Július 4–13-a között zajlott a kolozsvári Diaszpóra Alapítvány, és a Hunyad megyei lelkészek által szervezett szórványmisszió, amelyen kolozsvári protestáns teológiai hallgatók, vallástanárképzős egyetemisták és az alapítvány munkatársai vettek részt. A Hunyad megyei csoporthoz csatlakozott Vass Erika, a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum munkatársa, és Kósa László akadémikus, az MTA Nyelv- és Irodalomtudományi osztályának vezetője, valamint Hints Miklós helységnévgyűjtő. A 17 fős csoport több részre oszlott – Alpestesen, Csernakeresztúron, Petrillán, Lónyán, Hosdáton, Kalánban és Rákosdon végeztek gyülekezeti szolgálatot. Az egyhetes munka során sikerült számba venni a gyülekezeti tagokat, házról házra járva betekintést kaphattak a Hunyad megyei és Zsil-völgyi református családok életébe. Sok helyen teret hódított a vegyes házasság, beolvadás, nyelvvesztés folyamata. Sok olyan család van, ahol mindkét szülő magyar, református, a gyerekek is szintúgy, de már nem beszélik anyanyelvüket, nem gyakorolják vallásukat. Kevesen vannak, akik Hunyad megyei születésűek, sok a betelepedett Székelyföldről, Marosvásárhelyről, Szilágyságból, Bihar megyéből beköltözött család. /V. J. : Hunyad megye. Szórványmisszió gyülekezet-felméréssel. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./

Egyre többen csatlakoznak a Szárhegyi Nyilatkozathoz, elevenebbé téve a Kárpát-medencei képzőművészeti csoportosulások együttműködését. A múlt Hajdúböszörményben, a Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep kezdeményezésére az alakulatot létrehozó szervezetek és intézmények képviselői, irányítói ültek össze tanácskozásra, hogy körvonalazzák a közös akciók további menetét. A Gyergyószárhegyen elfogadott Nyilatkozat élénkíteni akarja a művészeti cserekapcsolatokat, kiállítási lehetőségek biztosításával, művészcserékkel, tehetséggondozással, közös pályázatokkal. Immár közel húszan képezik az együttműködők körét, ez a szám azonban változhat, Romániából, Magyarországról, Szlovákiából, Szlovéniából, Ukrajnából, Szerbiából újabb művésztelepek, galériák érdeklődnek az együttműködési feltételek iránt. Köztük van a marosvásárhelyi Bolyai Alkotótábor is, amely az idei augusztusban is megnyitja kapuit, ezúttal elsősorban a kovácsoltvas-szobrászat művelői előtt. /N. M. K. : Bővülő művészeti kapcsolatok. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./

Ebben az évben is jól szerepeltek az államvizsgán a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem végzősei. Az akkreditációhoz szükséges ötven plusz egy százalékot minden szak elérte, sőt: túlteljesítette. A marosvásárhelyi kar hét szakja közül csak a kertészmérnöki nem érett még meg az akkreditálásra. /Ott ugyanis idén még csak a második évfolyam végzett. / „Nem csak a műszaki, hanem a humán tudományok terén is az ország élvonalában vannak diákjaink” – hangsúlyozta a záróvizsga-eredmények ismeretében a marosvásárhelyi kar dékánja, Hollanda Dénes. A mérnökin az elmúlt három évben összesen 205 hallgató vizsgázott, akik közül kettő nem érte el az átmenőt. Hasonló eredményt jegyeztek a humán tanszéken is: idén a pedagógia szakon minden államvizsgára jelentkező sikerrel vette az akadályt, annak ellenére, hogy a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem pszichológia karán mérték fel tudásukat. A kommunikáció és közkapcsolatok hallgatói ebben az évben románul záróvizsgáztak Csíkszeredában, a Bukaresti Tudományegyetem tanári bizottsága előtt. A Sapientia Egyetemen a marosvásárhelyi, csíkszeredai és kolozsvári karon összesen 759-en jelentkeztek államvizsgára 2005–2007 között. 99 százalékuk sikeresen diplomát szerzett, 88 százalékuknak sikerült elhelyezkedni, 75 százalék talált a szakmájának megfelelő állást, és a végzettek 80 százaléka Romániában dolgozik. /Szász Cs. Emese: Még több akkreditált szak lehet a Sapientián. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 22./

Szeretetszolgálat a családokért nevet adták annak a képzésnek, amelyet az elmúlt héten az ivói Kolping táborban tartott a Gyulafehérvári Egyházmegyei Caritas önkéntesei számára. Máté Róbert atya, a Caritas lelki igazgatója megnyitó előadása inkább személyes vallomás volt. Az előadók között volt Becsky Borbála marosvásárhelyi pszichológus, mentálhigiénés szakember is. /Tábori levél Ivóból. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 22./

Megkezdődtek a beiratkozások az egyetemeken. Tavalyhoz képest közel száz hellyel növekedett a tandíjmentes helyek száma a magyar tagozaton. A Babes–Bolyai Tudományegyetemen 4 834 állami, 10 506 fizetéses és 4 075 távoktatási helyre lehet pályázni. Ezen belül 1102 államilag támogatott és 1787 fizetéses hely áll a magyar nyelvű oktatást választó diákok rendelkezésére. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen a három oktatási helyszínen (Kolozsvár, Csíkszereda, Marosvásárhely) 19 szakon 830 helyre várják a jelentkezőket. A tandíj-hozzájárulás összege az új tanévben is évi 200 euró marad. Magyari Tivadar, a Babes–Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese, a magyar tagozat-vezetője, elmondta, ebben a tanévben három új szak indult a magyar tagozaton: mérnöki geológia szak a Biológia és Geológia karon, televízió szak a Színház és Televízió karon és geodézia szak, amely Gyergyószentmiklóson működik majd. A román tagozaton idén beindítják a néprajz szakot, amely eddig csak magyarul működött, és ez volt ez egyedüli olyan, amelyet románul nem oktattak. /Braica Tünde, Butyka Anna: Zajlanak a felvételi beiratkozások a felsőoktatási intézményekben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./

Döntés született a Kovács Ildikó alkotói ösztöndíjért benyújtott pályázatokról: a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem idén végzett bábosztálya 300 ezer forintot, Urmánczi Jenő kolozsvári bábos pedig 100 ezer forintos támogatást nyert el. A januárban elhunyt neves bábszínházi alkotó emlékére létrehozott ösztöndíjat a Magyar Játékszíni Társaság és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) írta ki. Az idén végzett marosvásárhelyi bábos évfolyam vizsgamunkája lett volna, de az egyetem vezetősége nem biztosította az előadás létrehozásának költségeit. Egy kísérletről van szó: Limonádé Joe címmel egy parodisztikus elemekkel fűszerezett, 21. századi színházi western musicalt készülnek színpadra állítani. Urmánczi Jenő nyertes pályázata a Sárkányölő Szent György legendája. /Bonczidai Éva: Limonádé Joe és Hókusz-pókusz. = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen július 23-án tartották a felvételi vizsgát. Dr. Nagy Örs, az egyetem prorektora arról tájékoztatott, hogy idén nagyobb volt az érdeklődés. A meghirdetett helyekre többen jelentkeztek, mint az előző években. A magyar orvos- és gyógyszerészképzés szempontjából fontos, hogy a tandíjmentes helyek felében magyar oktatás folyik. Így meghirdetett 270 általános orvosi helyből 135-ön, a 70 fogorvosi helyből 35-ön, míg a 60 gyógyszerészeti helyből 30-an a magyar tagozat diákjai tanulhatnak. Ugyancsak fele-fele arányban folyik az oktatás a bába- és az asszisztensképzőn, ahol 10-10 magyar hallgatók lesz. /Mezey Sarolta: Több mint kétszeres túljelentkezés a MOGYE-n. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 24./

A Magyar Polgári Párt sepsiszentgyörgyi szervezete kettős belső koalíció megteremtését javasolja az RMDSZ és MPP képviselőinek marosvásárhelyi megbeszélésén, közölte Fazakas Tibor, az MPP sepsiszentgyörgyi szervezetének alelnöke. Azt javasolják, hogy Kovászna és Hargita megye három-három egyéni képviselői körzetében, valamint Kovászna megye két, illetve Hargita megye egy szenátori egyéni körzetében a két politikai alakulat indítson közös listát MPP-s színekben. Az összes többi erdélyi, romániai egyéni választókerületben csak az RMDSZ indítson jelölteket, felvéve a listájára egy Maros megyei MPP-s jelöltet is. A Fazakas által ismertetett javaslat szerint a fenti listákon bejutott képviselők és szenátorok közös parlamenti frakciót alkotnának a parlamentben. /MPP-színeket javasolnak az RMDSZ-nek Sepsiszentgyörgyön. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 25./

Az Interetnikai Színházi Fesztivál brassói kiadásán a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem csapata volt a legszervezettebb – és talán a legsikeresebb – társulat. Öröm volt velük dolgozni. Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem új rektora az Erdélyi Riport hetilapban két újságoldalon át nyilatkozott színházról, színészképzésről. Gáspárik jelszava: „Kevesebb gyereket képezzünk, de az a képzés minőségi legyen”. Ceausescu évről évre redukálta a színiakadémiára felvehetők számát. Ezt akarja Gáspárik? Magunk szűkítjük a lehetőségeinket? – kérdezte Zsehránszky István. Egyébként Gáspárik Attila önmagának is ellentmondott. Azt állította, „a kispadon ülő színészekből két jó társulatot lehetne összeállítani”. Hát akkor a minőséggel nincs baj. Brassónak nincs magyar színháza. Vigyük oda az egyik társulatot, az RMDSZ biztos segíteni fog, ajánlotta a cikkíró. Zsehránszky vitatja Gáspárik másik állítását, amely szerint a színi elvégzése menlevél lehet bárki számára is. Valójában a színész naponta vizsgázik. A színin megtanítják a mesterséget, művésszé viszont a társulatnál érnek a végzettek. /Zsehránszky István: „Fecseg a felszín... ” = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./

Július 25-én marosvásárhelyi Bernády Házban találkoztak egymással az RMDSZ és az MPP küldöttségei, az előzetes egyeztetések értelmében a szervezetek elnökei nélkül. Az RMDSZ-t Borbély László és Lakatos András ügyvezető alelnökök, Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke és Szepessy László, a szövetség elnöki hivatalának igazgatója képviselte. Az MPP részéről Árus Zsolt, Ráduly Levente, Orbán Mihály és Kulcsár Terza József vett részt. A megbeszélésen jelen volt még Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke is. A találkozót követően Szilágyi Zsolt elmondta: nem közeledtek látványosan az álláspontok, de nem reménytelen a jövő. Jelezte: azt kérte a felektől, hogy jövő héten még egyszer üljenek tárgyalóasztalhoz. A nyilatkozatokból úgy tűnik, hogy végleg meghiúsult az RMDSZ és az MPP közötti egyeztetés közös parlamenti képviselet kialakítására. /Kudarccal zárultak az RMDSZ és az MPP közötti egyeztetések. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

Nagy Pál irodalomtörténész, szerkesztő a nemrég létrehozott Sütő András Baráti Egyesület alapításáról beszélt. Szászrégenben Demeter József tiszteletes megpendítette: jó lenne létrehozni baráti kört Sütő András emlékének ápolására. Nagy Pál egyetértett a kitűnő ötlettel, s hozzákezdett a tájékozódáshoz: felkeresett több írókollégát, újságírókat, közéleti embereket, művészeket, irodalombarátokat, érdeklődvén a véleményeket illetően. Egyetértés volt a szükségességében. Létrehoztak egy héttagú kezdeményező bizottságot, megfogalmazták az alapvető célkitűzéseket. Június 21-én Marosvásárhelyen megalakították a Sütő András Baráti Egyesületet. Folyamatos a jelentkezés; eddig legalább százan nyilatkoztak. Hosszadalmas lenne felsorolni mindazokat, akiket már az egyesület tagjai, köztük van Gróf László egyetemi professzor Oxfordból, Lauer Edith az Egyesült Államokból, Csoóri Sándor költő Budapestről, Egyed Ákos történész Kolozsvárról, Görömbei András irodalomtörténész Debrecenből, Fodor Sándor író Kolozsvárról. Sajnálatos módon volt az eseménynek furcsa "utórezgése" is. A Vásárhelyi Hírlap munkatársa "konkolyhintő", "kútmérgező" vélekedés megnyilatkozását fedezte fel az előadásokban, megjegyezve egyebek között: "Nem kérünk a magyarhoni pártvitákból és országmegosztó acsarkodásból (...)" Ugyanekkor "gyöngécske apológiának" titulálta a jeles debreceni irodalomtörténésznek, Bertha Zoltánnak – Sütő egyik monográfusának – az előadását, és "nevetlen"-nek azt a Márkus Bélát, aki feleségével, Cs. Nagy Ibolyával együtt kötetekre menő tanulmányt írt az idők során irodalmunkról, nem utolsósorban éppen Sütő Andrásról is. Mindezekkel szemben az az igazság, hogy szó sem volt itt semmiféle "konkolyhintésről", "országmegosztó acsarkodásról". /Bölöni Domokos: Épülő szellemi "szálláshely". = Népújság (Marosvásárhely), júl. 26./

Végtelenből visszatérő párhuzamosoknak nevezte Dienes Attila szobrászművészt és Krizbai Sándor „Alex” festőművészt közös marosvásárhelyi tárlatuk megnyitóján Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész. A két alkotó a Marosvásárhelyi Műhely (MAMÜ) tagja, évtizedekkel ezelőtt költözött át Magyarországra. A nyolcvanas évek egykori két fenegyereke tért haza sajátos egyéniségű, kiforrott stílusú alkotásaival. /A. E. : A fenegyerekek visszatértek. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./

Várhatóan újabb találkozóra kerül sor Marosvásárhelyen az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) küldöttségei között. Markó Béla és Tőkés László ismét levelet váltott. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke már július 30-án, szerdán tárgyalóasztalhoz ültette volna a feleket, Markó azonban csütörtököt javasolta. Az RMDSZ választás elé állította Tőkést: vagy feladja közvetítői szerepét és az RMDSZ-en kívüli csoportosulások „legmarkánsabb képviselőjeként”, vagyis partnerként vesz részt a tárgyalásokon az MPP nélkül, vagy csak az MPP-vel próbál majd az RMDSZ megegyezni. Markó válaszlevelében jelezte: ők Tőkéssel nem közvetítőként kívánnak tárgyalni, hanem az RMDSZ-en kívüli politikai csoportosulások „legmarkánsabb képviselőjeként”. Ha ezt Tőkés nem tudja vállalni – írta Markó –, akkor az RMDSZ kész lefolytatni egy „utolsó utáni” tárgyalást csak az MPP-vel. /B. T. : Csütörtökön RMDSZ–MPP tárgyalás lehet. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

Az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt marosvásárhelyi és bálványosfürdői egyeztetésének meghiúsulása után Nagyváradon egy bizonyos ,,válságstáb" ült össze, mely Tőkés László kezdeményezésére mégis megpróbálta elfogadtatni Szász Jenőékkel az RMDSZ ,,belső koalíciós" erdélyi magyar szövetkezését. Szász Jenő és csapata számára ez fájdalmas lépés lesz, mert az ,,egyenlők közti" tárgyalásról vissza kell lépni a realitás talajára, a nyolcvanöt–tizenöt százalékos bejuthatási részvétel rögös útjára. Magyari Lajos hangsúlyozta Tőkés László bölcsességét, aki csak rábírta az MPP-t, hogy el kell fogadni az RMDSZ belső koalícióra vonatkozó javaslatát. /Magyari Lajos: Út az egyezség felé? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 30./

Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) vezetőségének tagja, Haller István államtitkár korábban több éven keresztül a marosvásárhelyi Pro Europa Liga emberjogi munkatársaként dolgozott. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a tanács első vidéki kirendeltsége Marosvásárhelyen működik. Jelenleg az irodában még nem működik a telefon, a számítógép is igen kezdetleges. Az irodának jelenleg Daniela Vaidas fiatal jogász személyében egyetlen munkatársa van. „Az iroda három fő funkciója: fogadja azokat a személyeket, akik úgy érzik, hogy bármilyen szempontból hátrányos megkülönböztetésben részesültek, szakszerű tanácsokat ad, ezenkívül az igazságszolgáltatási szervek előtt képviseli az országos tanácsot, ugyanakkor részt vesz a különböző ügyek felderítésében, dokumentálásában” – fejtette ki Haller. Igen nehéz székhelyhez jutni. Marosvásárhelyen a megyei tanács és a prefektúra nemleges választ adott a CNCD helyiségigényére. Eddig a legtöbb panasz a munkáltatók ellen fogalmazódott meg. Nemrég Haller István egy panasz kapcsán felvetette: az uniós előírásoknak megfelelően a romániai magyar pácienseknek joguk van ahhoz, hogy anyanyelvükön tárgyaljanak az orvosokkal. Erre hivatkozva, a Krónika arra volt kíváncsi: az iroda munkatársa ért-e magyarul. Egyelőre egyetlen személy dolgozik itt, aki nem beszél magyarul, de amikor a második munkatársat is felvesznek, megoldódik ez a probléma. /Máthé Éva: Erdélyi panasziroda. = Krónika (Kolozsvár), júl. 30./ Két hónapos működése alatt alig harminc-negyven személy fordult az Országos Diszkriminációellenes Tanács Marosvásárhelyen nyitott területi irodájához. Sokan nem tudnak az iroda létezéséről. A panaszosokat több alkalommal zárt ajtó fogadta, az iroda alkalmazottja, Daniela Vaidas jogász elismerte, hogy nem tartotta tiszteletben a munkaidőt. /Menyhárt Borbála: Kevesen tudnak a diszkriminációellenes irodáról. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 30./

Idén Bihar megyei településeken tartott előadásokat az Erdélyi Vándorszínház kis létszámú társulata, amelyet tavaly alapított Csuja László, a budapesti Színház és Filmművészeti Egyetem (SZFE) dramaturg-forgatókönyvíró szakos hallgatója. Az öt marosvásárhelyi és egy kolozsvári színis növendékből álló csapat idén is commedia dell’arte stílusú előadást hozott létre, ezúttal Shakespeare-művekből ollóztak össze részleteket. A Kele-Fodor Ákos dramaturgiai munkája nyomán született szöveget Csuja László állította színpadra. Hét Bihar megyei települést jártak be, a partiumi falvakban saját maguk toborozták a nézőket, lovasszekéren ülve járták be az adott falut és csalogatták a közönséget az esti előadásra. /(köllő) : Idén is turnézott az Erdélyi Vándorszínház. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

A Vadárvácska Képzőművészeti Alkotótábor művészei a Gyergyóalfalura hagyományozott műtárgyaikkal mondanak köszönetet a helyi támogatóknak a tíznapos gondtalan alkotás lehetőségéért. Márton Árpád festőművész az augusztus 3-áig tartó, tíznapos Vadárvácska Képzőművészeti Alkotótábor mentora. A Gyergyóalfaluhoz tartozó Borzonttól néhány kilométerre, a Vadárvácska erdei szálláson immár negyedik alkalommal táboroznak Erdély neves képzőművészei. A július végi táborok ötlete Gál Mihály vállalkozótól ered, aki saját erdei szállását ajánlotta fel az ideérkező művészeknek. A Vadárvácskában táborozó alkotók költségeinek egy részét Gyergyóalfalu önkormányzata és a Sövér Elek Alapítvány, illetve magánvállalkozók fedezik. Évről évre gyarapodnak az itt táborozó neves alkotók készítette műtárgyak, amelyekből állandó tárlat nyílt Gyergyóalfalu egyik galériájában, az elmúlt két évben pedig több kültéri szobrot is lelepleztek a község terein. Itt láthatók többek között Bálint Károly marosvásárhelyi szobrászművész Sövér Eleket és Petőfi Sándort mintázó szobrai, a galériának is otthont adó kultúrház előtt pedig az alfalvi származású Kiss Levente szobrászművész faszobrai. A gyergyóalfalvi származású, Marosvásárhelyen élő Sajgó Ilona textilművész minden évben hazatér ide. Csutak Levente brassói grafikus kiemelkedő történelmi egyéniségeket ábrázoló tusrajzban állított emléket a reneszánsz évének. A kézdivásárhelyi Vetró András szobrász az esti szakmai beszélgetések fontosságára hívta fel a figyelmet. „Idén az egyházi személyiségeknek szeretnénk emléket állítani, ezért felkértük a táborozó szobrászainkat, hogy őket mintázzák meg” – magyarázta Gál Mihály. A tervek szerint a borzonti Szent István-búcsúkor leplezik le Vetró András Gál Tamás plébánost megörökítő domborművét, később Miholcsa József Horváth Károly plébánost ábrázoló alkotását és Sárpátki Zoltán Smihali József plébánosnak emléket állító munkáját is felavatják. Márton Áron püspök szobrát pedig a csíkszeredai Dóczi András készíti el a katolikus templom számára. /Jánossy Alíz: Az értékteremtés a cél. = Krónika (Kolozsvár), júl. 31./

Az RMDSZ és az Magyar Polgári Párt (MPP) egyetért elvileg abban, hogy belső koalíciót alakítsanak az őszi parlamenti választásokra, de a részletekben még nem jutottak megállapodásra. Az RMDSZ 85:15 százalékos erőviszonnyal számol, az MPP 80:20 százalékos arányokkal kalkulál. A polgári pártiak hangsúlyozták: Székelyföldön az arány 63:37. Leegyszerűsítve az RMDSZ ajánlatát: a szövetség a 14 biztos helyből kettőt ajánlott fel. Az MPP szerint azonban négyet, akár ötöt is megérdemelnének, de kompromisszumos javaslatként hármat kérnek. Az MPP delegációja Szász Jenő pártelnök vezetésével azzal érkezett Marosvásárhelyre, hogy elfogadja az RMDSZ által ajánlott belső koalíciót, vagyis azt a javaslatot, hogy az MPP jelöltjei a parlamenti választásokon az RMDSZ színeiben indulhassanak, és a majdani magyar koalícióban bizonyos feltételek mellett megőrizhetik önállóságukat. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke a négy és fél órás találkozó után a sajtónak kijelentette: a felek között már egyetértés van az alapvető elvi kérdésekben, például abban, hogy a romániai magyarságnak erős parlamenti képviseletre van szüksége. /Elviekben már egyetért az RMDSZ és az MPP. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

A Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem idén végzett magyar bábos osztálya részt vehetett a 62. Avignoni OFF Fesztiválon, Nyugat-Európa egyik legfontosabb színházi eseményén. Szerencsés véletlen folytán jutottak ki: az egyik csapat visszamondta a szereplést, és Oana Leahu rendezőnőt hívták meg a szervezők, aki a magyar csoport Csodálatos utazás című Kis herceg-adaptációját ajánlotta. Deák Réka marosvásárhelyi bábszínész elmondta, sebtében elkészítették a francia változatot – ez ugyanis kritérium volt. Útközben megálltak Velencében és Monte-Carlóban. Tíz napot töltöttek Avignonban. Hazatérve még felléptek a középkori fesztiválon Segesváron. Augusztus 23-án részt vesznek a Budapesti Utcaszínházi Fesztiválon, a Millenáris parkban. Végzős csapatuk vizsgaelőadásának szánt produkciójával, a Limonádé Joe-val elnyerte a 300 ezer forintos támogatással járó Kovács Ildikó Alkotói ösztöndíjat. /Bonczidai Éva: Csodálatos avignoni utazás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./

El Pelé Ceferina Giménez Mallára, az egyetlen boldoggá avatott roma nemzetiségű szentre emlékeznek augusztus 1-jén mise keretében a marosvásárhelyi Hidegvölgyben. György Tibor plébános elmondta, hogy dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek jóváhagyásával a hidegvölgyi roma plébániaközösséget El Peléről nevezték el, arról a boldoggá avatott roma személyről, aki életét adta Jézus Krisztusért. El Pelét 1936. augusztus 2-án végezték ki egy katolikus pappal összebilincselve, akit védelmezni akart. II. János Pál pápa 1997-ben vértanúságáért Rómában sok ezer roma jelenlétében avatta boldoggá. A Hidegvölgyben 1964-től Léstyán Ferenc foglalkozott a romákkal, munkásságát tizennégy éven keresztül Pál atya folytatta, György Tibor pedig két éve tart szombatonként katekézist ebben a lakónegyedben. /(berekméri): A boldoggá avatott romára emlékeznek a hidegvölgyiek. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 1./

A 80 éves kolozsvári Szőcs Istvánt /sz. Marosvásárhely, 1928. aug. 2./ köszöntötte Nagy Pál irodalomtörténész, hangsúlyozva, nem akármi az a szellemi teljesítmény, melyet tető alá hozott. Nagy Pál egyike azoknak, akik a kolozsvári Helikon hasábjain leghamarabb Szőcs István jegyzeteit veszi szemügyre, és nemigen csalódik. Nagy Pál nem sorolta fel Szőcs István munkáit az 1965-ben megjelent Kritikus holdtölte című regényétől kezdve a Félrejáró ingák /Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2005/ címmel kiadott esszéi vaskos kötetéig. Megemlítette az 1979-ben megjelent, Selyemsárhajó című könyvét, a kiváló művelődéstörténeti tanulmányt, melyről annak idején a jeles debreceni irodalomtörténész-kritikus, Bertha Zoltán így nyilatkozott: "Szőcs István látásmódfrissítő, szemlélettágító könyvét" leginkább a messzemenő "nyitottság" jellemzi. Szőcs István színikritikákat írt, a kortárs pályatársakról esszéket, a magyar őstörténet rengetegében barangoló közléseket, a magyar nyelv múltját titkait kutató jegyzeteket. Pályájának kezdete óta újságíró (is) volt, szerkesztő (is), regények írója (is); jelenleg a kolozsvári Helikon főmunkatársa, az erdélyi magyar szellemi élet egyik legjelentősebb, legsokoldalúbb, legszókimondóbb tollforgató egyénisége. Egyik színházi cikkében ezt olvasható: "a mai színházat, rendezőt, színészt, dramaturgot és persze, egy bizonyos minimális közönséget, főleg az előbbiek cimboráit, havereit végleg nem érdekli az irodalom és a színháztörténeti előzmény, csakis bizonyos exhibiciók, magamutogatások és kitárulkozások, önkecsegtetések lehetősége érdekli a színpadon: a remekmű legfennebb annyiból, hogy annak ürügyén, révén, kapcsán mindezt produkálhatja". /Nagy Pál: Baráti levél a 80 éves Szőcs Istvánhoz. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 2./

Az RMDSZ-nek saját jelöltjeivel szemben is alkalmaznia kell azt a javaslatot, miszerint nem lehetnek képviselő- vagy szenátor-jelöltek azok a személyek, akik az önkormányzati választásokon nem nyerték el a magyar közösség többségének támogatását – mondta Kovács Péter, az RMDSZ területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnöke. Emlékeztetett, hogy Hargita megyében Szász Jenő nem nyerte el az ottani magyar közösség támogatásának a többségét, így ő nem indulhatott volna a választáson. Ellenpéldaként Borbély László minisztert említette, aki marosvásárhelyi polgármesterjelöltként ugyan veszített, de a voksok 44,87 százalékával elmondható, hogy megkapta az ottani magyarok támogatásának a többségét. Kovács szerint minden hasonló helyzetben lévő jelölt esetében meg kell majd vizsgálni, hogy az önkormányzati választásokon az illető közigazgatási egységben hány százalék a magyarság számaránya, ezt a számot pedig össze kell vetni a jelölt által kapott szavazataránnyal. E szerint számolva Máté András megkapta a magyarok szavazatának a többségét, mert megyei tanácselnökjelöltként 13,05 százalék szavazatot kapott, Kolozs megyében a magyarok számaránya pedig 17,4 százalék. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke viszont nem indulhatna a megmérettetésen e logika szerint, hiszen kolozsvári polgármesterjelöltként a voksoknak csupán a 7,85 százalékát kapta meg, holott a magyarság számaránya 18,9 százalék. /(borbély): MPP-mérce az RMDSZ-re is. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./

Augusztus 2-án három új taggal bővült a Dr. Aszalós János Emlékalapítvány díjazottjainak köre. Marosvásárhelyen a Szabadi Úti Református Egyházközség gyülekezeti központjában Adorján Kálmán lelkész, a Református Mentőmisszió és Bonus Pastor Alapítvány programkoordinátora, Becsky Borbála pszichológus, a FA- MILIA Családsegítő Centrum vezetője és Kun-Kriza Ilona, a KUN Humanitárius Társaság alapítója és munkatársa részesült erkölcsi-anyagi elismerésben. /Díjátadás. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 5./

Műholdas szórású, magyar nyelvű, egész napos tévéadáshoz szerzett engedélyt az a Buzau megyei Prascov faluban bejegyzett cég, melyet egy Ausztráliából hazatért adventista lelkipásztor irányít. „Sajnos nem beszélek magyarul; a majdani munkatársaimon keresztül fogom tudni majd felügyelni a Light Channel TV1 magyar nyelvű műsorait” – nyilatkozta Paul Boeru a Light Channel TV Kft. (Fény Csatorna) adminisztrátora. A faluban csak a tévé műszaki központját rendezik be, ahonnan majd műholdra küldik az adásokat. A magyar nyelvű műsorok nagy valószínűséggel nagyváradi, marosvásárhelyi és budapesti stúdiókban készülnek majd. Az igazgató cáfolta, hogy a Light Channel TV1 az adventista egyház hittérítő televíziója lenne. „Nagyon örvendenék, ha a Biblia elvei alapján valamennyi felekezet soraiból munkatársakat találnék” – mondta. /Gazda Árpád: Bibliás konkurencia. = Krónika (Kolozsvár), aug. 6./

Két évvel ezelőtt a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnökei, Hantz Péter és Kovács Lehet saját kezűleg függesztettek ki kétnyelvű, román–magyar táblákat a Babes–Bolyai Tudományegyetem folyosóira. Hantz Pétert szakmailag próbálta elmarasztalni a kolozsvári egyetem, azóta Európa egyik leghíresebb kutatóintézetének, a németországi Heidelbergi Európai Molekurális Biológiai Laboratóriumnak lett a kutatója. Szabadidejében sokat tesz a nyugati sajtó felvilágosításáért. Elmondta, hogy őket Kovács Lehellel együtt egymás után háromszor rúgták ki a Babes–Bolyai Tudományegyetemről. Az első kirúgás 2006. november 27-én volt, öt nappal a táblaügy után, kizárták őket az oktatói testületből. Utána, december 4-én, egy nyilatkozat keretében született erről megerősítő döntés. Ezt követően minisztériumi vizsgálóbizottság érkezett az egyetemre, amely megállapította, hogy nem távolították el őket a tantestületből, az oktatás tehát normálisan folyik. Közben a portások már nem engedték, hogy Hantz Péter megtartsa előadásait, utolsó előadását a Bulgakov kávézóban tartotta. A harmadik kirúgás, amely már megfelelt a jogi követelményeknek, december 20-án volt, azzal a szándékkal, hogy az ezt követő szabadság ideje alatt az üggyel senki ne tudjon érdemben foglalkozni. Hantz Péter társával fellebbezést nyújtott be a Nép Ügyvédjéhez, amire azóta sem érkezett válasz. A Strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordultak. Ezzel párhuzamosan etikai megóvásuk miatt volt egy másik perük is. Ezt Bodó Barna és Hantz Pétert is megnyerte. Az egyetem etikai bizottsága azzal vádolta őket, hogy trehányul vagy egyáltalán nem tartották meg az óráinkat. A bírósági döntés értelmében az egyetemnek vissza kellett vonnia megrovó határozatát. Azóta az egyetem ügyéről a sajtó és a megszólított politikusok révén ma már egész Európa tud. Az Európai Parlamentben sok ember fejében a romániai kisebbségi ügy egyenlő az egyetem-üggyel. Ez a Bolyai Kezdeményező Bizottságnak köszönhető. Kolozsváron és a marosvásárhelyi orvosi egyetemen is furcsa helyzet állt elő: minél feljebb haladnak az akadémiai ranglétrán, annál nagyobb nemzetárulókat találnak. A pálmát az egyetem rektor-helyettesei viszik el. Élő példa erre Magyari Tivadar, aki nem tiltakozott, amikor a kisebbségi főbiztos, jelenlétében, a multikulturalizmus mintaképének nevezte a Babes–Bolyai Tudományegyetemet. Csucsuja István tanszékvezető Bukarestben állítólag azért lobbizott, hogy Hantz Péterék doktori dolgozatát ne honosítsák Romániában. Kevesen tudják, hogy Szamosközi István javasolta Hantz Péterék kirúgását. Az anyaország felelőssége volt, hogy nem követelte erélyesebben az önálló állami magyar felsőoktatás megteremtését. 2004-ben az RMDSZ-nek még volt egy próbálkozása, hogy a Babes– Bolyain magyar karokat hozzon létre, ezt viszont Salat Levente és Nagy László árulása akadályozta meg. Azt nyilatkozták, hogy ez hibás döntés, hogy ezt a közösség nem is akarja. A BKB felkérésére egy magyarországi cég készíti az erdélyi magyar felsőoktatás távlati fejlesztési koncepcióját. /Makkay József: A román multikulturalitás halálos sebet kapott. Beszélgetés Hantz Péter kutatóval, egyetemi tanárral. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), 2008. aug. 6./

Haller István államtitkár, az Országos Diszkriminációellenes Tanács /CNCD/ vezetőségi tagja elmondta, a Pro Europa Liga /PEL/ lapjánál, a Gazeta de Muresnél dolgozott, s amikor 1993-ban az megszűnt, akkor létesült az emberjogi iroda, s oda került. Tizenhat évet dolgozott folyamatosan a PEL-nél. A kilencvenes évek végén több civil szervezet összefogott egy diszkriminációellenes törvény létrehozásáért. A PEL is közöttük volt. 2000-ben lépett életbe a törvény, s utána kialakult egy civil szervezeti csoport, amely a jogszabály folyamatos jobbításával foglalkozott. 2006 októberében végül sikerült a törvényt olyan szintre hozni, amely már kompatibilis az uniós elvárásokkal. Haller István folyamatosan bírálta a CNCD munkáját. Most hogy a szervezet vezetőségi tagja lett, szeretne új munkastílust meghonosítani. Próbálja betartani a törvénynek azt az előírását, hogy 90 nap alatt meg kell oldani az eseteket. Ösztönzésére létrehozták a marosvásárhelyi irodát. A romániai törvények tiltják a gyűlöletbeszédet, valamint a totalitárius rendszerek szimbólumainak a használatát, azonban ezt a törvényt nem alkalmazzák. Eddig egyetlen brassói személy ellen indult eljárás, náci szimbólumok használatáért. Első fokon elítélték, másodfokon felmentették. Jelenleg szélsőjobboldali szervezetek Romániában, a Legionárius Mozgalom és az Új Jobboldal, amelyek ellen eljárást kellene indítani. A PEL-től folyamatosan feljelentéseket küldtek ezek ellen, de választ nem kaptak. Haller István kijelentette: a magyar ajkú állampolgároknak joguk van ahhoz, hogy az orvosokkal anyanyelvükön értekezhessenek, ezt intézményi szinten meg kell oldani. Amikor megszületett a romániai romastratégia, a kormány egyetlen lejt sem rendelt a program mögé. Az EU-tól azonban Románia elvárja, hogy pénzelje a roma programokat. Haller István /sz. Marosvásárhely, 1962. aug. 7./ Kolozsváron szerzett geológusi képesítést. 1990-től a marosvásárhelyi Új Élet utódjánál, az Erdélyi Figyelőnél újságíróskodott, utána a Pro Europa Ligához (PEL) került, az emberjogi irodát vezette. /Máthé Éva: Robbanásveszélyes megkülönböztetés. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./

Építkezési engedély hiányában, a munkálatok felfüggesztésének elrendelését figyelmen kívül hagyva, a Somostetőn folytatják az állítólagos gyermekjátszótér építését. A marosvásárhelyi tanács RMDSZ-frakciója immár második alkalommal foglalt állást az ügyben, bejelentve: pert indított a polgármesteri hivatal ellen a törvény be nem tartása miatt. /Antalfi Imola: Zavartalanul folyik az elhíresült somostetői építkezés. Az RMDSZ-frakció perel. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 8./

Zilahi Csaba kolozsvári rádiós kezdeményezte, különböző zenekarok gitárosai éltetik tovább az immár nyolcadik alkalommal megrendezett, augusztus 5–12. között zajló Erdélyi Gitártábort. Idén a Maros megyei Erdőcsinádon gyűltek össze a tanulni vágyó kezdő és haladó gitárosok. Zilahi Csaba két év múltán nem tudta vállalni a tábor körüli intéznivalók lebonyolítását, így változott a szervezőbrigád. Idén Szép-Tóth György, a marosvásárhelyi After Midnight zenekar basszusgitárosa volt a gitártábor szervezője. Pápay Kamilla, a Sapientia Egyetem kommunikáció szakos hallgatója segített a szervezésben. Idén hatvannál is többen táboroznak Erdőcsinádon. /Máthé Éva: Cserehúr, pengető. = Krónika (Kolozsvár), aug. 11./

A marosvásárhelyi Mentor Kiadó a városban kiadott Látó szépirodalmi folyóirat szellemi körére épült. Káli Király István, a kiadó vezetője elmondta, elsősorban az erdélyi magyar szépírók műveit szerették volna kiadni, beleértve az első köteteseket is. Aztán ráébredtek arra, hogy nincs elég irodalmi mű, és szélesítették kiadványaik palettáját. Felvállalták a történelmi jellegű dokumentumok és tanulmányok kiadását, néprajzi munkákat, művészeti és művészettörténeti jellegű kötetek megjelentetését, az Erdély emlékezete, a Kriza János Néprajzi Társaság Könyvtára, a Mentor Művészeti Monográfiák sorozatokat, valamint Wass Albert életműsorozatát. Új a Könyvbarát sorozat, amelyben az elfeledett, vagy még ki nem adott szépirodalmi művek jelennek meg, illetve az Erdélyi ritkaságok, amelyben a két világháború közötti, Jancsó Elemér által kezdeményezett sorozat darabjait teszik újra közkinccsé. A Mentornak vannak házi szerzői, például Bogdán László, Király László, Egyed Emese, Sebestyén Mihály, Király Kinga Júlia, Fazakas Attila. De említhető Demény Péter, Vermesser Levente, Szabó Róbert Csaba neve is. /Antal Erika Közszolgálatiságot vállalva. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./

Jól meghatározott törvényes keret szabályozza a városi tanácsok jogkörét. A tanács határoz, a polgármester végrehajt. Marosvásárhelyen viszont a polgármester határoz és végrehajt egy személyben. A tanács beszélget, vitatkozik, legjobb esetben tiltakozik. Ez nyolc éve így történik. Egy példa: a Somostetőn épül valami. Erről a tanács nem tud. Ki épít, mit épít, engedéllyel vagy anélkül, kinek a pénzén, kinek az utasítására? A tanács áll és bámul, és nagy dolog, hogy már tiltakozik. A polgármester-helyetteseknek nincs meghatározott jogkörük, munkaterületük. Benedek István tanácsos megállapította, hogy másodrendű állampolgárnak érzik magunkat. De miért? Azért, mert másodrendűek a tanácsosok is. /Id. Ferencz Gyula: Az Ami a választási kampányból kimaradt című újságcikk margójára vagy mit ér az ember, ha városi tanácsos? = Népújság (Marosvásárhely), aug. 13./