Néhány marosvásárhelyi román szülő úgy döntött, gyerekeit a városban egyik legjobbnak számító Csodálatos Liget (Dumbrava Minunata) napközi otthon magyar tagozatára íratja, mivel a román tagozaton beteltek a helyek. Rozalia Goia igazgatónő elmondása szerint négy-öt román szülő döntött úgy, gyerekeit a magyar tagozatra íratja, mert nem árt, ha magyarul is megtanulnak a gyerekek. „Ténylegesen szeptember 15-én derül ki, hány gyerek is lesz mindegyik csoportban. Kizártnak tartom, hogy román gyerek járjon majd a magyar csoportba” – nyilatkozta Zsigmond Réka magyar tagozatos óvónő. /Nagy Annamária: Marosvásárhely: magyar tagozat román ovisokkal? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

Május 22-én rendkívüli kiállítást nyílik a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. Marosvásárhely építőjének, dr. Bernády György volt polgármesternek az emlékszobája melletti teremben a város szecessziós művészetét idézik fel, többek közt azokkal a restaurált ólomüveg ablakokkal, amelyeket politikai okok miatt vettek ki eredeti helyükről évtizedekkel ezelőtt. A Bethlen Gábort, II. Rákóczi Ferencet, Kossuth Lajost, Deák Ferencet és Ferenc József császárt ábrázoló ablakok a hajdani Városháza, mostani megyeháza nagy gyűléstermét díszítették. A festett üvegablakok a Kultúrpalota pincéjébe rejtve több mint 80 évig, a palota nagyterme bejárata fölötti domborművel együtt vártak a megújulásra. Lokodi Edit Emőke, a megyei tanács elnökének kezdeményezésére a budapesti Róth Miksa Emlékház szakemberei több hónapon keresztül restaurálták a szecessziós műalkotásokat, a budapesti főpolgármesteri hivatal mintegy 5 millió forintos támogatásával. Az üvegablakokat a megyei tanács visszatette volna eredeti helyére, azonban az épület tulajdonosa, a főispáni hivatal, Ciprian Dobre prefektus s diszkriminatív döntésével nem engedélyezte ezt. Az állandó kiállítást a Kultúrpalotában a megyei tanács támogatásának köszönhetően rendezhették be a szakemberek. /Róth Miksa remekei előkerültek a süllyesztőből. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 22./

„Ismételten bebizonyosodott az Európai Unió által is jelzett tény, miszerint a romániai igazságszolgáltatás a politika befolyása alatt áll. Ilyen körülmények között született a bosszantó ítélet” – reagált Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd arra, hogy május 20-án a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék elutasította a perújrafelvételi kérelmet a Wass Albert-ügyben. Az ítélet jogerős, eszerint a romániai igazságszolgáltatás továbbra is bűnösnek tekinti, és fenntartja a kolozsvári népbíróság Wass Albert író bűnösségét és halálbüntetését távollétében kimondó ítéletet. Kincses Előd szerint ez a határozat kísértetiesen hasonlít Marosvásárhely 1990. évi véres márciusát követő, csak a magyarokat sújtó bírósági ítéletekre. A határozat ellenére alapfokon újra kezdeményezhető perújrafelvétel, ehhez azonban a Wass Albert ártatlanságát egyértelműen alátámasztó újabb bizonyítékok kellenek. Az utóbbi hónapokban a Wass-ügyhöz kapcsolódó romániai levéltári forrásokat elsősorban Vekov Károly kolozsvári történész, egyetemi tanár jóvoltából feltárták már, de az író ártatlanságát bizonyító okiratokat a most lezárt perújrafelvétel során nem vették figyelembe. Wass Albert író fia, Czegei Wass András megbízásából Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd 2007 áprilisában azt kérte az igazságszolgáltatástól: tárgyalják újra édesapja perét. Kincses Előd szerint a gyilkosságokhoz Wass Albertnek semmi köze nem volt. Állítását a román honvédelmi, illetve külügyi tárca levéltárából származó, eddig ismeretlen korabeli dokumentumokkal támasztotta alá. Kincses Előd perújrafelvételi kérelmét alapfokon 2007. május 10-én elutasította a kolozsvári bíróság. A román hatóságok többször kérték Wass Albert kiadatását, amit az USA elutasított. Műveiből: Farkasverem (1934), Mire a fák megnőnek (1940), A titokzatos őzbak (1941), A kastély árnyékában (1943), Egyedül a világ ellen (1943), Valaki tévedett (1945), Adjátok vissza a hegyeimet! (1949), A funtineli boszorkány (1959), Kard és kasza (1974) stb. /Benkő Levente: Megtagadott rehabilitáció. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./

Első körben megnyeri a választásokat Antal Árpád, az RMDSZ polgármesterjelöltje Sepsiszentgyörgyön – derül ki a politikus által bemutatott felmérésekből, amelyek szerint a megyei tanácsos-jelöltek rangsorában szintén RMDSZ-es jelölt, Tamás Sándor áll az élen. A Kovászna megyei szintű közvélemény-kutatás szintén az RMDSZ-nek kedvez: az RMDSZ megyei tanácsos-jelöltjeire 52,83, az MPP-re 21,07, a román választási szövetség közös listájára pedig 21,3 százalék szavazna. Borbély László marosvásárhelyi jelölt népszerűségéről készült közvélemény-kutatás, de ennek eredménye nem publikus. /I. J., Cs. P. T. : Antal Árpád nyerésre áll. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

Az eltelt tizennyolc év alatt először mérkőzhet meg Marosvásárhely polgármesteri székéért két, szinte egyformán erős magyar, illetve román nemzetiségű politikus. A sokáig fele-fele nemzetiségi megoszlású városban néhány éve a románság javára billent át az etnikai mérleg. A 2000-es és 2004-es választások eredményei, valamint az elmúlt hónapokban végzett közvélemény-kutatások alapján Dorin Florea jelenlegi polgármesternek elméletileg több esélye lenne, mint kihívójának, Borbély Lászlónak. Mindezek ellenére az RMDSZ jelöltje bízik abban, hogy sikerül összefognia a marosvásárhelyi magyarságot és megnyernie a románság egy részét. Dorin Florea első sikerét Fodor Imre expolgármester legyőzésével szerezte 2000-ben, amikor az RMDSZ jelöltjének mintegy 180 szavazata hiányzott ahhoz, hogy már az első fordulóban megnyerje a választásokat. A második menetben a helyi románság szinte egy emberként sorakozott fel az akkori prefektus mögé, aki háromezer vokssal gyűjtött többet, mint Fodor. A 2004-es ismétléshez Dorin Floreának egy forduló is elég volt ahhoz, hogy Kelemen Atillát mintegy 15 ezres szavazatkülönbséggel győzze le. Jelenleg sokan gyengének ítélik meg az RMDSZ kampányát. Borbély László jelölésével mind a Bölöni László indulását szorgalmazó MPP-sek, mind a Csegzi Sándort támogató városi körzetek képviselői megbékültek. /Szucher Ervin: Párharc a városért. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./

Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere a PD-L polgármesterjelöltje, két mandátum után egy harmadikat is vállal, mert fontosnak tartja folytatni mindazt, amit elkezdett, nyilatkozta. – Dorin Florea reméli, hogy a magyarok rá fognak szavazni. /Szucher Ervin: Számít a magyarokra. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./

Borbély László miniszter, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje szerint elsősorban a város eddig elhanyagolt helyeinek a rehabilitációja szükséges, kevés a gondozott zöldövezet. A másik nagy, megoldásra váró gond a közlekedés rendezése. Parkolóházakat kell építeni, ki kell szorítani a főtérről a gépkocsiforgalmat. Borbély legfontosabb teendője a beruházások vonzása lenne. /Szucher Ervin: Másként, mint elődjei. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./

Tíz napig látta vendégül Brassó a IV. Interetnikai Színházi Fesztivált. Szinte senki nem tudott erről a rendezvényről, amit kétévente, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának hathatós támogatásával, más-más városban szerveznek meg. A magyar sajtó hozta a hírt, egy-egy lap a programot is, de a potenciális közönséghez, a helybéli román színházlátogatókhoz nem jutott el a hír. A jegypénztár előtt nem volt tolongás. Akik estéről estére eljöttek, azok maximum negyvenen lehettek. Két stúdióelőadást leszámítva, nem volt teltház. Nagyon ritkán jöttek el színészek és rendezők, akik végignézték kollégáik előadását. Szakújságírók sem képviseltették magukat. Valószínűsíthető, hogy az interetnikai fesztiválok kizárólag Zsehránszky Istvánon állnak vagy buknak. Ő az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának helyettes államtitkára, szervező és színházkritikus. Ennek a kizárólagosságnak vannak előnyei és hátrányai is. Előny, hogy minden második évben megszerezheti hozzá a támogatást. Azonban semmilyen válogatás nem határozta meg az interetnikai fesztivál jellegét. A sok esetlegesség miatt arra nem marad idő, hogy valamilyen karaktert adjanak az éppen soron következő seregszemlének. A fesztivál jó alkalom volt egy újabb tanácskozás megszervezésére az új színházi törvény alkalmazási szabályairól. Kovács Attila, a Brassó Megyei RMDSZ elnöke utalt rá: jó lenne, ha Brassónak lenne magyar színháza. Házy Bakó Esztert kitüntették a jó szervezésért. A Szatmári Északi Színház Harag György Társulata A bárónő és a komorna című előadással volt jelen, Szilágyi Regina rendezésében. Béres László gyergyószentmiklósi Yerma-előadása, mellett a székelyudvarhelyi Yerma (rendező Csurulya Csongor) is szerepelt, a Figura Stúdió Színház kortárs orosz szerző, Vaszilij Szigarev darabját, a Fekete tejet mutatta be Brassóban, a Nagyváradi Állami Magyar Színház Az őrült és az apáca című előadást, a Csíki Játékszín meseelőadással jelentkezett, Budaházi Attila dramatizálásával és rendezésében a Trapitival. Kiemelkedő előadás volt a brassói fesztiválon a tavaly alapított Aradi Kamaraszínház Rudolf Hess tízparancsolata című produkciója. A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem Akadémiai Műhelye Ibsen Nóráját mutatta be Patkó Éva rendezésében. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház két előadással szerepelt. /Hegyi Réka: IV. Interetnikai Színházi Fesztivál – Brassó. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

Marosvásárhely – és talán Erdély – egyik legértékesebb, legreprezentatívabb képzőművészeti kiállítását nyitották meg újra május 20-án. A Bernády-gyűjteményként ismert tárlat félévnyi szentendrei tartózkodás után érkezett haza, az időközben a Maros Megyei Múzeum által újrafestett és felújított eredeti galériáiba, a Kultúrpalota legfelső emeletére. A kissé átrendezett, eddig ki nem állított alkotásokat is felvonultató, Fények és árnyak című állandó kiállítás megnyitóján Soós Zoltán, a megyei múzeum igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket és szólt a szentendrei kiállításról is. /Nagy Botond: Fények és árnyak. Újra itthon a Bernády-gyűjtemény. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 23./

Újabb felháborító kezdeményezéssel állt elő a Nagy-Románia Párt: törvénytervezetet készítenek elő, amelynek értelmében hatalmas pénzösszeggel jutalmaznák azokat a románokat, aki Hargita vagy Kovászna megyében szándékoznak letelepedni. A trianoni békediktátum óta minden eszközzel segítették a magyar vidékek elrománosítását. Módszeresen, először a magyar határ közelében lévő kb. 200 kilométer szélességű, a hajdan még magyar többségű, Szamártól Aradig húzódó zónában sikerült megfordítaniuk az etnikai számarányokat, majd fokozatosan kelet felé haladtak. A kommunista diktatúra évei alatt az erőszakos iparosítással, a munkaerő-telepítéssel történt az elrománosítás, olyannyira sikeresen, hogy például Marosvásárhelyen a románok aránya elérte az ötven százalékot. A rendszerváltás után nem állt le a folyamat, csak lelassult. Most új eljárásokkal, cégek telepítésével, ingatlanok és területek felvásárlásával, nagy létszámú csendőrség, katonaság beköltöztetésével, püspökség és apácarendek létesítésével próbálják felborítani az etnikai arányokat. Székelyföld két megyéje most már nyílt célpontjává vált a román nacionalizmusnak. Az RMDSZ eddig nem foglalkozott ezzel a súlyos problémával. A Magyar Polgári Párt felvállalta az autonómiáért való küzdelmet. A Székely Nemzeti Tanács arra kérte fel az RMDSZ-t és az MPP-t is, hogy olyan jelölteket állítsanak, akik felvállalják az autonómia-igény kinyilvánítását. /Fülöp D. Dénes: Románokat telepítenének Hargita és Kovászna megyébe. = Polgári Élet (Székelyudvarhely), Erdély. ma, máj. 24./

Bálint Károly marosvásárhelyi szobrászművész Wass Albert-szobrát leplezték le május 16-án Zalaegerszegen, Marosvásárhely testvérvárosában. „Reménytelen vállalkozás lenne számba venni mindazt a rendkívüli kulturális kincset, amivel Erdély Magyarország szellemi vagyonát gazdagította: gondoljunk a kiemelkedő tehetségű fejedelmekre, a kultúrapártoló gazdag főurakra, a dolgos polgárokra és mesteremberekre, a művészekre és tudósokra, a sok kiváló festőre, a matematikus és nyelvész Bolyaira, és természetesen az irodalmárokra”, mondta dr. Gyimesi Endre, Zalaegerszeg polgármestere. Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere meghívással érkezett a testvértelepülésre: „Jöjjenek Erdélybe, fedezzék fel azokat a hegyeket, forrásokat, amikről Wass Albert írt. Mi vigyázunk hegyeinkre, forrásainkra, vigyázzunk együtt Wass Albertre. ” Az emlékezés a református templomban folytatódott, ahol Kilyén Ilka színművésznő Wass Albert alkotásaiból összeállított műsorát mutatta be. /Nagy Annamária: Marosvásárhelyi művész Wass Albert-szobra Zalaegerszegen. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 24./

Székelykeresztúron a Zeyk Domokos Iskolaközpont iskolaheti rendezvényei közül egyik legjelentősebb volt a Bölöni Domokos íróval, a marosvásárhelyi Népújság napilap újságírójával, valamint Kedei Zoltán festőművésszel tartott találkozó. A beszélgetésen Bölöni Domokos Széles utcán jár a bánat /Juventus Kiadó, Marosvásárhely, 2007/ című, harminckét rövidprózai írást tartalmazó könyvét ismerhették meg a megjelentek. Bölöni Domokos Hullámok boldogsága című első könyve 1980-ban jelent meg, Bajor Andor és Szilágyi István írt hozzá ajánlást. 1995-ig még három kötete látott napvilágot, azután minden évben egy-egy rövidprózákat tartalmazó könyve. A vegyes lakosságú faluból, Szászdányánból származó Bölöni Domokos szeret terepre járni, ismeri a vidéki ember észjárását. Számára a szatíra az imádott műfaj. Eddig a rövidprózai írások mellett egy kisregényt is írt, de megjelent írásaiból össze lehetne válogatni egy nagy kötetre való, sziporkázó, vidám anyagot is. Bölöni Domokos vallja: „Megkeseredetten is kacagva írok”. Nincs jó véleménye a könyvkiadásról, úgy véli, e téren a kilencvenes évek végi partizánkodás még ma is tart. Olykor már visszatetsző, hogy bárki bármit kiadhat, ha pénze van hozzá. Elmondta, évente ír egy kis kötetre valót, amit a maga erejéből és jóindulatú barátai segítségével kiad. A másik meghívottja Kedei Zoltán, marosvásárhelyi festőművész volt, aki Székelykeresztúron járt középiskolába, és itt érettségizett. A találkozón bemutatták festményeinek reprodukcióit tartalmazó albumát. /László Miklós: Találkozás Bölöni Domokossal és Kedei Zoltánnal. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 24./

Borbély László, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje Jan Sand Sorensennel, az ENSZ romániai nagykövetével találkozott Marosvásárhelyen. Borbély és a diplomata ellátogatott a nagyrészt kihasználatlanul hagyott, lepusztult Maros-partra. A politikus itt a mandátumuk végét járó és az új listán szereplő tanácsosokkal közösen hét fát ültetett a marosvásárhelyiek által kedvelt Hétfák nevű folyószakasznál. Borbély a nagykövettel ezt követően megtekintette az ENSZ Fejlesztési Programjába (UNDP) foglalt középkori vár felújításra váró központi épületét, amelyre a Maros Megyei Múzeum pályázott 1,8 millió új lejt. /L. I. : Hét fával gyarapodott a Hétfák. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

Petőfi Sándor szobránál találkoztak a városi RMDSZ-es tanácsosjelöltek a marosvásárhelyi választókkal. „Mi képviseljük azt az erőt, amivel Borbély Lászlót és a tanácsos-csapatot, amely most önök előtt áll, győzelemre juttatjuk. A győzelemre szavazzunk! Azt hiszem, hogy ezt mindenki megteszi, akinek Marosvásárhelyért dobban a szíve” – jelentette ki dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke. /Mózes Edith: „A győzelemre szavazzunk június elsején!” = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./

Május 26-án nyílik meg az Európai Parlament brüsszeli székházában Ádám Gyula fotóművész Az én Erdélyem című kiállítása. A tárlat Sógor Csaba EP-képviselő szervezésében valósult meg és első részét képezi az RMDSZ-es politikus Erdélyi Napok című rendezvénysorozatának. Május 26–27-én a marosvásárhelyi Ariel Bábszínház bábművészei A vitéz szabócska című, magyar és francia nyelvű előadással lépnek fel a brüsszeli Magyar Kulturális Intézetben. /Erdélyi Napok Brüsszelben. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 26./

Május 24-én avatták Búzásbesenyő korszerűsített iskoláját. A Dósa Dániel nevét viselő tanintézmény 1976-os épülete emeletet kapott, vízzel, belső illemhelyekkel látták el, központi fűtést szereltek be. Ünnepi műsorral szerepeltek a román és magyar tagozat diákjai. Simon István polgármester elmondta, hogy korszerűsítik Kerelőszentpál község minden településének iskoláját. Ünnepi szentmisét celebrált a zsúfolásig telt templomban dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. Jakab Antal plébánosra sokan emlékeznek a faluban. Akaratában megedzették, hitében megerősítették az elszenvedett börtönévek. Márton Áron püspök, aki 1938-tól 1980-ig volt Erdély katolikusságának főpásztora, őt jelölte utódjául. Dr. Jakab Antal 1980-tól 1990-ig töltötte be a püspöki tisztséget. A tiltás éveiben is erős maradt, visszatért övéihez, velük munkálkodott a határban, a kaszálókon és az erdei munkákon. Az emlékezés a plébánia és a templom közötti halmon folytatódott, ahol a hősök emlékműve és Horváth-Kovács Szilárd Petődi-feje mellett harmadiknak ott áll Miholcsa József szobrászművész Jakab Antalt mintázó műve, amelyet a marosvásárhelyi Balogh József öntőmester és munkatársai már korábban elkészítettek, most méltó módon felavatták. Jakab Antal emberségből, magyarságból, feltétlen hitből és megalkuvás nélküli szolgálatból mutatott Márton Áron püspökhöz méltó példát. /Bölöni Domokos: Korszerű iskola, nagy példakép. Jakab Antal, a fészekrakó, papnevelő püspök. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./

Florin Dorea marosvásárhelyi polgármester és pártja a választási irodához benyújtott óvása szerint Borbély László választási plakátjain „egy bizonyos állam nemzeti színeire” emlékeztető színkombináció van használatban, a választási iroda elismerte, ez törvénysértő. A piros-fehér-zöldről van szó. /Benedek István: A dühítő színek. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 27./

A rendőrségen és a Maros megyei választási irodánál is bejelentést tett a Magyar Polgári Párt (MPP): elhatárolódik az RMDSZ marosvásárhelyi polgármester-jelöltjét és megyei tanácselnök-jelöltjét támadó névtelen szórólapoktól, ezt Tőkés András, az MPP Maros megyei tanácselnök-jelöltje jelentette be. Tőkés András kifejtette, az MPP-nek, amellett, hogy tartja magát a megállapodáshoz, miszerint nem folytat negatív kampányt, meggyőződése, hogy a helyhatósági választások után a két alakulat tárgyalni fog egymással. A párt készítette nem hivatalos telefonos közvélemény-kutatás eredményei szerint a megyei tanácselnöki tisztségért közel azonos eséllyel indulnak az RMDSZ és az MPP jelöltjei. Május 27-én érkezik Maros megyébe Kövér László fideszes politikus, aki az MPP több kampányrendezvényén is részt vesz – jelentette be Ráduly Levente megyei MPP elnök. Az RMDSZ részéről elhangzott, a magyar ellenzéki politikusok kampánybeli részvételét rosszalló nyilatkozatokra is reagált Ráduly: a politikai támogatás elfogadott gyakorlat, és a Fidesz támogatása nem a pártnak szól, hanem az autonómiát és a fontos nemzetstratégiai értékeket felvállaló politikai erőnek. Gróf Bethlen Istvánnak a közelmúltban ellopott szobrát pótló alkotást az MPP visszajuttatja a gernyeszegi közösségnek, a szoboravatót május 29-én tartják. /(benedek): Elhatárolódik az MPP az RMDSZ- jelölteket támadó szórólapoktól. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 27./

Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke a Hargita Megyei Tanács elnöki tisztségére pályázik, a vele készült interjúban hangoztatta, nem a plakátozási vagy a plakáttépési versenyt kell megnyerni. Több helyen letépik az MPP plakátjait, az általa küldött leveleket kiszedik a postaládákból. Több beszélgetésre együtt mentek a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének képviselőivel, mert a vidék gondja ma a legfájóbb. A gazdálkodók helyzete szinte kilátástalan. A tavalyi 14 ezerhez képest az idén már csak hatezren kértek tejkvótát Hargita megyében. A létező 400 ezer hektár mezőgazdasági területből pedig csak 110 ezer hektár után kértek földalapú támogatást. Odalett a szülőföld megtartó ereje. Szász Jenő 12 éven át vezette a várost. Székelyudvarhelyen ma egy százalék körüli a munkanélküliség, és a város az ország húsz legjelentősebb gazdasági központjának az egyikévé vált. A kommunizmus idejében felépített gyárak helyén ma modern ipari telepek láthatók. A nyomdaiparban, a faiparban és a textiliparban is országos ismertséget szerzett a város. Ezt a sikertörténetet szeretnék az egész Hargita megyére, Kovács István és Tőkés András által pedig az egész Székelyföldre kiterjeszteni. Az új választójogi törvény egyéni választókerületes rendszert vezet be, így az őszi parlamenti választások eleve megfelezik, megharmadolják a magyar képviseletet. Leáldozóban van a bukaresti kijárásos politika, amely az elmúlt 18 és fél esztendőben sem hozott jelentős eredményeket. Nincs állami magyar egyetem, nincs autonómia. Azért fontos többséget szerezni az önkormányzatokban, hogy a települések és a megyei önkormányzatok szintjén is meg tudják fogalmazni az autonómiát. Háromszéken Kovács István pályázik a megyei tanácselnöki tisztségre, Kézdivásárhelyen Rácz Károly, Sepsiszentgyörgyön Csinta Samu, Kovásznán Zsuffa Levente, Csíkszeredában Papp Előd, Székelyudvarhelyen Orbán Árpád, Gyergyószentmiklóson Mezei János, Székelykeresztúron Farkas Csaba, mind-mind az autonómia elkötelezett hívei. Az MPP február 9-én eljuttatta az RMDSZ-nek egy együttműködési charta javaslatát. Ebben leszögezték, hogy a Székelyföldön, ahol helye van a demokratikus versenynek, ott mérkőzzenek meg, ahol pedig kisebbségben van a magyarság, ott egy közösen kidolgozott választási térkép alapján mozduljanak az összefogás irányába. Jó példa volt erre Bölöni László nevesítése a marosvásárhelyi polgármester-jelöltségre. Őt azután lebeszélte a szerepvállalásról az RMDSZ. A parlamenti választások előtt is az együttműködés útját keresik az RMDSZ-szel. A választás után az MPP mindenképpen az erdélyi magyarság megkerülhetetlen politikai tényezőjévé válik. /A magyarság a haszonélvező. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./

Borbély Lászlóra szavaz a marosvásárhelyi polgármester-választáson Tőkés András, az MPP megyei tanácselnökjelöltje. Elmondta, politikusként a jövőt is szem előtt kell tartania, a parlamenti választásokra is gondolnia kell, és meggyőződése, hogy ekkor majd az MPP együtt fog tudni működni egy „megújult RMDSZ-szel”. Hozzátette, a Borbéllyal folytatott tárgyalások során rájött: a szövetségi politikus is hozzá hasonlóan gondolkodik, ő is úgy látja, „ez így nem mehet tovább az RMDSZ felső vezetőségében”. /MPP: Borbélyt választják. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./

Ötvennyolcadik végzős évfolyamát búcsúztatja a május 30-i ballagási ünnepség alkalmával a marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem. A pályakezdő színész-, bábszínész-, teatrológus, zenepedagógus és magiszteri hallgatók kicsengetésével egybekötve az erdélyi színjátszás három, ötven éve folyamatosan a pályán lévő művészeket tüntet ki aranydiplomával az egyetem. A Színházművészeti Egyetemen júniusban diplomázik az utolsó, négyéves képzésben részt vevő színészosztály, párhuzamosan az első, hároméves tanulmányait záró évfolyammal. Dr. Kovács Levente negyedéves osztályából négy lány és nyolc fiú, dr. Farkas Ibolya harmadéves osztályából öt lány és hét fiú lép idén nyáron a színészi pályára. A 2003-ban elindított bábművészet szakirányon a második évfolyam végez, a hat diák osztályvezető tanára a négy év alatt dr. B. Fülöp Erzsébet volt. Teatrológia szakon hét harmadéves készül diplomázni. Egyszerre fejezi be tanulmányait az egyetem Zeneművészeti Karának első két évfolyama, a harmad- és negyedéves zenepedagógia szakosok, összesen huszonegyen. Idén kapja meg diplomáját a magiszteri képzésben Beszéd és nyelv az előadóművészetekben szakon tanuló első évfolyam is, velük együtt ebben az évben hetvenkét utolsó éves diák készül a ballagásra az egyetem magyar tannyelvű osztályaiban. A végzősök közül sokan visszatérnek ősszel a Köteles utcába: tanulmányaik folytatására az egyetem magiszteri vagy doktori iskolájában van lehetőség. Molnár Gizella, László Károly, Varga Vilmos – mindhárom művész az ötvenes években kapott színészdiplomát az akkor még Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet nevet viselő egyetemen. /B. Farkas Zsuzsanna: Diplomások és aranydiplomások. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 28./

Petrás Mária népdalénekes, keramikus a Bákó megyei Diószénen született, a brassói népfőiskola grafika szakán tanult. 1988-tól kényszerűségből szabadúszó lett, rajzaiból, festményeiből tartotta fenn családját. 1990-ben Magyarországon telepedett le. A csángó hitvilágot idéző köztéri munkáit, domborműveit és autentikus énekhangját egyaránt kedveli közönsége. Marosvásárhelyen nemrég a Bartók vonósnégyessel és a Muzsikás együttessel lépett fel. Petrás Mária nem járhatott magyar iskolába. A romániai rendszerváltás után, harminckét évesen jutott el Magyarországra, ekkor tanult meg magyarul írni-olvasni. Budapest mellett, Pomázon él. Régebben gyakrabban járt haza, szülőföldjére, mostanában ritkábban, mert megalapították a Moldvai Magyar Oktatásért Alapítványt, és a teendők lefoglalják. Az alapítvány célja a moldvai csángómagyar családok, gyermekek, diákok, hátrányos társadalmi helyzetűek segítése. Magyarországon énekesként és keramikusként ismertebb, mint szülőhazájában. /Antal Erika: A zene, akár egy szentmise. = Krónika (Kolozsvár), máj. 29./

Tavaly Markó Béla azt hangoztatta Csíkszeredában, azért kampányolnak az EP-választások előtt pityókával a kezükben, hogy Brüsszelben legyen piaca a krumplinak. Most sok ezer tonna pityóka rohad a pincékben. Meggyengült Székelyföld megtartó ereje az elmúlt időszakban, állapította meg Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke. Székelyudvarhely történetesen sikeres városnak számít, de ez nem enyhíti az összképet. Gazdasági szempontból Hargita megye az ország egyik kullogó megyéje. Az RMDSZ tartalmilag nem tud újat mondani, negatív kampányba kezdett, lejárató hadjáratot indított az MPP ellen. Negatív kampányújságot adtak ki, amelyhez nem adta senki a nevét, afféle „szamizdat” rágalomhadjárat az 1989 előtti időszakra emlékeztető titkosszolgálati módszerekkel. És ezt az RMDSZ csúcsvezetősége műveli. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke arról panaszkodott, hogy elfajult a kampány, példának felhozta, hogy két maszkos fiatalember Borboly Csaba az RMDSZ Hargita megyei tanácselnökjelöltjének arcképét megjelenítő szalmabábut égetett. Szász Jenő nem csak elhatárolódott, hanem ismeretlen tettesek ellen feljelentést tett a rendőrségen. Bihar megyében az MPP nem indított megyei tanácselnök-jelöltet, és Nagyváradon sincs polgármester-jelöltjük. Ugyanez a helyzet Nagyszalontán, Margittán, Szatmárnémetiben is. Nagykárolyban az RMDSZ-es Kovács Jenőt a sajátjuknak érzik. Kolozs megyében az MPP az RMDSZ megyei tanácselnökjelöltjét támogatja, Kolozsváron polgármester-jelöltet nem indított. Marosvásárhelyen sincs önálló polgármester-jelöltjük, hogy az RMDSZ jelöltjének az esélyét növeljék. Ezekért a nagyvonalú gesztusonkért azonban nem kaptak cserébe semmit, csak lejárató kampányt. Elvárták volna a minimális támogatást, azt például, hogy Maros megyében a megyei tanácselnöki tisztségbe meghagyják az MPP-s Tőkés Andrást, mint egyetlen magyar jelöltet. Szász Jenő azt üzeni a választóknak, hogy ne féljenek, csak így tudták megváltoztatni az egypártrendszert. Ez közép- és hosszútávon megteremtheti az új összefogást. /Székely Kriszta: Megkezdődött az erdélyi magyar rendszerváltás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./

„Fontos, hogy bárhol legyen magyar polgármester, magyar tanácsos, aki a magyar közösség érdekeit érvényesíteni tudja” – hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. A magyar érdekképviseletet az RMDSZ jelenti, a Magyar Polgári Párt még nem bizonyított. Az RMDSZ hagyományosan Marosvásárhelyen rendezi be a kampányközpontot. Markó szerint MPP-t illetően nehezen lehetne olyan nyilatkozatot felmutatni, amely vetélytársként, ellenfélként ne az RMDSZ-t mutassa fel, hanem a román pártokat. /Salamon Márton László: „Egyetlen problémájuk az RMDSZ” Kampányzáró beszélgetés Markó Béla szövetségi elnökkel a helyhatósági választásokról. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

Ingyenes buszjáratot indít a Kolozsváron tanuló sepsiszentgyörgyi diákok számára Antal Árpád RMDSZ-es sepsiszentgyörgyi polgármesterjelölt, „Gyere haza!” programjának első lépéseként. A mikrobuszok május 30-án délután öt órakor indulnak Kolozsvárról a Szent Mihály-templom melletti parkolóból és június elsején délután 5-kor indulnak vissza a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal elől. Czika Tihamér, az RMDSZ központi kampánystábjának tagja elmondta, legkevesebb húsz-harminc jelentkezőre számítanak. Antal Árpád jelezte, amennyiben a marosvásárhelyi diákok is igényelnék a szavazási napra való hazaszállítást, arra az útvonalra is biztosít járatot. /Fleischer Hilda: Buszok hozzák a szavazókat. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

Borbély László fejlesztési miniszter, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje a média tudomására hozta, hogy a helyi Stii Tv kampányadásában a műsorvezető tendenciózus kérdésekkel próbálta lejáratni őt. Egy újabb, a helyi tévécsatornán május 30-ra kitűzött tévévitát a legutolsó percben lefújták, ahelyett a csatorna Dorin Florea és Borbély Lászlóról készült portréfilm bemutatását vállalta. „Nyilvánvaló, hogy a versenytárs megfutamodott a nyilvános megmérettetés elől” – kommentálta Borbély a polgármester visszalépését. A műsorvezető ellen pedig a CNA-nál tett panaszt. Borbély határozottan cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy az RMDSZ kampányemberei élelmiszereket osztogattak volna a zömében romák lakta marosvásárhelyi Hidegvölgyben. /L. I. : Borbély László csalást sejt. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

Brüsszel, Budapest, Kolozsvár, Nagyvárad, Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely után Marosvásárhelyen immár hetedik képviselői irodáját nyitotta meg május 29-én Tőkés László európai parlamenti képviselő. Elmondta, hogy az irodahálózat kiépítésével a magyarok által lakott területet szeretné lefedni. Fel kell vállalnia a Kárpát-medencében élő magyarok közös érdekeit, a külképviseletet, amelyről az RMDSZ teljesen lemondott, továbbá az autonómia ügyét – fogalmazott Tőkés László. /(mezey): Európai parlamenti képviselői irodát nyitott Tőkés László. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 30./

Egy letűnt világ akvarellbe, olajba álmodott színes emlékei – kastélyok, udvarházak, műemlék épületek, templomok, utcarészletek, kisgyerek- és felnőttportrék, s köztük az alkotó önarcképe, az elegáns, szép festőasszonyé – láthatók a Bolyai téri unitárius templom tanácstermében. Gidófalviné Pataky Etelka élete a külföldön illetve Budapesten elkezdett tanulmányok után a felhőtlen jólétből vezetett a kilakoltatás nehéz éveibe. Dicsőszentmárton, Magyarsáros, Doboka, majd Marosvásárhely között telt el az élete, miközben a festés a nincstelenség mindennapjaiban is elkísérte. Az életmű, amelyet ez idő alatt alkotott, a történelem viharaiban elveszett darabok ellenére is számottevő. Ennek néhány darabját hozták el a hozzátartozók második alkalommal Marosvásárhelyre. A virágos verandák festőasszonyát Bölöni Domokos ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. /(bodolai): Virágos udvarházak festőasszonya. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 30./

Május 30-án volt a ballagás Marosvásárhelyen, a Színházművészeti Egyetemen. Dr. Gáspárik Attila rektor átadta a hatvankettedik évébe lépett egyetem ötven éve végzett és azóta színpadon lévő, egykori hallgatóinak az aranydiplomát: Molnár Gizella színművésznőnek, László Károly színművésznek. A harmadik kitüntetett, Varga Vilmos előadása miatt nem lehetett jelen, ő ősszel veszi át az oklevelet. Killár Kovács Katalin felolvasta az egykori és néhai tanárok, illetve az évtizedeken keresztül lelkiismeretes munkával ott dolgozó műszaki személyzethez tartozók névsorát. Csíky Boldizsár, a zenepedagógiai szak vezetője örömét fejezte ki, hogy Marosvásárhelyen is megszülethetett a felsőfokú zenei oktatás. A Színházművészeti Egyetemen idén júniusban diplomázik az utolsó, négyéves képzésben részt vevő színészosztály, párhuzamosan az első, hároméves tanulmányait záró évfolyammal. Dr. Kovács Levente negyedéves osztályából négy lány és nyolc fiú, dr. Farkas Ibolya harmadéves osztályából öt lány és hét fiú lép idén nyáron a színészi pályára. A 2003-ban elindított bábművészet szakirányon a második évfolyam végez. teatrológia szakon hét harmadéves készül diplomázni. Egyszerre fejezi be tanulmányait a zeneművészeti kar első két évfolyama, a harmad- és negyedéves zenepedagógia szakosok, összesen huszonegyen. Idén kapja meg diplomáját a magiszteri képzésben Beszéd és nyelv az előadóművészetekben szakon tanuló első évfolyam is, velük együtt ebben az évben hetvenkét utolsó éves diák készül a ballagásra az egyetem magyar tannyelvű osztályaiban. /Nagy Botond: Az új előadás kezdete… = Népújság (Marosvásárhely), máj. 31./

Járay Fekete Katalin, a Népújság nyugalmazott munkatársa Viva la musica című interjúkötetében a Marosvásárhelyre látogató művészekkel készült interjúiból válogatta ki azt a harminc-negyvenet, amely a kötetbe került. Színes az interjúgyűjtemény, az emberközeli hangvétel, a kérdezett művészi és emberi vonásait, értékeit felvillantó megírási mód következtében szinte barátunknak tekinthetjük az interjúalanyokat. /Nagy Botond: Zenekötet Marosvásárhelyről. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 31./