Ardeleanu Gavril ezredes, Kovászna Megyei Rendőrség parancsnoka elmondta: 1989. dec. 22-én határozott parancsot kaptak, hogy fegyvert semmiféle körülmények között ne használjanak. Sepsiszentgyörgyön az emberek behatoltak a milícia épületébe, politikai foglyokat kerestek. Baróton és Kézdivásárhelyen a feldühödött tömeg a milícia irattárát elégette. Kézdivásárhelyen megöltek egy milicistát. Néhány milicistát a lakosság nem akar látni, nyilván nagyon durvák voltak, őket áthelyezik máshová. A megyei milícia pár napja a rendőrség nevet viseli. A rendőrség politikamentes testületet jelent, fejtette ki az ezredes. /Simó Erzsébet: A milíciától a rendőrségig. Beszélgetés Ardeleanu Gavril ezredessel, a Megyei Rendőrség parancsnokával. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 5./

Az RMDSZ megtartotta első országos tanácskozását Kolozsvárott jan. 7-én. Ezen megjelentek Bánát, Arad, Bihar, Szatmár, Máramaros, Szilágy, Kolozs, Szeben, Fehér, Maros, Hargita, Kovászna és Brassó megyék megalakult szervezeteinek képviselői, a helyi ideiglenes választmány tagjai és a bukaresti ideiglenes koordinációs bizottság képviseletében Domokos Géza és Horváth Andor. Domokos Géza fontosnak ítélte, hogy az RMDSZ szövetség maradjon, ne alakuljon át párttá, így gyűjtő helye legyen a romániai magyarság összes erőinek. Sütő András részletes nemzetiségi statútum kidolgozását sürgette. Annak ellenére, hogy Nemzeti Megmentési Front megyei és helyi tanácsaiban sok helyen nem megfelelő a nemzetiségi képviselet, a megyei küldöttek számos pozitív eredményről adtak számot a szervezés területéről. - Gyakorlatilag a magyarlakta területeket behálózzák az RMDSZ szervezetei. Kolozs megyében 10 000, az egykori Udvarhely megye területén közel 13 000, Hargita megyében 30 000, Arad megyében 3000, Maros megyében 6-7000, a Barcaságban 1700 bejegyzett tag van. Legtöbb helyen már aktívan tevékenykednek. Síkra kell szállni a több helyen tapasztalható visszarendeződés ellen. Többen hangsúlyozták, hogy a magyarság kulturális, közéleti, politikai újjászületésének központjának mindenképpen Erdélyben kell lennie, Bukarestben pedig erős, elnökségi képviselet biztosítsa a kormánnyal való kapcsolattartást /Az RMDSZ első országos tanácskozása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./ Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottságának 1990. jan. 8-án közleményt adott ki az előző napi, Kolozsváron tartott ülésről. Felszólalt Domokos Géza, Sütő András, Kányádi Sándor, Dáné Tibor, Bodó Barna, Bárányi Ferenc, Nagy Béla, Varga Sándor, Ferenczes István, Katona Ádám, Pálfalvi Attila, Csép Sándor, Hosszú Zoltán, Markó Béla, Sylvester Lajos, Madaras Lázás, Jakab Elek, Cs. Gyimesi Éva, Pillich László, Balogh Edgár, Benkő Samu, Brassai Zoltán, Balázs Sándor, Tófalvi Zoltán, Patrubány Miklós, Csiszár Zsuzsa és Kántor Lajos. Domokos Géza felhívta a figyelmet arra, hogy a Nemzeti Megmentési Front jan. 5-i nyilatkozata tartalmazza az egyéni és kollektív kisebbségi jogok szavatolását. /Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottságának 1990. január 8-i közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

Szász Árpád, Kovászna megye főtanfelügyelője kifejtette, hogy Kovászna megyében a lakosságnak több mint 70 százaléka magyar, ennek ellenére a líceumokban a tanulók 60 százaléka román nyelven tanulhatott és csak 40 százalékuk magyarul. A szülők kérésére változtattak ezen: jelenleg a diákok 70 százaléka magyarul tanul. Szeptembertől magyar tannyelvű lesz a Székely Mikó /Sepsiszentgyörgy/ és a Nagy Mózes Líceum /Kézdivásárhely/. Gondot okozott, hogy eddig a megye 49 8 osztályos és 34 10 osztályos iskolájában a magyar anyanyelvű gyermekeket románok tanítottak, akiket az utóbbi években helyeztek a megyébe. Jelenleg változik a helyzet és sok román tanár elment, illetve kérte, hogy elmehessen. Kevés tanár van, nyugdíjas tanárokat kértek fel, hogy vállaljanak osztályokat. /Vörös Előd: Beszélgetés Szász Árpádal, Kovászna megye főtanfelügyelőjével. = A Hét (Bukarest), febr. 22./

Megjelent a Keresztény Szó /Kolozsvár/, a Gyulafehérvári Római Katolikus Egyházmegye hetilapjának első száma. Főszerkesztő: Bajor Andor, felelős szerkesztő: Fodor Sándor. Ebben a számban emlékeznek arra, hogy 1989. febr. 12-én készültek megünnepelni Márton Áron püspökké szentelésének ötvenedik évfordulóját, azonban az ünnepséget betiltották. Most közlik azt, ami a megemlékezésen elhangzott volna: Bajor Andor: Nem mi választjuk ki szentjeinket, Fodor Sándor: Példaképünk, Beke György: Hívjuk és várjuk, Kányádi Sándor: Félvén se félve. /Keresztény Szó (Kolozsvár, febr. 11., megjelenéséről hírt adott: Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./ 1947 óta nem jelenhetett meg katolikus lap az országban. Most a Keresztény Szóval párhuzamosan megindultak a helyi egyházi értesítők is, ilyen a Kistestvér, a csíksomlyói értesítő, a katolikus plébánia lapja.

Febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartották meg az RMDSZ harmadik küldöttértekezletét. Megválasztották az RMDSZ Országos Ideiglenes Bizottságát. Tiszteletbeli elnök: Tőkés László, elnök: Domokos Géza, az elnökség 11 tagú. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./ Az elnökség tagjai: Domokos Géza elnök, alelnökök: Balázs Sándor /Kolozsvár/, Borbély Zsolt Attila /MISZSZ - Temesvár/, Folticska Ferenc /Bukarest/, Formanek Ferenc /Szatmár/, Verestóy Attila /Bukarest/, tagok: Antal István /Székelyudvarhely/, Béres András /Marosvásárhely/, Nagy Béla /Nagyvárad/, Sylvester Lajos /Sepsiszentgyörgy/, Zólya László /Csíkszereda/. A bukaresti titkárság: Bitay Ödön, Ágoston Hugó, Czédly József. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./ Intéző bizottsági tagok: Bodó Barna /Temesvár/, Csávossy György /Fehér megye/, Hosszú Zoltán /Arad/, Jakab Elek /Szeben megye/, Lányi Szabolcs /Bukarest/, Madaras Lázár /Brassó/, Szilágyi Zsolt /MISZSZ-Nagyvárad/, Takács Csaba /Hunyad m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Zöld Péter /Moldva/. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./ A febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartott küldöttértekezletről folytatásokban beszámolt a Romániai Magyar Szó. Sylvester Lajos, az RMDSZ Kovászna megyei elnöke nyitotta meg az értekezletet. Domokos Géza elnök az egység megőrzésének fontosságára tért ki. Az RMDSZ-nek közel 600 ezer beiratkozott tagja van. Romániában erősödnek az egypártszerű reflexek. Aggasztóak a rendkívüli módon aktivizálódó sovén és nacionalista tendenciák, amelyek nyomást gyakorolnak a hatalomra, hogy levegye a napirendről a kisebbségi jogok visszaállítását. Ne legyenek illúzióink, hangsúlyozta Domokos Géza, a nacionalista román politika hamar éreztette befolyását a kormányban, a politikai pártok egy részénél, a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsában, a minisztériumokban, a diplomáciában, sőt a külföldi sajtó egy részénél is. Katona Ádám /székelyudvarhelyi RMDSZ/: szervezetük a régi Udvarhelyszéket fogja át. Programjukban szerepel az önálló Udvarhely megye, a bányakatonáskodás megszüntetése stb. Taglétszámuk vidéken 52 763, városban 22 325. Aktiválják a gazdaköröket. Garda Dezső /Gyergyó és vidéke/: az iskolaügyben tettek a legtöbbet, érződik a román kollégák ellenállása. Aláírást gyűjtöttek a Bolyai és a marosvásárhelyi egyetem érdekében, a Bolyai Farkas Líceum ügyében. A szervezet 20 ezer tagot számlál. Csávossy György /Fehér megye/: 10 ezer körüli a taglétszámuk. Sikerült a Bethlen Gábor Kollégiumban /Nagyenyed/ leválasztani a román osztályokat. Szeretnél bevezetni a kántortanító-képzést és talpra állítani a csombodi magyar nyelvű kertészeti oktatást. Takács Csaba /Hunyad megye/: taglétszámuk nem haladja meg az 5000-ret. Sikerült székházat szerezni, önálló magyar óvoda indult Déván. Megoldásra vár az iskolaügy. Megindult a Hunyad Megyei Hírlap Déván. Balázs Sándor /Kolozs megye/:50 ezres az RMDSZ-taglétszám a megyében, súlyosak a Vatra Romaneasca támadásai. A dialógus érdekében létrehozták a Puntea című lapot. Sikerült visszaállítani az önálló volt piarista gimnáziumot. Megalakult az egyetem érdekében a Bolyai-bizottság. Célszerű lenne a magyar egyetemet támogató százezer aláírást eljuttatni az ENSZ-hez, egyben könyvet kellene kiadni az egyetem történetéről. Pillich László /Kolozsvár/ javasolta: induljon a kolozsvári magyar újságíróközösség szerkesztésében önálló RMDSZ-lap. Sylvester Lajos /Háromszék megye/: taglétszámuk 55 ezer. A hagyományos magyar iskolák visszaállítása ősszel lesz. Mellettük működik a szórványbizottság, elkezdték a kapcsolatfelvételt a csángókkal. Káli Király István /Maros megye/: taglétszámuk százezren felüli. Jelenleg a feszült helyzet központja Marosvásárhelyen van. Megalakult a magyar orvosok és a magyar egyetemisták országos szövetsége. Kiadják román nyelven a Dialog című lapot. Tőkés László elnökké választását javasolta. András György /Marosvásárhely/ a teljes vallásszabadságot, a sajtó- és tévéhálózat megszervezését, a csángók problémájának megoldását és az RMDSZ Erdély-központúságát szorgalmazta. Leopold Lászó /nagybányai RMDSZ/: a vidéken összesen 15 ezer tagjuk van. Újraindult a megszűnt líceumi magyar osztály. Zonda Attila /Máramarossziget/ mintegy 6 ezer fős a taglétszámuk a két városban s a kilenc községben. 1848-as emlékmű visszaállításán dolgoznak. Újjáéledt a vegyeskórus. 2500 kötetes könyvtárat hoztak létre. Megindították a Máramarosszigeti Naplót. Bura László, a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ igazgatója /Szatmár megye/ 50 ezer tagról adott hírt. Elkezdték a dialógust az Impreuna-Együtt című kétnyelvű lap kiadásával. A Kölcsey Líceumban az eddigi 8 helyett 33 magyar osztály működik. Jakab Elek /Szeben megye/: taglétszámuk 3500 körül mozog, központjuk Medgyesen van. Medgyesen I-VIII. osztályos iskolát biztosítottak. Vida Gyula /Szilágy megye/: 20 ezer fős a taglétszámuk. Figyelni kell a gazdasági életre, a magyarokat sorra kiszorítják a vezető állásokból. László László a Szilágy megyei oktatásról: Szilágysomlyón és Sarmaságon megtörtént az átszervezés. Jellemző Selymesilosva esete: ebben a magyar községben magyar gyermek magyar tanároktól voltak kénytelenek huszonöt éven át minden tantárgyat románul tanulni. Éltes Imre /Csíkszereda/, a Romániai Magyar Kisgazdapárt elnöke: a párt febr. 22-én jött létre két hasonló párt egyesülésével. Az RMDSZ kollektív tagjai akarnak lenni. A teremben először hevesen elutasították, hogy Kocsis Sándor, a Független Magyar Párt képviselője kapjon szót, végül mégis beszélt, de nem volt meggyőző. Bejelentette, hogy Vincze Jánost megfosztották elnöki funkciójától. Csutak István, a MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/ képviselője helyesli a politikai sokszínűséget. Nem tartják elég határozottnak az RMDSZ fellépését. Ezután bizottságokban folytatódott a vita. Az újságíró, Cseke Gábor a legnépesebb, a programszövegező bizottság munkáját kísérte nyomon. Rengeteg felszólalás volt, indulatos és hosszú vita. Febr. 25-én reggel Verestóy Attila /Bukarest/ volt az első felszólaló. Sokan hallani sem akarnak a Független Magyar Pártról /FMP/, pedig szükség van arra, hogy ne maradjunk egyedül a politikai küzdőtéren, jelentette ki Verestóy. Kincses Előd /Marosvásárhely/ szerint el kell gondolkodni azon, miért tudta az FMP a kritikus pillanatban a hangját hallatni. Az RMDSZ párttá válhatna. Lányi Szabolcs /Bukarest/ szerint FMP-t el kell fogadni realitásnak. Tőkés László bejelentette a jan. 24-én megalakult Magyar Keresztény Egyházak Szövetsége csatlakozását az RMDSZ-hez. Markó Béla /Marosvásárhely/ az ideiglenes vezetőséget jelölő bizottság megbízásából javasolta: a küldöttközgyűlés válassza meg az RMDSZ tiszteletbeli elnökévé Tőkés Lászlót. A javaslatra felcsattant a taps a teremben. Erőss Péter /Háromszék/ kérte az Amerikába készülő Tőkés Lászlót, hogy ne feledkezzen meg útja során a csángók nehéz helyzetéről. Tőkés László ezt megígérte. Demény Lajos /Bukarest/ elégedetlen: még mindig nincs állandó kapcsolat Bukarest, Marosvásárhely és Kolozsvár között. Nyilatkozatban ki kell mondani, hogy az RMDSZ az önrendelkezés alapján áll. Erdélyben hivatalosnak kellene lennie a magyar nyelvnek. Össze kell állítani a nemzetiségi törvény tervezetét. Domokos Géza figyelmeztetett: túl sok idő ment el pártkérdésekre. Szép a helyi autonómia, de ha bekerül a programba, akkor az egész alkotóelemeire hull szét. Végül megszavazták a vezetőség személyi összetételét. /Cseke Gábor: Ágyúöntők unokái. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1.- /6 folytatásban/ márc. 8./

Tőkés László lelkész az Emberi Jogok Amerikai-Magyar Alapjának meghívására kéthetes látogatásra az Egyesült Államokba utazott. Érkezésekor O. C. Jonah, az ENSZ főtitkárának helyettese fogadta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./

"Egy román tanár /Gruie Piticar/ nyílt levelet intézett Mihai Sora oktatási miniszterhez, a moldvai csángók ügyében. Leírta, milyen lehangoló volt moldvai csángó falvakban tanítani: a gyermekek nem értették a román tanítási nyelvet, egymás között magyarul beszéltek. Ezen változtatni kell: "Hogyha magyarok, kapjanak magyar iskolákat. Hogyha elmagyarosított románok, alkossanak számukra különleges tankönyveket?" /Gruie Piticar tanár, Gh. Doja Általános Iskola, Bacau megye: Nyílt levél Mihai Sora tanügyminiszter úrhoz. = Keresztény Szó (Kolozsvár), márc. 11., 5. sz./"

A Független Magyar Párt nevében Kocsis Sándor alelnök nyilatkozatban közölte, hogy kizárták soraikból Vincze János volt elnököt, febr. 20-án menesztették Vincze Jánost összes tisztségéből, egyben ismertette a párt vezetőségét: három alelnök áll az élen: Dudás László, Kocsis Sándor és Lőrincz Pál, titkár: Veres Berkesi Károly, vezetőségi tagok: Molnár Kovács István és Székely Magdolna. Vincze János Nemzeti Parasztpárt Dreptatea című lapjának márc. 7-i számában közölt nyilatkozata politikai provokációt jelent, olvasható Kocsis Sándor nyilatkozatában. /Kocsis Sándor: Nyilatkozat Vincze-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./

Márc. 15-én megjelent az Üzenet, az Erdélyi Református Egyházkerület gyülekezeti lapjának első száma. /Üzenet (Marosvásárhely), márc. 15./

A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumból sok értékes anyagot vittek el különböző román múzeumok részére. Például egy 1971-es átadási és kölcsönvételi jegyzőkönyv szerint a bukaresti Történelmi Múzeumhoz kerültek nagy értékek, így Gábor Áron egyik ágyújának eredeti csövét, melyet azután a bukaresti múzeum így állított ki: ágyúcső az 1848-as román forradalomból. Elvitték az 1848/49-ben kibocsátott pénzérméket is. 1973-ban pedig a kölcsönvett anyagot átutalták a Történelmi Múzeum birtokába. Ugyanígy kerültek különböző régészeti leletek a Központi Katonai Múzeumba. /Péter Sándor: Elorzott múzeumai tárgyak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 28./

Márc. 11-én megtartották Sepsiszentgyörgyön a moldvai csángók második találkozóját. Megjelent Kallós Zoltán is, aki személyes jelenlétével akarja nyomatékosítani a csángók ügyének fontosságát. Az országos szervezet központja Sepsiszentgyörgyön lesz, a bejegyzés még nem történt meg. Balázs István javasolta a moldvai és erdélyi magyar falvak közötti testvérkapcsolatok megteremtését, továbbá internátushálózat létrehozását az erdélyi magyar iskolákban a csángó gyermekek továbbtanulása érdekében. Többen sürgették a csángóknak szóló lap megindítását. /Simó Erzsébet: Szervezkednek a csángó-magyarok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 14./ A legnehezebb a magyar nyelvű misék elérése. Elhatározták: bizottságot alakítanak, hogy ebben az ügyben levelet írjanak a pápának, a levelet Tőkés László vihetné a pápának. A magyar iskolák kérdése sem egyszerű. Először néhány gyermeket el Erdélybe hozni, hogy itt tanuljanak. Csíkszeredába kellene hozni gyermekeket. Székelyudvarhelyre is jöhetnek, ajánlotta fel az ott lakó, a gyűlésen elhangzottakat jegyzetelő Fülöp Sámuel. Szükség van kétnyelvű csángó újságra is. /Szabó Barna: Csángókról szóról ? tettre. = Hídfő (Székelyudvarhely), ápr. 4./

A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt ismertette programját. Ebben szerepel a keresztény értékrend társadalmi érvényesítése, az egyházak autonómiájának biztosítása, a felekezet iskolák biztosítása, a vallásoktatás bevezetése, önkéntes alapon, az államosított egyház ingatlanok visszaadása, az erdélyi magyarság biztosítása, egyéni és kollektív jogainak intézményes biztosítása a kidolgozandó nemzetiségi statútum alapján, a nemzetközi szerződések szellemében, nemzetközi garanciákkal. Az erdélyi magyarság a magyar nemzet szerves része. A párt támogatja a piacgazdaság bevezetését, a vállalatok privatizálását, a termőföldek magántulajdonba adását. A párt követeli a korszerű családvédelem kialakítását: a szülési szabadságot, gyermekgondozási segélyt az anyának, a szociális nyugdíj méltányos megállapítását. Lehetővé kell tenni az anyanyelvi oktatást minden szinten. A magyar nemzetiség egysége érdekében az RMKP a választásokon az egységes magyar listán állít jelölteket. A programot az RMKP szervezőbizottsága adta ki: dr. Podhradszky László, dr. Újvári Ferenc, Moldován Béla, Takácsik Tibor, Sipos Gábor, Bálint Júlia, Ortenszky Ildikó, Keresztes József, Asztalos József, Koós Ferenc, Dezméri Zsombor József. /A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt programja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./

Sokat szerint a márciusi események kiváltó oka az volt, hogy Marosvásárhelyen a 28-as gyógyszertárra magyarul is kiírták a gyógyszertár szót. Valójában nem így történt. Dr. Nagy Levente, a Megyei Gyógyszervállalat igazgatója emlékeztetett: a Nemzeti Megmentési Front Maros Megyei Tanácsa január 14-én tartott ülésén közleményt adott ki: utasították az állami szerveket, ahol ez indokolt, gondoskodjanak a helységek, egységek, intézmények stb. nevének az együttélő nemzetiségek nyelvén való kiírásáról. A határozat értelmében Marosvásárhelyen január végéről /!/ március 16-ig folyamatosan a Farmacie feliratok mellé felfestették a Gyógyszertár szót is. A város többi gyógyszertáránál tehát már olvasható volt a magyar felirat. Amikor március 16-án a 28-as egységnél a munkás elkezdte festeni a feliratot, megjelent egy rendőrautó, erre egyre több ember állt meg a rendőrautó mellett. A tömeg egyszerre betört a gyógyszertárba és felelősségre vonták a bentlevőket a magyar felirat festése miatt. Az emberek összemázolták a feliratot és életveszélyesen megfenyegették a személyzetet. Kijött a helyszínre Munteanu Leila főgyógyszerész és megkérdezte: zavarja őket a kétnyelvű felirat? A válasz tagadó volt, mindössze azt kérték, hogy a feliratok ne egymás mellé, hanem egymás alá kerüljenek. Ezt a főgyógyszerész megígérte. A tömeg azonban nem tágított, egyre dühösebbek lettek az emberek. A gyógyszerészek a rendőrség segítségét kérték, de azt a választ kapták, hogy nem tudnak jönni. A tömeg követelte a magyar felirat eltávolítását, ez megtörtént. A katonaság segítségét kérték, a katonák végül kiszorították az embereket a gyógyszertárból. Körmöczki Emese gyógyszerész elmondta, hogy a feldühödött emberek fenyegették, hogy megfojtják. Sírógörcsöt kapott. Később megdöbbenve hallotta a rádióban, hogy mit mondanak a gyógyszertárban történtekről. /Bögözi Attila: Egy hír anatómiája avagy pogrom előtt Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./

"Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottsága nyilatkozatban tiltakozott a Nemzeti Megmentés Frontja lapjának első számában /Azi, ápr. 11./ megjelent dr. Ion Coja cikke miatt. A soviniszta cikk azt állítja, hogy 1944 után a kisebbségek, főként a magyarok uralták az RKP-t /Román Kommunista Pártot/. Az RKP káderei nemzeti eredetének felemlegetése azt a célt szolgálja, hogy az elmúlt 45 évért nem a kommunista ideológiát kell hibáztatni, hanem a pártba befurakodott magyarokat és zsidókat. Coja szerint a magyarok 1946 után befolyásolták Petru Grozát, ily módon egyetemet, autonómiát csikartak ki maguknak. Valójában a Bolyai Egyetemet 1945-ben hozták létre, az autonómiát pedig 1952-ben. Ion Coja szerint anyanyelvi oktatás csak elemi iskolában engedhető meg, felfogása szerint a magyarok és a székelyek két külön nép, székely nyelvű iskolák mellett kardoskodik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./ Ugyanezen szám közölte Coja cikkének szövegét is /Erdély román föld. A nemzetiségi kérdés/. Coja még azt is írta, hogy a Romániával szomszédos országokban 4,5 millió román él, "Románia a legjogosultabb arra, hogy határrevíziót kérjen." Az "erdélyi magyar lakosság kiváltképpen a XIX. és XX. századi magyar telepítési politika nyomán alakult ki. Az utolsó magyar-betelepítés Romániába közvetlenül a második világháború után történt, amikor a Petru Groza kormány beleegyezésével 200 ezer magyar telepedett le Erdélyben, olyanok, akiket a vajdasági horthysta megszállás idején elkövetett gaztetteik miatt üldöztek el Jugoszláviából." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./ A Háromszékben Magyari Lajos is ismertette dr. Ioan Coja állásfoglalását, aki tizenhárom pontban fejtette ki nézeteit a magyar kisebbségről. Nem igaz, állította Coja, hogy a kisebbségek többet szenvedtek Ceausescu idején. A magyarok az ötvenes évekbeli helyzethez akarnak visszatérni. "Azok viszont természetellenes, érdemtelen előnyök voltak, ilyen sehol Európában egyetlen más kisebbségnek nem volt." / Magyari Lajos: Ki ön, dr. Coja? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 20./ Coja szerint "a magyarság jogainak kérdése polgári és büntetőjogi kérdés". A székelyeket más népnek vallja: "Lényeges különbséget tenni a székelyek és a magyarok között." "...a székelyek más népfaj, mint a magyarok." A székelyeknek a székely nyelvet kell tanítani. "A székelyek az elmagyarosításnak ezer éven át, 1919-ig ellenálltak"- állította Coja. /Magyari Lajos: Beszélj székelyül! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 23./"

A Tineretul Liber egyik múlt heti száma a magyarság valóságos bűnlajstromát hozta, felsorolva a lélekmérgezők állításait. Történik mindez a vásárhelyi tragédia után. Szűcs László műszerész Sütő Andrással együtt élte át Marosvásárhelyen, márc. 19-én a borzalmakat. Elmondta az újságírónak, mi is történt. Kiment a térre. Dühöngő román tömegek járták a várost és minden magyar feliratot levertek, kirakatokat bevertek, plakátokat leszaggattak. Sütő András beszélt megafonba: mindenkit arra kért, menjen haza. Feldühödött, vasvillákkal, botokkal felfegyverzett román tömeg támadt rájuk. Sütő kiáltott: hamar be a székházba. Befutottak az RMDSZ-székházba. A román tömeg összetörte a kapu üvegét, összetörték a táblákat, a feliratokat. Hiába húzódtak be, a téglakerítés mögül kővel dobálták őket. Végül a román tömeg betörte a kaput, a bentrekedt magyarok az épületbe menekültek. Minden ablakot betörtek a románok és az ajtót fejszével felfeszítették. A bentrekedt magyarok /hetvennégyen voltak/ hátráltak, felmentek az első emeletre. Sütő tanácsára Király István alelnök összeírta az ott szorongó magyarok névsorát. A dühödt román támadók tüzet akartak rakni, hogy felgyújtsák az épületet. Közben megjött a rendőrség. Feljött a bentszorult magyarokhoz Judea ezredes és kérte, jöjjenek le. Mindenki bizalmatlan volt, azután Sütő András mégis elindult, mondván, a többiek maradjanak itt, amíg ő nem jön vissza. Sütő elindult. A többiek vártak másfél órát. Judea ezredes azt mondta, hogy Sütő hazament. Végül elindultak a bentszorult magyarok, egy rendőr ment elől, egy hátul. Ahogy kiértek a magyarok, a románok vadul ütni kezdték őket. A rendőrök, a tisztek szótlanul nézték mindezt, nem avatkoztak közbe. Különösen egy kisebb magyar csoport tagjait verték össze kegyetlenül. /B. Kovács András: A vesszőfutás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 5./

Megjelent a Székely Útkereső (Székelyudvarhely) a székelyudvarhelyi Szabad Szakszervezeti Szövetség közéleti-művelődési irodalmi havilapjának első száma. Felelős szerkesztője Beke Sándor. /B. E.: Székely Útkereső. = Valóság (Bukarest), máj. 11./ A Székely Útkereső első száma áprilisban látott napvilágot.

Jakab Antal gyulafehérvári püspök ismételt kérésére a Szentszék elfogadta lemondását. Jakab Antal Márton Áron püspök közvetlen munkatársaként tevékenykedett, tizenhárom évig volt börtönben, majd kilenc évig segédpüspök és tíz évig püspök. A pápa márc. 14-én kelt levelében kinevezte utódjának Bálint Lajos segédpüspököt, ugyanekkor Jakubinyi Györgyöt pedig segédpüspöknek. A pápai leveleket püspöki körlevelében közölte Bálint Lajos püspök. /Római katolikus püspöki körlevél. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 26./

Máj. 26-27-én Farkaslakán huszonnégy éves késéssel adtak igazi tisztességet a székelyek legnagyobb írójának, Tamási Áronnak. A tisztelet koszorúit egyaránt elhozták Székelyudvarhelyről, Kolozsvárról és Budapestről a két cserefa árnyékában nyugvó íróhoz és a két Szervátiusz nagyszerű emlékművéhez. A farkaslakiak egyben újraalakították a Tamási Áron Művelődési Egyesületet. Jún. 27-én Székelyudvarhelyen a négyszáz esztendős római katolikus főgimnázium Tamási Áron - egykori diákja - nevét vette fel. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 29./

A januárban újraalakult aradi Kölcsey Egyesület elnöke, Pávai Gyula ismertette eddig végzett munkájukat. A magyar művelődési élet egyeztető, befogadó központja akarnak lenni. A negyvenes években megjelent Havi Szemle új sorozatát elindították. Az első számot Ficzay Dénes kiváló helytörténész halála ötödik évfordulójának szentelték. Az egyesület részt vesz az aradi emlékmű visszaállításáért folytatott harcban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

Jún. 7-én Moszkvában, a Varsói Szerződés /VSZ/ Politikai Tanácskozó Testületének ülésén Gorbacsov kijelentette: nem tartja célravezetőnek a VSZ feloszlatását. Megjegyezte, hogy washingtoni látogatásán Bush elnök elmondta: továbbra is számolnak a Varsói Szerződéssel. Antall József miniszterelnök javasolta különbizottság létrehozását a szervezeten belüli katonai együttműködés felszámolásának elemzésére, egy másikat a VSZ funkciójának megvizsgálására. Iliescu elnök tanácskozott Gorbacsovval, aki meghívta a román elnököt hivatalos moszkvai látogatásra. Ugyanezen a napon Moszkvában román kezdeményezésre Victor Stanculescu védelmi miniszter találkozott Für Lajos honvédelmi miniszterrel. Für Lajos magyarországi látogatásra hívta meg Stanculescut. /A VSZ Politikai Tanácskozó Testületének ülése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

Kisvárdán rendezték meg a kisebbségi magyar színházak fesztiválját. A résztvevők táviratot küldtek Sütő Andrásnak, gyógyulást kívánva és Tőkés László püspöknek, kérve, hogy a továbbiakban is vállalja el a kisvárdai kisebbségi színházak találkozójának védnökségét. Az aláírók: Schóber Ottó, a Beregszászi Népszínház igazgatója, Kötő József, a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, Kerekes Mária, a sepsiszentgyörgyi Állami Színház Tamási Áron tagozata nevében, Korica Miklós, a Szabadkai Népszínház társulata nevében, Parászka Miklós, a szatmárnémeti Északi Színház magyar tagozatának igazgatója, Kolár Péter, a kassai Thália Színház igazgatója, Faragó Árpád, az Újvidéki Színház igazgatója és Kincses Elemér, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar társulatának igazgatója. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

"Carolina Ilica a Tineretul Liber hasábjain valótlan rágalmak, hazugságok sorát szerepeltette cikkében. Az 1989 decemberi eseményekről, az akkoriban több helységben történt népítéletekről írt valótlanságokat, például azt, hogy Székelyudvarhelyen "felakasztották és lábbal tiporták Coman Dumitru holttestét." Dumitru városi Securitate-parancsnok valóban a népharag áldozatául esett, de nem úgy, amint azt Ilica leírta, hanem a kórházban halt meg. Hihetetlen, mit írt Ilica az oroszhegyi esetről: Cheuchisan Liviu oroszhegyi milíciaparancsnok fejét levágták, testét háza előtt elégették, s gyilkosai a tűz körül táncoltak." Ez természetesen nem igaz, de arra jó, hogy a magyarellenes uszítást fokozza. Arról nem írt Ilica, hogy a meggyilkolt milicista román tiszttársának semmi baja sem esett. Azt sem említette a cikkíró, hogy egy magyar milicista, Székely Gavril Attila is az erőszak áldozata lett. A székelyudvarhelyi viszonyokhoz hozzátartozik, hogy az 1989-es változás előtti években a Securitate erőszakos bánásmódjának áldozata lett 1983-ban Pálfi Géza katolikus pap. Tamás Géza történelemtanárt 1985-ben az udvarhelyi kórház idegosztályán kezelték a Securitate zaklatása miatt, Fábián Árpádot 1988. novemberében kezelték a kórházban az erőszakos bánásmód miatt. Bodor Árpádot Ionel Nois milicista nyomorékká verte, Ungvári Ferenc pedig belehalt ugyanezen milicista kínzásába. /Inczefi Tibor: Illie-e Ilica? = Valóság (Bukarest), jún. 15./"

A Fehér Ház elég jól tájékoztatott a romániai helyzetről. Aktív érdeklődést tapasztaltam a nemzeti kisebbségek problémájával kapcsolatban, jelentette ki Sütő András író az MTI washingtoni tudósítójának adott interjújában. Jún. 13-án Sütő Andrást fogadta Robert Hutchins, a Nemzetbiztonsági Tanács kelet-európai kérdésekkel foglalkozó vezetője. /Sütő András megbeszélései. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

"Temesvár első halottja Újvárossy Ernő volt, 1989 szeptemberében találtak rá a városszéli erdőben. Egyetlen bűne az volt, hogy kiállt egyháza mellett. Temesváron újból áldozatot szedett a tovább élő terror, írta Tőkés László püspök. Toszó Árpád üzemmérnökkel "tisztázatlan körülmények között" végeztek jún. 4-én. Az emberek élete veszélyben van. Tőkés László a temesvári gyülekezet 21 tagjának névsorát az Amnesty International figyelmébe ajánlotta. /Tőkés László püspök: Kísértetjárás Temesváron Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./ Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke felhívással fordult a kormányzathoz, a román politikai erőkhöz. Magyarellenesség tapasztalható mindenütt, a jún. 18-i képviselőházi ülést is a magyarellenes hangulat jellemezte, a gyűlöletre uszító sajtó elégedett lehet. Megbékélést hirdető, hazáját szerető romániai magyar demokrataként felhívással fordult demokratikus érzelmű román testvéreihez, a román testvéregyházakhoz, hogy közös erővel vessenek véget a gyűlöletnek. Felhívta a kormányt, hogy egyértelműen foglaljon állást a magyarellenesség ellen. /Tőkés László püspök: Felhívás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./ "

Megjelent az Erdélyi Futár, a Független Magyar Párt lapjának első száma. A lap ismerteti ennek a rejtélyes pártnak a programtervezetét. A párt történelmi nemzeti párt, a Magyar Párt jogutódjának vallja magát. Nemzetiségi minisztérium felállítása szükséges. A párt támogatja a kisebbségi parlament tervét, a magyar nyelv legyen a magyarok által lakott területen teljes jogú államnyelv stb. - Megtudhatjuk azt is, hogy Marosvásárhelyen országos értekezletet tartott a párt, a hol megválasztották a vezetőséget. Elnök: dr. Lőrincz László egyetemi tanár, az országos vezetőség tagjai: Böszörményi Albert, Kiss Kálmán, Kollár József, Molnár Kovács István és Kocsis Károly. /Erdélyi Futár (Szatmárnémeti), júl. 3. - főszerkesztő: Krilek Sándor/

"A magyar képviselők, szenátorok egymás után írják beadványaikat, átirataikat az elemei jogok, mindenekelőtt az anyanyelvi oktatás jogának biztosítása céljából. Legutóbb Király Károly, a szenátus alelnöke kért levelében meghallgatást Ion Iliescu elnöktől. Levelében hangsúlyozta, hogy az anyanyelvi oktatás meghatározó tényező a nemzeti kisebbségek indentitása megőrzése szempontjából. Az új oktatásügyi miniszter, Gheorghe Stefan megértő volt a Domokos Géza elnök vezette RMDSZ-küldöttséggel folytatott megbeszélése során, nem sokkal később azonban a Vatra Romaneasca képviselői Ion Iliescunál tiltakoztak a szakminisztérium "magyar kisebbségre kedvező" határozati miatt. Király Károly levelében leszögezte, hogy a román nacionalisták akciót indítottak a magyar iskolahálózat kiterjesztése ellen, akik az uszító cikkeket közlő román sajtó és egyes megyei tanfelügyelőségek támogatását élvezik. Petre Roman miniszterelnökhöz írt beadványt a magyar nyelvű felsőoktatás ügyében az RMDSZ szenátusi csoportjának több tagja, így például az emigrációból hazatért Szőcs Géza, Demény Lajos volt oktatásügyi miniszterhelyettes és Király Károly szenátusi alelnök, aki annak idején a Ceusescu-rendszerrel szembeszállt. A dokumentum az anyanyelvi oktatás súlyos helyzetéért a kormányt tette felelőssé, amely többszöri ígérete ellenére sem tesz semmit a magyar nyelvű egyetemért. A beadvány felidézte a nagyfokú magyar középiskolai tanárhiányt. 1990. szeptemberében 1132 középiskolás tanárral lesz kevesebb a szükségesnél, az 1995-96-os tanévben már 5352 tanár fog hiányozni. A javulásra a jelenlegi helyzetben nincs remény, mert országos viszonylatban a történelem szakon mindössze három, filozófián öt, jogon tizenkettő, a testnevelési főiskolán pedig hét magyar hallgató tanul. Az utóbbi hónapokban 2500 érettségizett fiatal hagyta el Romániát. /Bogdán Tibor: A levelező nemzetiség. = Magyar Hírlap, júl. 20./"

Király Károly szenátor, a szenátus alelnöke sepsiszentgyörgyi sajtóértekezletén bírálta az RMDSZ parlamenti csoportjának tevékenységét, amely nem folytat reálpolitikát, emiatt a magyarság képviselői sorra kiszorulnak az államhatalom szerveiből. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./

Romulus Neagu külügyi államtitkár Budapestre érkezett és Szokai Imre külügyi államtitkárral tárgyalt a kétoldalú kapcsolatokról, majd közös sajtóértekezletet tartottak. Szokai Imre elmondta, hogy Magyarország számára rendező elv a nemzetiségek egyéni és kollektív jogainak biztosítása, illetve az ehhez szükséges intézményrendszer megteremtése, támogatja az RMDSZ igényét a magyar nyelvű oktatás teljes vertikumának megteremtésére. A két fél elhatározta új kulturális egyezmény megkötését, a történészbizottság munkájának folytatását, új határátkelőhelyek megnyitását. A román fél nem tartotta időszerűnek a kolozsvári konzulátus újramegnyitását. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./

Erdély egyik legrégibb egyházi lapjának új folyama indult. 1888-tól 1948-ig jelent meg az Unitárius Közlöny. A kiadvány hosszú szünet után most újból jelentkezett. A szerkesztő- bizottság: dr. Szabó Árpád, Molnos Lajos, dr. Rezi Elek, Gál Mária. - A folyóirat hírt adott arról, hogy 1990. febr. 22-én a Dávid Ferenc Unitárius Nőszövetség kolozsvári tagozata - több mint 40 éves szünet után - megkezdte tevékenységét. /Unitárius Közlöny - A Keresztény Magvető melléklete (Kolozsvár), júl./

Új román nyelvű kolozsvári folyóirat látott napvilágot, a Vatra Romaneasca. Első számában Adrian Motiu szenátor a vele készült interjúban kijelentette, hogy az RMDSZ kívülről szorgalmazott politikájának következménye volt a marosvásárhelyi zavargás. Motiu szerint elégséges a nemzetiségeknek az óvodai és elemi iskolai anyanyelvű oktatás. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./