Szembesülnünk kell múltunk nehéz pillanataival
Kettős könyvbemutatónak adott otthont péntek délután a nagyváradi Góbé Csárda. Gábor Ferenc köröstárkányi író (a Reggeli Újság állandó, megbecsült szerzője) magánkiadásában megjelent két kötetét – Egy falu, melynek nem látni mását. Köröstárkány monográfiája és Életem viharának emlékére. Köröstárkány fekete húsvétja – dr. Fleisz János történész, egyetemi tanár ismertette.
Az eseményre a Fekete-Körös völgyi településről a szerző barátai, rokonai is eljöttek. Mint elhangzott, utóbbiak anyagi hozzájárulása révén sikerült kiadni e két, tanulságul szolgáló, a ma és a jövő emberének szóló kötetet. Bevezetőként Lajter Márkó középiskolás diák (a család rokona) József Attila Nem, nem, soha! című versét szavalt el, majd házigazdaként a csárda tulajdonosa, Pápay Zoltán köszöntötte a jelenlévőket, kiemelve, mennyire megmozgatja az olvasó szívét e két, lebilincselő stílusban íródott, hiánypótló és hiteles könyv. „Minden könyv megjelenése örömmel tölt el bennünket. Ma már ritka a magánkiadásban megjelent kötet” – fogalmazott Fleisz János, majd mélyrehatóan elemezte az írásokat, amelyek szerinte túlmutatnak a történelmi tudományon, és mint az első könyv címe is utal rá, általános monográfiát tarthatunk a kezünkben. Maga a szerző is vallja, hogy írása inkább szubjektív, saját szemszögből látott, részben általa megélt történések, részben idősebb emberektől hallott és lejegyzett helyszíni korrajz.
Az első könyvből megismerheti az olvasó Köröstárkány gazdaságát, geopolitikai helyzetét, kultúráját, de képet kap az 1919. április 19–21. közötti vérengzésről is, amikor a viszonylag kis faluban 91 embert mészároltak le a románok gyerekektől öregekig. Fleisz János példaként hozta fel, hogy a második világháborúban ehhez képest fele ennyi, pontosan 54 áldozata volt Köröstárkánynak. Arra is kitért, hogy mindehhez a román történetírás másképpen viszonyul. „Ha megpróbáljuk elfeledtetni mindezt, a múltunk lesz szegényebb” – figyelmeztetett a történész, rámutatva, hogy a könyv szembesít minket múltunk nehéz pillanataival. Az Életem viharának emlékére. Köröstárkány fekete húsvétja című kötet a szerző nagyapjának történelmi visszaemlékezése révén a személyes múltat tükrözi, felelevenítve a letűnt korszakokat. Fleisz János hangsúlyozta, hogy még sok hasonló írásra lenne szükség, hogy hiteles képet kapjunk múltunkról, és kötelességünknek tartja e forrásokat, ismereteket feltárni, közkinccsé tenni, hogy azok ne vesszenek el, „ne maradjanak a padláson.”
A szerző megköszönte a támogatást, a kötetek kiadására való ösztönzést, hiszen állítása szerint már tizenöt éve, a köröstárkányi emlékmű készítésekor megszületett e két könyv alapja, az áldozatok hozzátartozóinak emlékeiből összeállított írásait pedig 2006-ban a Reggeli Újság folytatásokban le is közölte. Az irodalmi találkozó a szerző dedikálásával zárult. A könyvek a nagyváradi Illyés Gyula Református Könyvesboltban, egyenként 25 lejért megvásárolhatók.
Sükösd T. Krisztina
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Tőkés egyeztetne, de nincs kivel
Elutasította az RMDSZ Tőkés László EP-képviselő azon kezdeményezését, hogy egyeztetéseket folytassanak a jövő évi európai parlamenti választásokon való együttműködés tárgyában. Biró Zsolt MPP-elnök a fúziót ajánló EMNP-t kosarazta ki.
Tőkés László egyeztetést kezdeményezett az RMDSZ-szel a jövő évi európai parlamenti választáson történő együttműködés érdekében. A 2007-ben függetlenként, 2009-ben pedig az RMDSZ színeiben brüsszeli mandátumot nyerő, volt református püspök pénteki nagyváradi sajtótájékoztatóján bejelentette, kész nekivágni egy újabb megmérettetésnek.
Mint ismeretes, a politikus az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) április végi kolozsvári kongreszszusán még azt mondta, nem kíván indulni a 2014-es EP-választáson, mivel pihenni szeretne. Toró T. Tibor EMNP-elnök akkor úgy vélekedett, mindent meg kell tenni, hogy Tőkés László folytathassa brüszszeli munkáját, és bár a néppárt még nem döntött esetleges indulása mikéntjéről, ha kell, százezer aláírást gyűjt védnöke támogatása érdekében.
Tőkés László pénteken elmondta, négy alternatíva mutatkozik választási részvételére, közülük azonban csak a függetlenként, valamint az RMDSZ-szel való közös indulást nevezte meg. Leszögezte: négy évvel ezelőtt koalíciós megállapodást kötött az általa vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács az RMDSZ-szel, Sógor Csabával és Winkler Gyulával így szereztek mandátumot. Újságírói kérdésre ugyanakkor nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy egy magyarországi politikai alakulat listáján pályázzon újabb európai törvényhozói mandátumra. Az Orbán Viktor kormányfő vezette Fidesz és Tőkés közötti stratégiai partnerség ismeretében ez az alakulat csakis a nagyobbik magyar kormánypárt lehet. „Szégyen lenne, ha a valamennyi román parlamenti párttal jó viszonyt ápoló RMDSZ velünk nem tudna megállapodni" – jegyezte meg Tőkés László.
Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke a Krónika érdeklődésére kijelentette: nem látja értelmét annak, hogy a szövetség összefogjon Tőkés Lászlóval, az erre irányuló tárgyalások számukra nem élveznek prioritást. „Tőkés nem érti meg, hogy a politikában vannak bizonyos szabályok, amiket be kellene tartani. Amikor 2009-ben az RMDSZ-szel közösen bejutott az Európai Parlamentbe, már másnap azon munkálkodott, hogy új pártot hozzon létre" – mondta lapunknak Borbély, egyértelművé téve, hogy az elmúlt évek eseményei után nem kívánnak újabb koalíciót Tőkéssel. „Az RMDSZ-t nem foglalkoztatja az, hogy Tőkés László hogyan folytatja politikai pályafutását" – jelentette ki a szövetség politikai alelnöke.
MPP-s elutasítás a fúzióra
Ezzel egy időben Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke elutasította az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) fúziós ajánlatát és csak a párbeszédkészségét erősítette meg. A Toró T. Tibor EMNP-elnöknek címezett nyílt levelében Biró Zsolt pártjának a szervezeti önállóság megőrzéséről szóló kongresszusi határozatára hivatkozott. „Meggyőződésünk, hogy erdélyi magyar társadalmunk csak akkor válhat ténylegesen autonóm, saját sorsát irányítani képes közösséggé, ha a politikai sokszínűség és a nemzeti érdek közös képviselete egyaránt érvényesül. Ennek jegyében nyitottak vagyunk a párbeszédre minden magyar politikai párttal és szervezettel!" – fogalmazott nyílt levelében Biró Zsolt. Az MPP elnöke ugyanakkor éles hangon bírálta az EMNP fúziós törekvéseit. „Arra kérjük a néppárt vezetőit, hogy lépjenek túl saját árnyékukon, hagyjanak fel a közvélemény folyamatos manipulálásával, a sajtón keresztül történő üzengetéssel, a fúzió alapokat nélkülöző erőltetésével, és amennyiben tényleg szívükön viselik közösségünk sorsát, akkor maszatolás helyett válasszák bátran az őszinte párbeszédet" – jelentette ki Biró Zsolt. Úgy vélte, az EMNP és az MPP meg tudja találni az együttműködésnek azokat a lehetőségeit, amelyek a választások szabadságát és az erős nemzeti érdekképviseletet is biztosítják.
Helyi szinten tárgyal a néppárt
Biró Zsolt nyílt levelére reagálva az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) pénteken közölte, hogy az MPP helyi vezetőivel folytatja a tárgyalásokat a két párt fúziójáról. A néppárt elnöksége által jegyzett közleményben annak írói arra hivatkoznak, hogy a magyar közösség nagy része együttműködést és közös cselekvést vár az erdélyi magyar politikai szereplőktől. „A néppárt számára egyértelmű, hogy a fúzió ellenzésével az MPP egyes vezetői, Biró Zsolt elnökkel az élen homlokegyenest szembemennek a párt tagságának akaratával, hiszen a polgáriak helyi szinten – amint ezt több alkalommal jelezték is –, igenis akarják a nemzeti oldal egyesítését" – állapította meg az EMNP, hozzátéve, hogy helyi és önkormányzati szinten a legtöbb helyen példaértékű az együttműködés a két párt között. A néppárt emlékeztetett: május elején a makfalvi majálison azt ajánlotta az MPP-nek, hogy a két alakulat egyesítse erőit az autonómia ügye érdekében. Akkor a két párt vezetősége arról is megállapodott, hogy egy többfordulós, váltott szervezésű tárgyalássorozat keretében egyeztetnek az egyesülés lehetséges módozatairól. A péntekre tervezett első tárgyalási fordulón azonban Biró Zsolt MPP-elnök nem jelent meg, hanem nyílt levélben tudatta: csakis az együttműködésről kész tárgyalni, a fúzióról nem. Az EMNP ezt azért is sérelmezte, mert nem egy kész fúziós megállapodással akart előállni, hanem csak tárgyalni kívánt az együttműködésről.
Mint ismeretes, az EMNP elnökségének megbízásából Papp Előd alelnök május 4-én, a makfalvi majális alkalmával tett nyilvános ajánlatot a fúzióra. A nyilvános bejelentése után írásban is átadta Biró Zsoltnak az EMNP elnökségének a fúziós tárgyalások elkezdését ajánló határozatát.
A tavalyi önkormányzati választásokon a magyar pártok megyei listáira leadott voksok 85 százalékát az RMDSZ szerezte meg, a fennmaradó 15 százalékon pedig az ellenzékét megtestesítő MPP és EMNP osztozott, megközelítőleg egyenlő arányban. Az MPP-nek hét, az EMNP-nek két polgármesteri tisztséget sikerült megszereznie.
Krónika (Kolozsvár)

Kárpát-medencei összefogás kell a cianidos aranybányászat ellen
Tőkés László erdélyi EP-képviselő kezdeményezésére ma, 2013. június 10-én, Budapesten egy Kárpát-medencei informális találkozó keretében egyeztettek a cianidos technológiával folyó bányászat elleni közös fellépés lehetőségeiről. Mint ismeretes, a verespataki bányaberuházás kapcsán elhíresült ciánalapú aranybányászat nem csupán Erdélyben jelent valós veszélyt a környezetünkre, épített és kulturális örökségünkre, de hasonló tervekről és kezdeményezésekről kapunk híreket Szlovákiából és Ukrajnából is.
A találkozón a leginkább érintett régiók képviselői vettek részt: Körmöcbánya (Felvidék, Szlovákia) polgármesterét, Zuzana Balážovát elkísérte Ľuboš Kürthy, a Kremnica Nad Zlato (kb. „Körmöcbánya többet ér az aranynál”) Polgári Társulás elnöke; Kárpátaljáról a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Beregszászi Városi Szervezetének elnöke, Bocskor László ismertette a Nagymuzsaly melletti aranybánya újranyitásának terve körül kialakult helyzetet; Erdélyből Kovács Csongor, a Zöld Erdély Egyesület, illetve Para Zoltán, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Környezetvédelmi Bizottsága elnökének szakértői anyagaira támaszkodva Király Melinda torockói önkormányzati képviselő, az Erdélyi Magyar Néppárt országos alelnöke a verespataki bányanyitás veszélyeiről számolt be.
A találkozó elején, felvezetésképpen Tőkés László leszögezte: az európai polgárok joga (beleértve az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó Ukrajna állampolgárait is) a tiszta környezethez, a magántulajdonhoz, illetve a víz- és tájvédelem minden gazdasági érdeknél, rövid távú haszonnál előbbre való. Ezt követően az európai érdekérvényesítés nehézségeit és buktatóit foglalta össze. Az erdélyi képviselő emlékeztetett arra, hogy 2010-ben Áder Jánossal, Magyarország jelenlegi elnökével, akkori EP-képviselővel közösen a cianidos bányászat európai betiltását követelő határozatot nyújtottak be, amelyet az Európai Parlament majdhogynem egyöntetűen elfogadott. Ám a határozatnak kevés foganatja volt: az Európai Bizottság illetékesei minden további nélkül lesöpörték a témát az asztalról, és az azt követő sorozatos intervencióknak sem lett foganatjuk.
Pedig a veszély igen nagy, hívták fel a figyelmet a cianidos bányászat veszélyeinek kitett térségek képviselői, – a teljesség igénye nélkül – a következőkre hívva fel a figyelmet: a környezetvédelmi károk mellett a körmöcbányaiak példának okáért attól félnek, hogy a bányanyitás tönkreteszi a kis- és középvállalatokat, illetve a turizmusra épülő gazdaságukat. Megjegyzésre méltó, hogy Szlovákiából Körmöcbánya nyerte el Biodiverzitás Fővárosa címet, az uniós tagállamok környezetvédelmi és területfejlesztési szervezetei által meghirdetett versenyen. Az egymással vetélkedő, homályos hátterű külföldi cégek kapzsi önérdekének esne áldozatául a környék és a város, a Garam és a Duna vizének esetleges szennyezéséről nem is beszélve.
A Beregszászi járásban található Nagymuzsaly lakói viszont testközelből már elszenvedhették a felelőtlen bányanyitás következményeit: az 1996-tól kezdődött és 2006-ban – csődhelyzet miatt – leállt, két szakaszban megvalósított bányászat a keleti vadkapitalizmus összes jegyét magán viselte. Bocskor László beszámolója szerint 1996-tól a bányától 1300 kilométerre lévő Dnyeper mellé hordták az üledékanyagot – nyitott teherautókon! –, 2003 óta pedig a szennyeződésekkel terhelt hulladékanyagot mindenfajta védelem nélkül tárolják Beregszász és vidékének kiváló mezőgazdasági területén.
Király Melinda a verespataki bányanyitás legújabb fejleményeiről tájékoztatta a beszélgetés résztvevőit, és a tavalyi választási kampány időszakában megszervezett népszavazásra hívta fel a figyelmet, amely a térség lakossága körében kifejtett hazugságpropaganda ellenére érvénytelenül végződött.
Az informális és tájékozódó jellegű találkozó végén a felek megegyeztek a folytatásban: túl azon, hogy mandátumot adtak Tőkés Lászlónak ügyeik európai parlamenti képviseletére, közös cselekvési terv is körvonalazódott. Első lépésként mindhárom településre ellátogatnak, hogy a helyszínen tájékozódjanak a fennálló állapotokról. Hasonlóképpen folyamatosan tájékoztatják egymást a fejleményekről.
Abból a felismerésből kiindulva, hogy csak az ügy nemzetköziesítése révén nyílik esélyük a sikerre, az erdélyi képviselő szervezésében az ősz folyamán nyilvános közmeghallgatás keretében tárják elő problémáikat az Európai Parlamentben, ezzel együtt pedig Janez Potočnik környezetvédelmi biztossal is találkozót szerveznek, és közös memorandumban fordulnak José Manuel Barrosóhoz, az Európai Bizottság elnökéhez.
A találkozó alkalmával újból bebizonyosodott, hogy ellentétek által megosztott európai országainkat és polgárainkat sokkal több közös érdek – és érték – kapcsolja össze, mint amennyi elválasztja egymástól őket.
Budapest, 2013. június 10.
Tőkés László EP-képviselő Sajtóirodája

A marosvásárhelyi magyar orvosképzésért tüntet Bukarestben az RMOGYKE
A Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület egy hónapos tüntetéssorozata június 15-én Bukarestben csendes felvonulással ér véget. A szervezet ezzel a tiltakozással is a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) román vezetőségének a magyar oktatással kapcsolatos diszkriminatív intézkedései miatt tiltakozik.
„A szombati akcióval arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy ha az egyetem magyar tagozatának akkreditálása elmarad, október 1-től nem alakulhat meg az önálló magyar tagozat a MOGYE-n” – nyilatkozta a Népújságnak dr. Kincses-Ajtay Mária, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület elnöke, akivel a június 15-én sorra kerülő tiltakozó megmozdulás kapcsán beszélgettünk.
– Májusban kezdte el az RMOGYKE az újabb tüntetéssorozatot, ezúttal Bukarestben, különböző kormányépületek előtt tiltakozva a MOGYE magyar tagozatának helyzete miatt. Miért volt erre szükség, és történt-e előrelépés az ügyben? – Az RMOGYKE azért folyamodott újabb tüntetéssorozathoz, mert azt tapasztaltuk, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a magyar oktatás ügyében nem történnek pozitív lépések, nincsen semmiféle pozitív elmozdulás.
A legutóbbi nagy csapást azzal mérték a magyar oktatásra, hogy a román vezetőség beküldte az ARACIS akkreditáló bizottsághoz azt az akkreditációs dokumentációt, amelynek értelmében csak a román tagozatot – és tulajdonképpen a mai diszkriminatív helyzetet – akarják törvényesíteni. Ha ez az akkreditáció így megtörténik, akkor évekre előre a magyar oktatásnak semmiféle fejlődési lehetősége nem lesz. Ezt tudatosította nemrég az egyetem jelenlegi magyar vezetősége egy sajtótájékoztatón, amelyen részletesen beszámolt arról, hogy milyen diszkriminatív intézkedések történtek a magyar helyek betöltése, a versenyvizsgák és egyáltalán, az érvényben levő tanügyi törvény chartába való beiktatása kapcsán. Ezek olyan intézkedések, amelyek azt jelzik, hogy szándékukban sincs a magyar oktatás jogainak helyreállítása érdekében eljárni.
Ezért folyamodott az RMOGYKE a tiltakozó megmozdulásokhoz, utcai tüntetésekhez. Civil szervezetként lehetőségünk van szélesebb és kissé erélyesebb eszközökkel élni, és úgy gondoljuk, hogy ezek nem a magyar vezetőség ellenében, hanem mellettük, a magyar vezetőség támogatásáért történnek, a figyelem felkeltése, annak tudatosítása érdekében, hogy a MOGYE-n a magyar oktatás súlyos helyzetbe jutott. Ez az erélyes fellépés az, amit a magyar vezetők talán még nem tehetnek meg, de sajnos, készülődniük kell nekik is erre. Az RMOGYKE tiltakozássorozata már a tavaly nyáron elkezdődött egyéni tüntetésekkel, ősszel pedig a tanügyminisztérium előtt háromhetes tüntetéssorozat zajlott. Úgy gondolom, ennek hatására történt, hogy Victor Ponta miniszterelnök és az akkori tanügyminiszter asszony személyesen eljött Marosvásárhelyre tájékozódni, megpróbálták mediálni a dolgot, és sikerült is egy hétpontos egyezséget aláíratni román és magyar egyetemi oktatókkal.
– Akkor viszonylag mindenki elégedetten nyugtázta azt a hétpontos egyezséget, amely alapján úgy tűnt, elkezdődhet a MOGYE-n a magyar oktatás, a magyar tagozat helyzetének rendezése, a tanügyi törvény értelmében.
– A hétpontos megállapodás először is nagyon nagy visszalépés volt a tanügyi törvényhez viszonyítva, ennek szellemétől oly mértékben eltért, hogy nem lett volna szabad elfogadni magyar részről, de román részről még ezt sem tartották be! A téli versenyvizsgák alkalmával kiderült, hogy még durvább a helyzet, a beígért helyeknek még az egyharmadát sem adták meg a magyar tagozatnak. Olyan tanszékek is vannak – és most már dr. Szabó Béla professzor úr nyíltan elmondta, ami nagyon értékelendő –, hogy hány állásból hányat nem voltak hajlandók betölteni, mert nem engedték az illető jelöltet versenyvizsgázni, a dossziéjával kekeckedtek, nem ismerték el a Pécsen megkezdett doktorátusát stb.
Legutóbb arra vetemedtek, hogy az ARACIS-tól, az egyetemeket akkreditáló bizottságtól olyan papírt csikartak ki, miszerint az ARACIS írásban rögzítette, hogy nem is lehet magyar gyakorlatokat tartani, mivel az orvostanhallgatóknak a pácienssel románul kell kommunikálniuk, még ha a páciens magyar nemzetiségű is. Tehát az orvos–beteg kommunikációban, akármilyen nemzetiségű az orvos, illetve a beteg, csak a román nyelvet szabad használni, ami elképesztő álláspont, és teljesen aláássa a magyar nyelvű gyakorlati képzés létrehozását. Márpedig ha magyar gyakorlat nincs, akkor magyar egyetemi tanársegéd sincs, és akkor magyar egyetemi tanár sem lesz, és végeredményben a magyar oktatás jövője meg van pecsételve a MOGYE-n. Az RMOGYKE január folyamán a versenyvizsgák tisztaságáért állt ki, és sajnos igazunk lett, pedig az egyetem magyar vezetősége akkor úgymond megrótt, arra hivatkozva, hogy nem jól időzítettük a tüntetést.
– A június 15-re tervezett tüntetést jól időzítették? A MOGYE magyar vezetői ugyanis azt nyilatkozták, intézményesen nem csatlakoznak a tiltakozáshoz, de hangsúlyozták, magánemberként bármely egyetemi oktató vagy hallgató részt vehet a felvonuláson. Hogyan viszonyul az akcióhoz az RMDSZ?
– A mostani tüntetéssorozatunk Bukarestben június 15-én zárul egy csendes felvonulással a Sajtópalotától a Diadalíven át a Parlamentig, amelynek ismét figyelemfelkeltő a célja. Azt szeretnénk jelezni, hogy ha nem akkreditálják most a magyar tagozatot, ha a MOGYE akkreditációja a román vezetők szándéka szerint történik, akkor október 1-től nyilvánvalóan nem indulhat meg a magyar oktatás, mert ez a jövő tanévre vonatkozó szabályzat. A marosvásárhelyi magyar oktatók intézményesen nem kívánnak csatlakozni a tüntetéshez, de nem is ítélték el az akciót. Álláspontjukat, mely szerint vizsgaszesszió van, elfogadom, de ez nem tart vissza minket. Mindenképpen felszínen kell tartani a problémát, hiszen nagyon jó „altatás” következik: szesszió van, majd jön a nyári periódus, mindenki elmegy szabadságra, és októberig mindent el lehet intézni suba alatt. Nagyon fontosnak tartom, hogy ilyen vagy olyan formában, de folytatódjanak ezek az akciók.
Több autóbusszal szállítanánk a fővárosba a diákságot, de polgári résztvevőket, sőt középiskolai tanárokat is, ha hajlandók csatlakozni. Sajnos, ahelyett, hogy az RMDSZ legalább elvi-erkölcsi támogatást adna, mérhetetlen közömbösséget tapasztalunk, többek között a kérésünket, hogy a kongresszus kiemelten tárgyalja az egyetem ügyét, elutasították, sőt, egyesek egészen komiszul utasították el, de reméljük, nem jutnak el odáig, hogy különböző megfélemlítési akciókhoz folyamodjanak. Szervezetünk az utcai tüntetések mellett kemény jogi csatát is vív. Az egyetem szenátusa ellen indított pert elsőfokon elvesztettük, de három hónapja nincs írásos indoklás, és amíg ezt nem kapjuk meg, nem tudunk fellebbezni.
Következhet tehát még egy fellebbezési szakasz a perben. Ami az ARACIS bizottság által kiadott diszkriminatív okmányt illeti, ez ellen a Diszkriminációellenes Tanácshoz beadványt juttattunk el, amelyben kérjük, vizsgálja ki e hátrányosan megkülönböztető rendelkezést, hiszen ilyen nem születhet ebben az országban, ahol az alkotmány szavatolja a betegek jogait, érvényben van a betegjogi törvény, nem beszélve az anyanyelvhasználatra vonatkozó nemzetközi egyezményekről. Antalfi Imola e-nepujsag.ro
Erdély.ma

Megvétózott alaptörvény? (Alkotmánymódosítási tervek)
Az alkotmánymódosító bizottság egy sor módosító javaslatot fogadott el tegnap, amelyek Románia elnökére, illetve a parlament és a kormány működésére vonatkoznak. Így többek között az államfő mandátuma ismét négyéves lenne, a kormány egy ülésszakban csak egyszer, egyetlen tervezetért vállalhatna felelősséget, a parlament pedig három módon is feloszlathatná önmagát. Az alkotmánymódosítási terveket, beleértve a régiósítást is, bírálta Traian Băsescu.
Az államfő szerint értelmetlen az alkotmánymódosítás, ha nem veszik figyelembe a 2009-es népszavazást. Hogy ezt épp az alkotmánybírák tegnapi beiktatásán jelentette be, elemzők szerint azt jelenti, Băsescu az alkotmánybírósághoz fordul az új alaptörvénnyel kapcsolatban. A Nemzeti Liberális Párt (NLP) javaslatára fogadta el az alkotmánymódosító bizottság azt, hogy az államfő mandátuma ismét négy évre szóljon, valamint azt is, hogy Románia elnöke „a román államot képviseli, és a nemzeti függetlenség, az ország egységének és területi integritásának a szavatolója”. Az NLP ugyanakkor visszavonta azt a javaslatát, amely előírta volna, hogy „mandátuma lejárta után a volt államelnök nem lehet tagja egyetlen politikai pártnak sem, nem jelöltetheti magát a választásokon, és nem tölthet be köztisztségeket”. A bizottság elfogadta az alkotmány 85. szakaszát kiegészítő javaslatot, amely előírja, hogy „Románia elnöke nem utasíthatja vissza a kormányfő javaslatát a kormány valamely tagjának a leváltását vagy kinevezését illetően”. Az államfő hatáskörét csorbító másik javaslatot a Szociáldemokrata Párt terjesztette be. Ez eltörölte volna az alkotmány jelenlegi előírását, mely szerint az államfő részt vehet a kormányüléseken, és elnökölhet azokon. Az indítányt elutasította a bizottság. A kormány működésére vonatkozik az az SZDP által beterjesztett, a bizottság által elfogadott javaslat, amely előírja, hogy egy parlamenti ülésszakban a kormány csak egyszer vállalhat felelősséget a képviselőház és a szenátus együttes ülésén egy programért, egy általános politikai nyilatkozatért vagy egy törvénytervezetért, a törvénykönyvek kivételével. A bizalmatlansági indítványokra vonatkozóan a bizottság elfogadta azt a módosító javaslatot, amely előírja, hogy a kormány leváltására irányuló eljárás kezdeményezőinek kormányfőjelöltet is javasolniuk kell az indítvány benyújtásakor. A parlament feloszlatására három javaslatot fogadott el a bizottság: a két házelnök és a pártok, szövetségek vagy parlamenti alakulatok elnökeinek a konzultálása nyomán az államfő feloszlathatja a parlamentet, ha az az első felkérést követően 30 napon belül nem szavazott bizalmat a kormánynak, és legalább egyszer elutasította a bizalmi szavazásra való felkérést. Új rendelkezés lenne, mely szerint az államfő feloszlathatja a parlamentet, ha mindkét ház tagjainak kétharmada megszavazza az erre irányuló határozatot. Harmadik variáns a parlament feloszlatására, ha az államfő menesztésére irányuló javaslatot elutasítják. Tegnap, az új alkotmánybírák beiktatásán Traian Băsescu értelmetlennek nevezte az alkotmánymódosítást, ha az nem veszi figyelembe a 2009-es népszavazást, azaz az egykamarás törvényhozásra való átállást, Băsescu szerint ugyanis éppen a népszavazás szolgáltat jogalapot az alkotmánymódosításra. Az alkotmánymódosítást előkészítő parlamenti bizottság a múlt héten elvetette az egykamarás törvényhozásra való átállást, a Szociál-Liberális Szövetség képviselői arra hivatkoztak, a 2009-es referendum konzultatív jellegű volt. Băsescu viszont kijelentette, nem hagyja annyiban a dolgot, hanem „méltóságteljesen és az alkotmány szellemében” fog reagálni, ha a parlament olyan alkotmánymódosítást fogad el, amely nem veszi figyelme a 2009-es népszavazás eredményét. Elemzők szerint Băsescu az alkotmánybírósághoz fordulhat ez ügyben, így tegnapi beiktatásukon tulajdonképpen már jelezte is az új alkotmánybíráknak, hogy mivel fogja megkeresni őket. Az alkotmánymódosítással kapcsolatban az államfő azt is kifogásolta, hogy a szövegező bizottság túl sok részletkérdést akar szabályozni, így fennáll a veszélye, hogy az új alaptörvény ellehetetleníti az állam működését. Băsescu a régiók kialakításának tervét is bírálta, amely szerinte nem egyszerűsíti le az államirányítást, hanem növeli a bürokráciát.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Soha nem tapasztalt árvizek
Nehezebb napok várhatók Magyarországon
A következő napokban még nehezebb lesz a helyzet az árvízi védekezésben a magyar belügyminiszter szavai szerint. Pintér Sándor hétfőn a parlamentben arra kérte a védekezésben résztvevőket, hogy "ne fáradjanak, figyelmük ne csökkenjen".
A tárcavezető napirend előtti felszólalásában úgy fogalmazott, csak az együttműködés és az összefogás vezethet sikerre. Hangsúlyozta: van egység és összefogás, hiszen összefogott minden állampolgár, a hivatásosok, az önkéntesek, a parlamenti pártok és a média is.
Kiemelte, hogy eddig egyetlen ember sem halt meg, vagy tűnt el az árvíz miatt. Azt mondta, 1315 embert kellett kitelepíteni. Jelenleg 802 kilométeren zajlik árvízi védekezés, ebből 191 kilométeren rendkívüli, 176 kilométeren pedig harmadfokú; 86 helyszínen folyik a védekezés központi irányítás alatt. Az árhullám ezekben az órákban hagyja el Budapestet – ismertette a belügyminiszter.
Emlékeztetett: a rendkívüli időjárás hatására soha nem látott és nem tapasztalt árhullám vonul le a Dunán. A szomszédos országok adatai alapján június 4-én hirdetett veszélyhelyzetet a kormány. A miniszterelnök és a katasztrófavédelem vezetője a helyszínen, a honvédelmi miniszter a honvédség köreiben, a belügyminiszter pedig a központi irányításban veszi ki a részét a védekezésből.
Jelenleg 15 ezren dolgoznak a gátakon, ebből 3400 rendvédelmi dolgozó, 7700 honvédségi alkalmazott. A belügyminiszter külön megköszönte a katasztrófavédelmi dolgozók, a tűzoltók, a rendőrök, a Terrorelhárítási Központ munkatársai, a polgárőrök, a büntetés- végrehajtási dolgozók, illetve az elítéltek segítségét. Kiemelte a honvédségi helikopterek tevékenységét, amely nélkül szavai szerint "nem lehetett volna megmenteni" Győrújfalut és a Szigetközt.
Riasztás zivatarok miatt
Tegnap délután a közeledő vihar miatt a veszélyhelyzet-kezelési központ úgy döntött, valamennyi civil és önkéntes szüntesse be a munkát a gátakon. A hivatásos állománynak csak az a része maradhat, amelynek megfelelő védőfelszerelése van – tájékoztatta a belügyminiszter főtanácsadója hétfő délután az MTI-t.
A heves zivatarok miatt az éjfélig szóló figyelmeztető előrejelzés szerint Győr-Moson-Sopron és Vas megyében elsőfokú, az ország többi területén másodfokú a riasztás. Emellett a várható felhőszakadás miatt az egész országban elsőfokú figyelmeztetést adtak ki.
Estig a zivatarokat jégeső, viharos, óránkénti 60-80 kilométeres szél és felhőszakadás kísérheti. Esetenként 30 milliméternél több eső is hullhat – írták. Olyan heves zivatarra is számítani lehet, amelyet 90 kilométer/órás szél és jégeső kísérhet.
Románia kész segítséget nyújtani
Közben Bukarestben Victor Ponta miniszterelnök bejelentette, hogy szükség esetén Románia kész segítséget nyújtani Magyarországnak az árvízzel kapcsolatos gondok kezelésében.
Victor Ponta az árvízveszély miatt összehívott országos irányító törzs hétfői ülésén arra kérte a katasztrófavédelemben illetékes Radu Stroe belügyminisztert, érdeklődjön magyar kollégájánál, hogy szüksége van-e Magyarországnak valamilyen segítségre. "Nem vagyunk mi a leggazdagabb ország, de úgy látom, a nyugati országrészt nem fenyegeti veszély, úgyhogy az ottani erőinkkel a szomszédaink segítségére lehetünk" – mondta a román kormányfő.
A román vízügyi hatóság vezetője beszámolt arról, hogy a Duna jelenleg másodpercenként 8500 köbméteres hozammal éri el Romániát, míg a sokéves júniusi átlag 6400 köbméter. A tetőzést péntekre várják másodpercenként 10500 köbméterrel, ami jelentősen elmarad az egy hónapja mért 11900 köbméteres értéktől, így a Duna romániai szakaszán nem számítanak különösebb gondokra.
Rekordáradások Csehországban és az Elba németországi szakaszán
Közép- és Észak-Csehországban újabb több száz családi házat öntött el a víz hétfőre virradóra, miután a kiadós esőzések következtében megáradt számos kisebb folyó és patak. Az Elba németországi szakaszán, Magdeburgtól északra egy 50 méter hosszú részen beszakadt a gát, több települést azonnal ki kellett telepíteni.
Csehországban tizenegyre emelkedett az idei árvíz halálos áldozatainak száma. Négy embert továbbra is eltűntként keresnek a hatóságok – jelentette be Martin Cervícek országos rendőrfőkapitány a központi válságstáb hétfői ülése után Prágában.
A cseh közszolgálati hírtelevízió tegnap kora reggeli jelentése szerint a közép-csehországi Kladno és Melník, az észak-csehországi Louny, valamint a dél-csehországi Cesky Krumlov és Tábor környékén a helyi patakok kerteket, házakat, pincéket, gazdasági ingatlanokat öntöttek el. Prágában az esőzések miatt vasárnap este néhány órára több utca került víz alá, mert a csatornák nem képesek több csapadékot befogadni. A víz számos pincét, egy mozit, iskolát és benzinkutat is elöntött, és újabb közlekedési gondokat okozott.
Az Elba németországi szakaszán sorra megdőlnek a vízállásrekordok, ahogy vonul az árhullám észak felé. Ugyanakkor Magdeburgban, a kelet- németországi Szász-Anhalt tartomány fővárosában a vízállás hétfő reggelre több mint 20 centiméterrel csökkent a vasárnap elért 748 centiméteres történelmi csúcshoz képest. A várostól északra, Stendal járásban éjjel egy 50 méter hosszú szakaszon beszakadt a gát, több települést azonnal ki kellett telepíteni. A tartományban 44 ezer embernek kellett elhagynia az otthonát. A Magdeburgtól csaknem 120 kilométerre fekvő alsó-szászországi Hitzackernél is minden korábbinál magasabbra, 800 centiméter fölé emelkedett az Elba vízállása, a mintegy 150 kilométerre fekvő schleswig-holsteini Lauenburgban pedig elkezdték az óváros evakuálását.
Népújság (Marosvásárhely)

A görögországi törökökkel tanácskozott az RMDSZ- küldöttség
A görögországi nyugat-trákiai török kisebbség képviselőivel, a Barátság, Egyenlőség és Béke Pártjának elnökével, Mustafa Ali Cavusszal, Kelet-Makedónia és Trákia régió kormányzójával, Aristides Giannukidisszel, a görögországi Xanti és Komotini városok választott muftijával, Ahmet Metével és Ibrahim Seriffel, valamint a görög Radikális Baloldali Koalíció (SYRIZA) török nemzetiségű képviselőjével, Ayhan Karayusuffal találkozott a hétvégén Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke és Vincze Loránt, a nemzetközi kapcsolatokért felelős titkár a görögországi Komotini városában.
A találkozók fő célja – amelyeken Jan Diedrichsen, a FUEN igazgatója is részt vett – az Európai Polgári Kezdeményezés (EPK) részleteinek és folyamatának ismertetése volt, hiszen az indítványt az egyetlen görögországi török nemzetiségű politikai alakulat, a Barátság, Egyenlőség és Béke Pártja (DEB) is támogatja. A találkozók során az RMDSZ küldöttsége részletesen tájékozódott a görögországi török kisebbség helyzetéről.
Mustafa Ali Cavus, a DEB elnöke a találkozón a görögországi nyugat-trákiai török kisebbség problémáit, kihívásait ismertette. "Az 1991-ben alapított párt nagyon aktív volt a ’90-es években, de sajnos olyan antidemokratikus választási rendszer van érvényben, főleg ha a 3%-os választási küszöbre gondolunk, amely teljesen ellehetetleníti, hogy induljunk a választásokon. A görög állam szisztematikusan hátrányos megkülönböztetéssel sújtja kisebbségi csoportunkat, nem nevezhetjük magunkat török kisebbségnek se, a görög többség következetesen úgy utal ránk, mint »muszlim vallási kisebbségre«" – magyarázta Cavus. Hozzátette, 2010-ben ismét aktiválták a pártot, és sikerült 5500 új tagot beszervezni. "Sajnos a lakosságnak mi így is csak az 1%-át tesszük ki, tehát a 3%-os küszöb elérése lehetetlen. Nyelvi, oktatási és vallási problémákkal küzdünk évek óta, és a megoldás még mindig nagyon távolinak tűnik. A görög hatóságok nem engedélyezik nyelvünk használatát, sem a hivatalos ügyekben, sem az óvodákban, iskolákban, másrészt pedig a török vallási vezetőket, a muftikat a görög állam önkényesen nevezi ki, a kisebbség véleményének figyelembevétele nélkül" – mondta el a DEB elnöke, hozzátéve, mindezeket figyelembe véve ki lehet jelenteni, hogy a nyugat-trákiai török kisebbség a leghátrányosabb helyzetben lévő európai kisebbség.
Fehim Ahmet, a Komotini választott mufti helyettese a romániai küldöttségnek elmondta: azt szeretnék, ha a görög állam elismerné és támogatná a török kisebbségi közösséget, és azt is, hogy a nemzetközi szervezetek nyomást gyakoroljanak a görög államra, hogy legalább a közösséget vezető vallási vezetőket ismerje el az állam. "Komotini tartományában két mufti van: egyiket az állam nevezte ki, a másikat a helyi közösség választotta meg, amely el is tartja őt. A kinevezett mufti házasságkötésekkel, illetve válásokkal foglalkozik, mert az általunk választott vallási vezetőknek nincs erre engedélyük" – magyarázta Ahmet, hozzátéve, a két mufti között semmilyen kommunikációs kapcsolat nem létezik, ami nyilván csak mélyíti a problémákat.
Ayhan Karayusuf, a görög Radikális Baloldali Koalíció (SYRIZA) török nemzetiségű képviselője elmondta: szerinte azzal, hogy a nyugat-trákiai törökök még csak nem is nevezhetik magukat etnikai közösségnek, hanem csak vallási kisebbségnek, mindent elmond a helyzetükről. "A politikai problémákat az is mélyíti, hogy Komotiniben a török és a görög közösség teljesen párhuzamos életet él, nincsenek közös ünnepeik, közös pontjaik, amelyek összeköthetik őket, tehát az emberek mentalitásának megváltoztatása kellene az első lépés legyen" – fogalmazott Karayusuf.
A történelmi kisebbségek uniós érdekvédelmet érdemelnek
Borbély László hangsúlyozta: nem gondolta volna, hogy ezt kell mondania, de a hallottak alapján ki kell jelentenie, hogy a görög állam egyes intézkedései alapvető kisebbségi és vallási jogokat sértenek, ami számára azért is meghökkentő, mert az iskolában a demokráciáról tanulva mindig Görögország példája lebegett a szemük előtt. "Itt van a demokrácia bölcsője, mi pedig mint történelmi kisebbségek nem hagyhatjuk, hogy leseperjenek minket az asztalról. Mi nem költöztünk az idők során egyik országból át egy másikba, hanem a határok változtak a fejünk fölött. Azt kell megértessük a többségi nemzetekkel, hogy egy kisebbség értéket és nem ellenséget jelent az ország számára, hogy a nyelvi és a kulturális sokszínűség erősít egy államot, nem pedig megoszt" – hangsúlyozta az alelnök.
Elmondta, a romániai magyarság is átélt hasonló időket a kommunizmus ideje alatt, és ezekből az egyetlen kiút az összefogás. "Mind európai uniós országoknak, mind Romániának és Görögországnak többet kell tennie a jövőben kisebbségei helyzetének rendezésére. El kell ismernünk, hogy 23 év után a romániai magyarságnak fontos jogokat sikerült kivívnia, részben nemzetközi nyomásra, de alapjában a folytonos politikai párbeszédnek köszönhetően. Ez alatt az idő alatt több politikai párttal is kormányon voltunk, vannak magyar iskoláink, egyetemeinken közel 12 ezer magyar diák saját anyanyelvén tanul, de még nagyon sok kisebbségi kérésnek kell eleget tegyen a román állam" – fogalmazott a szövetség alelnöke. Hozzátette, a polgári kezdeményezés a bizonyítéka annak, hogy az európai kisebbségek nincsenek magukra hagyva, a látogatásukkal pedig szolidaritásukról biztosítják a Barátság, Egyenlőség és Béke Pártját, amely június 19–23. között a FUEN- kongresszuson Dél-Tirolban a FUEN-család teljes jogú tagja lesz.
Délután a nyugat-trákiai török kisebbség konzultatív tanácsának tagjaival Vincze Loránt ismertette az európai polgári kezdeményezés, illetve a kezdeményező bizottság megalakulásának folyamatát. "Sok közösségben ismertettem az elmúlt két évben a kezdeményezésünket, de a görögországi törökök helyzete kétségtelenül a legnehezebb és a legnyomasztóbb mindenek között. Az Európai Unió az újonnan csatlakozott államoktól megkövetelte kisebbségi kritériumok teljesítését, miközben Görögország, egy régi tagállam elnyomja a saját kisebbségét, el sem ismeri létét. Az Önök közössége bennem erős támaszra és érdekeik képviselőjére lelt" – fogalmazott az RMDSZ külügyi titkára.
Népújság (Marosvásárhely)

Politikafüggő a regionalizáció
Tegnap a BBTE Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézete, valamint a Magyar Földrajzi Intézet konferenciát és kerekasztal-beszélgetést rendezett Kolozsváron a szociológus diákok magyar nyelvű mesteri programja keretében, amelyen tanárok, kutatók és egyetemisták vettek részt. Témája a településfejlesztés és a regionális fejlődés volt, különös tekintettel a régióhatárok és a városfejlődés dinamikájának változásaira.
A tizenhat előadás között Benedek Tibor egyetemi tanár a regionalizáció időszerű problémáit taglalta. Veres Valér, a Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézet igazgatója a Magyarországon és Erdélyben tapasztalható regionális rétegződési és jövedelmi különbségekről értekezett. Urbanizáció és iskolázottság tekintetében az erdélyi magyarság alulmaradt, de a két ország régióinak életszínvonala közeledett egymáshoz. Lapunk kérdésére, hogy a bukaresti hatalom figyelembe veszi-e a szociológia véleményét, amikor az ország újrafelosztásán ügyködik, a szakember nemleges választ adott.
Szabadság (Kolozsvár)

Budapest túlélte a tetőzést
Stabilak a fő árvízi védvonalak Budapest alatt – jelentette ki Orbán Viktor hétfőn, azután, hogy a fővárosban levonult az árhullám, és 891 centiméteres rekordértéken tetőzött a Duna vízszintje, majd beindult a lassú apadás.
A kormányfő közölte, az árvízi védekezésben megkezdődik a súlypontáthelyezés, a fő erőket mostantól a Budapest alatti Duna-szakaszra összpontosítják, ahol ugyancsak magasabb lesz a vízállás, mint az eddig mért legnagyobb szint. „A fővárostól délre hosszú folyószakaszon kell védekezni, ezért az erők ésszerű beosztása a kulcskérdés. A déli dunai területek megvédése is óriási feladat, és továbbra is az a parancs van érvényben, hogy gátat nem adunk fel" – közölte a miniszterelnök a budapesti Római-parton rendezett reggeli sajtótájékoztatóján.A kormány nem sokkal később tizenkét, a fővárostól délre fekvő Duna menti járásra hirdetett ki veszélyhelyzetet.
Közben Pintér Sándor belügyminiszter a parlamentben arra kérte a védekezésben résztvevőket, hogy „ne fáradjanak, figyelmük ne csökkenjen", mert a következő napokban még nehezebb lesz a helyzet az árvízi védekezésben. Felszólalásában a tárcavezető méltatta, hogy az árhullám közepette összefogott minden állampolgár, a hivatásosak, az önkéntesek, a parlamenti pártok és a média is. Kiemelte, eddig egyetlen ember sem halt meg vagy tűnt el az árvíz miatt, és 1315 embert kellett kitelepíteni. Jelenleg 802 kilométeren, 86 magyarországi helyen zajlik árvízi védekezés, ebből 191 kilométeren rendkívüli, 176 kilométeren pedig harmadfokú. Pintér elmondta: 40-43 centivel magasabban tetőzött a Duna, mint a valaha volt legmagasabb vízszint, ennek ellenére fő védmű nem szakadt át. Közlése szerint a legnehezebb, a helyzet Győrújfalunál volt, illetve Pilismarótnál jelenleg is az, ahol mozog az ideiglenes gát. Hozzátette, jelenleg 15 ezren dolgoznak a gátakon, ebből 3400 rendvédelmi dolgozó, 7700 honvédségi alkalmazott.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője országgyűlési felszólalásában úgy értékelte, Magyarország példát mutatott összefogásból, bátorságból és szervezettségből. „Olyanok dolgoztak együtt a gátakon, akik máskor egymás köszönését sem fogadják" – fogalmazott a politikus. Közben a Duna teljes szakaszára riasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat a heves zivatarok, illetve felhőszakadás miatt. Ennek következtében a veszélyhelyzet-kezelési központ úgy döntött, valamennyi civilnek és önkéntesnek be kell szüntetnie a munkát a gátakon, és a hivatásos állománynak csak az a része maradhat, amelynek megfelelő védőfelszerelése van. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere közölte, az árvíz elleni védekezés segítésére nyitott nemzeti összefogás számlájára összesen 133,3 millió forintnyi felajánlás érkezett tegnap délig a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanácshoz. Az Erdélyi Református Egyházkerület elnöksége ugyanakkor felkérte az egyházközségek elöljáróit, szervezzenek adakozást a gyülekezetekben az anyaországi lakosság megsegítésére. A magyarországi református egyház zsinatának döntésével összhangban a június 16-i istentiszteleti perselypénzzel támogatják az árvíz okozta károk orvoslását.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Házifeladattal küldte haza Merkel Berlinből Pontát
A német gazdaság számára fontos, hogy Romániában érvényesüljenek a jogállamiság elvei, és harcoljanak a korrupció ellen - mondta a német kancellár hétfőn Berlinben a román miniszterelnökkel folytatott megbeszélése előtt.
Angela Merkel munkavacsorán fogadta Victor Pontát, személyében 2006 óta az első román kormányfőt, aki hivatalos látogatást tett a német fővárosban. A megbeszélés előtti sajtónyilatkozatában a kancellár kiemelte, hogy a német-román gazdasági kapcsolatokban rejlő lehetőségek kiaknázásához szükség van a jogállamiságra, az átláthatóságra és az igazságszolgáltatás hatékonyságának biztosítására.
Victor Ponta hangsúlyozta: az utóbbi évek gazdasági és politikai válsága után Románia helyzete megszilárdult, és az ország erre a stabilitásra építve továbbra is Németország stratégiai partnere kíván lenni. A stabil és erős Románia fontos partner lehet Németország és az Európai Unió számára a közösség keleti határának mentén - mondta a román kormányfő, hozzátéve, a kormány kedvező és kiszámítható feltételeket teremt a működőtőke-befektetések ösztönzéséhez.
Victor Ponta kétnapos németországi látogatása első napján részt vett a legnagyobb német pénzintézet, a Deutsche Bank romániai befektetési lehetőségekkel foglalkozó fórumán, amelyen hangsúlyozta, hogy az infrastruktúra fejlesztése a legnagyobb kihívás Romániában, a legnagyobb gond pedig az, hogy az ország kevés uniós támogatást tud lehívni.
Ugyanakkor az államháztartási hiány és a munkanélküliség alacsony, a munkaerő jól képzett, a gazdaság növekedik, a politikai helyzet stabil, az ország földrajzi fekvése pedig kedvező, hiszen olyan feltörekvő piacokhoz lehet könnyen hozzáférni, mint például Oroszország vagy Törökország - tette hozzá. Kiemelte: a bukaresti vezetés vállalkozásbarát politikát követ, személyes célja pedig az, hogy a leginkább vállalkozásbarát szociáldemokrata politikus legyen Európában.
Ponta kedden Stuttgartban, Baden-Württemberg tartomány fővárosában megbeszélést folytat Winfried Kretschmannal, a tartomány zöldpárti miniszterelnökével, és látogatást tesz a Daimler központjában, ahol egyeztet a cég új romániai beruházásáról. A járműgyártó konszern áprilisban jelentette be, hogy 300 millió eurós beruházást hajt végre Kudzsirban és Szászsebesen, ahol ötfokozatú automata sebességváltókat és úgynevezett kettős tengelykapcsolós sebességváltókat gyártanak majd az új Mercedes-Benz modellekhez.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung hétfőn interjút közölt Victor Pontával. A politikus a konzervatív lapnak adott interjúban egyebek között hangsúlyozta, hogy a Traian Basescu államfővel folytatott hatalmi harc mindkettőjük számára vereség volt és ártott az országnak, de a leckét is megtanulták mindketten, és megállapodást kötöttek az együttműködéséről, ami kiszámíthatóságot és stabilitást ad a politikai rendszernek.
Azzal a Németországban széles körben elterjedt aggodalommal kapcsolatban, hogy 2014 elejétől a munkavállalási korlátozások feloldása miatt bevándorlási hullám várható Romániából, Ponta elmondta: felmérések szerint nem várható nagyobb szabású vándormozgalom. A kivándorló románok inkább Spanyolországba és Olaszországba költöznek, mert az ottani környezet jobban hasonlít a kultúrájukhoz, a legtöbb román pedig, aki Németországba akart menni, már elment, és keményen dolgozik és fizeti az adót az új lakhelyén.
Arra a felvetésre, hogy a német aggodalmak szerint a romániaihoz képest bőkezű szociális juttatások miatt jelentős számú romániai cigány bevándorlására lehet számítani, Victor Ponta azt mondta, hogy a hosszú távú megoldás a romák romániai integrációja, amihez pénzügyi támogatás és 10-15 évre előretekintő stratégia szükséges.
Maszol.ro

A petrozsényi magyarság templomát ünnepelte
A 125 éves petrozsényi református templomot ünnepelte a Hunyad megyei magyarság vasárnap a IV. Hunyad Megyei Magyar Napok záróakkordjaként. Az ünnepi istentiszteleten Zsargó János református esperes hirdetett Igét. Jelen volt a város polgármestere, többen az egyházmegye lelkészei közül, más felekezetek lelkészei, az RMDSZ és a Kolozsvári Magyar Nagykövetség képviselői, Várpalota testvérváros küldöttsége, valamint a város bányászkórusa.
Márton Árpád Zoltán helyi lelkész köszöntötte a jelenlevőket, és bemutatta az erre az alkalomra készült gyülekezeti monográfiát. „A petrozsényi református gyülekezet napjainkban 370 lelket számlál, míg fénykorában 3500-4000 hívet tartottak számon. A bányabezárások, a munkanélküliség következtében folyamatosan apad a gyülekezet, ezért tartottuk fontosnak könyv formájában megörökíteni a gyülekezet múltját, jelenét, ezért állítottunk kopjafát a templomkertbe“ – fogalmazott a lelkész.
A hivatalos felszólalások után leleplezték le a templom fennállásának 125. évfordulójára készített kopjafát, melyet az egykori petrozsényi magyar tagozat 1966-77 között végzett diákjai és tanárai ajándékoztak a gyülekezetnek. Az ünnepi alkalomra Kelemen Tibor egy emlékplakettet készített.
A Hunyad Megyei Magyar Napok eseménysorozatához szorosan kapcsolódó ünnepély szeretetvendégséggel zárult, melyet a petrozsényi református nőszövetség áldozatos munkája tett lehetővé.
„Nemcsak a petrozsényi református közösség ünnepe ez, hanem a miénk, Hunyad megyei magyaroké, sőt nem túlzás azt állítanom, hogy az erdélyi magyarságé is, hiszen az a tény, hogy 125 év után is sikerült így megtölteni a templomot reménységre jogosít fel, hogy munkánk nem céltalan” – mondta az eseményt követően Takács Aranka, a magyar napok főszervezője.
Lupényban vasárnap a Várpalotai vegyeskar előadását hallgathatták meg az érdeklődők. A IV. Hunyad megyei Magyar Napok utolsó rendezvénye a Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület tánccsoportjának fellépése volt Lozsádon. -
A Hunyad Megyei Magyar Napok főszervezői az RMDSZ Hunyad megyei Szervezete és a Hunyad Megyei Magyar Ifjúsági Tanács (HUMMIT). A rendezvény partnere Románia Kormányának Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala (DRI), főtámogatók pedig a Communitas Alapítvány és Kovászna Megye Tanácsa.
Maszol.ro

Jakab István: nem Bernády-termet, hanem Bernády-iskolát akarunk
A marosvásárhelyi Kultúrpalota, valamint a volt városháza nagytermének elnevezései ellen tiltakozik az Erdélyi Magyar Néppárt marosvásárhelyi, valamint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezete.
„Az Erdélyi Magyar Néppárt marosvásárhelyi szervezete határozottan ellenzi, hogy a két épület nagyterme személyek nevét vegye fel, hiszen egyetlen olyan személy van, aki erre méltó: Bernády György. Mi nem Bernády-termet, hanem Bernády-iskolát akarunk” – fogalmazott a június 11-ei sajtótájékoztatón az EMNP marosvásárhelyi szervezetének elnöke, Jakab István. Hozzátette, az a terv, hogy a termeket egy román és egy magyar személyről – Enescu és Bartók, valamint Dandea és Bernády – nevezzék el, etnikai konfliktushoz vezethet, amire senkinek nincs szüksége. A Néppárt a Maros megyei önkormányzatot írásban kérte, hogy vonja vissza a pénteken, június 7-én hozott határozatát. A marosvásárhelyi városházán is kérvényt iktattak, hogy – amennyiben a megyei tanács nem vonja vissza a határozatát – július 3-án, szerdán 16.30 és 17.30 között a Kultúrpalota és a Közigazgatási palota közötti George Enescu utcát zárják le a forgalom előtt és tiltakozást szervezhessenek.
„Megkeressük az RMDSZ-t is, mivel a sajtóból úgy értesültünk, hogy ők támogatták a kezdeményezést, de reméljük, meggondolják magukat, és csatlakoznak hozzánk a magyar közösség érdekében”– ismertette Jakab István.
Az EMNT Maros megyei elnöke, Cseh Gábor szerint mindkét épület a sajátos magyar szecesszió gyöngyszeme, azaz a magyar kulturális építészeti örökség része. „Nagyon meglepett, amikor azt olvastam, hogy az RMDSZ üdvözli a névadásra vonatkozó határozattervezetet. Sajnos újabb kompromisszumot sejtünk a fejbólogatás mögött” – fogalmazott Cseh Gábor. Az EMNT aláírásgyűjtést indított annak érdekében, hogy „jobb belátásra bírják” a közgyűlést. „Igen, mi bízunk a magyar összefogásban” – tette hozzá.
Az EMNT irodavezetője, Kirsch Attila szerint a Kultúrpalota fennállásának századik évfordulóját akár Enescu–Bartók zenei fesztivállal lehetne ünnepelni, amely apolitikus és tiszteletteljes lenne, nem pedig a termek elnevezéseivel. „Határozottan el kell utasítania a marosvásárhelyi magyar közösségnek, hogy a kultúra és a művészet bástyái politikai eszközzé, pártok játékszerévé váljanak. A marosvásárhelyi magyaroknak legyen az ügyben véleményük, javaslatukkal erősítsék meg, hogy nincs szükség névadásra. A múltat tisztelni kell, nem megváltoztatni, a jövőt tervezni kell a békés és építő egymás mellett élés szellemében”– mondta Kirsch Attila.
Megkeresésünkre az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, Brassai Zsombor elmondta, a szövetség megyei önkormányzati frakciója azzal értett egyet – és ezt jelenti a szavazata –, hogy közmeghallgatással döntsenek az elnevezésről, vagyis ha a lakosság úgy dönt, akkor ne nevezzék el a termeket.
Gáspár Botond
szekelyhon.ro

Kivizsgálást szorgalmaznak a Marosvásárhelyi Rádiónál tájékozódó ügyészek kapcsán
Kivizsgálást szorgalmaz a Marosvásárhelyi Rádió szerkesztőségében tájékozódó korrupcióellenes ügyészek kapcsán az ActiveWatch sajtófigyelő. Az ügyészek májusban a tisztsége gyakorlásától ideiglenesen eltiltott Borboly Csabával, Hargita megyei tanácselnökével készített interjú miatt keresték fel a szerkesztőséget.
Az eset kapcsán az ActiveWatch arra kéri a Korrupcióellenes Igazgatóság főügyészét, Laura Codruta Kövesit, hogy vizsgálja ki, törvényes módon jártak-e el és nem lépték-e túl hatáskörüket az ügyészek a Marosvásárhelyi Rádiónál.
A civil szervezet sérelmezi, hogy az ügyészek kihallgatták a szerkesztőség egyik munkatársát és a területi stúdió főszerkesztő-helyettesét illetve személyi adataikat is felvették anékül, hogy közölték volna velük mire szolgál az eset kapcsán kitöltött jegyzőkönyv. Az ActiveWatch szerint az ügyészek súlyosan megszegték a törvényes előírásokat, tettük megfélemlítésnek minősül, illetve a sajtó szabadságát is súlyosan korlátozták.
A sajtófigyelő ugyanakkor felhívja az újságírók figyelmét arra, hogy ilyen esetekben ügyvéd jelenlétében válaszoljanak a hatóság kérdéseire, tisztázzák, hogy milyen minőségben, tanúként vagy gyanúsítottként hallgatják ki őket, tudniuk kell, hogy forrásaikat joguk és kötelességük megvédeni, valamint az interjú nyersanyaga és az újságíró jegyzete bizalmasnak minősül, és mint ilyen nem kell azt kiszolgáltatni a hatóságnak.
marosvasarhelyiradio.ro
Erdély.ma

Dragnea: a magyaroknak nincs miért tartaniuk a regionalizációtól
A magyaroknak nincs miért tartaniuk a regionalizációtól, egy pártelnök pedig nem lázíthat politikai nyilakozataival – így kommentálta Liviu Dragnea az RMDSZ elnökének a francia közszolgálati rádióban tett kijelentését.
A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, ő maga személyesen nem hallotta az interjút, viszont reméli, hogy nem hangzottak el fenyegetőzések Kelemen Hunor részéről. Hozzátette: elfogadhatatlannak tartja, hogy egy pártelnök arra buzdítsa az embereket, hogy vonuljanak az utcára. Liviu Dragnea közölte: Székelyföldön is szerveznek majd nyilvános vitákat a regionalizáció kapcsán, és ezeken a találkozókon ő maga is részt vesz majd.
marosvasarhelyiradio.ro
Erdély.ma

Utcára kell vonulni!
Felháborodással és aggodalommal figyelem az erdélyi magyar politikai mocsárban folyó iszapbirkózást. Aggódom, mert miközben pártjaink különböző rendű és rangú, választott vagy önjelölt vezetői egymás befeketítésével, a hatalom megszerzésével, illetve saját nem létező karizmájuk foltozgatásával vannak elfoglalva, addig a gondjaikra bízott nemzetrész feje fölött egyre sötétebb felhők gyülekeznek. Aggódom, mert egy ideje már elég hallhatóan és láthatóan dörög és villámlik körülöttünk ahhoz, hogy megállapíthassuk, rég nem tapasztalt vihar közeledik.
Ugyanakkor fel vagyok háborodva, mert ebben a helyzetben az egymás elleni hadakozás helyett félrevert harangokkal kellene figyelmeztessék véreinket a közelgő veszélyre az erre hivatottak, mégsem ezt teszik. Fel vagyok háborodva, mert még most, a minket fenyegető csapások előtti utolsó órákban sem törekednek erőink egyesítésére, a védekezésre való felkészítésünkre. Pedig vészhelyzetben még az állatok is összebújnak, hiszen ösztönösen tudják, hogy csak egy tömbbe forrva, s egymást védelmezve van esélyük a túlélésre.
Mindezen hibáinkat és gyengeségeinket, valamint a politikai vezetőink bűnös magatartásából fakadó tehetetlenségünket kihasználva, a román hatalom következetesen és folyamatosan a felszámolásunkra törekedik, és sajnos, eredményesen. Az utóbbi években e téren elért sikereiken felbuzdulva, most elérkezettnek látják az időt, hogy a régiósítás leple alatt véglegesen leszámoljanak velünk. A székely megyék román többségű régióhoz való csatolása ugyanis óhatatlanul a felszívódásunkhoz vezet. Ezen állításhoz nem fér kétség, de ha mégis, akkor elég az általuk irányított Marosvásárhely egykor magyar Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemének a megfojtására vagy úgy általában a székely főváros anyanyelvű oktatásának az elsorvasztására gondolni, és máris körvonalazódik a nekünk szánt jövő.
A szándék tehát világos, azonban csak akkor valósítható meg, ha mi gyáván fejet hajtunk a megsemmisítésünkre törő hatalom akarata előtt, és birka módjára besétálunk a beolvasztásunkra előkészített karámba. Egységesen ellene szegülve és tömegesen utcára vonulva ugyanis megakadályozhatjuk az életbeléptetését. Ha pedig erre nem vagyunk képesek, akkor megérdemeljük, hogy eltűnjünk a történelem süllyesztőjében.
Bedő Zoltán
Székely Hírmondó
Erdély.ma

Számon kért nyelvi jogaink
A kormány tagjainak közel feléhez intézett tegnap kérdést Markó Attila, Sepsiszentgyörgy parlamenti képviselője, melyben arra vár választ, hogy miképpen tett eleget a kormány az Európa Tanács Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Chartájának ratifikálásában vállalt kötelezettségeinek.
Markó Attila emlékeztette Victor Ponta miniszterelnököt, Remus Pricopie oktatási, Mihnea Costoiu felsőoktatási, Liviu Dragnea közigazgatási, Robert Cazanciuc igazságügyi, Daniel Barbu művelődési, Titus Corlăţean külügyi, Mariana Câmpeanu munkaügyi, Eugen Nicolăescu egészségügyi tárcavezetőt és Ion Moraru kormányfőtitkárt, hogy Románia lassan belép a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Chartájának második monitorizálási ciklusába, októberig a kormánynak be kell nyújtania a második időszakos jelentést a charta ratifikálásában szereplő vállalásairól, azazhogy miképpen biztosítja az ország területén élő közösségek jogát anyanyelvük szabad használatához. A képviselő felvázolta, hogy a 2007-ben ratifikált egyezmény első jelentését közel kétéves késéssel nyújtotta be Románia, és az azt követő levélváltások és a szakértői bizottság látogatása nyomán számos alkalmazási problémára derült fény. Jelezte, hogy a minisztériumok többsége nem gyűjt megfelelő adatokat és információkat, amelyek elengedhetetlenek egy valós helyzetkép megismeréséhez, ezáltal ezek a minisztériumok nem is tudják, hogy mit kell belefoglalni a jelentésbe. Az egyik legbeszédesebb példa az igazságügy területe, ahol a szaktárca nem rendelkezik semmilyen adattal arra vonatkozóan, hogy országos szinten hány tolmács áll a perben részt vevők segítségére, hol és hány tárgyalás zajlott a felek anyanyelvén, hány anyanyelven kiállított iratot iktattak, és azok közül hánynak kérdőjelezték meg az érvényességét. Ugyanilyen siralmas a helyzet a közigazgatásban is, ahol nemcsak jogi normákat nem alkalmaznak, de törvényes jogot is el lehet veszíteni a bíróságon – lásd Aranyosgyéres esetét. A képviselő mindegyik miniszternek címzett leveléhez csatolta a szakértői bizottság kétszáz oldalas jelentését, amelyben számos kérdésben elmarasztalja Romániát, ugyanakkor jelzi, hogy több cikkely esetében nem sikerült teljesíteni a vállalt kötelezettségeket.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ne bolygassuk a múltat!
A Kultúrpalota és a közigazgatási palota termeinek elnevezése nem képezheti politikai alku tárgyát
– Elutasítjuk a Kultúrpalota és a közigazgatási palota termei névadási procedúrájának az elindítását. Úgy gondoljuk, hogy egy ünnepségnek, egy százéves évfordulónak nem egy ilyen vitatott névadás a megünneplési módja, hanem a kimondottan művészi, kulturális, zenei programok – hangzott el tegnap az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt Maros megyei és marosvásárhelyi vezetőinek közös sajtótájékoztatóján, amelyen jelen volt Cseh Gábor, az EMNT megyei elnöke, Jakab István, az EMNP marosvásárhelyi elnöke, valamint Kirsch Attila, az EMNT irodavezetője. A politikusok tiltakozó tüntetést is kilátásba helyeztek.
A megyei tanács a marosvásárhelyi tanáccsal közösen rendezzen inkább Bartók–Enescu emlékünnepséget, mert mindketten itt koncerteztek, a Kultúrpalota történelme és múltja erre feljogosítja őket, de semmiképpen sem szabad a nevekkel dobálózni akkor, amikor a történelem egyértelműen bebizonyította, hogy mindkét palota Bernády Györgyhöz köthető, az ő tevékenységének köszönhető Marosvásárhely mindkét emblematikus épülete. Nem tudjuk elfogadni, hogy egyáltalán neveket adjanak a termeknek, a városépítő polgármester úgy álmodta meg, és az elmúlt száz évben is név nélkül voltak, s nagyon jó volt, mindenki kultúráját szolgálta, nemzeti vagy felekezeti hovatartozás nélkül. Szerintünk ezt az utat kell követni az elkövetkezendő száz évben is, volt az egyöntetű vélemény.
"Tiszteljék a tradíciót, ne adjanak nevet a termeknek!"
Jakab István bejelentette, hogy az EMNP tiltakozik a megyei tanács múlt pénteken hozott határozata ellen, amely szerint román–magyar párosítású nevet adnak a Kultúrpalota nagytermének, illetve a közigazgatási palota nagy gyűléstermének. Követeli a megyei tanácsosoktól, vizsgálják felül ezt a döntést, és hagyják a termeket úgy, ahogy eddig is voltak, "tiszteljék a tradíciót, és ne adjanak nevet a termeknek, hiszen csupán Bernády György neve illetné meg ezeket a termeket".
Ezért az EMNT-vel közösen aláírásgyűjtésbe kezdenek. Felszólították a megyei tanácsot, tárgyalja újra ezt a határozatot. "Megkeressük a megyei RMDSZ-t is, hogy álljon a magyar közösség mellé, hiszen sajnos, támogatja ezt az elképzelést" – nyilatkozta Jakab István.
"A kettős elnevezés etnikai konfliktushoz vezethet"
Cseh Gábor az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megyei szervezete nevében tiltakozott a megyei tanács pénteki határozata ellen. Elutasította azt a kezdeményezést, hogy a Kultúrpalota koncerttermét Enescu–Bartók teremnek nevezzék, illetve, hogy a közigazgatási palota nagyterme a Dandea–Bernády nevet kapja. A kettős elnevezés, jelentette ki, akár etnikai vitákhoz, konfliktusokhoz vezethet, hiszen "mindkét épület a sajátos magyar szecesszió gyöngyszemei, azaz a magyar kulturális építészeti örökség része".
Az EMNT megyei elnökét meglepte, hogy "az RMDSZ üdvözli a névadásra vonatkozó határozattervezetet", aki a megyei tanács RMDSZ- frakcióvezetőjének szavait idézte, amely szerint "a Kultúrpalota nagyterme és a volt városháza nagy gyűléstermének elnevezése méltó módja fennállásuk megünneplésének". Cseh Gábor kijelentette, Marosvásárhely és Maros megye magyar lakossága tiltakozik a kettős elnevezés ellen és feltette a kérdést, "kit képviselnek a megyei tanácsban az RMDSZ-tanácsos urak?", mert a "fejbólogatás mögött" újabb kompromisszumot sejtenek.
Ugyanakkor bejelentette, hogy még a tegnapi nap folyamán elindítják tiltakozó akciósorozatukat: aláírásgyűjtésbe kezdenek, felkérik a magyar közösségeket, a történelmi egyházakat, a civil szféra képviselőit, támogassák őket. "Reméljük, hogy jobb belátásra bírjuk azokat is, akik elhamarkodottan üdvözölték ezt a nem szerencsés kezdeményezést" – mondta végül Cseh Gábor.
"A múltat tisztelni kell, nem megváltoztatni"!
Kirsch Attila, az állampolgársági iroda vezetője szerint nem lehet születésnapi ajándék az, hogy új neveket aggatnak arra a megvalósításra, amely 100 éve született, amelyet Bernády György képzelt el, lobbitevékenységével finanszírozást, támogatást szerzett. Véleménye szerint a marosvásárhelyi magyar közösségnek, és nemcsak neki, határozottan vissza kell utasítania, hogy a kultúra és művészet bástyái politikai eszközzé, pártok játékszerévé váljanak.
"Ne bolygassuk a múltat, hagyjuk meg a 100 évvel ezelőtti elképzeléseknek megfelelően, mert ez a 100 év bebizonyította, hogy jól elfért benne mindenféle, a város közösségének szellemi fejlődését szolgáló multikulturális, zenei, művészi és közösségi rendezvény. Nagyon fontosnak tartom, hogy a marosvásárhelyi magyaroknak legyen ez ügyben véleményük, javaslatukkal erősítsék meg, hogy nincs szükség névadásra. A múltat tisztelni kell, nem megváltoztatni, a jövőt tervezni kell a békés és építő egymás mellett élés szellemében" – jelentette ki Kirsch Attila.
– Ha nem történik semmiféle változás, július 3-án tiltakozó tüntetést szervezünk – nyilatkozta végül Jakab István.
(mózes)

Beszélgetés dr. Molnár Róberttel
Isten gyermekeinek lenni
D. Molnár Róberttel, a Csongrád megyei Kübekháza polgármesterével az Egy politikus, akit rabul ejtett Isten és az Ébresztő Magyarország című könyvek szerzőjével az Arad megyében megtartott előadássorozatának egyike után beszélgettünk.
– Arad megyei körútján hallgatósága a hittel kapcsolatos felfogásában, a Jézus követésében láthatóan újat kapott. Ön hogyan értékeli mindezt?
– Nagyon fontos megérteni minden hívő embernek, lelkipásztornak és civil foglalkozásúnak – mivel én is az utóbb említett kategóriához tartozom –, hogy egyetemes feladatunk, Isten megváltott gyermekeinek, az Ő országának az építése. Teljesen igaz, ahogy a Bbliában meg van írva: „A világ sóvárogva várja Isten fiainak az eljöttét.” Tehát a világ, köszöni szépen, nem kér a vallásosságból, mert annak hullaszaga van. Sok valláskárosult ember van az egyházainkban, ahol be vannak tokosodva a gyülekezet falai közé, ezért ez nem vonzó. A rezzenéstelen arcú emberek nem szélesítik Isten országának a határait, akik viszont Istennek adott életű gyermekeiként szolgálnak, azoknak sava, borsa van. Erre viszont vevő a mai világ is, amire sokan azt mondják, ott Isten már nem tényező. Ez nem igaz, mert én azt látom, hogy ebben a nyomorúságban, amiben a mai társadalmaink vannak, éppen azt munkálja az emberekben, hogy kicsit a tekintetüket az egekre emeljék. Mert a nyomorúságokon, a jelenlegi babiloni válságban, mint az adósság, a kilátástalanság, a reménységnélküliség, a talajvesztettség, az identitászavar, a házasság válsága, az erkölcsi züllés, az alkoholizmus, a prostitúció, illetve abortusz-kérdések, ezeken az ember nem tud úrrá lenni. Nem tudjuk magunkat megreformálni, erre csak Isten képes. A szolgálataim és a könyveim révén azt látom, hogy egyre több ember keresi a kézzel meg nem fogható, de a világban jelen lévő értékeket. Ha nyitott szemmel járunk a világban, megláthatjuk, hogy azt Isten milyen csodálatos rendben irányítja. Milyen csodálatos, ahogy az akarat nélküli természet nem mond ellent Istennek. Mi, emberek viszont, akartunknál fogva, ellentmondunk. Példának okáért ha a fecskék nem mennének el, amikor Isten sugallja nekik, itt megfagynának. Sorolni lehetne minden, a természetben lévő élőlényt, amelyik Isten akaratának engedelmeskedve él, virul, miközben mi, emberek ellentmondunk, mert azt hisszük, mi vagyunk az okosabbak, mi mindent jobban tudunk. Magam is úgy gondoltam sokáig, hogy megoldom minden feladatomat, csakhogy azok egyszerre annyira megszaporodtak, fojtogattak, hogy az öngyilkosságon kezdtem gondolkodni. Nem tudtam túllátni a problémáimon. Nagyon sokan vannak úgy, hogy inkább van bátorságuk a halált választani, de nincs bátorságuk az élethez, noha Jézus Krisztus azért jött e világba, hogy a reménytelenségbe reményt, a szeretetlenségbe szeretetet, a kilátástalanságba világosságot, a sötétségbe fényt hozzon. Nekünk, Isten gyermekeinek, akik már elfogadtuk a meglátását, az a feladatunk, hogy e sötét, kietlen világban fényhozók legyünk. Ha mindezt a társadalom előtt hitelesen tudnánk megélni, ha nem kennénk magunkra több réteg púdert, hanem bevallanánk, hogy magunk is kegyelemre szoruló, sokszor igen nyomorult bűnösök vagyunk. Ennek ellenére Isten kegyelmes hozzánk, megsegített, bekötözött, meggyógyított, örök élettel ajándékozott meg. Mindez bennünket hálára kötelez, ezért el kell vinnünk ezt az üzenetet a világba, mert Istennek nem tökéletes, hanem engedelmes emberekre van szüksége. Ha mi azzal a tudattal tudnánk élni, hogy papjaink, lelkipásztoraink tökéletetek, miközben azonban az életük nem erről szól, más lenne ez a világ. A közelmúltban Dél-Afrikában jártam, ahol egy algériai lelkész azt mondta: aki Jézus Krisztust hirdeti, annak elvágják a torkát, mégis évente 800%-ban növekszik a keresztény egyház. Azt mondta egyik lelkipásztor társáról, hogy lángol az Úrért, akiért odaadta az egész életét. Tehát nem a világgal van a baj, mert az olyan, amilyen. A zsoltár is azt mondja: Bűnben melengetett engem az anyám és nincs az a keresztvíz, ami lemossa rólunk a bűnünket, ezért szükséges újjászületnünk. Mindenkinek, aki üdvözülni akar, el kell fogadnia a megtérést, mert a világtól sok jót nem lehet várni, de a hatalomtól sem, mert nincs képességük a jó cselekvésére. Nem azzal van baj, hogy nem prosperál a gazdaság, hanem azzal, hogy a szőlővessző levált a tőkéről. A jót cselekedni csakis Isten gyermekei képesek. Amíg karba tett kézzel ülünk, vagyis érdektelenek vagyunk Isten iránt, addig ne várjuk, hogy megáldjon bennünket. Ott, ahol gyűlölet van, onnan száműzve van Isten. Abban a családban, ahol baj van a férj és a feleség között, ott nincs áldás semmilyen szempontból. Ha a problémákat a társadalom legkiesebb sejtjében, a családban látni lehet, hogy várjuk a társadalomban, hogy a szeretet, a békesség istene a gyűlölet közepette is megáldjon bennünket. De hát Isten nem is sokaságban, hanem az egyben gondolkozik: magában, meg bennem. Ha mi komolyan vesszük Isten országát, nem lehet, hogy annak a jele ne mutatkozzon meg a környezetünkben, a társadalomban. Mert Isten nem azt kéri, hogy vegyük fel a legújabb öltönyünket, kenjük magunkra a púdert, hanem úgy menjünk elé, ahogy vagyunk. Ha egy társadalom rájönne arra, hogy a maga nyomorúsága nem a gazdasági válságban, hanem az istentelenségében van, akkor arra az a gyógyír, hogy Istenhez kiáltunk. Ha egy egész nép tud Istenhez kiáltani, akkor egyre több áldás lesz rajta. Ha vezetőink is oda tudnának kiáltani Istenhez, elkezdene virág nyílni a trágyadombon is. Ezt viszont ők nem tudják, csak ha mi eléjük tárjuk, ezért a felelősség a mienk.
– Éppen ezért kell példát mutatnunk?
– Valóban, mert ha az emberek szidnak egy politikai erőt, elmondom nekik: elsősorban önmagunkat kell szidnunk, mert az első számú bűnösök érte mi, hitvalló keresztények vagyunk. Éppen ezért úgy kell élnünk, hogy Isten állandóan lát bennünket, nem kell megalkudnunk a világgal, nem kell annak a trendjeit követnünk, a kősziklára kell állnunk, ami Jézus Krisztus. Amikor a Vasárnapi krónikában látom, hogy rezzenéstelen arcú emberek motorikusan mondják az Evangéliumot, amit meg sem élnek, nagyon elszomorodom. Éppen ezért hitvalló keresztények kellenek, mert Isten a vezetést a maga gyermekeinek szánja. Ha viszont azok nem élre, hanem félreállnak, akkor Istennek a világ fiai közül kell vezetőket választania, csakhogy az ő munkájukon nem áldás, hanem átok terem. Minden elvetett magnak lesz termése: a rossznak rossz, a jónak jó. Most már az országok életében el kell jönnie annak az időnek, amikor a keresztények jó magvakat kezdenek vetni. Ez nem nemzet vagy vallás kérdése, hanem az élő Krisztus kérdése. Ha az mozog a szívben, lesz áldás, ha viszont csak valami vallásos szertartás, rituálé az életünk, az a pokolban folytatódik.
– Mivel magyarázható, hogy Magyarországon közel 300 felekezet volt, de még mindig több mint 30 olyan van, amelyeket hivatalosan elismernek?
– Bizonyára olyan vezetőik is vannak, akik ebből hasznot szereznek, de annak lesz ám böjtje, mert aki Jézus nevével visszaél, az számítson az Isten igaz ítéletére. Én viszont azzal sem értek egyet, hogy az állam vagy a világ mondja meg, ki az Isten gyermeke vagy mi az Isten egyháza. Ezt ne világi hatalom, hanem Isten döntse el.
– Tavaly Brüsszelben azért panaszkodott az idegenvezető, hogy az egyháztámogató hívek rohamos csökkenése miatt a templomokat nem tudják fenntartani. Múzeummá, könyvtárrá kívánják átalakítani őket, hogy valami hasznos célt szolgáljanak. Erről mi a véleménye?
– Nem kell Brüsszelig menni, elég megnézni a magyarországi vagy a romániai templomokat, mivel azok is üresek, mert Istent száműzték belőlük. Bár Isten nem épített templomokban, hanem a szívünkben lakik, ha bevisszük a templomba, akkor ott is van. Ne csodálkozzunk, hogy üresek a templomok, mivel az emberek nem vágynak a vallásos képmutatásra. Nem vagyok az egyház, a papok ellen, de az istentelenség, a valláskárosultság ellen igenis, vagyok. Mert vallásos embereket csinálhatunk, de azok távol vannak az Úrtól. Megtanítjuk őket a hittanra, de Isten országát nem mutatjuk meg nekik. Ha az egyház tartja a markát a normatív támogatásokért, akkor eladta magát a világi hatalomnak. Ha viszont az egyház Isten szolgálatában állna, nem kellene neki normatív támogatás, hanem Isten gyermekeinek megnyílna a pénztárcájuk. Ismerek olyan élő gyülekezeteket, ahova Isten gyermekei járnak, ezért áldás van az életükön. Óvodát, iskolát tartanak fenn, mégsem tartják a markukat állami támogatásért.
– Az Ön közvetlen környezetében kelni látszik-e az elvetett mag, vagyis az ön meggyőző munkájának a gyümölcsei?
– Istennek az a terve, hogy a gyermekei magvetők legyenek, de Isten országában mindenkinek más feladata van. Van, aki magvető, más öntöz, miközben az Úr áldást ad rá, hogy aratás is legyen. Úgy éljünk, hogy akik titkon látnak, észrevegyék rajtunk Isten országának a kisugárzását, a szeretetét, az erejét.
– Kübekházán történt-e valami változás az Ön megtérése óta?
– Isten csodálatos dolgot végzett abban a faluban, a három évvel ezelőtt 3 taggal indított bibliakörben manapság egy-egy szerdai napon 60-70-en vagyunk. Legnagyobb ajándék, hogy egy csomó emberi élet megváltozott. Amikor polgármester lettem, odaálltam a polgármesteri szék elé, mondván: Uram, foglalj helyet benne, mert Kübekházának nem Molnár Róbert, hanem Jézus Krisztus a polgármestere. Én igyekszem jó szolgája, szárnysegéde lenni, igyekszem Őt követve járni. Én annak is, aki utál, de annak is a polgármestere vagyok, aki szeret engem.
– Az előadásait isteni sugallatra teszi?
– Ha Isten indít, meghalljuk az Ő hangját, Ő bátorít, Ő adja meg mindennapi harcainkhoz a muníciót. Olyan eset is volt, hogy előadásra kellett volna mennem, de nem volt pénzem az üzemanyagra, mert az előadásaimért soha nem kérek pénzt. Amit akarnak, adnak, valahonnan rákerül a bankszámlámra. Akkor is azt mondtam: Uram, látod, hogy én mennék, de nincs pénzem üzemanyagra. Alig mondtam ki, csörrent a telefont, amin egy soltvadkerti vállalkozó támogatást ajánlott fel. Mert Isten pontosan ismeri a szükségleteinket, de megvárja, hogy kimondjuk a nyomorúságunkat. Attól kezdve nyertes helyzetben vagyunk, mert addig, amíg a nyomorúságunkat titokban tartjuk, az elválaszt bennünket Istentől. Mindez nem jelenti, hogy a kezelés fájdalommentes lesz. Sokan nem merik feltárni a nyomorúságukat Jézus Krisztus előtt, mert félnek szembenézni önmagukkal. Nem mernek belépni abba a bizonyos orvosi rendelőbe, mert félnek, hogy le kell vetkőzni. Szívszaggató fájdalom nélkül nincs gyógyulás. Isten nem fájdalomcsillapítóval gyógyít, hogy érezzük meg, a bűneinkkel milyen fájdalmat okoztunk másoknak. Ha a seb igazán fájni tud, akkor van igazi gyógyulás.
– Mit üzen azoknak, akiket az előadása megérintett, szeretnének megtérni, de nem tudják, hol kezdjék?
– A megtérésre legjobb hely a kisszoba magánya, ahol valaki el tud csendesülni, leborulhat Isten előtt. A legjobb gyónás, bűnvallás az, ha meglátjuk saját magunkat, nem akarunk elmenekülni, hanem leborulva Istentől bocsánatot kérünk a tékozlásainkért, a bűneinkért, a mocskainkért, főképpen az istentelen életünkért. Mert valójában az a legnagyobb bűn. A többi már csak a rossz fának a férges gyümölcse.
– Köszönöm a beszélgetést.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)

Krónikás a krónikásról
Kiss Ferenc történész Kádár József, Dés városának és a Szamosok vidékének krónikása című kötetét ismerhették meg az érdeklődők múlt héten a dési Magyar Házban. Kovrig Annamária a Kádár József Kultúregyesület nevében köszöntötte a szerzőt, ugyanakkor néhai Balogh Zoltán mérnök, tanár nevét említette, akinek szívügye és óhaja szerint történt az egyesület névadása. Márton Kalapáti Jolán tanárnő a nagyszámú résztvevő láttán elismeréssel nyugtázta a désiek érdeklődését városuk személyiségei iránt, kiemelve a helytörténeti munkák fontosságát.
Ezután Kiss Ferenc ismertette többéves kutatómunkája eredményét, a mostani kötetet, amellyel tisztelegni kívánt Dés 800 éves okiratos említése előtt. Argumentum címmel indítja tanulmánykötetét, megindokolva a témaválasztást: „Kádár József a hazai településtörténet, demográfia és néprajz adatszerű feldolgozásával, tényrögzítő módszerével egy tárgyilagosabb történetírás útját járta, szakképzettsége, sokoldalúsága hozzásegítették időtálló műveinek megírásához. Életfelfogása, tudományos felkészültsége feljogosít arra, hogy munkásságát kellő módon értékeljük és időszerűvé tegyük, mert a Szamosok vidéke népi és művi kultúrája napjainkban már elképzelhetetlen annak a hatalmas adathalmaznak a tanulmányozása nélkül, amelynek feltárásán, feldolgozásán és tudományos rendszerezésén Kádár József egy életen át fáradozott.”
Kádár József 1850. január 28-án született Várfalván, unitárius szülők gyermekeként. Tordai és kolozsvári diákévei, majd budapesti felsőfokú tanulmányai után került Désre, ahol magyar irodalom és történelem szakos tanárként tevékenykedett. Tízéves kutatómunkájának eredményeként született meg Szolnok-Dobokavármegye monographiája című, közel négyezer oldalas, hétkötetes műve, amelyet saját költségén jelentetett meg 1901 és 1905 között.
Lukács
Szabadság (Kolozsvár)

Antal Árpád: természetes az, hogy utcára vonulunk Székelyföldért
Teljesen természetes az, hogy utcára vonulunk Székelyföld érdekében – nyilatkozta Antal Árpád, a sepsiszentgyörgyi RMDSZ elnöke. Antal elmondta, a szövetség elnöke, Kelemen Hunor a székelyföldi emberek véleményét mondta el, amikor azt nyilatkozta, hogy az erdélyi magyarság ellenáll a kormány régiósítási törekvéseinek, mely eredményeképpen a székelyföldi megyéket egy olyan nagy régióba olvasztanák, ahol a magyarság jelentős kisebbségben lenne. Antal Árpád azt is elmondta, hogy a régiósításért felelős miniszter, Liviu Dragnea jelezte abbeli szándékát, hogy egyeztessen a székelyföldi megyék elöljáróival ez ügyben, erre a találkozóra valószínűleg júliusban kerül sor. „Lehetőségünk lesz újra ismertetni a régiósítási javaslatunkat, melynek értelmében a székelyföldi megyék együtt alkotnának régiót. Keressük a párbeszéd lehetőségét, de ha nem találunk partnerekre, akkor élni fogunk azzal a demokratikus jogunkkal, hogy az utcára vonuljunk és így jelezzük, hogy nem értünk egyet Székelyföld felszabdalásával, beolvasztásával és a magyar közösség asszimilációjával”- mondta Antal Árpád.
Az elöljáró azt is felvetette, hogy ijesztőnek tartja azt, hogy mennyire kidolgozatlan és szakszerűtlen a kormány javaslata. Minden jel arra utal, hogy nem az ország érdekeit vették figyelembe, hanem azt, hogy a kormánypárti megyevezetők érdekei ne csorbuljanak. „Teljesen hibás elképzelés az, mely a migrációt veszi alapul a régióközpontok kialakításában, hiszen a migráció egy olyan tényező, melyet a közpolitikák alakítanak, ezért erre nem lehet adminisztrációt építeni. Ez az elképzelés azt eredményezi, hogy a jelenlegi szegény megyék még szegényebbek lesznek, tehát állandósul a jelenlegi áldatlan állapot”- magyarázta Antal.
Antal arról is beszélt, hogy az erdélyi magyar szervezeteknek oly módon kell a régiósítással szembeni ellenállásukat megszervezniük, hogy azok ne oltsák ki egymást. „Nagyon fontos, hogy mielőtt bármelyik szervezet kitűz egy dátumot egy nagyszabású tüntetésre, egyeztessen erről más szervezetekkel. Nem lenne jó az ügy szempontjából, ha a régiósítással kapcsolatos tüntetés nem lenne áttörő erejű és nem irányítaná kellőképpen a figyelmet a problémára. Legyünk megfontoltak és ne veszítsük egy percig se szem elől a lényeget, éspedig azt, hogy a tét Székelyföld és az erdélyi magyarok jövője”- vonta le a következtetést az elnök.
Erdély.ma

Semjén: hagyják abba a szlovákok a történelemhamisítást!
Skultéty László aradi sírjának helyreállítását követeli a miniszter- elnök-helyettes.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár felszólította a szlovák felet, azonnal fejezze be „a történelemhamisító, kegyelet- és jogsértő" magatartást, és Skultéty László huszár zászlótartó hamvait szállíttassa vissza eredeti helyére, Újaradra.
A két politikus – a Miniszterelnöki Sajtóiroda által az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményben – azt kéri, azonnal állít tassák helyre az Arad egyik városrészében lévő huszársírt a szlovákok, „és a magyar fél rovására elkövetett történelemhamisítási kísérleteket haladéktalanul szüntessék be".
Úgy fogalmaztak: „mélységesen felháborodva értesültünk arról az egészen elképesztő tényről, miszerint a magyar történelemkönyvekben is tanított, összesen 81 évig katonaként szolgált Skultéty László (születési nevén: Gábris László) magyar huszár zászlótartó újaradi temetőben lévő sírját a román hatóságok május 21-én megnyitották, holtteste maradványait exhumálták, és azt még aznap a szlovák légierő katonai gépe elszállította".
Mint írták, ez idáig „senkiben nem merült fel, hogy Skultéty László ne magyar lett volna", ezért értetlenségüknek adtak hangot, miszerint a szlovák és a román hatóságoknak „miért kellett ilyen hirtelen, nagy titokban elrabolni az ő földi maradványait".
Semjén Zsolt és Répás Zsuzsanna úgy véli, ha a szlovákok a történelmi tényekkel nem voltak is tisztában, figyelmeztethette volna őket a síremlék kizárólag magyar nyelvű felirata. Mivel egy magyar huszárnak állított műemlékről van szó, minden ezzel kapcsolatos történésről, illetve szándékról mind a szlovák, mind a román hatóságoknak értesíteniük kellett volna a magyar felet, amit nem tettek meg – mutattak rá.
Felhívták a figyelmet arra, hogy a kegyeletsértő akcióra a magyar fél teljes kizárásával került sor. „A magyar műemléket egyszerűen feltúrták, és onnét a holttest maradványait elvitették, hogy Skultéty Lászlót mint szlovák katonát a Trencsén melletti Hegyesmajtényon újratemessék. Bizonyítja ezt a tényt az is, hogy Skultéty László hamvait a szlovák haderő vezérkarának főnöke és egy díszegység fogadta" – tették hozzá. Semjén Zsolt és Répás Zsuzsanna sajnálatát fejezte ki a közleményben amiatt, hogy „a szlovák fél nem tanult történelmi hibáiból, és egyszerű emberek annak idején kötelezővé tett reszlovakizációja után most történelmi személyiségekkel próbálja meg ugyanezt megtenni". A két politikus a fölötti meggyőződésének adott hangot, hogy „a szlovák nemzet nem szűkölködik jeles történelmi személyiségekben, így nincsen rászorulva arra, hogy a magyar vagy más nemzetek hőseit próbálja szlováknak feltüntetni".
MTI
Erdély.ma

Népszavazást a régiósításról
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) népszavazást akar a magyar lakosság véleményének kikérésére a régiósítás kérdésében.
Tegnapi sajtótájékoztatóján Sorbán Attila, az EMNP Hargita megyei szervezetének elnöke kijelentette, a kormánykoalíció nem veszi figyelembe a regionalizálási projektben a magyar lakosság számára fontos aspektusokat, mint például „az idők során kialakult történelmi régiók betartását és a helyi autonómia elveit”.
„Nagyon jól tudjuk, nincs erőnk ahhoz, hogy parlamentileg megakadályozzuk a kormány régiósítási tervezetét, emiatt az EMNP népszavazást akar, hogy a magyar lakosság kifejthesse véleményét arról, hogyan látja Románia területi regionalizálását” – fejtette ki Sorbán Attila. Hozzátette, a kormány által javasolt regionalizálási tervvel szembeni tiltakozásként utcai megmozdulásokat is szerveznek a Székely Nemzeti Tanáccsal együtt. „Szerintem ott kell lennünk minden olyan utcai megmozduláson, amely előrébb viszi autonómiaügyünket” – mondta Sorbán, rámutatva, hogy a kormány által előkészített felosztás semmi esélyt nem ad Székelyföld autonómiájának.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Egy székely ember tudományról és helytállásról
Balás András Tudomány és helytállás (Tortoma Könyvkiadó, Barót, 2012) című könyvét mutatták be nemrég Budapesten. A székelyföldi őseit büszkén vállaló tudós orvos, egyetemi tanár a magyar fővárosban született, de az 1980-as évek végétől az Amerikai Egyesült Államokban él.
Számtalan angol nyelvű tanulmánya után most magyarul írt könyvében emlékezik a múltra, családja történetére. „A székely-magyar nemzet legjobbjai nélkül nem lehet magyar történelmet és nem lehet teljes világtörténelmet sem írni. A honfoglalástól kezdve a székelyek elöl jártak, nemcsak a hadjáratokban. Mindig kisebbségben, de sokszor a számukat messze meghaladó hatással” – írja a szerző megadva emlékezésének alaphangját, amelynek további megállapításai: első a közdelemben, utolsó a visszavonulásban, ez a székely hagyomány; a nagy felfedezések kisebbségben kezdődnek.
A kisebbségek hanyatlása és felemelkedése fejezetben megállapítja: a kisebbségi kultúrák eltűnésének folyamata felgyorsult, de ennek kárát minden nép megszenvedi. Emlékeztet, kétmilliós népesség is él kisebbségben, miközben Európában egyre több lett a kétmilliós ország. Ezért fontos hangsúlyozni, hogy nem a számarány, hanem a veszélyeztetettség mértéke a legfontosabb jellemző egy kisebbségnél.
A magyar kisebbség vonatkozásában a nyelv megtartó ereje elsőrendű, megőrzése minden egyén feladata, gazdagsága pedig egyedülálló (csak egy példa: a helytállás fogalmát angolul csak több szóval lehet kifejezni). Balás András felhívja a figyelmet arra, hogy még a halottnak hitt nyelveket is fel lehet támasztani, erre példa az ír, a katalán vagy a walesi. Ezért is nagyon fontosnak tartja a nyelvek digitális megörökítését. De a jog eszközével is kell küzdeni a kisebbségek fennmaradásáért.
A kisebbségek iránti ellenszenv elemzésekor a szerző a pokolba vezető út tizenkét lépcsőfokát veszi alapul, így a többségi nemzetek kirekesztő magatartását olyan megközelítések jellemzik, mint a történelmi tények tagadása, a nyelv- és névhasználat korlátozása, az anyanyelvű felsőoktatás elsorvasztása, a jelképek tagadása, az erőszakos ki- és betelepítés, sőt, a fizikai megsemmisítés, a genocídium.
A könyv harmadik fejezete tulajdonképpen családtörténet, címe Elindulás otthonról: Isten, család, becsület és a székely hagyomány. Balás András feleleveníti édesapja, Balás Gábor és nagyapja, Balás Elek életútját, akik Balatonboglári házukban is Gyergyóremetére, Gyergyószentmiklósra, általában Székelyföldre emlékeztek. A család 1916-ban menekülni kényszerült, de hamar vissza is költöztek otthonukba. A nagy traumát okozó trianoni döntés után végleg elhagyják szülőföldjüket, de Balás Gábor később sem ejtett egyetlen rossz szót az elnyomó népekről, sem a németekről, sem a románokról, sem az oroszokról. A Balás család tulipános levelesládája nagy kincseket őrzött meg az orvos-író számára, az igazi élményeket mégis az apjával Erdélyben tett későbbi utazások jelentették. Budapesten a Semmelweis Tudományegyetemen kutató emberként jön rá Balás András arra, hogy a nagy felfedezések kisebbségben kezdődnek. Így érkezik meg az Amerikai Egyesült Államokba, ahol Ábelként sarkantyúzza meg a lehetőségeket. Amerikai életpályája Utah államban, Salt Lake Cityben kezdődik, itt nagy hatással volt rá a mormon kultúra. Különböző amerikai egyetemek kutatócsoportjainak tagjaként az információs rendszerek, illetve a egészségpolitikával kapcsolatos kérdések tanulmányozásával foglalkozik. Életútjának érdekes fordulata, amikor egy pályázat eredményeképpen a Capitoliumban dolgozhatott. Amerikából is a székelység életének, történelmének fordulói érdeklik a szerzőt, könyve hatodik fejezetében Balás Mihály székely szabadságharcosról közöl érdekes adatokat. A digitális eszközök adta lehetőséget is felhasználva kutatja családfáját, a csíkjenőfalvi Balás Mihályig vezetve vissza, aki 1599-ben a felkapaszkodott urakkal száll szembe. A Balás család Gyergyóremetére került, II. Rákóczi György erdélyi fejedelem 1655-ben Balás Mihálynak és Jánosnak lófői címet adományoz vitézségéért. A székely szabadságjogok alapja, hogy a hazát és a királyt, illetve az erdélyi fejedelmet védték. A szerző elemzi a székelyek közös gazdálkodásának, önkormányzatiságának jellemzőit, és leszögezi: a székelység több évszázados küzdelme azért folyt, mert a betelepülő urak vagy a székely főnépek szembefordultak az ősi székely hagyományokkal. A Balások a tizenhetedik század után is meghatározó személyiségei a térségnek, de sokan a Székelyföldön kívül is, Balás Elek például Bem csapatában harcolt, a szerző nagyapja pedig magyar kormánytisztviselőként segítette Sümegi Vilmos parlamenti képviselőt, akinek nagyban köszönhető a székely körvasút megvalósítása Déda és Gyergyószentmiklós között, Gyergyószentmiklós városi státuszának megszerzése és a középiskola megépítése.
Szekeres Lukács Sándor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Napirenden a régiók
Az őshonos kisebbségek helyzetéről szóló, Európa Tanács számára készülő jelentésről és a tervezett régióátalakításokról volt szó többek között az Országgyűlés nemzetiösszetartozás-bizottság autonómia-albizottságának és a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) regionális önkormányzati munkacsoportjának keddi budapesti ülésén.
Szili Katalin, az autonómia-albizottság alelnöke elmondta, az ülésen szó volt a különböző európai polgári kezdeményezések állásáról, létrejöttek a kezdeményezésekhez kapcsolódva az aláírásgyűjtésekért felelős munkacsoportok. A tanácskozáson tárgyaltak a régiók tervezett átalakításáról is. „Romániában ez most az egyik legaktuálisabb kérdés, és a magyarság számára egyáltalán nem mindegy, hogy a jövőbeni közigazgatási régiót hogyan alakítják ki. Azt szeretnék, ha az egységes székely régiót fogadnák el" – jelezte Szili.
Harangozó Gábor (MSZP), a KMKF regionális önkormányzati munkacsoportjának társelnöke hozzátette: e téren nem túl kedvező jelzések érkeznek Románia mellett Felvidékről és Kárpátaljáról is. Ezért egységes álláspontra helyezkedtek, és rögzítették, számukra csak olyan átalakítás fogadható el, ami a magyar kisebbségek területi sajátosságait figyelembe veszi. „Fontos, hogy olyan régiók jöjjenek létre, amelyek a későbbi autonómia alapját jelentik majd" – szögezte le. Kitért arra, hogy az autonómia az egyetlen olyan megoldás, ami a szükséges és elégséges feltételeket tudja biztosítani a határon túli magyar közösségek helyben történő boldogulásához. Kiemelte: ebben akkor tudnak előrelépést elérni, ha meggyőzik az európai közösséget és a szomszédos országokat is.
Krónika (Kolozsvár)

Ne féljünk
A magyarság egyértelmű beolvasztását célzó szlovákiai/felvidéki közigazgatási átszervezés mintájának a réme lebeg Erdély felett.
Ezt maga az átalakítással megbízott Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes erősítette meg, amikor affélét beszélt: a kérdés nem útlevél-ellenőrzést jelent, hanem azt, hogy a leendő régiók a vidékfejlesztés terén hangolják majd össze a megyei tanácsok munkáját, a magyarok ne féljenek tehát. Nos az útlevél-ellenőrzésre vonatkozó utalás tulajdonképpen a magyarlakta tömböknek és kiemelten a Székelyföldnek, egyszersmind a romániai magyar autonómiatörekvéseknek szóló üzenet, amely világosan jelzi a mai kormányzat beolvasztási szándékát. Hiszen a kormány olyan átszervezési terveket sző, amelyek révén a leendő, Székelyföldet is magába foglaló ún. központi régióban a magyarság aránya az összlakosság egyharmadát sem tenné ki. S a kérdés nemzetiségi vonzata mellett a kormány elképzelése a történelmi vidékek természetes határait és az önkormányzatiság, valamint a döntési hatáskörök leosztását is mellőzve a központosítás fokozását helyezi előtérbe.
Ide számítva még, hogy az RMDSZ legutóbbi, csíkszeredai kongresszusán Victor Ponta miniszterelnök is megmondta: magyar többségű közigazgatási régió szóba sem jöhet, világos tehát, hogy mi készül. Nincs kétségem afelől, hogy a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési időszakra való tekintettel – ha nagyon akarja – a kormány még az idén érvényesíti akaratát, ehhez minden lehetősége adott. Ráadásul egy kis magyarellenes kampánnyal a sajtó is megteremtheti a kormánynak kedvező közhangulatot. Az (erő)viszonyokat látva nem vitás, hogy az erdélyiek s ezen belül mi, magyarok számára kedvezőtlen átszervezésnek elejét venni kizárólag parlamenti eszközökkel nem lehet, elkerülhetetlennek látszik tehát a civil társadalom megmozdulása. 1968-ban tüntetések, háttéregyezkedések és kemény civil lobbi révén sikerült meghátráltatni a Ceauşescu fémjelezte hatalmat. Most sem szabad másként lennie! Ennek érdekében nem kell félnünk összefogni, utcára vonulni, akarni és tenni. De nem a végén, amikor már megtörtént a baj, hanem most, amíg a tervek módosíthatók! Amíg nem késő.
Benkő Levente
Krónika (Kolozsvár)

CNCD: nem kötelező a magyar nyelv ismerete Csíkszeredában
Három magyar vonatkozású ügyben döntött, kettőben pénzbírságot rótt ki szerdai ülésén az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) - tájékoztatta az MTI-t Asztalos Csaba, a testület elnöke.
A tanács 600 lejes pénzbírságot rótt ki Dan Gavrilescu szatmárnémeti labdarúgóra, amiért egy közösségi portálon a magyarok elgázosításával fenyegetőzött. Április elején Gavrilescu a magyarokat gyalázó kommenteket írt be Dorel Coica szatmárnémeti polgármester Facebook-oldalára, egyebek közt azt, hogy "mindannyiatokat elgázosítanálak, és lágerbe küldenélek!" A harmadosztályú Olimpia FC futballistáját Kereskényi Gábor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti képviselője panaszolta be.
Ugyancsak 600 lejes pénzbírságot szabott ki a hatóság a marosvásárhelyi Liviu Rebreanu általános iskolára, mivel a román és magyar tagozattal működő tanintézményben a korábbi felszólítás ellenére sem pótolták a hiányzó magyar feliratokat. A nyelvi jogok érvényesítését szorgalmazó Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) azt kifogásolta, hogy a magyar feliratok kiszorulása a nyilvános térből a magyar tanulókban kisebbrendűségi, a románokban pedig felsőbbrendűségi tudatot alakít ki.
A diszkriminációellenes hatóság emiatt 2011-ben figyelmeztetésben részesített négy marosvásárhelyi kétnyelvű tanintézményt, a mostani bírságot pedig azért rótta ki, mert a Liviu Rebreanu iskola továbbra sem gondoskodott a feliratok pótlásáról.
A CNCD diszkriminációnak minősítette Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester azon kijelentését, hogy "Csíkszeredában a magyar nyelv ismerete nem diszkrimináció, hanem kötelező", és figyelmeztetésben részesítette a városvezetőt. Ráduly Róbert a város főterén felvont nagyméretű székely zászló februári avatási ünnepségén fejtette ki álláspontját a magyar nyelvhasználatról.
Asztalos Csaba beszámolt arról, hogy ez utóbbi - véleménye szerint etnikai alapon meghozott - döntését a tanács 7-2-es szavazataránnyal fogadta el, és a testület elnökeként kisebbségben maradt felmentő álláspontjával.
A bírságok összegét firtató kérdésre a CNCD elnöke elmondta: a 600 lej a korábbi minimális bírság volt. Áprilistól már a legkisebb pénzbüntetés is ennek az ötszöröse, a felső határ, az egyének kárára történt hátrányos megkülönböztetésnél, 30 ezer lej, a csoportok diszkriminációjánál pedig 100 ezer lej. Ezeket az ügyeket azonban még a bírságok megemelése előtt kezdték vizsgálni - magyarázta Asztalos Csaba.
Maszol.ro

Román alkotmánymódosítás - Elismernék a kisebbségek szerepét és garantálnák a nemzeti jelképek szabad használatát
Baranyi László, az MTI tudósítója jelenti:
Bukarest, 2013. június 13., csütörtök (MTI) - Az új román alkotmány elismerné a nemzeti kisebbségek szerepét a román állam kialakulásában, és lehetővé tenné számukra a nemzeti jelképek szabad használatát, miután az alkotmánymódosítást előkészítő parlamenti bizottság elfogadta csütörtökön a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) erre vonatkozó módosító javaslatait - közölte az MTI-vel Máté András, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, a bizottság tagja.
Az alkotmány-szövegező bizottság csütörtöki ülésén visszatért több olyan, a nemzeti kisebbségekre vonatkozó cikkelyhez, amelynél korábban nem született döntés az RMDSZ módosító javaslatairól.
"Az első cikkelynél megmarad az, hogy Románia nemzetállamként határozza meg magát, de elismerik államalkotó tényezőként a kisebbségeket" - magyarázta az RMDSZ képviselője. Tájékoztatása szerint a bizottság szövegtervezetébe ez olyan megfogalmazásban került be, hogy Románia elismeri a királyi ház, a nemzeti kisebbségek, a román ortodox egyház és a többi vallásos felekezet történelmi szerepét a román állam kialakulásában.
A bizottság szövegtervezetébe bekerült egy olyan kitétel, miszerint a nemzeti kisebbségek szabadon használhatják köztéren és magánterületen az etnikai, nyelvi és vallásos identitásukkal kapcsolatos nemzeti jelképeiket. A frakcióvezető szerint, ha ezt a kitételt a parlament plénuma is megerősíti, többé nem lehet korlátozni a székely, vagy a magyar zászló kitűzését Romániában.
Az alkotmány-szövegező bizottság az RMDSZ azon javaslatát is elfogadta, amely szerint a nemzeti kisebbségek képviselői saját döntéshozó és végrehajtó szerveket hozhatnak létre az identitásuk megőrzését érintő hatáskörökkel. Az MTI kérdésére, hogy ez a kisebbségek kulturális autonómiájának készíti-e elő a talajt, Máté András kitérő választ adott, de jelezte, hogy ez az új alkotmányos cikkely arra a - román törvényhozásban 2005 óta elfektetett - kisebbségi törvénytervezetre is hivatkozik, amelyben szerepel a kulturális autonómiára vonatkozó fejezet.
A frakcióvezető elmondta: az RMDSZ egy negyedik javaslatát is elfogadta az alkotmány-szövegező testület, amely előírná, hogy a hatóságoknak konzultálniuk kell a kisebbségek legitim képviselőivel minden őket érintő kérdésben.
Egyes cikkelyeknél volt tartózkodás, de gyakorlatilag mind a kormánypártok, mind az ellenzék támogatták az RMDSZ említett alkotmánymódosító javaslatait - mutatott rá Máté András. Hozzátette: a bizottság a jövő héten folytatja munkáját és várhatóan akkor dönt az RMDSZ azon javaslatáról, amely lehetővé tenné, hogy sarkalatos törvénnyel elismerjék egyes "hagyományos térségek különleges státusát" Romániában.
A parlamenti különbizottság által előkészített alkotmánymódosítás akkor lép hatályba, ha azt a román parlament kétharmados többséggel elfogadja és érvényes népszavazás is megerősíti.

Használhatjuk jelképeinket (Elfogadták az RMDSZ javaslatait)
Az új alkotmány elismerné a nemzeti kisebbségek szerepét a román állam kialakulásában, és lehetővé tenné számukra a nemzeti jelképek szabad használatát, miután az alkotmánymódosítást előkészítő parlamenti bizottság elfogadta tegnap az RMDSZ erre vonatkozó módosító javaslatait.
A bizottság az RMDSZ azon javaslatát is elfogadta, amely szerint a nemzeti kisebbségek képviselői saját döntéshozó és végrehajtó szerveket hozhatnak létre az identitásuk megőrzését érintő hatáskörökkel, a bizottság által megszövegezett változat azonban nem tetszik az Erdélyi Magyar Néppártnak, a „törvényes” és „törvénytelen” magyarok kategorizálásában nem akar részt venni, arra szólítva az RMDSZ-t, ne legyen cinkos az ilyen típusú politikai érdekérvényesítésnél.
Az alkotmányszövegező bizottság tegnapi ülésén visszatért több olyan, a nemzeti kisebbségekre vonatkozó cikkelyhez, amelynél korábban nem született döntés az RMDSZ módosító javaslatairól. Az első cikkelynél megmarad az, hogy Románia nemzetállamként határozza meg magát, de elismeri a királyi ház, a nemzeti kisebbségek, a román ortodox egyház és a többi vallásos felekezet történelmi szerepét a román állam kialakulásában. A bizottság tagjai 18 igen és egy nem szavazattal fogadták el az RMDSZ azon módosító javaslatát, amely egy új bekezdést vezet be az alaptörvény 6. cikkelyéhez, és amely így szól: „A nemzeti kisebbségek törvényes képviselői a nemzeti kisebbségek statútumát szabályozó törvénynek megfelelően saját döntő és végrehajtó szerveket hozhatnak létre, melyek az identitásuk megőrzésére, fejlesztésére és kifejezésére vonatkozó jogokban illetékesek”. Hasonló szavazataránnyal fogadták el a 6. szakaszhoz bevezetett 3. bekezdést, amely előírja: „A központi és a helyi közhatóságok azt követően hoznak döntéseket a nemzeti kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitása megtartása, fejlesztése és kifejezése kapcsán, miután a nemzeti kisebbségekhez tartozó civil szervezetekkel konzultáltak”. Az alaptörvény 12. szakaszához is bevezettek egy 5. cikkelyt, amely előírja: „A nemzeti kisebbségek szabadon használhatják a közterületeken és magánterületeken saját, etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásukat jelképező nemzeti jelképeiket”. Ez egy lépés előre. Elismerik a nemzeti kisebbségek létét Románia területén. És lépések történtek ezen személyek kulturális, nyelvi és etnikai identitásának a tiszteletben tartására is – fejtette ki Máté András Levente. Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője hangsúlyozta, a kisebbségek eddig is részesültek az identitás megőrzésére vonatkozó jogokban, a különbség azonban most az, hogy ezeket az alkotmányos jogok rangjára emelték. Ami pedig annak lehetőségét illeti, hogy a nemzeti kisebbségek törvényes képviselői saját döntő és végrehajtó szerveket hozzanak létre, Máté András kifejtette, hogy kollektív szervezetekről van szó, amelyek a nem kormányzati szervekhez hasonlítanak, és javaslatokat tehetnek az állami intézményeknek. „Minden nemzeti kisebbség szervezete létrehozhat egy kollektív szervet, amely javaslatokat, véleményeket küld az állam intézményeinek, amelyek azokat figyelembe veszik, avagy nem. Nem állami intézményekről van szó, hanem az illető kisebbség egy kollektív szervéről. Például az RMDSZ létrehoz egy kollektív szervet, amely különböző intézkedéseket fog javasolni a helyi, a megyei, a régiók hatóságainak, melyeket azok figyelembe vehetnek, és törvény, kormányhatározat születhet ezek nyomán” – mondta Máté. Kérdésre válaszolva leszögezte, hogy egy ilyen szerv nem hozhat döntést a Székelyföld régió létrehozásáról.
Az Erdélyi Magyar Néppárt meggyőződése szerint az elmúlt hónapok köztéri megmozdulásai, a közösségi és nemzeti jelképek, a székely és a magyar zászló használatáért rendezett demonstrációk és a közösségi fellépés más formái jelentős mértékben hozzájárultak a kisebbségi közösségek nemzeti szimbólumai szabad használatának alkotmányos garanciájához – áll az EMNP tegnapi közleményében. Biztató fejleménynek tartják az alaptörvény 6. cikkelyébe bekerült új kitételt is, melyben körvonalazódik a kisebbségi közösségek kulturális autonómiájának közjogi lehetősége, „azt viszont kimondottan aggasztónak tartjuk, hogy az RMDSZ által előterjesztett és a bizottság által szinte egyöntetűen támogatott indítvány szerint a kulturális autonómia intézményének létrehozási jogát nem a közösség kezébe adják, hanem egy kellően nem definiált szervezet – a nemzeti kisebbség úgymond »törvényes« képviselője – kizárólagos hatáskörébe utalják”. Az EMNP úgy véli, ezzel az etnobiznisz lehetőségét teremti meg az RMDSZ, lehetségesnek tartják, hogy a későbbi törvénykezés ezt a hatáskört az RMDSZ-re szabja majd, „és ezáltal a szövetség csúcsvezetése lehetőséget kap arra, hogy – a közösség nevében fellépve, de annak demokratikus ellenőrzése alól kivonva magát – kisajátítsa a kulturális autonómia intézményeinek létrehozását és működtetését”. A bizottsági döntésben a román hatalom oszd meg és uralkodj elvét vélik felfedezni, mellyel „jó és rossz, »törvényes« és »törvénytelen«, együttműködő és együttműködésre képtelen magyarokra, illetve magyar politikai szervezetekre” osztják a közösséget. Ugyanakkor „a romániai politikára oly jellemző titkos háttéralkut” is látni vélnek, „amelynek akár az is része lehet, hogy az erdélyi magyar közösség »törvényes képviselői« a közösség nevében egy kulturális látszatautonómiáért cserében feladták a Székelyföld mint önálló közigazgatási régió létrehozásának igényét”. Mindezek miatt az EMNP „nem lesz részese ilyen típusú politikai érdekérvényesítésnek, és arra szólítja a Romániai Magyar Demokrata Szövetség parlamenti képviselőit, hogy ők se váljanak cinkossá ebben” – zárul a Toró T. Tibor pártelnök által aláírt közlemény.
A bizottság jövő héten folytatja munkáját, és várhatóan akkor dönt az RMDSZ azon javaslatáról, amely lehetővé tenné, hogy sarkalatos törvénnyel elismerjék egyes „hagyományos térségek különleges státusát” Romániában. A bizottság által előkészített alkotmánymódosítás akkor lép hatályba, ha azt a parlament kétharmados többséggel elfogadja, és érvényes népszavazás is megerősíti.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Etnikai szempontjaink
Az ország jelenlegi miniszterelnöke szinte napi rendszerességgel kijelenti, amikor bármilyen vonatkozásban is a régiósítási tervről nyilatkozik, hogy abban semmiféle „etnikai szempontot” nem fognak figyelembe venni. S slussz!
Szakmailag alátámasztható érve sincs, hogy miért ellenzi a mi megmásíthatatlan óhajunkat, az önálló székelyföldi régiót. Minap Liviu Dragnea közigazgatási miniszterelnök-helyettes, miután egyetértett azzal, hogy Dobrudzsa önálló régió legyen, maga is azonnal leszögezte – nehogy ebből valaki következtetéseket vonjon le a hasonló nagyságrendű Székelyföldre vonatkozóan –, hogy Dobrudzsa példája nem érvényes a Székelyföldre. „Nem szándékozom olyan régiófelosztást javasolni, amely etnikai szempontokon alapulna” – fogalmazott. Tehát az etnikum, az etnikai hovatartozás nem számít! Ez legyen világos! – szólnak a felénk szegezett figyelmeztetések minden irányból. S hogy az bizonyos összefüggésekben mégis számít, azt is éppen Victor Ponta úrtól tudjuk, aki alig két héttel ezelőtti üdvözletében (!), melyet Trianon napjára küldött Magyarországnak, éles szemmel látta és eleven ésszel fogalmazta meg, hogy Trianon azért volt nagyszerű és példaadó értékű döntés, mert annak köszönhető „az etnikai alapú Magyarország” létrejötte. Nagyszerű észrevétel! Még akkor is, ha nem teljesen az „etnikai alapok” döntöttek ott sem, ezért kerülhetett épp az akkor több mint 90 százalékban magyarlakta Székelyföld Romániához. De nemcsak a Székelyföld, hanem a Partium jó része egy az egyben, úgy, ahogy akkor volt. Színmagyar települések sorával határon innenre, s ugyancsak – hogy más példákat is soroljunk – a Felvidéken a majdnem százszázalékosan magyarok lakta Csallóköz és Bodrogköz, s délen széles színmagyar sávok a Szerb-Horvát Királysághoz. Feltételezhetően ezekre nem gondolt vagy nem figyelt fel üzenete megfogalmazásakor. Vagy lehet, ezzel is jelezni szándékozta, hogy a magyar „etnikai jelleg” csak Magyarország mai határain belülre vonatkoztatható. S ezért van az is, hogy a Székelyföld – Ponta úrék szerint – nem lehet önálló régió, mert az „etnikai alapok” nem lehetnek megkülönböztető tényezők, nem szabad azokat figyelembe venni, ez mindkét idézett úrnak elve. Pedig hát nekünk, ha valamilyen „alapjaink” vannak, akkor azok – valljuk be bátran és nyíltan – tényleg etnikaiak. Ezekben hasonlítunk a románokhoz, akiknek ugyanúgy „etnikaiak az alapjaik”. Különbözünk tőlük abban, hogy más a nyelvünk – ami ugyancsak nem számít Ponta úréknak, ezért a hivatalos nyelv még a százszázalékosan magyarlakta települések tömkelegében is a román –, más a kultúránk, mások a népdalaink, mások a táncaink, más az irodalmunk, s még a tudományunk, tudományos életünk is más lenne, ha ez megengedtethető lenne Romániában. A történelmünk is más, a lelkivilágunk, a természetünk; még a megbízhatóságunk is, a főztünk, ételeink is őriznek, tartalmaznak csak ránk jellemző karakterjegyeket. Talán ezért is volt a román királyi családnak, Nicolae Iorgának, Brătianu egykori miniszerelnöknek, Take Ionescunak, a Sturdza családoknak, s hogy ne menjünk messze, még Nicolae Ceauşescunak – s azt sem tartom kizártnak, hogy Ponta úrnak is – magyar a házvezetőnője. Amit mi nem úgy tekintünk, hogy szolga népnek vélnének bennünket, hanem éppenséggel megbízhatóságunkért fogadják el másságunkat. De a Székelyföld – ebben szilárd az elhatározásuk – nem lehet önálló régió, mert annak etnikai alapja van. Egyébként, ha az a fránya „alapja” nem volna, lehetne régió, mert sajátos, az ország minden más tájától különböző a természeti arculata. Mintha még a táj is igazodna másságával az itt lakó néphez, annak lelkületéhez. Hegyek, a Kárpátok vonulatai közé vagy mellé ékelődött táj óriási turisztikai vonzerővel. Hatalmas erdőségeinknek, borvizeinknek, mofettáinknak sincs etnikai jellegük, épp ezért szereti is azokat a románság, s nemcsak külföldről, hanem Bukarestből is áramlik ide a pihenni és gyógyulni vágyók hada. Ha csak ez volna, lehet, hogy önálló régió is lehetne ebből az egymilliónyi lakostól benépesített gyönyörű területből. De így? „Ki van zárva!” Az is érv szokott lenni – s ezt az érvet még néhány ostoba „etnikai alapú” állampolgár is elfogadja, s fújja is, kürtöli is –, hogy gazdaságilag elmaradott terület, és hogy önállóan életképtelen lenne. Hogy ennek a valós elmaradottságnak is etnikai alapjai vannak, azt elfelejtik vagy elfelejtik szóba hozni bölcs vezetőink. Még 93 év után is gyanakvással néznek az itt élők „etnikai másságára”, s ezért nem engednek jelentősebb beruházásokat erre a területre. Még az útjainknak is vacakabbaknak kell lenniük, mint amilyenek azok az ország más vidékein. Ezelőtt jó öt-hat évvel egy, a tarthatatlan útviszonyokat szóvá tevő búvár statisztikai anyagokból bányászta ki, hogy a megye területén eladott benzin árába beépített útadónak csak egy kis, ha jól emlékszem, 30 százaléknyi része osztatott vissza útjaink javítására, ugyanúgy az innen elvitt adóknak is csak kis százaléka utaltatik vissza, a többi máshová zarándokol, nehogy azok is etnikai jelleget kapjanak. Tehát a különbözőségünk ugyancsak zavarja a hatalom embereit, s ezt nem akarják tetőzni a régiósítással, melyben épp ezeknek a különbözőségeknek az elismerése oszlathatná el a gyanakvásokat, s bizonyíthatná, amiként az utóbbi kilencven év egész történelme bizonyította, hogy becsületes állampolgárai vagyunk az országnak, s ha jussainkat követeljük – mert követelnünk kell –, csak törvényes eszközökkel tettük mindig, és akarjuk tenni most is. Egy emlékkel folytatnám. Valamikor a 70-es években meghívtak az egyik udvarhelyszéki falu kulturális rendezvényére, melynek szintén vendége volt az akkor Énlakán élő, kiváló, Mikes leveleit is románra átültető író-műfordító, a már sajnos néhai Gelu Păteanu. Ismertük egymást valahonnan már korábbról. Nos, a székelyek „Gyalu bácsija” nekem szegezett egy kérdést: Mondd, Jóska, mint magyar hogy érzed magad Romániában? Aki tudja, hogy milyen világ volt akkor Nicolae Ceauşescu országában, megérti, hogy pár pillanatig tétováztam a válasszal, míg a kötelezőnek számító egyenesség felülkerekedett bennem. Ha akarod tudni – böktem ki nem kis szorongással és félelemmel –, rosszul! Gelut szemmel láthatóan pozitívan érintette a számomra mindenképpen kockázatos válasz. Szinte pillanatok alatt folytatta, hogy köszöni az őszinteségemet, s nehogy azt higgyem, provokálni szándékozó egyenességemért jobban becsül, mint eddig. Majd kifejtette: Ceauşescu a román érdekek ellen tesz ezzel, mert az ország érdeke lenne, hogy mi, magyarok jól érezzük magunkat Romániában, hazánknak érezzük azt, ne kívánkozzunk el innen. Ponta és Dragnea uraknak figyelmébe ajánlom e jó román hazafi szavait. Avassák román önérdekké, hogy mi otthon érezhessük magunkat a szülőhazánkban, s ne épp azzal érveljenek a külön székely régió ellen, ami alátámasztja és az európai normák szerint jogossá is teszi az igényünket. Szíveskedjenek tehát figyelembe venni azokat a tényezőket, melyek kötelezik Önöket – Románia vállalásai, az ország által elfogadott és aláírt dokumentumok alapján –, hogy a Székelyföld, melyen többséget alkot nemzeti közösségünk, önálló régió, önálló, autonóm terület legyen.
Gazda József
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Apró lépések politikája
Van alpolgármester és Bernády iskola, nincs kétnyelvű felirat és döntés a Sütő-szobor ügyében
Tegnap majdhogynem a kulisszák mögötti forgatókönyv szerint zajlott a marosvásárhelyi tanács ülése. Mint ismeretes, a többször elhalasztott soros ülésen olyan kényes témák szerepeltek, mint az alpolgármester-választás, az utcák és az intézmények kétnyelvű feliratozása, a Sütő András tervezett szobrának elköltöztetése eredetileg megszavazott helyéről a központba, illetve a hőenergia-szolgáltatás ügye.
Miután a napirend előtti felszólalások több mint egy órán át elhúzódtak, és ez idő alatt azon is vitatkoztak a tanácsosok, hogy milyen napirendre tűzött határozattervezeteket vonjanak vissza, illetve sürgősen tárgyaljanak meg, Dorin Florea polgármester igencsak kioktatta a tanácsosokat, de legfőképpen az RMDSZ képviselőihez szólt, majd elmondta, hogy két óriási politikai hibát követtek el. Az egyik az, hogy "egyes politikusok saját érdekeiknek megfelelően" levették a sürgősségi klinikai kórházat "az ország térképéről", a másik ilyen tévedés a Digitális város című tervhez való viszonyulás volt. Aztán következett az alpolgármester megválasztása, de időközben kiderült, hogy a Sütő András szobrának felállítási helyére vonatkozó határozattervezetet az RMDSZ visszavonta. Peti András frakcióvezető azzal indokolta ezt a lépést, hogy még nem egyeztek meg ezen a téren más pártok képviselőivel, ezért attól tartott, hogy kedvezőtlen döntés születik e téren. Mindemellett megerősítette, van érvényben levő tanácsi határozat a szoborállításról, csak az elköltöztetés körül nincs még egyetértés, ezért nem erőltetik most a kérdést. Arra viszont senki nem tudott egyértelmű választ adni, hogy az utcák és az intézmények kétnyelvű feliratára vonatkozó határozattervezet miért nem szerepelt a napirendi pontok között, holott korábban – a Népújságban is közölt – összehívóban benne volt.
A válasz némiképpen a további történésekben benne volt. Következett az alpolgármester-választás. Dr. Benedek István az RMDSZ frakciója nevében javasolta Peti Andrást, majd az ülésvezető félszegen megkérdezte, hogy van-e még javaslat? Természetesen nem volt. Akkor 20 perces értetlenkedés után végül kijelölték a szavazatszámláló bizottságot, ugyanis a tanács működési szabályzatának megfelelően az alpolgármestert titkos szavazással választják meg. Az egyetlen jelöltet húsz támogató és két ellenszavazattal elfogadták. Majd a kinevezésére vonatkozó határozattervezetet egy ellenszavazattal elfogadták. Ezt követően Peti András Cioban Maria jegyző jelenlétében (a magyar Bibliára) letette a hivatali esküt, és aláírta az erről szóló jegyzőkönyvet. Rövid beszédében azt ígérte kollégáinak, hogy alpolgármesterként igyekszik pártállástól függetlenül a város összes lakóját képviselni.
A Népújság arra volt kíváncsi, hogy mi a garancia arra nézve, hogy Peti András alpolgármesterként nem jár úgy, mint elődje, akit semmibe vett a polgármester?
– Biztató az a jel, hogy nagy többséggel, két ellenszavazattal fogadták el a jelöltségemet a kollégák, ez azt jelenti, hogy minden politikai párttal sikerült egyezségre jutni személyem, illetve az RMDSZ jelöltjével kapcsolatosan. Rendelkezem azzal a nyitottsággal, áldozatkészséggel, hogy a város lakói érdekében megtaláljam a közös hangot a tanácsban mind a többi politikai párt képviselőjével, mind a végrehajtó hatalommal, mind a polgármester úrral.
Az "egyezség" következő lépéseként került szavazásra a 2-es számú általános iskola ügye, amely kb. egy éve és kilenc hónapja "napirenden" van, és a politikai hercehurca miatt mindeddig nem sikerült elérni, hogy felvegye az iskola építőjének, a város hajdani polgármesterének, dr. Bernády Györgynek a nevét. Miután az ülésvezető elmondta, hogy a jogi szakbizottság nem egyezett bele a határozattervezetbe, és más bizottságokban is voltak kifogások ez ellen, vitára bocsátotta ezt. Aztán miután – enyhe csodálatára – senki sem akart hozzászólni, szavazásra bocsátotta. A tanácsosok három ellenszavazattal (Sabau Pop Aurelian Olimpiu, Puiac Ion Claudiu, Loghin Lucian Mircea) elfogadták azt, hogy az iskolát szeptembertől Bernády György Általános Iskolának nevezzék.
A teremben tartózkodtak a szülői bizottság képviselői, akiknek a nevében a folyosón Györgyné Kis Anna nyilatkozott. Elmondta, hogy több mint egyéves küzdelem végére érnek, de azt szeretnék, hogy az RMDSZ nevezzen ki egy felelőst, aki tovább követi az ügyet és gondoskodjon arról, hogy az új tanév kezdetekor felkerüljön helyére az új tábla. Peti András alpolgármester hozzáfűzte: "sikerült meggyőznünk a többséget, hogy ez egy jogos, legitim követelése a magyar közösségnek, és ezt elfogadták. Amióta az RMDSZ kisebbségben van a tanácsban, bármit szeretnénk elérni, meg kell találjuk a partnereket a keresztülviteléhez. Külön köszönet ezért a CEMO-nak, illetve a szülői akciócsoportnak, akik végigkövették a névadás folyamatát, és mindig felhívták a figyelmet akkor, amikor elakadt a folyamat."
A továbbiakban – többek között – elfogadták azt is, hogy a Locativ Rt. kéri majd a távhőszolgáltatás meghosszabbítását az Országos Energetikai Hatóságtól azért, hogy tudjon meleg vizet szolgáltatni a hálózatban maradt mintegy 1200 előfizetőnek, azzal a megjegyzéssel, hogy októberig, a fűtés beindításáig mérlegeli a tanács, hogy megéri-e a városnak fenntartani a távhőszolgáltatást, vagy megoldást talál arra, miként rendezik az említettek sorsát ezen a téren.
Vajda György
Népújság (Marosvásárhely)