Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2008. augusztus 13.
Maros megyében csaknem három hétig folytak az egyeztetések az RMDSZ és a liberális párt /PNL/ helyi képviselői között a két szervezet választási együttműködéséről. A Magyar Polgári Párt (MPP) országos elnöke, Tőkés András szerint a választási körzetek felosztása Maros megyében is a PNL–RMDSZ-kiegyezést tükrözi. Marosvásárhelyen meghúzták a vonalat: az egyik kerületben fele-fele arányban vannak a románok és magyarok, a másik kerületben pedig sokkal több a románság. Tehát a várost úgy választották el, hogy a magyarok is labdába rúghassanak, ugyanakkor az egyik biztos hely a román jelölté lesz. Szováta és környéke együtt maradt, gyakorlatilag magyar többségű kerület lett. Tehát a liberális párt és az RMDSZ Maros megyében nem zavarja egymás vizeit. Egyelőre az MPP nem döntött arról, hogy hol indít képviselő- és szenátorjelölteket. /Máthé Éva: Esély arányos képviseletre. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./
2008. augusztus 14.
Nem csak önkéntesekkel szervezte tavalyelőtt télen és tavaly tavasszal a székelyföldi autonómiáról szóló „belső” népszavazást a Székely Nemzeti Tanács, hanem honoráriumot is ígért a segédkezőknek, amelyet mai napig nem fizettek ki – állítja marosvásárhelyi orvostanhallgatók egy csoportja. Fodor Imre, az SZNT széki elnöke elismerte: valóban tartoznak a diákoknak, rendezni fogják adósságaikat. Ferencz Csaba SZNT-alelnök szerint a szervezet cégtámogatásokból és magánadományokból tud törleszteni. Az egyetemisták a magyar és a román médiához fordultak felhívással, amiért az SZNT elfelejtette kifizetni az adósságát. „Vezérünk, Adam Valerian próbálkozásai, hogy beszéljen Izsák Balázsal és Fodor Imrével, válasz nélkül maradtak” – áll a gyatra helyesírással megfogalmazott felhívásban, amelyet három magyar egyetemista írt alá. Az SZNT elnöke, Izsák Balázs diverziónak nevezte a sajtónak elküldött „panaszlevelet”. Elmondta, Ádám Valeriannal a helyhatósági választások idején találkozott utoljára, de az orvostanhallgató nem tett még utalást sem a felhívásban megfogalmazottakra. „Tekintettel arra, hogy a levél írói közül senki sem keresett meg, szerintem kitalált dologról van szó” – mondta Izsák. Fodor úgy tudja, Valerian a pénzéért eddig sem jelentkezett a SZNT-nél, mert Magyarországon tartózkodik, így másokat küldött maga helyett. /Antal Erika, Lokodi Imre: Adós maradt az SZNT. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./
2008. augusztus 14.
Maros megyében 162 tanintézetnek nincs egészségügyi engedélye, ha a hónap végéig nem rendezik a hiányosságokat, akkor a legnagyobb szigorúsággal fogunk eljárni – közölte dr. Gabriela Uifalean, az egészségügyi hatóság vezetője. Marosvásárhelyen tizenhárom tanintézetnek nincsen meg a működéshez szükséges egészségügyi engedélye, Nyárádszeredában a helyi általános iskola étkezdéje és bentlakása, valamint két óvoda is engedély nélkül működött, Erdőszentgyörgyön és Nagysármáson pedig az észlelt rendellenességek miatt a helyi iskolaközpontok bentlakásának és étkezdéjének nem adták meg az engedélyt a felügyelők. Az egészségügyi engedélyt főként azokban az esetekben vonják meg, ha nincsenek belső mellékhelyiségek, nincs bevezetve a víz, vagy a mosdók, a higiéniai körülmények nem felelnek meg az előírásoknak. /Menyhárt Borbála: A hónap végén ellenőriz a közegészségügy. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 14./
2008. augusztus 14.
Marosvásárhelyen a Református Kollégiumnál a Maros Megyei Múzeum régészei megtalálták a város középkori temetőjét, tájékoztatott Soós Zoltán, a múzeum igazgatója. A Vártemplom udvarán pedig folytatják a ferences kolostor feltárását. Nagyon gazdag leletanyagra bukkantak: 40 érme, köztük aranypénz is, magán nemesi pecsétnyomó, szebbnél szebb kályhacsempék, edények, könyvveretek, gombok, bronztűk, a XVI. századi mindennapi élet tartozékai. /Nagy Botond: Emberi maradványok az iskola alatt. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 14./
2008. augusztus 16.
Marosvásárhelyen a magyarság számaránya nem haladja meg a 43 százalékot – ezt Dávid Csaba, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke jelentette ki. A 2002-es népszámlálás óta először hangzik el olyan hivatalos becslés, amely a legnagyobb magyar közösséget magába foglaló erdélyi város nemzetiségi térképének módosulására vonatkozik. A hat évvel korábban, 2002-ben elvégzett népszámláláskor Marosvásárhely magyar lakossága még 46,7 százalék volt. A helyi magyarságot már akkor egy kisebb sokk érte, hiszen először fordult elő a város történetében, hogy 50 százalék alá esett a magyarság számaránya. 1992-ben Marosvásárhelyen még 53,3 százalék vallotta magát magyarnak. A hat évvel ezelőtti népszámláláskor Kolozsvár magyarságát is kisebb megrázkódtatás érte, hiszen kiderült, hogy a második legnagyobb erdélyi magyar közösséget magába foglaló kincses városban 20 százalék alá esett a magyarok aránya. A 2002-es adatok szerint a magyarok már csak a város lakosságának a 18,9 százalékát teszik ki. Az 1992-es népszámláláskor a magyarság még a 24,1 százalékát képezte a lakosságnak. /B. T. : Fogyatkozó magyarság. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./
2008. augusztus 16.
Néhány hete új országos elnöke van az Erdélyi Kárpát-Egyesületnek. A gyergyószentmiklósi illetőségű Dezső László folyamatosan jelen van írásaival Erdélyi Gyopár című kiadványnak. Dezső László elmondta, nagyon sok fiatal EKE-tag van a különböző osztályokban, és tevékenységük sem merül ki pusztán a kirándulásban. Múlt század eleji megalakulásakor az EKÉ-nek nagyon sok menedékháza volt, napjainkra ezek megszűntek, nagyon kevés osztály rendelkezik saját menedékházzal. Ismét menedékházakat kell építeni. Összesen 16 EKE-osztály működik, de ezek jogi státusa nem egységes. Az országos EKÉ-nek vannak úgynevezett leányvállalatai, ugyanakkor működnek saját jogi személyiséggel rendelkező osztályok, és olyanok is, amelyeket még nem jegyeztettek be. Az EKÉ-nek ezenkívül négy társszervezete van Erdélyben: a nagyváradi Czárán Gyula Alapítvány, a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület, a szintén csíkszeredai Gentiana Természetjáró Egyesület és a Brassói Turista Egyesület. Nagyon aktív a Marosvásárhelyen működő EKE-osztály, de említhető a gyergyói és székelyudvarhelyi is, a szatmárnémetieknek van a legszélesebb tevékenységi körük. A környezetvédelemben a szatmáriak jeleskednek: a Túr menti környezetvédelmi terület kiépítésén dolgoznak. A székelyudvarhelyiek is sokat dolgoztak legutóbb a Zete-tanösvény létesítésén. – A legnépesebb a kolozsvári osztály, viszont itt nagy az elöregedés is. 1891-ben alakult meg az Erdélyi Kárpát-Egyesület, a következő év januárjában megjelent a jelenlegi Erdélyi Gyopár jogelődje, az Erdély, amely folyamatosan tájékoztatta a tagságot az egyesületi élet híreiről, eseményeiről. A kényszerszünet után 1990-ben indult újra, 2002-től pedig színes borítóval és négy színes belső oldallal jelenik meg. Az EKÉ-nek jó a kapcsolata a Magyarországi Kárpát Egyesülettel. /Sándor Boglárka Ágnes: A természetjárást kisgyermekkorban kell elkezdeni – vallja Dezső László, az Erdélyi Kárpát-Egyesület új országos elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./
2008. augusztus 17.
A marosvásárhelyi Mentor Kiadónál újabb kötetek jelentek meg a Márton Áron hagyatéka sorozatban: Keresztség, hit, valamint Márton Áron fordításában Joseph Ratzinger: Bevezetés a keresztény hit világába. /Márton Áron-könyvek a Mentor Kiadónál. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 17./
2008. augusztus 19.
Az önkormányzat még nem kérvényezte a helyi vasút kialakítását, az MPP és az RMDSZ politikusai azon vitatkoznak, kié az ötlet. Kiss István, a Magyar Polgár Párt (MPP) marosvásárhelyi elnöke sajtótájékoztatóján felháborodásának adott hangot amiatt, hogy „az RMDSZ ellopta a polgáriak ötletét”. Az RMDSZ képviselői bejelentették, hogy támogatják egy, a vidrátszegi nemzetközi repülőtér és a nagyernyei Selgros hipermarket közötti helyi érdekeltségű vasúti szerelvény beindítását és üzemeltetését. Az elképzelés szerint a marosvásárhelyi HÉV a meglévő, Székelykocsárdot Dédával összekötő vasútvonalon közlekedne. Dorin Florea polgármester viszont a városból kiköltöztetné a sorompók miatt számos forgalmi dugót okozó vasútvonalat, a két magyar politikai alakulat képviselői – vele ellentétben – a vasúti sínpárok kihasználásában látják a közlekedés hatékonyabbá tételét. Kiss István hangsúlyozta: a júniusi választások előtt mindössze a polgári párt programjában szerepelt a HÉV létrehozása. Ezzel szemben Törzsök Sándor RMDSZ-es önkormányzati képviselő szerint nincs értelme azon vitázni, kinek a fejéből pattant ki előbb az ötlet. /Szucher Ervin: Ellopott ötlet? = Krónika (Kolozsvár), aug. 19./
2008. augusztus 19.
Mátyás király kolozsvári szülőházán elhelyezett román feliratú tábla kegyeletsértő, ugyanakkor ízléstelennek és nevetséges. Egy jóérzésű román ember, Alexandru Iorga a Puntea című lapban, 1993-ban, Mathias Rex címmel megjelent írásában megállapította: „mind Bukarestben, mind Kolozsváron, de máshol is vannak emberek a parlamenttől a városházáig, akik nem tudják mit tegyenek, mit eszeljenek ki, hogy megzavarják a csendet és a lelkek békéjét. Egyének, akik azt gondolják, hogy sárgaságot kapnak, ha nem valósítják meg nálunk is a Bosznia–Hercegovina szörnyűségeit, amihez az első lépést már megtették Marosvásárhelyen. Ha csend van, ők idegesek lesznek... ” /Nagy Ernő: Levélbontó. Meddig olvashatunk téves feliratú táblákat? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./
2008. augusztus 19.
Augusztus 17-én, vasárnap véget ért Marosvásárhelyen a III. Klasszikusgitár-fesztivál. A fesztiválszervező Harmonia Cordis Egyesület vezetője, Beke István Ferenc gitárművész szerint nagy sikernek örvendett a fesztivál. A Kultúrpalota nagytermének földszintjét vették igénybe, és mindegyik koncert telt házas volt. Hét országából érkeztek meghívottak, a mesterkurzusokon az ország minden tájáról, sőt Magyarországról és Görögországból is voltak résztvevők. /Nagy Botond: Gitárországi utórezgések. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 19./
2008. augusztus 19.
Kalmarban utcát neveznek el Pallay Józsefné, született Pálffy Gizella Ildikó asszonyról, a bevándorlóról Svédországban első ízben –, aki immár 40 éve él ebben a városban. A rendkívüli megtiszteltetést önfeláldozó munkájával érdemelte ki, amellyel Kalmar művelődési életét megszervezte. A Gyilkostó környékéről származik, erdőmérnök édesapjával járta pici korától az erdőt. Olyan kövületet talált, amely az ő adományaként került a kolozsvári egyetem geológiai gyűjteményébe. Tatabányáról az 1956-os forradalom után kényszerült távozni, két fiútestvérének élete forgott kockán. Évtizedekkel ezelőtt filmet készített a lappok vándorlásáról, nemrég mutatta be a Duna TV. Soha nem volt gazdag. Gondolkodás nélkül elzálogosította ékszereit, hogy anyagilag támogathassa egyik bevándorló társát, aki az első tánciskolát nyitotta meg a városban. Igazi mecénásként éli az életét. A 61 000 lakosú városban eddig összesen négy nagy koncertet tartottak. A harmadik költségeit teljes egészében ő fedezte és a rendezését is vállalta. Meghívta a marosvásárhelyi zenekart, és Stockholmban is felléptette őket. Házi koncerteket szervezett. 40–50 ismeretlen személyt fogadott, mindenkit vendégül látott. Rangot jelentett bejutni ezekre a koncertekre. Zongorát vásárolt, hogy a vajdasági háború egyik menekültje gyakorolhassa hivatását. A vendégek adományából helyi fiatal tehetségeket támogatott, illetve azokat a magyar zenészeket, akiket a menekülttáborok lakói közül választott ki. Legutóbb a csíkszeredai kamarazenekart látta vendégül, a szó szoros értelmében: saját házában szállásolta el a 24 zenészt. A fiatal muzsikusoknak nagy sikerük volt. Kalmar kitüntetettje magyar maradt! /Szőcs Judit: Magyarként Svédországban. Utcát neveztek el egy magyar bevándorlóról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./
2008. augusztus 20.
Augusztus 20-án a marosvásárhelyi várban levő Yorick Stúdióban (Mészárosok bástyája) az Erdélyi Magyar Ifjak ünnepi előadást szerveznek Szent István napja alkalmából. A rendezvényen Szigeti Szenner Szilárd, az EMI helyi szervezetének elnöke beszél az ünnepről. A rendezvényen dokumentumfilmet vetítenek a Szent Korona történetéről. /Előadás a Szent Koronáról. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 20./
2008. augusztus 20.
A Marosvásárhelyi Televízió Érv-velő című műsorát augusztus 20-án államalapító István királyunknak szenteli. A délután 4 órakor kezdődő adásban Szucher Ervin műsorvezető vendégei Csintalan László római katolikus főesperes, Sebestyén Spielmann Mihály és Pál-Antal Sándor történészek lesznek, akik Szent István koráról, erdélyi hagyatékáról beszélgetnek. /Augusztus 20. a Marosvásárhelyi TV-ben Koronáról. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 20./
2008. augusztus 20.
Az MVSZ-elnöki tisztségre harmadszor is pályázó Patrubány Miklós maradt a Magyarok Világszövetségének elnöke, miután Budapesten a Magyarok VII. Világkongresszusa augusztus 19-i tisztújító közgyűlésén megszerezte a küldöttek többségének bizalmát. A kolozsvári származású Patrubány Miklósnak végül hivatalosan nem volt kihívója: a nyolcvanas évek óta Budapesten élő, marosvásárhelyi születésű Kvacskay Károly szándékai ellenére nem indulhatott, mert jelölésének módjában az MVSZ vezetősége kifogásolnivalót talált. Korábban már Patrubány is hangsúlyozta: önjelöltnek tartja Kvacskayt, mivel – mint fogalmazott – „senki sem támogatja”. Kvacskay, akit jelöltségének bejelentése után menesztettek a Semmelweis utcai ingatlant hasznosító Pax Pannoniae Vagyonkezelő Kft. igazgatói tisztségéből – a magyarországi sajtóban azzal vádolta meg Patrubányt, hogy százmillió forintos kölcsönt vett fel a Fordulat címmel megszervezett világkongresszus rendezésére, és a bankkölcsönre az MVSZ Benczúr utcai ingatlanával állt jót, amelyet így a szervezet el fog veszíteni. Korábban felmerült elnökjelöltként Mikola István fideszes politikus neve is, de az Orbán-kormány volt egészségügyi minisztere nem vállalta a jelöltséget. Az újraválasztásra pályázó Patrubány kortesbeszédében úgy fogalmazott: „azt szeretnénk, hogy az MVSZ immár nyolc éve tartó kikezdése, rossz hírének keltése, politikum általi marginalizálása ezzel a világkongresszussal bizonyítsa be a világ magyarságának, hogy megérdemli a köz szolgálatának elismerését”. Kifejtette, harmadik mandátumának legfontosabb célkitűzése lesz a külhoni magyar állampolgárság győzelemre vitele. Mint ismeretes, 2004-ben az MVSZ kezdeményezte a határon túli magyarok kettős állampolgárságára vonatkozó, december 5-én megtartott népszavazást, amely nem érte el célját. /Salamon Márton László: Elmaradt a „fordulat” az MVSZ-ben. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./
2008. augusztus 22.
Bulevardul Cetatii Sétány – hirdeti a névtábla a vár mellett, Marosvásárhely egyik legszebb utcájában. De létezik Strada Gradinarilor utca, Piata Republicii tér is, mert a polgármester sajátosan értelmezi a kétnyelvűséget. Az évekig tartó huzavona után lecserélték a marosvásárhelyi sétány nevét Antonescuról Vársétányra, de a magyar lakosság mégsem elégedett, mert polgármesteri utasításra, a név nem, csak az utca, vagy tér szócska szerepel magyarul is a megnevezéseken. Csegzi Sándor alpolgármester elmondta, az önkormányzat még 2000-ben leszögezte, az utcákat kétnyelvűen, románul és magyarul kell megnevezni, amit 2002-ben újabb határozattal megerősítettek, de a frissen felszerelt utcanévtáblákon sem valósult meg a kétnyelvűség. A tanács RMDSZ-frakciójának tagjai beadvánnyal fordultak a városházához, amelyben kérik az utcanevek helyes feltüntetését magyarul is. /Antal Erika: Sajátos kétnyelvűség. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./
2008. augusztus 22.
Csíky Boldizsár zeneszerző kompozícióiban közvetlen szervezőelemként vagy áttételes szimbólumhálóként megjelenik a magyar népdalkincs. Marosvásárhely zeneszerető közönsége a múlt év végén köszöntötte a hetvenedik életévét betöltött Csíky Boldizsárt. Idén tavasszal Selmeczi György vezetésével a Kolozsvári Állami Magyar Opera bemutatta a Gulag című, 10-12 perces, sötét tónusú művét. A végén, az utolsó percben megjelenik a férfikórus, latinul felhangzik egy Dávid-zsoltár szövege: a mélységből kiáltok hozzád. Debrecenben július végén egyhetes Bartók-kórusfesztivált és versenyt rendeztek. A fesztivált nyitó koncertjére tőle rendeltek egy kórusművet, Selmeczi Györgytől pedig kértek egy hosszabb darabot, így két olyan magyar szerzőtől előadtak egy-egy darabot, akik korábban díjat nyertek a fesztiválon. Csíky Boldizsár Ecloga című művét a debreceni Kodály Zoltán Kórus adta elő. /Máthé Éva: Gulag és Ecloga. = Krónika (Kolozsvár), aug. 22./
2008. augusztus 23.
Augusztus 22-én Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa. Az ülés napirendjén szerepelt a jelöltállítás helyzetének áttekintése és az ezzel kapcsolatos döntések meghozatala. Takács Csaba, az RMDSZ országos kampányfőnöke előterjesztette a kampánystáb összetételére vonatkozó javaslatát, amelyet a SZÁT megerősített. Eszerint kampányfőnök-helyettes Kovács Péter területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnök, a kampánystáb további tagjai pedig: Bartha Margit, Bodor László, Juga Tibor, Markó Eszter, Miklósi Ildikó, Porcsalmi Bálint, Székely István, Szepessy László és Török Tímea. /Ülésezett az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./
2008. augusztus 23.
A marosvásárhelyi bolyaisok 1990-ben, Budapesten létesítették a Marosvásárhelyi Baráti Társaságot, melynek most Marosvásárhely-Európa a neve. A társaságnak van saját Bolyai Alapítványa, amellyel támogatni tudja az otthoni alma matert. Honlapot is működtetnek, arról el lehet érni a marosvásárhelyi Népújságot és még néhány fontos erdélyi internetes portált. Évente három nagyobb összejövetelt szoktak tartani. Eseményszámba megy az évente megjelenő Címtár, a külföldön élő marosvásárhelyiek telefon- és információs könyve, ezt Tőkés Béla magyartanár szerkeszti, és 2007-ben a tizenegyedik jelent meg. Aki belelapoz a füzetbe, rögtön észreveszi, hogy hemzseg benne a sok doktor, mintha a marosvásárhelyi orvosi egyetemen végzettek mind disszidáltak volna. Tőkés Béla huszonöt éve oktatja magyar nyelvre a Budapestre érkező ázsiai és afrikai diákok seregét, egyetemi éveik elkezdése előtt. 1991-től minden március 19-én a Budapesten és környékén élő marosvásárhelyiek a margitszigeti Bodor-kútnál találkoznak. A baráti társaság Bolyai Alapítványa a jövedelemadó felkínálható egy százalékából négy és fél millió forintot gyűjtött össze, amelyet átadtak a marosvásárhelyi Sapientia Egyetemnek. (Részlet a Magyarország felfedezése sorozat számára készült Menekültek című szociográfiából.) /Kibédi Varga Sándor: Széteső fény. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./
2008. augusztus 23.
Újabb képzőművészeti vándorkiállítás érkezett Marosvásárhelyre augusztus 21-én. Kolozsvári művészek népes alkotócsoportja állította ki munkáit a Kultúrpalota földszinti galériáiban, fölváltva az ott eddig látható Dienes Attila – Krizbai Sándor tárlatot. A festmények és szobrok helyét különleges hangulatú textilmunkák, faliszőnyegek és kerámiák vették át. A vándorkiállítást Déván nyitották meg márciusban, majd Gyulafehérváron, Nagyváradon, Nagybányán, Besztercén és most Marosvásárhelyen mutatták be az anyagot. /Nagy Botond: Kolozsvári vándortárlat. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./
2008. augusztus 23.
Isa Schneider, alias Szálasi Izabella orvos, író, akvarellista, otthona és rendelője van Aachenben és Budapesten, pedig szülőföldje Erdély, Marosvásárhely, innen indult, emlékei ide kanyarodnak vissza. Kis ház titka című kötete a Föld utcai szülőházba vezet vissza. Judit szimfóniája c. regénye borítólapján a szerző egyik impresszionista akvarellje látható. A különös szerető című könyve a diktatúra idején játszódik. A Hordalék című regényében fény derül arra, hogy Frizeczky Pétertől a Ceausescu-diktatúra csupán az emberhez méltó életet rabolta el. A Rablómesék történeteket jelenít meg, míg a Köntörfal a nemrég megrendezett ötvenéves találkozó szinopszisát adja az olvasó kezébe. A tizenegyedik parancsolat mellett felfrissíti az olvasót a Falevelek c. verseskötete. Marosvásárhelyen a Bernády Házban szeptember 2-án Káli Király István fogadja majd az írónőt. /Ismét hazanéz az orvos, író, akvarellista Izabella…= Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./
2008. augusztus 25.
Marosszentkirályon, Marosvásárhely tőszomszédságában fekvő faluban minden évben megünnepli Szent István és a magyarság augusztus huszadikáját a település reformátussága. Szent István király életéről tartott előadást Gyéresi Harmat, majd a templomkertben megkoszorúzták Szent István mellszobrát. /Nb. : Főhajtás István király előtt. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 25./
2008. augusztus 26.
Az ökumenikus jellegű Marosvásárhelyi Református Egészségügyi Posztliceális Iskola a 2008/2009-es iskolai évben újabb általános asszisztensképző osztályt indít, a tanfelügyelőség jóváhagyásával. A magyar nyelvű képzés időtartama 3 év. /Asszisztensképzés magyarul. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 26./
2008. augusztus 26.
Az M2-n az Átjáró című műsor augusztus 27-i adásában az 1985-ben elhunyt Harag György színházi rendezőre emlékeznek. Az Átjáró vendége lesz Metz Katalin és Nánai István színikritikus, valamint a Román Televízió bukaresti magyar adásának köszönhetően archív felvételeket tekinthetnek meg az 1971-es marosvásárhelyi Özönvíz előtt, és az 1975-ös kolozsvári Egy lócsiszár virágvasárnapja című előadásból. Olyan színészekkel találkozhatnak a bejátszókban, mint Héjja Sándor, László Gerő, Vadász Zoltán, Lohinszky Loránd, Tanai Bella, Bács Ferenc és Illyés Kinga. 1975-ből fennmaradt Harag Györgyről egy portréfilm, amelyben a mester a marosvásárhelyi Az ember tragédiájának rendezése közben látható. /Harag György emlékműsor az M2-n. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./
2008. augusztus 27.
Szeptember 3-4-e között lehet iratkozni a Sapientia marosvásárhelyi karának fordítói szakára – tájékoztatott Hollanda Dénes dékán és Murvai Olga dékán-helyettes. Az egyetem vezetői elmondták, sikerült megszerezni a szak indításához szükséges engedélyeket. Az összesen ötven helyet kínáló angol–magyar, német –magyar és román–magyar szakokra évi 750 euró a tandíj. A végzettek szakfordítói minősítést kapnak. /Antal Erika: Fordítói szak indul a marosvásárhelyi Sapientián. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./
2008. augusztus 27.
Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester megfogalmazta: egyedül ő hoz döntéseket a városban. A tanács RMDSZ-frakciója beperelte a polgármestert, amiért illegális építkezésbe kezdett a Somostetőn. Az elöljáró a testület tudta és az általa jóváhagyott költségvetés nélkül építtet egy hatalmas játszószerkezetet, labirintusszerű mászkálót. „Minden engedély megvan az építkezéshez. Folytatjuk a munkálatot” – fejtette ki az elöljáró, holott a lakosok zömét nemzetiségre való tekintet nélkül felháborítja a Somostető jellegének a megváltoztatása. Florea szerint a magyar tanácsosok nem a saját akaratuk szerint cselekednek, hanem „minden tettük, szavuk mögött Borbély László miniszter áll”. A Krónika kérdésére, miszerint tetszik-e egyáltalán valakinek az, amit a Somostetőn létesíteni akar, a polgármester azt válaszolta: „Ön nem képes haladni a korral, nem bírja felfogni, hogy az egy olyan korszerű létesítmény lesz, aminek majd a csodájára járnak. ” A sajtótájékoztatón Marius Ichim nemzeti liberális párti (PNL) alpolgármester helyzete is szóba került, aki még mindig nem kapott irodát a városháza épületében, és Florea feladatokat sem adott számára. „A választási kampány idején gyalázta, lejáratta a hivatalt. Majd ha nyilvánosan bocsánatot kér ezért tőlem és a várostól, akkor esetleg szóba jöhet, hogy irodát kap” – szögezte le a polgármester. /Máthé Éva: Önkényeskedik Florea. = Krónika (Kolozsvár), aug. 27./
2008. augusztus 28.
Kövesdy István rendező, művészeti igazgató számolt be a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata új évadjának repertoárjáról. Az első bemutató a Király testvérek – Kinga és István – által magyar népmesék alapján írt mesejáték, A szerencse fia lesz, amely Király István rendezésében kerül színpadra. Ezt az Ingmar Bergman-darab, a Dúl, fúl és elnémul követi, Kövesdy rendezésében. Tamási Áron Hullámzó vőlegény című téli történetét Török Viola fogja megrendezni. A zenés előadást, Müller Péter Szomorú vasárnapját Kincses Elemér rendezi. Ezt egy kortárs norvég dráma, Jon Fosse Valaki jönni fog című darabja követi, a vendégrendező Sorin Militaru. Móricz Zsigmond Erdély-trilógiáját felhasználva Závada Pál írt egy korszerű, erdélyi vonatkozásokkal telített drámát Bethlen címmel. Ezt is Kövesdy István rendezi majd. Az évad utolsó bemutatójaként Moliére Scapinjét mutatja be a társulat, a kolozsvári Keresztes Attila rendezésében. /Nagy Botond: Évadkezdés küszöbén a repertoárról. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 28./
2008. augusztus 28.
Elkezdődött a Piskiről már évek óta Marosvásárhelyre költözött Simfest, avagy a Független Stúdiók és Helyi Televíziók Fesztiválja. A fesztivál nyitónapján sajtótájékoztatót jelentettek be a szervezők a szemlének helyet adó, várbeli Kádárok bástyájában, a Tamacisza Társulat zsúfolásig telt székhelyén. Házigazdaként Kozsik József színművész, a társulat vezetője üdvözölte a megjelenteket. A fesztivál visszatérő vendége a magyarországi Barok Tamás, ő vezetik a fesztivál ideje alatt tartandó sajtós nyári iskola műhelymunkáit. /(n. b.): Várszínpadi vetítések és európai ősbemutató. Elkezdődött a VI. Simfest-fesztivál. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 28./
2008. augusztus 28.
A kiállításmegnyitóval végződő nyolcadik Bolyai Alkotótábor a leglátványosabbnak bizonyult az eddigiekhez képest – vélték többen. A marosvásárhelyi vár területén felállított egyéni kovácsműhelyek, üllők, fújtatók sok érdeklődőt vonzottak. Zömében marosvásárhelyi képzőművészek voltak a táborban. /Antal Erika: Tűzzel és vassal dolgoztak. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./
2008. augusztus 28.
A Madaras Gábor Egyesület a néhai népdal- és nótaénekes 90. születésnapja alkalmából szoboravató ünnepséget rendez Kibéden a templom melletti parkban. Felszólal: Dósa Sándor polgármester, Keresztesi Zsuzsanna, az énekes lánya, a Madaras Gábor Egyesület vezetője, illetve Kacsó Ildikó rádiós zenei szerkesztő. Madaras Gábor szobrát a Nagyváradon élő marosvásárhelyi Deák Árpád képzőművész készítette. /Madaras Gábor-szoboravató. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 28.
2008. augusztus 29.
A marosvásárhelyi tanács RMDSZ-frakciója pert kezdeményez Dorin Florea polgármester ellen, az utcanévtáblák kihelyezésére vonatkozó tanácsi határozat be nem tartásáért és a somostetői építkezés körüli rendellenességek miatt. A felpereseket Peti András helyi tanácsos képviseli. A helyi tanács már 2003-ban kezdeményezte, hogy a város etnikai összetételére való tekintettel olyan táblákat helyezzenek ki, amelyeken magyar nyelven is feltüntetik az utcák nevét, ahogy azok egyes korábban már kint levő táblákon (a város régebbi övezeteiben) évtizedekig háborítatlanul a házak falain maradtak. A polgármesteri hivatal elhúzta a határozat végrehajtását. Dorin Florea polgármester kifogása az volt, hogy nem létezik hivatalos jegyzék a román nevek fordításáról. Az utcanévadó bizottság tavaly kidolgozta ezt a listát. Időközben megjelentek az új táblák, de ezeken csupán az "utca" szót írták le magyarul. A polgármesteri hivatal eljárását a korábbi ciklusban a két magyar alpolgármester sem tudta megakadályozni, így a polgármester a tanácsosokat, főként az RMDSZ-frakciót és természetesen a magyar lakosokat kész tények elé állította. Csegzi Sándor alpolgármester kifejtette, a helyi közigazgatási törvény leszögezi: a kisebbségeknek joguk van az utcanévtáblákhoz. Amennyiben nem kapnak választ, a tanácsosok szeptember 6-án pert kezdeményezhetnek. /Vajda György: Perbe fogja a polgármestert a marosvásárhelyi tanács RMDSZ- frakciója. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 29./