Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2006. november 18.
Budapesten közel 100 romániai és 200 magyar cég képviselői találkoztak a román–magyar együttes kormányülést követően. Az üzletembereket mind a két ország kormányfője köszöntötte. A fórumon jelen volt Markó Béla kormányfő-helyettes, Winkler Gyula kereskedelmi ügyekkel megbízott miniszter, Codrut Seres és Kóka János gazdasági miniszterek. Közös kockázati befektetési alapot kívánnak létrehozni 3 és 5 milliárd forint közötti értékkel, hogy a magyar cégeket a Romániában való megjelenésre ösztönözzék. Az üzletemberek találkozóján több megállapodás is született. /Román–magyar gazdasági tanácskozás Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 18./
2006. november 18.
A román–magyar együttes kormányülésen határozat született arról, hogy a két ország támogatni fogja anyagilag a Mátyás-szoborcsoport, Kolozsvár legfőbb ékességének felújítását. A munkálatok elvégzésére már benyújtotta közös pályázatát Kolozsi Tibor szobrász és az Utilitas Alapítvány. Kolozsi Tibor szerint a városvezetők vélhetőleg pénzügyi okok miatt halogatták a döntést. Boros János alpolgármester szerint leghamarabb jövő nyáron kezdődhetnek el a felújítási munkálatok. /Sándor Boglárka Ágnes: Szobor-restaurálás magyarországi támogatással. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./
2006. november 18.
1956. november 17-én hangzott el először hivatalosan, hogy az 1952-től Iosif Ranghet középiskola új nevet kap: Bolyai Farkas Középiskola lett. A líceum akkori igazgatója, Kozma Béla kitartásának köszönhetően sikerült elérni, hogy az oktatási intézmény Bolyai Farkas halálának 100. évfordulóján volt hírneves tanárának nevét vegye fel. Az akkori esemény 50. évfordulóján, november 16-17-én a mostani tanárok, diákok és az öregdiákok ünnepeltek. Az iskola tanulói tartottak szimpóziumot a két Bolyairól, majd a műsorban helyet kapott a néptánc és a reneszánsz zene is. Az ünnepség résztvevői megkoszorúzták a líceum udvarán, valamint a Bolyai téren levő szobrokat, illetve a temetőben a két Bolyai és dr. Bernády György városépítő polgármester sírját, továbbá dr. Kozma Béla emléktábláját. /Vajda György: Ünnepség a Bolyaiban. A névadásra és Kozma Bélára emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 18./
2006. november 18.
Hagyományos, őszi tárlatát nyitotta meg a marosvásárhelyi Művészeti Líceum. A Kultúrpalotában telt házas tömeg tolongott, a diákok több mint kétszáz munkáját állították ki. /Nagy Botond: Diákmunkák, magas színvonalon. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 18./
2006. november 18.
A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem ösztönzi a színházzal, színművészettel foglalkozó írások megszületését, kiadását. November 10-én, a Színművészeti Egyetemen tartott könyvbemutatón a témával kapcsolatos öt könyvet mutattak be. Király Kinga Júlia A rothadás esztétikája című könyve a Gotzi életműre alapoz. Gotzi puritán színpadi nyelvet használó szövegei magyar nyelven, a szerző fordításában olvashatók. Killár Kovács Katalin a színpadi improvizáció technikáit mutatta be több év kutatómunka alapján az Improvizatia in procesul creatiei scenice című könyvében. Albert Máriának két könyvét ismertették. Az English Act című könyvében a színházi gondolkodást összekapcsolta az angol nyelv oktatásával. Angol drámairodalmi szövegek felhasználásával olyan tankönyvet állított össze, mely segítségével a diákok színházat tanulnak, de közben nyelvet is. Albert Mária fordításában mutatták be Ion Coja bukaresti professzor Színművészeti poétika című művét. Ungvári Zrínyi Ildikó Bevezetés a színházantropológiába című kötete a mai színházi gondolkodás alapgondolatait próbálja letapogatni. A színházantropológia kibontakozóban levő tudomány, a marosvásárhelyi egyetemen Ungvári Ildikó nevéhez köthető. /Szász Enikő: XII. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. Kiadói újdonságok Thália birodalmáról. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 18./
2006. november 20.
Péterffy Irén „nem átallott még büszke is lenni arra, hogy ő a nyilatkozatot képes volt nem aláírni”, tehát nem vállalta, hogy besúgó legyen. „Péterffy attitűdjét a posztmodern szemlélő joggal tarthatja nevetségesnek.” – írta Bíró Béla, és megmagyarázta: mit változtatott a hatalommal való akkori akár nyílt szembeszegülés is a helyzeten, a helyzetünkön? A román kommunizmus nem bukott meg. Minden ment (és megy) tovább a maga tragikomikus útján. Bíró Béla szerint Péterffy Irén úgy vélte „(oh, sancta simplicitas!), hogy az aláírást elutasítva, valamiféle hőstettet hajtott végre. S még ma sem látja, hogy valójában csak önmagát tette tönkre és nevetségessé.” Bíró Béla fölvetette: „magyarázza már meg valaki, hogy mi ez az egész ötvenhat körüli világra szóló felhajtás! Ők, ötvenhatosok tényleg balekok lettek volna „mindannyian”? Mert ha igen, akkor a romániai magyar tragikomédiában (Dürrematt szavaival) továbbra is a „legrosszabbra” számíthatunk.” /Bíró Béla: Van még, ami fáj? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./
2006. november 20.
Tizenhetedik alkalommal ünnepelt együtt a Kárpát-medence magyarsága Érmindszenten Ady Endre születésének (1877. november 22.) évfordulója alkalmából, ahová elzarándokoltak a Mindszent nevű települések küldöttei határon innenről és túlról. Muzsnay Árpád, az Erdélyi Múzeum-Egyesület partiumi alelnöke, a rendezvény főszervezője bejelentette: indítványozzák egy érmelléki néprajzi múzeum létrehozását, arra a kiállításra és kezdeményezésre építve, amely most a szülőház közelében van. Kovács Zoltán, Érmihályfalva polgármestere az összetartás, a félelem nélküli összetartozás szükségességéről szólt. Pomogáts Béla budapesti irodalomtörténész mai helyzetünket Ady koráéhoz hasonlította. Mint mondta, az összefogás és kölcsönös türelem sohasem volt magyar erény. Az érmindszenti zarándoklatot megelőzően Szatmárnémetiben kilenc csapat részvételével zajlott az Ifjú szívekben élek hagyományos Kárpát-medencei Ady Endre versmondó verseny. /Sike Lajos: Ady-zarándokok. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./
2006. november 20.
November 17-én tartották Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Elméleti Líceum a jubileumi rendezvénysorozatának záróünnepélyét. „A Bolyai Farkas Elméleti Líceum ereje abban a háttérben is rejlik, és a fejlődése a jövőben abban is reményteljes, amit a város magyarsága, vezető személyiségei, öregdiákjai, vállalkozók, a mai bolyais diákok és tanári kar, az iskola személyzete jelentenek és képviselnek az iskola életében” – fejtette ki Bálint István igazgató. 1989-ben azzal vonultak az emberek az utcára, hogy a rendszerváltás után sikerül visszakapni a magyar iskolákat. Akkor sem sikerült és a Bolyaiért, az anyanyelvi oktatásért szervezett békés, gyertyás tüntetésnek magyarellenes pogrom lett a vége. A kitartó jogkövetelésnek köszönhetően 2005-ben sikerült végre elérni, hogy ismét magyar iskola legyen a Bolyai. De sok még a tennivaló, vannak még egykori iskolák, ingatlanok, amelyeket nem sikerült visszaszerezni. A diákok színvonalas előadást tartottak, majd Az én iskolám címmel Miholcsa Gyula operatőr dokumentumfilmjét vetítették le. /Vajda György: Bolyais záróünnepély. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 20./
2006. november 20.
Kallós Zoltán erdélyi néprajzkutatónak, Hubay Miklós drámaírónak, Fejtő Ferenc írónak, Kokas Ignác festőművésznek, Törőcsik Mari színművésznek, T. Sós Vera matematikusnak és Újfalussy József zeneesztétának ítélték oda idén a Hazám-díjat. A november 18-i díjátadáson Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke méltatta a kitüntetettek életművét. A XXI. Század Társaság elismeréseit Kocsis András Sándor alelnök és Ördögh Szilveszter író, kuratóriumi elnök adta át a díjazottaknak a Magyar Tudományos Akadémián rendezett ünnepségen. A Hazám-díjat 2001. október 31-én alapította a XXI. Század Társaság. Az elismerést a társaság évente olyan embereknek ítéli oda, akik a magyar közgondolkodásban, az ország tudományos, illetve művészeti életében kiemelkedő szerepet játszanak. /Hazám-díj Kallós Zoltán erdélyi néprajztudósnak. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./
2006. november 20.
Rendőrségi kihallgatáson megvertek és elektrosokkal áramot vezettek több kiskorúba november 17-én Csíkszeredán a rendőrségen. A Kós Károly Szakközépiskola és a Székely Gábor Iskolaközpont három-három tanulóját lopás kapcsán kísérték be a rendőrségre, a kihallgatás alatt több ízben megütötték őket. A csíkszeredai diákok a rendőrség feltételezése szerint több gépkocsiról eltávolították a márkajelvényeket. Tankó József, a Kós Károly Szakközépiskola oktatója kifejtette, a rendőrök a tanóra megkezdése előtt az osztályteremből vitték ki a tanulókat. Néhány óra múlva engedték vissza őket az iskolába, s a diákok elmondták, hogy a rendőrök többször is megütötték őket. „Javasoltam, hogy szerezzenek be orvosi látleletet, azonban mivel nem csíkszeredaiak, és haza kellett utazniuk a szülőfalujukba, ez elmaradt” – tájékoztatott Tankó. Hozzátette, az egyik iskolás arra panaszkodott, hogy az ütések következtében megfájdult a mája, egy másik diáknak pedig a fején látszottak ütésnyomok. Az iskolás fiú azt is elmondta, két rendőr többször megpofozta és hasba vágta őket. A Hargita megyei rendőrparancsnokság szóvivője, Filip Gheorghe közölte, hogy valóban kihallgattak hat kiskorú személyt a rendőrségen lopás gyanújával, és bebizonyosodott, hogy ők a tettesek. Filip Gheorghe nem tudott arról, hogy a tanulókat megpofozták vagy esetleg megverték volna. Sógor Csaba RMDSZ-szenátor a Krónikától értesült a történtekről. Elmondása szerint nem először történik rendőri túlkapás a környéken, amit az RMDSZ-képviselők rendszeresen jeleznek az illetékes hatóságoknak. A szenátor úgy véli, elejét kell venni a hasonló rendőri túlkapásoknak. /Kelemen Tamás: Iskolásokat vertek meg a csíkszeredai rendőrök. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./
2006. november 20.
November 19-én Budapesten a Szent István bazilikában bemutatott szentmisével kezdődött meg a magyarországi Szent Erzsébet jubileumi év. Az emlékévet Erdő Péter bíboros és a magyar püspökök szentmiséje nyitotta meg, majd a Művészetek Palotájában folytatódott az ünneplés, ahol átadták a Szent Erzsébet rózsája elnevezésű díjat, valamint előadták Liszt Ferenc Szent Erzsébet legendája című oratóriumát. /Szent Erzsébet-év Magyarországon. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 20./
2006. november 20.
Puskás Attila nyílt levelet írt Bíró Béla újságírónak, egyetemi adjunktusnak. Bíró Béla írása az Új Magyar Szóban jelent meg, tehát – mivel Puskás közvetve érintett – a médiaetika szerint közölniük kellett volna írását. Azonban az Új Magyar Szó nem közölte reagálását. Bíró Béla az ötvenhatosokkal gúnyolódott: ,,...Péterrfy Irén ott csücsül a maga kis börtönében, úgy vélvén (oh, sancta simplicitas!), hogy az aláírást elutasítva, valamiféle hőstettet hajtott végre.” Majd: ,,...csak önmagát tette tönkre és nevetségessé. Ahelyett, hogy mindent beismer és aláír, amit elvárnak tőle, mindenkit bemárt, akit föltétlenül kell, és megpróbálja magát úgy hasznossá tenni, hogy bizton számíthasson a titkos-szolgák őrangyali gesztusaira is, mint »mások tették«„... Aztán: ,,...még büszke is balgaságára...” B. B. feltette a sértő szónoki kérdést (azaz állítást!): ,,...magyarázza már meg valaki, hogy mi ez az egész ötvenhat körüli világra szóló felhajtás! Ők, ötvenhatosok tényleg balekok lettek volna »mindannyian«?” 1956-ról ne ironizáljon senki, ne nevezze balgáknak, balekeknek az erdélyi magyarjainkat, akiknek karrierjük lett oda egyszer s mindenkorra. Ők hősök voltak. /Puskás Attila, a balek: ’56-ról ne csúfolódjanak! Nyílt levél Bíró Bélához. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 8./ Előzmény: Bíró Béla: Van még, ami fáj? – Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20.
2006. november 22.
A térség kisebbségeinek a kutatói szerint rendkívül dinamikus asszimilációs, gazdasági és demográfiai lejtők kialakulásának vagyunk a tanúi – összegezte a magyarországi és szlovákiai kisebbségkutatásról rendezett tudományos konferencia megállapításait Szarka László, az MTA Kisebbségkutató Intézetének igazgatója. A magyar és a szlovák akadémia, illetve a kisebbségkutatásban részes tudományos intézetek kutatói november 21-én az egyetlen szlovákiai magyar tudományos intézmény, a somorjai székhelyű Fórum Kisebbségkutató Intézetében a Magyar Tudomány Napja alkalmából tanácskoztak a kérdésről. Magyarország és Szlovákia kisebbségeinek szerkezete sok tekintetben különböző, mégis egyre több az olyan kutatási téma, amelyet a két ország intézetei közösen kutatnak. Ilyenek a szlovákiai és a magyarországi romák, a Magyarország határain kívül dolgozó magyarországi és a Magyarországon dolgozó, harmincezres szlovákiai magyarok alkotta kisebbség vagy az újonnan bevándorló kisebbségek soraiban mért jelenségek és magatartások – mondta Szarka László, aki szerint ,,ezzel együtt a legnagyobb kihívást a szlovákiai magyarok közösségépítő, illetve a magyarországi szlovákok asszimilációs folyamatainak feltárása jelenti”. Tóth Károly, a Fórum Intézet igazgatója, a tudományos tanácskozás házigazdája kijelentette: ,,Elsődlegesen az elmúlt évtized kutatásainak eredményeit és tanulságait igyekeztek összegezni. A kutatási eredmények oda vezettek, hogy maholnap elkezdhetjük a kisebbségtörténet, a kisebbségi művelődés és oktatás kérdéskörét érintő monografikus munkák előkészítését.” /Kedvezőtlenül változik a kisebbségek világa. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 22./
2006. november 22.
Néhány éves szünet után Beszterce-Naszód megye központjában újrakezdte tevékenységét a Besztercei Magyar Diáktanács (BMDT). Az elmúlt években is létezett ugyan a szervezet Besztercén, de munkájuknak nem volt látszata: nem szerveztek rendezvényeket. A BMDT új elnöke Sipos Timea, alelnöke Zoltán Lóránd, titkára Zigler Rózsika, pénztárosa Ohler Erika. A szervezetnek számos terve van, filmdélutánokat, farsangi bált (együttműködve a helyi RMDSZ-el), nőnapi magyar bulit, sportvetélkedőket szerveznek. A besztercei diáktanács a MAKOSZ (Magyar Középiskolások Országos Szervezete) fiókszervezete, tagja a MIÉRT-nek (Magyar Ifjúsági Értekezlet), és partner kapcsolatban van a helyi MADISZ-szal (Magyar Demokrata Ifjúsági Szövetség). Besztercén csak az Andrei Muresanu Szakkollégiumban folyik magyar nyelvű tanítás, de a diáktanács városszinten működik. /Márton Edina: „Újjászületett” diáktanács: optimizmus, tenni akarás. Cél a diákok érdekképviselete és jogainak védelme. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./
2006. november 23.
A Babes–Bolyai Tudományegyetem /BBTE/ vezetősége napok óta készültségben van. A kapusok minden belépőt igazoltatnak, ha valakinek nincs igazolványa, nem engedik be. Ez bonyodalmat is okozott: a doktorandusok például nem rendelkeznek semmiféle igazolvánnyal, így követelniük kellett a bejutást. Az adminisztratív személyzet napok óta őriz minden emeletet, egy alkalommal azt is megkísérelték, hogy ellenőrizzék Hantz Péter csomagját, de a BKB-s aktivista tanársegéd ezt nem engedte meg, mondván: nem rendőrök, ehhez nincs joguk. A főépület környéke hemzseg a civilruhás rendfenntartóktól, s a gyülekezőket több olyan egyén is filmezi, aki biztosan nem a sajtónak dolgozik. Az újságírókat taxiba ültették, és az egyetem Arany János utcai épületénél találkoztak. Ez váratlanul érte a rendfenntartókat, akik a Ferenc József (Horea) úti épületre gyanakodtak. Később Hantz Péter közölte: tudomást szerzett arról, hogy az akciót többen is elárulták, ezért előző éjszaka teljesen átalakította tervét. A taxizás, a célpontok hirtelen megváltoztatása azért volt szükséges, hogy az őrködőket megtévessze. A Kémia Kar épületében a fehérköpenyes Hantz teljesen szabadon mozgott, és számos magyar nyelvű táblát kifüggesztett. A következő helyszín a Bölcsészkar épülete volt. Hantz bement, lévén az egyetem alkalmazottja, nem merték útját állni, a sajtóval azonban más volt a helyzet. Egy termetes férfi, Vasile Tegudean, az őrség főnöke, a rektorátus szóbeli utasítására hivatkozva az újságírókat nem engedte be. Hiába emlegették az 544-es törvényt, amely közintézményekbe szabad bejárást biztosít, és hiába fenyegetőztek perrel, a kapuőr hajthatatlan maradt. Hantz Péter tíz perc múlva kijött, jelentve, hogy mintegy tucatnyi magyar feliratot sikerült kisebb lökdösődés árán kifüggesztenie. Ezután a Farkas utcai Főépülethez gyalogoltak, ahol előbb az Egyetemiek Házára próbálta Hantz kifüggeszteni a Báthory-féle alapításról szóló tábla négynyelvű változatát, sikertelenül. Tegudean és több civil ruhás egyén megakadályozta ezt, sokan a városházi engedélyt firtatták. Közben az egyetem szóvivője, Cristina Nistor kijelentette: rendkívüli állapotról van szó, mert egyesek úgymond törvénytelen akciókkal próbálkoznak, ezek ellen fegyelmi eljárást indítanak, de az ellenőrzések dacára mind a diákoknak, mind a tanároknak, de a sajtónak is szabad bejárása van az egyetemre. Két perccel később Tegudean és társai ismét elállták a Hantz után befelé igyekvő újságíróhad útját. Kijövet a fehérköpenyes Hantz arról számolt be, hogy itt csak két táblát tudott elhelyezni. Mások jelezték: azokat máris letépték, összetörték, széttaposták. Mindazonáltal Hantz kijelentette: az akciót sikeresnek tartja, és folytatni fogja. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Pár perc kétnyelvűség a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./ „Ha bezárnak, ennek csak örvendeni tudok. Nagyon sok kisebbség csak úgy tudta elérni céljait, ha néhány képviselőjét bezárták. Azt kockáztatom, hogy esetleg kirúgnak az állásomból. Biztosíthatom önöket, hogy puhára fogok esni, három könyvemet szeretném befejezni jó néhány éve és nincs rá időm, most legalább lesz” – nyilatkozta Hantz Péter. A BBTE vezetősége közcsendháborításért feljelentette Hantz Pétert a rendőrségen. Ezekben a napokban a Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetősége Brüsszelben tartózkodik, ahol az Európa Parlament előcsarnokában a BBTE multikulturális jellegéről tartanak előadással egybekötött kiállítást. /Debreczeni Hajnal: Magyar feliratokat próbált meg elhelyezni a Bolyai Kezdeményező Bizottság. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./ A BBTE rektora, dr. Nicolae Bocsan egyetemi tanár által jegyzett közlemény szerint a rektor elhatárolódik a Bolyai Kezdeményező Bizottságnak /BKB/ megnyilvánulásaitól, amelynek során feliratokat helyeztek el az egyetem vezetőségének jóváhagyása nélkül. Ezzel áthágták az intézmény érvényben levő belső szabályzatát, zavart keltettek az oktatási folyamatban és az egyetemi mindennapi életében. A BKB tagjainak megnyilvánulásai elfogadhatatlanok. A BBTE-nek fel kell lépnie a szélsőséges, agresszív támadásokkal szemben. /Bocsan elhatárolódik az „agresszivitástól”. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./
2006. november 23.
Marosvásárhelyen azt nyilatkozta az orvosi univerzitás rektora: szeretné, ha az egyetemen három évig angolul tanulnának. Azt is mondták az egyetem oktatói, hogy lehetetlen mindenüvé fölszegezni a magyar nyelvű feliratokat a felsőokítás épületében. Ezután kérdés, ha angolul tanulnak a diákok, az nem baj, csak ha magyarul tanulnak, akkor lenne baj? – Az egyetemen amikor egy magyar oktatói állás ürült, nem magyart pályáztattak a helyére, hanem románt, nemzeti kádert. A cikkíró, Sebestyén Mihály még emlékszik, hogy az egyetem minden ajtajára, termére, helyiségére és laborjára magyarul is fel volt írva a pontos megnevezés a román mellett. Ki szedte le és miért? /Sebestyén Mihály: Kakukkerkölcs. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./
2006. november 23.
November 16-án tartották a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Kis-Küküllő és Nyárád menti körzetének tisztújító gyűlését. Tőkés András megyei RMPSZ-elnök elmondta, hogy a szakmai feladatát eddig jól ellátó RMPSZ most új helyzet előtt áll. A pedagógustársadalom szétesőben van, akárcsak maga a romániai magyar társadalom. Ha az RMPSZ mozgósítani akarja a közösségben rejlő tartalékokat, akkor váltani kell. Geréb Éva, a Teleki Oktatási Központ programszervezője az intézmény elmúlt négy évének tevékenységéről számolt be, kiemelve, hogy az itt zajló képzések államilag engedélyezettek, de nem akkreditáltak, annak ellenére, hogy az oktatás színvonala az európai normáknak megfelelő. Magyarosi Erzsébet, az erdőszentgyörgyi iskolák igazgatónője arra hívta fel a figyelmet, hogy nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a testvértelepülésekkel való kapcsolat ápolására. Fülöp Juditot, a Szovátai 1-es Sz. Óvoda igazgatónőjét választották meg a Kis-Küküllő és Nyárád menti körzet RMPSZ-elnökévé. /v.gy.: RMPSZ-tisztújítás a Nyárád és Kis-Küküllő mentén. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 23./
2006. november 24.
„Több ötletem készült el makettben, de ezek tervek maradtak, nem valósultak meg, hasonló okok miatt. Egyrészt azért, mert az a szellemiség, amit képviselek, nem tetszik a jelenlegi politikai rendszernek. Nem szeretik, ha valaki konkrétan, egyenesen fogalmaz, a magyarság sorsát vállalja és mutatja fel alkotásaiban” – mondta el a vele készült beszélgetésben Szervátiusz Tibor Kossuth-díjas szobrászművész. Kora ősszel avatták fel az Ister-pár elnevezésű – összetartozó emberpárt ábrázoló – legújabb szobrát Táton. A kompozíció bálványszerűségével az erőt és időtlenséget akarta kifejezni. Maivá akarta tenni az alakokat: a férfi arca egy magyar parasztemberre hasonlít, az asszony ruhája, nyakéke kicsit erdélyi vonatkozású. Mindez azt kívánja jelezni: ragaszkodjunk múltunkhoz, hagyományainkhoz, tegyünk meg mindent megmaradásunkért! A mai nehéz világban derűt, örömöt, optimizmust szeretne felmutatni alkotásával. Szervátiusz Tibornak voltak olyan elképzelései, amelyeket a politika nem engedett megvalósítani. Az Aradi Vértanúk emlékműve a budai várba került volna, de Aczél György ezt nem engedte. Ez a szoborterv a rendszerváltozás után sem valósulhatott meg. Két ’56-os szoborterve közül az egyik elkészült, ez a szobor Budafokon áll, a másik viszont nem készült el. A Szervátiusz-albumban e terv mellett egy szó olvasható: megvalósítatlan. A művészenek nagy fájdalma, hogy „az anyaországban is kisebbségben él, szellemileg és lelkileg a magyarság.” Kilátástalan a művészek sorsa, a nemzeti alkotóművészet fejlődése. Nem történt igazai rendszerváltozás. Amikor a kolozsvári Szent Mihály templomot restaurálták, Szervátiusz kapott egy megbízást az egyháztól egy Pieta elkészítésére. Akkor Márton Áron püspököt szobafogságra ítélték Gyulafehérváron, ezért Szervátiusz elküldte neki a dombormű fényképét. A püspök üzente: nagyon tetszik neki, és áldását küldte rá. Ez a Pieta ma is látható a kolozsvári Szent Mihály templom oldalhajójában. /Frigyesy Ágnes: Az erő és időtlenség művei. = Krónika (Kolozsvár), nov. 24./
2006. november 27.
Az 1944. október 11–12-én Kolozsvárra bevonuló szovjet csapatok – a román katonasággal karöltve – házról házra jártak, és hurcolták el a magyar férfiak zömét, évekig tartó szovjet hadifogságba kerültek, sokan ott pusztultak el az idegenben. Mile József egyike azoknak a kolozsvári magyar embereknek, akik áratlanul kötöttek ki a „szovjet paradicsomban”. Gyalog kellett Tordára indulniuk. Bevagonírozták a foglyokat és étlen-szomjan utaztak összezsúfolva. Később sós halat kaptak, de vizet nem adtak. Amikor megérkeztek Magnyitogorszkba, alig tudtak leszállni a vonatról. Hatalmas barakkokban szállásolták el őket, deszkapriccseken aludtak. Civil ruháik helyébe rossz, szakadt katonaruhákat és fatalpú cipőket kaptak. Mile József a fogságban elkapta a maláriát. Gyakran előfordult, hogy reggel a mellette lévőt holtan találta. Ötezren voltak a táborban, s abból több mint ezerötszázan haltak meg egy év alatt. Az orvosi vizsgálat során levetkőztették a rabokat, és megnézték a feneküket, hogy van-e rajta hús vagy csak csont és bőr. Az utóbbi esetben végelgyengüléshez közel állónak tekintették az illetőt, őket hazaengedték, gondolva, hogy útközben úgyis kikészül. Így került Mile József is haza. Néhány hónap kellett, hogy összeszedje magát. Három vagy négy hónapig egyszerűen nem tudott normálisan gondolkozni. Teljesen megzavarodott. /Papp Annamária: Egy évig tartó „séta” Magnyitogorszkban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./
2006. november 28.
Környezetmérnöki és hulladékgazdálkodási szakkal bővül a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) sepsiszentgyörgyi fiókja a következő tanévtől, tájékoztatott Fazakas József, az intézmény igazgatója. Hozzáfűzte, ez ügyben Kovászna megye és a tanintézmény elöljárói a napokban egyeztettek a gödöllői Szent István Egyetem vezetőségével, amely támogatta a két egyetem együttműködését. Fazakas kifejtette, első lépésként a sepsiszentgyörgyi egyetem infrastruktúrájának bővítésére, azaz kémia és biológia laboratóriumok létesítésére van szükség. Hozzátette, a két szakot a tervek szerint 50-50 diákkal indítják be, az oktatók pedig Gödöllőről érkeznek majd. Fazakas úgy vélte, az új szakok elindítása után a sepsiszentgyörgyi egyetem hallgatóinak létszáma pár év alatt 2500-3000 főre emelkedhet. Kijelentette, még idén leteszik a sepsiszentgyörgyi egyetemi campus alapkövét, és elkezdik a terület közművesítését. A munkálatokra a kormány idén egymillió lejt utalt ki az egyetemnek; a becslések szerint a befektetés értéke 20 millió lej. /Kovács Zsolt: Új szakokkal bővül a BBTE fiókja. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./
2006. november 29.
Az Európai Parlamentben a többnyelvűség európai bizottsági posztjára pályázó Leonard Orban hangoztatta, hogy nincsenek nyelvi feszültségek románok és magyarok között, Románia komoly előrehaladást tett a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása terén, közben a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemről (BBTE) elbocsátották azt a két magyar tanárt, akiknek egyike az önálló állami magyar egyetemért folytatott küzdelem legutóbbi mozzanataként magyar nyelvű feliratokat helyezett el az egyetem három épületében. Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke érvényt akart szerezni az egyetem szenátusa tavalyi határozatának. Az EU-ban olyan bemutatkozó füzettel népszerűsíti magát a BBTE, amelyben többek között az áll, hogy az egyetem teljes körű és minden szintű felsőoktatást biztosít román, magyar, német és jiddis nyelven; a tanulmányi vonalak, nyelvtől függetlenül autonómiával rendelkeznek, dönthetnek az oktatás, a humánerőforrás, az együttműködési kapcsolatok, a kutatás, valamint saját nyelvű kiadványok kérdésében. Az egyetemet bemutató kiadvány szerint a jelenlegi 1270 címzetes oktatóból 230-an tanítanak a magyar és negyvenen a német karokon, a 43 288 hallgatóból 6401 látogatja a magyar karok óráit és 1023 a német nyelvűekét. Azonban a magyar tannyelvűként meghirdetett szakok egy részén a tantárgyak nagy hányadát románul tanítják, de a statisztikában ezek úgy szerepelnek, mint a magyar tanulmányi vonalhoz tartozók. /Fekete Réka: Többnyelvűség Európában, nyelvüldözés Romániában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 29./
2006. november 29.
November 28-án elutasította kolozsvári ítélőtábla a magyar állam kérését, miszerint szerepeljen a nagybányai Transgold Rt. hitelezőinek listáján, emiatt jelentősen csökkent az esélye, hogy Magyarország kártérítést kapjon a hat évvel ezelőtti ciánszennyezésért. A magyar állam által beperelt ausztrál-román társaság azután jelentett csődöt, hogy a budapesti Fővárosi Bíróság tavalyi döntése nyomán 15 százalékra volt kénytelen csökkenteni termelési kapacitását, emiatt fizetésképtelenné vált. Az idén áprilisban elindított csődeljárás keretében a felszámolók összeállították a hitelezők – külföldi bankok, román állami intézmények, szolgáltató vállalatok – névsorát, ám végleges bírósági ítélet hiányában kihagyták a magyar államot. A ciánperben felperes Magyarország emiatt a romániai bíróságon kérte, hogy vegyék fel a hitelezők közé, sőt megtámadta a korábban Aurul néven működő aranybánya csődeljárásáról, valamint eladásáról szóló intézkedéseket. A kolozsvári ítélőtábla a magyar állam valamennyi fellebbezését elutasította, így Magyarországnak immár szinte semmi esélye nincs behajtani a vállalattól követelt 120 millió dolláros kártérítést. A magyar állam által indított ciánper valószínűleg még évekig elhúzódik. /Rostás Szabolcs: Ciánper: oda a kártérítés? = Krónika (Kolozsvár), nov. 29./
2006. november 29.
Már hivatalosan is vádlott Sztanev Sztancsev. A bolgár kémként emlegetett tanácsadó eddig az egyetlen nem pusztán gyanúsított a nyolcfős csoportban, akik ellen az ügyészség kémkedés, árulás és államtitkok felfedése vádjával folytat vizsgálatot. Az ügyészek szerint az említettek a gazdasági, illetve a távközlési minisztériumból loptak ki titkos adatokat, majd ezeket továbbadták nyugati cégeknek. /Sztancsev a privatizációs vizsgálat első vádlottja. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./
2006. november 29.
Az elmúlt héten szervezte meg a Maros Megyei Könyvtár hagyományos rendezvényét, a könyvtárnapokat. Voltak kollokviumok, szakmai és kerekasztal-beszélgetések, könyvbemutatók, de volt képzőművészeti tárlatnyitó és filmvetítés is. Csupán egy magyar nyelvű rendezvény volt, Sütő András-megemlékezésre várták az olvasókat. A diákok számára szerveztetett az irodalmi délutánra számos fiatal érdeklődő ellátogatott. Sütő András életpályáját mutatta be az Agyagási Hajnal könyvtáros által összeállított rövidfilm. Azonban a Maros Megyei Könyvtár Napjai rendezvénysorozat bőséges kínálatában kevés az egyetlen magyar nyelvű rendezvény. Sem a város lakosságának arányát, sem az olvasói, könyvtárlátogatói réteg arányát nem tükrözi. /Nagy Botond: Sütő Andrásra emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./
2006. november 29.
Az idei Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencián (ETDK) kevesebb dolgozat versengett ugyan, de ezek minősége jobb volt elődeikénél. Idén a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) szervezte konferenciát, nagy számban jelentkeztek dolgozattal Nagyváradról és Marosvásárhelyről is diákok. Három egyetem: a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE), a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) hallgatói mérték össze szakmai felkészültségüket. Néhány cég és civil szervezet különdíjat hirdetett meg hagyományteremtő szándékkal. Mint minden évben, idén is részvételt nyertek a dobogós helyezést elért dolgozatok az Országos Tudományos Diákköri Konferenciára (OTDK – Magyarország). /Végh M. Balázs: IX. ETDK. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./
2006. november 29.
Ötödik alkalommal szervezték meg Erdélyben a budapesti székhelyű Kutató Diákok Szövetségének regionális konferenciáját, a TUDEK 2006-ot. Idén a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Főgimnázium adott otthont a rendezvénynek november 25-én. A 113 versenyző diák biológia, fizika–kémia, matematika–informatika, környezetvédelem, földrajz, társadalomtudományok, vallás, magyar nyelv és irodalom, néprajz és történelem kategóriákban bizonyíthatott. A díjazott diákok részt vehetnek a 2007 tavaszán, Veszprémben megrendezésre kerülő TUDOK 2007 konferencián. /Dvorácsek Ágoston: Kimagasló eredmények a TUDEK-en. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./
2006. november 30.
Rendkívüli ülésen tárgyalt november 29-én a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatvezetőinek tanácsa. Ennek tagjai mind a kari, mind a tanszéki vezetők. A napirenden a Hantz Péter és Kovács Lehel tanársegédekkel kapcsolatos helyzet volt. A gyűlés elején a két magyar rektor-helyettes, Nagy László és Salat Levente bejelentette lemondását. A résztvevők megegyeztek abban, hogy a dékán-helyettesek és más vezető beosztású oktatók lemondásáról nem döntenek, ezt az érintettek egyéni megítélésére bízzák. Azt szeretnék, ha erről mindenki a saját tanszékén belül egyeztetne. A tömeges lemondást nem javasolják, mivel nem céljuk a magyar oktatás megbénítása. Azt sem szeretnék, hogy akár a diákok, akár a többi magyar oktató úgy érezze: cserben hagyták őket. A korábban leköszönő Egyed Emese után másodikként Sárkány Kiss Endre biológus docens is lemondott szenátusi tisztségéről. Megalakult egy öttagú, úgynevezett ideiglenes bizottság. Ennek a hivatalos megbízás nélküli testületnek feladata a magyar oktatás napi problémáinak a rendezése és a magyar tagozat közgyűlésének a közeljövőbeni összehívása. A bizottság tagjai: Benedek József, Magyari Tivadar (aki a testület szóvivője), Veress Károly, Ionescu Klára és Vincze Mária. Közben továbbra is számos, Hantz Pétert és Kovács Lehelt támogató nyilatkozat, állásfoglalás látott napvilágot. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete elítéli és felháborítónak tartja a Babes–Bolyai Tudományegyetem vezetőségének döntését, amellyel a BKB két alelnökét eltávolította az oktatók sorából. Közleményük szerint az egyetem rektorának és szenátusának magatartása ellentétben áll a szabad véleménynyilvánítás szellemével. November 29-én a Magyar Polgári Szövetség elnöke, Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester azt nyilatkozta, hogy felkéri Hantz Pétert és Kovács Lehelt, legyenek az általa vezetett szervezet jelöltjei a tavaszi europarlamenti választásokon. A két tanársegéd elhatárolódott az ajánlattól. Egyikük sem kíván politikai pályára lépni, sem az europarlamenti választásokon indulni. November 29-én az Európai Parlamentben több alkalommal is szóba került a BBTE-botrány. A magyar EP-képviselők közös nyilatkozatot fogalmaztak, a Moscovici-jelentés vitájának alkalmából pedig a plénum előtt is szóvá tették az ügyet. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Lemondott a két magyar rektor-helyettes. Összehívják a magyar tagozat közgyűlését. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./
2006. november 30.
A múlt héten szervezték meg a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum magyartanárai Ady Endre születésének 129. évfordulója alkalmából a megye gimnazistáinak versmondó találkozóját. A Sepsiszentgyörgyön megrendezett Kriza János Országos Balladamondó Versenyen Lehőcz Zsuzsa, a Bartók tizenkettedikes diákja első díjat nyert, a brassói Bartalis János Nemzetközi Vers- és Énekmondó Versenyen pedig a tizenegyedikes Virginás Tar Emesével az oldalán az énekmondó kategóriában nyerte el a nagydíjat. /P. L. Zs.: Tehetségüket villogtatják a bartókos diákok. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 30./
2006. december 1.
November 30-án Hantz Péter és Kovács Lehel, a két állásából menesztett magyar oktató sajtótájékoztatót tartott. Elmondták, hogy meghallgatásra hívta őket a rektorátus gyűléstermébe az úgynevezett kivizsgáló bizottság. Erről a két magyar oktatót külön-külön levélben értesítették, amelyek azonban sem iktatószámmal, sem pecséttel, sem aláírással nem voltak ellátva. Ezért Hantz és Kovács a sajtó jelenlétében levélborítékokkal, írószerekkel ajándékozta meg a BBTE vezetőségét, amelyek továbbítására az intézmény kapusát kérték meg. A BKB két alelnöke úgy vélte: mivel a kapott értesítők formailag nem feleltek meg a jogi előírásoknak, nem tettek eleget a felszólításnak. A két magyar oktató Nicolae Bocsannak, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorának és Szamosközi Istvánnak, az Akadémiai Tanács alelnökének lemondását követelték. Szamosközi István támogatta az egyetemről való eltávolításukra vonatkozó javaslatot. A két oktató jó és határozott lépésnek tekinti a magyar rektor-helyettesek – Nagy László és Salat Levente – lemondását. Beszámoltak arról, hogy egyelőre semmiféle hivatalos értesítést nem kaptak az elbocsátásukat szentesítő szenátusi határozatról, folyamatosan megtartották óráikat. Köszönetet mondtak annak a három román tanárnak is, akik a menesztésük ellen szavazott. Elmondták: ha kézhez kapják az írásos felmentésüket, akkor beperelik az egyetem rektorát és magát az intézményt is. Szándékukban áll tovább folytatni az elkezdett akciót, várhatóan jövő hét elejére készülnek el azok a magyar és német nyelvű táblák, amelyeket a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéken helyeznek majd el. A BBTE kivizsgáló bizottsága november 30-án közlemény adott ki, miszerint előzetesen értesítették Hantz Pétert és Kovács Lehelt, ennek ellenére nem jelentek meg az ülésen. A bizottság szerint a két oktató nem is szándékozott a felkérésnek eleget tenni, olvasható a Radu N. Catana főkancellár által jegyzett iratban. Hantzék beszámoltak arról, hogy egyre több román kolléga és diák szimpatizál a magyar tagozat álláspontjával. A román oktatók és kari vezetők körében felháborodást váltott ki a rektornak az a megállapítása, miszerint a leköszönő két rektor-helyettes nem végezte volna szakszerűen munkáját, hiszen Salat Levente és Nagy László számos olyan területtel foglalkozott, amely nem a magyar tagozattal, hanem az egész egyetem működésével volt összefüggésben. Nicolae Bocsan rektor ugyanis közölte: sajnálja a magyar rektor-helyettesek lemondását, ugyanakkor elmarasztalta szakmai tevékenységüket. A rektor szerint a két magyar tagozatvezető tevékenységét túlságosan beárnyékolta a „más ügyekért” folytatott küzdelmük, ezért munkájukban számos feladatot nem valósítottak meg. Bocsan úgy véli: Hantz és Kovács magatartása elfogadhatatlan, és a szenátus döntése a két oktató sorozatos szabálysértése alapján történt, s nem a véleménynyilvánítás miatt. A BBTE rektorátusa által kibocsátott közlemény hangsúlyozza: az elmúlt években az egyetem vezetőségét az foglalkoztatta, hogy az intézményt a világ ötszáz legjobb egyeteme közé sorolják. A BBTE elítéli mind az 1989-et követő román, mind a mostani magyar szélsőséges megnyilvánulásokat, és a kormánytól várja a helyzet megoldását. Nyílt levelében Salat Levente lemondását azzal indokolta, hogy az események túlléptek azokon a módszereken, amelyekben bízva 2004 márciusában elvállalta a magyar tagozat rektorátusi szintű képviseletét. „Most azoknak az ideje jött el, akik az elmúlt két és fél év során mindent megtettek annak érdekében, hogy az általam választott módszerek eredménytelenek maradjanak. Lemondásom tiltakozás kíván lenni ugyanakkor az ellen a vezetési stílus, illetve döntéshozói eljárások ellen, amelyek az utóbbi időben, az egyetemet ért támadások nyomán kialakult hangulatban váltak gyakorlattá az egyetemvezetés legfelsőbb szintjein” – olvasható a nyílt levélben. Kollégája, Nagy László az egyetemvezetés merev viselkedésére hivatkozott, arra a módra, ahogyan az utóbbi időben a rektori hivatal döntéseit meghozta, és nem a BKB – általa nem helyeselt – akcióira. „Az egyetemvezetés és a BKB viszonya olyan, mint egy tanár és egy szemtelen, provokatív viselkedésű gyerek közötti viszony. Egy bölcs tanár tudja, hogyan kezelje az ilyen helyzeteket. Más esetleg felmérgesedik, és hirtelen haragjában egy kiadós pofont ad a gyereknek. És tudjuk jól, ha egy tanár fizikailag bántalmaz egy gyereket, akkor nem mentség az, hogy az szemtelen volt, vagy sértegette. Ezért döntöttem úgy, hogy egy ilyen, „pofozkodó” egyetemvezetéssel nem tudok tovább együttműködni” – szögezi le. Tovább özönlenek a szerkesztőségbe a magyar nyelvű oktatásért síkra szálló Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) két alelnökével szolidarizáló különböző nyilatkozatok és állásfoglalások. Az Erdélyi Református Egyházkerület is tiltakozott a két tanársegéd elbocsátása ellen. Közleményében leszögezte: a református egyház kötelességének tartja az alapvető emberi jogok, így az anyanyelv korlátozás nélküli használatának védelmében való síkraszállást és erdélyi magyar közösség minden jogos követelésének pártolását. Hangsúlyozták: a BBTE református tanári kara képviseletének a szenátusi ülésen kinyilvánított véleménye nem egyezik az igazgatótanács álláspontjával. Ezért elhatárolódnak a két magyar oktató kizárását lehetővé tevő szavazástól. Egyúttal elmarasztalták a BBTE református tanári karának képviseletét a nézeteiknek ellentmondó megnyilvánulásáért. A közleményben felszólították a BBTE szenátusát, hogy Hantz Péter és Kovács Lehel kizárását vonja vissza, tegye lehetővé a magyar nyelvű táblák kifüggesztését és az önálló magyar karok megalakulását. Közös állásfoglalásukban Jakubinyi György római katolikus érsek, Tempfli József római katolikus püspök, Tőkés László és Pap Géza református püspökök erkölcsileg szintén elítélik a szerintük jogtalan és méltatlan eljárást, és felszólítják az egyetem vezető tanácsát diszkriminatív határozatának visszavonására. Ugyanakkor a kétnyelvű feliratozás bevezetésével teljes mértékben egyetértenek. „Messzemenő testvéri szolidaritást vállalunk a BBTE tanári karából eltávolított két egyetemi tanárral, akik jogos és békés küzdelmet folytatnak a magyar tanuló ifjúság – Európában honos – esélyegyenlőségéért. Meggyőződésünk, hogy az egységes Európa tagjaként országunk nem engedheti meg magának az őket és az általuk képviselt ügyet sújtó hátrányos megkülönböztetés alkalmazását” – szögezik le állásfoglalásukban. Tiltakoznak a BBTE-n történtek ellen az akadémikusok, aktív és nyugalmazott egyetemi tanárok is: Benkő Samu, Brassai Zoltán, Csetri Elek, Demény Lajos, Egyed Ákos, Gábos Zoltán, Gyenge Csaba, Jakó Zsigmond, Kolumbán József, Maros Dezső, Nagy Tóth Ferenc, Péntek János, Péter Mihály, Toró Tibor, Uray Zoltán. Megállapítják, hogy a Victor Babes és Bolyai Egyetemek egyesítése valójában a Bolyai Egyetem felszámolásával, a magyar nyelvű oktatás fokozatos megszüntetésével volt egyértelmű. Az 1990-es években multikulturálisnak kikiáltott BBTE-n a magyar oktatás tért nyert ugyan, de a kétnyelvűség, az egyenjogúság a mai napig sem valósult meg. A többnyelvű feliratok nem jelentek meg sem az egyetemi épületeken, sem azok belsejében (az egyes karok, hivatalok, termek stb. jelölésére). A feszült helyzetet csakis az európai normák szerint, az egyetemi magyar (és német) oktatási vonal autonómiája, tanrendjének újragondolása, a kétnyelvűség minden vonatkozásban való érvényesítése oldhatja meg. A többnyelvű feliratok kifüggesztését Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktus hajtotta végre, de mögötte az egyetemi magyar oktatók nagy többségének akarata és az egyetem vezetőségének közel másfél éves határozata áll. A két említett egyetemi oktató munkaszerződésének felbontása semmiképpen sincs arányban az ellenük felhozott kitalált indoklással. Schöpflin György, a Fidesz európarlamenti képviselője november 28-án az Európai Parlament plénuma előtt tiltakozott a történtek ellen. Emlékeztetett arra, hogy múlt héten a BBTE többnyelvűségét bemutató európai parlamenti kiállítást rendezett Brüsszelben. A két egyetemi tanársegéd elbocsátása azonban komoly kételyeket vet fel e többnyelvűség realitását illetően. /P. A. M.: Bocsan és Szamosközi lemondását követelik. Kivizsgáló bizottság elé rendelték a két magyar oktatót. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./
2006. december 3.
Az erdélyi vértanú és hitvalló püspökökre, Bogdánffy Szilárdra, Márton Áronra, Scheffler Jánosra emlékeztek, akik a kommunista idők egyházüldözése idején kiálltak az egyház, a nép mellett. A nagyváradi Szent László Gimnázium hitoktatói és lelkészei november 24-26-a közötti emlékversenyt hirdettek meg. A tíz erdélyi és partiumi katolikus iskolából nyolc líceum három-három fős csapata vett részt a vetélkedőn. A résztvevők megkoszorúzták Bogdánffy Szilárd püspök szobrát. A Szent László Gimnázium színjátszó csoportja Morus Szent Tamás élete egy részét jelenítette meg. Az első díjat a nagyváradi Szent László Gimnázium csapata nyerte, a másodikat a gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Gimnázium diákjai, a harmadik helyen két azonos pontszámú csapat osztozott, a csíkszeredai Segítő Mária Gimnázium és a szatmárnémeti Hám János Iskolaközpont csapata. /Farmati Anna: Boldog jelöltek. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 3./