnöke eljárt. Számára nem normális dolog, hogy egy másik ország hatóságaihoz forduljon valaki egy belügyi problémában, hangsúlyozta. „Magyarország kormányfőjének semmi köze a romániai helyzethez, és mi, a liberálisok, úgy gondoljuk, tárgyalni kell erről a kormányrendeletről, de az Európai Unió szintjén, nem Magyarországgal, Ausztriával és Franciaországgal – mondta. A PNL elnöke szerint az RMDSZ utcai tiltakozó megmozdulásai „erődemonstrációk”, a tiltakozást kiváltó kormányrendelet „aberráns és gazság”. Ki kellett elégíteniük saját mohó klientúrájukat, s mivel az RMDSZ már nem volt kormányon, kirúgták az embereket is. Az RMDSZ etnikai tisztogatást emleget, ez Crin Antonescu szerint durva és eltúlzott. Mint mondta, az RMDSZ keményen játszik, maximumra élezi a feszültséget. Antonescu kijelentette: Traian Basescu elnökként „sarlatán és inkompetens”. /Mózes Edith: Antonescu: Az RMDSZ keményen játszik. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./

Az állami intézmények magyar tisztségviselőinek tömeges leváltása ellen tartottak tiltakozó felvonulást és gyűlést több ezer résztvevővel június 3-án Marosvásárhelyen. A megmozdulás az RMDSZ–EMNT európai parlamenti jelöltjeinek kampányzáró rendezvénye is egyben. A tüntetésen nagy számban képviseltette magát a két szomszédos székely megye, Hargita és Kovászna. „Erdélyt nem lehet visszaadni, ugyanis Erdély a románok és a magyarok közös tulajdona, tehát a magyaroknak is megvan benne a maguk része” – mondta beszédében Markó Béla szövetségi elnök. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke állást foglalt a „nacionálkommunizmussal” és a román asszimilációs politikával szemben. A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság csatlakozik az RMDSZ megyei szervezetének kezdeményezéséhez a műemlékek román, magyar, német, angol és francia nyelvű, valamint a helységnévtáblák román, magyar és német nyelvű feliratozását illetően. /Tiltakozó felvonulás és kampányzáró. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./ Sokan vagyunk, Háromszék, Csíkszék, Kalotaszeg, Partium, Bánság, Máramaros, Arad, Kolozs, Maros, Dél-Erdély is itt van, de ez csak egy töredéke annak, ahányan vagyunk – mondta Markó Béla a tiltakozó nagygyűlésen. Népviseletbe öltözött csángók, fúvószenekarral érkező háromszékiek, sok-sok magasba emelt, román, magyar, angol és német nyelvű tiltakozó transzparens is volt. „Erdélyért évszázadok alatt megküzdöttünk, nem adhatjuk oda, ami minket illet. Nem adhatjuk a múltunkat, a nagyjainkat, költőinket, tudósainkat” – mondta Tőkés László. Június elsejétől Csíkszéken is elindult az aláírásgyűjtés a magyar intézményvezetők leváltása ellen. /Antal Erika: „Erdély jogos jussunk” Több ezren vettek részt az RMDSZ–EMNT vásárhelyi kampányzáróján. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./ Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint az utóbbi hetek, hónapok etnikai tisztogatásával a román kormány a történelmet próbálja visszafordítani. Markó, akárcsak a többi szónok, a tizenkilenc évvel ezelőtt történtekkel vont párhuzamot, amikor a román politikumnak szintén a magyarok kisemmizése és ellehetetlenítése volt a célja. Akkor a nacionalizmustól fűtött tömeg azt skandálta, hogy Erdély földjéért kész meghalni, csak az ne legyen ismét a magyaroké. „Erdélyért élni kell, nem meghalni!” – jelentette ki Markó. Tőkés László a pánromán és pánortodox nacionalista hatalom magyarellenes megnyilvánulásait látta az intézményvezetők eltávolításában. A marosvásárhelyi tiltakozó nagygyűlésen elfogadott kiáltvány: Mi, Marosvásárhelyen összegyűlt erdélyi magyarok, közösségünk nevében egységes akarattal kinyilvánítjuk:1. Nemzeti közösségünk önkormányzati és önrendelkezési jogait érvényesíteni kell, beleértve a magyar többségű régiók területi autonómiáját. 2. Helyi és regionális szinten biztosítani kell a nemzeti kisebbségek anyanyelvének hivatalos nyelvként való használatát. 3. Minden korlátozás nélkül biztosítani kell a magyar anyanyelvű oktatást és az oktatási intézményeken belüli, illetve azok közötti kapcsolatokban a magyar nyelv használatát. 4. Nem értünk egyet a 37-es kormányrendelettel, amely intézményeink magyartalanításának eszköze. 5. Vissza kell helyezni az intézmények élére a leváltott vezetőket. 6. A központi és helyi állami intézményekben biztosítani kell az etnikailag arányos képviseletet. Az intézményvezetőknek ismerniük kell a magyar nyelvet a magyar többségű megyékben. 7. Képviselőink Bukarestben és Brüsszelben határozottan fel fognak lépni kisebbségi jogaink minden területen való érvényesítése érdekében. 8. Felemeljük szavunkat a magyar- és kisebbségellenes megnyilvánulásokkal szemben. 9. Felelősséget vállalunk egymásért, és visszautasítjuk a magyar identitástudatunk ellen irányuló törekvéseket. Vállaljuk, hogy jogainkért egységesen küzdünk minden hazai és nemzetközi fórumon. Nem engedjük, hogy elvegyék megszerzett jogainkat. Célunk az összefogás, az összetartozás-tudat, a nemzetiségi jogok biztosítása mindenki számára, és a békés együttélés feltételeinek a megteremtése. Isten minket úgy segéljen! Marosvásárhely, 2009. június 3./Szucher Ervin: Kampányzáró tüntetés Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./

„Jogunkban áll követelni, hogy a magyar nyelv legyen hivatalos nyelv Erdélyben, ott, ahol igénylik, a régióban élő románoknak pedig illene megtanulniuk magyarul” – jelentette ki kampányzáró sajtótájékoztatóján június 4-én Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. Szerinte a magyarság érdekképviseletét felvállaló, mandátumhoz jutó európai parlamenti képviselőknek egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy az erdélyi magyarok autonómiaigényét nemzetközi fórumokon is ismertessék. Tőkés újra hangsúlyozta: etnikai tisztogatásként is felfogható a román kormány által beindított politikai akció, amelynek során menesztették a közintézmények éléről az előző kormány által kinevezett vezetőket, közöttük a székelyföldi megyék magyar nemzetiségű intézményvezetőit. Az erdélyi magyarság képviselői fel kell hogy hívják az Európai Unió figyelmét mindezekre a problémákra. „Rajtunk, romániai magyarokon múlik, hogy nemzeti felszabadulásunk és közösségi önrendelkezésünk ügyét miként leszünk képesek érvényre juttatni és képviselni az Európai Parlamentben, hogyan tudunk küzdeni az újra feltámadó nacionálkommunizmus, a kisebbségellenes intolerancia, az etnikai diszkrimináció, az emberi méltóságunkban sértő magyarellenesség ellen” – hangsúlyozta Tőkés László. /Gyergyai Csaba: Tőkés: hivatalosítani a magyart. = Krónika (Kolozsvár), jún. 5./ Tőkés László püspök, a Magyar Összefogás listavezetője június 4-én kijelentette: „Jogunk van arra, hogy Erdélyben hivatalos nyelvvé váljon a magyar nyelv. Ha mi kénytelenek vagyunk megtanulni a román nyelvet, a románokhoz is méltó volna, ha megtanulnának magyarul azokon a vidékeken, ahol a magyar lakosság nagy számban él, és ahol esedékes, a magyarnak hivatalos nyelvvé kellene válnia. ” /A románoknak meg kell tanulniuk magyarul. ” = Nyugati Jelen (Arad), jún. 5./

Élesen bírálta a bankokat Traian Basescu államfő, aki szerint a pénzintézetek túl magas szinten tartják a hitelkamatokat, és nem segítik elő a hitelezés fellendítését. Basescu szerint, ha a bankok továbbra is ragaszkodnak a magas hitelkamatokhoz, akkor a kormánynak alternatív hitelezési megoldásokat kell találnia. /Basescu a bankokat bírálja. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./

Több mint százmillió lejt osztott ki a kormány különböző folyó költségek, illetve beruházások finanszírozására, Hargita megyébe viszont alig jutott a pénzből. Ráadásul annak a kevésnek is, amit kapott, jórészt a megye északi települései lesznek a haszonélvezői. /Hecser Zoltán: Fukarkodik a kormány Hargita megyével. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 11./

Emil Boc miniszterelnök június 11-én bejelentette, hogy a kabinet felelősségvállalással fogadja el a büntető- és polgárjogi törvénykönyveket. /Célegyenesben a Btk. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./ A Boc-kabinet parlament által elfogadott sürgősségi kormányrendelet módosíthatja, akár megakadályozhatja a törvények hatályba lépését. A dokumentum megkönnyíti a felelősségvállalás procedúráját, az így hatályba lépő törvények „megkerülik” a parlamentet. Ez a kormányrendelet felháborodást keltett a civil szervezetek körében. Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke szerint a kormányrendelet alkotmányellenes, panaszukkal megkeresik a Nép Ügyvédjét. /Vitatott sürgősségi kormányrendelet. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

Romániának, egy kivétellel, minden gazdasági mutatója jobb, mint a magyarországiak, azonban mára mindkét ország recesszióba fordult. Romániában az idén várhatóan négyszázalékos gazdasági visszaesés várható, miközben Magyarországon hét százalék körüli adatokat jeleznek előre. Bukarest nagyságrendekkel kevésbé adósodott el, alacsonyabb inflációt könyvelt el. Romániának a vállalkozók szempontjából sokkal kedvezőbb az adórendszere. „Az ország re-cesz-szi-ó-ba lépett” – szótagolta Traian Basescu államfő a kormány június 14-i rendkívüli ülésén tett váratlan látogatása alkalmával. Az elnök oktató hangnemben szólította fel a minisztereket, gyorsítsák fel a válságellenes intézkedéseket. A nemzeti jövedelem Magyarországon az uniós átlag hatvan százaléka, Romániában mindössze 40-45 százalékát éri ez el. Magyarország –a Valutaalap nyomására – rendkívül szigorú költségvetési politikát igyekszik végrehajtani, ami miatt hatalmas a társadalmi elégedetlenség. A munkanélküliségi ráta májusban Romániában 5,8 százalék volt, és az állástalanok száma elérte az 525 ezret. Ezzel szemben Magyarországon csaknem tízszázalékos a munkanélküliségi ráta, s ezzel a tízmilliós lakosságú országban az állástalanok száma 400 ezren felül van. /Kovács Zsolt, Nagy Vajda Zsuzsa: Magyarország: gazdag testvérből szegény rokon. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

Nagy felháborodást váltott ki a Szociáldemokrata Párt (PSD) körében az, hogy Traian Basescu június 14-én részt vett a kormány rendkívüli ülésén. A Szociáldemokrata Párt (PSD) szóvivője, Bogdan Niculescu Duvaz közölte: amennyiben az államfő előre be nem jelentett módon vesz részt az elkövetkezőkben a kormány ülésein, a szociáldemokrata miniszterek távol maradnak. Traian Basescu leszögezte: annyiszor lesz jelen a kabinet ülésein, ahányszor csak a kormányfő meghívja. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Crin Antonescu kifejtette: az államfő választási diverziót akar kelteni, amikor olyan kijelentéseket tesz, hogy októberben nem lesz fedezet az állami alkalmazottak béreinek a kifizetésére. Szerinte mindez kampányfogás, így akar politikai tőkét kovácsolni. /Felerősödőben a kormánykoalíciós válság? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./