Bemutatták Nagy László Mihály első kötetét: A csendestárs. Könyvcseppek a Könyvből /Juventus Kiadó, Marosvásárhely/. A novellafüzér és a kisregény között kapcsolatot teremtő művet tervezek, melyben a kommunizmus évtizedeitől a demokrácia koráig próbálnám meg feltérképezni az emberi lét apró győzelmeit, vallotta a szerző. /Nagy Székely Ildikó: Könyvcseppek délutánja. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./

Az RMDSZ Maros megyei szervezete válaszolt Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere nyílt levelére. Dorin Florea nyílt levele arról árulkodik, hogy még mindig vannak olyan politikai vezetők, akik az európai mércét nem tartják alapvető szempontnak. A polgármester levele a durva, negatív, lejárató kampány hangját tükrözi. Nehéz a rosszindulatú rágalmakra észérvekkel válaszolni. A levelében felsorolt kudarcok – melyeket az RMDSZ-nek ró fel –a városgazda illetékességét kétségbe vonó sikertelenségek. Dorin Florea, önkényes vezetési módszerével ellehetetlenítette az RMDSZ frakciója által fémjelzett városfejlesztési döntéseket. Az RMDSZ kormányzati politikusai több ízben is kezdeményezték a város fejlődését szolgáló programok és stratégiák megtervezését, illetve kivitelezését. Markó Béla volt miniszterelnök-helyettes, Borbély László miniszter és az RMDSZ többi marosvásárhelyi kormányzati tisztségviselői és képviselői több ízben is szorgalmazták, hogy Florea terjessze elő a fejlesztési programokat. A polgármester eddig egyetlen ilyen megkeresésre sem válaszolt. Dorin Florea az elmúlt tizenkét évben botrányt botrányra halmozva „párbajozott” a megyei tanáccsal, a különböző állami és önkormányzati hatóságokkal. Marosvásárhelyen továbbra is rengeteg a tennivaló. Az RMDSZ a megyében elsőként nevezte meg szenátor- és képviselőjelöltjeit, idejében megfogalmazta választási programját. Ezért méltatlan, hogy egy olyan párt megyei elnöke vonja kérdőre Markó Béla szövetségi elnököt, aki eddig még a jelöltjeit sem tudta megnevezni, és programját sem fogalmazta meg. /Az RMDSZ Maros megyei szervezetének Állandó Tanácsa: Válasz Dorin Florea nyílt levelére. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./ Előzmény: Dr. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármesterének nyílt levele Markó Bélához, az RMDSZ elnökéhez /Népújság, okt. 1./

„Marosvásárhely polgármesterének úgynevezett nyílt levele sajnos arról árulkodik, hogy még mindig vannak olyan politikai vezetők, akik az európai mércét nem tartják alapvető szempontnak” – áll az RMDSZ Maros megyei szervezete állandó tanácsának Dorin Florea nyílt levelére adott válaszában. A marosvásárhelyi polgármester Markó Béla RMDSZ-elnökhöz címzett nyílt levelében azzal vádolta meg a romániai magyar politikusokat, hogy a választások közeledtével megint megkezdik az ígérgetéseket, hazudozásokat, és nemhogy nem tesznek semmit a városért, de még ahhoz is hozzájárulnak, hogy a város vagyonát elidegenítsék. Florea szerint az RMDSZ csúcsvezetősége miatt nincsenek még a Maros megyei városoknak terelőútjaik, nincs Marosvásárhelynek saját ipari parkja, korszerű hulladék-feldolgozója, sportrepülőtere, illetve sportbázisa, nem épült egy híd sem. -A város magyar tanácsosai korábban már több alkalommal is figyelmeztették a sajtóban a lakosságot, hogy a polgármester vádjai valótlanok. /Antal Erika: RMDSZ: Dorin Florea polgármester ismét rágalmaz. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./ Előzmény: Dr. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármesterének nyílt levele Markó Bélához, az RMDSZ elnökéhez. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1.

Október végére tervezi az intézményi akkreditáció kérvényezését a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem, közölte Dávid László rektor. Az egyetem három szak elismerése után kérheti az intézményi akkreditációt, a Sapientiának pedig már négy szakját akkreditálták eddig a kérvényezett hat közül. Az intézményi akkreditáció kérelmezésével egy időben mechatronika, számítástechnika, automatizálás, valamint a kommunikáció és PR (Marosvásárhely), általános közgazdaság (Csíkszereda) és a kolozsvári Sapientia környezetföldrajz szakjainak akkreditálási folyamatát indítja el az egyetem. Az agrárközgazdaság szak akkreditációs kérelmét elutasította a felsőoktatás minőségét ellenőrző hatóság, kifogásolta, hogy nem romániai, hanem európai példákat tanítanak, valamint azt, hogy nem hazai az oktatók nagy része. Makó Zoltán, a csíkszeredai Gazdaság és Humán Tudományok Kar dékánja ezzel szemben fenntartja: romániai vonatkozású szakmai kérdésekkel is foglalkoznak a tananyagban. Ezért a döntést augusztusban megfellebbezte az egyetem. „Négy harmadéves agrárközgazdaság szakos hallgatónk van, ennyi diákkal nem lehet akkreditációt kérni” – magyarázta a dékán. Hozzátette, inkább marketing, turisztika, agrármenedzsment szakok indításán gondolkodnak, amire nagyobb ma a kereslet. Elmarasztalta az RMDSZ-t a Partiumi Keresztény Egyetem vezetősége – Tőkés László, az egyetemet alapító Pro Universitate Partium Alapítvány elnöke, Horváth Gizella rektor és Tolnay István ügyvezető elnök – az egyetem megszavazott akkreditációja kapcsán kiadott nyilatkozatában, mely szerint annak ellenére, hogy az akkreditációs folyamat időszakában a szövetség kormányon volt, „a PKE természetes határidőn belüli törvényes elismertetését nem voltak képesek elősegíteni”. Az egyetem vezetősége többek között további szakok akkreditálásának felgyorsítása, új szakok és a mesterképzés indítása, illetve új anyagi források felkutatása által kíván előrelépni. Ugyanakkor arra kéri fel az alapítókat, tanárokat és diákokat, hogy fogjanak össze a PKE és a Sapientia–EMTE további építéséért. /Székely Zita: Egy szakkal kevesebb? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

Október 1-jén volt az évnyitó ünnepségek a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetemen. Gáspárik Attila rektor vastaps kíséretében bejelentette: az idei tanévben Farkas Ibolya színművésznő 50. évadát, férje, Lohinszky Loránd színművész tanári pályájának 55. évét kezdi el. Velük együtt üdvözölte az újonnan érkezett egyetemi tanárokat is, közöttük a legfiatalabb, mindössze 24 éves Buta Árpádot. A Román Fejlesztési Bank hagyományt teremtett. Évről évre ösztöndíjjal jutalmazza a színis évfolyamelsőket is, a 2000 lejes díjat átadták Maior Ioana Claudia és Nagy Antal hallgatóknak. Gáspárik Attila jelezte, idén az országban elsőként díszlettervezői szak indul. /Nb. : „Merjünk a legjobbak lenni. ” Tanévnyitó ünnepség a Színházművészeti Egyetemen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./

Nagy Örs professzor, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem prorektora október 1-jén az évnyitón elmondta, hogy a román és magyar nyelvű tagozat között fele-fele az arány. Dr. Dr. Constantin Copotoiu, az egyetem rektora kiemelte, hogy a több mint 3000 hallgatóval kezdődő új egyetemi tanében három új szakot indítanak, táplálkozási szakértőket, kinetoterapeutákat fognak képezni és beindul az angol nyelvű orvosképzés. /(mezey): Komoly tanulásra biztatták a MOGYE hallgatóit. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./

Magyar könyveket forgalmazó lerakat nyílt Marosvásárhely határában. A Keleti Könyvudvar pedagógusok számára is kedvezményesen kínál könyveket. A 120 négyzetméteres csarnok átadásával régi álma vált valóra Trombitás Jánosnak és családjának. A marosvásárhelyi könyvkereskedők 2000 óta vannak jelen az erdélyi piacon, öt – szovátai, parajdi, székelyudvarhelyi, brassói és marosvásárhelyi – boltjukkal, illetve terjesztőhálózatukkal lefedve szinte a teljes régiót. Trombitás János, a Keleti Könyvudvar vezetője elmondta, itt állandóan nyolc-tízezer könyv között válogathatnak. Két fiatal székelyudvarhelyi szerző mutatkozott be az első napon. Murányi Sándor Olivér két novelláskötetét, a Felnyomták szentnek, valamint az Üres és teli címűt hozta el, míg Bálint Tamás A pap leánya birtokostul című verseskötetét kínálta az olvasóknak. /Szucher Ervin: Könyvudvar Keleten. = Krónika (Kolozsvár), okt. 2./

Az ENSZ közgyűlése 2008-at a nyelvek nemzetközi évének nyilvánította, az anyanyelvek nemzetközi napja február 21-én, a nyelvek európai napja szeptember 26-án van. Az orvos-páciens viszonyról szóló törvénykezdeményezést a képviselőház elutasította. Február 12-én ellenséges megnyilvánulásoknak lehettünk tanúi, jelentette ki Kerekes Károly RMDSZ-képviselő szeptember 30-án a képviselőházban: figyelmen kívül hagyták a beteg és orvos közötti hatékony kommunikáció fontosságát, holott enélkül lehetetlen az orvosi kezelés. A törvénytervezet legvehemensebb ellenzői annak a pártnak a képviselői voltak, amely magát demokratának és liberálisnak nevezi. Ezért Kerekes Károly emlékeztetett: 2007-ben a parlament ratifikálta a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, amelynek szerint a szociális intézmények, kórházak, öregotthonok tegyék lehetővé a betegség vagy öregség miatt ápolásra szorulóknak, hogy saját anyanyelvükön kommunikáljanak az orvosokkal, ápolókkal. Ugyanakkor az anyanyelvhasználat jogának megszegésére hívta fel a figyelmet Marosvásárhelyen, ahol „a magyar választók szavazatai segítségével funkcióba került polgármester, a helyi tanács határozata ellenére akadályozza a kétnyelvű utcanév-táblák kifüggesztését”. /(mózes): Be nem tartott vállalások. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./

Nem tudja folytatni tevékenységét a marosvásárhelyi romanegyedben működő iskola és óvoda, mivel az önkormányzat a szereződésben vállaltak ellenére három hónapja nem utalta ki számára a beígért támogatást, mondta el Magyari Erzsébet nyugalmazott tanárnő, a Szivárvány Alapítvány által létrehozott és működtetett roma iskola és óvoda vezetője. A Hidegvölgyben élő több száz kiskorúnak csak nagyon kis hányada jut be városi óvodákba, iskolákba. Jó néhány éve külföldi támogatással jött létre a Szivárvány óvoda és iskola. /Máthé Éva: Nem kaptak pénzt. = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./

Kilencéves a marosvásárhelyi Rádió GaGa. A kereskedelmi adó Szováta és Szászrégen után hamarosan segesvári stúdiójában is megkezdi az adást. Nagy István ügyvezető igazgató büszke arra, hogy a többi kereskedelmi rádió gyakorlatától eltérően a fiatal és betanított kollegákat foglalkoztat. Kilenc évvel ezelőtt úgy kaptak engedélyt, hogy az adásidő 62 százalékban román, 38 százalékban magyar nyelven történjen. Mára ez úgy változott, hogy reggel hattól este hatig magyar, este hattól reggel hatig pedig román nyelvű műsort közvetítenek. Mivel Segesvár lakosságának zöme román nemzetiségű, ott a román nyelvű műsorok kapnak nagyobb teret, tervezik német nyelvű adás indítását is. Marosvásárhelyen húsz munkatárssal dolgozik a rádió. /Antal Erika Kilencéves a Rádió GaGa. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./

Akiket érdekel Marosvásárhely múltja, a kisebbségi lét utóbbi évtizedei, azoknak hasznos olvasmány dr. Nagy Lajos Életünk kórtörténete /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2008/ című könyve. A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet rövid, de sorsdöntő időszakának (1956–1959) a mozzanatait foglalja össze, melyet az író a saját, valamint sorstársainak kálváriáján keresztül mutat be. Ekkor a román nacionalista-kommunista hatalom az országban még meglévő magyar egyetemeket is megszüntette vagy elsorvasztotta. Így került sor a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemre, valamint a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetre is. Előtte a legdurvább megfélemlítési akcióba kezdtek, melynek nyomán számos személyt ítéltek az egyetemről való kicsapásra, börtönbüntetésre, sőt, halálra is. Azok az „elvtársak”, akik a legvadabb intézkedéseket hozták, agitáltak a „nyugati kapitalisták” ellen, néhány évtized után az elsők voltak, akik Nyugat-Németországba, Amerikába vagy Svédországba telepedtek át. A nacionalista-kommunista hatalom igyekezett nagyrészt a magyarul beszélő gerinctelen emberekkel elvégeztetni a sovén piszkos munkát. /Weszely Tibor: Érdemes elolvasni. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./

A Székely Nemzeti Tanács kezdeményezésére október 2-án, Marosvásárhelyen Izsák Balázs elnök és Fodor Imre alelnök megbeszélést folytatott Markó Béla RMDSZ-elnökkel a szövetség marosvásárhelyi székházában. A tárgyalás témája az SZNT által kezdeményezett önkormányzati népszavazások kérdésköre volt. Az SZNT vezetői részletesen ismertették a közigazgatási határok módosítását célzó népszavazási kezdeményezés tartalmát és tétjét. Markó Béla ígéretet tett arra, hogy szakértőikkel elemzik a kezdeményezés jogi és politikai vonatkozásait. A tárgyaló felek az egyeztetések folytatásában állapodtak meg. /Ferencz Csaba, tájékoztatási alelnök: /SZNT–RMDSZ tárgyalás. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 4./

Áttörésnek nevezte október 3-i sajtótájékoztatóján Markó Béla, az RMDSZ elnöke azt, hogy a Partium Keresztény Egyetem megkapta a végleges akkreditációt. Pozitív lépésnek nevezte a parlamenti képviselőknek a pedagógusok béremelésére vonatkozó szavazatát. A Partium Keresztény Egyetem akkreditációja nagyon fontos lépés, hiszen az első magyar nyelvű felsőoktatási magánintézmény Romániában, amely megkapta a végleges akkreditációt. Az RMDSZ ezen sokat dolgozott és fontosnak tartja az eredményt. Markó Béla reagált Dorin Florea, Marosvásárhely polgármesterének a lapokban a héten közzétett nyílt levelére. Ízléstelen tartja, hogy egy ilyen tartalmú levelet, amely a politikai harc eszköze, a polgármesteri hivatal pénzéből fizessenek. A megyei RMDSZ megfogalmazta válaszát, ezért ő csak annyit mondhat, hogy a polgármester nyílt levele negatív kampányt jelez. „Az RMDSZ nem fog negatív kampányt folytatni sem román, sem magyar ellenjelöltjeivel szemben” – mondta. Dorin Florea a harmadik mandátumánál tart. „Nyolc év után nemigen lehet másokat hibáztatni a mulasztásokért” – mondta az RMDSZ elnöke. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetőivel való október 2-i találkozás eredményeiről szólva újságírói kérdésre Markó Béla kijelentette: az SZNT által kezdeményezett önkormányzati népszavazásokról is tárgyaltak. A közigazgatási határok módosítására vonatkozó népszavazás november 30-ára, a parlamenti választások napjára való időzítésével Markó Béla nem ért egyet. Kijelentette ugyanakkor, hogy a kezdeményezés tartalmát az RMDSZ jogászai elemezni fogják. /Antalfi Imola: „Áttörés”: akkreditálták a Partium Keresztény Egyetemet. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./ Bizonyos területi-közigazgatási egységekben a magyar nyelvnek egyenlő státust kell elnyernie a román nyelvével, ez szerepel majd az RMDSZ által készített kormányprogramban – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök sajtótájékoztatóján. Ez azt jelentené, hogy bizonyos vidékeken regionális nyelvként vezetnék be a magyar nyelvet, és csak ezeken a helyeken lenne hivatalos státusa, nem az egész országban. /Regionális státus a magyar nyelvnek. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 4./

Október 3-án Borbély László lakásügyi, középítkezési, területrendezési miniszter nyitotta meg Marosvásárhelyen a Dr. Bernády György Alapítvány tizedik kisebbségi szemináriumát. Az Együttélés – kétnyelvűség címszó alatt megrendezett, kétnapos találkozón az alapítvány elnöke arra is kitért, helyi szinten még mindig nem sikerült tudatosítani a multikulturalitás fontosságát. – Négy év alatt nem tudtuk meggyőzni a polgármestert arról, hogy egy utcanévtábla nem attól kétnyelvű, hogy az „utca” szót magyarul is feltüntetik rajta. A legnevetségesebb a Pavel Chinezu felirata. Erről az utcáról mindenki tudja, hogy Kinizsi Pál nevét viseli, és nem hiszem, hogy a jóérzésű román lakosságot zavarná, ha ez láthatóvá is válna. A miniszter nehezményezte: még mindig kevés az olyan közigazgatási intézmény, ahol magyar nyelvű táblák segítik a tájékozódást. Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke az Európai Unió szemszögéből közelítette meg a multikulturalitás kérdését. – Az EU-ban 27 tagállam, 3 ábécé és 450 nyelv él egymás mellett. A kulturális sokszínűség az egyesült Európa olyan természeti adottsága, melynek védelme a kezdetektől prioritást jelentett az unió politikusai számára. Most, amikor a világ számos országában nyelvháborúk dúlnak, a soknyelvűség biztonságot és stabilitást jelent Európa számára – jelentette ki az elnök asszony, aki a továbbiakban az Európai Bizottság szeptember 18-i, A soknyelvűség Európa előnye és közös ügye című közleményére is kitért. Varga Attila parlamenti képviselő előadást tartott az anyanyelvhasználat jogi kereteiről. /Nagy Székely Ildikó: „A soknyelvűség biztonság” Szeminárium a kisebbségi létről. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./

Bocskay Vince szobrászművészről írta pályatársa, Márton Árpád: „Évtizedeken át szellemi nagyjainkat egy rendszer megtagadta, tiltotta, elhallgatta. Most az idő, a korigény újra kiszólította a feledésből, és Bocskay Vince által kiléptek a terekre méltóságukban és a forma hiteles tisztaságában. ” Alkotóművészetét mérlegelve felezővonalat húzható a pálya közepén. Művészi ténykedése első felét a kisplasztikák uralják, a másodikat az emlékszobrászat, a térszobrok dominálják – írta az 1949. december 16-án Szovátán született, jelenleg is ott élő művészről monográfusa, Nagy Miklós Kund. /Nagy Miklós Kund: Bocskay Vince. Műterem sorozat. Pallas Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 2008/ Bocskay Vince Kolozsváron az akadémián szerzett oklevelet 1974-ben, majd hazatért szülővárosába. Rajztanárkodott, pedagógiai tevékenysége hasznosan egészíti ki szobrászatát. Szülővárosában ma már művésztelep működik; Kusztos Endre, Bocskay Vince, Kuti Dénes, Sánta Csaba, Siklódi Zsolt, Kuti Botond és t más alkotó együttműködése révén példásan valósult meg a különböző nemzedékek kézfogása. 1990 után közel húsz monumentális munkát fejezett be, volt év, amikor kettőt is avattak. Szovátán Nicolae Balcescu (1991) és Petőfi Sándor (1992) mellszobrát és a két világháború hősei emlékművét készítette el, a Petőfi-mellszobor párját a testvérvárosban, Százhalombattán is felállították. Első egész alakos munkája dr. Bernády György bronzszobra Marosvásárhelyen (1994). További köztéri alkotásai (2006-ig): a háborús hősök emlékműve Szovátán (1996), a politikai foglyok emlékműve Székelyudvarhelyen (1996), Mikes Kelemen mellszobra Zágonban (1997), Apor Vilmos püspök egész alakos szobra Gyulán (1998), gróf Mikó Imre egész alakos szobra Sepsiszentgyörgyön (1998), millenniumi emlékoszlop Nagyváradon (2000, közösen Gergely Istvánnal és Dóczy Andrással), Patachich Ádám érsek egész alakos szobra Kalocsán (2000), Bod Péter mellszobra Felsőcsernátonban (2001), az 1848-as forradalom és szabadságharc és a két világháború hőseinek emlékműve Kézdivásárhelyen (2002), a Don-kanyarban elpusztult hősök emlékműve Marosvásárhelyen (2005), Márton Áron püspök egész alakos szobra (Budapesten várja, hogy elhozzák és felavatása után a kolozsvári Szent Mihály-templom főbejáratánál fogadja a betérőket), az 1956-os elítéltek emlékműve a kolozsvári Református Teológián (2006). /B. D. : Bocskay Vince emberarcú szobrászata. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./

Az október 4-én nyíló kiállítás Marosvásárhelyen ifj. Kolcsár Renate munkáinak állít emléket: ötvennél több fotó a falakon, száznál is több a Mentor Kiadó által megjelentetett albumban, melynek címe: Fénytől fényig – ahogy ifj. Kolcsár Renate látta. A tárlat emlékkiállítás. Kolcsár Renate 14 éves korától fotózott, hobbiként. Kutatófizikát végzett, a tanügybe került, majd 1989 után állás nélkül maradt. Elvégezte Kolozsváron az angol-magyar szakot, de további állásgondokkal küszködött, végül Svédországba távozott, ahol tíz éven keresztül tanított matematikát, fizikát és kémiát – svédül. 2007 januárjában, negyvennégy évesen távozott, halálát rák okozta. Most munkáiból kiállítás-sorozat nyílik a marosvásárhelyi egyházak kiállítótermeiben, ahol a Sebestyén Mihály által írt, Természetes fényben című előszóval ellátott fotóalbum is megvásárolható, a bevétel egészét a rákos betegek megsegítésére szánja ifj. Kolcsár Renate édesanyja. /Nagy Botond: Vándortárlat a segítőktől. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./

Október 3-án kiállítás nyílt a marosvásárhelyi Bernády Házban. Szerzőjük, Christian Binder, 22 éves brassói fotós pályázat útján több dél-erdélyi zsinagógát járt be és fotózott. Elhagyott, bérbe adott, kihasználatlan, romos épületek, árva falak sorakoznak a fotókon. Az erdélyi zsinagógamentési program keretében készültek el a fotók. /(erdélyi): Egy kisebbség néma öröksége. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./

Marosvásárhely legrégebbi óvodájának, a teljesen átépített Iskola utcai Stefániának a hétvégi újjáavatásán Dorin Florea polgármester elmondta, hogy a Stefánia korszerűsítése kizárólag a polgármesteri hivatal és a helyi önkormányzat érdeme. Replikájában Borbély László középítkezési miniszter hangsúlyozta, hogy a teljes, több mint egymillió lejes összeget az általa vezetett szaktárca biztosította. Florea és Borbély szócsatája akkor is folytatódott, amikor más szónokok vették át a helyüket. Florea kijelentette, hogy mind Borbély, mind ez a „semmirevaló kormány az utolsókat rúgja”, és az új, PDL-s kabinet majd móresre tanítja őket. A vita annyira elfajult, hogy a díszemelvényen Lokodi Edit Emőke megyei tanácselnöknek a két férfi közé kellett állnia. Ezután Lokodit hol a megye anyjaként, hol nagyanyjaként konferálták be. /Kampányhangolás az óvodaavatón. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./

Dávid Gyula irodalomtörténész, szerkesztő volt a „főszereplő” a hatodik alkalommal megszervezett Szárhegyi Írótábor hétvégi eseményén. Az október 4–5. között lezajlott találkozó az augusztus 25-én 80. életévét betöltött neves irodalomtörténész ünneplésével zárult, amelynek során bemutatták az Önzetlen pulpitus – Írások Dávid Gyula nyolcvanadik születésnapjára /Mentor Kiadó, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE)/ című, frissen megjelent kötetet. Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke díszes emléklapot nyújtott át az ünnepeltnek. /Köllő Katalin: Egy önzetlen irodalomtörténész születésnapjára. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./ Dávid Gyula egyik vezéregyénisége és főszervezője volt 1980-ban az első szárhegyi írótalálkozónak. A harmincéves múltra visszatekintő találkozón 46 budapesti, kolozsvári, nagyváradi, marosvásárhelyi, csíkszeredai, sepsiszentgyörgyi és székelyudvarhelyi író és költő vett részt, hogy a magyar irodalom utóbbi két évének jelenségeivel, témáival, fontosabb könyveivel és alkotóival foglalkozzanak. /Jánossy Alíz: Félszáz író Gyergyószárhegyen. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./

Rendhagyó falvédő-kiállítás nyílt a hét végén Marosvásárhelyen: Madaras Sándor idegsebész falvédőgyűjteményéből Bartha József képzőművész rendezett tárlatot. Madaras Sándor négy éve gyűjti a falvédőket, hatszáz van belőlük. A legtöbb falvédőn a szöveg és a kép is vallásos témájú. A házi áldásos a leggyakoribb. A tárlat házigazdája az ARTeast Alapítvány és a Látó folyóirat szerkesztősége volt. Egy bécsi divattervező 1871-ben találta fel a falvédőt, amely később Erdélyben is elterjedt. Keszeg Vilmos néprajzkutató könyve szerint körülbelül ebben az időszakban vezették ki az erdélyi házakból a füstöt, tehát a konyhák tiszták lettek. /M. É. : Falra vetített falvédők. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./

Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban mutatták be október 3-án a nagyváradi Erdélyi Magyar Ifjak szervezésében Fábián Tibor első könyvét, amelynek címe Szószólója szépnek, igaznak – Beszélgetések Wass Albertről /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/. Fábián Tibor a nagyváradi Harangszó című református gyülekezeti lap felelős szerkesztője, az elmúlt években interjúkat készített Wass Albert életművéről, személyiségéről irodalmárokkal, történészekkel, az író rokonaival, neves közéleti személyiségekkel. A kötetben huszonkilenc interjú található. /Létai Tibor: Interjúkötet a szépről s igazról szóló emberről. = Reggeli Újság (Nagyvárad), okt. 6./

Marosvásárhelyen október hatodikán a Bolyai Farkas Líceumban vetített képes előadással tisztelegtek a hősök emléke előtt. 1850-ig, Haynau nyugdíjazásáig 4628 magyar forradalmár ügyét tárgyalták. Közülük ötszáznak írták alá a halálos ítéletét, végül 110-et végeztek ki. 1850 után is folytatódtak a kivégzések. Marosvásárhelyen, a Postaréten végezték ki 1854. március 10-én Török Jánost, a Református Kollégium tanárát és társait, a székelyföldi Habsburg-ellenes összeesküvés szervezőit, Váradi Józsefet és Bartalis Ferencet pedig Sepsiszentgyörgyön. /Nagy Botond: Gyásznapi megemlékezés a Bolyai líceumban. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./

A személyét ért támadások ellenére sem hagyja abba az éhségsztrájkot Haller István, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) tagja. A marosvásárhelyi származású emberjogvédő aktivistát legutóbb Borbély László, az RMDSZ alelnöke, fejlesztési és középítkezési miniszter, majd a CNCD elnöke, Asztalos Csaba próbálta rendreutasítani. Minderre reagálva Haller meglepődésének adott hangot. „Most már Borbély László is ugyanazt a félrevezetést alkalmazza, mint amit a kormány, amelyet képvisel. Azt a képzetet próbálja kelteni, hogy a kabinet végrehajtotta a strasbourgi Emberjogi Bíróság döntéseit, és ennek végrehajtása helyi szinten akadt meg. Ez így nem igaz” – jelentette ki Haller. /Szucher Ervin: Rendreutasítva. = Krónika (Kolozsvár), okt. 7./

Az önkormányzatoknak, a vállalkozóknak és a magánszemélyeknek is érdeke, hogy összefogva a regionalizmus jegyében gondolkozzanak – jelentette ki Borbély László miniszter az október 6-án Marosvásárhelyen tartott, a regionalizmusról szóló megbeszélésen Borbély elmondta, a 70-es években Ceausescu le akarta bontatni Marosvásárhely történelmi belvárosát, de az akkori párttitkár ellenállt és a Főtér megmaradt eredeti állapotában. Ennek ellenére a rendszerváltást követően nem jött létre egy olyan koncepció, amely a sajátosság megőrzését tűzte volna ki céljául. /Antal Erika: „A regionalizmus közös érdek” = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

Máig sem nevesítették a Magyar Polgári Párt /MPP/ területi szervezetei azokat a független jelölteket, akiket az őszi parlamenti választásokon támogatnának. Csalódott az MPP háromszéki szervezete az országos vezetőség múlt heti döntése miatt, mely szerint az alakulat független jelölteket támogat az őszi parlamenti választásokon, „mi továbbra is úgy látjuk, a pártként való indulás jelentett volna olyan markáns jelenlétet, amely a pártépítést szolgálta volna” – szögezte le Csinta Samu ügyvezető elnök. Ugyanakkor tudomásul veszik az országos döntést. „Maros megyében most körvonalazódik azoknak a személyeknek a névsora, akik független jelöltként indulnak a parlamenti választásokon, és akiket az MPP támogat” – mondta Kiss István, az MPP marosvásárhelyi szervezetének elnöke. Egyelőre Kincses Előd indulása biztos. Bihar megyében két választókerületben akar független jelöltet indítani az MPP megyei szervezete, nyilatkozta Lengyel György megyei elnök. „Képtelenségnek tartom azt, hogy egy párt két vagy három éven át kínlódik, hogy a szükséges aláírásokat összegyűjtse, utána bejegyeztetik magukat, most pedig nem indulnak a választásokon – ez már a csődje a Magyar Polgári Pártnak, és a legjobb lenne, ha ezt elismernék” – nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /Csalódott háromszéki MPP-sek. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

Szeptember 29-én tartotta idei őszi évadja első összejövetelét Marosvásárhelyen a Kemény Zsigmond Társaság. A mai magyar nemzettudatról beszélt felkészülten Székelyhidi Ágoston Nemzettudat és nemzetpolitika 1988-2008 című előadásában. Az előadó aktív résztvevője volt az 1956-os forradalomnak, ezért börtönbe is került. A kilencvenes években kétkötetes munkában dolgozta fel a forradalmat. Az 56-os Emlékbizottság elnöke, a rendszerváltás előkészítésében is részt vett, a Magyar Demokrata Fórum alapító-tagja. 1956-ban a debreceni egyetem volt az első, amely meghirdette a forradalom húsz pontját. Ebben először és ott egyedül szerepelt az a követelmény, hogy a mindenkori magyar állam vállaljon felelősséget a határon túli magyarokért. Székelyhidi Ágoston Kiss Ferenccel és Für Lajossal állította össze 1956-ban a húsz pontot. Az '56-os forradalom talán a világ első és egyetlen konzervatív forradalma volt. A magyar öntudat helyreállítását tűzte ki célul, valóban népi-nemzeti forradalom volt. -1988 fordulópont volt a magyar történelemben és a magyar öntudat történelmében. 1956 után először erdélyi menekültek tudatosították azt, hogy ez nem Magyar Népköztársaság, hanem Magyarország. Ez a felismerés az erdélyi menekülthullámnak köszönhető. A vesztesek győzelme volt, a korszaké, amely felrázta a magyar öntudatot. Most, 2008-ban, Európában is nagy kérdésre készülünk. Jövőre dől el, hogy Európa a '92-es egységesítés után föderáció lesz-e, vagy konföderáció? Ha nem az államok együttműködő szervezete akar lenni, az számunkra hátrányos. Most az amerikai válság miatt Európa birodalommá akar válni. Ez pedig rossz lesz a nemzeteknek– mondta az előadó. „Magyar az, aki vállalja” – mondta Illyés Gyula. 1992 óta a nyugati magyarság körében a közösség- és nyelvvesztés 22 százalékos. A szórványmagyarság világában a közösségvesztés 18 százalékos, a nyelvvesztés 20. A magyarság által összefüggően lakott területeken is megjelentek a szórványosodás jelei. A nemzettudat és a nemzetpolitika kölcsönhatásban működik. A nemzetpolitika rosszabbul áll, mint a nemzettudat. Antall József nemzetpolitikai kiállása és akarata néhány hónap után puccshoz vezetett, amit annak idején taxisblokádnak neveztek. 1988 után a magyar nemzetpolitika hamis alternatívákat állított fel. Ezek arra valók, hogy a nemzetben gondolkodó fiatal nemzedéket eltávolítsa a felelősségtől és a magyarságot szembeállítsa Európával. A szembeállított tételek hamis alternatívák: centrum a periféria, modernség a hagyományelvűség, piaci sikeresség a szellemi érték ellenében. Ezen hamis alternatívák a nemzettudatot cselekvésképtelenné változtatják. Intézményes nemzetpolitikára van szükség. A nemzetvesztés közösség- és intézményvesztés, és mint ilyen: halálos. Ezért kell a nemzettudatot megőrizni, helyreállítani. Nem szabad elveszítenünk az intézményeinket. /Nagy Botond: Szerves folytonosság: a vesztesek győzelme. Lebilincselő előadás a Kultúrpalotában. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 8./

Aggódik a Pro Europa Liga (PEL) vezetősége Haller István egészsége miatt, de egyetért vele – mondta el marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján Smaranda Enache, mert a hadrévi és kászonokbeli romák helyzete még mindig megoldatlan. Haller István október elejétől tart éhségsztrájkot az ellen tiltakozva, hogy a kormány semmibe veszi a strasbourgi emberjogi bíróság (CEDO) döntéseit. A PEL társelnöke arra is kitért, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Maros megyei szervezete levette őt jelöltlistájáról. Jelölését korábban a központi szervezet is megerősítette, de a Maros megyei szervezet úgy döntött, visszavonja azt. /Antal Erika: Támogatja Haller Istvánt a PEL. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

Október 9-én van a romániai holokauszt napja. Marosvásárhelyen, a Kossuth utcai emlékműnél, Izsák Márton szoborcsoportjánál egy nappal korábban tartották a megemlékezést. Négy éve, hogy Romániában e napot hivatalosan a holokauszt napjává nyilvánították. /Mezey Sarolta: Megbocsátani lehet, de feledni soha! = Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./

Október 10-én lesz a bemutatója a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulat előadásában Robert Thomas 8 nő című darabjának, Kincses Elemér rendezésében. A marosvásárhelyi Kincses Elemért Czintos József, a társulat igazgatója kérte fel a rendezésre. /V. B. : Nyolc nő – egy gyilkosság. = Krónika (Kolozsvár), okt. 9./

A marosvásárhelyi Súrlott Grádics irodalmi kör október 8-i rendezvényét a beszélő nevű Vár-Lakban, Kedei Zoltán festőművész műtermében tartotta. Csoóri Sándor, Bözödi György, Hajnal Anna, Komjáthy Jenő, Juhász Gyula versei hangzottak el, a versekhez Darabont-Horváth Éva gitárjátéka teremtett hangulatot. A házigazda Kedei Zoltán legújabb művéről, Főnix című nagyméretű festményéről a művész, majd Nagy Miklós Kund és Kuti Márta beszélt. A bensőséges hangulatot fokozta az „önkéntes” versolvasók szereplése. Elhangzott többek között Csoóri Sándor Ősz Erdélyben és Tompa László Lófürösztés című verse. A felolvasók és szavalók jutalma az Erdélyi Művészet című folyóirat friss száma, Komán János és Székely-Benczédi Endre verseskönyvei, Murádin László Ács Ferenc, az erdélyi impresszionizmus erdélyi úttörője című monográfiája, valamint egy-egy Kedei-rajz volt. A Súrlott Grádics irodalmi kör november 13-án a Kuti Márta tanárnő vezette Csütörtöki társalgó vendége lesz. /Damján B. Sándor: Hamvából újjászülető. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 10./