A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Anyagtudományi és Technológiai Bizottsága első ízben tartotta kihelyezett ülését Erdélyben. Augusztus 27-én Kolozsváron, 28-án Marosvásárhelyen tartózkodott a 15 tagú bizottság. A tudósok az ipari jellegű kutatással, a felsőoktatással kapcsolatos kérdésekről tárgyaltak. Marosvásárhelyen a Sapientia Magyar Tudományegyetemen zajlott a szekcióülés. Az ülésen Hollanda Dénes professzor, a Sapientia MTE dékánja és Kolozsváry Zoltán önkormányzati képviselő, vállalkozó, az akadémiai bizottság tagja is részt vett. Az Anyagtudományi és Technológiai Bizottság évente 3–4-szer ülésezik. Kolozsváry Zoltán szerint lehet beszélni Erdélyben komoly, jelentős ipari jellegű kutatásról. /Antalfi Imola: Marosvásárhelyen ülésezett az MTA Anyagtudományi és Technológiai Bizottsága. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 29./

Romániában jelenleg körülbelül hatvan olyan kastély található régi nemesi családok birtokában, amelyek komoly turisztikai vonzerővel rendelkeznek, ezt azonban a régi-új tulajdonosoknak nem sikerült kihasználniuk. A kommunizmus idején elkobzott, műemlék értékű ingatlanok többsége lepusztult állapotban várja felújítását, ehhez nagyon sok pénzre van szükség. A tulajdonosok rendszerint képtelenek előteremteni a szükséges összegeket. Ezek a kastélyok általában nehezen megközelíthető helyen vannak. A bonchidai Bánffy-kastélykomplexum teljes restaurálása – óvatos becslések szerint – huszonegy millió eurót igényel. Ebből az utóbbi tíz évben a koncesszió birtokosa, a Transsylvania Trust Alapítvány hat milliót költött felújítási munkálatokra, de még így is csupán a műemlék-együttes húsz százalékának rendbetételét tudták fedezni. A zabolai Mikes-kastélyt 1949-ben államosították, és 1997-ben adták vissza jogos tulajdonosának, de a benne működő ideggyógyászati klinikát csak 2005-ben költöztették el. E nyolc év alatt az egészségügyi intézmény nem fizetett lakbért. A kastély, az ahhoz tartozó épületek és a park felújításához 6–10 millió euróra lenne szükség. A Brassóhoz közeli Törcsvár kastélyát a Habsburg családnak szolgáltatták vissza, amely azonban 140 millió dollárért túladna rajta, de még nem talált vevőt rá. Tavaly júliusban vehette végre birtokba a Bethlen-család leszármazottja, a Marosvásárhelyen élő gróf Bethlen Anikó Erdély egyik legszebb reneszánsz kori várkastélyát, a Maros megyei Keresden található nagy múltú kastélyt. A tulajdonos kis múzeumot szeretne berendezni az épületben, illetve panziót, amennyiben sikerül a restauráláshoz szükséges pénzt előteremteni. Erdély-szerte eddig harminc magyar nemesi család kapta vissza őseitől örökölt jussát. Mentőövet a minél nagyobb számú külföldi befektető bevonása jelentheti. Különben félő, hogy a nagy áldozatok árán visszaszerzett épületek ismét idegen kézre kerülnek. /Ördög I. Béla: Védelmet a kastélyoknak! = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./

Tőkés András, a Magyar Polgári Párt (MPP) országos alelnöke Marosvásárhelyen sajtótájékoztatón jelentette ki: a párt jövő heti vezetőségi ülésén javasolni fogja, hogy felállítsák a nemkívánatosnak tartott RMDSZ parlamenti jelöltek névsorát, akik ellen független jelöltként indítanának ellenjelöltet. Maros megyében Markó Béla szövetségi elnök és Kelemen Atilla a "persona non grata" – tette hozzá. Az MPP és az RMDSZ közötti tárgyalások sikertelenségéért elsősorban Markó Bélát teszi felelőssé Tőkés András, Kelemen Atilláról pedig úgy véli, nem sokat tett parlamenti, illetve európai parlamenti képviselőként. Ráduly Levente, az MPP Maros megyei szervezetének elnöke elmondta, két elvet tartanak szem előtt a választásokon. "Nem indítunk ellenjelöltet olyan RMDSZ parlamenti jelöltek ellen, akik az elmúlt 4-8 évben komolyan dolgoztak és eredményeket értek el, mint például Borbély László és Kerekes Károly, nekik a parlamentben a helyük, de ugyanez nem mondható el Kelemen Atilláról, akiről főként annyit tudni, hogy december elsején, Románia nemzeti ünnepén Budapesten koccintott. " – jelentette ki. /Antalfi Imola: Nemkívánatos személyek egyes RMDSZ-jelöltek – legalábbis az MPP számára. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./ Az RMDSZ Maros megyei szervezetének Területi Állandó Tanácsa közleményében elutasította Ráduly Levente és Tőkés András kijelentéseit, kifejtve: „ a politikai kalandoroknak, ha önös érdekekről van szó, semmi sem drága!” „erkölcsi fenntartások nélkül, bármilyen eszközt képesek bevetni politikai szélmalomharcuk győzelme érdekében”. Ez eltér a mai európai politikai kultúra mértéktartó jellegétől. „Megnyilvánulásuk szélsőséges jellege alaposan megkérdőjelezi politikusi hitelességüket!” „Ráduly Levente és Tőkés András megalapozatlan és durva támadást intéz Markó Béla szövetségi elnökkel szemben, aki minden bizonnyal az egyik legeredményesebb és leghitelesebb politikai vezető Romániában. ” „Dr. Kelemen Atilla képviselői munkájának kifogásolása is alaptalan rágalmazás”. /Az RMDSZ Maros megyei szervezetének Területi Állandó Tanácsa: Válasz az MPP Maros megyei vezetőinek rágalmaira. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./

"A miniszter marosvásárhelyi lakos, nemcsak hogy érdekli, mi történik Marosvásárhelyen, hanem az utóbbi négy évben tudta segíteni a várost és fontos beruházások történtek" – jelentette ki sajtótájékoztatón Borbély László fejlesztési miniszter válaszként Dorin Florea polgármester vádjaira. A Park Szálló, amelyet 12 éve kér a megye, ezelőtt két héttel kormányhatározattal visszakerült a megyei tanács tulajdonába. A tömbházak hőszigetelésére utalva elmondta, hogy Marosvásárhelyen 218 tömbház van a listán, de a polgármesteri hivatal mindeddig csak húsz tömbház esetében kötötte meg azt az együttműködési szerződést. A somostetői építkezést Borbély László szerint illegálisan kezdték el, nem hirdettek versenytárgyalást. /Mózes Edith: Borbély Lászlónak még mindig Marosvásárhelyért dobban a szíve! = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./

Nagy László Mihály (sz. Kézdivásárhely, 1957. júl. 30.) operatőri tanfolyamot végzett Bukarestben, a magyar adásnál dolgozott, 1984-ben újságírói képesítést szerzett, majd tizenkét évi újságírás következett. Sepsiszentgyörgyre került a Megyei Tükör című laphoz, ott a rendszerváltásig az ifjúsági rovatot vezette. Alapító tagja a Háromszék napilapnak, aztán 1995-ben visszatért Marosvásárhelyre, és jó pár lapnak munkatársa, szerkesztője, igazgatója (Új Sport, Ötödik Kerék, Tabu Magazin, Erdélyi Napló, Erdélyi Futár, Erdélyi Hirdető, Erdélyi Figyelő). 2003-ban létrehozta a Magna Oktatási Központot, amely a felnőttoktatásban indított technikumokat a turizmus, kereskedelem, trénerképzés terén, egy évvel később pedig részt vett a Pannonforrás Kárpát-medencei Felnőttképzési Hálózat létrehozásában. Írásai az Ifjúmunkás irodalmi mellékletében, a Népújság Múzsájában jelentek meg. Kései jelentkezése nem ritkaság az erdélyi tollforgatók viszonylatában. Megjelent Nagy László Mihály: A csendestárs. Könyvcseppek a Könyvből. Novellák /Juventus Kiadó, 2008, Marosvásárhely/ című műve, melynek egyes darabjai "könyvcseppek egy olyan könyvből, amelyet minden ember megír az élete során, de nem mindenki teszi azt közszemlére. " Az előszóíró Nagy-Bodó Tibor szerint a közelmúltról nemcsak beszélni kell; írni is kell róla, hiszen a most felcseperedő nemzedékek nem tudják, nem is tudhatják, mi volt a kommunizmus. /B. D. : Nagy Laci könny(v)cseppjei. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./

Korodi Attila környezetvédelmi miniszter augusztus 29-én a Marosvásárhelyen szervezett SIMFEST fesztiválon kijelentette: súlyos helyzet állt elő a törvénytelen erdőirtások miatt, így a többi felelős intézménnyel együtt ellenőrzéseket kezdeményez ezen a téren. /Ellenőrzések az erdőirtások miatt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

Huszonhét hektáros területéből kénytelen eladni egy jókora telket a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) marosvásárhelyi kara ahhoz, hogy a koronkai főépülete mögött bentlakást létesíthessen. A jelenlegi, közel kilencszáz fős diákságnak mintegy fele más településről származik, az építkezés elkezdése egyre sürgősebbnek mutatkozik. Döntés született, hogy előbb a kolozsvári tízezer négyzetméteres belvárosi telket kell értékesíteni, mert az sokkal többet ér, mint a marosvásárhelyi. Ebből elkezdődne az ottani oktatóközpont, valamint a marosvásárhelyi bentlakás építése, majd a koronkai föld eladásából befejeznék az elkezdett építkezéseket, és jutna pénz egy újabb beruházásra is Marosvásárhelyen. Egyelőre csak a 240 férőhelyes bentlakásnak készültek el a tervei, magyarázta Hollanda Dénes dékán. /Szucher Ervin: Telekért bentlakás. = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./

Díjkiosztó gálával ért véget a marosvásárhelyi Simfest Fesztivál. A vidéki tévéstúdiók és független alkotók a rangos megmérettetésre idén több mint száz alkotással neveztek be. A díjazottak között a magyar nyelvű televíziózás képviselői is ott voltak: a bukaresti magyar nyelvű adás szerkesztője, Simonffy Katalin a legjobb forgatókönyv kategóriában kapott elismerést azért a tízrészes, a Katyi Antal által vezetett marosvásárhelyi Pentaton Stúdióval készített dokumentumfilmjéért, amely a Teleki Téka féltve őrzött kincseit mutatja be. A székelyudvarhelyi Konnert Film képviselője, Fazakas Szabolcs Székelyderzs éléskamrája című, 42 perces alkotásával a legjobb helyi televízió vagy független alkotó által készített dokumentumfilm kategóriájában nyert. A fiatal szerző a derzsiek évszázados szalonnatárolási szokását mutatja be. A film tulajdonképpen a helybéliek becsületéről szól, hisz valamennyien a vártemplom bástyájában tartják a szalonnát, és senki sem nyúl a máséhoz. A nyertes alkotását jellemző Stroia Annamária, a Román Televízió marosvásárhelyi munkatársa csak annyit árult el, hogy filmjében egyszerűen önmagát adta. /Szucher Ervin: Teleki-könyvek képernyőn. = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./

Szeptember 1-jén tartotta évadnyitó társulati ülését a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. Kövesdy István művészeti aligazgató, a társulat vezetője ismertette a következő színiévad repertoártervezetét. /Kiss Éva Evelyn irodalmi titkár: Évadnyitás a Tompa Miklós Társulatnál. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./

Baricz Lajos marosszentgyörgyi plébános kórusának tagjai fogadták énekkel a szerzőt Marosvásárhelyen, a Bolyai téri unitárius egyházközség tanácstermében. A külföldön élő dr. Száva Tibor nyugdíjas mérnök több évtizedes kutatómunkájának eredménye a Gyergyói és szépvízi magyarörmények nyomában című kötet. Az erdélyi magyarörmények neves, illetve elfeledett személyiségeit felvonultató, újonnan megjelent vaskos kiadványt Gálfalvi György, a Látó nyugalomba vonult főszerkesztője mutatta be. Hangsúlyozta: egy élet műve ez. Száva Tibor úgy érezte, hogy kötelessége elmondani mindazt, amit felfedezett. /Nagy Botond: Magyarörmények nyomában… = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./

Lázas munka folyik minden színházban, hamarosan új bemutatókkal, sok városban megújult társulattal megkezdődik a színházi évad. A Kolozsvári Állami Magyar Színház, mely ez év tavaszától tagja az Európai Színházi Uniónak, megszervezi 2008. november 2. – december 22-e között – a bukaresti Bulandra színházzal közösen – az Európai Színházi Unió XVII. Fesztiválját. Összesen nyolc rangos európai társulatot lát vendégül a fesztiválon. Az előadásokat három nyelvre fordítják le párhuzamosan. A fesztivál kezdete előtt Tompa Gábor, a színház igazgatója rendezésében Csehov Három nővérét mutatja be a társulat szeptember 24-én. A 2008/2009-es színházi évad, amely a sepsiszentgyörgyi színház hatvanadik évada is egyben, egy európai jelentőségű művészeti rendezvény meghonosítását célozza meg a Reflex Nemzetközi Színházi Biennálé megrendezésével, jövő év márciusában. Újdonság az évad készülődő Csehov-előadása, melyet Kiss Csaba rendez, húsz év után lesz újra Csehov-dráma a sepsiszentgyörgyi színházban. A Kolozsvári Magyar Opera igazgatója, Simon Gábor elmondta: az Európai Színházi Unió XVII. Fesztiválja miatt nem tudnak előre tervezni, mivel erre a periódusra a két intézménynek otthont adó épületet teljesen átengedték a színháznak. Sem a színház vezetősége, sem a minisztérium nem segít megtalálni a megoldást arra, milyen módon létezzenek ez idő alatt. Kövesdy István, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művészeti vezetője elmondta, anyagi nehézségekkel küzd a színház, ennek ellenére most is hét bemutatót terveznek. Az első produkció Király Kinga és Király István A szerencse fia című mesejátéka lesz, amit Ingmar Bergman: Dúl-fúl és elnémul című színműve, majd Tamási Árontól a Hullámzó vőlegény követ. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház társulatát a nyáron négy színész hagyta el, és októberben csatlakozik hozzájuk Pál Hunor színész Nagyváradról. Nagy Pál igazgató szerint a négy színész távozása nem mondható veszteségnek, mivel a színház színészeinek létszáma túlduzzasztott volt. A színház kortárs drámatalálkozót szervez október közepén. A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház „régi” tagokkal lett szegényebb, Bálint Éva, Antal D. Csaba és Bándi Johanna elhagyták a színházat – a társulat ugyanakkor négy új taggal is bővült, a marosvásárhelyi, valamint a kolozsvári színművészeti egyetemek frissen végzett egyetemistái, Vajda Gyöngyvér és Kolozsi Gábor, illetve Máthé Annamária és Veres Előd szerződtek a Figurához. A nagyváradi színház Szigligeti Társulatának évadnyitó társulati gyűlésén többek között az elmúlt évad legsikeresebb művészeit díjazták. Az elmúlt évadi tevékenysége alapján Dimény Levente Földes Kati-díjban részesült, Gajai Ágnest nívódíjra érdemesítették, Kardos M. Róbert, Gajai Ágnes, Csiky Ibolya és ifj. Kovács Levente pedig közönségdíjas lett. /A vasfüggönyön is túl. Pénzgondok határozzák meg az erdélyi magyar társulatok évadkezdését. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

Szeptember 8-án Marosvásárhelyen a megyei szaktanfelügyelők és az érettségi szakbizottság tagjai fognak tanácskozni a középiskolai anyag tantervének megváltoztatásáról. A tananyag szűkítéséről lesz szó, s az anyagoknak legalább a harminc százalékát szeretnék kivenni. /(bodnár): Harminc százalékkal csökken a magyar nyelv és irodalom tananyag. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 5./

Dr. Isa Schneider, azaz Szálasi Izabella Németországban élő regényíró egy könyvbemutató erejéig hazatért szülővárosába, Marosvásárhelyre. A budapesti K. u. K Kiadó által megjelentetett köteteire sokan voltak kíváncsiak a Bernády Házban. Művei – A különös szerető, Csókolj meg utoljára, Judit szimfóniája, Tizenegyedik parancsolat – méltatását Veress Pál vállalta el. /Nagy Botond: Isa Schneider Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 5./

Szeptember 5-én a marosvásárhelyi városházán találkozott és városfejlesztési kérdésekről tárgyalt Borbély László fejlesztési miniszter és Dorin Florea polgármester. A megbeszélésre a miniszter nyilvános felkérésére került sor, melyen a városi tanácsot alkotó pártok képviselői és a két alpolgármester, illetve a minisztérium részéről is több illetékes vett részt. A zárt ajtók mögött lezajlott találkozót mindkét oldal hasznosnak ítélte, a hangulat nem volt barátságos. Borbély László sérelmezte, hogy a polgármester ezúttal sem tért el megszokott hangnemétől. Több területen sikerült egyezségre jutni, például a visszaszolgáltatott ingatlanokból kilakoltatott bérlők számára építendő lakások kérdésében. Dorin Florea polgármester szerint szükség volt a megbeszélésre. A miniszter azt is javasolta Floreának, hogy találkozzon a védelmi minisztérium vezetőivel és sürgesse, hogy a kiürített laktanyák épületeit juttassák a város birtokába. A polgármester viszont azt mondta, hogy Borbély Lászlónak kellene kormányhatározatot előterjeszteni ebben az ügyben. /(benedek): Tárgyalóasztalnál Borbély László és Dorin Florea. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 6./

A műkedvelő színjátszásnak Székelyudvarhelyen több mint százéves hagyománya van. A városban 1896-ban működött a Színpártoló Egyesület és 1902-ben „színjátszásra alkalmas színkör volt". A város pezsgő kulturális életének színtere az 50-es évek közepétől kezdődően a művelődési ház volt. Itt próbáltak a műkedvelő színjátszók, itt léptek fel a vendégszereplésre érkező kolozsvári, nagyváradi, temesvári, szatmári, marosvásárhelyi és a sepsiszentgyörgyi színházak. A székelyudvarhelyi Népszínház a több mint százesztendős műkedvelő színjátszás hagyományából született meg 1977-ben és működött 1989-ig, amikor a változás szétzilálta a csoportot. 1997-ben a régi népszínházasok kísérletet tettek a hagyományok felélesztésére, és a város szülötte, Tomcsa Sándor előtt tisztelegve megalakult az író nevét viselő Tomcsapat. Ugyanebben az évben, Horváth Károly zeneszerző javaslatát a város önkormányzata döntött: legyen a városnak saját hivatásos színháza. 1998-ban, a gyergyószentmiklósi és csíkszeredai „újszülöttekkel" egyazon évben, az erdélyi hivatásos teátrumok kilencedik kistestvéreként napvilágot látott a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház. 1998. november 6-án Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című kétrészes vígjátékkal első ízben lépett színre a társulat. Az 1999/2000-es, első hivatalos évadban a társulatnak tizenkét főállású színművésze volt, vendégművészeket foglalkoztattak. Nyolc bemutatót tartottak. 2000/2001-ben két anyaországi színházzal és a Csíki Játékszínnel való együttműködésnek köszönhetően kilenc bemutatót láthatott a nagyérdemű. A tízéves születésnapját november hatodikán ünneplő székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színháznak az anyagi gondok, az évről évre változó társulat ellenére sikerült „felcseperednie". /Lázár Emese: A jubiláló Tomcsa Sándor Színház tíz esztendeje. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 6./

A Kriterion Könyvkiadó néhány esztendeje új könyvsorozatot indított 111 vers a szerelemről címmel, erdélyi magyar költők szerelmes verseiből. Hasonló kiállításban következtek az antológiák, városok: Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad ihlette költeményekből, jött a Székelyföld ihlette versek gyűjteménye, a nő költők antológiája, a 101 vers az elődökről. A népszerű sorozat nyolcadik darabja a 111 versparódia Katona Éva válogatásában, Benczédi Sándor szobraival, Szőcs István előszavával. A könyv középpontjában Bajor Andor áll, aki még az ötvenes évek elején kezdte el szellemes és vitriolos paródiáit. Nem szerepelnek a kötetben Szilágyi Domokos legjobb, Gellért Sándor-, Székely János-, Méliusz József-, Szemlér Ferenc-paródiái. /(hadházi): Paródia és irodalom. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 6./

Előadásaikkal párhuzamosan színházi fesztiválokat és a közönség számára is nyitott műhelyeket ígér több erdélyi magyar színház. Áprilisban a legrangosabb európai színházi szövetség, az 1990-ben alakult Európai Színházi Unió (UTE) teljes jogú tagjává fogadta a Kolozsvári Állami Magyar Színházat, amely a bukaresti Bulandra Színházzal közösen szervezi meg az Európai Színházi Unió 17. fesztiválját. A nagyszabású rendezvény november 2. –december 18. között várja az érdeklődőket. A magyar színház társulata a Tompa Gábor rendezte III. Richárddal és a Három nővérrel vesz részt az eseményen, ismét színpadra kerül az Andrei Serban rendezte Ványa bácsi, valamint Silviu Purcarete népszerű operarendezése, a Gianni Schicchi is. A kincses városban jelenleg zajlik a hetedik Johann Strauss Nemzetközi Fesztivál, amelynek idén a Magyar Opera ad otthont. Szép Gyula, az intézmény aligazgatója közölte, élénk érdeklődés kíséri az eseményt. A szeptember 13-áig tartó fesztivál minden napján az ifjabb Johann Strausshoz kötődő hangversenyek, előadások lesznek. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata évadtervében ősbemutató, országos bemutató és mesejáték is szerepel. Kövesdy István igazgató, művészeti vezető beszámolt arról, hogy szeretnék ismét feléleszteni Vásárhelyen a közönségtalálkozók hagyományát, a másik terv egy drámaíróműhely létrehozása. Fennállásának 60. évfordulóját egy nemzetközi fesztivál megrendezésével ünnepli a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház: márciusban tartják a REFLEX Nemzetközi Színházi Biennálé első kiadását – mondta Bocsárdi László rendező-igazgató. A fesztivál neve a színház tükörtartó szerepére és az azonnali reagálásra utal. Erdélyi magyar és román társulatok részvételével zajló kortárs drámatalálkozóval kívánja emlékezetessé tenni a társulat fennállásának tizedik évfordulóját a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház. Minden bemutatott előadás után közönségtalálkozót tartanak. Az Aradi Kamaraszínház Alina Nelega Rudolf Hess tízparancsolata című darabját játssza. A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház két fesztiválra is tesz előkészületeket ebben az évadban: október 3–5. -én szervezik meg a Dance.movement.theatre nevű tánc- és mozgásszínházi fesztivált, a jövő év májusában pedig a Romániai Kisebbségi Színházak Kollokviumát. /Fesztiválok évada Erdélyben. = Krónika (Kolozsvár), szept. 9./

Évadkezdő eseményként díjakat adtak át a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház színpadán: az Erdős Irma-ösztöndíjat és -emlékgyűrűt idén ismét két fiatal, ígéretes színművész és két egykori pályatárs, tanítvány vehette át ünnepélyes keretek között, a Caligula helytartója című előadás előtti gálaesten. Szeptember 8-án az ünnepséget Kövesdy István rendező, a társulat művészeti igazgatója nyitotta meg, majd átadták a díjakat: Berekméri Katus színművésznőnek és Bokor Barna színművésznek dr. Erdős Bartha István adta át az Erdős Irma-ösztöndíjat. Az egykori pályatársak, tanítványok közül ez évben hárman kaptak emlékgyűrűt: Mózes Erzsébet és Kilyén Ilka színművésznő, illetve dr. Kovács Levente. Ezután kezdődött Székely János: Caligula helytartója című előadása. /Nagy Botond: Ösztöndíj és emlékgyűrű. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 11./

A kolozsvári Magyar Színházban szeptember 11-én Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára és Zilahi László, a nemzetpolitikai főosztályvezető helyettese emléktáblákat adott át a Nemzeti Jelentőségű Intézmények kategóriájába sorolt erdélyi intézetek képviselőinek. A Nemzeti Jelentőségű Intézmény emléktábláját a következő intézmények vették át (zárójelben a kitüntetést átvevő képviselőjük): Sapientia EMTE (Dávid László), Iskola Alapítvány (Nagy László), Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ (Dáné Tibor Kálmán), Erdélyi Múzeum-Egyesület (Egyed Ákos), Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (Veres Valér), Szövetség a szórványért (Lakatos András), Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (Lászlóffy Pál), marosvásárhelyi Teleki Téka (Lázok Klára), valamint az Eurotrans Alapítvány keretében tíz erdélyi magyar színházi intézmény, köztük a kolozsvári Állami Magyar Színház (Tompa Gábor) és a kolozsvári Állami Magyar Opera (Simon Gábor). /Ö. I. B. : Nemzeti jelentőségű intézményeket tüntettek ki. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának meghívására a városban vendégszerepel a budapesti Vidám Színpad A szerelmes hal című előadásával. A Kiss Csaba átdolgozásában és rendezésében színpadra vitt, Csehov-alapokon nyugvó előadást Magyarországon sikerrel játssza a társulat. /Színházi vendégjáték. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 12./

Megjelent Kákonyi Csilla marosvásárhelyi festőművésznő legújabb kisalbuma: A fény madarai /Gyergyószentmiklós, 2008/ Az előszónak is számító méltatás szövegét két rangos szerző jegyzi: Jánosházy György és Banner Zoltán. /B. D. : Félelem és szorongás között – a szépség erdejében. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./

A Homoródszentmártonhoz tartozó Bükkfalván szeptember 13-án felavatták a Román Viktor szoborparkot, melyet a 13 évvel ezelőtt elhunyt szobrászművész Marosvásárhelyen élő testvére, Román Elemér hozott létre. Hála Román Elemér mérnöki szaktudásának, tehetségének és művészi érzékének, semmit sem veszítettek eredeti üzenetükből. /Takács Éva: Felavatták a szoborparkot. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 15./

Kiköltözött a Teleki Téka épületéből a Román Akadémia marosvásárhelyi fiókszervezete, illetve a Ion Vlasiu-tárlat, ezáltal lehetőség nyílt a terjeszkedésre. A több mint 200 éves közkönyvtárnak az utóbbi években szűkössé váltak a tárolási felületei, egyre nagyobb gondot okozott a frissen beszerzett kötetek tárolása. /Antal Erika: Bővül a Teleki Téka. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./

Hét végén elkezdte a műsorsugárzást Románia vezető hírtelevíziója, a Realitatea TV marosvásárhelyi stúdiója. Az adó egyelőre román nyelven jelentkezett, de hamarosan elkezdődik a magyar nyelvű híradók gyártása is. A tervek szerint a negyedórás magyar nyelvű híradó hétköznaponként 17 órától jelentkezne. /Szucher Ervin: Napi magyar híradó. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./

A Duna TV-ben elhangzott Markó–Tőkés-párbeszédnek az ezután létesítendő brüsszeli magyar képviseleti iroda egyik sarkalatos tétele a közös álláspont kialakításának szükségessége. Kiss Péter kancelláriaminiszter ,,a kölcsönös be nem avatkozás" és ,,az egyenlő távolságtartás" marxista-leninista tételét hangoztatta. A kölcsönös be nem avatkozás tétele kimondottan a Kárpát-medencében az utódállamokba szétforgácsolt magyarság ellen irányult, s ennek legszorgalmasabb alkalmazói a magyar politikai vezetés és a kormányok voltak. Ebben a kérdésben Kádár János még Rákosinál is ,,jobban" teljesített, az 1957-es híres romániai látogatása és marosvásárhelyi beszéde a be nem avatkozás ürügyén megnyitotta az utat Romániában az 1956-os eseményekhez kapcsolódó brutális megtorlás és leszámolások előtt. /Sylvester Lajos: Beavatkozás vagy be nem avatkozás? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 16./

292 első éves hallgató kezdi meg tanulmányait Marosvásárhelyen a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Műszaki és Humán Tudományok Karán. Az egyetem a marosvásárhelyi felsőoktatási intézmények közül idén is elsőként nyitotta meg kapuit. A Sapientia nyolcadik tanévnyitóján dr. Szabó Béla, a csíkszeredai magyar konzulátus vezetője, illetve dr. Egyed Ákos akadémikus, az Erdélyi Múzeum- Egyesület elnöke is részt vett. Dávid László, az egyetem rektora mondott beszédet. A diákok nevében Porkoláb Brigitta, a Hallgatói Önkormányzat elnöke szólt az "újoncokhoz," majd dr. Hollanda Dénes dékán arról beszélt, idén négy szak akkreditációjára kerül sor. A megnyitót követően a Sapientia és az Erdélyi Múzeum-Egyesület együttműködési szerződést írt alá. /Nagy Székely Ildikó: Ismét elsőként kezdett a marosvásárhelyi Sapientia. EMTE– EME- együttműködés. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./

Pontosan száz évvel ezelőtt a városépítő dr. Bernády György polgármestersége idején rakták le az iskola főépületének alapjait – hangzott el Bálint István igazgató évnyitó beszédében szeptember 15-én a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum és a Református Kollégium ünnepségén. 52 elemi, gimnáziumi és középiskolai évfolyamon 1090 diák kezdte el a tanévet ebben az iskolában. Az év során felújítják a kémia-, biológia- és kis fizikalabort, a sportpályát, s átadják a negyedik informatika-laboratóriumot, amelynek bútorzatát a szülői bizottság támogatásával vásárolták meg. /(bodolai): "Iskolába ment a jövő". = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./

A budapesti Vidám Színpad Csehov–Kiss Csaba A szerelmes hal című előadásával vendégszerepel szeptember 16-17-én a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban. Az előadás premierje 2008 februárjában volt, azóta a darab visszhangos sikerrel szerepel a Vidám Színpad kisszínpadán, Nyíregyházán pedig a nemrég zárult Vidor Fesztiválon vívott ki elismerést. /Antal Erika: Vendégségben Vásárhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

Kilencvenéves korában, elhunyt Zsigmond Ferenc /Szentivánlaborfalva, 1918. dec. 5. – Marosvásárhely, 2008. szept. 12./ színművész, a kolozsvári Magyar Művészeti Intézet színművészeti kara és a kolozsvári, majd a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet alapító tagja. A kolozsvári Unitárius Teológiai Akadémián, majd a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanult. 1945–48 között hadifogoly volt a Szovjetunióban, szabadulása után a kolozsvári Magyar Művészeti Intézet színi fakultásának titkáraként és a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet főtitkáraként tevékenykedett, majd a marosvásárhelyi Színművészeti Intézet főtitkára és tanára volt. 1976-tól nyugdíjazásáig a marosvásárhelyi színművészeti akadémia Stúdió Színházának irodalmi titkáraként dolgozott. Közel 150 műsorfüzetet szerkesztett. 1944–1948 közötti naplótöredékei Hadifogságban /Kriteron, Bukarest, 1995/ címmel jelentek meg. /Elhunyt Zsigmond Ferenc színművész. = Krónika (Kolozsvár), szept. 16./ Zsigmond Ferenc neve örökre egybefonódott a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet kolozsvári és marosvásárhelyi történetével, melynek részese, formálója volt a kezdetektől. Az 1954-ben Marosvásárhelyre telepített Színiakadémia költöztetésében a hivatali ügyek intézésétől a bútorcipelésig szinte mindent magára vállalt. /Búcsú Zsigmond Ferenctől. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./

Emlékoklevelek átadása tette még ünnepélyesebbé a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Természettudományi és Művészeti karának évnyitóját Kolozsváron, szeptember 16-án. Az intézmény vezetői beszámoltak az eddigi megvalósításokról, a 2008–2009-es tanévben bekövetkező újításokról, az egyetem akkreditációs folyamatának további lépéseiről, valamint emlékoklevéllel jutalmazták mindazokat a helyi és magyarországi oktatókat, szakembereket, neves személyiségeket, akik nyolc esztendővel ezelőtt időt és fáradtságot nem kímélve munkálkodtak az egyetem megalapításán, a különböző szakok elindításán, életben tartásán. Jelenleg a kolozsvári karon több mint 200 diák tanul, 30 főállású oktató irányításával. Nyolcadik tanévéhez érkezett az Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (www.emte.ro), Kolozsváron pedig a hetedik évfolyam kezdhet tanulni a Bocskai-házban. Dávid László rektor a megvalósítások között megemlítette, hogy Marosvásárhelyen új campust adtak át, Csíkszeredában pedig egyetemi központot igyekeznek létesíteni. A támogatások kapcsán Dávid László elmondta: remélik, hogy a román kormány is melléjük áll majd, a magyarországi államvezetéshez hasonlóan, ráadásul a múlt héten a Sapientiát beválasztották a kiemelt fontosságú nemzeti intézmények közé. A Sapientia Alapítvány részéről Kató Béla elnök örömét fejezte ki, hogy van utánpótlás. Dr. Tonk Márton, a Természettudomány és Művészeti kar dékánja kiemelte: sorsdöntő évnek néz elébe a Kolozsváron működő kar, hiszen hamarosan kezdeményezik az akkreditácót, amely folyamat végeredményeképpen Erdélynek lesz végre teljes értékű, önálló magyar tudományegyeteme. A megnyitó záróakkordjaként emlékoklevelet adtak át dr. Mócsy Ildikónak, a környezettudományi kar egyik alapítójának, aki 6 éven át tanszékvezetőként is tevékenykedett. Ugyancsak oklevelet kapott dr. Xantus Gábor, dr. Kékedy Nagy László, dr. Imecs Zoltán, dr. Farkas György, Elkán György, dr. Szilágyi Pál, dr. Angi István, dr. Bolla Csaba, dr. András Szilárd, dr. Majdik Kornélia, dr. Molnár Géza, dr. Muzsnay Csaba, dr. Papp Judit, dr. Sándor József, dr. Újvárosi Lujza, Wanek Ferenc, dr. Weisburg Tamás és Mózer Zoltán. /S. B. Á. Sapientia: kis egyetem, nagy lehetőségekkel. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./