Marosvásárhelyen a polgármesteri szék elvesztése után az önkormányzati testületben is kisebbségbe került RMDSZ-nek be kell érnie egy vagy két alpolgármesteri székkel. Kelemen Atilla megyei elnök szerint nem biztos, hogy az RMDSZ újabb négy évre bizalmat szavaz a két alpolgármesteri mandátumot letöltő Csegzi Sándornak. Dávid Csaba városi RMDSZ-elnök viszont úgy véli: az adott szót be kell tartani, az egyik szék Csegzit illeti. Dávid Csaba szerint a tíz bejutott tanácsos közül messzemenően Csegzi a legalkalmasabb a tisztség betöltésére. Csíkszeredában Antal Attila és Szőke Domokos marad továbbra is a város alpolgármestere. Az RMDSZ-nek 12, az MPP-nek hét tanácsosa nyert mandátumot az önkormányzatban, melynek alakuló ülése 10-én lesz. Papp Előd, az MPP polgármesterjelöltje szintén bekerült a városi tanácsba, de alpolgármesteri tisztségre nem pályázik. Bunta Levente, Székelyudvarhely RMDSZ-es polgármestere az alpolgármesteri tisztség betöltéséről várhatóan az MPP, illetve a Zöld Párt tanácsosaival folytatott, tárgyalásokon döntenek. Az RMDSZ 9, az MPP 8, a Zöld Párt pedig 2 tanácsosi széket tudhat magáénak az új önkormányzati képviselő-testületben. Az MPP kézdivásárhelyi szervezetének döntése értelmében Szarvadi József (MPP) foglalná el az alpolgármesteri tisztséget. Kézdivásárhelyen Rácz Károly, az MPP polgármesterjelöltje nyert, az új önkormányzati tanácstestület pedig 10 MPP-s és 9 RMDSZ-es képviselőből áll. A Brassó megyei önkormányzat 13 PD-L-s, 12 liberális, 7 PSD-s és két RMDSZ-es képviselőből áll. /Alkuk a székekért. = Krónika (Kolozsvár), jún. 9./

Tőkés András, a Magyar Polgári Párt alelnöke, a Maros megyei tanácselnöki jelölt sajtótájékoztatóján kijelentette: várakozáson aluli, de a körülményekhez képes mégiscsak jó eredményeket értek el a június 1-jei önkormányzati választásokon. Hozzátette: statisztikai lehetetlennek tartja, hogy megyeszinten mintegy 25 ezer szavazatot érvénytelennek nyilvánítottak. Tőkés András megyei tanácselnökjelölt és Berekméri Sándor megyei tanácsosjelölt közös sajtótájékoztatóján elhangzott: a helyhatósági választások eredményeit a második forduló után kiértékelik. Számítanak arra, hogy Gyulakután megszerzik a polgármesteri széket. Az MPP-nek 66 tanácsost sikerült bejuttatnia az önkormányzatokba, így „az MPP-nek sikerült az ötödik politikai erővé válnia a megyében”. Szponzoruk alig akadt, a párt első 3-4. helyezettjei a tanácsosi listákon összeadták fizetésüket, ebből finanszírozták a kampányt. „Országos szinten a magyar szavazatok 15 százalékát kapta az MPP, és nem hiszem, hogy ez az arány elhanyagolható lenne. Az RMDSZ kénytelen lesz tárgyalóasztalhoz ülni az MPP-vel az őszi parlamenti választások előtt” – jelentette ki Tőkés András. Szerinte nem igaz, hogy ha az MPP nem indult volna a választásokon, akkor azok a szavazatok automatikusan az RMDSZ-hez mentek volna. Ezt a marosvásárhelyi eredmények mutatják, itt az MPP nem indított ellenjelöltet Borbély Lászlóval szemben. Az otthonmaradottak mozgósítására kellett volna hangsúlyt fektetnie az RMDSZ-nek. /”Várakozáson aluli eredményeket ért el az MPP” = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./

Az utóbbi időben egyre több támadás éri a munkájukat végző újságírókat. Nem egy esetben a politikai-gazdasági élet közszereplői akadályozzák a közvélemény hiteles tájékoztatását. Ez történt június elsején Marosvásárhelyen is: a helyhatósági választásokról tudósító Katyi Antal, a Duna TV operatőre kameráját erőszakkal elvette egy marosvásárhelyi vállalkozó, amikor Katyi a kampánycsend megsértésén tetten érte, és lefilmezte őt. Az eltulajdonított kamera három nap után került vissza a tudósítóhoz, a kompromittáló felvételt tartalmazó kazetta nélkül. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete sajnálatosnak tartja, hogy a sajtószabadságot és a közvélemény tájékozódáshoz való jogát sértő támadás érte a munkáját végző újságírót. Felkéri a nyomozó és igazságszolgáltató szerveket, hogy a demokrácia alapjogai ellen vétőket példamutatóan vonja felelősségre. /Tiltakozik a MÚRE. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 9./

Június 7-én megbeszélést tartott a Bethlen Kata Diakóniai Központban a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB). A zárt ajtók mögött zajlott értelmiségi fórumot követően Kovács Lehel alelnök a sajtónak elmondta: a találkozót, melyre meghívták az RMDSZ, MPP, EMNT, SZNT és minden, a felsőoktatással foglalkozó hazai magyar civil szervezet képviselőit, a román parlamentnek benyújtandó, egy állami magyar nyelvű egyetem újraalapítását szorgalmazó törvénytervezet előkészítésére szánták. Állampolgári kezdeményezésként e hónap végéig véglegesítik a beadvány szövegét, a kezdeményező bizottságot július 15-ig hozzák létre. Az akció támogatására minimum százezer aláírást kell összegyűjteni, de a BKB reméli, ennél sokkal többet sikerül beszerezni, hiszen ugyancsak ebben az ügyben már 1994-ben az RMDSZ fél milliót gyűjtött be. Az őszi választások után felálló új román parlamentnek fogják benyújtani a törvénytervezetet. Kovács Lehel hozzáfűzte: az Európai Unióban a románság is kisebbséggé vált, ami remélhetőleg változtat a parlament szemléletén és a közfelfogáson. A törvénytervezet rövid, alig négy-öt soros lesz, és a szlovák parlament 2003/465-ös számú törvényét veszi alapul, amely a 2004-ben megnyílt komáromi Selye János Egyetem megalapításának jogi hátterét képezte. /Ö. I. B. : Törvénytervezet a Bolyai Egyetemért. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./ Nem lelt egyöntetű támogatásra az erdélyi magyar felsőoktatási intézmények vezetőinek körében az – az önálló magyar egyetem létrehozását célzó – törvénytervezet, amelynek kidolgozásáról a politikai szervezetekkel a Bolyai Kezdeményező Bizottság. Az ÚMSZ kérdésére, hogy az erdélyi magyar felsőoktatási intézmények vezetőit bevonják-e a tervezet kidolgozásába, a BKB alelnöke nemmel válaszolt. „Az egyetem megalapítása politikai döntésen, parlament által megszavazott törvényen múlik. Ha a jogszabály megszületik, természetesen be kell vonni a szakmát is a felsőoktatási intézmény létrehozásába” – magyarázta Kovács. „Nem lehet a házat a tetővel kezdeni. Előbb el kell jutnunk oda, hogy a továbblépés egyetlen útja az önálló magyar egyetem létrehozása legyen” – kommentálta a BKB szándékait Gáspárik Attila. A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem nemrégiben kinevezett rektora, szerinte a magyar középiskolai oktatás színvonalán kellene emelni. „Nem biztos, hogy szükség van önálló magyar egyetemre ahhoz, hogy értelmiségieket képezzünk Magyarországnak, Svájcnak, Dániának” – vélekedett a rektor, aki „hazárdjátéknak, az egyetem ügye lejáratásának” nevezte Kovács Lehelék kezdeményezését. Magyari Tivadar, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem tagozatvezető rektor-helyettese nem kívánta kommentálni a BKB kezdeményezését. „Én támogatom a BKB kezdeményezését, és szívesen aláírom a törvénytervezetet” – nyilatkozta Szilágyi Györgyi, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem rektor-helyettese szerint az erdélyi magyar felsőoktatás ügyében az utóbbi időben számtalan „fals probléma” merült fel, például a párhuzamos oktatás kérdése. „Az erdélyi magyar oktatók egy része nehezményezi, miért kell szociológia szakot létrehozni egyszerre három magyar egyetemen vagy tagozaton. Holott ezeknek a szakoknak megvan a létjogosultságuk, más-más régiót és társadalmi réteget szolgálnak ki, a helyeik pedig mindig megtelnek. ” – magyarázta. A rektor-helyettes szerint az önálló magyar egyetem létrehozása nem veszélyeztetné a PKE működését. /Önálló magyar egyetem: előbb a tető, aztán a falak. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság marosvásárhelyi fiókszervezete és a Bolyai Csoport közösen létrehozott díját, a Signum-Pro Scientia Absoluta Vere-díjat elsőként vette át június 6-án Marosvásárhelyen Edmund Robertson matematikus, a skóciai St. Andrews Egyetem professzora, akinek a nevéhez fűződik a mintegy 2000 rangos matematikus életrajzát tartalmazó MacTutor matematikatörténeti internetes adatbázis létrehozása. Az internetes programot naponta több százezren veszik igénybe, a weboldal létrehozói pedig tovább folytatják kutatómunkájukat. Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság marosvásárhelyi fiókszervezete és a Bolyai Csoport párhuzamosan a hazai tudósok számára is díjat alapít, amelyet olyan matematikusoknak adományoznak, akik a legtöbbet teszik a Bolyai-hagyaték ápolásáért, feldolgozásáért. /Signum-Pro Scientia Absoluta Vere- díjat adományoztak. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./

Június 6-án Marosvásárhelyen, a Petru Maior Egyetem aulájában díszdoktori címet adományoztak dr. Poók Lászlónak, a denveri Metropolitan State College tanárának, elméleti matematikakutatónak, akinek a nevéhez jelentős műszaki és gazdaságtan-elméleti megvalósítások fűződnek. Poók László több mint 6 éve munkatársa a Petru Maior Egyetem gazdaságtani, jogi és közigazgatási karának. A laudációt Szabó Zsuzsanna, a Petru Maior Egyetem gazdaságtani, jogi és közigazgatási karának vezetője olvasta fel. Poók László Tusnádfürdőn született, de már korán Budapestre, majd később az Amerikai Egyesült Államokba költözött. 1969-ben tagja volt a NASA azon űrkutató csapatának, amely munkájának köszönhetően az első ember a Holdra léphetett. /Dr. Poók László professzor a Petru Maior Egyetem díszdoktora. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./

Nyolcvanegy éves korában elhunyt Sánta Ferenc Kossuth-díjas író /Brassó, 1927. szept. 4. – Budapest, 2008. jún. 6./. Gyermekkorát Erdélyben töltötte, a család gyakori költözései során Sepsibükkszádon, Marosvásárhelyen és Kolozsváron is élt. Fiatalon, alig húszévesen házasodott, négy fia született. Kezdetben bányászként, majd traktorgyári és hajógyári munkásként dolgozott. Első elbeszélése 1954 márciusában az Irodalmi Újság hasábjain jelent meg Sokan voltunk címmel. Két év múlva Téli virágzás címmel jelent meg Sánta első novelláskötete. Pályája kezdetén erőteljes önéletrajzi ihletettség, személyes hangvétel, a népmesék, népballadák nyelvezete és lírai pátosza jellemzi írásait. Az 1956 utáni időszak írói és világnézeti válságának korszaka volt, ekkor a kegyetlen világ és az egyén kiszolgáltatottsága vált írásainak vezérmotívumává. Az ötödik pecsét és a Húsz óra című regényeiből 1976-ban Fábri Zoltán filmet rendezett. Az 1970-es évektől csak ritkán szólalt meg: néhány interjú, írói vallomás és rövid publicisztikai írása jelent meg. Az író soha nem adott magyarázatot arra, hogy miért hallgatott el. /Elhunyt Sánta Ferenc. = Krónika (Kolozsvár), jún. 9./

Június 14-én ballagnak Marosvásárhelyen a Kántor-tanítóképző Főiskola diákjai. Az idei évfolyam a főiskola keretében a legnépesebb, 110 hallgató végez, nappali tagozatos, illetve levelező tagozatos kántortanítók, és olyanok, akik egyetemi végzettségű tanítók lesznek – tájékoztatott Barabás László, az intézmény igazgatója. /Ballagnak a Kántor-tanítóképző diákjai. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 10./

Ha békét akarsz, készülj háborúra – mondja a latin közmondás. A marosvásárhelyi RMDSZ-es polgármesterjelölt, Borbély László választási csalásról panaszkodott. Rossz benyomást keltett. A lanyha szavazási kedv arra utal, hogy a helybéliek nem érezték igazán tétnek a volt polgármester leváltását. /Salló Anikó: Si vis pacem para bellum. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./

A jövőre negyvenéves Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem igyekszik a Kárpát-medence szétszórt magyarjait megkeresni, megtalálni. E Nyugat-Európába kényszerült, egykori ‘56-os, mára már éltes korúakká vált svájci, németországi magyarok által létrehozott szabadegyetem 2008-ban Horvátországban tartotta 39. akadémiai napjait: május 1-jén erdélyi, délvidéki, magyarországi és svájci barátokkal a Drávaszögben lévő Hercegszöllős református templomában találkoztak. A nagyon megrongálódott, beszakadt mennyezetű templomot most javítják. A faluban száz református sem él már. A tizenhatezer horvátországi magyar nem adja fel a küzdelmet, nem adja fel a kopácsi rétet, a laskói házat, az eszéki várat és a csúzai iskolát. Eltelt Hercegszöllős óta egy hónap, és június 1-jén Marosvásárhelyen nem voltak elegen ahhoz, hogy győzzenek. Marosvásárhelyen négyszer-ötször annyian vannak a magyarok, mint amennyien egész Horvátországban élnek. Ha nem volt elég a mennyiség, lépjen első helyre a minőség, mert fél a félévezredes Vártemplomot magyarok építették, a Városháza és Kultúrpalota szecessziós motívumai igényességről mesélnek. A Bolyaiak városában Bartók Béla is koncertezett, itt álmodta végig utolsó előtti éjszakáját Petőfi Sándor. Négyszázötven éve szól töretlenül a csengő a kollégiumban, sorolta a cikkíró. /Ötvös József esperes: Drávaszögtől Marosvásárhelyig. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 12/

Kevés a gyógyszer, a betegek egy része otthonról viszi be a gyógyszereket, a kötszer és a kézmosáshoz szükséges mosdószappan is hiánycikk a Maros Megyei Sürgősségi Klinikai Kórházban. A napokban az Asszisztensek és Bábák Országos Szövetségének Maros megyei fiókja beadványt juttatott el a szaktárca vezetőjéhez, valamint Traian Basescu államelnökhöz. Az aláírók a rossz körülmények mellett azt is nehezményezték, hogy Ovidiu Butuc diktatorikus módszerekkel irányítani a kórházat, és nem szervez versenyvizsgát, amikor megüresedik egy-egy poszt valamelyik osztályon. Ovidiu Butuc válaszlevelet tett közzé a helyi sajtóban, amelyben megalapozatlannak és rosszindulatúnak tartja az asszisztensek és bábák beadványát. Eugen Nicolaescu miniszter elítélte azt, hogy nyilvános vita zajlik a kórház belső ügyeiről. Azt állította: nemrég ellenőrzést végzett a kórházban, és szerinte is megalapozatlanok a vádak. Hamarosan ketté válik a megyei kórház és a sürgősségi klinika. Marosvásárhelyen számos neves, kiváló magyar nemzetiségű orvos él és tanít az orvosi egyetemen, a vezetők kinevezésekor nyilvánosan nem merült fel az, hogy ők is tisztségbe kerülhetnének. /Máthé Éva: Kórházi adok-kapok. = Krónika (Kolozsvár), jún. 12./

Eugene Labiche és Marc Michel Olasz szalmakalap című komédiáját mutatja be a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar tagozata, Kövesdy István rendezésében, ezzel zárják az idei évadot. Hosszú évek óta ez az első alkalom, hogy a magyar tagozat összes művésze részt vesz egy produkció megvalósításában. Az előadás dramaturgja és az egyik dal szerzője Kovács András Ferenc költő. /Szucher Ervin: Káosz – dalokkal. = Krónika (Kolozsvár), jún. 13./

A Román Televízió több mint egy hónapja indított marosvásárhelyi stúdiója eddig nagyrészt kampányműsort közvetített, de Fekete Hajnal főszerkesztő elmondta, a riporterek dolgoznak, készülnek a riportok, interjúk, amiket a későbbiekben láthatnak majd a nézők. A jelenlegi ideiglenes műsorrács szerint heti három alkalommal sugároznak magyar nyelvű műsort: kedden, csütörtökön és pénteken délután fél öttől. A keddi és pénteki magyar nyelvű adás egy-egy órát tart, a csütörtöki félórás. A szerkesztőségben hét román és hét magyar újságíróból álló stáb dolgozik. Fekete Hajnal említette, hogy hiányos a műszaki felszereltség, a riporterek összesen két terepkamerával dolgoznak, a hírek és riportok feliratozása is nehézkes, időigényes, a megfelelő program hiányában még mindig ékezetek nélkül jelennek meg a szövegek a képernyőn. /Antal Erika: Csapattá rázódó stúdió. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

Marosvásárhelyen az unitárius egyház tanácstermében bemutatták a Magyarságtudományi tanulmányok című vaskos kötetet. A népünk őstörténetéről, történelméről, kultúrájáról és a magyar nyelvről írt könyv 37 tanulmányát csaknem harminc tudós, kutató jegyzi. A 850 oldalra rúgó kötet főszerkesztője az Egyesült Államokban élő Botos László. A kiadvány taglalja eleink és a rokon népek történelmét, az őstörténettől kezdve az ‘56-os forradalomig, a magyarság kultúráját – zenéjét, írását, nyelvét, népi hagyományait – és hitvilágát, a Szent Korona misztériumát. A világosan megfogalmazott tanulmányok érdekfeszítőek, számos, eddig megválaszolatlan kérdést is világossá tesznek. /b. d. : Magyarságtudományi tanulmányok. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 13./

Temesváron bemutatták dr. Bárányi Ferenc Boldogság délibábja /Irodalmi Jelen Könyvek, Arad/ című önéletrajzi regényét. A szerző önéletrajzi trilógiájának második kötetét dr. Sándor István kritikus mutatta be. Az 1950-es években Marosvásárhelyen – magyarul – orvosi egyetemet végzett, majd a világ végére, Moldva északi részébe és a Duna mellé, a szerb határra kihelyezett fiatal orvosok sorsát bemutató korrajz a Boldogság délibábja. A könyvbemutatóról nem hiányozhatott a 99 éves írótárs, Anavi Ádám, aki a bánsági magyar szerzők tollából az utóbbi időben megjelent három legsikerültebb, maradandó epikus mű közé emelte Bárányi Ferenc regényét. Mindhárom könyvet orvos írta: dr. Bárányi Ildikó: Búcsú az összkomforttól, dr. Bárányi Ferenc: Boldogság délibábja és Gyalai Korpos István: Kék lábnyomok fehér hóban című kötetei. A szerző elmondta: a marosvásárhelyi orvosi egyetemi éveket bemutató Égbenyúló kockakövek és mostani kötet után készül az önéletrajzi trilógia harmadik kötete is, a nagyvárosi kórházban szerzett élményekről, a döntéshozó pozícióba kerülésért vívott harcról. /Pataki Zoltán: Könyvbemutató Temesváron. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 13./

Horváth Loránd nyugalmazott lelkész-költő Marosvásárhelytől Torontóig és vissza küzdelmes, de sikerekben gazdag utat járt be. Erről vall lírai naplónak is beillő számos kötete, melyekből Erdélyt és a tengerentúli távoli világot is magába foglaló életfonala és hitvallása is kirajzolódik. Ő szerkesztette az Amerikai és magyar költők hitvallása című vers-antológiát. Marosvásárhelyen a Bernády téri református esperesi hivatal tanácstermében került sor a Világot járt szívem vallomásai című találkozóra, amelyen elsősorban a Vásárhelytől Windsorig és az Új Jelenések című könyvei köré csoportosultak. A költő saját előadásában tolmácsolta kedvenc verseit. Az esten rögtönzött kiállítás is volt. Horváth Loránd egykori és mai festő, grafikus, szobrász barátainak, alkotásai illusztrátorainak – Zsigmond Attila, Nagy Pál, Nyilka Róbert, Vass Albert, Balázs Imre, Kedei Zoltán, Hunyadi László, Porzsolt Borbála, Zolcsák Sándor, Fekete Zsolt, Ősz Zoltán, V. Szász István – műveiből állított ki néhányat. /(nk): Ige és poézis. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 14./

Dr. Balási Andrást, a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem egykori dramaturg szakos hallgatóját, ma adjunktusát inkább költőként ismeri Marosvásárhely magyar értelmisége. Több verseskötete után újabb könyvét mutatták be június 13-án az egyetem előcsarnokában. A Don Juan imája című kötet nem verseket, hanem drámaelemzéseket, színházi témájú esszéket tartalmaz, a szerző első ilyen jellegű könyve. Dr. Lázok János, a kötet szerkesztője mutatta be a kiadványt. Ezek az írások előzetesen megjelentek az intézet Symbolon című színháztudományi szemléjében. Valamennyi szöveg a hatalomról, az ahhoz való viszonyról szól, különböző drámák elemzésein keresztül, a huszadik század második felének két, vitathatatlanul legkiemelkedőbb marosvásárhelyi irodalmi alakjának, Sütő Andrásnak és Székely Jánosnak a műveiben is. A könyvbemutató után dr. Gáspárik Attila, az intézet rektora tartotta meg beszámolóját, amely szerint a magyar évfolyamokból idén 74-en léptek fel a Stúdió Színház deszkáin, 58 előadásban. Az est végén a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház vendégjátéka következett. /Nagy Botond: Don Juan imája. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 14./

Sepsiszentgyörgyön a választási küzdelemben két rokonszenves, ésszerű kompromisszumoktól sem idegenkedő személyiség, Antal Árpád és Csinta Samu verseng egymással. Négy évvel ezelőtt Kolozsváron Boc a magyar szavazatoknak is köszönhette a Funar fölötti győzelmet. Borbély László mindent megtett azért, hogy Marosvásárhely román választóit is megszólítsa, azonban a magyarok nem mentek el kellő számban szavazni. Antal Árpád azt ígérte, hogy ha őt választják meg, a románoknak is jobb lesz Sepsiszentgyörgyön élni. Az MPP-ről pedig az hírlett, hogy képviselői az ortodox egyházzal is felvették a kapcsolatot. A magyar sajtó ahelyett, hogy elégtétellel nyugtázta volna, kezdetét veszi az értelmes román–magyar egyeztetés, inkább a feleket „újabb és újabb elhatárolódásokba” hajszolta. Bíró Béla szerint az együttműködési stratégia hatására együttműködésre hajlamosabb román vezető személyiségek kerülnének előtérbe. „Ennek azonban a magyar oldalon is akadályai vannak. Mindenekelőtt a Háromszék című napilap, amelynek hangadó szerkesztői közel két évtizede következetesen a szimbolikus problémákra összpontosítanak, s a makacsul ismétlődő kudarcok hatására sem hajlandók tudomásul venni, hogy a választók túlnyomó többsége érveiket némán, de következetesen elutasítja, vagy figyelembe se veszi. ”Bíró Béla tehát megtámadta a Háromszék című napilapot. /Bíró Béla: Marscsatornák. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

Június 14-én volt az évzárója a marosvásárhelyi Kántortanító-képző Főiskola végzős diákjainak. Barabás László igazgatója négy évfolyam 110 ballagóját – az itteni legnagyobb végzős diáksereget – köszöntötte, a hároméves kántortanító-képzésben részt vevő nappali, a negyedéves, tanítói oklevelet szerző, levelező tagozatos, illetve a tanítói diplomával már rendelkező, négy és hat féléves képzésben részt vevő diákokat. A katolikus és unitárius fiatalokat is befogadó iskola 18 éve működik. Az új tanévben nappali tagozaton, kántortanítói tandíjmentes szakon 20 diák kezdheti el tanulmányait. A levelező tagozat tanítói szakára 20, a kántori szakra 10 tandíjas helyet hirdettek meg. /Nagy Székely Ildikó: Jövendő kántorok, tanítók kicsengetése. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 16./

Maros megyében az RMDSZ megőrizte vezető helyét, 38 RMDSZ-es polgármester van, de érzékeny veszteség a marosvásárhelyi polgármesteri szék, illetve a tanácsi többség elvesztése. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke elégedett a választások eredményével. A második fordulóban az MPP csak Gyulakután győzött. Marosszentanna viszont az RMDSZ nagy győzelme, mert nacionalista, agresszív kampányt folytatott az ottani román jelöl. Ez a visszájára fordult. /Mózes Edith: Megyei mérleg: 38 RMDSZ-polgármester. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 17./

A Dicsőszentmártonban élő Bartha Béla (sz. 1932) a gyógyítás mellett a képzőművészettel, az írással, a verssel és a prózával jegyezte el magát. Bartha Béla lakását grafikái, festményei népesítik be, asztala tele kéziratokkal. 2002-ben (72 éves korában!) jelent meg az Felhőből faragott álom /Impress Kiadó, Marosvásárhely/ című könyve, amelyben a versek mellett helyet kapott festményeinek negyven színes reprodukciója is. /Bölöni Domokos: Tűrnövény. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 17./

Kelemen Hunor ügyvezető elnök, az RMDSZ kampányfőnöke kifejtette, amíg egy nemzeti közösség kisebbségben él, a politikai érdekképviselet egységéről még hosszú ideig időszerű lesz beszélni. Az RMDSZ az idei önkormányzati választásokon jól szerepelt, győzött. A szövetségnek 184 polgármestere van, míg 182 polgármestere volt az elmúlt négy esztendőben. Gyergyószentmiklós és Kézdivásárhely elvesztése fáj, ugyanúgy az, hogy Marosvásárhelyt nem tudták visszaszerezni. Kelemen hangsúlyozta, a romániai magyarok az RMDSZ által ajánlott politikai program mellett tették le a voksukat, 86-14-es országos aránnyal, amikor a Magyar Polgári Párt versenybe szállt. Szász Jenő, az MPP elnöke azt állítja, a Magyar Polgári Párt győzött, de Kelemen ezt nem fogadja el. Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ hajlandó lenne-e tárgyalmi az MPP-vel, Kelemen megjegyezte, az RMDSZ az ötszázalékos küszöböt már átlépte. A romániai magyar választók bölcsebbek voltak a magyarországi politikusoknál. Az SZDSZ támogatásáról biztosította az RMDSZ-t, Kelemen Hunor kijelentette, nem kértek egyetlen anyaországi párttól sem támogatást. /Lokodi Imre: Mindenki írja be a noteszébe: 86-14. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

Sikerül megőriznie az RMDSZ-nek a fontosabb erdélyi megyeszékhelyeken kapott eddigi alpolgármesteri székeket, illetve a megyei tanácsokban betöltött alelnöki tisztségeket. László Attila, a Kolozs megyei RMDSZ-szervezet elnöke jelezte, a kincses városnak Boros János után a következő négy évben is magyar alpolgármestere lesz, a tisztséget László Attila tölti majd be, a Kolozs megyei egyik alelnöki tisztséget pedig Fekete Emőke. Nagyváradon Biró Rozáliának sikerült megőriznie alpolgármesteri székét, Kiss Sándor eddigi Bihar megyei tanácselnök pedig a testület egyik alelnöke lesz, közölte Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. Marosvásárhelyen alpolgármester maradhat Csegzi Sándor, a Maros megyei tanács egyik alelnöki széke szintén az RMDSZ-nek jut – tájékoztatott Kelemen Atilla megyei RMDSZ-elnök. A Maros megyei tanács jövő héten tartja az alakuló ülését. Lokodi Edit Emőke tanácselnök mellé Ciprian Dobre liberális és Szabó Árpád RMDSZ-es tanácsosokat jelölik alelnököknek. Székelyföldön kérdéses volt, jut-e egy-egy alpolgármesteri szék az MPP-nek a megyeszékhelyeken, illetve kerül-e polgári jelölt a megyei tanácsok valamelyik alelnöki székébe. A Hargita megyei önkormányzat alakuló tanácsülését jövő héten tartják, az eddigi alelnökjelöltek az RMDSZ-es Sófalvi László és Petres Sándor. Csíkszeredában Ráduly Róbert polgármester jelezte, hogy az eddigi RMDSZ-es alpolgármesterekkel kíván együtt dolgozni. Székelyudvarhelyen továbbra sincs megegyezés az alpolgármesteri tisztségről. Az RMDSZ-es alpolgármester megválasztásához a zöldek egy szavazatára van szükség, mert az RMDSZ-nek nincs többsége a tanácsban. Kovászna megyében a Háromszéki Képviselők Tanácsa Henning Lászlót jelölte a megyei tanács egyik alelnöki székére, a másik tisztséget már korábban Demeter Jánosnak ítélték. „Az RMDSZ többséget szerzett a megyei tanácsban, és el tudja vezetni az elkövetkező négy évben a megyét” – válaszolta Tamás Sándor megyei tanácselnök arra a kérdésre, nyitottak-e elfogadni az MPP jelöltjét valamelyik alelnöki tisztségre. Sepsiszentgyörgyön Antal Árpád, a város új polgármestere június 23-án teszi le hivatali esküjét. Nem zárkózik el az MPP- alpolgármesteri ajánlatától. /Maradnak a fontos tisztségek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

Az RMDSZ inkább lemondott az egyik alpolgármesteri tisztségről Marosvásárhelyen, csak hogy ne kelljen koalícióra lépnie a Dorin Florea vezette PD-L-vel. Az eddigi kettő helyett az RMDSZ csupán egyetlen alpolgármestert kíván állítani a marosvásárhelyi önkormányzat élére. Az RMDSZ a két mandátumot letöltött Csegzi Sándor fizikust javasolja a tisztség betöltésére. Leköszönő kollégája, Bakos Levente megerősítette: az RMDSZ nem tart többé igényt a személyére, elbúcsúzott munkatársaitól. A jövőben Bakos önkormányzati képviselőként tevékenykedik majd. A Nemzeti Liberális Párttal (PNL) kötött egyezség értelmében a másik alpolgármesteri széket Marius Ichimnek, a PNL marosvásárhelyi polgármesterjelöltjének ajánlják fel. Cserében az RMDSZ alelnököt állíthat a megyei önkormányzat vezető testületében. A következő választási ciklusban Lokodi Edit Emőke elnök munkáját egy liberális alelnök, illetve Szabó Árpád, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke fogja segíteni. Dorin Florea, Marosvásárhely újraválasztott demokrata-liberális párti (PD-L) polgármestere felháborítónak tartja az RMDSZ–PNL-alkut. Az RMDSZ tíz, a demokrata-liberális alakulat nyolc képviselőt juttatott be a 23 tagú testületbe, amelyben a liberálisok csak két tanácsossal képviseltetik magukat. Ichim személyével kapcsolatban a polgármester leszögezte: semmiféle feladatot nem hajlandó átruházni rá. „Eddig is egyedül vezettem a várost, ezentúl is azt fogom tenni!” – jelentette ki. Arra a felvetésre, hogy egy esetleges RMDSZ–PD-L-koalíció a kétharmados többséget is biztosítaná, Kelemen Atilla megyei elnöke kifejtette: az RMDSZ-nek eddig is elég volt az egyszerű többség. /Szucher Ervin: Feláldozott tisztség. = Krónika (Kolozsvár), jún. 18./

Benedek Imre, aki 2000 és 2004 között frakcióvezetői tisztséget töltött be a Maros megyei önkormányzatban, sajtótájékoztatón készül bejelenteni álláspontját azzal a döntéssel kapcsolatosan, miszerint az RMDSZ felső vezetésének ígérete ellenére úgy tűnik, nem ő kapja meg a tisztséget. Elesett a frakcióvezetői tisztségtől testvére, Benedek István is, aki négy éven keresztül a marosvásárhelyi önkormányzatban irányította az RMDSZ tanácsosait. A Benedek fivérek politikai bosszút vélnek felfedezni az RMDSZ döntésében, mivel tavaly nyáron Csegzi Sándort támogatták Borbély László ellenében a polgármester-jelöltségre. /Vakvágányra helyezik a Benedekeket? = Krónika (Kolozsvár), jún. 18./

A Mezőség-kutatás eredményei címmel újabb interdiszciplináris konferenciát szervez az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya és a BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Tanszéke. A régióra a 19. században irányult rá a figyelem. Az első feljegyzések a mezőségi magyar társadalom fogyatkozását, nyelvi és kulturális erózióját tették szóvá. Ezt követően a szépirodalom (Petelei István, Makkai Sándor, Wass Albert, Sütő András) és az etnológia a mentalitás, az életforma, a társadalmi viszonyok archaikus jellegét emelte be a köztudatba. Az 1970-es évektől kezdve a Mezőség a táncházmozgalom jelszavává alakult. Az összefoglaló nagy mű, a „Mezőség leírása” hiányzik. A konferencia október 17-én lesz Kolozsváron. A szervezők saját kutatási eredménnyel rendelkező előadók jelentkezését várják. Az erdélyi Mezőség leírásai: Gilyén Nándor: Az Erdélyi Mezőség népi építészete. Budapest, 2005; Keszeg Vilmos: Mezőségi hiedelmek. Marosvásárhely, 1999; Kós Károly: A Mezőség néprajza I–II. Marosvásárhely; Makkai Gergely: Az Erdélyi-Mezőség tájökológiája. Marosvásárhely, 2003; Palotay Gertrúd–Szabó T. Attila: Mezőségi magyar hímzések. Erdélyi Tudományos Füzetek. 159. Kolozsvár, 1943; Tagányi Károly–Dr. Réthy László–Pokoly József: Szolnok-Doboka vármegye monographiája. I–VII. Deés, 1901; Az erdélyi Mezőség (tematikus összeállítás). Művelődés (Kolozsvár), 2007. 6–9. sz. /Felhívás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./

A határon túli színházak huszadik fesztiválja kezdődik június 19-én Kisvárdán. A tíznapos rendezvényen 41 előadással vendégszerepel négy ország – Románia, Szerbia, Szlovákia, Ukrajna – huszonkét színházi társulata. Bemutatkoznak az aradi, a csíkszeredai, a gyergyószentmiklósi, a marosvásárhelyi, a nagyváradi, a sepsiszentgyörgyi, a szatmárnémeti, a székelyudvarhelyi és a temesvári magyar színházak, fellép a vásárhelyi Yorick Stúdió, a sepsiszentgyörgyi M Stúdió és az udvarhelyi Nézőpont Színház társulata is a Pécsi Országos Színházi Találkozón (POSZT) versenyelőadásként szerepelt Love& Money című produkciójával. A kisvárdai találkozó lehetőséget biztosít a végzős színművészeti szakos hallgatók bemutatkozására is. A jubileumi fesztivál kísérőprogramjaként könyvbemutatókat tartanak: többek között a Komp-Press Kiadó Színész-interjú sorozatának legújabb kötetét, Köllő Katalin Csiky András című könyvét ismerheti meg a közönség. /Jubileumi találkozó. = Krónika (Kolozsvár), jún. 18./

Marosvásárhelyen a Bernády Művelődési Központban június 21-én létrehozzák a Sütő András Baráti Egyesületet. Az egyesület alapvető célkitűzése a közelmúltban elhunyt erdélyi magyar író emlékének ébren tartása, gazdag életműve jelentőségének tudatosítása. Ennek érdekében Sütő András születésnapján, június 17-én évente ünnepi találkozót rendeznek. Támogatja azt, hogy az író pusztakamarási szülői háza a közösségi kultúra otthona legyen. /Bölöni Domokos: Megalakul a Sütő András Baráti Egyesület. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 18./

Három fontos megyeszékhelynek is magyar alpolgármestere van június 19-től Erdélyben. Marosvásárhelyen és Kolozsváron botrányoktól sem volt mentes Csegzi Sándor és László Attila megválasztása, Nagyváradon viszont gond nélkül tarthatta meg eddigi megbízatását Biró Rozália. Az RMDSZ-nek Kolozsváron a demokrata-liberálisokkal, Nagyváradon és Marosvásárhelyen pedig a liberálisokkal kellett szövetkeznie az alpolgármesteri szék megőrzéséért. Kettő helyett csupán egy magyar alpolgármestere van Marosvásárhelynek Csegzi Sándor személyében. Ez volt az ára ugyanis annak, hogy az RMDSZ a liberálisokkal szövetkezett annak érdekében, hogy Csegzi székét megtarthassa. Kolozsváron a magyar alpolgármester megválasztását rossz szemmel nézték a liberális tanácsosok. Egyikük arról beszélt felszólalásában, hogy a PD-L–RMDSZ-koalíció ártani fog Kolozsvár érdekeinek. Viharos volt a székelyhídi tanács alakuló ülése. Az ülés előtt jött a hír, miszerint egy több száz főből álló csoport arra készül, hogy megakadályozza a választásokon a szociáldemokrata jelöltet nagy fölénnyel legyőző Béres Csaba polgármester hivatalba iktatását. A polgármesteri hivatal díszterme valóban megtelt „érdeklődőkkel”, akik bekiabálásokkal igyekeztek megzavarni az ülés menetét. Az eseményen jelen lévő helyi rendőrség parancsnoka semmit nem tett a rend megőrzésének érdekében. /Működtek a helyi alkuk. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Benedek Imre, az RMDSZ Maros Megyei Területi Képviselők Tanácsának elnöke politikai nyilatkozata szerint a választáson a megyében sikert értek el, mert elnyerték az elnöki posztot. Marosvásárhelyen azonban vereséget szenvedtek. Elszomorítóak azok az újsághírek, amelyek szerint 8-10 ezer magyar szavazott át. Benedek Imrének személyes afférja van Kelemen Atilla megyei elnökkel, nem biztos abban, hogy amiben vele megegyeztek, azok megvalósulnak. Ezt a kételyét fenntartja, s majd miután lezajlottak a tárgyalások, nyilvánosságra fogja azt hozni. /(mózes): Benedek Imre nem bízik Kelemen Atillában. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 19./