Elsősorban Markó Béla miniszterelnök-helyettest, az RMDSZ szövetségi elnökét támadta Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere sajtótájékoztatóján. Kifejtette, hogy Markó Béla az országot eltávolítja az Európai Uniótól irredenta szlogenekkel, amellyel ellenségeskedést szít a lakosság körében. Az „autonómia kérdése csak azok hangoskodása, akiknek a politikája az elefánttemetőbe való. Ameddig én vagyok Marosvásárhely polgármestere, addig a város nem fog a székelyföldi autonóm területhez tartozni” – mondta. Ezután Lokodi Editet, a megyei tanács elnökét támadta, mondván, a románok szavazatával foglalhatta el az elnöki széket és így nem volt mit keresnie Csíkszeredában, hiszen a tisztségében a románokat is képviseli. Florea tovább támadott: a város terveinek kivitelezését is magas beosztásban levő hivatalnokok gátolják. S itt megemlítette Borbély László megbízott miniszter nevét is. Florea szerint etnikai alapon osztják el a pénzeket. csak a magyarlakta vidékek kaptak, a többségi román vidékeken pedig továbbra is gödrös utakon kell járni. Lokodi Edit az őt ért vádakra leszögezte: – Ugyanolyan választott tisztségviselő, mint a polgármester, így valóban az egész megye érdekeit képviseli, így a magyar választókét is. A törvény nem tiltja meg, hogy szabad idejében, ne politizáljon, így RMDSZ-önkormányzati tisztségviselőként részt vehetett a csíkszeredai gyűlésen. /Vajda György: Dorin Florea sokrétű támadásba lendült. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 26./

Magyarországon az úgynevezett magyar ,,demokrácia” csődjének lehetünk tanúi. A Gyurcsány-kormány és annak holdudvara, az ,,új típusú szocialisták”, balliberálisok végtelenül elszántak abban, hogy a hatalmat semmiképpen nem engedik ki a kezükből. Gyurcsány Ferenc nagy hazugságvallomásának kiszivárogtatása után szabadult el a pokol, s a miniszterelnök ahelyett, hogy bocsánatot kért volna a magyar társadalomtól, csak legyintett, mondván, bármilyen tiltakozási hullám is lesz, majd ,,lecseng”, s megy minden tovább a régiben. A jól megfizetett bértollnokok, a mindenféle ,,politológusok” többsége, a tévécsatornák kommentátorai különös véd- és dacszövetségben harcolnak Gyurcsány és cimborái hatalmának megtartásáért. Démonizálják Orbán Viktort, aki Antall József után egyedül volt képes nemzetben és nemzeti érdekekben gondolkodni, írta Magyari Lajos, a lap főmunkatársa. /Magyari Lajos: Lecseng-e a lecsenghetetlen? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 26./

Szent Gellért tiszteletére Roos Márton temesvári megyés püspök két magyarországi püspökkel, dr. Kiss-Rigó László szeged-csanádi és dr. Gyulay Endre nyugalmazott püspökkel celebrált szentmisét Gellért püspök vértanú oltárul szolgáló kőkoporsója előtt. Csaknem ezer esztendeje, hogy István király 1030-ban megalapította Magyarország kilencedik püspökségét, a csanádit, amelynek első főpásztorává fia nevelőjét, Gellértet nevezte ki. A szentmisén három nyelven – magyarul, németül és románul – szóltak az egyházi főméltóságok a jelenlévőkhöz. /Sipos János: Megtartó erő a hit. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 26./

Szeptember 27-én Szászrégenben bemutatják Bíró Dónát helytörténész Szászrégen és vidéke – településtörténeti adalékok című kötetét. Szervezők: a Kemény János Művelődési Társaság és a Szászrégeni Városi Könyvtár. /Könyvbemutató Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 26./

Az Európai Bizottság szeptember 26-án jóváhagyta Románia és Bulgária csatlakozását az Európai Unióhoz 2007 január elsejétől, szigorú feltételeket szabott a két ország számára, amilyeneket még soha nem támasztott az új belépőkkel szemben. A dokumentum számos területen (mindenekelőtt az igazságszolgáltatásban, az EU-pénzek felhasználásában és az élelmiszerbiztonságban) még problémákat jelez, ezért a két államot az EU-bizottság továbbra is monitorizálni fogja, s szükség esetén – a belépéstől számított három éven belül – szankciók, védzáradékok is életbe léptethetőek ellenük. A dokumentum szerint a kisebbségvédelem terén csak korlátozott előrehaladásról lehet beszélni. „A nemzeti kisebbségek státusával kapcsolatos, valamint az egyenlőség, a diszkrimináció-mentesség, illetve a multikulturalitás alapelveit leszögező törvénytervezetről még mindig csak vitáznak a parlamentben. Ezt a törvényhozási folyamatot behatóan követni kell” – olvasható a dokumentumban, amely a következőkben a romák helyzetével foglalkozik részletesebben. /Január 1-től Románia az Európai Unió tagja. Szigorú feltételekkel „párosították” a befogadásról szóló döntést. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./

A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium diákjai németországi cseretáborból utaztak haza. Egymás között magyarul beszéltek. A buszsofőr – nemzetközi járat alkalmazottja – rájuk szólt: pofa be, mit karatyoltok idegen nyelveken, ,,beszéljetek románul, mert Romániában éltek”. A mikós diákok rákérdeztek, ugyan miért ne beszélhetnének magyarul. Azért, mert utáljuk a magyarokat, jött a kézenfekvő válasz a buszsofőrtől. Az egyik szülő elektronikus levelet írt a cég vezetőjének címezve, megrökönyödését fejezve ki a buszsofőr idegengyűlölő, agresszív viselkedése miatt, mely szöges ellentétben áll a társaság honlapján hangoztatott modern és európai szellemiséggel. A válasz még aznap megjött, a cégvezető ezt írta: ,,Andreas úr! (Ez az András keresztnév olvasata a cégvezetőnél, aki tényleg nem sokat tudhat a magyarokról, ha a keresztnevet felcseréli a családnévvel.) Mivel nem viszonyul kulturáltan cégünkhöz, jogot formálok arra, hogy ne válaszoljak önnek. Nem engedek a nyomásnak, mint ahogy ön sem hajlandó románul beszélni. Üdv, Ilie Carabulea tulajdonos.” Aláírás, dátum. Az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnak hivatalból eljárást kellene indítania. Normális körülmények között... /Váry O. Péter: Xenofóbia és hatalmi gőg. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 27./

A nagy politikai vihart kavart csíkszeredai polgármesteri találkozóra nemcsak az RMDSZ színeiben megválasztott polgármestereket hívták meg, hanem a függetleneket is. A meghívást Illyefalva független polgármestere, Benedek Huszár János is elfogadta. Benedek Huszár János kifejtette, Székelyföld gazdaságát nem lehet ugyanazokkal a mutatókkal jellemezni, mint amelyeket a nyugati, akár európai, akár tengeren túli társadalmakra érvényesek. Figyelembe kell venni ennek a régiónak a sajátosságait, tradícióit, helytörténetét, hagyományait. Jó lenne Székelyföldön fönntartania 75 százalékos etnikai arányt. Székelyföldnek az az előnye hogy van tiszta borvízforrása, vannak erdei, vannak természeti erőforrásai. Ezt fogják jó pénzért megvásárolni a turisták, de csak úgy, hogy mindez itt marad. A Szövetség a Székelyföldért egyesület legfontosabb feladata, hogy bevonja a szakértőket annak felmérésébe, hogy Székelyföld milyen adottságokkal rendelkezik, milyen irányba kell elindulni. /Mózes Edith: „Székelyföld kis Svájc, de nem a bankok Svájca”. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 28./

Néhány napja régészárokra figyelhettek fel Kolozsváron a Central központi nagyáruház mögött elhaladók. Az egyik kutató, a csíkszeredai, jelenleg Budapesten doktoráló Dobos Alpár. Elmondták, olyan rétegre bukkantak, amelyből Árpád-kori kerámiadarabok kerültek elő, lejjebb haladva pedig római kori omlásrétegre akadtak. /Balázs Bence: Árpád-kori leletek a Central mögött. Régészárkok – az építkezők rémálmai. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./

Az előkerülő szekus dossziék, leleplezések és erkölcsi megsemmisülések korát éljük. Most éppen Szilágyi Domokos van terítéken. Máris akadnak, akik sietnek ítélkezni, állapította meg a lap munkatársa. Közben a vallató tisztek, az elnyomás gépezetének igazi mozgatói jól élnek, parlamenti tagok, vezérigazgatók, kormányhivatalnokok és kortárs titkosszolgálati ügynökök. Szilágyi Domokost zsarolták. Ki meri mondani, hogy egy ilyen helyzetben nem bukott volna el? Az újságíró Szilágyi Domokos életműve mellett tör lándzsát. A versekről viszont el a kezekkel! /Ercsey-Ravasz Ferenc: Csak lassan a kövekkel…= Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

„Erős, illetve megerősödő magyar nyelvű iskolahálózat van kialakulóban, és ez különösen érezhető a szórványban” – nyilatkozta Kelemen Hunor, az Iskola Alapítvány elnöke az alapítvány által adminisztrált nevelési-oktatási támogatásokról a 2004-2005-ös évre vonatkozóan könyv formájában megjelent kiértékelés kapcsán. Az iskolahálózat erősödni fog, még akkor is, ha a fluktuációk elkerülhetetlenek. „Az igaz, hogy például idén a magyar tannyelvű oktatási intézményekbe beiskolázott elsősök száma valamivel kisebb, mint tavaly, az elkövetkező tizenkét évben azonban jelentős visszaesés nem várható. Az eddig megalapozott iskolahálózat megmarad, a magyarul tanulók száma pedig nem csökken” – fogalmazott a parlamenti képviselő. A 2004-es és 2005-ös pályázati évre vonatkozó felmérés szerint az oktatási támogatásban részesült családok több mint 57 százalékánál nincs számítógép, 39,6 százalékában pedig vezetékes telefon sincs. A támogatásban részesülők 34 százalékának csak élelemre futja, 32 százalékának pedig van ugyan ruhára és cipőre pénze, egyéb drágább dolgot már nem tud megvásárolni. A Szülőföldön magyarul támogatási programot teljes egészében a magyar állami költségvetésből folyósítják; ez a határon túli támogatások legjelentősebb, több, mint három és félmilliárd forintos tétele. A program keretében 20 ezer forintos nevelési és oktatási támogatás, 2400 forintos tankönyv- és taneszköz-támogatás, illetve 2800 forintos hallgatói támogatás igényelhető. /Gujdár Gabriella: Támogatás a megélhetésben. Az elkövetkező tizenkét évben nem csökken a magyar diákok száma. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

Szeptember 30-án immáron kilencedik alkalommal tartotta tanévnyitóját Székelyudvarhelyen a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája. Az elsőévesek köszöntése után az Euromenedzser szakon sikeresen végzett diákok számára kiosztották a diplomákat, majd az elmúlt év legjobb tanulói kapták kézbe 20 millió régi lej értékű ösztöndíjaikat. /Bágyi: Tanévnyitó és diplomaosztó a MÜTF-ön. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 2./

Egyházak, iskola, RMDSZ és civilszervezetek közösen rendezték meg az idei Zsil-vögyi magyar napokat. A háromnapos rendezvény első mozzanatán, szeptember 29-én Lupényban telt ház előtt lépett színre Koós Éva marosvásárhelyi nótaénekes, valamint a dévai Téglás Gábor Iskolacsoport néptánccsoportja. – Úgy érzem, igazán mellénk állt mindenki az idei szervezésben – mondja Benedekfi Dávid helyi RMDSZ-elnök. Koós Éva önköltségen jött el sok száz kilométert, hogy a lupényiaknak énekelhessen. Déván a diákokat a színpadra hívta a művésznő, s kedvükre rophatták a táncot. Nagy volt a siker Petrozsényban is, ahol színdarabbal, tánccal léptek fel a dévai diákok. A háromnapos rendezvény Kun Kriza Ilona vajdahunyadi óvónő könyvbemutatójával zárult. /(GBR): Zsil-völgyi magyar napok. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 2./

A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) Arany János Kollégiumának igazgató-lelkipásztorát, Árus Csongor Lászlót Tőkés László püspök felmentette állásából. A diákok egy csoportja tiltakozik emiatt. Szabó Attila, az Erdélyi Magyar Hallgatói Önkormányzatok Konferenciájának (EMHÖK) elnöke szerint a kollégiumot átvilágító bizottság nem kérdezte meg sem a diákokat, sem pedig magát Árust. /Both Abigél: EMHÖK: csúsztat a PKE vezetősége. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./

Ján Slota, a szlovák kormánykoalícióhoz tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke nem marasztalható el, és nem vonható büntetőjogi felelősségre azokért a magyarellenes kijelentésekért, amelyek miatt a Magyar Koalíció Pártja (MKP) nemzetgyalázás gyanúja miatt feljelentést tett ellene – így döntött az illetékes szlovák ügyész. Ján Slota leplezetlen magyarellenes megnyilvánulásaira reagálva az MKP augusztus 14-én tett rendőrségi feljelentést a politikus ellen, azzal az indoklással, hogy a nemzeti pártvezér kijelentései „egyértelműen kimerítik a nemzetgyalázás bűntettét”. Slota kirohanásai „ellentéteket szítanak a szlovákok és a magyarok között” – indokolta lépését az MKP. A rendőrség azonban nem tesz bűnvádi indítványt Slota ellen, mert cselekedete nem minősül más nemzethez, más fajhoz vagy felekezethez tartozó személy elleni gyalázkodásnak – indokolta a rendőrség álláspontját a pozsonyi rendőrség szóvivője. /Felmentik a gyalázkodót. Nincs foganatja az MKP Ján Slota elleni feljelentésének. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./

A Diákévkönyv immár tizennegyedik alkalommal jelenik meg, a kolozsvári Tinivár Kiadó gondozásában. Megemlékezik az évkönyv az 1956-os magyar forradalom 50. évfordulójáról. Ennek kapcsán pályázatot írt ki a Tinivár, hogy a diákok írjanak a környezetükben élő ’56-os hősökről, illetve arról, milyen kihatásuk volt az akkori budapesti eseményeknek Erdélyben. A másik pályázat témája a kuruc szabadságharc. A beérkezett írásokból is megjelent néhány írás. /Benedek Sándor: Diákévkönyv 2007, tiniknek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

Bogdán László kétségbe vonta, hogy Szilágyi Domokos valóban besúgó lett volna. Emlékeztetett, hogy Varga Andrea történész is korainak tartja az ítélkezést. Szilágyi Domokos dossziéja még nem került elő. /Bogdán László: Adalékok a ,,Balogh Ferenc”-dossziéhoz. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 5./

A történelmi múltra, a szabadságért életüket áldozókra való emlékezés alapvető feltétele annak, hogy a magyarság határoktól függetlenül is megőrizhesse nemzeti önazonosságát és kereszténységét – ezt az alapgondolatot fejtette ki október 6-án Aradon a vértanú tábornokok kivégzésének évfordulóján tartott szentmisén Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek. Idén is nagy tömegben érkeztek a magyar közösség tagjai Erdély különböző helyeiről és Magyarországról is. A szertartáson részt vett Göncz Kinga külügyminiszter és Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke is. Jakubinyi György mondanivalójának lényege az volt, hogy csak az a nép, csak az a nemzet képes megtartani önazonosságát, amely nem felejti el történelmi hőseit, azokat, akik életüket adták a szabadságért. Az ünnepség a Megbékélés Parkjában, a két évvel ezelőtt újra köztérre helyezett Szabadság-emlékműnél folytatódott, Göncz Kinga és Markó Béla beszédet mondott. Magyarország azt kívánta és kívánja, hogy a magyar és a román nemzet együttélése az Európai Unió határain belül további érdemi minőségi változásokhoz vezessen, és hogy kapcsolatainkat minél kevesebb nemzetállami bürokratikus elem akadályozza – hangoztatta Göncz Kinga külügyminiszter. Szerinte Románia európai uniós csatlakozása a romániai magyarok számára még fontosabb, még nagyobb távlatokat nyitó esemény lehet, mint a többségi nemzet számára. „Még semmi sincs rendben. Látjuk, mi történik Szlovákiában és mi van Magyarországon, hogy még semmi sincs rendben Európának ebben a részében. Itt, Romániában sem igazán szabad, nem igazán egyenlő, nem igazán testvér még a magyar” – fejtette ki Markó Béla. /A vértanúkra emlékeztek Aradon. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./

A marosvásárhelyi Postaréten is megemlékeztek a 157 évvel ezelőtt mártírhalált halt aradi tábornokokról, bár az emlékezők száma jóval alacsonyabb volt az elmúlt években megszokottnál. Többen panaszkodtak, hogy a város legnagyobb lakótelepéről, a Tudorból több mint egy órán keresztül nem volt autóbusz-összeköttetés a város e részével. Sepsiszentgyörgyön az 1848-1849-es szabadságharc utolsó mozzanatait Cserey Zoltán történész, a Székely Nemzeti Múzeum munkatársa elevenítette fel. /Bakó Zoltán, Domokos Péter: Vásárhelyen és Szentgyörgyön is emlékeztek a vértanúkra. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

A Szentegyházi Hagyományőrző Huszár Egyesület tagjai Erdélyben is egyedülálló módon emlékeztek az aradi vértanúkra. Az Őszi hadjárat elnevezésű, négynapos rendezvény október 6-án, csütörtökön a magyarországi – bicskei, pécsi, szarvasi, budapesti – huszárok fogadásával kezdődött. A program másnap megemlékezéssel, huszártanya-avatással és hangversennyel folytatódott, amelyen a Szentegyházi Gyermekfilharmónia tagjai a helyi huszárokkal közösen ’48-as dalokat adtak elő. – 1849-ben Bem József tábornok felszólította a székelyeket, hogy jöjjenek harcba, mert az osztrákok ellepték a hazát – mesélte Mihály József, a Szentegyházi Hagyományőrző Huszár Egyesület kapitánya. A hétvégi játékokon nyolcvan, korhűen felöltözött lovas huszár, valamint több mint húsz – fegyverkovácsokat, felcsereket, állatgondozókat, ételt, bort szállító – szekér vett részt. Az egynapos verbuválás alatt több tíz kilométert lovagoltak: Szentegyházáról indultak, és Lövéte, Homoródalmás, valamint Homoródszentmárton érintésével az Ilona-völgyén át estére érkeztek vissza a kisvárosba. Az említett településeken tánccal verbuválták a helyi legényeket a harcba. Íjász- és lovasbemutatóval ért véget az Őszi hadjárat. /Kozán István: Őszi hadjárat Szentegyházán. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 9./

A három éve elhunyt Imreh István történészről nevezték el az október 8-án felavatott bodoki információs és dokumentációs központot. A helyi Henter Károly Általános Iskolában berendezett, egyelőre csupán a települési és iskolai könyvtárt magában foglaló két teremben a jövőben interneten is gyűjthetik az ismereteket a diákok és helybeli lakosok. A statisztikában harmincöt háromszéki település szerepel a hasonló információs és dokumentációs központok listáján, azonban csupán nyolcról mondható el, hogy valóban működik hangsúlyozta Korodi Hajnalka, a minisztérium programját módszertanilag irányító Pedagógusok Háza igazgatója. Ahhoz, hogy Bodokon az új létesítmény működjön, internetre és teljes állású könyvtárosra van szükség, szögezte le Kodolányi András iskolaigazgató. Imreh István, a sepsiszentkirályi születésű, Bodokon gyermekeskedett közgazdász-történész munkásságát Kozma Csaba helyi tanár méltatta. /(fekete): Bodokon kinyílik a világ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 9./

A balatonőszödi Gyurcsány-beszéd az utolsó csepp volt a pohárban – nem sokkal ezután a Kossuth téren megjelentek a kormányfő és a kormány lemondását követelő első tüntetők. A néhány napig tartó heves megmozdulásokat követően a tüntetések ugyan békés mederbe terelődtek, de a kormányfő hányaveti kijelentése ellenére – „két-három napig ott lesznek, aztán megunják és hazamennek” – azóta is nap mint nap folytatódnak. A köztársasági elnök kétszer intette a miniszterelnököt, ideje lenne félreállni. Az MSZP, és vele együtt az SZDSZ azonban kiállt mellette. A Le Figaro írta: „a sztálinista képzésű aparátcsikok mint mindenkor, most is megvetik saját népüket”. Az október 1-i önkormányzati választásokon elért ellenzéki siker jelentőségét igyekeztek alábecsülni. A kormányoldal mellett Dávid Ibolya is minden alkalmat megragad arra, hogy hazugsággal vádolja Orbán Viktort. Konrád György, a Kádár-rendszer egyik jeles ellenzékije, a közszolgálati tévében az Árpád-sávos zászlót, a Kossuth téri tüntetőket fasisztának, nyilasnak nevezte. /Asztalos Lajos: Bizalmat szavazott önmagának! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

Marosvásárhelyen 1956-ban diákszövetségi gyűléseken előfordultak bátrabb hozzászólások. Bárányi Ferenc említette meg visszaemlékezéseiben, hogy Wiener Ferenc, az intézmény pártalapszervezetének egyik vezére állítólagos román provokációra hivatkozva, egyetemi őrséget szervezett Bárányi Ferenc és Komáromi Mihály diákvezérek alá toborzott hangadókból. Így ezeket – vagyis az egyetem esetleges hangoskodóit – végig ellenőrzése alatt tarthatta, s még arról is gondoskodhatott, hogy közéjük beépítse besúgóit.      Októberben, a gyűlésén Toró Árpád hatodéves, Nagy Lajos negyedéves vagy Kiss András és László Ildikó akkori harmadéves hallgatók meg mások is kényes kérdéseket feszegettek. Toró első hozzászólóként az eddig elmulasztott feladatokról beszélt, s Körösi Csoma Sándor szobrának visszaállítását, a hajdani Bolyai Gimnázium nevének visszaadását, a Bolyai sír ápolását, a magyarságunk megőrzését emlegette. Nagy Lajos (emlékiratában rögzítette) a diákság sorsával kapcsolatos kérdéseket feszegetett. Kiss András hozzászólásában egymás kölcsönös megismerését reklamálta román–magyar viszonylatban. László Ildikó Trianon igazságtalanságát is emlegette. A legnagyobb jelentőségű tett Toró Árpád és Gergely Tibor hatodévesek által összeállított 12 pont felolvasása volt. Ugyanekkor Nagy Lajost az egyetem IMSZ kultúrfelelősének választotta az egyetemi IMSZ küldöttgyűlés. Szép kezdeményezés volt az Ady Kör létrehozása és egy folyóirat kiadásának terve. Egyszer a negyedévesek a gyülekezési tilalom ellenére előadás után libasorban mentek fel a főépületig. A rettegett rektor, Andrásofszky Tibor tombolt és politikai tüntetésnek nevezte a cselekedetet. A „libasor” később is ott szerepelt a halmazati bűnök között. A Bolyai-sír megkoszorúzásakor a temetőben hemzsegtek a civil ruhás szekusok. Az egyetem vezetősége egyöntetűen foglalt állást az ellenforradalom definíció mellett. A besúgók adatait gondosan begyűjtötték, de egyelőre jegelték őket.   1957-ben ugyanez a diákság szemtanúja lehetett Kádár János marosvásárhelyi látogatásának, melynek legsötétebb momentuma az emlékezetes beszéd volt: lemondott az erdélyi magyar kisebbség sorsába való beleszólás lehetőségéről.   1959-ben a kommunista vezetés Marosvásárhelyen, az Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetben is elérkezettnek látta az időt a magyartalanításra. Előzőleg  Andrásofszky Tibor  rektor a tél folyamán hatalmas nagytakarítást végzett, tucatjait szórta ki az ártatlan és a bélyeges diákoknak. Ezután a gyűlésen még csak a tanári kart vették elő és alázták meg. Ennek lett áldozata a még aznap letartóztatott Kóródi Ferenc tanár, a híres Egyetemi Népi Együttes vezetője is. Ő 17 évet kapott. Mások, mint Lőrincz Endre András vagy Pápai Zoltán professzor, megalázó önkritikával úszták meg, de volt olyan is, mint pl. Szerémy Lajos tanársegéd, akinek el kellett hagynia a várost. A diákok meghurcoltatása ezután következett. Először Csernik Zoltán zseniális ötödéves hallgatót exmatrikulálták, majd három hallhatót /köztük a mostani emlékezés íróját/ zárták ki az „ellenséges magatartás miatt: Szász Istvánt, Katz Pált, és Nagy Lajost. Ellenséges megnyilvánulásaik miatt a szankcionált két hallgatót az egyetem, Bárányi Ferencet /abszolválása után két évig nem állhat államvizsgára/ és Kiss Andrást /az V. évfolyam befejezése után exmatrikulálják. Amennyiben ez év alatt a termelésben olyan tevékenységet fejt ki, hogy méltónak bizonyul tanulmányai befejezésére, beiratkozhat a hatodik évfolyamra/. Később valamennyi kizárt és szankcionált hallgató orvos lett. Bárányi Ferenc az 1989-es változás után Románia egészségügyi minisztere is volt. /Szász István Tas: 1956 Erdélyben. A forradalom és utóélete a marosvásárhelyi orvosi egyetemen. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 10./

Bányai Pétert – tudtán kívül – beszervezték besúgónak. Bányai Péter beszámolt a szekus tisztnek a Jazz-klubról, amelynek titkára volt. Valójában a klubnak Mihai Berindei volt a vezetője, Bányainak nem volt semmilyen funkciója. A szekus tiszt jelentése szerint „a beszélgetések során Bányai Péter őszinte volt, az általa elmondottakat összevetettük a mi információinkkal. A beszélgetés végén megjegyezte, amennyiben szükségesnek tartjuk, további részletekkel áll rendelkezésünkre.” Bányai másképpen emlékezett erre a találkozóra. Szerinte ugyanis 1974-ben valóban javasolták az együttműködést, sőt, finoman fenyegették is. Azonban beszervezés nem történt. A beszervezési nyilatkozat valóban hiányzik, de egy későbbi belső jelentés már múlt időben beszél a Bányai beszervezéséről. Eszerint a beszervezett tisztában van a feladataival, álneve pedig „Bucur” lesz. Azonban „Bucur” nem jelentett semmit. A belső feljegyzés szerint rá kell venni, hogy jelentsen. Azonban nem történt semmi. Végül 1985 áprilisában felkeresték a szeku emberei, kiderült, hogy Bányai nem tud arról, hogy beszervezték volna. 1987 márciusában lemondtak „Bucur”-ról, és az irredentizmussal foglalkozó osztály figyelmébe ajánlották. Bányai telefonját lehallgatták. Szoros kapcsolatban volt «nacionalista» magyar értelmiségiekkel, például Domokos Gézával. Magyar diplomatákkal is. Ezeknek a beszélgetéseknek azonban hiányoznak az átiratai. Miért? Ezek a «titkok» az irredentizmussal foglalkozó osztályon vannak, amely – bár lehet, a neve más – pontosan ugyanazt a politikát folytatja, mint 1988-ban. Még a legmérsékeltebb RMDSZ-politikusok is veszélyt jelentenek az ország területi integritására – így ez továbbra is államtitok. /Sipos Zoltán (Transindex.ro): „Bucur”, a besúgó – Bányai Péter szekusdossziéja. Vajon tudja, hogy be van szervezve informátorként? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

Temesváron bemutatták Nagy András A Bang-Jensen ügy – ’56 nyugati ellENSZélben című könyvét. A szerző éppen a Csiky Gergely Állami Színházban volt, mert a magyar társulat bemutatta az ő darabjából színpadra alkalmazott A csábító naplóját. Az 1956-os magyarországi kommunistaellenes forradalomról és annak következményeiről érdekes adalékokat tudhattak meg a jelenlévők az író ismertetéséből. A dokumentumkötet az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) és a Nyugat felelősségét, illetve a magyar menekültekkel és az otthon maradottakkal szembeni közönyét tárja fel a világszervezet egyik munkatársának, Paul Bang-Jensennek az áldozatkészségén és tragikus sorsán keresztül. A diplomata rádöbbent arra, hogy a szovjet titkosszolgálat (KGB) kémei beépültek az ENSZ-be, s a menekültek és hozzátartozóik címeit próbálták megszerezni, ő viszont nem szolgáltatta ki azokat, így mentve meg százakat a megtorlástól; szembeszegüléséért az életével fizetett, máig tisztázatlan körülmények között halt meg. Magyarországon tavaly jelent meg Nagy András könyve. /(Pataky): Az ENSZ és a nyugati világ felelőssége 1956-ban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 10./

A kolozsvári Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely Oktatási stratégiák elnevezéssel vitaestet tartott a Kolozsváron. Megjelent többek között Szőcs Judit, az RMPSZ országos elnöke, Tárkányi Erika, a szakmai szövetség Kolozs megyei elnöke, Popa Márta, a János Zsigmond Unitárius Kollégium, Tőkés Elek, a Báthory István Elméleti Líceum igazgatója, valamint Szabó Gábor tanfelügyelő, Kötő József EMKE-elnök és Veres Valér egyetemi adjunktus, KMEI igazgató. Veres Valér szociológus demográfiai adatokat hozott a Kolozs megyei és a régióbeli magyarság természetes fogyására. Szabó Gábor tanfelügyelő adatai szerint Kolozs megyében 2005-ben összesen 11 017 gyermek tanult magyar oktatási intézményben (az óvodától egészen a XII. osztályig). Megyei szinten évente száz magyar nemzetiségű gyermek tanul román tagozaton. A megyében még mindig „hiánycikk” a magyar nyelvű szakoktatás, s ez a szakiskolában románul tanuló magyar fiatalok asszimilációjához vezet. – Az oktatás helyzetének javítását az egyházak által nyújtott segítségtől, a PHARE-támogatástól remélhetjük – mondta Szőcs Judit RMPSZ-elnök. Tárkányi Erika szerint fel kell mérni, melyek az életképes tanintézetek. /N.-H. D.: Oktatási stratégiák népességcsökkenésünk tükrében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

Mintegy ötven községi könyvtárat tart számon a Hargita Megyei Könyvtár, amelyeknek fenntartói a helyi önkormányzatok. Az ötven községi könyvtárból huszonnyolcat számítógéppel szereltek fel. A megyei könyvtár szívügyének tekinti a községi könyvtárak fejlődését: módszertani osztályuk segítséget nyújt a Biblis nevű számítógépes program használatához. A helyi könyvtárak korszerűsítésére pozitív példaként említhető a Kápolnási Községi Könyvtár, melyet újrafestett, hőszigetelő ablakokkal és korszerű kályhával ellátott a helyi polgármesteri hivatal. Kápolnáson a közel tízezres könyvállomány háromszáztíz felhasználója többnyire kisiskolásokból és gimnazistákból tevődik össze. /Antal Ildikó: Meleg fogadtatás a könyvtárban. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 13./

Újabb gyergyóalfalusi alkotó, Kiss Levente munkásságának szentelt album (Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2006 – Nagy Miklós Kund előszavával) dicséri a Műterem-sorozat keretében a marosvásárhelyi szakoktatás eredményességét. A bronzöntésben jeleskedő, egykori iskolájában oktató művész nevéhez egyaránt fűződnek monumentális szobrok és kisplasztikák. /Pallas-Akadémia sarok. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

Mindent megpróbáltunk megtenni, hogy kellő mozgósítás legyen az agyagfalvi nagygyűlésre, de ez emberi okokból mégsem sikerült megfelelően, ismerte el Tamás Sándor képviselő, aki Antal Árpáddal közösen tartott sajtótájékoztatón hívta fel ismét a figyelmet a rendezvény jelentőségére. A plakátokat, szórólapokat sikerrel ragasztották ki. Kevésbé látványosak az előkészületek Alsó-Háromszéken. Sepsiszentgyörgyön csak három helyen látható plakát. /(-kas): Akadozó szervezés (Agyagfalvi megemlékezés). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 14./

Négy sapientiás egyetemista diákot bántalmaztak szeptember 11-én éjszaka Csíkszeredában egy Petőfi utcai szórakozóhelyen. – A bűnöm csak annyi volt, hogy a nagy tolongásban véletlenül hozzáértem egy helyi fiatalemberhez – mesélte Opra János. Többen is verni kezdték. Barátja, aki védeni akarta társát, ugyancsak megkapta a magáét. A harmadik áldozat hibája csak annyi volt, hogy érdeklődni mert az ütlegelő banda egyik tagjától, hogy miért verik kollégáját. A negyedik egyetemistát, Mészáros Zoltánt az egyetem épülete előtt állítólag azért verték meg, mert ismerte az egyik szembeszegülő egyetemistát. Felháborító, hogy egyre gyakoribbak az egyetemistákat érő bántalmazások. A megvert diákok a rendőrségen azért nem tettek feljelentést, mert nem akarják végigjárni a bonyolult rendőrségi ügymenetet. /Kozán István: Csíkszereda egyetemi város. Sapientiásokat vertek meg. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 14./

Telefonon közölték: technikai okok miatt nem tartanak igényt az október 6-i megemlékezésen Aradon a Kisiratosi Férfikórus szolgálatára. Nem esett jól nekik, mert a kórus másfél hónapja erre a fellépésre készült. A kórus a nyár folyamán ellenszolgáltatás nélkül tett eleget a megye számos magyarlakta településéről érkezett meghívásnak, itthon minden rendezvényen felléptek, hogy a fogyatkozó magyarságot ezzel is próbálják összefogni. /Halai János: Tüske a férfikórus szívében. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 14./