Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Marosvásárhely/Székelyvásárhely (ROU)
15982 tétel
2008. szeptember 17.
Tonk Márton, a kolozsvári Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem dékánja elmondta, a tavaly akkreditált négy szak mellett idén a környezettudomány szakot is elismerik. A kolozsvári Sapientia szakjaira nem jelentkezett kevesebb diák idén sem, ami örvendetes a negatív demográfiai mutatókat figyelembe véve. Csíkszeredában idén 326 elsőéves összesen kilenc szakon kezdi az évet, ugyanannyi, mint tavaly. Marosvásárhelyen az ősszel meghirdetett fordítói szakok közül az angol és a német nyelvszakok iránt volt nagyobb érdeklődés – mondta el dr. Murvai Olga dékán-helyettes. /Sapientia: jövőre önállóan. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./
2008. szeptember 17.
Csökken a magyar adások műsorideje a román közszolgálati televízió (TVR) legújabb országos csatornája, a TVR3 beindulásával. Az eddig a TVR 2-es csatornáján regionálisan sugárzott, a vidéki stúdiókban gyártott magyar adások ugyanis átkerülnek az országosan mindenütt fogható TVR3-ra, ahol délelőttönkénti 50-55 perces műsoridőben lesznek láthatók az eddig összesen több órás délutáni magyar adások, hétfőtől péntekig. Bardocz Sándor, a kolozsvári területi stúdió magyar adásának főszerkesztője elmondta, a kolozsvári magyar szerkesztőség az új műsorráccsal 20-25 perces műsoridőt veszít. „Eddig a TVR2 regionális frekvenciáján körülbelül 135 perc délutáni műsoridőt kaptunk, a TVR3-on hétfőn és csütörtökön lesz 50-50 perces adásidőnk délelőtt 11. 30-tól. Stanik István, a TVR igazgatótanácsának tagja megerősítette a hírt, hogy átkerülnek magyar adások a TVR2-ről a TVR3-ra, de elmondása szerint nem annyira súlyos a helyzet. Laslavic Tímea, a temesvári televízió magyar adásának szerkesztője elmondta, új riporterrel bővül az eddig négy emberből álló csapat. A marosvásárhelyi tévé magyar adásának főszerkesztőjének, Fekete Hajnalkának nincs tudomása arról, hogy szűkülne a műsoridő. Kacsó Sándor, TVR magyar szerkesztőségének vezetője elmondta, a magyar adások főszerkesztői a csökkentett műsoridő mellett a délelőtti időponttal nem elégedettek, hiszen a délutáni adásidők több nézőt csalogatnak a képernyők elé. A jelenlegi elképzelések szerint hétfőn Kolozsvár, kedden Marosvásárhely, szerdán Temesvár, csütörtökön ismét Kolozsvár és pénteken Bukarest lép majd adásba 11. 30-tól. Stanik István megjegyezte: „Természetesen én sem vagyok elégedett az adásidővel, de egyelőre ennyit sikerült kialkudni a tévé vezetőségétől. Viszont ha arra gondolunk, hogy az eredeti tervek szerint heti negyven percet szántak a magyar adásokra, a napi 50-55 perc mindenképp nagy előrelépés. ” Bardocz Sándor szerint viszont a jelenlegi személyzeti állomány, műszaki felszereltség és anyagi fedezet nem elég arra, hogy a hármas csatornának és a regionális frekvencia kihívásainak is eleget tudjanak tenni. /Oborocea Mónika: Kevesebb magyar adást jelent majd a TVR3? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./
2008. szeptember 18.
Kilencvenévesen újra szülőföldjére látogatott Ausztráliából dr. Salamon István nyugalmazott kutató professzor. Augusztusban Marosvásárhelyen találkozott az általa támogatott diákkal is. Salamon István 2005-ben megjelent Kanyargós élet címen írta meg regényes életútját, ami a mezőségi Balától, Nyárádremetétől és Marosvásárhelytől vezetett Kolozsváron át Budapestre, majd az orosz hadifogság poklát megjárva újra a magyar fővárosba, egészen Ausztráliáig. A Sydneyi Egyetem Állatorvosi Karának kutató professzoraként vonult nyugdíjba. /(bodolai): Az értől az óceánig. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 18./
2008. szeptember 19.
A Kovászna Megyei Orvosi Kamara és a kézdivásárhelyi kórház szervezésében szeptember 19-20-án harmadik alkalommal kerül sor a Háromszéki Orvosi Napok elnevezésű rendezvényre. A szimpózium előadói szakorvosok, valamint a marosvásárhelyi és a brassói orvosi egyetem előadó tanárai lesznek. A két nap alatt harminchat szakelőadás hangzik el, kizárólag román nyelven. /Iochom István: Háromszéki Orvosi Napok Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 19./
2008. szeptember 19.
Jean Racine Phaedra című darabjának bemutatójával nyitja meg az évadot Nagyváradon a színház Szigligeti Társulata szeptember 21-én, vasárnap, a magyar dráma napján, Török Viola rendezésében. A magyar dráma napját 1984-től a Magyar Írók Szövetségének kezdeményezésére minden évben megünneplik szeptember 21-én, annak emlékére, hogy 1883-ban e napon volt Paulay Ede rendezésében Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményének ősbemutatója a budapesti Nemzeti Színházban. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Hogyan születik egy magyar dráma? címmel nyilvános beszélgetésre hívja az érdeklődőket: a kisterem előcsarnokában Kovács András Ferenc költő, a Látó szépirodalmi folyóirat főszerkesztője és Király Kinga Júlia drámaíró, a nemrégiben a folyóirat hasábjain megjelent és hamarosan színpadon is bemutatásra kerülő A szerencsefia című mesejáték szerzője beszélgetnek. Vasárnap tartják a Kolozsváron élő Visky András drámaíró Megöltem az anyámat című, kétszereplős darabjának felolvasó-színházi ősbemutatóját a kecskeméti Katona József Színházban. /Fried Noémi Lujza: Boldognak lenni bármi áron? = Krónika (Kolozsvár), szept. 19./
2008. szeptember 19.
A Realitatea Tv román szerkesztőségnek a műszakisokkal együtt harminc munkatársa van, akik között egyetlen magyar újságíró, Korpos János, aki eddig is a román médiában dolgozott. A marosvásárhelyi stúdió magyar szerkesztője, Bartha Zsuzsanna most állítja össze a magyar csoportot. Magyar szerkesztőkre és riporterekre is szükség van, akik saját híranyagokat készítenek. Tizenöt perces magyar híradó lesz a Realitatea Tv-ben. Bartha Zsuzsanna korábban a marosvásárhelyi Vásárhelyi Hírlapnál dolgozott olvasószerkesztőként, de újságíró is volt a szintén marosvásárhelyi Központ című hetilapnál is. /Antal Erika: Realitatea Tv magyarul is. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./
2008. szeptember 20.
Az RMDSZ választási programját szeptember 20-án szavazza meg Marosvásárhelyen a szervezet „miniparlamentje”, a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). A programot előzőleg 19-én a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT) is megvitatta, a végső szó azonban az SZKT-é. Markó Béla szövetségi elnök már jelezte, hogy a testület várhatóan megszavazza a program véglegesített változatát. Lakatos Péter képviselő, a programszerkesztő bizottság elnöke szerint a dokumentum megfelel egy kormányprogram feltételeinek is, ha az RMDSZ (a november 30-i választásokon való sikeres szereplés esetén) kormányzati szerephez jutna. Az RMDSZ az autonómia és a modernizáció feladataira helyezi a hangsúlyt, szeretné a fejlesztési régiókat átszervezni, tekintettel arra, hogy a jelenleg megrajzolt régiók nem kedveznek Székelyföld fejlődésének. /Választási programról szavaz az SZKT. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./
2008. szeptember 20.
Erdélyi körútja során szeptember 19-én Marosvásárhelyre érkezett Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet, Markó Béla RMDSZ-szövetségi elnökkel találkozott. Füzes Oszkár a találkozó után kifejtette, hogy folyamatos a kapcsolatuk az RMDSZ-szel, ami természetes is a magyar nagykövetség esetében. Remélhetőleg nemsokára eltűnik majd a határ a két ország között, megteremtve ezzel a lehetőséget, hogy a magyar nemzet az unión belül egyesüljön, illetve a román és a magyar nép együttműködése még zavartalanabb legyen – nyilatkozta a nagykövet. Hangsúlyozta, fontos, hogy az erdélyi magyarságnak minél nagyobb szava legyen a romániai politikában, erősebb legyen a parlamenti, helyhatósági képviseletben. Füzes Oszkár úgy gondolja, hogy az RMDSZ bebizonyította, képes a romániai magyarság érdekképviseletére. A nagykövet ellátogatott Székelyföldre, Maros megyébe, majd Kolozsvárra, Nagyszebenbe stb. készül. Végiglátogatja Erdélyt. /Berekméri Ildikó: A megyeszékhelyre látogatott a magyar nagykövet. Markó Béla–Füzes Oszkár- megbeszélés. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 20./
2008. szeptember 20.
Szeptember 19-én Marosvásárhelyen megbeszélést folytatott Dorin Florea polgármesterrel és Csegzi Sándor alpolgármesterrel a városházán Füzes Oszkár, bukaresti magyar nagykövet. A találkozón a városi tanács RMDSZ-frakciója is képviseltette magát. A polgármester hangsúlyozta, hogy a városban élő nemzetiségek viszonyát a békés együttlét jellemzi. Csegzi Sándor alpolgármester elmondta, hogy a városba beáramlott tőke inkább nemzetközi, mint magyar, jelentős magyar cégekként a MOL és az OTP telepedtek meg a városban. Füzes Oszkár kifejtette, a látogatás célja az együttműködési lehetőségek feltérképezése volt. Füzes Oszkár a felsőoktatás helyzetéről a megyeszékhely egyetemein tájékozódott, és meglátogatta a marosvásárhelyi magyarság művelődési, művészeti életében jelentős szerepet betöltő Bernády Művelődési Központot is. /(benedek): Marosvásárhely kiemelt fontosságú város Magyarország számára. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 20./
2008. szeptember 20.
A zalaegerszegi és a marosvásárhelyi városvezetés elöljáróinak szeptember 19-i találkozóján, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalban vette át Dorin Florea polgármester a magyarországi testvértelepülés tiszteletbeli polgárának címét, melyet a zalaegerszegi önkormányzat három évvel ezelőtt ajánlott fel először azoknak a marosvásárhelyieknek, akik szívükön viselik a két város közötti kapcsolatok elmélyítését, a nemzeti egység megerősítését. – Úgy éreztük, a kettős állampolgárság kérdésében szervezett, 2004. december 5-i sikertelen népszavazáson nagy igazságtalanság érte az erdélyieket. Elsősorban a referendum miatti csalódást és megosztottságot kívántuk orvosolni a tiszteletbeli polgár cím adományozásával – tájékoztatta a sajtó képviselőit Gyimesi Endre, Zalaegerszeg polgármestere. Az elmúlt években több mint 900 marosvásárhelyi igényelte a címet, melynek adományozásához egy zalaegerszegi polgár aláírása, illetve a városi közgyűlés jóváhagyása szükséges, a nemzeti hovatartozás nem meghatározó tényező. Dorin Florea reményét fejezte ki, hogy a jövőben a zalaegerszegi csapatok majd Marosvásárhelyen készülnek fel a versenyekre. A találkozó végén Kolozsváry Zoltán helyi tanácsos a marosvásárhelyi tudományos oktatók nevében Bolyai-pszeudoszférát jelképező szobrocskát adott át Zalaegerszeg polgármesterének. A Stúdió Színházban az esti ünnepségen 70 marosvásárhelyi vált a testvértelepülés tiszteletbeli polgárává. Az ezredik címet Moldován Orsolya színművésznő vehette át. /Nagy Székely Ildikó: Zalaegerszegi tiszteletbeli polgár Dorin Florea. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 20./
2008. szeptember 20.
Marosvásárhelyen a Bernády Ház a Homoródszentmártoni Alkotótábor 1991–2008 közötti időszakának válogatott anyagát látta vendégül földszinti galériáiban. A jelenlegi táborszervező Homoródmente Művészetéért Alapítvány 1991-ben alakult, de maga a rendezvény jóval régebbi múltra tekint vissza: az idén immár a harmincegyedik alkalommal szervezték meg. Elsőként az alapítvány elnöke, dr. Sata Attila szólt a közönséghez. Az alapítvány munkáját ismertette, beszámolva arról, hogy a tábornak már több mint 250 munkát adományoztak a részt vevő művészek, ezért felvetődött egy ingatlan megszerzésének a kérdése, ahol az alkotókhoz méltó galériát tudnának berendezni, illetve a művészek nyugodtabb körülmények között dolgozni. Nagy Attila nyugalmazott tanár, az alapítvány tiszteletbeli elnöke és táborszervező ötletgazda elmondta: 1978-ban Cseke Péter javaslatára szervezte meg az első alkotótábort. A tábornak vannak már halottai – Zsigmond Attila vagy Maszelka János –, de munkájuk és nevük fennmaradt, képeik a tárlaton is láthatók. /Nagy Botond: Homoródmenti gyűjteményes. Nívós tárlattal nyitott a Bernády Ház. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 20./
2008. szeptember 22.
Egyhangúan fogadta el szeptember 20-án az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) a szervezet választási keretprogramját, amely a szövetségnek a következő négy évre vonatkozó legfontosabb célkitűzéseit tartalmazza. A marosvásárhelyi Kultúrpalota nagytermében megrendezett ülés különösebb viták nélkül zajlott. Az élcelődések célpontja Szász Jenő, az MPP elnöke volt, Tőkés Lászlóról viszont egy rossz szó sem hangzott el. A bírálatokból kijutott a magyarországi pártoknak is. Ez annyiban jelent újdonságot, hogy míg korábban az RMDSZ vezetői a Fideszt kritizálták amiatt, hogy beavatkozik az erdélyi magyar közképviselet ügyeibe, most az MSZP-t emlegették Újhelyi István és Nyakó István múlt heti kijelentései miatt. A két szocialista politikus fejtegetéseire reagálva Markó kijelentette: nem fogadnak el tanácsokat magyarországi pártoktól, amelyek még a saját otthoni dolgaikat sem rendezték. Markó Béla RMDSZ-elnök rámutatott: azért van szüksége a romániai magyarságnak továbbra is erős parlamenti képviseltre, mert az egész Kárpát-medencében beindultak az elmúlt években a kisebbségek számára kedvező folyamatok, de bebizonyosodott, hogy ezek nem visszafordíthatatlanok. Markó ezt az állítását felvidéki és kárpátaljai példákkal támasztotta alá. Felidézte a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának legutóbbi ülését, ahol a szlovákiai és az ukrajnai magyarság képviselői jelezték: egyre kedvezőtlenebbül alakul helyzetük. Kárpátalján az anyanyelvű oktatás megcsorbítására való törekvések jelentkeznek. /Az SZKT szolidaritását fejezte ki a kárpátaljai magyarsággal, és állásfoglalásban ítélte el a magyar oktatás korlátozására irányuló törekvéseket. / Markó emlékeztetett: korábban a felvidéki Magyar Koalíció Pártja erős tagja volt a szlovák kormánynak, miután azonban ellenzékbe szorultak, Szlovákiában felerősödött a magyarellenesség. Markó szerint az RMDSZ és az MPP, valamint az EMNT közötti megállapodás azért nem jött létre, mert csak a parlamentbe való bejutás volt közös érdek, a közös fellépés viszont már nem tartozott mindkét fél által elfogadott célkitűzés közé. Markó a „nagy erdélyi magyar abszurd” részének nevezte azt, hogy Szász Jenő függetlenként akar indulni a választáson, miután hosszas vajúdás után bejegyeztette az MPP-t. Románia és Magyarország viszonyáról megállapította, hogy bizonyos területeken a szétfejlődés érhető tetten, holott az lenne az érdekük, hogy a két ország stratégiákban, gazdaságban és regionális politikákban összenőjön. Kitért Újhelyi István és Nyakó István nagyváradi bírálataira is, akik Markó szerint „kioktatták” az RMDSZ-t, hogy politikusai mennyire koptak el, és azt tanácsolták, hogy negatív kampányt folytassanak. Leszögezte: nem fogadják meg tanácsaikat. Tamás Sándor, a Székelyföld frakció részéről annak a meggyőződésének adott hangot, hogy önkormányzati és parlamenti képviselet csak együtt tud hatékony lenni. Kelemen Kálmán, a kereszténydemokrata frakció részéről a polgármesterek magatartását bírálta, akik szerinte megválasztásuk után önteltek. A szórványt képviselő Winkler Gyula hangsúlyozta: szórvány- és tömbmagyarság csak együtt tud jól szerepelni a választáson. Dáné Károly bejelentette, hogy jövő héten küldik nyomdába a csángómagyar gyerekek olvasókönyvét, amely várhatóan 1500 példányban jelenik meg. Markó elmondta, az egyeztető fórumot – aminek megalapításában a televíziós vita alkalmával Markó és Tőkés László egyetértett – létre kell hozni. Az EMNT-vel folytatott párbeszéd kapcsán kifejtette: elkezdődött egy folyamat, amit folytatni kell. /Borbély Tamás: Hamleti kérdések és dakota közmondások RMDSZ-esen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./ Markó Béla szerint a romániai magyarság alapvető érdeke, hogy egységben maradjon. „Mi azt kérjük, legyen szó akár a FIDESZ-ről, akár az MSZP-ről vagy bárki másról, hogy ne tessék ide jönni és tanácsokat adni az erdélyi magyarságnak” – hangoztatta Markó. /Lokodi Imre: „Ugrásra kész” az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./ / Nem születtek lényeges döntések az RMDSZ „miniparlamentje”, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülésén. A 35 oldalas választási programot összeállító bizottságot Lakatos Péter parlamenti képviselő vezette. „Együtt Erdélyért! (modernizáció és autonómia)” – így hangzik a tízfejezetes program címe. Több felszólaló állította, a szerkesztőbizottság nem vonta be kellőképpen a szakértőket a program összeállításába. Péter Ferenc szovátai polgármester a turizmusról szóló fejezetet, Asztalos Ferenc parlamenti képviselő az oktatási programrészt, Benedek Imre szívgyógyász az egészségügyről szóló passzusokat tartotta elnagyoltnak, Kerekes Károly képviselő a szociális fejezet „sutaságaira” mutatott rá, Balogh József vállalkozó pedig a kis- és közepes vállalkozások mellőzését kifogásolta. Magyari Nándor szociológus felhívta a figyelmet, hogy a program nehézkes. A választási előkészületekről Kelemen Hunor ügyvezető elnök számolt be. Ehhez Frunda György szenátor szólt hozzá, aki szerint „zavaros, kaotikus” a választásra való felkészülés. Kelemen Hunor azzal replikázott, hogy minden a legnagyobb rendben halad. /Máthé Éva: „Kaotikus” kampányszervezés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 22./
2008. szeptember 22.
Szeptember 19-én érkezett Kovásznára, majd Hargita megyébe, Csíkszeredába is ellátogatott Traian Basescu államfő. Magánlátogatásra, pihenni érkezett a Székelyföldre, de kihasználta az alkalmat arra, hogy a Hargita és a Kovászna megyei elöljárókkal is találkozzon. Szeptember 19-én Parajdra látogatott, ahol a Töltöttkáposzta Fesztivál vendége volt, másnap, 20-án találkozóra hívta a két székely megye elöljáróit, polgármestereit. A tisztségviselők elsősorban az infrastruktúrával kapcsolatos kérdéseket vettették fel, de a téli fűtésgondokról is szóltak. Bunta Levente székelyudvarhelyi polgármester szerint a székelyföldi elöljárók az autonómia kérdését is felvetették, ebben a kérdésben eltért a felek álláspontja. Az államfő Csíkszeredában kijelentette: a román és a magyar szélsőséges politikusok miatt Hargita és Kovászna megyét elkerülték a befektetők, hiányoznak a munkahelyek. Szerinte amennyiben nem léteznének a két nemzetiség megosztásának serkentéséből élő politikusok, a románok és a magyarok nagyon jól élhetnének egymás mellett. Basescu hozzátette: Székelyföldön az egyik gond az, hogy a helyhatóságok szinte kizárólag a kisebb volumenű magyarországi befektetésekre összpontosítottak, míg a többi beruházó a környező megyéket célozta meg. Úgy véli: a második gondot a szeparatisták jelentették. Ők azt a benyomást keltették, hogy a befektetők számára a két megye bizonytalan terület, mindig fennáll az etnikumközi nézeteltérések lehetősége és ez elűzte a befektetőket. Ezeket a kijelentéseket Basescu a Ioan Selejannal, Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökkel folytatott megbeszélést követően tette. /Székelyföldön Basescu. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./ Miközben az SZKT Marosvásárhelyen elfogadta az RMDSZ választási keretprogramját, és a jelöltek névsora is majdnem teljessé vált, Traian Basescu a Székelyföldön arról beszélt: a magyar közösségnek össze kellene fognia, hogy képviselete legyen a parlamentben. Az államfő idén már harmadszor töltött néhány napot Kovásznán, ahol a székelyföldi települések RMDSZ-es elöljáróival tárgyalt. . Az államfő helyesnek találná, ha a Sapientia Egyetemet a román állam finanszírozná. /A magyar egységért „aggódik” Basescu. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./ Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Önkormányzat elnöke elmondta, Traian Basescu államelnökkel folytatott megbeszélésen Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármesterrel együtt a romániai oktatás gondjait hozta fel, főként a román nyelvnek a magyar gyerekek számára történő oktatásának kérdését. „Ebben a kérdésben egyetértünk, és már a tavaly is egyetértettünk az államelnök úrral. Változtatásra van szükség” – hangsúlyozta Tamás Sándor. /A román nyelv oktatásáról beszéltek Basescuval. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 22./
2008. szeptember 22.
„Sem a magyar dráma, sem a magyar drámaíró, de a magyar színész sorsa sem volt könnyű soha – mi sem jelzi ezt jobban, mint az, hogy Madách Imre nem érhette meg Az ember tragédiájának bemutatóját, mert bemutatására csak halála után majd negyedszázaddal kerülhetett sor. Aligha találhattunk volna megfelelőbb napot a magyar dráma ünnepére, mint éppen szeptember 21-ét, ezt is kerek egy évszázaddal a Tragédia első bemutatása után” – fogalmazta meg levelében Demeter András István művelődési államtitkár. Nyilvános beszélgetést szervezett a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Hogyan születik egy magyar dráma? címmel. A beszélgetés résztvevői: Király Kinga Júlia drámaíró, A szerencsefia című mesejáték szerzője és Kovács András Ferenc költő, a Látó szépirodalmi folyóirat főszerkesztője. Budapesten a rendezvények központjába a Nemzeti Színház került, a színház előtti szoborparkban leleplezték Bessenyei Ferenc szobrát. Az Andrássy úton Színházi korzó nyílt, a Magyar Állami Operaház előtt pedig színpad létesült, ahol tíz színház új évadjából kaphattak ízelítőt az érdeklődök. A Magyar Írók Szövetségének kezdeményezésére 1984-től minden évben szeptember 21-én ünneplik a magyar dráma napját. /Antal Erika, Darvas Beáta, Kánya Gyöngyvér: A Magyar Dráma születésnapja. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./
2008. szeptember 22.
Becsületbírósági határozatokkal kezdte a MÚRE (Magyar Újságírók Romániai Egyesülete) idén gyergyószárhegyi találkozóját, amelynek témája a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem által Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság napilap újságírója ellen felhozott etikai panasza volt. Az egyetem szerint Tibori etikátlanul, diszkriminatív módon rágalmazta az EMTE-t. A MÚRE arra a következtetésre jutott, hogy Tibori ugyan nem sértette meg a MÚRE etikai kódexét, de kimondták, hogy körültekintőbben kellett volna eljárjon, ezért szóbeli figyelmeztetésben részesítik. A MÚRE-találkozó fő témája, Elveszett hatalom – Ki védi meg a sajtót című előadás vetette fel a legérdekesebb kérdéseket, ötleteket. Sok veszély leselkedik a sajtóra, amelyet óvni kell a szubjektivitástól, az öncenzúrától és a politikumtól. Az öncenzúra legjobban a kisebbségi lapoknál mutatkozik meg, hiszen amint azt Klemm József, a vajdasági Magyar szó karikaturistája is elmondta, „azért nem lehet megírni a szerbiai magyar politikum dolgait, mert azzal csak a magyarságnak, a magyar ügynek ártanak”. Nívódíjat ítéltek oda Veres Istvánnak, az írott sajtó területén, a Szatmári Friss Újságnál szerzett érdemei elismeréseképpen, valamint Jászberényi Emesének és Csifó Jánosnak, az „örökmozgó rádiósoknak”, akik az elsők között indították újra a Marosvásárhelyi Rádiót. A szakma kitüntetésekkel jutalmazta Dr. Csermák Zoltánt, az MTV PR vezetőjét, akinek a Külhoni Magyar Újságírók Egyesületének Konvenciója a Messze látó díjat ajándékozta, a pályakezdőknek, fiatalabb kollégáknak járó díjat pedig Szabó Csaba vihette haza, Szórvány sorozatáért, míg Rostás Szabolcsot, a Krónika napilap újságíróját tényfeltáró riportjaiért méltatták. /Fleischer Hilda: Önvédelem öncenzúrával. A MÚRE éves találkozóját tartották Gyergyószárhegyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./ Emlékeztető: T. Sz. Z. : A Sapientia–EMTÉ-ről – a kíméletlen tények nyelvén. = Szabadság (Kolozsvár), 2008. máj. 3./
2008. szeptember 23.
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház dramaturgja, Csép Zoltán Kovács András Ferencet, a Látó főszerkesztőjét és Király Kinga Júlia drámaírót kérte fel egy beszélgetésre a magyar dráma ünnepén, szeptember 21-én. A Látó folyóirat összevont, 8–9-es számában a napokban jelent meg Király Kinga Júlia A szerencse fia című mesejátéka, amelyet október elején mutat be a vásárhelyi színház Tompa Miklós Társulata. Király Kinga Júlia Marosvásárhelyen, a Színművészeti Egyetem teatrológia szakán diplomázott, jelenleg a budapesti Honvéd Színház dramaturgja. Csép Zoltán azt kérdezte beszélgetőtársaitól, hogy válságban van-e a drámaírás, a színház főként az erdélyi magyar társadalomban, illetve a magyar nyelvterületen. Király Kinga Júlia arról mesélt, hogy nemrég az életben maradásért küzdő emberekkel hozta össze a sors. Kovács András Ferenc úgy vélte, hogy 1989 előtt kedvelt és nagyon hatásos, szókimondó tézisdrámák helyett 1990 után a színházaknak, drámaíróknak új tétet és ahhoz új közönséget kellett találniuk. Nem érzi úgy, hogy a magyar nyelvterületen válságban lenne a drámaírás, bár az utóbbi időben kevesebb erdélyi dráma születik, mint a rendszerváltás előtt, Magyarországon pedig sok utánzót lát. Megjegyezte: számára a magyar drámaírás csúcsát Weöres Sándor nemigen játszott darabjai jelentik. /Máthé Éva: Új tét kell. = Krónika (Kolozsvár), szept. 23./
2008. szeptember 23.
1989 után nem nagyon lehet találkozni a cenzúra nyílt formáival, írta Sebestyén Mihály. Marosvásárhely főterén egy újságpavilon-tulajdonos, egy szélsőséges erdélyi lap marosvásárhelyi tudósítója nem árul Új Magyar Szót. Ez az ember soha kulturális rendezvényekre nem megy, csak megosztó tüntetésekre meg vidéki rendezvényekre, „töltöttpityóka fesztiváltól Maros-Tiszatúráig és könyvbemutatótól Szent Koronáig. ” /Sebestyén Mihály: Magáncenzor. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./
2008. szeptember 24.
Szőcs István 80 – Album Amicorum címmel tartottak születésnapi rendezvényt szeptember 22-én Kolozsváron a Gaudeamus Könyvesboltban, bemutatták az ugyanezzel a címmel megjelent, 16 szerzős születésnapi kötet is. Az aradi Irodalmi Jelen Könyvek sorozatban megjelent kötet szerzői (köztük Bogdán László, Lászlóffy Aladár, Szilágyi István) „beszélnek” a publicista, irodalom- és színikritikushoz fűződő kapcsolatukról, köszöntik a nyolcvanadik életévét betöltő Szőcs Istvánt. A könyvbemutatón Kötő József színháztörténész beszélt Szőcs István színikritikusi pályájáról, kiemelve, hogy az ő színikritikusi működése egybeesett a ’60-as–’70-es évek színházi szemléletváltásával, a naturalista színjátszásról a stilizált színház irányába. Szőcs István e korszakban született kritikái meglehetősen szkeptikus álláspontot képviseltek az új színházi „stílust” illetően. Szőcs István a kultúra szentségét védő, következetes és határozott színikritikus volt mindig. A „színházkritika-írás Lucifere”-ként (Kötő József) jellemzett Szőcs István úgy vélte, hogy a kritikus feladata élénkséget és mozgást kelteni a színházi életben, még akkor is, ha ez éles vitákhoz vezet. Dávid Gyula irodalomtörténész méltatásában kitért az ünnepelt irodalomkritikusi munkásságára. A könyvbemutató zárásaként, kötetlenebb beszélgetésre került sor: Köllő Katalin kérdezte Szőcs Istvánt Kolozsvárhoz fűződő viszonyáról, városbeli sétáiról, észlelésekről és nem utolsó sorban kritikusi életművéről. Szőcs István elmondta, hogy Marosvásárhely után második „szerelme” Kolozsvár, ahol némi bukaresti kitérő után, 54 éve él. /Musca Szabolcs: Szőcs István köszöntése. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./
2008. szeptember 25.
A marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem kínálata a romániai magyar oktatásban premiernek számító látványtervezői szakkal bővült. Gáspárik Attila, az egyetem rektora elmondta, 326 diák kezdi tanulmányait a tanintézetben. Magyar tagozaton 170 hallgató vesznek részt alap- vagy mesterképzésben, közülük 72-en elsőévesek, 9-en pedig Magyarországról érkeznek az egyetemre. Állami támogatásból a nyári szünidőben felújították az egyetem központi épületét. A magyar, illetve román tagozat számára többek között 3–3 gyakorlótermet alakítottak át és szereltek fel multimédiás rendszerrel. Ősszel még két gyakorlóterem készül el a két tagozat számára. Az egyetem kiadójának és kutatóközpontjának is otthont adó új épületet a tervek szerint decemberben adják át. Az idei tanévtől új tanárok érkeznek az egyetemre: a zenepedagógia szakra például Molnár Bögözi Tünde orgonaművész. Lefektetik az egyetem új bábszínház épületének alapkövét, a tervek szerint jövő ősszel adnák át az épületet. Idén lesz a bábszínész szak akkreditációja. A végleges működési engedély megszerzése előtt áll a zenepedagógia szak is. /Nagy Székely Ildikó: Jobb lábbal "ébred" a színi. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./
2008. szeptember 25.
Kovács Géza sepsiszentgyörgyi szobrászművész alkotásaiból nyílt kiállítás Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában. A művészt tavaly Pro Cultura Hungarica Emlékplakettel tüntették ki. A vasvillák, ekedarabok, patkók, láncdarabok, vasfogók, lakatok megnemesednek a művész alkotói fantáziája révén. Kovács Géza gazdag munkásságát Veres Elza Emőke doktorandus ismertette. Az ötvenéves, Marosvásárhelyen született szobrász mérnöki diplomával rendelkezik, 15 éven keresztül szakmájában dolgozott, de hosszú ideje csak a szobrászatnak él. Monumentális köztéri alkotásai Magyarországon több helyütt, valamint Romániában Szászrégenben és Galacon láthatók. /Máthé Éva: Micsoda vas! = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./
2008. szeptember 25.
Szeptember 23-án Marosvásárhelyen mutatták be Nagy László Mihály A csendestárs /Juventus Kiadó, Marosvásárhely/ című novelláskötetét. Az esemény egyben szerzőavatást is jelentett, ugyanis az újságíró Nagy László Mihálynak ez az első, könyv formában megjelent munkája. A Marosvásárhelyen élő, ötvenéves szerző elismerte, hogy már régóta írogatja novelláit, némelyik meg is jelent egyik vagy másik erdélyi lapban. Az est házigazdája, a Súrlott Grádics Irodalmi Kört irányító Bölöni Domokos szerint Nagy László Mihály olyan írói adottság birtokosa, amely szorgalommal párosult szociológiai empátiáját, íráskészségét újabb novellákban vagy akár regényekben is kamatoztathatja. /Szucher Ervin: Megszólalt a Csendestárs. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./
2008. szeptember 26.
Szeptember 15-től készíti próbaadásait a Marosvásárhelyen működő Erdély TV. Naponta fél héttől 23-25 perces, élő híradóval jelentkezik a csatorna, egyelőre földi sugárzásban. Erről csak úgy szerzett tudomást a közvélemény, hogy a tévé forgatócsoportjai meg-megjelennek az erdélyi rendezvényeken. Féltik Marosvásárhelyen a vadonatúj épületben induló az Erdély Tévét a sajtótól, ezt tapasztalta az Új Magyar Szó riportere, amikor az Erdély TV szerkesztőségébe próbált bejutni, itt székel az Erdély FM rádió is. A szerkesztőség a legkorszerűbb körülmények között működik. Nagy Zsoltnak, a tévét működtető Janovics Jenő Alapítvány elnökének az engedélyére volt szükség ahhoz, hogy a lap munkatársa Szepessy Előd igazgatóval beszélgethessen. Hat szerkesztő-riporter és nyolc operatőr az Erdély TV jelenlegi csapata, a stúdió felszerelése is teljes, valamennyi műszaki feltétel adott ahhoz, hogy indulhasson az adás. Nagy Zsolt elmondta, hátra van még a kábeltársaságokkal és a helyi stúdiókkal való egyeztetés. Tibori Szabó Zoltán, a kuratórium tagja szerint félreértésről van szó, nincs titkolnivalójuk. A televíziót működtető alapítvány kuratóriumi tagja, Kovács András Ferenc költő, a Látó folyóirat főszerkesztője nem tud arról, hogyan halad a televízió „beüzemelése”. Az erdélyi magyar televízió létrehozásáról 2003. november 14-én, Budapesten született megállapodás Markó Béla RMDSZ-elnök és Medgyessy Péter akkori miniszterelnök között. /Antal Erika: Szupertitkos Erdély TV? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./
2008. szeptember 26.
Marosvásárhelyen mutatták be a Secolul 21 című folyóirat legutóbbi számát, amelynek törzsanyagát a városban tavasszal megszervezett interkulturális kollokvium írott változata képezi. Alina Ledeanu főszerkesztő arra is magyarázatot adott, hogy miért éppen Marosvásárhelyt választották a köztér mint a párbeszéd helyszíne, a kollokvium helyszínéül. A város jelentős művelődési központ, ugyanakkor az itt élő két nemzetiség viszonya 1990-ben olyan válságon ment keresztül, amely példa nélkül való Románia jelenkori történelmében. Meg akarták tapasztalni a szervezők, hogy a város mennyire dolgozta fel ezt a traumát. /Máthé Éva: Nyilvános terek keresése. = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./
2008. szeptember 27.
Székelyhidi Ágoston író, történész, politikus az Arad megyei Medgyesborzáson született 1935-ben, a nagyváradi premontrei gimnáziumba járt 1946-ig, amíg családját ki nem utasították Romániából. Debrecenben járt egyetemre. 1956-ban részt vett a forradalomban, ezért börtönbe zárták. 1987-ben vezető szerepet játszott az ellenzéki mozgalmakban, az MDF alapító tagja, s 2004-ig egyik vezető politikusa volt, majd 2005-ben kilépett a pártból. Az Erdélyi Szövetség alelnöke, majd elnöke, az 1956-os Emlékbizottság elnöke. Számos díjat, kitüntetést kapott, többek között a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét. 1955-től jelennek meg írásai – regények, elbeszélések, tanulmányok. Legutóbbi munkái: Nemzet és demokrácia (1998), Magyar századvég (2002), Nemzet és rendszerváltozás (2007). Vizsgálódásai középpontjában a nemzeti önazonosság és önrendelkezés kérdései állnak. Szeptember 29-én tartandó előadásában is (Nemzettudat és nemzetpolitika) ezeket a kérdéseket taglalja majd a Kemény Zsigmond Társaság összejövetelén Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában. /Fülöp Géza, a KZST titkára: A KZST vendége: Székelyhidi Ágoston. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./
2008. szeptember 30.
Közgyűlés előzte meg a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság első előadását. Fülöp Géza, a társaság titkára üdvözölte a megjelenteket, majd Csíky Boldizsár elnökkel, illetve az ott lévő tagokkal egyetemben körvonalazták a KZST idei évadi rendezvénysorozatának tervezetét. Fülöp Géza titkár felvetette a társaság újkori fennállásának 20. évfordulójára egy ünnepi kiadvány ötletét, majd Csíky Boldizsár elnök javasolta egy újabb Lyukasóra, ezúttal képzőművészeti ki mit tud? megszervezését. Felmerült a Recski Szövetség elnökének meghívása, aki előadást tartana az egykori hortobágyi haláltáborokról – 78 volt belőlük. Ennek kapcsán került szóba a földvári koncentrációs tábor, amelyről Boross Ernő írt könyvet. A javaslatok között volt a rovásírásról szóló est, Ráduly János vagy Friedrich Klára előadásában. A régi, meg nem valósított tervekből is felolvastak a résztvevők: az erdélyi kastélyok, a Mezőség, a szórvány, a régi templomok. /n. b. : Évadkezdő ötletbörze a KZST-nél. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./
2008. szeptember 30.
Október 1-jén Czakó Gábor ismert író, a Duna TV Beavatás című műsorának írója Marosvásárhelyen, a Bernády Házban fog előadást tartani A magyar észjárásról címmel, majd dedikálja megjelent könyveit. Ezt megelőzően Kolozsvárt, Sepsiszentgyörgyön és Kovásznán tart előadásokat. /Czakó Gábor Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./
2008. szeptember 30.
Sebestyén Péter marosvásárhelyi plébános könyveit mutatták be a marosszentgyörgyi Kolping Család estjén. Házigazdaként Baricz Lajos plébános köszöntötte a megjelenteket, majd Bölöni Domokos beszélt Péter páterről, és a szerző három könyvét mutatta be. A Kihívás és szolgálat a szerző "rádiós apostolkodásának" anyagát – az újabb termést – tartalmazza. Sebestyén Péter küldetésnek tekinti a rádiós igehirdetést. Örömhír a másik bemutatott könyvének a címe, amely beszélgetéseket tartalmaz a Hegyi Beszédről, anyaga ugyancsak az éter hullámain hangzott el, a Marosvásárhelyi Rádió Hitvilág című műsorában. Sebestyén Péter harmadik könyve /Kiskertembe rozmaringot ültettem/ népdalok, műdalok, gyermekdalok szövegének a gyűjteménye. A hagyományok továbbvitelét fontosnak tartja, ezért lejegyezte a dalok szövegét, ezzel megmenti őket a feledéstől. /Abodi Erzsébet: Csodák a lélek mélyén. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./
2008. szeptember 30.
Szeptember 28-án az alsólemhényi Bem József-iskola zsúfolásig telt osztálytermében került sor a lemhényi születésű, jelenleg Marosvásárhelyen élő Sigmond Alíz első könyvének bemutatására. A hetvenhárom esztendős, rendkívül tevékeny Sigmond Alíz Szépapáktól unokákig címet, és Mozaikkockák egy erdélyi család történetéhez alcímet viselő könyvét Káli Király István, a kötetet megjelentető, marosvásárhelyi Mentor Kiadó igazgatója mutatta be. A kötet nem egyszerű családtörténet, túlságosan Luka László-centrikus. Sigmond Elíz nagybátyját mindvégig kedvező fényben mutatja be, holott Luka 1947-ben az ,,elvtelen magyar egység" jelszavának meghirdetésével hozzájárult a Magyar Népi Szövetség szétveréséhez, az ellene indított koncepciós per anyaga 169 dossziét tartalmaz, s ez még feldolgozásra vár. Könyve anyagát a szerző 1986-tól gyűjtötte hangyaszorgalommal. /Iochom István: Könyvbemutató Lemhényben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 30./ Luka László /1898-1963/ kommunista politikus. 1947 novemberétől pénzügyminiszter. 1952-ben letartóztatták, életfogytiglani kényszermunkára ítélték. 1963 halt meg a nagyenyedi börtönben.
2008. október 1.
Dr. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere nyílt levelet intézett Markó Bélához, az RMDSZ elnökéhez, melyet fizetett közleményként adott közre a Népújságban. Florea polgármestereként várta, hogy az RMDSZ kormányzati tisztségviselői tesznek-e valamit a marosvásárhelyiekért. Az RMDSZ galádsággal, képmutatással, ordináré politikai lobbival jelentkezett. Florea szerint az RMDSZ-t nem foglalkoztatta a város ügye, majd sorolta a problémákat, mindenért az RMDSZ-t okolva. Borbély László miniszter „felfuvalkodva dicsekedett az ANL-lakásokkal és a sporttermek megvalósításával”, holott ez a helyi tanácsok dolga. „Sajnos, Borbély Lászlóra bízták Románia fejlesztését, aki cserébe zsigeri gonoszsággal és rosszindulattal fizetett” – írta Florea. Büszkén számolt be saját megvalósításairól, ezzel szemben az RMDSZ vezetése nem tud maradandót felmutatni. /Dr. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármesterének nyílt levele Markó Bélához, az RMDSZ elnökéhez. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./ (Fizetett közlemény)
2008. október 1.
Illyés Gyula nevezte a fiatal Sütőt a magyar irodalom egyik legnagyobb vigaszának. Életműve azóta beért, kiteljesedett, ő pedig búcsút mondott e földi világnak. Szeptember 30-án virággal borították Sütő András kopjafás sírját, halálának második évfordulóján tisztelői a marosvásárhelyi református temetőben. A nevét viselő baráti egyesület nevében Nagy Pál elnök helyezte el a kegyelet koszorúját. Elmondta: minden évben a születésnapon (június 17-én) ünnepi rendezvénnyel tisztelegnek a nagy író életműve előtt, halála napján, szeptember 30-án pedig megkoszorúzzák a sírt. /(bölöni): Vigaszunk, Sütő András. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./ Két éve hunyt el Sütő András Herder- és Kossuth-díjas erdélyi magyar író, az évforduló alkalmából, az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatalának képviselői koszorút helyeztek el az író sírjánál. Sütő András halálával a magyar irodalom kiemelkedő alkotóját, ugyanakkor erdélyi magyar közösség egyik jelenkori szellemi vezetőjét veszítettük el – fogalmazott Markó Béla szövetségi elnök két évvel ezelőtti részvétnyilvánításában. /Két éve hunyt el Sütő András. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 1./