Vasile Blaga belügyminisztertől kért tájékoztatást a rendőrségen bántalmazott csíkszeredai diákok ügyében Kelemen Hunor RMDSZ-es parlamenti képviselő. Kelemen beadványában a bántalmazást, illetve azt nehezményezte, hogy az érintett kiskorúakat szülők és tanárok jelenléte nélkül hallgatta ki a rendőrség. /Röviden. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./

Közös román–magyar történelemkönyv kiadását tervezi a román és a magyar kormány. A modellt a francia–német közös történelemkönyvről vennék. A bukaresti Adevarul lap szerint Románia és Magyarország újraírja Erdély történelmét, hogy a diákok mindkét szemszögből megismerjék a múltat. A Cotidianul című lap neves román és magyar történészeket szólaltatott meg az ügyben, akiknek véleményét úgy foglalta össze: a feszültséggel terhes múlt, az érdemi tudományos vita hiánya, akárcsak a tökéletlen kommunikáció egyaránt megnehezíti a tervezett tankönyv megalkotását. Szász Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Történettudományi Intézetének igazgatója elmondta, Trianon fájdalmas és tragikus eseményként maradt meg minden magyar ember tudatában. Ezt az érzést egy közös tankönyvvel megszüntetni nem lehet. Csucsuja István, a BBTE Történelem és Filozófia Tanszékének dékán-helyettese emlékeztetett az Európa Tanács által megfogalmazott ajánlásokra, miszerint a történelemírás és -oktatás elsődleges feladata az egymás iránti tolerancia terjesztése. Pál Judit, a BBTE professzora szerint még nem érett meg az idő egy ilyen tankönyv elkészítésére. Példaként említette a Sorin Mitu történész nevéhez fűződő néhány évvel ezelőtti történelemkönyv körüli botrányt, a vitatott kiadvány a megszokotthoz képest csak kissé mutatta be más fényben Románia történelmét. Egész sor olyan kérdés létezik, például a dákó–római kontinuitás elmélete, Pál Judit nem látja, hogyan ezekben hogyan juthatnának közös nevezőre. A megkérdezett román történészek pozitívan fogadták a közös román–magyar történelemkönyv elkészítésének a gondolatát. /Papp Annamária: Román–magyar történelemkönyv kiadását tervezik. Komoly előkészítést igényel egy ilyen könyv összeállítása. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

Az elmúlt évtizedben csupán árnyalatnyi változások történtek a Babes–Bolyai Tudományegyetemen: tíz évvel ezelőtt Matei Basarab, a jogi kar akkori dékánja szakította meg Czirják Árpád kanonoknak a felsőfokú oktatási intézmény évnyitóján magyarul mondott beszédét, most az egyetem vezetősége más módszerekhez folyamodott. Jelenleg „választékosabb” trükköket alkalmaznak. Tíz évvel ezelőtt Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt (PUNR) színeiben fellépő szélsőségesen nacionalista polgármester adta meg a hangot. Azóta magyarellenesség helyett a multikulturalizmus lett a „trendi”. /Kiss Olivér: Árnyalatok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

Amíg tisztességes magyar ember él a földön, soha nem lehet elfelejteni 2004. december 5-ét, a szégyen és a gyász napját, mely úgy híresülhet el a magyar históriában, akár Mohács és Trianon. Kik is vagyunk ,,mi, magunk”? Hát biztosan nem az a Kovács László, volt külügyér és szocialista pártelnök, aki a kettős állampolgárság megszavazásának esetére ,,huszonhárommillió román beözönléséről” prófétált, sem Gyurcsány Ferenc regnáló miniszterelnök, aki költséget nem kímélve, hazudozásokkal és riogatással nem takarékoskodva ágált a népszavazás esetleges sikere ellen, s tette sikerrel, hiszen az agymosott anyaországi polgárok többsége távol maradt a referendumtól. Gyurcsányék, Hillerék, Kókáék, Kuncze-fik ,,győztek” a népszavazáson. A nemzetrontás példátlan ,,diadalát” mutatták fel, írta Magyari Lajos. A nemzetárulás folytatódott. Mindaz, ami a magyarországi, nemzeti akaratból végrehajtott rendszerváltás után megvalósult, Gyur­csányék kezén semmivé vált. Lassan gyakorlatilag nullára csökken a határon túli magyar közösségeknek juttatott anyagi támogatás, felszámolták a HTMH-t, megszüntették az Illyés Alapítványt, a minap a Teleki László Alapítványt, így bezárhatja kapuit az a Teleki Intézet is, mely kényelmetlen igazságokat fogalmazott meg a mai magyar hatalom (nem létező) nemzetpolitikájáról. Már Máért sincs. Gyurcsányék tönkreteszik, szétverik az egészségügyet, az oktatást, a társadalombiztosítási rendszert, a magyar kis- és közepes vállalkozásokat és a tudományos kutatást. Az ország közeledik egy gyurcsányi diktatúra, a rendőrállamiság felé. Az ötvenhatos forradalom ötvenéves évfordulóján agyba-főbe verték a rohamrendőrök az embereket. Közben az EU-csatlakozás küszöbén Traian Basescu elnök bejelentette: a világon bárhol élő román megkaphatja a román állampolgárságot. Népszavazás nélkül. /Magyari Lajos: A szégyen évfordulója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 5./

Temesváron Roos Márton megyés püspök az egyházmegye két papját, Király Árpád marosi főesperes, arad-ségai plébánost és Szabó Péter, a Gerhardinum Katolikus Líceum igazgatóját kanonokká nevezte ki. Ezzel a tizenkét tagú temesvári káptalanban csupán egyetlen szék maradt betöltetlen. Az újonnan kinevezett kanonokok ünnepélyes beiktatására december 3-án volt. /Sipos Enikő: Kanonokbeiktatás a székesegyházban. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./

A Farkas Gyula Egyesület a Matematikáért és Informatikáért, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Matematikai és Informatikai Szakosztálya, valamint a Radó Ferenc Matematikaművelő Társaság a matematikai ismeretek terjesztésében és a tehetséggondozásban elért kiemelkedő eredményeiért Farkas Gyula-emlékérmet adományozott Bandi Árpád és Bencze Mihály mellett Farkas Miklós segesvári matematikatanárnak. Farkas Miklós 20 éven keresztül vezette a Segesvár környéki matematikatanárok módszertani körét, szakmai tárgyú publikációi jelentek meg, diákjai kiváló tanulmányi eredményeket értek el. Farkas Miklós a segesvári Gaudeamus Alapítvány alapítója és igazgatója, 42 éven át oktatott matematikát a segesvári Mircea Eliade Elméleti Líceum magyar tagozatán. A Gaudeamus Alapítvány igazgatójaként a segesvári és a környékbeli szórványban élő magyar gyerekek anyanyelvű oktatását támogatja, ennek érdekében 1999 óta szórványkollégiumot működtet, ahol 55 diáknak biztosítanak jó szállás-, étkezési és tanulási körülményeket, emellett a rászoruló diákokat ösztöndíjjal támogatják. /Segesvári vendégoldal. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./

A Romániai Magyar Középiskolások Országos Szövetsége (MAKOSZ) november utolsó hétvégéjén tartotta meg idei kongresszusát Gyergyószentmiklóson. A MAKOSZ 1990 tavaszán alakult meg diákok és tanárok közös kezdeményezésére, elsődleges célként tűzve ki a romániai magyar középiskolások érdekeinek képviseletét. Később a MAKOSZ a MIÉRT tagszervezete lett, de 2003-ban vagy 2004-ben “objektív okokra hivatkozva” kilépett a MIÉRT-ből. Az utóbbi időben mindkét szervezet tett közeledő lépéseket, így az idei kongresszuson újra a MIÉRT tagja lett a MAKOSZ. A székelyföldi találkozón megválasztották a MAKOSZ új elnökét a medgyesi Jakab Adorján személyében; az ügyvezető elnök Dulau Diana (Nagyvárad) lett. /Szent a béke a MAOSZ és a MIÉRT között. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 6./

Szatmárnémeti legújabb térképe román és angol nyelvű. Történelmi szövege inkább Ceausescu országát, mint az EU-s Romániát idézi: kirekesztő. Említi a teuton lovagokat, a németeket, törököket, olaszokat, osztrákokat, de egy szóval sem a magyarokat. Pedig hányan vannak köztük, akik nélkül Szatmárnémeti nem az lenne, aminek ismerjük. Például Hám János, a városépítő püspök, aki a történelmi városrész ma is legszebb, legmeghatározóbb palotáit emelte, Vécsey Miklós főispán, Kiss Gedeon, aki a parkosításban jeleskedett, dr. Lükő Béla európai szintű sebész, Csipler Sándor, a világhírű vívóiskola megteremtője, Erdős I. Pál grafikus, s annyi más. Helyettük viszont arról lehet olvasni, hogy Sztálin elvette Romániától Hercát, Bukovinát, Besszarábiát, s Bulgária is gazdagodott a román földből. /Sike Lajos: Nem tudnak szabadulni. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./

Entrée a címe annak a képzőművészeti tárlatnak, amelyet december 4-én temesvári és kolozsvári diákok alkotásaiból nyitottak meg Kolozsváron, a Reményik Galériában. /Ö. I. B.: Képzőművészek európai kapcsolatkeresése. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

A Bolyai Kezdeményező Bizottságnak a neve is elárulja, hogy a Bolyai Egyetemért küzd, az önálló állami magyar egyetem visszaállításáért. Ezzel a BBTE román vezetősége is tisztában van. Tudják, hogy ha magyar feliratokat vagy önálló karokat biztosítanának a magyar tagozatnak, akkor hozzájárulnának a Bolyai Egyetem újraalapításához. Borbély Tamás, a lap munkatársa szerint sem az oktatók, sem a politikusok, sem diákok nem tudnak magabiztossággal válaszolni arra a kérdésre, hogy több haszonnal vagy kockázattal járna-e a Bolyai Egyetem visszaállítása. Az önálló magyar egyetem körüli társadalmi vita eredménytelenségéhez az RMDSZ is alaposan hozzájárult. Markó Béla ugyanis olyan új ötlettel állt elő, hogy egy nem létező egyetemet kellene megalapítani, majd kikiáltani önálló állami magyar intézménynek, ugyanakkor meg kell őrizni a BBTE mai szerkezetét. /Borbély Tamás: A táblaügyet elgáncsoló Bolyai Egyetem. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

Több százan vonultak utcára december 7-én Erdély négy városában, követelve a Babes–Bolyai Tudományegyetemről kizárt Hantz Péter és Kovács Lehel visszafogadását, valamint az önálló Bolyai Egyetem újjáalapítását. Kisebb incidens csupán a kincses városban történt, a sepsiszentgyörgyi, gyergyószentmiklósi és csíkszeredai megmozdulások békésen zajlottak. Megszervezésükben az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) és a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) mellett a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT), a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ), az Országos magyar Diákszövetség (OMDSZ), illetve más civil szervezetek is részt vállaltak. Kolozsváron, a Farkas utcában, a tüntetésen Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) alelnöke szégyenletesnek nevezte azt a diktatórikus vezetést, amely a BBTE-n sem a román, sem a magyar ellenvéleményeket nem tűri. A gyűlésen felolvasták romániai, magyarországi és európai politikusok – köztük Gál Kinga, Szentiványi István, Tabajdi Csaba, Ignasi Guardans Cambo, Michl Ebner –, valamint az öt magyar parlamenti párt közös állásfoglalását, amelyekben teljes támogatásukról biztosítják a két tanársegédet és az önálló magyar felsőoktatás ügyét. Sepsiszentgyörgyön mintegy 200, többnyire idősebb résztvevője volt a prefektúra épülete előtt megszervezett tüntetésnek. Nemes Előd, az EMI helyi elnöke felolvasott egy nyilatkozatot, amelyben a két adjunktus menesztésére vonatkozó határozat visszavonását, illetve magyar és német nyelvű táblák elhelyezését követelték. A sepsiszentgyörgyi tüntetéssel egy időben zajlott Szövetség a Székelyföldért Egyesület alakuló ülésén Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke újságírói kérdésre válaszolva elmondta: a BBTE-n kirobbant táblaügy kapcsán alkalmazott módszerek vitathatók, de ma már Erdélyben a kétnyelvűség nem terv, hanem megvalósult megoldás, amelynek vannak törvényes alapjai. „Aki tagadja vagy halogatja ennek érvényesítését, azt kénytelen vagyok intoleranciával vádolni” – szögezte le Markó. Gyergyószentmiklóson száznál alig többen vettek részt a tüntetésen, amelyről hiányoztak a BBTE földrajz karának Gyergyószentmiklósra kihelyezett idegenforgalmi szakának képviselői. Dombay István, az oktatási intézet igazgatója elmondta, az általa vezetett intézményben 1997 óta magyar és román nyelvű feliratok vannak. „Célunk szolidarizálni a Babes–Bolyai Tudományegyetemről törvénytelenül elbocsátott két magyar oktatóval, illetve a parlamenti beszédében megakadályozott Garda Dezső képviselővel” – hangoztatta Magyari Levente, az EMI és a Gyergyói Fiatal Fórum képviselője. Csíkszeredán a transzparensek között egy székely rovásírással teleírt tábla is látható volt. Ez utóbbira az „Ébredj székely!” felszólítást írták a szervezők A Szabadság téren közel 300 résztvevő fejezte ki szolidaritását a BBTE-ről kizárt két magyar oktatóval, illetve követelte az önálló Bolyai Egyetem visszaállítását. A diákok és tanárok mellett a római katolikus egyház képviselői és idős csíkszeredai polgárok is részt vettek a demonstráción. /Elítélték a nyelvháborút. Négy erdélyi városban tartottak a BBTE-ről eltávolított oktatókkal szolidarizáló utcai demonstrációt. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./

Marosvásárhelyen a Sapientia Tudományegyetemen tartották meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) agrártudományi szakosztályának idei ülését, amelyen Hargita, Kovászna, Kolozs és Maros megyei agrárszakemberek, kutatók, tanárok, diákok vettek részt. A 2300 hektár területű közbirtokossági erdő jelentheti a továbbiakban a Nyárád-térség számára a továbblépés lehetőségét – emelte ki előadásában dr. Jakab Sámuel, a budapesti Corvinus Egyetem nyárádszeredai kihelyezett Kertészeti Karának vezetője. A versenyképesség csak akkor valósulhat meg, ha van szervezett piac, ha a termelés nyereséges, vélekedett Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) elnöke. Romániában jelenleg a gazdaságok háromnegyede, három és fél milliónyi családi farm önellátásra termel, egymillió kisgazdaság fele-fele arányban érdekelt önellátásban és áruértékesítésben, s mindössze 22 ezer farm gazdálkodik kétszáz hektárnál nagyobb területen. /B. Z.: Régiókban gondolkodik az EME. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

Marossárpatak központjában rozsdás kerítéssel körülvett gyomos területen áll az a hét faállvány, amely Miholcsa József köztéri szobrainak szolgál ideiglenes talapzataként. Magyaros Hunor vásárhelyi műépítész már évekkel ezelőtt elkészítette a magyar többségű falu szoborparkjának tervét, a pénzhiányra hivatkozó önkormányzat, azóta sem hagyta jóvá. A szoborpark a szemközti Teleki kastéllyal együtt a falu nevezetessége lehetne. Időnként turistabuszok állnak meg a központban, de az ide látogatóknak rövid időn belül csalódottan kell távozniuk. A kastély udvarába azért nem engedik be a csoportokat, mert ott öregek otthona működik; a látogatót a derékig érő gyom közepén faszerkezetre állított néhány történelmi figura fogadja. „Ha megengednék, hogy rendbe tartsam a parkot, én magam kaszálnám le a füvet” – állítja Miholcsa. Az egykor a református egyházhoz tartozó területet ugyanis a szomszédos tömbházban lakó rendőr használja, aki csak akkor kaszáltat, amikor a fű betakarításra érett. Többen is állítják, hogy a közelben lakó rendőr volt az, akit a magyar történelmi alakok zavartak. János Zsigmond szobrát nem sokkal az avatás után, a prefektúra felszólítására egy hét alatt el kellett távolítani, mert túl közel volt a kastélyhoz. II. Rákóczi Ferencet egy falubeli ifjú ittasan döntötte le. Az eszeveszett, tomboló férfi előbb a kocsma berendezését verte szét, majd a rendőrautót próbálta felborítani. „Ha ilyen izmos vagy, ne az autót, hanem a szobrot döntsd le!” – a szóbeszéd szerint így biztatta a falu rendőre az ittas férfit. A rendőr tagadja a vádat. Miholcsa a történtek ellenére ragaszkodik az eredeti ütemtervhez. E szerint tíz év alatt Erdély mind a húsz választott fejedelmét megmintázná. Jövőre Kemény Jánoson és Rhédey Ferencen a sor, hogy bekerüljön a marossárpataki panteonba. Miholcsa József 2000-ben költözött ki a Marosvásárhelytől mintegy húsz kilométerre fekvő községbe. Saját kezdeményezésből úgy döntött: alkotásaival megpróbálja szebbé, turisták számára vonzóbbá tenni a település központját. Első szobra 2001-ben került az akkor még teljesen kopár területre. A kőtalapzatra helyezett Szent Istvánt egy évvel később az eredetileg a kézdivásárhelyi laktanya elé tervezett lovas huszár szobra követte, amelyet a régi kultúrház elé helyeztek el. Az elmúlt öt évben rendre János Zsigmond, II. Rákóczi Ferenc, Bethlen Gábor, Bocskai István, Thököly Imre, Báthory István és I. Rákóczi Ferenc alakja népesítette be a teret. Bár a magyarországi és nyugat-európai „művészpiacon” Miholcsa József hasonló alkotás mintegy félmillió forintot érnek, a Sárpatakra telepedett szobrász soha egy fillért nem kapott a helyi önkormányzattól. /Szucher Ervin: Méltatlan emlékezés. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./

December 8-án ülésezett az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. A TEKT testületileg kiállt Markó Béla és Nagy Zsolt mellett, és egyhangúlag elutasította az RMDSZ vezetői ellen indított lejáratási kampányt. Az RMDSZ elnöke megengedhetetlennek és veszélyesnek nevezte az '50-es évekre emlékeztető „hazaáruló”, kém” címkézést, és feltette a kérdést: ha így van, miért szövetkeztek a partnereik a magyarokkal. A TEKT a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) december 16-ra Marosvásárhelyre összehívott ülésének előkészítéséről, a jövő év március elejére tervezett RMDSZ-kongresszus, illetve a május 13-án esedékes európai parlamenti választásokra való felkészülésről tárgyalt. Markó Béla kijelentette, hogy az RMDSZ kitart a jelenlegi kormánykoalíció mellett. A kialakult helyzet nyomán az előrehozott választások esélye megnőtt. /Mózes Edith: Markó Béla: Minden vizsgálat mögött egy feljelentés van. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 9./

A Transindex erdélyi internetes portál és a Jakabffy Elemér Alapítvány három éve közös szolgáltatást indított. Az Erdélyi Magyar Adatbank (http://www.adatbank.ro) azóta gyarapodott. A jövőben is a tudástár bővítése, illetve a látogatottság növelése a célkitűzés – emelte ki Bárdi Nándor kisebbségtörténettel foglalkozó kutató, a tartalomfejlesztés vezetője. Az Adatbank célja a romániai magyar szféra valóságossá, átláthatóvá tétele. Erre kitűnő eszköz a virtuális tér, az internet, mivel így könnyűszerrel bárki hozzáférhet. A fejlesztési munkának két oldala van. A Transindex foglakozik az informatikai résszel. Jelenleg két informatikus és a projekt vezetője, Gyöngyi Annamária, folyamatosan dolgozik a technikai problémák megoldásán, az adatoknak helyet adó keret karbantartásán. A Jakabffy Alapítványnál egy digitalizáló csoport foglalkozik a tartalom szélesítésével. Ez nemcsak az anyagok digitalizálásából áll, hanem az előállításukból is: bibliográfiákat, repertóriumokat, statisztikai adatbázisokat, digitális szövegválogatásokat raknak össze. A szolgáltatás jellegéből kifolyólag az Adatbank szerkezete egyszerű, könnyen áttekinthető. Különböző kategóriákra osztották fel, amelyek szervezetté teszik az egész tartalmat. A tizenhét kategória között találhatók a térképtárak, bibliográfiák, statisztikák, könyvek, folyóiratok, szövegtárak, stb. „Amíg nincsenek alapkutatások, alapismereteink egy adott témáról, addig nehezen lehet kutatni, mert nem rendelkezünk tudományos bizonyítékokkal, nem tudunk dolgokat megvizsgálni, s így könnye kialakul az esszétizáló identitástermelés. „ – magyarázza a tudástár szerepét Bárdi. Az egyik legfontosabb valóságkép alakító kezdeményezés Erdély azon százötven településének a megjelenítése, ahol a legutóbbi népszámlálás szerint a legtöbb magyar él. Ezen települések lakói az erdélyi magyar kissebség nyolcvan százalékát teszik ki. A megjelenítés társadalom-statisztikai adatok, térképek, általános adatok, elérhetőségek és más hasznos információk egybegyűjtéséből áll. A társadalomkutatók, természettudósok vendéghonlap-rendszere is fontos részét képezi az adatbanknak. Ide Erdéllyel kapcsolatos természet-, és humántudományi eredmények kerülnek fel. Ugyanakkor az Apáthy István Egyesülettel történő együttműködés eredményeképpen egyre több információ fog felkerülni Erdély természeti világáról. Az irodalmi életművek részlegbe tervezett harminc életmű közül még csak néhány készült el, de folyamatosan dolgoznak rajta irodalomtörténészek. Digitális szövegtárak összeállításával is foglalkoznak a projekt keretein belül. Egy-egy fiatal szakember húsz-harminc tanulmányt válogat ki és rak egybe egy bizonyos témakörben, mint a most fenn lévő falukutatás, RMDSZ, szegénység, roma, zsidó-magyar viszony tematikájú blokkok. Az Erdélyi Magyar Adatbank egyben tudástermelést, szervezést és megjelenítést is végez. A jövőbeli tervek között szerepel a természettudományi vonal erősítése, egy román–magyar, magyar–román szótár beüzemeltetése. Fő cél az erdélyi magyar könyvkiadók utóbbi tizenöt évben publikált legfontosabb könyveinek elérhetővé tétele. A kiadókkal együttműködve 200–300, Erdély társadalmával, kultúrájával kapcsolatos könyvet tennének elérhetővé az Adatbankon keresztül. Ami még biztos, egy ki-kicsoda elkészítése Erdély történelmével kapcsolatos személyiségek életrajzi adataival, 2000 – 3000 címszóval. Jelenleg a napi látogatók száma átlagban háromezer felett van. /Mihály Zsombor: Erdélyi tudástár: Folyamatos tartalomgyarapodás az adatbankban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

Ha valaki részletesen meg akarja ismerni a rendszerváltás történtét, érdemes – egyebek között – Bölöni Domokos legújabb kötetét is elolvasnia. Írásaiban nem a „fontos emberekről” vagy kulisszatitkokról van szó, itt kisemberek a főszereplők. Bölöni Domokos nem kötődik szekértáborokhoz, csoportokhoz, ez érhető tetten már a legelső kötetén is (Hullámok boldogsága, 1980, Forrás sorozat). A szerző rövidprózaként határozza meg írásait, van itt anekdotaszerű történet, novella, karcolat, talán glossza is. Minden írásában ott vannak a szűkebb pátria súlyos gondjai: a környezetszennyezés, a munkanélküliség, elöregedő falvak, elnéptelenedő iskolák, a cigánykérdés megoldatlansága. Túl sok ember van a falu és város között félúton. Az író hű maradt a faluhoz, szűkebb pátriájához, a Kis- Küküllő mentéhez. Hűsége példaértékű. /Gábor Attila: Az író hűsége. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 9./

November 2-a és 5-e között Kolozsvárt, Erdély történelmi fővárosában tartották a második európai tanácskozást a nemzeti kisebbségek felsőoktatásáról. Az eseményt a romániai magyar kisebbség szervezetei, köztük a Bolyai Kezdeményező Bizottság rendezte, melynek az erdélyi magyar kisebbség számára létrehozott felsőoktatási intézmény, a Bolyai Egyetem visszaállítása a célja. A jelenlegi Babes–Bolyai Egyetem 1959-ben, a román Babes Egyetemnek és a magyar Bolyai Egyetemnek a román kommunista rendszer általi egyesítésével jött létre. A Babes–Bolyai Egyetem, melynek „multikulturalitásával” a román kormány dicsekszik, jelenleg inkább a művelődési és nyelvi beolvasztás mintaképének felel meg. Az egyetem hivatalos nyelve a román, a hivatalos iratokat teljes egészében ezen a nyelven írják, az egyetem épületeiben lévő feliratok is csak e nyelven készültek. A magyar nyelvű szakokra való tanári kinevezések elmaradása, a román nyelv ismeretének hiányában egy állás elérésének nehézsége az egyetemen csak egy-egy abból a számtalan béklyóból, melyek az együttélést és a multikulturalitást megnehezítik. Spanyolországban, Galíciában sikerült elérni, hogy a tartomány három egyetemének nyelve a galego legyen, ezért szolidaritást vállalnak a romániai magyar kisebbség küzdelmével. /Manuel González López, a Santiago de Compostela-i Egyetem Alkalmazott Közgazdasági Osztályának tanára: A magyar kisebbség Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

A csicsókeresztúri és vicei gyermekotthonokban már hat éve próbálnak segíteni a hátrányos helyzetű fiatalokon és azok családján. A 2004-ben alapított Possibilitas Egyesület alelnöke Lőrinczi Károly plébános, aki már 2000-ben elindította a gyermekmentő szolgálatot. A plébánost 1995-ben helyezték a Beszterce-Naszód megyei Vicére. Lelkészként a bethleni és csicsókeresztúri plébániák gyülekezeteit is el kellett látnia. A csicsókeresztúri plébánia épülete odaérkezésekor elhagyatott, romos állapotban volt. Holland támogatással újjáépítették a parókia épületét, a tetőtérben pedig hálószobákat alakítottak ki. Így született meg a Szent Anna ház. Két év elteltével a Magyarok Világszövetségének támogatásával sikerült újabb házat felépíteni Vicén. Így a kis lakók már nemcsak a Szent Anna, hanem a Szent István Házban is otthonra lelhettek. A két gyermekotthonban jelenleg 9–9 gyerek nevelkedik, hivatásos nevelőszülők foglalkoznak velük. A gyermekotthonokat a 2004-ben alapított Possibilitas Egyesület tartja fenn. Az egyesületet amerikai, németországi, hollandiai szervezetek támogatják, a román állam nem ajánlotta fel segítségét. – Nem egyszer kellett szembenéznem azzal, hogy esetleg másnap nem tudunk kenyeret tenni az asztalra, de az utolsó pillanatban mindig érkezett segítség – vallotta be a plébános. /Dézsi Ildikó: Vice. Csicsókeresztúr. Possibilitas, avagy esély a normális életre. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

Az Összetartozunk Bojtorján-dal Egymásért vagyunk üzenetét tűzte ki mottóként az az Őrangyal-program, amely a gyulafehérvári Caritas csíkszeredai kirendeltsége és a Hargita Megyei Ifjúsági Igazgatóság kezdeményezésére indul útjára azzal a céllal, hogy a fogyatékkal élő és egészséges gyermekek, illetve fiatalok közti barátságok létrejöttét szorgalmazza. A karácsonyfadísz- és ajándékkészítést, énektanulást, közösségi játékokat magában foglaló tevékenységsorozat sajátos és különleges. A tervek szerint 2007. december végéig havonta találkozhatnak az új barátok. /Antal Ildikó: Barátságot kötő őrangyalok. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 14./

Urák István /sz. Köpec, 1974. nov. 2,/ arachnológus, egyetemi adjunktus, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Környezettudomány Tanszékének tanára a BBTE Biológia-Kémia Karán diplomázott 1988-ban, 2005-ben szerzett doktori diplomát a BBTE-n, szakdolgozatát arachnológiából írta. Számos szakmunkát közölt, közel 20 új pókfajt jelzett Románia faunáján. /Farkas Imola: Alaptalan a pókoktól való félelmünk. Beszélgetés Urák István arachnológussal. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

A Fehér megyei Felvinc község lakosságának tíz százaléka magyar, ilyen az iskolában tanuló diákok számaránya is. Szokatlan módon mégis magyar igazgatónő, Péter Tünde vezeti a tanintézményt néhány hónapja. Az épületet folyamatosan korszerűsítik. A magyar felső tagozat megszűnik, mert csak két gyerek maradna, és ennyivel nem lehet osztályt indítani. A felvinci osztály megszűnésében nagy szerepet játszik a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban elszívó hatása. A felvinci iskolában fél kilenckor kezdődnek az órák, mert oda járnak még további öt falu iskolásai is. Van iskolabusz, amivel biztosítják a diákok utazását. Állandóan szerveznek iskolán kívüli tevékenységeket az Együtt Egyesülettel közösen, amelyet az iskola egyik tanárnője vezet. /D. I.: Jövőtől megszűnik az V–VIII. osztályos magyar tagozat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

A Kárpát-medencei Gyermekrajz Fesztiválra invitáló pályázati kiírást a budapesti József Attila Művelődési Központ indított útjára az ősz folyamán, amely az Ezerkilencszázötvenhat címet viselte. A Kárpát-medence számos tanintézetéből, köztük neves művészeti líceumokból, beérkezett pályamunkák közül 119 alkotást tartott a bírálóbizottság érdemesnek arra, hogy kiállítsák és egyben dicsérő oklevélbe részesítsék azok alkotóit. És ebből nem kevesebb, mint huszonnyolc alkotás a kolozsvári Apáczai Csere János Líceum diákjainak kezemunkáját dicséri, ráadásul úgy, hogy a kiosztott egyenértékű 15 fődíjból kettőt az iskola tanulóinak ítélt oda a zsűri. /Székely Géza: Üröm az örömben. Apáczais diákok képzőművészeti sikere Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

December 16-án ült össze Marosvásárhelyen az a munkacsoport, amelynek létrehozásáról Markó Béla és Tőkés László, az RMDSZ, illetve az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke november 3-i találkozóján született megállapodás. A munkacsoport feladata az erdélyi magyarság nemzetiminimum-programjának a megfogalmazása. A munkacsoport tagjai Szilágyi Zsolt és Izsák Balázs EMNT-alelnökök, valamint Bakk Miklós politológus, független szakértő, az RMDSZ részéről pedig Kelemen Hunor és Varga Attila RMDSZ-képviselők, illetve Lakatos András alelnök. Szilágyi Zsolt a Krónikának elmondta, a konstruktív légkörben lezajlott találkozón a két szervezet képviselői kicserélték programtervezeteiket. /Fall Sándor: Nemzeti minimum – még az idén? = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./

Felére csökkentené a magyar kormány a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) indulásakor megígért kétmilliárd forintos támogatást – jelentette be sajtótájékoztatóján Tőkés László királyhágómelléki református püspök, aki szerint a budapesti Miniszterelnöki Hivatal egyúttal megvonná a vétójogot az EMTE alapítványának kuratóriumában az erdélyi magyar történelmi egyházak képviselőitől. Tőkés László úgy tudja, a Gyurcsány-kabinet olyan testület létrehozását tervezi, amelyben a kormány képviselői lesznek a meghatározók. Végleges döntés még nem született. Tőkés közölte, a tervekről jelenleg szóban és írásban is egyeztetnek a kuratórium és a Miniszterelnöki Hivatal képviselői. A Sapientia EMTE-n 2001 októberében kezdődött az oktatás. Az intézményt a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemmel (PKE) egységes egésznek tekintve a Sapientia Alapítványon keresztül támogatja a magyar állam. A nagyváradi PKE a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által 1992-ben létrehozott Sulyok István református főiskolából alakult át egyetemmé. A tanintézetek a magyarországi juttatásokat eddig a Határon Túli Magyarok Hivatalától kapták. A Sapientia Alapítványt nyolctagú, az egyházak képviselői alkotta kuratórium vezeti, a négy katolikus és négy protestáns püspök pedig kültagként vesz részt a kuratórium munkájában. A püspökök többek között az egyetem vezetőségének megválasztásában rendelkeznek vétójoggal. Az egyetem költségvetési támogatását a tavaly kapott 1,670 milliárd forinthoz képest a Gyurcsány-kormány idén egymilliárdra tervezi csökkenteni, emellett pályázatok útján további 500 millió forintot szán a határon túli magyar felsőoktatás támogatásra. Ezt az elképzelést Gyurcsány Ferenc Markó Béla RMDSZ-elnöknek felvázolta a határon túli magyar vezetőkkel folytatott múlt heti megbeszélésén. „Az erdélyi magyar felsőoktatásnak évente 2,5 milliárd forintra lenne szüksége, ehelyett az összeg felét kapjuk meg. A Partiumi Keresztény Egyetem bevétele csupán az éves költségvetés 5 százalékát teszi ki, így megfelelő támogatás nélkül kilátástalanná válik a helyzet – magyarázta Tolnai István, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának tagja. – A magyar kormány azt kéri az egyetemeket működtető alapítványtól, hogy vonják meg a vétójogot az erdélyi magyar püspököktől, illetve hozzanak létre olyan tanácsadó testületet, amelyben a finanszírozónak lenne többségi szavazata.” „A megszorításokkal, a nyomásgyakorlással akarják átjátszani az egyetemet a hatalom kezére. Ez a határon túli magyarság iránti érzéketlenségre vall, aminek beláthatatlan következményei lehetnek. Nem lehet célja a magyar kormánynak, hogy megszüntesse az erdélyi magyar egyetemi hálózatot – jelentette ki Tőkés László. – A finanszírozónak természetesen jogában áll ellenőrizni, mi történik a pénzével; e téren többszöri átvilágítás is történt az egyetemen. Ám furcsállom, hogy az egyházfőktől minden beleszólási jogot el akarnak venni.” Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök egyelőre nem kívánt érdemben nyilatkozni az ügyben. „Ha valóban igaz, hogy az egyházfőktől el akarják venni az egyetem ügyeibe való beleszólási jogot, akkor azt hiszem, hogy a katolikus püspököknek az érsekkel együtt közös álláspontot kellene kidolgozniuk” – közölte Tempfli. Kató Béla, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke kifejtette, az alapító okirat szerint az egyetem működéséért kizárólag a kuratórium felel. Hozzáfűzte, a szabályzat értelmében az erdélyi magyar egyházak püspökei 2002 óta rendelkeznek vétójoggal, ám ezt a jogot eddig egyszer sem gyakorolták. Kató Béla kuratóriumi elnök elmondta: a tavaly kapott 1,6 milliárd forintból is csupán takaréklángon működhet a felsőoktatási intézmény; a fejlesztésekre ebből az összegből már nem futja. A magyar kormányban Gémesi Ferenc külkapcsolatokért, ezen belül pedig a határon túli magyarságért felelős szakállamtitkár illetékes a Sapientia Alapítvány ügyeiben. Romániában jelenleg harmincezer magyar anyanyelvű fiatal részesül felsőfokú oktatásban, közülük csupán 12 ezer diák tanul magyar nyelvű felsőoktatási intézményben. Egyharmaduk (3144 diák) a kizárólag a magyar állam által finanszírozott Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem hallgatója. Noha a november közepén rendezett közös magyar-román kormányülésen felmerült a Sapientiának a román állam által történő társfinanszírozása, az ügyben egyelőre nem történt előrelépés. /Gergely Gizella: Sapientia: se pénz, se vétó? = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./

Az erdélyi magyar református gimnáziumok népdal- és zsoltáréneklési versenyét tartották december 16-án Nagyváradon. A megmérettetés házigazdája a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium volt, a versenyre az ország nyolc református tanintézetéből érkeztek versenyzők. /Gergely Gizella: Népdal és zsoltár – diákok vetélkedője. = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./

Eltelt 17 esztendő az 1989-es rendszerváltás óta, de még nincs végleges döntés a forradalom bűnöseinek ügyében. Dan Voinea katonai ügyész 2004-ben újraindította a vizsgálatot. A két fővádlott Victor Atanasie Stanculescu és Mihai Chitac tartalékos tábornokok, akik ellen súlyos emberölés vádjával indítottak ismét vizsgálatot a temesvári forradalom perében. Mindkettőjüket korábban már kétszer felmentették a vádak alól. A 1989. decemberi események napjaiban 1104 embert agyonlőttek, 3300-an megsebesültek, közülük 533-an tartoztak a katonaság kötelékébe. /Évforduló: továbbra is szabadlábon a forradalom bűnösei. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

A Sapientia Alapítvánnyal kapcsolatban felmerült, megoldásra váró feladatok kérdése nem szűkíthető le a püspökök vétójogának megvonására és Magyarország beleszólási jogának megteremtésére – jelentette ki Gémesi Ferenc, a határon túli magyarságért felelő államtitkár „A legfontosabb feladat az egyetem akkreditálása, és most minden erőt erre kell összpontosítani. A magyar kormány eddig közel 12 milliárd forintot költött erre a tanintézetre, ez az egyetem költségvetésének közel 96 százalékát jelenti, és természetesen tudni szeretné, hogy ezt az erőforrást mire használják fel.” Gémesi hozzátette, az egész egyetem működését átláthatóvá kell tenni. /Gergely Gizella: Gémesi: legfontosabb az akkreditálás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./

Az egyetem ellen indított „lejárató kampány” mögött a Sapientia, illetve a Partiumi Egyetem van, amelyek el akarják csábítani a leendő diákokat – ez derül ki Nicolae Bocsan, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora sajtóközleményéből. Bocsan szerint Tőkés László református püspök nem csak az egyetem szétválasztását követeli, hanem politikai pozícióját kihasználva nyomást gyakorolt az egyetem szenátusának magyar tagjaira. A Szabadság kérte Tőkés Lászlót, kommentálja Nicolae Bocsan kijelentését. A püspök, aki egyben a Partiumi Keresztény Egyetem elnöki tisztségét is betölti, csupán annyit mondott: nem tartja méltónak a rektor kijelentését arra, hogy bármilyen formában reagáljon rá. Egyre gyakrabban tesz furcsa kijelentéseket Bocsan rektor mostanában. Magyari Tivadar, a Magyar Tagozatvezetők Tanácsának szóvivője emlékeztetett: nem is olyan régen a rektor azzal vádolta a magyar oktatókat, hogy ellenzik az egyetemen történő német nyelvű oktatást. Ezt később a tanács sajtóközleményben cáfolta. Magyari Tivadar elmondta, hogy a magyar rektor-helyettes kinevezésének ügyében nem történt előrelépés. Értetlenkedéssel fogadta Nicolae Bocsan kijelentését Szilágyi Pál, a Sapientia Egyetem leköszönő rektora is. Szilágyi szerint nem a BKB tevékenysége miatt jelentkezik több vagy kevesebb magyar diák az egyetemre, hanem egyszerűen azért, mert a felvételiző diák több mint száz felsőoktatási intézményből választhat. Bővült a BKB-támogatók tábora: a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) is az önálló magyar karok létrehozása mellett foglalt állást. A szövetség felszólította az RMDSZ-es honatyákat, hogy „most, amikor minden részről támogatottságot tapasztalunk ügyünk védelmét illetően” vívják ki az önálló magyar karok létrehozását záros határidőn belül. /Kiss Bence: Bocsan (újabb) összeesküvés elmélete. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

A magyarországi belpolitikai válságában elsikkadt a magyar nemzetpolitika ügye. A szocialista-liberális kormányzat nem folytatja a nemzeti újraegyesítés politikáját, egymás után szünteti meg az ezen a területen munkálkodó intézményeket. Ez idő tájt gyakorlatilag csak Sólyom László fordít figyelmet a határon túli magyarokra. Több mint két éve nem ült össze a Magyar Állandó Értekezlet, megszűnt a Határon Túli Magyarok Hivatala és az elszakított országrészek magyar kulturális életét támogató Illyés Közalapítvány, a felsőoktatást előmozdító Apáczai Közalapítvány, valamint a tudományos-kutatási célokat segítő Teleki László Alapítvány, fölszámolták a Magyarországon tanuló határon túli magyar diákok elhelyezéséről gondoskodó Márton Áron Szakkollégiumot – úgy tűnik, a kormány határozott: felszámolja a nemzetpolitikát. Szerte a Kárpát-medencében mindmáig indulatokat vált ki a szocialisták és a liberálisok két évvel ezelőtti magyarellenes kampánya. Amelynek állításai, mint azt Gyurcsány Ferenc maga is elárulta, nem voltak igazak. Ezt a beismerést a kormányfő egyébként hírhedt balatonőszödi szónoklatában meg is erősítette („nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet”). Az intézmények felszámolása vagy beolvasztása a Szülőföld Alapba újabb bizonyíték arra, hogy a baloldal számára ez az egész kérdéskör pusztán fiskális problémát jelent. Ennek jegyében hozták létre a Szülőföld Alapot, amely nagy kommunikációs csinnadratta közepette született meg, ám valójában nem jelent egyebet, mint a már létező, de adott esetben a kormányzattól függetlenül működő források központosítását, egy kézbe vételét, vagyis a rendelkezésre álló pénzösszegekre való rátenyerelést. A Szülőföld Alap azután kiépítheti saját, politikai szempontból a szocialistáknak és a liberálisoknak megfelelő klientúráját az elszakított területeken. Ennek következményei látszanak Felvidéken, ahol számos magyarellenes atrocitás történt. A Nyitrán brutálisan összevert magyar diáklányt, Malina Hedviget immár gyanúsítottként üldözi a szlovák hatalom, mondván, bántalmazását csak kitalálta. Jellemző a budapesti külpolitika érzéketlenségére, hogy a szlovák nagykövetet egyetlenegyszer sem hívták be számot adni a felvidéki magyarságot érő támadásokról. S azután sem, hogy a pozsonyi kormány cinikusan bejelentette, a tengerszint feletti 277 méternél magasabban fekvő települések több pénzt kapnak majd, mint az alacsonyabban lévők. Mint köztudott, a Felvidék déli részén található színmagyar területek mind alatta vannak a megállapított magasságnak. A januárban az Európai Unióhoz csatlakozó Románia és Bulgária például ezekben a hetekben adja meg határain túl élő véreinek a román, illetve a bolgár állampolgárságot, s így tett korábban Szlovákia és Horvátország is. Magyarországon azonban a baloldal retteg a magyaroktól, s ezért – ahogy Orbán Viktor megállapította tavaly Tusnádfürdőn – időről időre ráront nemzetére. Jelenleg Sólyom László köztársasági elnök az egyetlen, aki rendszeresen fölemlíti a nemzetpolitika szükségességét. Az államfő immár két alkalommal találkozott az elszakított országrészek magyar civil szervezeteinek vezetőivel, közgazdászokkal, szociológusokkal, egyházi elöljárókkal. Míg Románia és Bulgária magával viszi testvéreit az unióba, addig a budapesti vezetés kirekeszti a magyarokat. Figyelemre méltó tény, hogy Délvidék minden anyaországgal rendelkező nemzetisége megkapta a neki megfelelő állampolgárságot, csak a magyarokról nem akar tudomást venni a budapesti vezetés. /Ágoston Balázs: Kivégzett nemzetpolitika. Sólyom László kimozdíthatja a holtpontról a magyar–magyar kapcsolatokat. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 19./

A virtuális világ játékai egyre inkább az egyedüllét, a magány, az elidegenedés irányába viszik a felnövekvő nemzedékeket. Elfelejtik az igazi játékot. Ezért szedte össze Sófalvi Magdolna óvónő a hagyományos játékokat. Munkája (Csicseriborsó. Játékkönyv. Gyermekjátékok, népi játékok, népszokások gyűjteménye. Válogatta és összeállította: Sófalvi Magdolna. Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2006) kézikönyv óvónők, tanítók, és szülők részére. /b.d.: Csicseriborsó. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 19./