Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2006. szeptember 11.
Kolozsváron szeptember 9-én ülésezett RMDSZ Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsa (TEKT). Nőtt az RMDSZ helyi tisztségviselőinek száma ebben az évben azt követően, hogy több független polgármester és helyi tanácsos a szövetséghez csatlakozott – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök. Markó Béla ismételten bírálta a kormánykoalíciót. /Ülésezett a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 11./ Az Európa parlamenti képviselők választására vonatkozó törvénytervezet a legfontosabb jogszabály, amelyet a kormány az elmúlt időszakban elfogadott – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának (TEKT) ülését követő sajtótájékoztatón. Markó beszámolt a Budapesten tartott Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumáról is, ahol tájékoztatta a magyar hivatalosságokat arról, hogy nem ért egyet a munkaerőpiac korlátozására vonatkozó elképzelésekkel. Az RMDSZ-nek ma a legfőbb gondja az, hogy növekszik a nacionalizmus Romániában és Szlovákiában, továbbá mi lesz a kisebbségi törvénytervezettel, amelynek folyamatos halogatása tünetértékű, illetve mi a helyzet az erdélyi és székelyföldi fejlesztési programokkal. Markó Béla elutasította a Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd által megfogalmazott, személyét ért támadásokat, emlékeztetvén arra, hogy őt a nyolcvanas években állandó megfigyelés alatt tartotta az egykori Szekuritáté, és iratcsomójában csupán a lehallgatott telefonbeszélgetéseknek a szövege mintegy ezer oldalt tesz ki. /Papp Annamária: Európa parlamenti képviselőválasztást sürget az RMDSZ. Még nem került szóba az RMDSZ elnökjelöltjeinek személye. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./
2006. szeptember 12.
Csép Andrea az RMDSZ Maros megyei szervezetének ügyvezető elnöke kommunikáció-közkapcsolatok szakos hallgató, közben három gyermeket nevel, mégis össze tudja egyeztetni a családi életet a munkával. A vele készült beszélgetésben elmondta, mindenkinek végig kell járni a lépcsőfokokat. A megyében több mint kétszáz vidéki szervezettel dolgozik együtt, a vidéki szervezeteket személyesen is ismeri. Szükséges az élő kapcsolat. /L. I.: Lépcsőfokról lépcsőfokra. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./
2006. szeptember 13.
A napokban teszik közzé annak a kivizsgálásnak az eredményeit, amelyet a szászrégeni rendőrverés ügyében indítottak. A Maros megyei városban ugyanis 17 ember sebesült meg szeptember 7-én, amikor a roma kolóniát a rendőrök az operatív csoport tagjaival együtt felkeresték. A verekedésre egy aznap délutáni esemény szolgáltatott alapot: a szabadságát töltő Radu Ioan Olimpiu rendőrparancsnokot két büntetett előéletű roma fiatalember felismerte egy vendéglő teraszán, és számon kérte tőle, miért indított ellenük korábban bűnügyi eljárást. A rendőrség közlése szerint Olimpiut tettleg is bántalmazták. A rendőr – aki maga is roma származású – hatóság elleni testi sértés címén állított ki idézést a 33 éves B. Augustin és a 27 éves C. Attila nevére, az okmányt pedig a fekete álarcot viselő operatív csoport hét tagjával együtt akarták a roma negyedben lakó fiataloknak kézbesíteni. Az Abafáji negyed lakói viszont azonnal a két fiatal védelmére keltek, vasvillákkal, dorongokkal és kövekkel támadtak a hatóságiakra, egyiküknek betörték a védőpajzsát, másikuknak a könyökébe szöget szúrtak. A rendőrök állításuk szerint csak gumilövedékekkel és könnygázzal védekeztek, ennek ellenére másnap a házak falából éles töltények maradványait is előkaparták a lakók. Két rendőr és 15 civil sebesült meg a verekedés során. A rendőrparancsnok szerint szászrégeni kollégái az előírásoknak megfelelően használták fegyvereiket. /Lukács János: Rendőrverés Szászrégenben. = Krónika (Kolozsvár), szept. 13./
2006. szeptember 13.
Marosszentgyörgyön a római katolikus plébánia szeptember 17-én Veni Sancte évnyitó szentmisét tart a gyerekek, diákok számára. Ezzel megkezdődnek a gyerekek szentmiséi, ezeken a miniJubilate és a Jubilate együttesek énekelnek. A nyár folyamán a miniJubilate együttes részt vett Kecskeméten a nemzetközi gyermektalálkozón, a Csiperón. Augusztus elején felléptek Székelykálban a falunapokon. Augusztus 13-án Marosszentgyörgyön az esti szentmise keretében a nyolcéves miniJubilate tagjai nagykorúsítási ünnepségen vettek részt, ezzel beléptek a Jubilate együttesbe, átadva helyüket a kisebbeknek. A miniJubilate 1998 tavaszán alakult második és harmadik osztályos gyerekekből utánpótlás céljából a néhány évvel korábban alakult, fiatalokból álló Jubilate együttes számára. Az együttes alapítója és vezetője Simon Kinga kántornő. A Jubilate énekes, hangszeres együttes. 1995 elején alakult, szintén Simon Kinga kántornő vezetésével, egy fiatalokból álló csoportból. Vendégszerepeltek Ausztria és Németország néhány templomában is. A kántornő és az együttes nevéhez fűződik három nagy rockopera első erdélyi bemutatója: Mária evangéliuma 1996-ban, István, a király 2000-ben, és A megfeszített 2004-ben. Ezekkel a darabokkal felléptek Marosszentgyörgyön, Marosvásárhely összes templomában, és még sok helyen. /Simon Imre, Marosszentgyörgy: Nagykorúsítás és Veni Sancte Marosszentgyörgyön. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./
2006. szeptember 14.
Október 20-ára nem készül el a kolozsvári Sétatéren felállítandó 1956-os emlékmű. A kezdeményező Kolozsvár Társaság elnöke, Kántor Lajos tájékoztatása szerint a romániai megemlékezések központi rendezvényének a helyszíne Kolozsvár lesz, a 4 méter magas szobor helyett azonban az ünneplőknek be kell érniük csupán az „alapkőletétellel”. Előre nem látott ügyintézési bonyodalmak merültek fel. Jelenleg úgy tűnik, a magyarországi ’56-os Emlékbizottság mintegy 4,8 millió forinttal finanszírozza az emlékműállítást, az Illyés Közalapítvány pedig 600 ezer forinttal járul hozzá a szoborállítás költségeihez. – A szobor „napszimbolikus” kapu a szabadságvágy, a jóreménység, a szebb jövő, a felszabadulás eszméjének szimbóluma. Az emlékmű alkotója Szakáts Béla /sz. Székelyudvarhely, 1938/ Temesváron él, egyetemi tanár. Sógor Csaba RMDSZ-es szenátor a romániai ’56-os elítéltek rehabilitációját kérte a parlament őszi ülésszakának első napján. A politikus különbizottság felállítását javasolta, amely csak ’56 eseményeivel foglalkozna, és feladata lenne megvizsgálni valamennyi ítéletet. Sógor Csaba emlékeztetett arra, hogy a Szekuritáté a Román Munkáspárt utasítására elfojtott minden, a magyarországi eseményekkel szimpatizáló megnyilvánulást, s több ezerre tehető a romániai letartóztatások és ítéletek száma. Egymást követték az elhurcolások, a letartóztatások és hidegvérrel kimondott halálos ítéletek. Az áldozatok között volt olyan csoport, amelynek tevékenysége az 1848-as hősök emlékművének a megkoszorúzására szorítkozott, vagy fehéregyházi megemlékezésben nyilvánult meg. Mások át akartak szökni a határon, hogy a pesti srácokhoz csatlakozzanak, vagy memorandumot szerkesztettek, amelyet az ENSZ-hez szándékoztak benyújtani. Egyesek fegyveres felkelést kíséreltek meg szervezni a kommunista rendszer megdöntésére, de még addig sem jutottak el, hogy találkozzanak. Ott voltak a temesvári diákok – románok és szászok! –, akik közül legalább kétezret tartóztattak le és ítéltek el. /(ercsey, farkas, pam): Nem készül el időben az ’56-os emlékmű. Kolozsváron zajlanak a központi ünnepségek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./
2006. szeptember 14.
A Brassai Sámuel Elméleti Líceum igazgatóválsága kapcsán Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes ismertette álláspontját /Ami a „CSEND” mögött van, Szabadság, szept. 13./ Erre válaszoltak az érintettek: a/ Török Ferencz soha nem jött el az iskolába megbeszélni a felmerült problémákat. Három hónappal az EU-s csatlakozás előtt egy magyar közösség sorsáról annak megkérdezése és véleménye nélkül lehet dönteni, olyan körülmények között, amikor folyton a kulturális autonómiáról és annak fontosságáról beszélnek. Ha valóban akkora mulasztásokat követett el, akkor miért nem váltották le 2005 nyarán, miért hosszabbították meg a kinevezését a 2005–2006-os tanévre is? – kérdezte Kósa Mária. Estis osztályok: nemcsak román, hanem a magyar estis osztályok áthelyezéséről döntöttek, magyar tanárok katedráiról is. /Kósa Mária: „Csendzavarás”? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./ b/ Kósa Máriát nagyon felkészült, jól képzett vezetőként emlegetik, a tanári kar, a szülői bizottság, a diákok, és egyes kívülálló személyek kiálltak mellette. /Kis Réka: Ha megtörik a „csend” = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./ c/ Török Ferenc korábban nem óhajtott nyilatkozni, emlékeztetett az újságíró. /Nagy-Hintós Diana: A bűvész cilindere= Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./ d/ A múltban többször is követelték, hogy tartson szorosabb kapcsolatot az iskolákkal, igazgatókkal, emlékezetett Szőcs Judit RMPSZ országos alelnök. Török Ferenc nem védte meg a magyar igazgatókat a jogtalan leminősítéstől (pl. Székely Árpád esete, aki végül az RMPSZ közbelépésére megkapta a megérdemelt „nagyon jó” minősítést a „jó” helyett!). Az iskola vezető tanácsa nem talált semmilyen elmarasztalást Kósa Mária személyére vonatkozóan. /Szőcs Judit RMPSZ országos alelnök: A „CSEND”-re visszatérve = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./
2006. szeptember 14.
A háromszéki iskolák által igényelt tankönyvek 83 százaléka megérkezett a megyébe, de még nem mindenhová sikerült kiszállítani. A 616 megrendelt címből 102 hiányzik, ennek nagy hányada újranyomtatott, de románból fordított szakiskolás tankönyv, amelyek újak, és nem pótolhatóak a régi program szerint megírtakkal. A minisztérium csak a kötelező oktatásban tanulók számára biztosít ingyentankönyvet, vagyis az I-X. osztályok részére, míg a XI., XII. és XIII. osztály tanulói nagyobb diákoktól kedvezményesen, illetve az iskolák által a kiadóktól rendelt teljes árban vásárolnak. /(fekete): Hiányoznak a magyar szakiskolás tankönyvek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 14./
2006. szeptember 15.
Az utóbbi hónapok-hetek sajtóját a magyar és a többi nemzetiségek diákjai román nyelvtudásának a záró- és javítóvizsgákon elért eredményei, illetve kudarcai foglalkoztatják. A ma érvényben levő román tantervi követelmények teljesítése-elsajátítása függvényében léphet a magyar diák és a többi 14 más nemzetiség tanuló ifjúsága felsőbb osztályba, iratkozhat be főiskolára vagy egyetemre. A kudarcok okait keresve a ma érvényes román nyelv és irodalom tanításának tantervére, annak előírásaira terelődik a figyelem. A román nyelv és irodalom tantervét összeállító szakemberek úgy gondolkodnak, mintha Romániában minden tanköteles gyermek és ifjú már román nemzetiségű, román anyanyelvű polgár lenne. A tanterv készítői a letűnt fasiszta rendszerek ideológiáját követve, román anyanyelvi szinten taníttatják a román nyelvet a nem román tanulóknak és diákoknak egyaránt, mégpedig rendszerint olyan tanárokkal, akik nem ismerik az illető nemzetiség kultúráját, nem tudják és nem beszélik nyelvét. Az idősebb nemzedékekhez tartozó magyarok és magyar pedagógusok a bőrükön tapasztalták az Angelescu-féle elnemzetlenítő oktatási törvénynek az erdélyi magyarokkal alkalmazott drákói, embertelen intézkedéseit. A román nyelv tanítása csak akkor lesz eredményesebb a nemzetiségi iskolákban és osztályokban, ha azt olyan szakember tanítja, aki a román nyelv mellett az adott nemzetiség nyelvét is ismeri. /Boldizsár Zeyk Imre, az RMDSZ Kolozs megyei szervezete Tanügyi Bizottságának tagja: Oktatási gondok az erdélyi magyar tanintézetekben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./
2006. szeptember 16.
Az őszi felvételit követően sem teltek be teljesen a helyek a Sapientia Egyetem Műszaki és Humán Tudományok Karán, Marosvásárhelyen. Szeptemberre a kertészmérnöki és a pedagógia kivételével az összes szakon maradtak helyek, illetve a pedagógián két helyet hirdettek meg a roma jelentkezők számára, melyek ma is betöltetlenek. A mostani évnyitón 247 elsőéves diák kezdi meg a tanévet, a pedagógián 41-en, a kommunikáció és közkapcsolatok szakon 40-en, informatikán 38-an, a mechatronikán 31-en, a számítástechnikán 35-en, az automatikán és alkalmazott informatikán 32-en, a kertészmérnöki szakon 30-an vágnak neki az egyetemi életnek. A műszaki szakokon levő betöltetlen helyekről dr. Hollanda Dénest, a Sapientia Egyetem dékánja leszögezte: „az országban több hely van az egyetemeken, mint ahányan a középiskolákban végeznek. Nagy részük már a nyári felvételik ideje alatt bejutott a meghirdetett helyekre, az állami egyetemeken pedig a fizetéses helyek száma nem korlátozott. Ennek tudható be, hogy nemcsak nálunk, hanem más egyetemi intézményekben is sok betöltetlen hely maradt az őszi felvételi után.” /(ferencz): Véget ért a felvételi a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./
2006. szeptember 16.
Mit jelent Csíkszereda számára a Sapientia ezerkétszáz egyetemistája? Az egyetem bentlakásában jelenleg közel háromszázhatvan egyetemistát tudunk elszállásolni, de ez közel sem elégíti ki az igényeket – mondta Zólya László, az egyetemi bentlakást működtető HH2000 Részvénytársaság igazgatója. Egyfajta pezsgést hoztak a diákok a város életébe. Csíkszeredában kulturális téren előrelépés tapasztalható. – Már három éve létezik egy – a kezdetben csakis – sapientiásoknak fenntartott színházi bérlet, az Antigoné – magyarázta Szilágyi Nóra, a Csíki Játékszín közönségszervezője. Sajnos a fenntartott háromszáz bérlet csupán felére tartanak igényt az egyetemisták. A Megyei Könyvtár is érzi az egyetemisták jelenlétét. Az intézmény alkalmazottjai szerint leginkább néprajzi, nyelvészeti, valamint szépirodalmi műveket keresnek. A sportéletben is fontos szerepet játszanak, hiszen már létezik labdarúgócsapatuk is Sapientia néven. /Kozán István: Jönnek a sapientiások. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 16./
2006. szeptember 16.
A gyermeklétszám csökkenése miatt nem indulhat magyar nyelvű kilencedik osztály idén Nagyszebenben az Octavian Goga Gimnáziumban, bár Keresztes Gizella aligazgatónő úgy vélekedett, hogy megfelelő politikai akarattal fenn lehetne tartani az anyanyelvi oktatást. A megyében a nagyszebeni középiskola mellett már csak Szászmedgyesen működik magyar kilencedik osztály, és az ingázás helyett a diákok többsége inkább román tagozaton tanul tovább. Keresztes Gizella szerint a középiskolai osztály megszűnésével a nagyszebeni magyarság megmaradása kerülhet veszélybe. A tanárnő szerint az Oktatásügyi Minisztériumban az RMDSZ-t képviselő Murvai László igazgató nyugdíjazása után a Szeben megyei magyarság támogatás nélkül maradt. – Kötő József volt államtitkárhoz hiába fordultunk segítségért. Egyszerűen azt mondta, hogy szerezzünk gyerekeket – mondta az aligazgatónő. – Ezt azonban, nem olyan egyszerű megoldani, hiszen nagyon sok a vidéki fiatal, aki az ingázás és a bentlakási költségek miatt nem választja iskolánkat – tette hozzá. A nagyszebeni pedagógusok úgy érzik, hogy az oktatási tárca igazságtalanul a Szászmedgyesi Országos Gázipari Szakközépiskola javára döntött, hiszen ott indulhat magyar nyelvű osztály. Keresztes Kálmán helyettes főtanfelügyelő úgy vélekedett, hogy a szászmedgyesi középiskola semmivel sem gyengébb, de az érettségi eredmények ennek az ellenkezőjét bizonyítják, mert a szászmedgyesi szakközépiskola összes magyar diákja sikertelenül vizsgázott. Az idén kisérettségiző diákok fele választotta a szakközépiskolát, a többiek Kolozsvárra és Székelyudvarhelyre mentek. Varró Sándor református lelkipásztor Nagyszebenbe kerülése óta egy szórványkollégium létrehozásán fáradozik. Az Apáczai Közalapítvány támogatásával 2004-ben sikerült befejezni az épületet, amely jelenleg húsz diákot tud befogadni. Tavaly csupán tízen választották a szórványkollégiumot szálláshelyül. Varró Sándor egyelőre abban látja a megoldást, hogy a Szeben megyei magyar gyermekeket valamelyik neves egyházi iskolába Nagyenyedre, Marosvásárhelyre, Kolozsvárra vagy Kőhalomra irányítsák. Serfőző Levente, a HID – Szebeni Magyar Egyesület elnöke elégedetlen a Szeben megyei magyar nyelvű oktatást képviselő szakemberekkel. Még az Octavian Goga Gimnázium magyar tagozatának tanárai is a román tagozatra küldik saját gyerekeiket ahelyett, hogy példát mutatva magyar nyelven iskoláztatnák őket. /D. I.: Nem indul líceumi magyar osztály. Nagyszeben diákjai román tagozaton tanulnak tovább. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./
2006. szeptember 16.
Szeptember 17-én Budapesten, a Szent István-bazilika előtti téren Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek boldoggá avatja Salkaházi Sára vértanú, szociális testvért, aki a 27. magyar boldog lesz. Hasonló eseményre Magyarországon utoljára 1083-ban került sor. X. Piusz pápa 1905-ben avatta boldoggá a három kassai vértanút, akiket II. János Pál 1995-ben emelt a szentek közé. Az 1989/90-es fordulat után II. János Pál pápa négy magyar, illetve magyar vonatkozású személyt avatott boldoggá: Apor Vilmos vértanú győri megyéspüspököt (1997), Romzsa Tódor vértanú ungvári görög katolikus püspököt (2001), Batthyány-Strattmann László orvost (2003) és Habsburg IV. Károly osztrák császárt és magyar királyt (2004). A további boldoggá avatásra váró magyarok között van Mindszenty József (1892–1975) bíboros, Márton Áron (1896– 1980) erdélyi püspök, Kaszap István (1916–1935) jezsuita novícius, Scheffler János (1887–1952) és Bogdánffy Szilárd (1911–1953) partiumi vértanú püspökök, Bogner Mária Margit (1905–1933) vizitációs nővér, Kelemen Didák (1683– 1744) minorita szerzetes, P. Marcell Marton Boldizsár (1887–1966) karmelita atya, továbbá Bódi Mária Magdolna (1921–1945), Brenner János (1931–1957) pap, Csepellényi György (1626–1674), dr. Kucsera Ferenc (1892–1919) és Torma János (1914–1937). /Boldoggá avatott magyar személyek. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 16./
2006. szeptember 18.
Az Origo internetes portál további részleteket közölt a hangfelvételből. Az írás szerint a több mint háromórás felvételen a szocialista képviselőcsoport vitatta meg az ország helyzetét, Gyurcsány programbeszédét. Lendvai Ildikó vezette az ülést, adta meg a szót a felszólalóknak. Gál J. Zoltán, Veres János, Horn Gyula, Kökény Mihály, Vitányi Iván az ismertebb felszólalók, de a frakció számos tagja hozzászólt. A felvétel megdöbbentő része az, amikor a hozzászólások végeztével Gyurcsány Ferenc 25 percben reagált az elhangzottakra. Az idézetek szerint Gyurcsány Ferenc azt mondta: ,,amit az elmúlt egy hónapban meg lehetett tenni, azt megtettük. Amit az azt megelőző hónapokban titokban meg lehetett csinálni úgy, hogy nehogy a választási kampány utolsó heteiben előkerüljenek olyan papírok, hogy mire készülünk, azt megtettük. Úgy őriztük a titkot, hogy miközben tudtuk és ti is tudtátok, hogy ha el fog jönni a választási győzelem, utána nagyon neki kell állni, hogy soha ilyen problémánk nem volt.” ,,Azt mondjuk-e, hogy a rohadt életbe, jöttek páran, akik meg merték tenni, és nem szarakodtak azon, hogy hogyan lesz majd az útiköltség-elszámolásuk, b...a meg. Jöttek páran, akik nem szarakodtak azon, hogy akkor a megyei önkormányzatban lesz-e majd helyük vagy nem, hanem megértették, hogy másról szól ez a kurva ország. Hogy megértik azt, hogy azért érdemes politikusnak lenni a XXI. század elején, hogy csináljunk egy másik világot. Egzisztenciát lehet még találni. Tudom, hogy ezt nem könnyű mondani, ne vágjátok mindig a képembe!” ,,Majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mintha kormányoztunk volna. Ehelyett hazudtunk reggel, éjjel, meg este. Nem akarom tovább csinálni! Vagy megcsináljuk, és van hozzá egy emberetek, vagy mással kell csinálni” – mondta a miniszterelnök. /(L): Másfél évig hazudtunk (Gyurcsány). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 18./
2006. szeptember 18.
A Sapientia-EMTE karai szeptember 16-án megtartották a tanévnyitó ünnepségeket. Csíkszeredán a tanévet Kató Béla, az egyetem kuratóriumi elnöke nyitotta meg, majd Dávid László rektor-helyettes köszöntötte a diákokat és meghívottakat. Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester beszédében kiemelte, a tudást csak anyanyelven lehet elsajátítani. „Nem magyarbarát környezetben nehéz egyetemet fenntartani, a Sapientia mégis működik” – fogalmazott Bunta Levente, a Hargita Megyei Tanács elnöke. Dr. Bíró Zoltán, a műszaki tudományok karának kancellárja beszédében fontosnak tartotta, hogy a Sapientián végzett diákok zömmel a térségből kerülnek ki, az egyetem elvégzése után pedig itt is vállalnak munkát. Szabó Árpád, a gazdasági és humántudományok kar dékán-helyettese kijelentette, a tanévkezdés a mérlegkészítés időszaka. Az általa vezetett karok nemzetközi megmérettetéseken is igen jó eredményeket értek el. /H. I.: Sapientia: startolt az egyetemi év. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./
2006. szeptember 18.
Szeptember 16-án Szilágypaniton holland segítséggel felavatták a Református Oktatási Központot. A korszerű audiovizuális rendszerrel, többek között színes televíziókészülékkel, videótárral és számítógépteremmel ellátott oktatási intézményt több évig építették. A diákok már két évvel ezelőtt beköltöztek a félkész épületbe, a hivatalos átadás most történt. Az ünnepi istentiszteleten el-elcsuklott Szilágyi Zoltán helyi lelkész hangja, amikor az iskola építésének történetét részletezte. Gergely Istvánné Tőkés Erzsébetnek köszönhető a holland testvériskolai kapcsolat. A rendezvényen jelen volt Tőkés László püspök is. A helyi a fiatal lelkész köszönte meg a támogatók képviseletében megjelent Vajna Zoltánnak és Entz Gézának, az Apáczai Közalapítvány és a Pro Professione Alapítvány képviselőinek az iskola felépítéséhez nyújtott támogatást. Az alsó szinten van az óvoda, ahol két magyar csoportban 33 kisgyerek tanul, a román csoportban 11 gyermek. A középső szinten tanul a 43 magyar kisdiák, a felső szinten pedig 42 kisdiák. A diósadi iskolával közösen sikerült önálló jogi személyiséget szerezni, ezzel elkerülték, hogy a községközpontban működő román tannyelvű iskola fennhatósága alá kerüljenek. Az iskola könyvtára és a videotára a Duna Televízió adománya. /Józsa László: Református oktatási központot avattak Szilágypaniton. Ahol az akarat hittel párosul, ott minden lehetséges. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./
2006. szeptember 19.
Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök májusban, Balatonőszödön az MSZP frakcióülésen mondott beszédet, amely szeptember 17-én nyilvánosságra került. Részletek a nagy vihart kavart beszédből: • Amit meg lehetett csinálni az elmúlt egy hónapban, azt megtettük. Amit az azt megelőző hónapokban titokban meg lehetett csinálni úgy, hogy nehogy a választási kampány utolsó heteiben előkerüljenek olyan papírok, hogy mire készülünk, azt megtettük. Úgy őriztük a titkot, hogy miközben tudtuk és ti is tudtátok, hogyha el fog jönni a választási győzelem, utána nagyon neki kell állni, hogy soha ilyen problémánk nem volt. • Őrületbe kergetjük egymást bizonyos pontokon, hogy összeszedjük a szükséges mennyiségű pénzt. És én magam, amit korábban egy évig nem tapasztaltak tőlem, az elmúlt egy hónapban talán háromszor kezdtem el üvöltözni és kiabálni, nem bírva mindennek a feszültségét a tárgyalásokon. Nem a kollégákkal, hanem amikor mennek a politikai egyeztetések, hogy húzzatok már a p…ba ezzel. Gyerünk előre. • Nincsen sok választás. Azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. Meg lehet magyarázni. Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. Annyival vagyunk túl az ország lehetőségein, hogy mi azt nem tudtuk korábban elképzelni, hogy ezt a Magyar Szocialista Párt és a liberálisok közös kormányzása valaha is megteszi. És közben egyébként nem csináltunk semmit négy évig. Semmit. Nem tudtok mondani olyan jelentős kormányzati intézkedést, amire büszkék lehetünk, azon túl, hogy a szarból visszahoztuk a kormányzást a végére. Semmit. Ha el kell számolni az országnak, hogy mit csináltunk négy év alatt, akkor mit mondunk? Természetesen a dolog az nem szépen, nyugodtan, aprólékosan fölépített. Nem. Nem. Őrült lóhalálában készül, mert egy darabig nem csinálhattuk, nehogy kiderüljön, most meg már olyan rohadtul kell csinálnunk, hogy majdnem belegebedünk. • Nézzétek. A dolog az úgy áll, hogy a legrövidebb távon nincsen választás. Veres Janinak igaza van. Lehet még egy picikét itt teszetoszáskodni, de nem sokat. Gyorsan eljött az igazság pillanata. Az isteni gondviselés, a világgazdaság pénzbősége, meg trükkök százai, amiről nyilvánvalóan nektek nem kell tudni, segítette, hogy ezt túléljük. Nincsen tovább. Nincsen. És persze még gondolkodhatunk nagyon sokáig, meg kib…ott sok elemzést el lehet végezni, hogy melyik társadalmi csoportot hogy fogja végezni(?), azt tudom nektek mondani. Nem tudunk még hetekig elemezni, gyerekek, nem tudunk. Az első nap meg kell mondani, hogy mit kell csinálni azért, hogy ebből még idén kiigazítás legyen, hogy szeptember elsejétől bizonyos adójogszabályok életbe léphessenek. Elemezgethetek még egy pár hétig, aztán majd jönnek, akiknek az a szakmájuk és azt mondják, hogy ők már elemezték. Magyarország le van írva. Ezért annak az előrebocsátásával, hogy amit csinálunk, az messze nem tökéletes, nem tudok nektek B verziót mondani. • Odajön hozzám Magyarország talán legbefolyásosabb üzletembere, Demján Sándor. Hatalmas nagy hanggal, hogy: Ferikém olvasom a Sárközi-tanulmányban, hogyha minden háttérintézményt bezárunk, akkor 700–800 milliárd forintot fogunk megtakarítani. Mondom: Sanyikám, normális vagy te? Hát legalább te tudhatnál számolni, áldjon meg a jó Isten. Odajön Surányi Gyuri barátunk, hogy őneki megvan, hogy hogyan kell átalakítani úgy a minimálbér adómentességét, hogy közben fönt lehessen tartani az igazságosságot. És dolgozunk sokáig vele. Majd elküldi a papírját végre, amire kiszámolja, és kiderül, hogy minden nagyon jó, csak azt nem tudja, hogy létezik az adójóváírás intézménye ma Magyarországon és azt is át kell alakítani, és az 230 milliárd forint összességében. Ja? Hát, ha a 200 milliárd forint benne van a pakkba, akkor már nincsen megoldása. Általában sok jó ötlet van egész addig, amíg nem kell számolni. Mikor számolni kell, akkor elfogy a tudomány. • Gyerekek. Nem vagyunk tökéletesek. Egyáltalán nem. Nem is leszünk. Nem tudom nektek azt mondani, hogy minden rendben lesz. Azt tudom nektek mondani, amit mondtam az utolsó egy évben. Hogy ami tisztességgel megcsinálható, ami a tehetségünkből kitelik, mert nem játszunk különleges meccseket, mert az energiáinkat nem arra fordítjuk, hogy egymással szarakodjunk, mert nincsenek külön érdekek, amik egyébként nem bírnák ki közöttünk a nyilvánosságot, mert nem valamit akarok veletek elintézni. • Nem tudunk, nem tudunk ennél többet és ennél jobbat. Nem leszünk rá képesek. Ha belegebedünk, akkor sem. Nagy munka van, tisztességes munka van egymás között. Muszáj megcsinálni. Nem beszélek az Új Magyarországról, a fejlesztésekről, határon túli magyarokról, egyházakhoz fűződő kapcsolatról és még ezer dologról, mert a nagyhoz képest ma nem ez a legfontosabb. Mindegyikben érdemi, jelentős és mély javaslataink lesznek. Egyik-másik meglepetést is fog okozni. De az egészhez képest, amit el kell döntenünk egymás között, nem ez a legfontosabb. Reform vagy bukás. Nincs más. És amikor azt mondom, hogy bukás, akkor beszélek Magyarországról, beszélek a baloldalról, és nagyon őszintén mondom nektek, beszélek magamról is. • És akarok most egyetlenegyszer mondani nektek három percet. Ezt legfeljebb még egyszer fogom elmondani nektek. Fantasztikus dolog politikát csinálni. Fantasztikus. Fantasztikus egy országot vezetni. Az utolsó másfél évet azért tudtam én személy szerint csinálni, mert egy dolog ambicionált és egy dolog fűtött: visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól, meg a jobboldaltól, és tanulja most már meg magát nem ő hozzájuk mérni, hanem a világhoz. Ez adta a hitet, hogy miért érdemes ezt csinálni. Nagy dolog volt. Imádtam. Életem legjobb része volt. Most az adja, hogy történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok. Egyáltalán nem érdekel, hogy benne leszünk-e, én személy szerint. Egyáltalán nem érdekel. Csinálunk-e valami nagyot? Azt mondjuk-e, hogy: a rohadt életbe, jöttek páran, akik meg merték tenni és nem szarakodtak azon, hogy hogy a francban lesz majd az útiköltség elszámolásunk, b….a meg. Jöttek párak, akik nem szarakodtak azon, hogy a megyei önkormányzatban lesz-e majd helyük, vagy nem, hanem megértették, hogy másról szól ez a kurva ország. Hogy megértik azt, hogy azért érdemes politikusnak lenni itt a XXI. század elején, hogy csináljunk egy másik világot. Csak azért. Egzisztenciát lehet még találni sokat. • Tudom, hogy nekem ezt könnyű mondani. Tudom. Ne vágjátok mindig a képembe. De csak azért érdemes. Majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mint hogyha kormányoztunk volna. Ehelyett hazudtunk reggel, éjjel meg este. Mert újra csak azok a kompromisszumok születnek meg, ami lényegében a semmittevés kompromisszuma, hogy fönnmaradjon, ami eddig volt. Mert minden más sérti valakinek az érdekét. Ahhoz másik madám kell. Ez az én imádatomat nem fogja megváltoztatni, egyáltalán nem. Én nem fogok naponta fölállni. Volt ilyen minisztere Horn Gyulának is, aki mindig le akart mondani. • Ha van társadalmi botrány, akkor az, hogy a felső tízezer termeli magát újra közpénzen. Mi meg ezt nem merjük kimondani, és be vagyunk szarva, hogy azt mondjuk, hogy egyébként a 7 százalékot akkor tessék fizetni. Ne áltassuk itt egymást. Ez az igazi botrány. Az az igazi botrány, hogy akiről a Laci beszél, az ő cigány embereinek, annak tized olyan jó minőségű egészségügyi szolgáltatás jut, mint nekem. És mióta az anyám, az anyámnak ismerik a nevét Pápán és Gyurcsány Katusnak hívják, azóta neki is jobb jut, a kurva életbe! Nem tudta, hogy mi történt. Megjavult az egészségügyi rendszer, fiam? Mondom: egy lószart, mama. Az az igazság, hogy fölismerik a nevedet. Ez botrány. • De hölgyeim és uraim! Ez egy pár száz embernek, meg a családjának, meg az ismerősének a problémája a miénk. De nem azért kell politikusnak lenni, mert ebből olyan kurva jól meg lehet élni. Mert már elfelejtettük, hogy milyen autófényezőnek lenni. Hanem azért, mert meg akarjuk ezeket oldani. Egyébként pedig épp az az elmúlt négy évnek a tapasztalata, épp az Horn Gyula kormányzásának tapasztalata, hogy nem abba szoktak belebukni emberek, hogyha valamit csinálnak, meg ha nem csinálnak. • És nem probléma, hogy elveszítjük akkor egy időre a társadalom, a támogatásunkat. Aztán majd visszaszerezzük. Mert majd megértik. És el lehet majd menni vidékre nyugodtan, hogy megcsináltuk, a hétszázát. • Erről szól a politika. Nem arról, hogy melyikünkből lesz kerületi polgármester, mégis hány darab helyettese lesz. Fontos az is, tudom én, nem vagyok naiv. De nincs benn az ország első száz legfontosabb ügyébe. • Szóval azt tudom nektek mondani, hogy álljunk meg, csináljuk meg. Sok igazságotok van a figyelmeztetésben, a féltésben, a részletek ügyében. Csak azt tudom mondani, hogy nem fogok játszani semmilyen játszmát sem így, sem így. Tesszük a dolgunkat. Amíg nagy tempóval lehet menni előre, addig megyünk. Ha nem lehet menni, és elmagyarázzátok, hogy igen, de… Ahhoz énszerintem én nem köllök. Ahhoz más kell. És írok majd kib...ott jó könyveket a modern magyar baloldalról. /Gyurcsány: hazudtunk reggel, éjjel meg este. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./
2006. szeptember 19.
„Az első kitűzött célunkat már megvalósítottuk, államvizsga-eredményeinkkel a romániai felsőoktatás élvonalába kerültünk, a második célt, a magyar miniszterelnök által sugalmazott akadémiai oktatást a tudományos kutatás minél magasabb szintre emelésével érhetjük el. Ehhez azonban megfelelő laboratóriumi felszerelések szükségesek, amivel később anyagi forrásokhoz juttathatjuk egyetemünket” – mondta Marosvásárhelyen, a campusban dr. Hollanda Dénes, a Sapientia Egyetem Műszaki és Humán Tudományok Karának dékánja. A magyar miniszterelnöki hivatal főosztályvezetője kifejtette, hogy a Sapientia a magyar kormány részéről kiemelten kezelt intézmény. Dr. Szilágyi Pál, az egyetem rektora hangsúlyozta, hogy az intézmény működése óta az idei évtől, a Partiumi Keresztény Egyetemmel – mint társegyetemmel – és a csíkszeredai meg a kolozsvári karral együtt a hallgatók létszáma 4000-re növekedett. A rektor rávilágított arra, hogy a magánegyetemek nem vállalják fel a mérnökképzést, a Sapientia kivételt képez, mert az itt folyó ez irányú oktatás – az elindított műszaki szakokkal – egyike a legjobbaknak. Suba Csongor István a Hallgatói Önkormányzat (HÖK) elnökeke felvázolta a HÖK tevékenységét és eddig elért eredményeit – a Darázsfészek című egyetemi lap, a Kampusz Rádió, a Gólyatábor, Gólyabál, Mikulás-kupa, Tudományos Diákkonferencia. /Ferencz Melánia: Hallgatói fogadalom szeptemberben. Tanévnyitó a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 19./
2006. szeptember 19.
Szeptember 16-án az Arad megyei Szentleányfalván kétnyelvű helységnévtáblát állítottak fel. A megye és a község vezetői közül való szónokok a gesztust a demokrácia megnyilvánulásaként emlegették, a tábla érintetlenségét a tolerancia fokmérőjének minősítették. A toleranciából egy napra futotta, másnap éjjel ismeretlen tettes(ek) eltüntették a kétnyelvű táblát. /Egynapos tolerancia Szentleányfalván. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 19./
2006. szeptember 20.
Voltaképpen nem kellett volna tévét ostromló indulatokat kiváltania annak a hangszalagnak, amelyben Gyurcsány Ferenc elismerte: négy éve folyamatosan hazudtak a választóknak. A hazugság ténye már 2002-ben, és a határon túl is jól érzékelhető volt. Akkor, amikor Gyurcsány Ferenc akkori tanácsadó javaslatára a Magyar Szocialista Párt a 23 millió román munkavállaló veszélyére építette a választási kampányát. Az MSZP-nek talán az a tragédiája, hogy két választáson és egy népszavazáson is sikerre vitte a tudatos félrevezetés politikáját: azt a tanulságot vonhatta le, hogy eredményesebb a hazugság az egyenes beszédnél. És talán így folytatta volna ezután is, ha a folyamatos félrevezetésnek nem állják útját a makacs gazdasági tények. Gyurcsány Ferenc nem hajlandó lemondani. Mi több, tovább hazudik. Most éppen azt hazudja, hogy ferdített a sajtó, ő ugyanis az elmúlt 16 év hazugságspiráljáról beszélt. Még azt is hozzáteszi: jó hogy nyilvánosságra került a teljes szöveg, mert így bárki meggyőződhet erről. A beszéd azonban a szocialista-szabad demokrata kormányzásról szól. Még csak utalás sincs benne korábbi időszakokra. /A hazudozás folytatódik. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./
2006. szeptember 20.
Megosztottan nyitották meg az új tanévet Sepsiszentgyörgyön a református osztályok. Ezúttal nem vonult fel a vártemplomba minden osztály, csupán a Református Kollégiumban működők, a Váradi József Általános Iskolában még létezőek a szemerjai templomban hallgatták Isten igéjét. Ott voltak az ötödikesek, hetedikesek és nyolcadikosok, hatodik osztály nincs, azt tavaly testületileg a Református Kollégiumba íratták. Hivatalosan nincs református első osztály. Ezennel a Váradi Iskola megszabadítja magát a reformátusoktól. Addig lesznek, amíg az idei másodikosok kifutnak. A szemerjai templomban az évnyitó istentiszteleten elhangzott: megpróbálnak bennünket szétszakítani, ami jó volt, azt elrontani. A lelkipásztor óva intette a kisdiákokat attól, hogy olyan ,,megmutatós” emberek legyenek. /Szekeres Attila: Megosztottan. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./
2006. szeptember 20.
Az utóbbi években jelentősen csökkent a határon túli magyaroknak szánt támogatás, ezért az oktatási pályázatok száma is jóval kevesebb volt. Ennek ellenére a Magyar Pedagógus Szövetség szovátai Teleki Oktatási Központjában az idén is sikerült számos tábort, képzést megszervezni. Geréb Éva programkoordinátor beszélt az idei tevékenységről. A legsikeresebb az erdei iskola volt, mintegy 100 kisiskolással, melyet a román oktatási minisztérium támogatott. Ugyancsak ez a minisztérium finanszírozta a tehetséggondozó matematikai tábort. A diákoknak tartott talán legrangosabb rendezvény a tizedik alkalommal megszervezett faragótábor, amelyet a néhai Bandi Dezső tanár kezdett el, s melyet tanítványa, Székely Lajos folytat. A Teleki Oktatási Központban 120 személy számára biztosíthatnak szállást, étkeztetést, mi több, a TOK kiegészült egy kempinggel is, ahova turistákat is várnak. Geréb Éva reméli, hogy az idény lejártával nem kell majd bezárni a TOK kapuit. /(vajda): Számvetés a TOK-nál. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 20./
2006. szeptember 20.
Az Arad megyei Sofronyán az új tanévtől kezdődően hivatalosan beindul a magyar nyelvű fakultatív oktatás, amelynek óráit belefoglalják az érintett diákok órarendjébe. Nagy Anikó, idén végzett tanár a helybeli iskolaigazgatóval történő órarend egyeztetést követően kezdi el munkáját Sofronyán. /(b): Fakultatív magyar oktatás Sofronyán. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 20./
2006. szeptember 21.
Voltaképpen nem kellett volna tévét ostromló indulatokat kiváltania annak a hangszalagnak, amelyben Gyurcsány Ferenc elismerte: négy éve folyamatosan hazudtak a választóknak. A hazugság ténye már 2002-ben, és a határon túl is jól érzékelhető volt. Akkor, amikor éppen Gyurcsány Ferenc akkori tanácsadó javaslatára a Magyar Szocialista Párt a 23 millió román munkavállaló veszélyére építette a választási kampányát. Gyurcsány Ferenc nem hajlandó lemondani, hanem tovább hazudik. Most éppen azt hazudja, hogy ferdített a sajtó, ő ugyanis az elmúlt 16 év hazugságspiráljáról beszélt. Még azt is hozzáteszi: jó hogy nyilvánosságra került a teljes szöveg, mert így bárki meggyőződhet erről. Nyilván, arra gondol, hogy kevesen olvassák majd el. A közzétett beszéd azonban az utolsó betűig a szocialista-szabad demokrata kormányzásról szól. Még csak utalás sincs benne korábbi időszakokra. /A hazudozás folytatódik. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21./
2006. szeptember 22.
Nem sikerült megegyezésre jutniuk a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem Diákszövetsége képviselőinek és az egyetem vezetőségének abban a vitában, amely Árus László, az egyetemi kollégium lelkész-igazgatójának elmozdítása kapcsán alakult ki. Árus a nyár folyamán levelet kapott Tőkés László református püspöktől, amelyben arra való hivatkozással, hogy elégedetlen az eddigi tevékenységével, felkérte, a tanév kezdetéig keressen magának új állást. A diákszövetség már akkor kifogásolta, hogy az elbocsátás indok nélkül történt. A diákok szerint Árus lelkész-igazgatói tevékenysége alatt felpezsdült a kollégium élete, és az istentiszteleteken részt vevők száma is jelentősen növekedett. Szabó Attila, a diákszervezet vezetőségének tagja elmondta, fogadta őket Tőkés László, de a tárgyalás nyomán sem sikerült álláspontjának megváltoztatására bírniuk. „Ezért úgy döntöttünk, nyilvánosságra hozzuk az üggyel kapcsolatos levelezést, hogy a közvélemény eldönthesse, kinek van igaza” – mondta el Szabó. /Balogh Levente: Interneten a PKE lelkészigazgatóját érintő levelezés. Árus Lászlónak távoznia kell. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21./ „Csodálkozom, hogy ilyen híre kelt egy egyszerű hivatali áthelyezésnek” – nyilatkozta az ÚMSZ-nek Tőkés László püspök annak kapcsán, hogy tiltakozást váltott ki Árus László, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) kollégiuma lelkész-igazgatójának leváltása. „Árus László nem választott, hanem kinevezett lelkész. Úgy döntöttem, elhelyezem, és felajánlottam neki, hogy találjunk közösen megoldást a számára. Senkinek semmi köze ehhez, a kollégium lelkipásztorát nem a diákság választja, sem a rektori hivatal. Valakik mesterségesen gerjesztik ezt a vitát, s ezzel beleavatkoznak egyházunk ügyeibe” – fejtette ki Tőkés László. /Both Abigél: Tőkés László: Árus menesztése a református egyház belügye. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./
2006. szeptember 22.
Budapest utcáin, a Kossuth téren az elmúlt két éjszakához hasonlóan tízezres tömeg tüntetett. A szónokok az erőszakos megnyilvánulásoktól való tartózkodásra szólították fel a jelenlévőket. Szeptember 21-én petíciót ismertetett a Kossuth téren a Nemzeti Felemelkedési Mozgalom képviselője. A dokumentumban azt javasolják, hogy a választók gyakoroljanak nyomást a „Gyurcsány Ferencnek asszisztáló parlamentre”, és minden, de legalább 139 képviselő mondjon le, hogy a köztársasági elnök új választásokat írhasson ki. /Fall Sándor: A Kossuth téren folytatódik a békés tüntetés a Gyurcsány-kormány ellen. = Krónika (Kolozsvár), szept. 22./
2006. szeptember 23.
Saját birodalomra tettek szert Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégium bentlakó kisdiákjai a 2006–2007-es tanévre kialakított I–VIII. osztályos bentlakásban. Az Erdélyi Református Egyházkerület egymilliárd régi lejes támogatása egyetlen visszakapott épület renoválását sem fedezte, viszont elégnek bizonyult a Bagolyvár (Ókollégium) emeletének teljes felújítására. Átépítés nem történt, csak a folyosót osztották kétfele. Jelenleg 15 lakója van a Bagolyvárnak s jó részük a mélyszórványból érkezett. Nagylak, Maroscsúcs, Medvés ötödikesei eddig a szomszédos falu román tannyelvű iskolájába jártak. A nyaranta megrendezett szórványtáborban ismerték s szerették meg a kollégiumot. /Takács Ildikó: A kisdiákoké lett a Bagolyvár. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 23./
2006. szeptember 25.
Mintegy 25 ezer ember gyűlt össze szeptember 23-án Budapesten, a Kossuth téren, a miniszterelnök és a kormány távozását követelő tüntetések hatodik napján. Több ismert aktív és volt politikus, ismert személyiség, illetve az elmúlt napok tiltakozó akcióiban vezető szerepet vállaló személy szólt a tömeghez. A felszólalók között volt Schmitt Pál, a Fidesz alelnöke, aki az előző napon elindított fehér mozgalomhoz való csatlakozásra kérte a Kossuth téri demonstrálókat. Tőkés László, Makovecz Imre, Szűrös Mátyás, valamint Pozsgay Imre is szólt a tömeghez. Tőkés László erdélyi református püspök szerint a kormányfőnek semmi erkölcsi alapja nincs elítélni az utcai rendzavarókat. A nép nevében kíván tíz ismert személy követelést átadni Szili Katalinnak, a magyar parlament elnökének – közölte Papp Lajos szívsebész. A követelések között alkotmányozó nemzetgyűlés összehívása és ideiglenes kormány felállítása szerepel. A követeléseket késő este ismertették a Kossuth téren, ahol mintegy 25 ezer ember hallgatta a szónokokat. Felolvasták Böjte Csaba dévai ferences szerzetes üzenetét is. A Kossuth téri tüntetők bejelentették, hogy szeptember 25-től, hétfőtől az egész országra kiterjesztik demonstrációjukat. Magyarország több vidéki városában is volt demonstráció, ahol a kormány és Gyurcsány Ferenc lemondását követelték. /Békésen zajlott a legnépesebb budapesti demonstráció. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./
2006. szeptember 25.
Budapesten a tüntetők fő szervezői petíciót akarnak átadni Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének. Több szónok amnesztiát követelt minden, a budapesti zavargások alatt elfogott embernek. Nem lehet és nem szabad együttműködni azokkal, akik ma vitatják és tagadják a harmadik Magyar Köztársaság demokratikus berendezkedésének alapját – mondta a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Budapesten, az MSZP rendezvényén, amelyen liberális politikusok is jelen voltak. Hozzátette: fogalma sincs, mit keresnek a magyar jobbközép politikusai a Kossuth téren, ahol a szónokok szélsőséges, radikális, alkotmányellenes és idegengyűlölő beszédeket tartanak. Szájer József, a Fidesz európai parlamenti képviselője arra szólította fel a miniszterelnököt, hogy hagyja abba a hazudozást külföldön, ne próbálja belpolitikai célokra használni diplomáciai tárgyalásait. /A magyarországi válság hírei. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 25./
2006. szeptember 25.
Szeptember 22-én, nagy hangerővel robogott be a dévai Szent Ferenc Alapítvány udvarára a Magyarország különböző részeiből érkező 350 motoros. Üdvrivalgással fogadták a gyerekek a szegecses, bőrdzsekis motorosokat. Böjte Csaba szerzetes köszöntötte az immár második alkalommal Dévára érkező motorosokat. Az itteni kisdiákok, tanáraik, nevelőik ajkán, hangszereiken felcsendültek a magyar kultúra gyöngyszemei: népdalok, mondókák, zeneművek, prózarészletek. A nagy sikert arató előadás utolsó dalát, a Honfoglalást már diákok és motorosok együtt énekelték. Azután felcsendültek az ismert gyermek- és felnőtt dalok, mindenki énekelt. A motoros zarándokok komoly adománnyal is meglepték a Szent Ferenc Alapítványt. Közel 3 millió forint gyűlt az adományládába, és sok-sok játékot, ruhát, szemléltetőeszközt tartalmazó csomag került elő a kísérőautókból. De a legnagyobb ajándék még hátra volt. Minden sisakos, bőrdzsekis zarándok mögé egy-egy kisdiák, vagy éppen játékos kedvű felnőtt ült, s rövid motortúrán belekóstoltak a száguldás gyönyörűségébe. Nevelőtanárként dolgozom –, mesélte Bújdosó János, a zarándoklat főszervezője. Az ötlet két évvel ezelőtt született, december 5-e kapcsán. Kerestem a módját annak, hogy úgy fejezhessék ki a határon túli magyarsággal való együttérzésüket, összetartozásukat, hogy ne keveredjen bele politika. Ezért hirdette meg tavaly az egyik legnagyobb példányszámú motoros lapban egy ilyen jellegű zarándoklatot. Tavaly 150-en jöttek, idén már közel 350-en. /Gáspár-Barra Réka: Politikamentes segítségnyújtás. Motoros zarándoklat Déván. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 25./
2006. szeptember 25.
Több mint százfős közönség közel egy órán át állt sorban Nagyváradon Varga Gábor könyvének dedikáltatásáért. Nem véletlenül Nagyváradon volt Varga Gábor Toronyiránt, avagy toborzó léleknagyobbításra /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című könyvének bemutatója. A szerző ugyanis – akit sokan az ország más részében inkább úgy ismernek, mint a Szabványvédelmi Hivatal vezetőjét, mintsem közírót – annak idején Váradon, az Arlusban, péntek esténként az Ady Endre Irodalmi Kör aktív tagjaként, szervezőjeként volt ismert. Így magától értetődő volt, hogy a többnyire 1989 előtt megjelent írásaiból készült válogatáskötetet itt mutassák be. A Mentor igazgatója, Káli Király István visszaemlékezett a Varga Gáborral együtt töltött egyetemi évekre is. „1968-ban, még Temesváron Gábor Tábornokok című drámájából olvastam fel, akkoriban nem értettem azt az időszakot, nem találtam a helyemet, ő igen. Bár fiatalabb két évvel, mint én, tíz évvel idősebb volt már akkor is” – fogalmazott Káli Király. Szilágyi Aladár, a Nagyváradi Ady Társaság elnöke, a könyvben fellelhető, harmincöt évet átfogó negyven írást úgy értékelte: Varga Gábor a szónoki fordulatoktól sem riad vissza, és nem egyszer hangoztatja a kívülállóságát. /Both Abigél: Léleknagyobbítás. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./