A tervezettnél jóval később készülhet el a marosvásárhelyi Gecse utcai református gyülekezet közösségi háza. A gyülekezet 2004-ben látott hozzá, még mindig 90 ezer lej hiányzik a befejezéshez, ez az összeg nem áll a mintegy négyezer tagot számláló, egyre fogyó gyülekezet rendelkezésére. A gyülekezet még nem döntött, hogy kiről nevezi el az ingatlant. A belvárosi utca, egykor Gecse Dániel nevét viselte, a gyülekezet máig ragaszkodik ahhoz, hogy nevében megőrizze az egykori híres orvos, Gecse Dániel /Cigányi, 1768 – Marosvásárhely, 1824/ emlékét, aki nagyobb adománnyal támogatta a református kollégiumot, emellett végrendeletében jelentős összeget hagyott egy „emberszereteti intézet” alapítására. Ugyanakkor két évtizeden át a Kistemplomban szolgált a tavaly elhunyt Csiha Kálmán püspök is, aki szintén megérdemelné, hogy emlékét megörökítsék. /Máthé Éva: Kigazdálkodott gyülekezeti ház. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./

Hűséges, a közösséghez láncolt emberekre van szükség, akik vállalják a közösség szolgálatát és azt véghez is viszik – mondta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke október 10-én Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában, ahol az RMDSZ Maros megyei szervezete mutatta be a novemberi parlamenti választásokon induló szenátor- és képviselőjelöltjeit. Szenátorjelöltek: Markó Béla , Frunda György, Szakács János és Dávid Csaba. Képviselőjelöltek: Borbély László, Benedek Imre, Kelemen Atilla, Brassai Zsombor, Kerekes Károly, Szász Izolda, Makkai Gergely és Erőss Csaba. /Mózes Edith: „Egymáshoz vagyunk láncolva” Bemutatkoztak az RMDSZ Maros megyei képviselő- és szenátorjelöltjei. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./

Maros megyében két független jelöltet is támogat a Magyar Polgári Párt (MPP), Bihar és Kolozs megyében viszont az RMDSZ jelöltjeinek várhatóan nem lesz MPP-s magyar ellenfelük. Kiss István, az MPP marosvásárhelyi szervezetének elnöke bejelentette: Kincses Előd támogatása mellett Kozsik József helyi színész kampányát is segítik, aki Kelemen Atilla RMDSZ-es jelölt ellenében fog indulni. A legtöbb magyar ellenjelölttel egyelőre Markónak kell megküzdenie, ugyanis Kincses mellett a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) Schwartz László orvost indítja szenátori mandátumért, ugyanabban az egyéni választókerületben. Tőkés László nagyváradi sajtótájékoztatóján elmondta: sem az RMDSZ, sem az MPP mellett nem foglal állást. Az egyházkerület papjaihoz és híveihez intézett körlevélben kifejtette: „egyházkerületünk elsőrendűen nem pártokat, hanem értékeket, társadalmi, nemzeti és egyházi érdekeket támogat. Ennek megfelelően, az őszi országos választásokon egyházkerületünk valamennyi hiteles magyar jelöltet támogatásáról biztosít – függetlenül pártbéli hovatartozásuktól” – áll a dokumentumban. „Az egyházkerület továbbra is eltökélten támogatja az EMNT párbeszédre és megegyezésre irányuló erőfeszítéseit – közös nemzeti érdekeink szolgálatában –, és ugyanerre szólítja fel közéletünk meghatározó szereplőit, valamint az egyes gyülekezeteket. Egyben felszólítja őket, hogy semmilyen idegen – politikai – érdeknek ne engedjenek, hanem az egyházuk érdekeit híven képviseljék a küszöbön álló választásokon. ” /(-or-): Két független jelöltet támogat Maros megyében az MPP. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

Október 11-én Besztercén rendezték meg RMDSZ Országos Önkormányzati Konferenciáját, melynek napirendén az európai uniós pályázati, illetve kormányzati támogatási lehetőségek mellett a parlamenti választások szerepeltek. A helyszín miatt a szónokok egyik vezérgondolata a szórvány- és a tömbmagyarság összefogásának szükségessége volt. Az újonnan megválasztott polgármesterek, alpolgármesterek és önkormányzati képviselők nyilatkozatot is elfogadtak, amelyben a decentralizációt szorgalmazták. A testület elnöke a választás eredményeképpen a következő négy évben Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke lesz, eddig Ilyés Gyula töltötte be ezt a tisztséget. A Kisebbségkutató Intézet közel száz olyan formanyomtatványt fordított le magyarra, amiket a polgármesteri hivatalokban használnak. Az intézet új programja azt a célt tűzte ki, hogy erősítse az anyanyelvű írásos ügyintézést a közigazgatásban. Bevezetőként Kocsis András, az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezetének elnöke a 18 ezer fős beszterce-naszódi magyarság nevében azt kérte „székely testvéreitől”, hogy ne feledkezzenek meg a szórványról. A szórvány- és a tömbmagyarság érdekeinek valamint cselekedeteinek összehangolása képezte Markó Béla RMDSZ-elnök beszédének is az egyik fő gondolatát. Markó szerint szórványban nagy aggodalommal tekintenek a tömbmagyarságban, de főként Székelyföldön körvonalazódó magyar–magyar versengésre. A szórvány eleshet a parlamenti képviselettől, ha a tömbmagyarságban a magyar-magyar verseny során elpazarolják a szavazatokat – hangoztatta Markó. Borbély László fejlesztési, középítkeztetési és lakásügyi miniszter az Európai Unió Regionális Operatív Programját (ROP), valamint az általa vezetett szaktárca által indított kormányprogramokat ismertette. Szintén szakterületük uniós és kormányzati programjait ismertette Korodi Attila környezetvédelmi és Borbély Károly informatikai miniszter. /B. T. : Szórvány- és tömbmagyarság összefogását szorgalmazzák. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./ Kelemen Hunor szerint az elmúlt négy év kormányzati eredményei bizonyítják, hogy az RMDSZ-nek van elképzelése arról, milyen legyen a közösség holnapja. /Horváth István, Mayla Júlia: Borboly Csaba váltja Ilyést az önkormányzati tanács élén. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./ A decentralizáció kiteljesítése mellett a különböző autonómiaformák lehetőségének alkotmányos megjelenítése is szerepel célkitűzésként az RMDSZ-es önkormányzati képviselők 2008–2012-re vonatkozó céljait és elveit tartalmazó nyilatkozatban, amelyet az RMDSZ Országos Önkormányzati Konferenciáján fogadtak el Besztercén. Az önkormányzati konferencia új elnökévé Borboly Csabát, a Hargita Megyei Tanács elnökét választották, a testület új alelnökei Máté István bethleni alpolgármester, Kovács Attila, a Brassó Megyei Tanács alelnöke, Sófalvi László, a Hargita Megyei Tanács alelnöke, Bognár Levente aradi alpolgármester, Csehi Árpád, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Pop Imre krasznai elöljáró, valamint Krecsák Albert nagyenyedi alpolgármester. Markó Béla kijelentette: „Azt mindenki természetesnek tartja, hogy az erdélyi magyar gyerekek megtanulják az állam nyelvét, és ez így is van rendjén. De annak is ugyanilyen természetesnek kell lennie, hogy a román gyerekek is tanulják a magyar nyelvet az iskolában. ” Az RMDSZ-elnök által mondottakra reagálva Vasile Puscas szociáldemokrata párti képviselő kifejtette: Markónak meg kellene tanulnia az alkotmány nyelvét és az ország törvényeit, mielőtt ilyeneket nyilatkozna. Puscas szerint az RMDSZ elnöke „megtartva az általa vezetett alakulat hagyományát, kétértelmű diskurzust támogat: Bukarestben a kormány hivatalos nyelve tetszik neki, amelyből megpróbál minél több hasznot húzni, míg Marosvásárhelyen egy másik hivatalos nyelvet kedvel”. /Ellentmondásos kampánynyelvezet. = Krónika (Kolozsvár), okt. 13./

„Remélem, október 17-én végleges, számunkra pozitív döntés születik a Kossuth Lajos utca perében” – jelentette ki Kerekes Károly parlamenti képviselő, az ügy jogi képviselője. A marosvásárhelyi Kossuth utca nevét 1985-ben változtatták meg Calarasilor utcára, melynek az 1989-es rendszerváltás után a marosvásárhelyi magyar lakosság azonnal szerette volna visszaadni eredeti nevét, amire végül 2005-ben született döntés. A Vatra Romaneasca, az Avram Iancu Kulturális-Hazafias Szervezet és Ioan Sita helyi tanácsos azonban megfellebbezte a határozatot. A megyei törvényszék igazat adott a felpereseknek, azzal indokolva a döntést, hogy törvénytelen volt Kossuth Lajosról utcát elnevezni, mivel az sérti a román lakosság érzékenységét, illetve a román nemzeti állam eszméjét. Kerekes Károly megfellebbezte a törvényszéki döntést. /A. E., L. I. : Mégis lesz Kossuth utca? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

„Függetlenedik az egésztől” a közszolgálati televízió négy magyar területi szerkesztősége, ami azért is jelent előnyt, mert közös projektek születnek majd – mondta Stanik István. A TVR3 délelőtti magyar adásain négy – a vásárhelyi, kolozsvári, temesvári és a bukaresti – regionális stúdió osztozik majd. „Ez az első lépés ahhoz, hogy a televíziós szakma felépítsen egy egész napos magyar nyelvű televíziót, igaz: erre egyelőre a román közszolgálati televízió keretén belül van csak lehetőség” – fejtette ki Stanik István, a TVR igazgatótanácsának RMDSZ-es tagja. A híradót leszámítva, a területi stúdiók napi 2 órás műsoridőt kapnak. Ez azonban nem egyezik az egyes területi stúdiókban fennálló állapotokkal: a temesvári stúdióban egyetlen személy dolgozik a magyar nyelvű műsorokon, és a nemrégiben indított marosvásárhelyi stúdió is csupán kísérleti jelleggel működik. Kacsó Sándor, a bukaresti stúdió magyar szerkesztőségének vezetője elmondta, a nem élő adások bejátszása egy szerverről történik majd, élőben a magyar adás kezdetét jelző híradók mennének csupán, és egyelőre ez is csak Kolozsváron és Marosvásárhelyen oldható meg. „Ahhoz képest, hogy az eredeti ajánlat szerint heti 40 perces műsoridőt akartak adni nekünk a TVR3-ban, még jól is jöttünk ki” – fogalmazott Stanik. /Fleischer Hilda: TVR3, magyar függetlenedéssel? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./ A sajtóban közöltekkel ellentétben nem csökken, hanem tetemesen növekszik a magyar nyelvű műsorok számára fenntartott adásidő az RTV3 megjelentével – állítják a román közszolgálati televízió (RTV) területi stúdióinak magyar adásaiért felelős vezető szerkesztők. Összesen heti 340 perccel bővül az RTV3 révén a területi stúdiók magyar szerkesztőségeinek adásideje. A romániai magyar sajtó a területi stúdiók magyar adásait megcsonkító médiumot látott az új regionális adóban. Ezt az állítást cáfolta kolozsvári találkozóján Stanik István, az RTV igazgatótanácsának tagja, valamint a bukaresti, a kolozsvári, a marosvásárhelyi és a temesvári stúdiók magyar szerkesztőségeit vezető Kacsó Sándor, Bardocz Sándor, Fekete Hajnal és Laslavic Tímea. „Romániában először történik meg, hogy a hét minden munkanapján, rendszeres időpontban fog magyar adást sugározni az állami televízió” – jelentette ki Stanik István. A programrács szerint hétfőn Marosvásárhely, kedden és csütörtökön Kolozsvár, szerdán Temesvár, pénteken pedig Bukarest jelentkezik közel 50 perces műsorral. Ezenkívül pénteken késő este vagy szombaton délelőtt további 100 percet tartanak fenn a nemzetiségek nyelvén szóló játékfilmek közvetítésére. Az országosan fogható RTV3 révén ezek az adások akadálytalanul jutnak el a szórványban élő magyar kisközösségekhez is. A nézők többsége számára alkalmatlan lehet a délelőtt fél tizenegyes adáskezdés. /Burus János Botond: Választás előtt néző és szerkesztő. = Krónika (Kolozsvár), okt. 13./

Az RMDSZ-ben is előfordul, hogy mindenáron érvényesülni akarók kapnak tisztséget. Marosvásárhelyen a tanács RMDSZ-es frakciója számon kérte a polgármesteri hivataltól, miért építtet törvénytelenül zöldövezeti zónában, ha nem kapta meg arra a tanácstól a beleegyezést. A frakció ezért pert indított. A bíróság a múlt hét végén halasztott a perben, mert, Csegzi Sándor RMDSZ-es alpolgármester visszalépett a frakció jogi kezdeményezésétől, cserbenhagyta a csapatot. Csegzi összeférhetetlenségre hivatkozott. Az újságíró szerint az összeférhetetlenséget jelezhette volna korábban is. Dávid Csaba frakcióvezető szerint Csegzi Sándornak alapos érvekkel kell megmagyaráznia döntését, ha ezt nem tudja megtenni, „akkor elkönyvelhetjük, hogy az RMDSZ ellen fordult. ” /Lokodi Imre: Kifordulok, befordulok. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

A marosvásárhelyi Vártemplom Psalmus kórusa Kovács András karnagy vezetésével a múlt héten Magyarországon vendégszerepelt, eleget téve a tiszaújvárosi és a mezőkeresztesi kórusok meghívásának. A vendéglátó kórusokat Birtalan Judit volt marosvásárhelyi karnagy vezeti, aki zeneszerző férjével, Birtalan Józseffel együtt, kitelepedésük óta alaposan megmozgatta Tiszaújváros és környékének kóruséletét, kulturális állóvizét. Létrehozták e két együttest, melyeket a vásárhelyi közönség is hallhatott tavasszal, amikor a XVII. Bárdos Lajos–Nagy István Kórusfesztiválon énekeltek. /Dévay Piroska kórustag: Tiszaújvároson énekelt a Psalmus kórus. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 14./

Ősbemutatót tartott a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata, A szerencse fia című mesejátékot adták elő, melyet népmesei elemek alapján Király Kinga Júlia írt és Király István rendezett. /Nagy Botond: Suba Hurka Harmatföldön. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 14./

Wass Albert-hetet szerveztek. A román sajtó kifogásolja, hogy a szervezők a helyi önkormányzatok anyagi támogatását is kérték, bár kormányrendelet tiltja a háborús bűnösök kultuszát. Eredetileg az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) három székelyföldi városban szervezte volna meg a Wass Albert-hetet, a román sajtó múlt heti kirohanásának hatására még bővült a rendezvény – tájékoztatott Nemes Előd, az EMI háromszéki szervezetének elnöke: további négy város EMI-szervezete csatlakozott, így október 13-a és 20-a között Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Kézdivásárhelyen, Gyergyószentmiklóson, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Nagyváradon kerül sor Wass Albert irodalmi munkásságát méltató rendezvényre. Nemes szerint „nagy nyomás nehezedik a szervező fiatalokra a román sajtó részéről”, hiszen az elmúlt napokban is folytatódtak a telefonálások. Kovászna megyében a tervezett Wass Albert-hét betiltását kérte Románia főügyészétől a sepsiszentgyörgyi Dan Tanasa. „A Farkasverem és A funtineli boszorkány című regényei, a tájleírásai olvasmányosak, de a közepes színvonalú szépirodalom kategóriájába tartoznak. A művei olyanok, mint általában a romantikus nemzeti lektűr, ám ez nem a huszadik, hanem a tizenkilencedik század műfaja volt” – állította Cs. Gyimesi Éva kolozsvári irodalomtörténész. Wass Albert háborús bűnössége vitatott probléma – mondta Tibori Szabó Zoltán újságíró Tibori Szabó Wass Albert magatartását kérdésesnek tartja. /Darvas Beáta, Kovács Zsolt: Wass-hét, ellenszélben. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

Románia és Magyarország mulasztást követett el az Európai Bizottság állásfoglalása szerint azzal, hogy tűrhetetlenül sokat késik a nyugdíjak kiszámítása és átutalása a Romániából Magyarországra áttelepültek esetében. A Marosvásárhelyről az anyaországba kivándorolt Ráduly Andrásnak például két évig kellett telefonálgatnia, kilincselnie, és még nem kapta kézhez járandóságát. A nyugdíjasok két magyarországi európai parlamenti képviselőhöz, Gál Kingához és Őry Csabához fordultak támogatásért. A politikusok hónapokig dolgoztak az ügyön, azonban Romániában, Magyarországon és Brüsszelben egyaránt falakba ütköztek, amikor az ügyintézés felgyorsítását sürgették. A panaszosok leveleit végül az Európai Bizottság szociális ügyekért felelős biztosához továbbították kivizsgálás végett. A válasz kimondja, hogy a hatóságok mulasztást követtek el. Kerekes Károly RMDSZ-es képviselő elmondta, találni kellett egy olyan nemzetközi tevékenységgel rendelkező bankot, amely vállalja, hogy egyik országból a másikba folyósítja a nyugdíjakat, ugyanis Románia iránt nincs túlságosan nagy bizalma a bankoknak. Végül a City Bank vállalta az ügyintézést. /Máthé Éva, Szucher Ervin: Nyugdíjkálvária határok nélkül. = Krónika (Kolozsvár), okt. 15./

Aradon az idén tizennegyedszer megrendezésre kerülő klasszikusdráma-fesztiválról ezúttal sem hiányzik a magyar nyelvű előadás. Pécs színházának produkcióját kínálják az aradi magyar színházkedvelőknek, az idén június 6-án elhunyt Sánta Ferenc Az ötödik pecsét című regényének Hamvai Kornél által dramatizált színpadi változatát október 19-én mutatják be. Sánta Ferenc /sz. Brassó, 1927. szept. 4./ gyermekkorát Sepsibükszádon, Marosvásárhelyen, majd Kolozsváron töltötte. 1954-ben az első, az Irodalmi Újságban megjelenő, Sokan voltunk című novellájával kerül be az irodalmi életbe. 1973-ban Kossuth-díjat kapott. /XIV. Klasszikusdráma-fesztivál. Az ötödik pecsét. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 15./

A törvény és az Audiovizuális Tanács (CNA) rendelete egyaránt kötelezi a romániai kábeltelevíziós és műholdas műsorszolgáltató társaságokat, hogy helyet biztosítsanak kínálatukban az állam által támogatott csatornáknak. A közszolgálati RTV napokban indult új csatornája, a RTV3 műsorainak viszontsugárzása azonban egyelőre nem zökkenőmentes. Aláírásgyűjtésbe kezd a Magyar Polgári Párt (MPP) nagyváradi szervezete annak érdekében, hogy a kábeltelevíziós szolgáltató állítsa vissza kínálatába a magyarországi Hír Tv műsorát. Csomortányi István, az MPP váradi szervezetének alelnöke nem tartja kizártnak, hogy az RMDSZ nyomására vették le műsorról a Hír Tv-t, mivel Nyakó István és Ujhelyi István MSZP-s politikusok vitát kavaró váradi szereplése nyomán kényelmetlennek találták a csatorna tudósításait. Az MPP-sek úgy tudják, Marosvásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön zavartalan a Hír Tv sugárzása. /Plusz-mínusz egy adó. = Krónika (Kolozsvár), okt. 15./

Eddig a Capital gazdasági hetilap készített évente toplistát a 300 leggazdagabb románról, most azonban az Adevarul című napilap is hasonló kezdeményezéssel rukkolt elő, és közzétette saját rangsorát az 500 leggazdagabb románról. Lényegesen különböznek egymástól a toplisták. A különböző becsléseken és számításokon alapuló összesítés annyira eltér egymástól, hogy például az első tíz leggazdagabb román között csak egyetlen milliomos szerepel mindkét toplistán. Ez Ion Tiriac volt teniszcsillag, aki mindkét rangsorban a második helyet foglalja el. A hasonlóságok azonban ezzel véget is érnek, hiszen a két rangsorban az egykori sportoló vagyonának feltüntetett értéke között több mint egymilliárd eurónyi különbség figyelhető meg. Az Adevarul szerint Dinu Patriciu olajmágnás áll az első helyen 1,9–2 milliárd euróra becsült vagyonnal. A Capital is körülbelül ennyire értékelte az olajmágnás javainak értékét, de Patriciu az ő rangsorukban csak a harmadik helyen áll. Így a hetilap szerint Romániában a legnagyobb vagyont George Becali üzletember birtokolja, vagyona a lap becslése szerint eléri a 2,5 milliárd eurót. Az egyik üzletember szerint nem létezik olyan egységes számítási alap, aminek segítségével számszerűsíteni lehetne a vagyonokat. Akárcsak az előző években, Teszári Zoltán nagyváradi üzletember bizonyult a leggazdagabb romániai magyarnak, 900 millió euróra becsült vagyonával. A második 250 millió eurós vagyonával Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor. 160–170 millió eurós vagyonával harmadik a magyarok topjában a nagyváradi Mudura Sándor. A negyedik legvagyonosabb magyar a kolozsvári Fodor Zsolt és felesége Silvia, 90–100 millió euróra becsült vagyonukat főként az Euro GSM cég által szerezték. Az ötödik legvagyonosabb magyar, a szintén kolozsvári Urasi Béla, /65–70 millió euró/. A kolozsvári CFR futballcsapat tulajdonosa, a szintén kincses városi Pászkány Árpád /60–65 millió euró/. Három kézdivásárhelyi vállalkozó következik: Hegedűs Ferenc (45–50 millió euró) és Szarvadi Lóránd (55–60 millió euró) egyaránt a Domo üzletlánccal alapozta meg vagyonát, időközben azonban mindketten eladták a részvények zömét, átnyergeltek ingatlanberuházásokra. Az elektronikai cikkek és háztartási gépek forgalmazásából szerezte vagyona javát a Cosmo üzletlánc tulajdonosa, Bába György (30–33 millió euró). A kolozsvári Secpral Pro Instalatii cég tulajdonosa, Hristea Erika vagyona eléri a 27 millió eurót. László János székelyudvarhelyi vállalkozó (20 millió euró) tulajdonában van a Székelyudvarhely központjában található Küküllő Szálloda. A temesvári Kovács Zoltán (20 millió euró) az Agenda sajtótrösztöt építette ki a kilencvenes évek elejétől kezdődően, jelenleg a lapkiadás mellett nyomdát működtet, és terjesztési hálózat is van a birtokában. A marosvásárhelyi Szász Roland és testvére, Orlando védőfelszerelések, öltözetek forgalmazásából gyűjtötte 19–20 millió eurós vagyonát. A Hargita megyei Pálfi Miklós (17 millió euró) a borszéki ásványvizet palackozó Romaqua Csoport részvényeinek 30,5 százalékát birtokolja. A csíkszeredai Kurkó János (15–17 millió euró) a jégkorongszurkolók számára cseng ismerősen, vendéglátásból és ingatlanüzletekből szerezte vagyonát. A világítóeszközöket forgalmazó kolozsvári Mezei Ferenc (11 millió euró) tulajdonában levő van az Electro Daniella cég. A marosvásárhelyi Prosszer család (8 millió euró) vagyonuk javát a Romcab és Paneuro cégek működtetéséből szerezték. A leggazdagabb romániai magyarok: Teszári Zoltán – 900 millió euró; Verestóy Attila – 250 millió euró; Fodor Zsolt és Silvia – 90–100 millió euró; Urasi Béla – 65–70 millió euró; Pászkány Árpád – 60–65 millió euró; Hegedűs Ferenc – 45–50 millió euró; Szarvadi Lóránd – 55–60 millió euró; Bába György – 30–33 millió euró; Hristea Erika – 25 millió euró; László János – 20 millió euró; Kovács Zoltán – 20 millió euró; Szász Roland és Orlando – 19–20 millió euró; Pálfi Miklós –17 millió euró; Kurkó János – 15–17 millió euró; Mezei Ferenc – 11 millió euró; Prosszer család – 8 millió euró. Forrás: Adevarul/Bálint Eszter: Ki a leggazdagabb: Patriciu vagy Becali? = Krónika (Kolozsvár), okt. 15./

Teljében a székelyudvarhelyi kortárs drámafesztivál. Előadások, kerekasztal beszélgetések, közönségtalálkozók elemzik a kortárs magyar és román drámát. Október 13-án az Aradi Kamaraszínház, a Szegedi Hetek Csoportja és a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet közös produkcióként mutatta be Alina Nelega, román szerző Rudolf Hess tízparancsolata című monodrámáját Harsányi Attila előadásában, majd 19 órától a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház Kiss Csaba valós történeten alapuló balladisztikus drámájával, a Világtalanokkal lépett színre. Az előadásokat közönségtalálkozó követte. Kövesdy István rendező a kortárs magyar drámaírással volt elégedetlen: kifejtette, hogy sok dráma azért nem kerül(het) színpadra, mert írójuk nem ismeri a színházi előadás, a dráma alapvető követelményeit, vagyis „darabjaikat” nem lehet színpadra alkalmazni, legfeljebb – jó esetben – átírással, szövegrövidítéssel. Békés Pál szerint a helyzet nem olyan rossz, mint azt Kövesdy állítja, ugyanis a kortárs magyar dráma új lendületet vett. A romániai magyar színházak helyzetéről, a színész- és közönségnevelésről Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Színművészeti Főiskola rektora, Szabó K. István rendező, Visky András író, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti aligazgatója, Zsehránszky István színikritikus, Ungváry-Zrinyi Ildikó a marosvásárhelyi egyetem tanára, Kötő József színháztörténész és Kovács Levente rendező, egyetemi tanár fejtette ki véleményét. /Ébredőben a kortárs dráma. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./

Nincs kizárva, hogy a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) az RMDSZ-szel kell majd szövetkeznie, de a legjobb az volna, ha egyedül alakítana kormányt – jelentette ki Marosvásárhelyen Miron Mitrea, a PSD kampányfőnöke. Az RMDSZ épp eleget volt már hatalmon, jót tenne neki egy kis ellenzékiség, így talán sikerül majd ideológiailag is „letisztulni” – vélekedett Mitrea. /Mitrea: Jót tenne az RMDSZ-nek az ellenzékiség. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./

Bepanaszolta az RMDSZ sajtóirodája a Marosvásárhelyi Televíziót (TTM) az Országos Audiovizuális Tanácsnál (CNA) az adó október 15-én sugárzott vitaműsora miatt. Ebben Kincses Előd ügyvéddel, leendő független jelölttel beszélgetett a műsor vezetője. „Azért fordultunk panasszal a testülethez, mert a Maros tévé megsértette a CNA választási kampányra vonatkozó határozatát. A kampány ugyanis még nem kezdődött el, ez a műsor pedig nyíltan vállalt kampányműsor volt” – mondta Csernik Attila, az RMDSZ sajtótanácsosa. Szucher Ervin műsorvezető elmondta, a műsor meghívottja Kincses Előd ügyvéddel együtt Markó Béla RMDSZ-elnök volt, aki nem tudott megjelenni. Szucher szerint Kincsessel a parlamenti választásokról beszélgetett. „Kincses egyelőre csak szeretné jelöltetni magát, de mivel az ehhez szükséges aláírások még nem gyűltek össze, nem is nevezheti magát jelöltnek” – érvelt Szucher. /Antal Erika: Bepanaszolt egy vásárhelyi tévécsatornát az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./

Marosvásárhelynek van több köztéri szobra. A városépítő Bernády György, a későbbi polgármester, Emil Dandea, aztán Balcescu, Eminescu, Al. Papiu Ilarian, a jeleseink közül a Bolyaiak, Kőrösi Csoma Sándor, Petőfi Sándor, Aranka György... A köztéri szobrok a város éjjeli-nappali „reklámemberei”. Sokan nem tudják, kit ábrázol a szobor. Vannak vidékek, ahol a szobor talapzatának négy oldalán négy nyelven olvasható az ismertető szöveg. Ezt a példát kellene követni itt is. Borsos Tamásról szobra sem mond sokat azoknak, akik a magyar történelemmel csak szöveggyalázatokban találkoztak eddig. Kevesebbet mond a nem magyar turistáknak. A megfelelő szövegek láttán bizonyára nem fog el zsigeri gyűlölet sokakat egy-egy magyar név láttán. Ha előbb kibetűzi, ki is építette a várat, akkor talán másként szemetel az udvarán. /Bölöni Domokos: Költségbe verném. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 17./

Béres Andrásnak, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem elnökének rektorként az egyik fő célkitűzése az volt, hogy a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetemből egy szélesebb hatósugarú, több művészeti ágazattal foglalkozó tanintézetet kovácsoljon. Elmondta, hogy az egyetem az idei tanévvel kezdődően a művészetek három fontos területén képez szakembereket. A színházművészeti képzéshez hozzáadódott a zenetanári képzés, és most indul egy képzőművészeti irány: szcenográfia és látványtervezés címen. Emiatt az egyetemnek meg kell majd változtatnia a nevét. A szcenográfia kapcsolódik a színházhoz, de azt a fajta szakot indították be, amilyen a képzőművészeti egyetemeken működik. Erre fog épülni egy fiatal tanári kar, amely magva lehet egy képzőművészeti karnak. Az egyetem elnöke új funkció. Az egyetem szenátusa szabja meg az elnök feladatkörét. Marosvásárhelyen csak az orvostudományi és gyógyszerészeti egyetemnek, valamint a Színművészeti Egyetemnek van mesterfokozata és doktoriskolája. A doktoriskola három éve működik. Ahhoz, hogy az egyetem ezzel foglalkozzék, minimum három oktatónak el kell érnie az irányításhoz szükséges jogot. Jelenleg Kovács Levente, Béres András és Mihai Sin érte el ezt a fokozatot. Hármuknak most már összesen több mint 45 doktorandusa van. Béres a doktori iskola megvalósítását tartja a legjelentősebb eredménynek. Több épülettel bővítették az egyetemet, bábszínházat is építenek, így a bábosoknak is meglesz a stúdióterme. A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem immár saját társulattal rendelkezik. Az Akadémiai Műhelyt számon tartják a színházi körökben. Béres András /sz. Görgényszentimre, 1942/ a kolozsvári BBTE történelem-filozófia karán szerzett diplomát, a filozófia doktora. Színházesztétikát oktat a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetemen. 1997 januárja és 1998 májusa között az oktatási minisztériumban államtitkári tisztséget töltött be. 1998 és 2002 között a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művészeti igazgatója volt. 2000-től 2008 márciusáig volt a Színházművészeti Egyetem rektora, jelenleg annak elnöke. /Máthé Éva: Egyetemépítés: lépést tartani a változásokkal. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./

Ioan Oltean, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) alelnöke azzal vádolta az RMDSZ-t: azért ragaszkodik a kormányzati pozícióhoz, hogy politikai szövetségesével tovább „lophasson”. – Az RMDSZ inkább azokat a pártokat kedveli, amelyekkel többet lophat. Velünk nem tudtak, de a PSD-vel igen, most pedig a PNL-vel folytatják ugyanezt. Egy biztos: velünk nem rabolnak tovább, nem az RMDSZ-é lesznek a leggazdagabb miniszteri tárcák – mondta Oltean. Néhány napja Miron Mitrea, a PSD kampányfőnöke Marosvásárhelyen kifejtette: pártja nem zárkózik el az RMDSZ-szel való együttműködéstől a választások után, de az a véleménye, jót tenne az RMDSZ-nek, ha még egy kicsit ülne ellenzékben is. /PD-L: Velünk nem fog lopni az RMDSZ! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./

A marosvásárhelyi Kossuth Lajos utca ügyében a bíró már másodjára napolta el az ítélethirdetést. A per végkimenetelét illetően Kerekes Károly parlamenti képviselő, a helyi tanács ügyvédje továbbra is optimista. A marosvásárhelyi tanács 2005-ben döntötte el, hogy a Calarasilor utcát visszakereszteli Kossuth utcává. Ezt a határozatot megtámadta a Vatra Romaneasca, a Nagy-Románia Párt, az Avram Iancu Kulturális-Hazafias Egyesület és Sita Ioan volt helyi tanácsos a Megyei Törvényszéken, első fokon. /Berekméri Ildikó: Ismét elnapolták az ítélethirdetést a Kossuth utca ügyében. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./

Október 12-én, vasárnap az Árgyélus királyfi című előadással a marosvásárhelyi Ariel Színház magyar társulatánál is elkezdődött az évad. Ősbemutató volt, koprodukcióban készült az egri Harlekin Bábszínházzal, az előadást az egri színház igazgatója, Lengyel Pál rendezte. A következő bemutató egy betlehemes játék lesz Barabás Olga rendezésében, az idei évadban elkészül a Hófehérke is. Kezdenek rendszeressé válni a vendégjátékok, az egriek is eljönnek egy-két előadással, az Ariel is bemutatja Egerben pár produkcióját. Testvéri kapcsolatot alakítanak ki a zalaegerszegi színházzal is. /Nagy Botond: Ariel-távlatok. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./

Zsúfolásig telt Marosvásárhelyen a Bernády Ház október 16-án, annak ellenére, hogy a tárlatát megnyitó művésznek ez volt az első egyéni kiállítása. Kuti Botond fiatal szovátai képzőművész munkái nem egy pályakezdő művész képeinek érzetét keltik. A Kolozsváron két éve végzett, jelenleg másodéves mesterképzős alkotó tárlatát Nagy Miklós Kund nyitotta meg. A kiállító apja, Kuti Dénes ismert festőművész. /Nagy Botond: Árnyékból stílust. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./

Telt ház előtt zajlott a meseolvasás és a diákok által összeállított irodalmi műsor Sepsiszentgyörgyön, a Wass Albert-hét keretében, az Erdélyi Magyar Ifjak szervezésében. Hasonlóan sikeres volt a ceglédi Erdélyi Szirmok Társulat Csillagösvényen hazatérek újra című zenés irodalmi műsora Gyergyószentmiklóson és Marosvásárhelyen, jelezte Nemes Előd, a háromszéki EMI vezetője. Kolozsváron viszont október 16-án este megzavarták a rendezvényt a Noua Dreapta szélsőjobboldali szervezet tagjai – adta hírül a román sajtó. A tucatnyi román fiatal a rendőrök intései ellenére bement a kincses városbeli Heltai Gáspár Alapítvány székhelyére, ahol a zenés irodalmi est zajlott, és bekiabálásokkal zavarták meg a programot. Az őket feltartóztatni igyekvő rendőröknek azzal érveltek, hogy az esemény nyilvános. Szóvivőjük az erdélyi író háborús bűnösségét emlegette, alkotmányellenesnek minősítve az összejövetelt. Az est végül rendbontás nélkül ért véget. Sepsiszentgyörgyön október 17-én Zorkóczy Zenóbia kovásznai művésznő mutatta be műsorát, majd Bartha József református lelkész tartott előadást a holtmarosi Wass-szobor kálváriájáról. A falu református templomkertjében állított mellszobor ügyében a lelkészt többször kihallgatták, a templomba kellett menekítenie a szobrot. /Farcádi Botond: Erdély-szerte Wass Albertre emlékeznek a fiatalok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 18./

Mezőtúr város önkormányzata emléktáblát helyezett el Árkoson a községháza homlokzatán Benkő Gyula (1888–1958) természet- és földrajztanár, természetbúvár, közéleti személyiség születésének 120., halálának 50. évfordulóján. A népes ünneplő seregben jelen volt a dombormű alkotója, Győrfi Sándor szobrászművész is. Az árkosi emléktábla hasonmását Mezőtúron avatják fel október 22-én. Árkosi Benkő Gyula édesapja református lelkész volt. Mivel apja korán meghalt, elemi iskoláit Budapesten végezte, Marosvásárhelyen érettségizett. Földrajzból, természetrajzból és kémiából szerzett tanári képesítést a budapesti egyetemen. Tanárként dolgozott Budapesten, Marosvásárhelyen, Debrecenben, Erzsébetvárosban, Nagyenyeden, Kolozsváron, majd nyugalomba vonulásáig Mezőtúron. /Kisgyörgy Zoltán: Emléktáblát avattak Árkoson (Benkő Gyula hazaérkezett). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 18./

József Attila verseinek dallamából hozott egyórányit Dénes Előd és zenésztársa, Ruszka Sándor a sepsiszentgyörgyi belvárosi református templomba. A bodoki származású, Marosvásárhelyen szolgáló fiatal református lelkész nem csak a dallamokat, hanem az evangéliumot is feltárta a költő alkotásaiból. /Ferencz Csaba: A vers dallama. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 18./

1958 a romániai magyarság történetében a véres megtorlásokkal, kivégzésekkel, példátlan retorzióval társuló esztendőként marad meg a közös emlékezetben. A román kommunista diktatúra számára a megtorlásokhoz az impulzust a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség 1958. február 22. és 28. közötti látogatása jelentette. Kállai Gyula 1958. február 24-én Marosvásárhelyen jelentette ki, hogy Magyarországnak a szomszédaival szemben semmilyen területi követelései nincsenek, majd kijelentette, hogy az 1956-os magyar ,,ellenforradalom” elsősorban Románia területi integritása számára jelentett veszélyt. A csúsztatás abban állt, hogy revíziós követeléssel egyetlen program sem lépett fel. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem programjában 16. pontként szerepelt, hogy a magyar kormány nemzetközi fórumokon képviselje a határon túli magyarok ügyét. Kállai Gyula arra is felhívta a ,,román elvtársak” figyelmét, hogy az ellenforradalmárokat példásan meg kell büntetni. Ennek a kijelentésnek azonnali hatása volt: véres kezű magyar gyilkos, Kádár János és kísérete még el sem hagyta az országot, amikor a Kolozsvári Katonai Törvényszék Fodor Pál csíkszeredai vasútépítő mérnök, Csiha Kálmán református lelkész – a későbbi püspök –, Hajdu Géza, Szőcs Ignác, Szentmártoni Bálint Ferenc-rendi szerzetes perében példátlanul szigorú büntetéseket mondott ki: Fodor Pált, Fodor Imre marosvásárhelyi polgármester (1996–2000) édesapját 25 évi kényszermunkára, a többieket 10 és 20 év közötti börtönbüntetésre ítélte. 1958. május 30-án Temesváron tíz személyt ítéltek halálra. Kegyelmi kérvényüket visszautasították, a Nagy Nemzetgyűlés elnöki tanácsa 1958. augusztus 22-én megerősítette a halálos ítéleteket. Ötven évvel ezelőtt, 1958. szeptember 1-jén a Szekuritáté temesvári börtönében a tíz értelmiségit, köztük dr. Fintinaru Alexandru aradi ügyvédet, kivégezték. Az ötvenedik évfordulón álljon itt a névsoruk: Szoboszlai Aladár magyarpécskai római katolikus plébános, Ábrahám Árpád torjai római katolikus plébános, báró Huszár József abafáji földbirtokos – letartóztatásakor Aradon élt –, dr. Fintinaru Alexandru aradi ügyvéd, a Nemzeti Parasztpárt egyik Arad megyei vezetője, Orbán Károly mezőmadarasi, nyolc nyelvet beszélő földbirtokos, dr. Kónya Béla István kézdivásárhelyi ügyvéd, Orbán István csíktaplocai tisztviselő, földműves, Lukács István magyarpécskai kereskedő, Tamás Imre csíksomlyói tanító, Tamás Dezső csíksomlyói tisztviselő. A hozzátartozók ma sem tudják, hol nyugszanak szeretteik földi maradványai. Tamás Imre tanító három gyermekének a börtönből kiadták édesapjuk véres foltokkal tele nagykabátját. Szoboszlai Aladár úgy képzelte, hogy Háromszék lesz az általa kidolgozott Keresztény Dolgozók Pártjának és programjának központja. Bérmakeresztapja, Ábrahám Árpád torjai plébános révén a szervezkedés egyik legfontosabb központja Torja lett. A mozgalomnak sejtje működött Kézdivásárhelyen, Csernátonban. Azért fontos, hogy a mozgalom hiteles történetét a Háromszékben közölt sorozat révén elsősorban a megye lakossága ismerje meg. 50 évvel ezelőtt, 1958. október 4-én a nagyvárad-velencei művelődési házban mondták ki az ítéletet az érmihályfalvi csoport perében. Sass Kálmán érmihályfalvi református lelkészt és dr. Hollós István volt hadbíró századost, később magyar-francia-latin szakos tanárt halálra, 13 személyt életfogytiglani kényszermunkára és a többieket 5–25 év közötti börtönbüntetésre ítélték. Sass Kálmánt és Hollós Istvánt 1958. december 2-án a szamosújvári börtönben végezték ki. Ez volt a legkegyetlenebb per, a túlélők nagy része a börtönből való szabadulás után elhunyt. A Háromszék folytatásokban közli Tófalvi Zoltánnak a Szoboszlai-per anyagát feldolgozó munkáját, emléket állítva Erdély mártírjainak. /Ötvenhat véres megtorlása Erdélyben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 18./

Vákár Tibor apja, Vákár P. Artúr szerkesztette és adta ki Gyergyószentmiklóson a Csíkvármegye című lapot az első világháború idején. Az Elpattant láncszem. Emlékkönyv a száz éve született Vákár Tibor építészmérnök-festőművész tiszteletére. Vákár Tibor építész 1908–2002 /Martin Opitz Kiadó, Budapest, 2008/ című könyvvel emlékeztek Vákár Tibor építészre, grafikusra. Hosszú és gazdag élet cserepeiből szerkesztette Hadik András művészettörténész és ifj. Vákár Tibor a gazdagon illusztrált albumot. Értékmentő ember volt – írták róla méltatói. Mindent megtett, hogy értékeket mentsen. Vákár Tibor munkásságát nem az írásokból szerzett ismeretek alapján értékelhetjük leginkább, hanem tervei, munkái, rajzai és s festményei alapján. Hatalmas munkabírás jellemezte. Önzetlen ember volt. Nagy műgonddal hozta létre alkotásait, építészeti megvalósításait. Vákár Tibor /Gyergyószentmiklós, 1908. máj. 14. – Budapest, 2002. júl. 8./ iskoláit Gyergyószentmiklóson kezdte, majd Csíkszeredában, Marosvásárhelyen és Balatonbogláron folytatta. A család Romániából való kitiltása miatt Budapesten érettségizett, majd építészmérnöki diplomát szerzett, 1932-ben festészeten is diplomázott. 1945 után politikai okok miatt tizenegyszer tanácsolták el munkahelyeiről. Volt Budapesten vezető építészmérnök, Kolozsváron és Marosvásárhelyen főépítész, hadifogoly, egyetemi oktató, tervfőmérnök, tankönyvek és monográfiák társszerzője. Tanulmányaiban a települések építészettörténetének kérdéseit, műemlékeinek védelmét fejtette ki. 1988-ban elsőként emelte fel szavát a romániai falurombolás ellen. Terveit többször díjazták: 1986-ban Podmaniczky-emlékérmet, 1991-ben Ybl-díjat, 1995-ben a Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét adományozták számára. 2000-ben Gyergyószentmiklós díszpolgára lett. /Bajna György: Talapzat Vákár Tibor képzeletbeli szobrának. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 18/ Vákár Tibor munkája: Székelyföld építészszemmel /Bp., 1988./ Halálhírére egyetlen nekrológ látott napvilágot: Polgárdy Géza: Búcsú Vákár Tibortól. = Magyar Hajnal (Budapest), 2002. aug. /

Ezen a héten van 1956-os magyarországi forradalom évfordulója. Borbély Tamás, a lap munkatársa szerint „távolinak, idegenszerűnek tűnnek az 52 évvel ezelőtt történt események. Akárcsak az augusztus 20-i Szent István napot, október 23-át sem érzi eléggé magáénak a romániai magyarság. ” A történelem a magyar főváros utcáin játszódott le, de annak szellemisége Kolozsvárra, Temesvárra, Marosvásárhelyre, Iasira és Bukarestre is kisugárzott. 1957 tavaszától 1960-ig 24 személyt végeztek ki Romániában, és összesen 14 ezer év börtönbüntetést szabtak ki. Traian Basescu államfő elítélte a kommunizmust a parlamentben, de attól még ezek a „bűnök” jogilag érvényben vannak. Ez Románia egyik legnagyobb szégyene. Az újságíró szerint tévednek tehát azok, akik 1956-ot csak magyar ügyként láttatják. Számos névtelen hős akadt Romániában is. /Borbély Tamás: A szürke történelem. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

Október 20-án kezdődik az immár hetedik alkalommal megrendezett Puck – Báb- és Marionettszínházak Nemzetközi Fesztiválja, ahol az előadások mellett szakmai konferencia és műhelymunkák is várják az érdeklődőket. Az ötnapos bábos rendezvényen hat ország művészei találkoznak, Magyarországról is érkeznek előadók. Magyar nyelvű előadással két erdélyi bábszínház lép fel, az Árgyélus királyfit adja elő a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház, a házigazda Puck Bábszínház magyar társulata pedig a Csipike című produkcióját. /Bábfigurák hetedhét országból. = Krónika (Kolozsvár), okt. 20./