Még a nyáron beindítja adását az Erdély Televízió – jelezte Nagy Zsolt, a televíziót működtető Janovics Jenő Alapítvány elnöke. Marosvásárhelyen minden készen áll a televízióadás elindítására a jól felszerelt médiaközpontban, melyet Szepessy Előd igazgató mutatott be. A háromszintes épületben az irodák mellett egy nagyobb gyűlésterem is helyet kapott, a rádióstúdióban már dolgoznak. A tévéstúdió is elkészül hamarosan. A tíztagú szerkesztőség egyik része már megkezdte a munkát, a másik része továbbképzőn vesz részt. A médiaközpontból június 16-tól rádióadást sugároznak, egyelőre az interneten. /Antal Erika: Erdélyi „próbatelevízió” = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

A Marosvásárhelyen élő Kolozsvári Puskás Sándor szobrászművész igazi polihisztor: most jelent meg néhány éve napvilágot látott szakácskönyvének – Varázspálcám fakanál – bővített változata. Az immár 80 éves Kolozsvári Puskás Sándor 64 éve szobrászkodik. „Nem érzem a koromat. Legfeljebb az a baj, hogy kicsit fáradékony vagyok” – mesélte. Kolozsváron született, ott élt – idézte a múltat. „Mátyás Mátyás professzor segített a világra, a Szent Mihály-templomban kereszteltek, és mikor Márton Áron egyéves püspök volt, akkor bérmált engem. ” A Kolozsvári nevet 1955-ben vette fel, mert nem tudta kiharcolni, hogy magyarosan írják a Puskás nevet. Újabb kötete a szobrairól fog szólni, több mint kilencven szobor reprodukciója lesz a kötetben. Több műve Bukarestben a Nemzeti Galéria gyűjteményét gazdagítja, a kolozsvári, marosvásárhelyi, csíkszeredai, székelykeresztúri, zetelaki, nagyszalontai múzeumokban is találhatók szobrai. Bethlen Gábort ábrázoló szobrát Gyergyószárhegyen, a Bethlen-bástyában helyezték el. A csodálatos Székely madonna egyik példánya egy csíksomlyói gyűjtemény része, a másik pedig a Zetelaki Múzeumban várja látogatóit. /Máthé Éva: Szakács, művészi szinten. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./

Száz éve jelent meg az egyetlen magyar nyelvű, református kiadású Képes Biblia, amelyet Tóthfalusi József vártemplomi református lelkipásztor szerkesztett. Erre emlékeznek június 22-én, vasárnap Marosvásárhelyen, a Vártemplomban. Az emlékünnepség keretében a magyar bibliafordításról tart előadást dr. Bustya Dezső nyugalmazott lelkész, Tóthfalusi Józsefről pedig Berekméri Árpád Róbert egyházi levéltáros beszél. Tóthfalusi József, a nagyenyedi teológia végzettje, 1893-tól püspöki titkár volt, 1895-ben került Marosvásárhelyre. Olyan híres pap volt, hogy az 1909-es, 400 éves Kálvin-évfordulón Erdély részéről ő koszorúzott Genfben. Életműve legmaradandóbb darabja a Nagy Képes Biblia, amely ezernél több illusztrációt tartalmaz, köztük számos híres festmény színes reprodukcióját. /B. Z. : Százéves a Marosvásárhelyi Képes Biblia. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 19./

Marosvásárhelyen bemutatták a háromnyelvű Parazitológia atlaszt, amely a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem két oktatójának évekig tartó munkáját tükrözi. A könyv az emberben élősködő lények változatos világáról ad képet. A román, magyar és angol nyelvű atlasz szerzője dr. Fazakas Béla, a mikrobiológiai tanszék parazitológiai diszciplínájának konzulens professzora, szerzőtársa dr. Barabás-Hajdú Enikő egyetemi adjunktus, munkásságának folytatója. A könyv az Editura University Pressnél jelent meg. /(b.): Látható és láthatatlan ellenségeink. Parazitológia atlasz. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 19./

Milyen volt az elsők között járni a marosvásárhelyi Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemre, erről beszélt két végzett öregdiák, Szabó Csongor és Kovács Zsolt automatizálási mérnök. Mindketten 2001-ben felvételiztek, ők még nem a bolognai rendszerben tanultak, ezért öt évig tartott a képzés, 2006-ban végeztek. Kovács Zsolt elmondta, hogy a diploma megszerzése után felvették egy céghez. Azóta második munkahelyén van, automatizálási mérnökként. Szabó Csongornak is hamar sikerült elhelyezkednie, rendszermérnökként. Az egyetemen tanultakkal jól elboldogultak. A magyar nyelvű, magas színvonalú oktatás miatt jó a Sapientián tanulni. A szakkifejezéseket románul és nemzetközi nyelveken is megtanítják. /Lepácsek Katalin: Öregdiákok, ha visszatekintenek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 20./

Június 20-án sajtótájékoztatón Kolozsvári Zoltán, Benedek István és Dávid Csaba városi tanácsosok elítélték Dorin Florea polgármester viselkedését és a marosvásárhelyi tanács alakuló ülésén használt alpári stílusát. Dávid Csaba kiemelte, az RMDSZ mindig civilizált hangnemet használt, remélve, hogy ezáltal előbbre vihetik a város ügyeit. Az RMDSZ-frakció elvárja, hogy a polgármester tisztelettel bánjon vele. Kolozsvári Zoltán szerint Dorin Florea „olyan kifejezéseket használt, amelyek semmiképpen nem megengedettek, nem egy tanácsteremben, hanem még egy szűkebb megbeszélésen sem”. Ezt a hangnemet visszautasította. Nem fogják eltűrni, hogy bárkit is megalázzon közülük, mert teljes legitimitással a város lakosságát képviselik, „azt a 75 százalékot, aki nem rá szavazott”. – Oda kell figyelni a magyarság speciális igényeire isA 10 RMDSZ-tanácsos és a két liberális többséget alkot a helyi tanácsban. A város közös problémáin túl oda kell figyelni a magyarság speciális igényeire is. /Mózes Edith: AZ RMDSZ elutasítja a polgármester alpári hangnemét. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./

Marosvásárhelyen az önkormányzatban minden feltétel adott egy négyéves politikai állóháborúhoz. Dorin Florea polgármester és a demokrata képviselőcsoport számára nem volt könnyű elfogadni az RMDSZ–PNL-többség döntését. A demokraták összeesküvést emlegetnek a város ellen. Az önkormányzati döntéshozatal rendje szerint a tanács diktál a polgármesternek és nem fordítva. Ez az alakuló ülésen működött, kérdés hogy a továbbiakban hogyan lesz. /Benedek István: Új idők kezdete? = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./

Június 20-án letette a hivatali esküt Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács megválasztott elnöke, megalakult a megyei tanács. Lokodi Edit elmondta: az elkövetkező négy évben reméli, jól együttműködik a megválasztott polgármesterekkel. A normalitás felé vezető első lépésnek nevezte azt, hogy Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere, is eljött az eskütételre. Az RMDSZ-frakció Szabó Árpádot, míg a PNL frakció Ciprian Dobrét javasolta az alelnöki tisztségekre, mindkettőjüket megválasztották. /Antalfi Imola: Lokodi Edit letette a hivatali esküt. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./

1958 áprilisában indult el útjára, de csupán a következő esztendő szeptemberéig látott napvilágot szülőhelyén, Marosvásárhelyt, havonként, a Művészet, ezzel az alcímmel: Színház, zene, képzőművészet, film. A beharangozó vezércikket a kinevezett főszerkesztő, Sütő András írta. A szerkesztőbizottságban ott volt Abodi Nagy Béla festőművész, Jagamas János zenetudós, Kovács György színművész és Tompa Miklós rendező-színigazgató. A színházi rovat vezetője jó ideig az a báró Kemény János volt, akit Sütő a mészégető kemencék mellől hozott be a szerkesztőségbe. A színház állt a lap érdeklődésének középpontjában. A Művészet munkatársai közé tartoztak azoknak az éveknek a legjobb tollú színházi, képzőművészeti, zenei kritikusai: Jánosházy György, Deák Tamás, Földes László, Oláh Tibor, Lőrinczi László, Páll Árpád, Halász Anna, Banner Zoltán, Lukácsy András, Ditrói Ervin, Gazda József és Pintér Lajos. Működött a cenzúra, kötelező volt a romániai és a szovjet „vívmányok” állandó népszerűsítése. Azután jött az átmeneti engedmények visszavonása, a Művészet felsőbb parancsra egyik napról riportlappá alakult át – Új Élet címen, így jelent meg – most már kéthetenként – egészen 1989 decemberéig, majd a kilencvenes években Erdélyi Figyelő címmel fejezte be pályafutását. (Nagy Pál: Volt akkor egy Művészet. Hitel /Budapest/, 2008. június). /B. D. : Egy kérészéletű folyóiratról. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./

Bartis Attila marosvásárhelyi születésű fiatal írónak számos kötete jelent meg. Korábban Nyugalom című regénye látott napvilágot román nyelvű fordításban (Tihnea), most pedig A séta jelent meg Plimbarea címen, a kolozsvári Marius Tabacu fordításában, a bukaresti Polirom Kiadónál. Ennek Marosvásárhelyen volt a bemutatója, a várbeli 74 Színház kávézójában, több román értelmiségi jelenlétében. Silviu Lupescu nyitotta a méltatások sorozatát. majd a szerző olvasott fel egy részletet a könyvéből magyarul, utána ugyanezt tette román nyelven a fordító. /Nagy Botond: Mese az egyszerű, elmesélhetetlen meséről. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./

Meghalt Győrben Bardocz Barna ötvösművész, aki harminc évvel ezelőtt Székelyföldről indult, hogy a lelkébe tarisznyált útravalót, Erdély, a magyarság ősi kincseit saját ,,szavaival”, fémbe, fába, kőbe álmodott legendáival, míves-csodás alkotásaival, ékszereivel Győrnek, a világnak ajándékozza. Bardocz Barna ötvösművész – Benedek Elek szomszédjában –, Nagybaconban született 1946. október 10-én. Marosvásárhelyen, majd a budapesti iparművészeti főiskolán végezte tanulmányait. Bardocz Barnának a földi pályán 62 esztendő adatott. Haza akart térni a székely hegyek közé, most végleg hazaért... /A míves csodák mestere hazatért (Elhunyt Bardocz Barna). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 21./

Két marosvásárhelyi huszártiszt naplójából, emlékirat-töredékeiből, illetve tiszttársaik napló-, feljegyzés-, szemtanújelentésének töredékéből, hadijelentésekből és más forrásokból egybeírt történet kerekedett ki Koszta István nemrégiben megjelent Huszártörténet című könyvében. A kötet magánkiadás, a csíkszeredai Tipographic nyomdaüzemében készült. A törzsanyag jelentős része a m. kir. marosvásárhelyi 9. huszárezrednek a háborúban való részvételről szól, az elfelejtett marosvásárhelyi 9. huszárezred regényes története. A terjedelmes kötet előszavát dr. Balla Tibor alezredes, hadtörténész, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum bécsi kirendeltségének helyettes vezetője írta. /Huszártisztek naplója. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 21./

Megalakult Marosvásárhelyen a Sütő András Baráti Egyesület Nagy Pál irodalomtörténész elnökletével, melyre Kolozsvárról, Sepsiszentgyörgyről és Debrecenből is érkeztek értelmiségiek. A szervezetet az elnökkel együtt Borbély László politikus, Demeter József szászrégeni református lelkész, Gálfalvi Zsolt publicista, Kincses Előd ügyvéd, Szalkay József közgazdász és Székely Emese tanár, iskolaigazgató hozta létre. „Minden eszközzel támogatni szeretnénk a mezőségi gyerekek magyar nyelvű oktatását, és azt is kezdeményezzük, hogy utcákat, iskolákat nevezzenek el az íróról, szobrot állítsanak neki a magyarlakta településeken” – mondta Demeter József lelkész, az író unokatestvére, az egyesület kezdeményezője. Az író emlékére létrehozott egyesületnek bárki tagja lehet, aki elfogadja annak célkitűzéseit. Bertha Zoltán debreceni egyetemi tanár, irodalomkritikus Sütő András sajátos látásmódú, biblikus stílusú, világirodalmi jelentőségű színdarabjait és műfajteremtő szerepét emelte ki. Cs. Nagy Ibolya debreceni szerkesztő, irodalomkritikus beszámolója szerint a magyarországi Helikon Kiadó elkezdte a teljes életmű kiadását, az első kötet már megjelent. Cs. Nagy Ibolya Ablonczy Lászlóval, a Sütő-monográfia írójával szerkesztette Sütő András utolsó, a Hétvégi hajrában című publicisztikakötetét. Először Debrecenben neveztek el utcát a pusztakamarási íróról, Advent a Hargitán című drámáját pedig hamarosan bemutatják Írországban. Nagy Pál szerint az író népszerűsége nem csökken, bár életében és halála után is lejárató kampányok folytak ellene. A közgyűlésen bemutatták Székely Ferenc, az erdőszentgyörgyi iskolaközpont könyvtárosa, Sütő András unokatestvére által összeállított Nyolcvan nyugtalan esztendő /Mentor Kiadó/ című kötetet is, amely az író nyolcvanadik születésnapja alkalmából rendezett megemlékezésen elhangzott méltatásokat tartalmazza. /Máthé Éva: Az író hagyatékát ápolják. = Krónika (Kolozsvár), jún. 23./ – Sütő András sokat tett azért, hogy a magyar szellem, a magyar lélek és a nemzetegység spirituális temploma fölépüljön – hangsúlyozta dr. Bertha Zoltán. „Ha porból lettünk is, emberként meg nem maradhatunk az alázat porában”. Sütő András szállóigék seregét hagyta ránk: A fű lehajlik a szélben, és megmarad. Addig élünk, amíg módunkban áll visszafelé tekinteni. Nyelvéből kiesve létének céljából is kiesik az ember. A szabadság nem külsőség, hanem a belső ember. Ott kezdődik az ember, amikor összetéveszti magát mindazzal, amitől megfosztották. Úgy cselekedjünk, hogy megmaradjunk. Maradok, másként nem tehetek. Vagyunk, akik voltunk, leszünk, akik vagyunk. Maradunk, ahol voltunk, és leszünk, ahol vagyunk. Népének, közösségének halhatatlan szószólója volt. Azt jelenti számunkra Sütő András, hogy a XXI. században, a harmadik évezredben is folytatódik az a klasszikus nemzeti sorsirodalom, amely – csak a XX. században – Adytól Németh Lászlóig, Illyés Gyuláig, és tovább, Kányádi Sándorig és Csoóri Sándorig ívelt. Sütő András életműve folytatás is, a nagy elődök folytatása, és további példa, útmutatás, intelem, közösségi, kollektív parainesis. – Sütő munkássága temploma lesz a magyar önismeretnek és önszemléletnek – fejtette ki dr. Bertha Zoltán. Cs. Nagy Ibolya irodalomkritikus, Sütő András több kötetének szerkesztője arról számolt be, hogy milyen könyvei jelentek meg az író halála óta. Nagy Pál ismertette az itthon és Magyarországon megjelent Sütő-könyveket, kiemelve a Helikon Kiadó által gondozott életműsorozat elindítását, majd bemutatta a Sütő emlékének adózó legfrissebb kiadványt, a Nyolcvan nyugtalan esztendő című kis kötetet, amely a Mentor Kiadó jóvoltából az író 80. születésnapján (tavaly) a marosvásárhelyi emléktábla-avatáskor és a pusztakamarási emlékezésen elhangzott beszédeket, előadásokat, leveleket, üzeneteket foglalja magába, Székely Ferenc szerkesztésében. Az író rádiós vallomásait, interjúit tartalmazó hangtár létesítését javasolta Jászberényi Emese. Dáné Tibor Kálmán országos EMKE-elnök a kolozsvári Szabédi-ház példájára hivatkozva ajánlotta föl segítségét az írói hagyatékok feldolgozásában, amennyiben létrejön a Sütő András-emlékház és művelődési központ, melynek létesítését Tófalvi Zoltán is szorgalmazta. Tófalvi felajánlotta a Sütővel készített filmanyagot a Háznak. Vetési László tolmácsolta az amerikai magyarság támogatási szándékát a hagyaték és az életmű ápolásában és megőrzésében. Papp Kincses Emese Sütő András-prózadíj létrehozását javasolta. /Bölöni Domokos: Megalakult a Sütő András Baráti Egyesület. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 23./

Elfogadta Tőkés László tárgyalási felkérését az RMDSZ elnöke. Várhatóan július elején sor kerül a Tőkés László és Markó Béla közötti megbeszélésre, amelyen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az RMDSZ elnöke a romániai helyhatósági választások eredményét, valamint az erdélyi magyar együttműködés megteremtésének esélyeit elemezné. Tőkés arra kérte az RMDSZ vezetőségét, vizsgálják felül „hatalmi optikájukból” eredő helyzetmegítélésüket. Válaszlevelében Markó Béla július 3-át vagy 5-ét, helyszínként pedig a marosvásárhelyi Bernády-házat ajánlotta Tőkésnek. /Rostás Szabolcs: Markó Béla is egyeztetne. = Krónika (Kolozsvár), jún. 24./ Markó Béla, az RMDSZ elnöke Tőkés Lászlóhoz írt nyílt levelében válaszolt Tőkés László személyes találkozót javasoló levelére, kifejtve, ő is hasznosnak tartja a kialakult helyzet megvitatását. /Markó július 3-án találkozna Tőkéssel. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 24./

Június 21-én Marosvásárhelyen kiosztották a budapesti Bolyai Alapítvány egyetemi oktatóknak és hallgatóknak szánt díjait illetve a torontói székhelyű Orbán Balázs Alapítvány ösztöndíjait, amelyet szociális támogatásnak szánnak a pályázaton részt vevő egyetemi hallgatóknak. Nem lehet külön-külön erdélyi, anyaországi magyarságról beszélni, mára már elengedhetetlenné vált a Kárpát-medencei összmagyarságban gondolkodni. Ezt teszi a Marosvásárhelyről elszármazott értelmiségiek csoportja, akiket az Erdélyt elhagyó emberek lelkében élő lelkiismeret-furdalás ösztönöz arra, hogy a megemlékezések, közös rendezvények mellett segítséget nyújtsanak a határokon túl élő egyetemi oktatóknak, hallgatóknak és diákoknak – hangzott el dr. Szász István Tas, a Bolyai Alapítvány megbízott képviselőjének. bevezetőjében. Az alapítvány Bolyai-díját az idén Boros Kinga, a Színművészeti Egyetem gyakornoka, Kentelky Endre, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusa, Pap Zsuzsanna, a MOGYE tanársegéde és öt hallgató Andó Réka, Jákó Zsuzsanna, Baki László- Béla, Antal Mónika és Gecse Ramóna vehette át. A torontói magyarság támogatását a torontói Orbán Balázs Társaság közvetítésével, amely 15 éve vállalta ezt a feladatot, dr. Jung János egyetemi tanár nyújtotta át a Diákszövetséggel és a Stúdium Alapítvánnyal közösen kiválasztott hét egyetemi hallgatónak. /(bodolai): Átadták a Bolyai és Orbán Balázs ösztöndíjakat. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 24./

Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Gimnázium tanulói szerkesztik a Transz Bolyai Rádiót, melyben iskolai hírek és sok-sok zene hallható. Az iskola vezetőségének, a saját gyűjtésnek köszönhetően műszaki felszereléssel berendezett stúdióban dolgoznak. A Transz Bolyai Rádió főszerkesztője Ilyés Enikő, főtechnikusa Szabó Bernadett, mindketten az iskola diákjai. László József fizikatanár húsz szerkesztőt és húsz technikust irányít a rádiós munkában. /Antal Erika: Ízlésformáló sulirádió. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

Marosvásárhelyen, a Teleki Téka reneszánsz kiállításának megnyitóján Kovács Bányai Réka könyvtáros elmondta, olyan emberek alkotásait tekintheti meg itt a látogató, akik együtt mulattak Mátyás királlyal, akik bírálták őt, illetve akiket üldözött, de akiknek műveit összegyűjtötte az igazságos uralkodó. Ilyen volt Janus Pannonius is, az ő költeményeit három évszázad múlva a könyvtáralapító Teleki Sámuel 30 éves munkával gyűjtötte kötetbe, és nyilvánosságra hozta. A reneszánsz könyvművészetből is ízelítőt nyújtó, magyar, olasz és litván könyvkötéseket bemutató tárlat egyik legértékesebb példánya az Egyesült Államokban őrzött egyetlen erdélyi korvina másolata. /Nagy Székely Ildikó: Déli fény a Telekiben. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 24./

Indulatokat szított az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetében a választási kampány. Az RMDSZ tíz marosvásárhelyi körzeti vezetője írta alá azt a beadványt, amelyikben kifogásolják Borbély László polgármesterjelölt kampánystratégiáját. A választási versenyben alulmaradt Borbély úgy vélte, az aláírók a hozzá nem értésüket próbálják leplezni a beadvánnyal. „Nem tartom jónak, hogy a sajtó nyilvánossága előtt zajlik a választási kampány visszásságainak a megvitatása. Fogalmam sincs, hogy került ki a levelünk a sajtóba” – nyilatkozta Gál Éva, a marosvásárhelyi VIII. RMDSZ-körzet vezetője arra a beadványra utalva, amelyet az RMDSZ országos és megyei vezetőihez intéztek, és amelyben Borbély László marosvásárhelyi polgármesterjelölt kampányát bírálták. A június 8-án kelt levélben az aláírók állítják: a körzetek egyes jelöltállító gyűlésein minősíthetetlen dolgok történtek. „Szervezett csoportok terrorizálták a gyűléseket, a fizikai fenyegetéstől sem riadtak vissza, s egy esetben tettlegesség is történt, amikor a III-as körzetben meglökdösték a házigazda református lelkészt és a körzeti elnököt. A VIII-as körzet választmánya – tartva a választásokra kiható negatív következményektől – levélben tájékoztatta mindezekről Markó Béla szövetségi elnököt, a levélre azonban nem érkezett válasz. ” Azt is kifogásolták, hogy Borbély László és kampánycsapata követelte a választási biztosok lecserélését. Az aláírók szerint Borbély László független jelöltként viselkedett. A tanácsosjelölteket nem vonta be a kampányába, kizárólag egyéni plakátjai voltak. Mi több, bírálta is a városi tanácsot, holott abban az RMDSZ-t képviselte a többség. A levelet dr. Benedek István, Klementisz János, Zöld István, Papp Mária, Gráma János, Gál Éva, Török Gáspár, Szász Lajos, Szakács János és Szilágyi László írta alá. „Nekem nincs szükségem közleményekre. A megyei képviselők gyűlésén vizsgálat indítását fogom kérni az ügyben” – nyilatkozta minderre Borbély László. /Máthé Éva: Borbély Lászlót hibáztatják. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./

A napokban nyilvánosságra került az a levél, amelyet az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete, illetve az Elnökök Konzultatív Tanácsa nevében 9 körzeti elnök írt alá, és amelyben „a választásokat megelőző és a választások alatti történéseket” kívánták Markó Béla szövetségi elnök, az SZKT és a TKT állandó bizottságai, a Maros megyei ügyvezető elnökség és Kelemen Atilla megyei elnök tudomására hozni. A levélírók Borbély Lászlót és csapatát tartják felelősnek azért, hogy az RMDSZ elveszítette többségét a városi tanácsban. Az aláírók szerint a jelöltállító gyűléseken „szervezett csoportok terrorizálták a gyűléseket”. Az újságíró nem levélírókat, hanem a „legkompetensebbeket” kérdezte, dr. Kelemen Atillát, a megyei szervezet elnökét és Borbély Lászlót. Kelemen Atilla feleslegesnek tartja ezt a vitát, mondván, Borbély László kampánya profi kampány volt. Nem bűnbakot kell keresni, magyarázta. Borbély László szerint a levélírók elrugaszkodtak a valóságtól. Borbély úgy látja, nem volt túlzás a szavazóbiztosok nagy részének a kicserélése. /Mózes Edith: Bűnbakkeresés RMDSZ-módra. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./

A korábbi évekhez hasonlóan idén is június utolsó napjaiban szervezik meg a 6. Csűrszínházi Napokat a ferences templomáról és kolostoráról híres Mikházán. A június 27-én rajtoló mulatság nemcsak színházi, bábszínházi előadásokkal, hanem lovasbemutatóval, képzőművészeti kiállításokkal is várja a látogatókat. Szélyes Ferenc marosvásárhelyi színművész, a rendezvény kezdeményezője a magyarországi Művészetek Völgye mintájára álmodta meg mindezt. A Csűrszínházi Napok képzőművészeti kínálatát Kákonyi Csilla festőművész és férje, Bálint Zsigmond fotóművész közös tárlata biztosítja. A Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar Kodály Háry János című daljátékát adja elő, majd a marosvásárhelyi Szivárvány Alapítvány együttese és a budapesti Erkel Ferenc Néptáncegyüttes lép fel, végül a Gruppen Hecc társulat kabaréja következik. Másnap a magyarországi Forrás Színház és a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház művészei lépnek fel. Az utolsó napon, vasárnap a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház Haragos úr a bábszínházban című előadása zárja a rendezvényt. /Máthé Éva: Csűrszínház – hatodszor. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./

„Ember nem kaphat szebb elismerést, mint amit egy közösségtől kap” – mondta június 25-én Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, amikor Pro Urbe díjat vett át Marosvásárhelyen. Szili Katalin a díjátadás előtt helyi elöljárókkal, politikusokkal és az egyházak képviselőivel találkozott. A magyarországi politikusnak a város érdekében kifejtett tevékenységéért ítélték oda az elismerést. Romániában Marosvásárhely az első város, amely kitünteti Szili Katalint – hangzott el a díjátadáson. /Antal Erika: Pro Urbe díj Szili Katalinnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

A magyar nemzetiségű marosvásárhelyi lakosok szerint egyre inkább háttérbe szorulnak a magyar rendezvények a városnapokon, az önkormányzat most magyar személyiségeket is kitüntetett. Egyelőre román nyelvű plakátok hirdetik, és szinte kimondottan a román fiatalságnak szóló koncerteket. A Krónika napilap és számos magyar nemzetiségű vásárhelyi lakos panaszára reagálva, Csegzi Sándor alpolgármester számadatokkal próbálta cáfolni azt a felvetést, miszerint a városnapokról egyre inkább kiszorulnak a magyar jellegű rendezvények. Szerinte az esti órákig egyenlő a magyar és a román kulturális rendezvények aránya, este azután több román énekes és együttes koncertezik. Csegzi a Bolyai-bulit, az EMKE gazdag kínálatát, a délutáni népművészeti programokat, a sportvetélkedőket, a főtéri kiállításokat emelte ki. Június 25-én zártkörű rendezvény keretében átadták a díszpolgári címeket és a Pro Urbe díjakat. Előbbire Kovács Levente rendezőt, a Színművészeti Egyetem dékánját és Valentin Marica írót, a Marosvásárhelyi Rádió főmunkatársát javasolta az önkormányzat. Az idegen állampolgárként Marosvásárhelyért sokat tevők sora az idén Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével és Hóbor Erzsébettel, a Zalaegereszeg–Marosvásárhely Baráti Társaság vezetőjével gazdagodott. /Szucher Ervin: Etnikai egyensúly, csak az esti órákig. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./

Csak románul kapták meg a kérdéssort a Sapientia – EMTE marosvásárhelyi karának végzős kommunikációs hallgatói azon a próbavizsgán, amelyet nemrég tartottak számukra. Így az eredmények is elmaradtak a várakozásoktól. A szak koordinátora, Ármeán Ottília szerint most már biztos, hogy Csíkszeredában kell számot adniuk tudásukról, és az is, hogy magyarul is megkapják a tételeket. A Sapientia Kommunikáció és Közkapcsolatok szakának végzősei ettől az évtől nem a kolozsvári Babes–Bolyain záróvizsgáznak, hanem a Bukaresti Tudományegyetem Újságíró- és Kommunikációtudományok Karán. A szigorított akkreditációs feltételek miatt kényszerült erre a lépésre a tanintézet, februárban viszont megígérték: ez nem jelenti azt, hogy román nyelven kell vizsgázniuk a hallgatóknak. /Szász Cs. Emese: Sapientia: magyarul is megkapják a záróvizsga tételeit a végzősök. = Csíki Hírlap (Csíkszereda), jún. 26./

Ballagás a marosvásárhelyi vegyes tannyelvű középiskola udvarán. Az iskola igazgatója beszédére figyelnek. Azután a magyar tagozatért felelős aligazgató veszi át a szót. A diákok, akik nem értik, talán nem is akarják érteni a szöveget, vidám beszélgetésbe kezdenek, s pillanatok alatt akkora lesz a hangzavar, hogy csak az aligazgató szájmozdulatai láthatók. A tanárok nem szólnak rá a gyerekekre. A szégyentől és dühtől kipirosodva az aligazgató abbahagyja a beszédet. A román tagozat nevében szóló végzős következik, de amikor a magyar tagozatot képviselő diák búcsúzik, újra elszabadul a féktelen jókedv. Diákok és szülők egy része indul csalódottan haza, s az ünneplésbe, amelyre hónapok óta készülnek, a keserűség vegyül. A többség miért ragaszkodik a vegyes iskolákhoz? Hogy alkalma legyen megszégyeníteni a másik felet. Hol van a tolerancia? Tanulva az idén (is) történtekből – jövőben külön, „szeparatista” módra kellene megszervezni a ballagást. /Bodolai Gyöngyi: Együtt vagy külön? = Népújság (Marosvásárhely), jún. 26./

Az anyanyelv megőrzését, a kisebb-nagyobb csoportok szervezésének segítését tűzte ki célul a Művelődés című közművelődési folyóirat. A kolozsvári lapot tizenhét éve Szabó Zsolt főszerkeszti, aki elmondta, napjainkban a színjátszó csoportok és a kórusok jelentősek, utóbbiak talán szervezettebbek, mert az egyházközségekben újraalakultak a dalárdák. Marosvásárhelyen jelenleg kántorképző működik, amelynek végzősei az egyházközségekben szorgalmazzák a közös éneklést. Háromszéken és Hargita megyében is jelentős értéket képviselnek a kórusok. Fontos szerep jut a képzőművészetnek is, nyáron számos művészeti alkotótábort rendeznek. A közösség igényét jelzik a kórustalálkozók, mint például a Nyárád menti, Küküllő menti rendezvények, vagy Kalotaszegen az évek óta rendkívüli népszerűségnek örvendő tordaszentlászlói kórustalálkozó. A tanuló ifjúságot a Magyar Diákszínjátszók Szövetsége (Madipo) fogja össze. Szilágycseh lelkes csapata oroszlánrészt vállal a diákszínjátszók találkozóinak megszervezésében. A Sepsiszentgyörgyön működő Jádzó Egyesület munkája is kiemelkedő. A Művelődés folyóirat neveli a közművelődés utánpótlását. Tavaly, év végén a néprajz, helytörténet és művelődéstörténet ifjú szakemberjelöltjei számára hatodik alkalommal tartották a háromnapos Tudományos Diákkörök Erdélyi Konferenciáját (Tudek) Kolozsváron. A Művelődés februári és márciusi számának Műhely rovatában kilenc résztvevő dolgozatát közölték. Az Erdélyi Múzeum-Egyesülettel (EME) együttműködve bekapcsolódtak a Kolozsváron és Tordán szervezett konferenciák munkálataiba is, Aranyosszékről, Tordáról és Torockóról elhangzott előadásokból három lapszámnyit közölt a Művelődés. A konferencia teljes anyagából készült, Keszeg Vilmossal közösen szerkesztett Aranyos-vidék magyarsága című könyv a Kriterion Kiadónál jelent meg. Eredményesnek bizonyult a Mezőség hagyományait feltáró tavalyi konferencia is, amelynek szövegeiből remélhetőleg testes kötet lesz majd. Ugyanakkor értékes munka folyik a nagyenyedi és székelyudvarhelyi diákműhelyekben is. A Művelődés folyóirat nyáron a képzőművészeti táborokkal való együttműködésre fekteti a hangsúlyt. Csepei János, Zilahon élő mérnök szülőfalujában, a Szilágy megyei Ippen kezdeményezett alkotótábort 1996-ban, azóta szoros kapcsolat alakult ki a Művelődés és az IPPART között. Idén Sólyomkőváron augusztus 10–20. között gyűlnek össze a határon inneni és túli képzőművészek, hogy aztán Szent István napján megnyissák az új műveiket bemutató tárlatot. A tábor szakmai vezetője Szabó Vilmos zilahi festőművész. /Bajai Ernő: Eredmények és tervek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./

Marosvásárhelyen a Bernády Házban megnyílt a Csíkszeredából Magyarországra áttelepült két alkotó, Bakos Erzsébet textilművész és Ferencz Ernő szobrászművész közös kiállítása. A tárlat méltatását az egykori iskolatárs, majd kolléga és barát, Márton Árpád csíki festőművész vállalta el. Bakos Erzsébet monumentális mértékű, csodálatos szőnyegszövése már első, csíkszeredai kiállításán fantasztikus volt, emlékeztetett. /Nagy Botond: Színekben szőtt kárpitok. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 26./

Július 5-én ül le tárgyalni Markó Béla az RMDSZ és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke Marosvásárhelyen. A püspök Toró T. Tibor képviselő közvetítésével azt üzente, elfogadja az RMDSZ elnöke által felajánlott egyik időpontot, s a javasolt tárgyalási helyszínt, a vásárhelyi Bernády-házat. /Cs. P. T. : Markó–Tőkés jövő hétvégén. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./

„Részemről nem volt és nincs is semmiféle konfliktus, a hozzáértők szerint nagyon erős kampányt folytattunk, az emberekhez szóltunk” – jelentette ki Borbély László marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján a nemrég nyilvánosság elé került levéllel kapcsolatosan, amelyben tíz városi RMDSZ-körzet vezetője azzal vádolta meg, hogy egyszemélyes kampányt folytatott, nem vonta be a tanácsosjelölteket. Szerinte a városi szervezetnek közelebb kell kerülnie az emberekhez. Borbély bírálta a szervezeteket: nem jártak tagdíjat begyűjteni, nem állnak szóba az emberekkel, kevés rendezvényt szerveztek. /Antal Erika: Reformot sürget Borbély. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./

„Szerintem profi volt a kampány!” – így reagált marosvásárhelyi választási veresége utáni első sajtótájékoztatóján Borbély László a kampányát bíráló marosvásárhelyi körzeti RMDSZ-elnökök beadványára. A beadványról Borbély a Krónika kérdésére elmondta, az eddig átvizsgált adatok azt bizonyítják, kampánycsapata kapcsolatban volt a körzetekkel. Elismerte, konfliktust váltott ki, hogy a kampánystábja fiatal tagjai szerettek volna helyzetbe kerülni a körzetekben. Arra a kérdésre, hogy miért nem készültek olyan plakátok, amelyeken a polgármesterjelölt együtt van a tanácsosjelöltekkel, Borbély visszavágott: „Én is elvártam volna, hogy a városi tanácsosjelöltek meghívjanak egy közös fotó elkészítésére. ” /Máthé Éva: Borbély elutasítja a vádakat. = Krónika (Kolozsvár), jún. 27./

A választás után nem maradtak abba a viták, vannak kivonulások, nyilatkozatok, levélváltások. Az újságíró Borbély László mellé állt, ugyanis a marosvásárhelyi RMDSZ helyi vezetői azt mondják, hogy a megfelelő együttműködés hiánya gyengítette a kampány hatékonyságát. Az újságíró megkérdezte, miért nem jelezték ezt korábban, ha pedig jelezték, miért nem vette figyelembe véleményüket az általuk erőszakosnak nevezett kampánycsapat. – Szűcs László, a lap főmunkatársa nem vár sokat a Markó–Tőkécs-csúcstól. /Szűcs László: Szembenézés és kibeszélés. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./