Az RMDSZ Maros megyei vezetősége aug. 2-án tiltakozó beadvánnyal fordult Iliescu elnökhöz és Petre Roman miniszterelnökhöz, mert Maros megye prefektúrájának személyi összetételénél nem vették figyelembe a magyar lakosság igényeit. Maros megye lakosságának 48 százaléka magyar, ennek ellenére a prefektúra 9 tagjából 7 román. A beadványban kérték ennek megváltoztatását. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./

A romániai nemzeti kisebbségi szervezetek, szövetségek júl. 31-i közös közleményükben bejelentették, hogy a sajtóból értesültek a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Ligájának megalakulásáról, anélkül, hogy ezen részt vettek volna az egyes szövetségek illetékes képviselői. Ilyen körülmények között érvénytelennek tekintik a Liga megalakulását. Az aláírók között van az RMDSZ mellett a bolgár, görög, lipován, örmény, szerb, szlovák, cseh, tatár-török és ukrán szövetség. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./

Az RMDSZ a bécsi döntés évfordulója alkalmából nyilatkozatot adott ki. Ebben elítélte a feszültségkeltést és hangsúlyozta, hogy nem lehet a népek sorsáról megkérdezésük nélkül dönteni. Románia magyar lakossága aggodalommal állapítja meg, hogy bizonyos körök ellenségeskedést, gyűlöletet szítanak románok és magyarok között. Hamis, rosszhiszemű hírek terjesztésével azt a látszatot próbálják kelteni, hogy Erdélyben a román lakosság élete veszélyben forog. Ez a diverzió szerves folytatása a Ceausescu-rendszer politikájának. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./

Dr. Péntek Árpád, a Protestáns Teológia rektora nyugalomba vonult, utódjának dr. Szabó Árpád professzort választották meg. Rektor-helyettes dr. Kozma Zsolt professzor lett. /Üzenet (Kolozsvár), Ezek történtek rovat, szept. 15./

Napvilágot látott a Cserkészliliom, az Apáczai Csere János cserkészcsapat lapjának első száma. A kiadvány stenciles sokszorosítással készült. /Cserkészliliom (Kolozsvár), szept./

Az RMDSZ-képviselők okt. 9-én tiltakozásul kivonultak a parlamenti ülésről, mert a kereskedelmi társaságok törvénytervezete 93. szakasza szerint ezek vezetője román lehet, az RMDSZ ezt román állampolgárságúra javasolta változtatni. Végül a kormány mégis az RMDSZ álláspontjának megfelelően döntött. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./ Az RMDSZ nyilatkozatban indokolta meg döntését, egyben tiltakozott Ioan Gavra, a Románok Nemzeti Egységpártja képviselőjének rágalmazást, nemzeti uszítást tartalmazó felszólalása ellen. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

Az 1956-os forradalom után Erdélyben is kegyetlen megtorlást alkalmaztak. Legális, hivatalosan szervezett diákszövetségről volt szó, emlékezett vissza Dávid Gyula. 1956-ban ugyanis megszüntették a diákszervezeteket, helyettük diákszövetséget kellett alakítani. 1956 novemberében letartóztatták a diákszövetség programjának kidolgozóit, Várhegyi Istvánt tették meg elsőrendű vádlottnak, védelmét nem akarták elvállalni, azután Kapcza Imre vállalta és amit lehetett, megtett. A perben elítélték még Nagy Benedeket, Kocka Györgyöt, Kelemen Kálmánt. Dávid Gyulát, a Bolyai Egyetem tanársegédét is bebörtönözték, őt a temetőlátogatás ürügyén, 7 évet kapott, akárcsak Páskándi Géza, elvitték Bartis Ferencet is, mert elszavalt egy Reményik-verset. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./

Sütő András Domokos Gézához, az RMDSZ elnökéhez írt levelében kérte, hozzon létre az RMDSZ egy bizottságot, amelyik kivizsgálja a marosvásárhelyi márciusi eseményekkel kapcsolatban Ion Scrieciu tartalékos tábornok alaptalan vádaskodását, aki a történtekért Tőkés Lászlót, Király Károlyt és Sütő Andrást tette felelőssé. Ion Scrieciu a Marosvásárhelyen megjelenő Cuvintul Liber napilap ok. 2-i számában közölte úgynevezett memorandumát, melyet megküldött Robu legfőbb ügyésznek. Ennek a memorandumnak minden szava hazugság, az a célja, hogy az igazi bűnösök homályban maradjanak, köztük Ion Scrieciu is. /Sütő András: Domokos Gézának, az RMDSZ elnökének. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10-11./

"Szokai Imre külügyminisztériumi helyettes államtitkár nov. 15-e és 17-e között megbeszélést tartott Bukarestben Romulus Neaugu külügyi államtitkárral a két ország kapcsolatairól. Szokai Imrét fogadta Adrian Nastase külügyminiszter és Ion Iliescu elnök is. A Romániai Magyar Szó interjút készített Szokai Imrével. Az újságíró jelezte, hogy a Rompres közölte: a mostani tárgyalásokon a korábban előterjesztett román kezdeményezéseket vizsgálták meg. A román fél azt szeretné, ha a román javaslatokra vonatkozóan végleges megállapodás jöjjön létre. Szokai erre megjegyezte, a román hírügynökségnek nem ez az első híre, amely nem felel meg a valóságnak. Valójában azoknak, a kérdéseknek, melyeket most jegyzőkönyvbe rögzítettek, a 98 százalékát a magyar fél tette az asztalra, kezdve Horn Gyulával, aki elsőként látogatott tavaly a vérzivataros Bukarestbe. Horn Gyula látogatásakor a román fél kifejtette: elvileg egyetért a magyar javaslatokkal, részükről pedig javaslat nem hangzott el. Az akkor előterjesztett javaslatokat a magyar fél továbbfejlesztette. Ez év februárjában sor került egy külügyi szakértői konzultációra főosztályvezetői szinten, amelyen, a magyar fél a korábbi javaslatokat újabbakkal egészítette ki. A román főosztályvezetőnek nem volt felhatalmazása, hogy a felvetésekre reagáljon. A júliusi budapesti államtitkári találkozón a román fél valóban terjesztett elő javaslatokat, de ezekből csak három tekinthető román vonatkozású javaslatnak. Ezeket a javaslatokat Szokai már ismerte, mert ezeket Nicolae Ceusescu terjesztette elő Aradon Grósz Károlynak, a konstancai kikötő és a Duna-Fekete-tenger-csatorna hasznosításáról van bennük szó. Örvendetes, hogy az eredeti magyar javaslatok jelentős részét elfogadta, és most már sajátjának tekinti. Sajnálatos viszont, hogy a meghatározó jelentőségű javaslatokat nem akarja elfogadni. Szokai reménykedett benne, hogy a mostani tárgyaláson jegyzőkönyvben rögzítik, hogy mi a magyar és mi a román fél álláspontja. A dokumentum segítségével az utókor ellenőrizni tudja, ki mit mondott. Tavaly decemberben Horn Gyula fölvetette a kolozsvári magyar konzulátus újramegnyitását. Iliescu elnök akkor ezt válaszolta: "Mi sem természetesebb ennél, hiszen önöknek volt bátorságuk, hogy a mi mostani forradalmunkat támogassák!" A mostani tárgyaláson viszont a román fél időszerűtlennek tartja, hogy a magyar főkonzulátus folytassa munkáját. Szokai Nastase külügyminiszterrel is tárgyalt, aki leszögezte: nem tudják elfogadni, hogy a nemzeti kisebbségeknek kollektív jogai legyenek. Szokai Imre Iliescu elnöknek tolmácsolta Göncz Árpád köztársasági elnök üzenetét: javasolta, hogy december közepén kerüljön sor egy magyar román elnöki találkozóra. Iliescu a javaslatot nem tartotta elfogadhatónak, de nem zárta ki, hogy más alkalommal létrejöjjön a találkozó. /Székely László: Keressük a kulcsot. Exluzív interjú Szokai Imrével, a magyar külügyminisztérium helyettes államtitkárával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./ Az interjú a tárgyalás szünetében történt, olvasható a lapban az interjú után. A tárgyalás eredménytelenül zárult, jegyzőkönyvet nem írtak alá."

A Le Figaro párizsi lap szerint Stanculescu védelmi miniszternek, aki szept. 21-én találkozott Genfben a svájci bankok szövetsége elnökével, ismét találkoznia kell az elnökkel. A román kormány tárgyalást kezdett ugyanis Ceausescu Svájcba nyitott folyószámlájának sorsáról. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

A magyar anyanyelvű oktatást nap mint nap támadások érik. Az a benyomás alakulhat ki, hogy kitervelt akcióról van szó, amelynek célja, hogy állandó zavart keltve ne hagyja kibontakozni a magyar nyelvű oktatási rendszert. A szakképzett tanárok hiánya miatt, meg az elavult iskolapolitika következtében, főleg faluhelyen az oktatási színvonal mélypontra zuhant. Sok iskolában egyetlen szakképzett tanár sincs. A magyar iskolahálózatban közel háromezer szakképzetlen pedagógus működik. Közöttük természetesen vannak lelkes, értékes emberek, de jelentős azon képesítés nélküliek száma, akik csupán állást akarnak betölteni, fizetést felvenni. Csak minőségi munkával lehet előbbre jutni. Az anyanyelvű oktatás a kisebbségi élet meghatározó tényezője. Az ellenséges légkör, az állandó támadások miatt nem sikerült Marosvásárhelyen, Nagybányán, Máramarosszigeten és Bukarestben kormányhatározatok és jóváhagyások ellenére önálló magyar líceumokat létrehozni. Maros megyében sorra lemondanak a magyar tanfelügyelők, mert semmibe veszik véleményüket. A népharag elűzte a régi rendszer hű kiszolgálóit, de ezek az emberek most sorra visszaszivárognak. Marosvásárhelyen a magyar oktatás élére, főtanfelügyelő-helyettesnek Kocsis Alexandrut nevezték ki, hiába tiltakoztak a magyar tanfelügyelők és tanárok. Marosvásárhelyen az 1-es Számú Ipari Líceum igazgatójának Aurel Hategan testneveléstanárt nevezték ki igazgatónak Csegzi Sándor helyére. /Bíró István: Offenzíva a magyar iskolák ellen! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

Megjelent a Létünk, az RMDSZ Bihar megyei szervezete lapjának első száma, felelős szerkesztő Varga Gábor. /Létünk (Nagyvárad), dec. 4./

Az amerikai kongresszus Emberjogi Bizottságának társelnökei, Tom Lantos és John Porter Iliescu elnöknek írt nyílt levelükben megdöbbenésüket és felháborodásukat fejezték ki amiatt, hogy Vasile Vacaru szenátor, a Nemzeti Megmentési Front szenátusi csoportjának elnöke javaslatot nyújtott be a parlamentnek, arra vonatkozólag, hogy Tőkés László püspök és Sütő András ellen indítsanak bűnvádi eljárást. Mind Tőkés László, mind Sütő András a Kongresszus tagjaival való találkozásuk során szorgalmazták a Románia iránti érdeklődést, és sürgették a demokratikus változások támogatását. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

"Victor Stanculescu védelmi miniszterrel tárgyalt a közelmúltban Mihály volt román király. Minderről a Genfben élő ex-uralkodó számolt be a The Washington Post tudósítójának. Mihály nem árult el részleteket, csak annyit mondott, hogy "bizonytalan benyomásokat" szerzett a miniszterről, aki a fordulat előtt a védelmi miniszter helyettese volt. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./"

Hajdú Gyula kanonok, a gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola rektora arról tájékoztatott, hogy a főiskola ősztől levelező tagozatot indít felnőtt világiak hittani továbbképzésére, melyre az erdélyi egyházmegyéből 720, a szatmári egyházmegyéből 180, a nagyváradi egyházmegyéből 125 fővel. Számukra hat helyen, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredán, Székelyudvarhelyen, Kolozsváron és Marosvásárhelyen megbízott előadók tartanak majd előadást. A teológiára tavaly csak 13 fő felvételét engedélyezték, de a főiskola leleményesen mégis 35 főt vett fel, idén viszont 69 első éves kispap kezdte meg tanulmányait. Lehetőség nyílt arra, hogy a legtehetségesebb kispapok külföldön tanuljanak, 19 kispapot küldtek Rómába, Strasbourgba, Budapestre, Szegedre és máshova tanulni. /Fodor György: Valljuk és tanítjuk.= Valóság (Bukarest), dec. 21./

A Körösmente Irodalmi és Közművelődési Társaság legutóbbi összejövetelén elhatározta, hogy a Ágya nagy szülöttjének, Olosz Lajos költő születésének 100. évfordulójának tiszteletére országos ünnepséget rendeznek. /Egy mondatban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19-20./

A bukaresti katolikus érsekségre hívták össze a romániai katolikus püspöki kart, hogy ismét tárgyaljanak a már nagyon időszerű vallásügyi törvényről, amikor váratlanul közölték, hogy Iliescu elnök találkozni kíván a katolikus püspökökkel. A jan. 17-én lezajlott találkozón a püspökök ismételten kérték a vallásügyi törvény jóváhagyását, az egyházi javak, intézmények, iskolák visszaadását, számolt be a történtekről Tempfli József nagyváradi püspök. Todea görög katolikus püspök felpanaszolta, hogy templomaikat sem kapták vissza, még mindig udvarokon, tereken, a szabad ég alatt miséznek. Iliescu elnök ezt kényes kérdésnek nevezte. Szerinte az ortodoxia arra hivatkozik, hogy görög katolikusok gyakorlatilag már nincsenek, mert 1948-tól vagy ortodoxként vagy római katolikusként kereszteltették gyermekeiket. Todea püspök ezt azonnal visszautasította. Iliescu utalt arra, hogy a közeljövőben az ortodox szent szinódusnak értekezlete lesz, melyre elmegy és a megbékélést fogja szorgalmazni. Iliescu kérte, hogy a püspökök írásban juttassák el hozzá a legidőszerűbb gondokról szóló referátumaikat. /Indig Ottó: Az államelnökkel tárgyalt a katolikus püspöki kar. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 26./

Nemrégiben Románia parlamentje elé terjesztették a múlt év márciusi, marosvásárhelyi véres eseményekről szóló jelentést. Azonban az eseményeket követően elítélt magyarokról és cigányokról senki sem szólt. Az államhatalom képviselői és a visszarendeződés érdekeltjei előszeretettel használják fel az igazságszolgáltatást. Ezek a sötét erők már a marosvásárhelyi események előtt szövetséget kötöttek a soviniszta-fasiszta csoportokkal, s az 1990. márciusi pogrom után a magyar és cigány lakosságot bűnbakként üldözik. Tavaly márciusban kezdték meg a marosvásárhelyi bíróságon Tóth Árpád, Sütő József, Szilágyi József, Szilveszter-Kis Péter, Lőrincz József és Puczi Béla /a jelentés szerint három magyar és három cigány/ 2696/1990. sz. ügyének tárgyalását. A vádlottakat márc. 28-án előzetes letartóztatásba helyezték, fogva tartásukat dec. 18-án szüntették meg. Azért akarják őket elítélni, mert a Marosvásárhelyre vezető országúton, Marosszentgyörgy területén torlaszt emeltek, hogy az agresszorok ne tudjanak Marosvásárhelyre bejutni. Öt évi börtönre ítélte a marosvásárhelyi bíróság 1990. okt. 16-án Szabadi Ferenc betegápolót. Szabadi állítólag a márciusi összecsapás román sebesültjeit kórházba szállítás után bántalmazta. Jogos önvédelmet gyakoroltak a román támadás elhárítására a perbefogottak: Vajda Domokos, Puczi Kálmán, Papp István és 21 társa, Hajdú Károly, Rostás Demeter és 9 társa, Máthé Lajos. A jogos önvédelem dacára gyilkossági kísérlettel vádolják Papp Andrást és 6 társát. Azok a románok, akikről bebizonyosodott, hogy három magyart meggyilkoltak, nem kerültek börtönbe. A megfélemlítés folytatódik. 1990. dec. 9-én például három hónapos fogházbüntetésre ítélték Nagy Árpád mezőpaniti lakost, mert két nyelven írta ki a községházára: Primaria Panet Polgármester Háza Mezőpanit. Fekete László Elődöt 1990. dec. 6-án azért ítélték két hónapra, mert a vonaton szidta Vatra Romanescát, Iliescu elnököt és a Nemzeti Megmentési Frontot. /Marosvásárhelyi dosszié. Ami nincs a román kormányjelentésben. = Népszabadság, febr. 21. ? A cikket a kolozsvári Szabadságból vette át a lap./

Maroshévízen 18-án délután négykor megkondultak a harangok, tiltakozásul a tévé magyar adásidejének csökkenése ellen. Szólaljanak meg ezentúl tiltakozásul naponta négykor Erdélyben a harangok, javasolták a maroshévíziek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./

Febr. 21-én tartották Marosvásárhelyen a nyárádszentimrei Szabadi Ferenc, a megyei kórház sebesültszállítójának perét. A vád ellene: 1990. márc. 20-án két román beteget, egy hodákit és egy libánfalvit megvert. Egyikük azt vallotta, hogy a mentőautóban ütlegelte a vádlott, holott Szabadi nem is ült mentőkocsiban. Tanút sem tudtak hozni erre a vádra. Az elsőfokú tárgyaláson Corina Jeflea és Veress Lajos László bírók /1990. okt. 16., határozatszám: 659./ közbotrány, hivatali visszaélés és ütlegelés vádjával öt évre ítélték. Az ügyvéd kérte, hogy semleges megyében tárgyalják a fellebbezést, de kérését nem teljesítették. Az utóbbi időben megszokottá vált magyarellenes légkörben zajlott a tárgyalás. Aurel Orza ügyész az egész magyarságot támadta, a három bíró román volt. Szabadi Ferencet négy évre ítélték. /Vajda György: Elfogult ítélet. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./

Sándor István református lelkész, Sándor Magdolna óvónő és Székely Dénes koreográfus lelkes munkájának eredményeképpen megalakult az Erdővidéki Népi Együttes. Bemutatkozásuk 1990 szilveszterén történt. A jelenleg ötven tagú együttes sok helyen fellépett. Tervük a hivatásos népi együttes létrehozása, Barót központtal. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 1./

Az amerikai külügyminisztérium emberi jogokról szóló jelentésében 18 oldalnyi terjedelemben foglalkozik a romániai helyzettel. Beszámol az 1990. júniusi bukaresti tüntetés során alkalmazott hatósági erőszakról. A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ folytatja az ellenzékiek megfigyelését, lehallgatja a telefonjaikat. A hatóságok ellenőrzésük alatt tartják a rádiót és a televíziót. A legsúlyosabb bírálatok az etnikumok közötti kapcsolatokért érik a kormányt, a Vatra Romaneascát sovén, magyarellenes szervezetnek tartja, amelyet a marosvásárhelyi erőszakcselekmények felbujtójának jelöl meg. A jelentés kitértarra, hogy a cigányokat hátrányos megkülönböztetés éri. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

A Székely Nemzeti Múzeumban /Sepsiszentgyörgy) ma nyitják meg az utóbbi fél évszázad legjelentősebb adományozójának emlékére rendezett kiállítást. Dr. Horváth Miklós értékes festményeket és antik bútorokat adományozott a múzeumnak. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 1./

Febr. 28-án ülésezett a Legfelsőbb Védelmi Tanács, meghallgatták Victor Stanculescu védelmi miniszter tájékoztatóját a Varsói Szerződés katonai struktúrájának felszámolásáról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2-3./

"Szilágyi Aladár feltette a kérdést Ioan Robunak, Bukarest római katolikus érsekének, nem lehetne, hogy a magyarul beszélő moldvai csángók saját nyelvüket ismerő papokat kapjanak? Robu kijelentette, hogy a csángók nyolc-tíz dialektust beszélnek. Ezek a nyelvjárások "valóban sokkal közelebb állnak a magyarhoz", de nem létezik írott csángó nyelv, azt ki kellene dolgozni. "A csángók csángóul, a magyarok magyarul beszélnek." Akik azt akarják, hogy a csángók nyelvét bevezessék a templomba, a magyarra gondolnak. /Szilágyi Aladár: "A csángók csángóul beszélnek" nyilatkozta Ioan Robu, Bukarest katolikus érseke. = Kelet-Nyugat (Nagyvárad), márc. 7./"

Százötven erdélyi magyar képzőművész 250 alkotását ajánlotta fel az RMDSZ kulturális alapjának létrehozására. Az árverést márc. 17-én rendezték meg Kolozsvárott, a Magyar Színházban. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./

Az Emberséget! Alapítvány /Székelyudvarhely/ a marosvásárhelyi magyarellenes pogrom áldozatai hozzátartozóinak támogatására szólított fel /Csipor Antalt Ioan Covaci, Gémes Istvánt Dumitru Butilca, Kiss Zoltánt Marin Preda gázolta halálra 1990. márc. 20-án/. A felsorolt gázolókat a bíróság ártatlanoknak minősítette és mindhármukat szabadlábra helyezte. - Ugyancsak kérik az oroszhegyi rendőrgyilkosság ügyében ártatlanul elítélt Nagy István családjának megsegítését. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

"Bogdan Baltazar sajtóértekezletén fajgyűlölet szítása miatt elítélte az Europa hetilapot, megnevezve az egyik cikket. Ebben a cikkben a követező állt például: "ha engedjük, hogy a történelem, a filológia és más karokon a katedrafőnökök zsidók, magyarok vagy örmények legyenek, egy szép napon arra ébredünk, hogy gyermekeink őseiket Közel-Keleten keresik?" Vagy: "egy új kormányt kell létrehozni, amely teljes egészében csak románokból álljon" /Zárójelben: ez a "tiszta" kormány már megvan, egyetlen nemzetiségi tagja sincs./ Csakhogy ugyanezen számban a kormány két tagja, Victor Stanculescu védelmi-, és Doru-Viorel Ursu belügyminiszter dicsérően nyilatkoztak erről a fasiszta hangvételű újságról. Az Europa utolsó oldalán az áll, hogy a lap profitjának 20 %-át egyenlő arányban a Védelmi-, és Belügyminisztériumnak utalják át. /Román Győző: Európa, merre vagy? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./"

Entz Géza államtitkár, a határon túli magyarok államtitkárságának vezetője egyhetes romániai körútra indult. Körútján elkísérte Szőcs Géza, az RMDSZ főtitkára, más vezetőkkel együtt. Nagyváradon egyházi és RMDSZ-vezetőkkel tárgyalt, Nagysomkúton részt vett Szilágyi Domokos emléktáblájának fölavatásán, Kolozsváron, május 11-én a magyar értelmiségiekkel találkozott, majd az egyházi vezetőkkel, máj. 12-én Grigore Zanc Kolozs megyei prefektussal, ezután a város fiatalságával tartott eszmecserét a KMDSZ székházában. Nagyenyedre látogatott, majd Gyulafehérvárra, ahol Bálint Lajos püspök vendége volt. Balázsfalván Todea görög katolikus érseket kereste fel, ezután Medgyes, Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy, Brassó és Bukarest lesz az úticél. A vendégek rész vesznek a csíksomlyói búcsún. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

Néhány napja Romániába érkezett dr. Entz Géza, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, a Határon Túli Magyarok Titkárságának elnöke Bálint-Pataki József és Keszthelyi Gyula kormányfőtanácsosok társaságában. A magyar politikusokat elkísérik Szőcs Géza, az RMDSZ főtitkára és más RMDSZ-vezetők. Az államtitkár Nagyváradon találkozott az egyházi vezetőkkel, az RMDSZ megyei vezetőségével, nagyváradi értelmiségiekkel, majd Nagysomkúton részt vett Szilágyi Domokos emléktáblájának felavatásán. Máj. 11-én Kolozsváron az RMDSZ székházában találkozott a magyarság politikai, kulturális és tudományos életének képviselőivel, majd Csiha Kálmán református püspök meghívására találkozott az egyházak vezetőivel. Máj. 12-én, vasárnap dr. Enzt Géza találkozott Grigore Zanc prefektussal, majd Czirják Árpád kanonok és a római katolikus egyház vendége volt, délben a KMDSZ és a MADISZ székházában a város magyar fiatalságával tartott eszmecserét. Délután Nagyenyedre látogattak, majd este Gyulafehérváron a katolikus püspökség látta őket vendégül. Innen Balázsfalvára indultak, ahol Todea görög katolikus püspökkel találkoztak, a következő úti cél Medgyes és Székelyudvarhely volt. Máj. 13-án Sepsiszentgyörgy és Brassó meglátogatása után Bukarestbe érkezik az államtitkár, ahol találkozik az RMDSZ parlamenti csoportjával és Domokos Géza elnökkel. Ezután nem hivatalos megbeszéléseket folytat román politikusokkal. Dr. Entz Géza máj, 18-án részt vesz a csíksomlyói búcsún. /Nem hivatalos látogatáson Romániában tartózkodik dr. Entz Géza államtitkár. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./