Október 8-án a hagyományőrző táncosok, dalosok hetedik alkalommal találkoztak Kibéden. A népviseleti parádé ezúttal sem maradt el. Emlékeztek Szabó György Pál tanárra, aki újból életre hívta a Gyöngykoszorú mozgalmat. Barabási Attila-Csaba feleségével, Zsuzsánna igazgató asszonnyal a Sóvidék művelődésének zászlóvivői közé léptek. A Kenden élő Magyarosi Erzsébet tanárnő az erdőszentgyörgyi iskolaközpont igazgatójaként Kibéden is otthon érzi magát, ugyanúgy a mindig alkotási lázban égő Ráduly János néprajzkutató. A kultúrházban Ferenczi Ernő ny. kántortanító festményeiből nyílt alkalmi kiállítás. A csávásiak nyitómuzsikája után egymást követték a fiatalok: a helybeliek Madaras Gábor nevét viselő csoportja, aztán a koronkaiak, a szovátai Mezőhavas zenekar, ott voltak Dicsőszentmárton, Holtmaros, Csíkszereda, Makfalva, Gernyeszeg, Mezőmadaras, Szászváros, Hármasfalu, Parajd táncosai és énekesei. /Bölöni Domokos: Derű és reménység Kibéden. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./

Backamadaras község a legutóbbi népszámlálás szerint 1920 fős, ennek 98%-a magyar anyanyelvű. Ide tartozik Szentgerice és Bálintfalva. Backamadaras híres bortermő vidék. A Backamadaras – Szentgerice útvonal állandó javításra szorul. Elvégezték a polgármesteri hivatal épületének felújítását, most fejezték be a községközpont kultúrotthonának renoválását. Tánctalálkozókat szerveznek, gyakori vendégük a Maros Művészegyüttes, mesélte Makkai György, a kultúrotthon gondnoka. A kultúrotthon épületében működik a községkönyvtár, a 7500 könyv 70%-a magyar nyelvű. Kis Gergely, a Backamadarason született és Székelyudvarhelyen tevékenykedő tudós és filozófus nevét veszi fel a községközpont iskolája. A névadó ünnepséget jövő májusra tervezik. Kétszázötvenhét gyerek tanul Backamadaras tanintézményeiben, tájékoztatott Albert-Búzási Margit igazgatónő. Bálintfalván egy összevont I-IV. osztályban és egy óvodai osztályban folyik az oktatás egy-egy tanerővel. Szentgericén a nyolcvanöt óvodást és kisiskolást két óvónő, illetve 3 tanító oktatja. A községközponti általános iskolában a második és a negyedik osztályt vonták össze. Az iskolákban, óvodákban szakképzett tanerők tanítanak. Svájci támogatásból bevezették a vizet az iskolába, tíz számítógépet és fénymásolót vásároltak. A hollandoktól hetven széket és padot kaptak, a tanfelügyelőség támogatásával négy osztály bútorzatát újították fel. Az iskolai könyvtár háromezer kötettel rendelkezik. A gyerekek szívesen olvasnak. Novák József marosvásárhelyi képzőművész készítette el a község címertervezetét. Dávid György, a Backamadarasért Egyesület elnöke elmondta, hogy a szervezet elsősorban a tánccsoport menedzselését vállalja fel. A helyi tánccsoport tagjai már határon innen és túl is bemutatták ügyességüket. /Mészely Réka: Backamadarasi Népújság. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./

Temesváron a Temesvári Magyar Nőszövetség és a Temes megyei RMDSZ szervezte október 8-án a Kós Károly Közösségi Központban néhai Molnár Dénes (1947–2000) marosvásárhelyi grafikus, festő képeiből, metszeteiből nyílt tárlat. A művész ráébredt arra, mekkora veszélyt jelent a ceausescui falurombolás, és annak idején megörökítette az erdélyi templomokat, műemléképületeket, várromokat, mondta róla Szekernyés János, a Képzőművészek Szövetségének helyi elnöke. /(pataky): Tárlat Molnár Dénes alkotásaiból. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./

A hat évtizedes múltú Romániai Magyar Szó napilap romjain, RMDSZ-es hátszéllel jön létre az Új Magyar Szó – állította a Heti Válasz budapesti hetilap határon túli lapokról közölt elemzése. A hetilap szerint az ellen-Krónikaként született Erdélyi Riport nem váltotta be a reményeket. Azt is hozzátették, hogy az új kiadványnak várhatóan bőven jut majd magyar kormányzati pénzekből. Erre utal az is, hogy a Szülőföld Alap legutóbbi ülésén az RMDSZ képviselőjének felvetésére kiemelt célként elfogadták a határon túli magyar sajtó támogatását. ”Kicsit másképp: nagyobb távolságtartással, sokkal kritikusabban” tájékoztat majd a lap a fővárosi magyar politikai jelenlétről – ígérte a mutatványszám vezércikkében Stanik István. Vajon kikre céloz a lap vezérigazgatója és az RMDSZ kommunikációs igazgatója? A jobblétre szenderült Romániai Magyar Szóra, vagy a másik, szintén általa kiadott lapra – a Gáspárik Attila által csak Erdélyi Jelentéstevők lapjának nevezett, gyengélkedő Erdélyi Riportra? A nagyváradi Reggeli Újság szerint a lapindítók „alaposan elszólták magukat”, amikor beharangozójukban az RMDSZ programjának felkarolásáról írtak, és arról, hogy szigorú kritikusai lesznek azoknak a romániai magyar politikusoknak, akik ettől eltérnek. Vagyis gyakorlatilag központi pártlapként lép színre az ÚMSZ, „hadat üzenve” az RMDSZ-től elhajlóknak – összegez a bihari napilap. A Transindex nevű romániai portál látszólag kritikus hangú, valójában azonban reklám-ízű beharangozójában az idei év legfontosabb „médiás eseményének” nevezte az ÚMSZ megjelenését. Ágoston Hugó főszerkesztő az olvasók körében népszerű Médiavetítő című rovatát is átvitte a Krónikától. Az egyházi szférát egy református lelkipásztor, a református egyházzal nem túl közeli kapcsolatban álló romániai CE Szövetség egyik tagja: Visky István képviseli, a Gondolatjel című rovattal. Ami a munkatársakat illeti, nagy az átfedés: volt RMSZ-újságírókból, Erdélyi Riport-munkatársakból és máshonnan igazoltakból áll össze a csapat. A vezető szerkesztők közül Bércesi Tünde az Erdélyi Riporttól érkezett, Salamon Márton László az ÚMSZ fő riválisának számító Krónikától vált meg. Kicsit mellbevágó: a Bulvár rovatban ad hírt a lap az egyik legutóbbi magyarverésről (egy székely öregembert rendőrök vertek agyba-főbe szemtanúk előtt, mert nem beszélte jól az állam nyelvét). /Fábián Tibor: Betűcsere. RMSZ-ből ÚMSZ. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 11./

Megjelent Kolumbán Zsuzsánna Székely asszony, székely család – a hagyományos rendtartás és a modernizáció mezsgyéjén /Litera Könyvkiadó, Székelyudvarhely, Pro Memoria sorozat/ című munkája. A kötet a 19. századi székelyföldi nők életének fontosabb szakaszait mutatja be. Foglalkozik a szerző többek között a mátkaság és a házasság kérdéskörével, a nő családon belüli szerepével és helyzetével, a különböző deviancia esetek sem kerülik el a figyelmét. /Nőkről, nem csak nőknek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke október 11-én Budapesten találkozott Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel, akivel egyeztettek az október 20–21-re tervezett román–magyar kormányülés napirendjéről. Emellett szóba került a harmadik Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma, amelynek legutóbbi ülését az RMDSZ szervezte. Markó elmondta, a kormányfővel megegyeztek abban, hogy lehetőleg mielőbb hívják vissza ismét a Máért szakbizottságait, s azok, többek közt, tűzzék napirendre a tervezett alkotmánymódosítást és a nemzeti vízum ügyét. – Van esély arra, hogy a Máért ülésén jó néhány kérdésben meg tudjanak egyezni a résztvevők – jelentette ki az MTI-nek Avarkeszi Dezső, a határon túli magyarok jogállásával foglalkozó magyar kormánymegbízott. Közölte: október közepén a kormány négypárti tárgyalást kezdeményez a tervezett alkotmánymódosításról. Somogyi Ferenc külügyminiszter ugyancsak a tanácskozást követően, a Máért összehívásáról szólva az MTI-nek azt mondta: „az a fontos, hogy a Máért megfeleljen eredeti küldetésének”, „az együttműködés előmozdításának”. – A Máért ülése ne a megosztottságot sugallja, hanem azt, hogy legalább a fontos kérdések egy részében egyetértés legyen – mondta a külügyminiszter. Somogyi Ferenc közölte azt is: a Szülőföld Alap idei pályázatait napokon belül meghirdetik az eredetileg meghatározott, egy milliárd forintos keretösszegben. /Összehívják a Máért szakbizottságait. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

A kormány elfogadta a jövő évi költségvetési tervezetet. Az oktatásnak szánt alacsony összeg miatt Mircea Miclea oktatásügyi miniszter benyújtotta lemondását. A tervezettel az RMDSZ sem elégedett, hiszen az észak-erdélyi autópályára mindössze – kölcsönből származó – 100 millió eurót terveztek be. Mircea Miclea hangsúlyozta, hogy az oktatásnak a GDP legalább 5 százalékát kell megkapnia. A tervezet szerint az oktatás büdzséje még az idei összeg értékét sem éri el. Emil Boc, a Demokrata Párt (DP) elnöke bejelentette: támogatja a költségvetés-tervezet újbóli megvitatását, hiszen a kormánynak meg kell találnia a szükséges pénzforrásokat, hogy az oktatás nemzeti prioritássá váljon. A tervezet szerint a költségvetési deficit 0,5 százalék lesz az idei 1 százalék után. Az infláció az idei 8 százalékról 5,5 százalékra csökken. A hazai össztermék növekedés 5,5 százalékról 6 százalékra bővül. /B. T.: Lemondott az oktatásügyi miniszter. A költségvetésből az észak-erdélyi autópályára is kevés pénz jut. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

Elutasították az egyesített hírszerző hatóságot. A parlament plenáris ülésén elvetették azt a törvénytervezetet, amely Basescu elnök javaslata alapján amerikai mintára egyesített hírszerző hatóságot hozott volna létre. A védelmi bizottság már korábban elutasította a javaslatot. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 12./

Országszerte több mint 1200 árvízkárosult személynek kell szállást biztosítaniuk a hatóságoknak a téli időszakban, miután 342 család továbbra is sátrakban kénytelen lakni. Az árvizek következtében lakóhelyét elhagyni kényszerülő 8736 személy közül 3010-en rokonoknál laknak, 4482-en pedig a helyi hatóságok által biztosított szálláshelyeken, kórházakban, iskolákban, óvodákban, kultúrotthonokban, iskolai táborokban. További 1244 személy sátrakban lakik. A belügyminiszter felszólította a prefektusokat, intézkedjenek, hogy a rászorulók lakókocsikban és gyorsan összeszerelhető házakban jussanak szálláshoz. Az elkezdett útfelújítási munkálatoknak mintegy 7 százalékát fejezték be eddig. /F. B.: Árvízmérleg: hétszázalékos felújítási „siker”. = Krónika (Kolozsvár), okt. 12./ Mindössze hét százaléka készült el az árvizek által megrongált utak helyreállítási munkálatainak, noha a kormány 450 millió lejt (4533 milliárd régi lejt) különített el út- és hídjavításra. A kormánybiztosok által ismertetett adatok szerint a munkálatok többi része 55–90 százalékéban készült el. Victor Paul Dobre közigazgatási államtitkár az év végéig minden javítási munkálatot befejeznek. /Elmaradások az infrastruktúra újjáépítésében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT), a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB), az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI), az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács – Oktatási Szakbizottság és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) közös felhívást tett közzé: október 17-én tüntetést szerveznek az önálló magyar egyetemért. Mindenki hozzon gyertyát és könyvet! – kérték. 1959-ben az önálló, magyar tannyelvű Bolyai Egyetemet a Babes Egyetemmel való összeolvadásra kényszerítette a román kommunista kormány. Így jött létre a Babes–Bolyai Tudományegyetem. Ezt Nicolae Ceausescu későbbi diktátor, és munkatársa, a későbbi államelnök, Ion Iliescu irányította. Jelenleg kevés a magyar diák a felsőoktatásban, kevesebb magyar fiatal jut jövedelmező állásokhoz, felgyorsult az erdélyi magyarság elszegényedése Miközben a magyar népesség aránya Romániában 6,6%, a magyar egyetemi hallgatók aránya mindössze 4,4%, és ebből csak 1,6% tanulhat magyar nyelven. A mérnöki, mezőgazdasági, állatorvosi, erdészeti, művészeti szakokra járó diákok nem tanulhatnak magyarul. A magyar tannyelvű Partiumi Keresztény Egyetem és Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem esete előzmény nélküli Európában: ezeket anyagilag csak a magyar állam támogatja, miközben az általuk szolgált erdélyi magyar közösség a román államnak fizet adót. A Babes–Bolyai Tudományegyetem a hivatalos propagandával ellentétben – nem multikulturális: az egyetemi épületekben nincsenek magyar feliratok, a fontosabb egyetemi kiadványok szinte kizárólag csak román nyelven jelennek meg, ·az okleveleket, bizonyítványokat csak románul állítják ki, az ügyintézésben nem használható a magyar nyelv. A magyar egyetemi közösségnek – a magyar „tagozatnak” – nincs autonómiája: a döntéshozás minden szinten a vegyes testületekben, többségi szavazattal történik, így a magyar képviselők javaslatait mindig le tudják szavazni (és gyakran le is szavazzák). Egyes szakokon – pl. jog, geológia – igen alacsony a magyar oktatók száma, ami arra kényszeríti a magyar diákokat, hogy számos tantárgyat románul tanuljanak. Az általános és középiskolás magyar diákok számos diszkriminációnak vannak kitéve Súlyos diszkrimináció, hogy a román nyelv anyanyelvi szintű ismeretét követelik a képességvizsgán és az érettségin. Románia történelmét és földrajzát a magyar iskolákban is román nyelven tanítják, és megtagadják a moldvai csángók magyar nyelvű oktatásának megszervezésére vonatkozó igényt. Az őshonos nemzeti kisebbségeknek Európa számos országában sikerült elérniük az önálló, állami felsőoktatási intézmények működtetésének jogát (spanyolországi katalánok, finnországi svédek, macedóniai albánok, moldvai gagauzok, szlovákiai magyarok). Finnországban az alig 80 ezres számi kisebbség is önálló állami egyetemmel rendelkezik. Követelések: Állítsák vissza az államilag finanszírozott magyar tannyelvű Bolyai Egyetemet! Első, sürgős lépésként hozzanak létre önálló magyar karokat a Babes–Bolyai Tudományegyetemen. A jövő tanévtől induljon be a Bolyai Egyetem; ennek során a Babes–Bolyai Tudományegyetem infrastruktúrájának 25%-a kerüljön a Bolyai Egyetemhez, beleértve a székelyföldi kampuszokat és a főépület felét is. Bővítsék ki az állami magyar nyelvű felsőoktatást, indítsanak magyar csoportokat a mérnöki, mezőgazdasági, állatorvosi, erdészeti és művészeti szakokon! Ezeket a csoportokat idővel vegye át az önálló állami magyar felsőoktatási hálózat. A román állam is támogassa anyagilag a Sapientia-EMTE és Partiumi Keresztény Egyetem fenntartását! Általános és középiskolás diákoknak ne kelljen románból anyanyelvi szintű vizsgákat tenniük! Románia történelmét és földrajzát tanítsák magyarul az iskolákban! Tanulhassanak anyanyelvükön a csángó-magyarok! Autonómiát a teljes magyar oktatási hálózatnak, beleértve a közoktatást és felsőoktatást is! Ezeket a követeléseket közel 600 000 érintett erdélyi magyar támogatta az RMDSZ aláírásgyűjtése során – egyelőre eredménytelenül. Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács – Oktatási Szakbizottság Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) /Legyünk ott mindannyian! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

„,Tapasztalható-e ma Romániában negatív megkülönböztetés a romákkal és a szexuális kisebbségekkel szemben, valamint a férfi-nő viszonyrendszerben?” – tették fel a kérdést az Európai Unió küldöttei a román parlamentben. A küldöttség október 5. és 7. között vizsgálódott Romániában. Ellátogattak a parlamentbe is, a szenátus és a képviselőház emberjogi bizottságának együttes ülésén megtudhatták, hogy a román politika lényegének tekintett integráció sínen van, az ország igyekszik teljesíteni az elvárásokat, s a parlament, ezen belül is, kiemelkedő fontosságúnak tekinti a nemzeti kisebbségekről és a vallásról szóló törvények elfogadását. A két ház bizottsági tagjai biztosították az uniós küldöttséget, hogy ,,jelenleg Romániában az emberi jogok tekintetében az európai normák és jogi keretek teljes átvételéről lehet beszélni…” A szociáldemokrata Cristian Diaconescu szenátor büszkén fejtegette: ,,a román parlamentben ma nincsen diszkriminációt és idegengyűlöletet tanúsító párt!” Ezt néhány nappal Funar és más nagy-romániás politikusok ellenséges szónoklatai és Adrian Paunescu szociáldemokrata szenátor javaslata után, amelyben a magyarokat nemes egyszerűséggel visszaküldte Ázsiába (!). Asztalos Csaba az Európai Parlament emberjogi albizottsága tagjainak szóba hozta a Romániában ma lépten-nyomon tapasztalható gyűlöletbeszédet is, amelyre az volt az uniós képviselők véleménye, hogy ,,ez sajnos az unió országaiban is meglehetős gyakorisággal tapasztalható”. Az RMDSZ képviselője szerint ,,nem lehetséges semmifajta mérlegelés a diszkriminációban, hiszen mindenkinek, akit sérelem ér, a saját szemszögéből ez a legfájóbb!” A küldöttségben volt magyar képviselő is Dobolyi Alexandra MSZP-s politikus személyében, ő azonban elégedett volt, mert egyetlen (!) kérdést sem tett fel a romániai magyarságot érintő diszkriminációra vonatkozóan. A találkozó elérte a célját, sminkeltek, mellébeszéltek, hazudoztak. /Bogdán László: A sérelmek sminkelése. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 12./

Támogatja szavazatával a kisebbségi törvény elfogadását a Konzervatív Párt (PC) – állapodott meg hosszas tárgyalás után Dan Voiculescu konzervatív, valamint Markó Béla RMDSZ-elnök. A két pártelnök ugyanakkor úgy döntött, pártközi vegyes bizottság alakul, amelynek célja egy olyan törvénytervezet kidolgozása, melynek hatálybalépésével azokban a megyékben is lenne önkormányzati képviselete a románoknak, ahol kisebbségben vannak. A vegyes bizottságot az RMDSZ részéről Eckstein-Kovács Péter, míg a konzervatívok részéről Sergiu Anton vezeti. „Nem lehet külön jogállást biztosítani a kisebbségben élő románoknak. Őket védi az alkotmány, és minden lehetőségük megvan arra, hogy jogaikat érvényesítsék” – szögezte le Eckstein-Kovács Péter. Mint mondta, a szövetség csupán akkor hajlandó támogatni a PC jogszabálytervezetét, ha ez nem a kisebbségben levő románok jogállásáról szól, hanem a hasonló helyzetben levő különböző etnikai csoportoknak a jogairól. /B. B. E.: Konzervatív támogatás a kisebbségi törvénynek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 12./

Az Egyesült Államokból visszatért Emil Boc polgármester és az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, László Attila teljes egyetértésben nyilatkozott október 11-én a főtéri kutatóárkokról. A polgármester elmondta: azért állíttatta le a gödörtömést, mert nem akarta, hogy az ultranacionalisták kihasználják a helyzetet. László Attila kijelentette: túl kemény szavakat használt a múlt héten, amikor a helyi szintű együttműködés felbontásával fenyegetőzött. Az ásatások ügye városrendezési kérdés, és fontosabb teendők is vannak, minthogy ennek kapcsán meddő vitát folytassanak – fogalmazott a politikus. Egyetlen kérdés maradt a levegőben: miért mondta Boros János alpolgármester, hogy Emil Bocot a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) jelentésére hivatkozva figyelmeztették egy esetleges etnikumközti zavargás veszélyére. A polgármesteri hivatal jövő héten újabb szakmai vitát tervez a Főtér sorsáról. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Egyelőre maradnak a gödrök Kolozsváron. Jövő héten újabb szakmai fórumon egyeztetnek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és a Fidelitas (magyarországi politikai ifjúsági szervezet) vezetősége május 25-én, Budapesten tartott találkozóján eldöntötte, hogy a két ifjúsági szervezet közötti együttműködést szorosabbra fűzik. E döntés eredményeként újabb MIT-Fidelitas találkozóra került sor október 6–7-én. A két szervezet elnökségének tagjai és képviselői október 6-án Aradon találkoztak, ahol együttműködési megállapodást írtak alá. Az együttműködés célja a határon túli magyar ifjúság és a magyarországi fiatalok nemzeti egységének megerősítése, valamint a közös elvi alapokon nyugvó együttműködések kialakítása. Egy Fidelitas-MIT munkacsoport létrehozásával közös projektek elindítását tervezik. A MIT és a Fidelitas évente két közös vezetőségi ülést tart, egyet Magyarországon, egyet pedig Erdélyben. A megállapodás értelmében biztosítják a Fidelitas helyi csoportjai és a MIT tagszervezetei közötti kapcsolatteremtés és aktív együttműködés lehetőségét. A Fidelitas vállalta, hogy a különböző – a határon kívüli fiatalokat is érintő – döntések, illetve szakmai segédanyagok kidolgozása rendjén egyeztet a MIT vezetőivel. /MIT – Fidelitas találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 12./

A múlt hét végén tartották Marosvásárhelyen a Határon Túli Magyar Szervezetek III. fórumát. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a vele készült interjúban kifejtette, hogy a milosevicsi korszak keményebben törekedett mind az asszimilációra, mind arra, hogy megfélemlítések útján távozásra bírja a délvidéki magyarságot. Ugyanis Milosevics hátsó szándéka egy lakosságcsere volt a horvát-szerb relációban, és ehhez kellett tulajdonképpen neki a terület, ahová beköltözteti a horvátországi és a boszniai szerbeket. Így történhetett meg az, hogy pszichikai nyomással vagy akár fizikai fenyítéssel rábírja a magyarokat a távozásra. Bilincsbe verve vitték el a magyar fiatalokat a harctérre, a szerb-horvát háborúba, ahol semmi keresnivalójuk nem volt a magyar katonaköteles fiataloknak. Erőszakkal kényszerítették őket arra, hogy részt vegyenek a háborúban, holott tudták, hogy testvérháborúvá alakulhat. Ugyanis a horvát hadseregben is szolgáltak magyarok, így magyar küzdött volna a magyar ellen. Ezt sok fiatal nem vállalta, elmenekültek, megszöktek, elköltöztek Magyarországra, és természetesen, ha tehették, a szülők is követték őket, hogy Magyarországon egyesítsék újra a családot. Ez a délvidéki magyarságnak kb. 50-60 ezres lélekszám elvesztését jelentette. 2003 vége felé kezdődött egy újabb incidenssorozat-áradat. A szerb vezetésnek nem tetszik az atrocitás megfogalmazás. A délvidéki magyarság helyzete nem volt rózsás a titói korszakban, de látszólag jobban élt az anyagi körülményeket tekintve, most viszont az anyagi ellehetetlenítést is szorgalmazza az aktuális hatalom, és a fizikai-pszichikai atrocitások tolerálásával nehezíti a délvidéki magyarság helyzetét. A Vajdaságba újonnan beköltözött menekültáradat, és a szélsőjobb politikai szervezet tagjai generálják ezeket a problémákat. Vajdaságban az újvidéki úgynevezett kulturális fellegvár elvesztette jelentőségét, ugyanis a magyarság száma nagymértékben csökkent, ezért ez áthelyeződött Szabadkára, de nemcsak oda, hanem akár Zentára is. És az normális, hogy a lap ott készüljön, ahol a lakosság zöme él, nem pedig egy újvidéki szórványban. A Vajdasági Magyar Szövetség többszörösen anyagilag is tett a lap megmentéséért az elmúlt időszakban, most is ezt kívánja megfelelő módon rendezni: anyagi alapokban stabil helyzetet kialakítani, de nem befolyásolni a szerkesztéspolitikát. Én mindig azt mondom, a lap csak azt írja meg, amit tesz a Vajdasági Magyar Szövetség és úgy írja meg, ahogy azt tesszük. Ha jó, akkor jót, ha nem jó, akkor kritizáljon minket, mert ha nincs, aki kritizáljon, akkor téves útra sodródhatunk. Én a kemény kritikától sem rettentem meg soha, ha az jószándékú volt. De ha valaki akadékoskodik, vagy mondvacsinált problémákat gerjeszt, arra már külön oda kell figyelni. Egyszóval, nem áthelyezni kívánjuk a Magyar Szót Szabadkára, hanem átalakítani a szerkesztőséget, lényegesen lecsökkenteni a létszámot, mert a Magyar Szóban annyi az újságíró, mint a New York Timesnál, csak a két újság közötti különbség óriási. /Mózes Edith: A népek nem utálják egymást. Az ellehetetlenítés változatai. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 12./

Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke a vele készült interjúban arra a kérdésre, hogy közelítette-e a marosvásárhelyi tanácskozás a magyar kormány és a határon túli magyar szervezetek álláspontját, kifejtette, inkább exponálta a meglévő szakadékot. Ezt a szakadékot a tavalyi népszavazást megelőző kormánykampány okozta. Ezzel a magyar kormánynak valamennyi határon túli magyar szervezetet sikerült önmaga ellen egységfrontba kovácsolnia. A feszültség úgy oldódhat fel, hogy a szembenállás okozója megváltoztatja az álláspontját, szögezte le, ugyanis nem lehet azt várni bármelyik határon túli magyar szervezettől, hogy lemondjon a kettős állampolgárság követeléséről. A miniszterelnök azt közölte, nem hívja össze a Magyar Állandó Értekezletet, ha az nem produkál számára sikerélményt. /Gazda Árpád: Interjú Kovács Miklóssal, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökével. = Krónika (Kolozsvár), okt. 12./

Kiderült, hogy Molnár Gál Péter ismert budapesti színikritikus besúgó volt, Latinovits Zoltán volt az áldozat. Molnár Gál Péter akkor meglepően rövid kijelentést tett: elszámolással csak önmagának tartozik. Sokan mondták akkor, hogy lehet ilyen szégyentelenül pökhendi és cinikus valaki. Most pedig fény derült Bodor Pál ügynöki múltjára. Bodor Pálnak, Diurnusnak beszélnie kell, kiről írt jobb esetben kényszeredett, rosszabb esetben fölös szakvéleményt. Bodor bejelentette, hogy könyvet ír erről. Ismeretes, mi ment végbe az 50-es évek Romániájában, és mi ment végbe azután. „Kétségtelen, szánalmas az eset, bántó és csalódást okoz a Diurnus-ügy Erdélyben és Magyarországon”, írta a lap munkatársa. Lokodi Imre, hozzátéve, Bodor írói, közírói múltját-súlyát a legrosszabb indulattal sem lehet félremagyarázni. /Lokodi Imre: Hol, miben éltünk? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

Több mint négy órán keresztül vitatta meg október 11-i zárt ülésén az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága azt a jelentést, amelyet a kormány nemzetbiztonsági kabinetje készített a „kémügyként” is elhíresült Szatmári-ügyről. Az ülés után – az ügy titkos volta miatt – szűkszavúan nyilatkozó Juhász Ferenc honvédelmi miniszter, a nemzetbiztonsági kabinet vezetője és Kövér László, a bizottság fideszes elnöke annyit árult el, hogy a kabinet és a nemzetbiztonsági szolgálatok folytatják a tényfeltáró munkát. Juhász Ferenc nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy igaz-e, a jelentésben csak fideszes politikusok szerepelnek. Kormánypárti politikusok szerepéről azonban nem nyilatkozott. /Tényfeltáró folyamatban a Szatmári-ügy. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 12./

A közvélemény valószínűleg soha nem fogja megtudni, mi az igazság a kémügyként elhíresült Szatmári-történetben. Az illetékesek nem is próbálják megválaszolni az alapkérdést: titkosszolgáltak Szatmáriék, vagy sem? Fontos kérdés az is, hogy a sajtó kritikusabb része vajon mi célból foglalkozott az üggyel. /Csinta Samu: Az alapkérdés. = Krónika (Kolozsvár), okt. 12./

A határon túli magyar oktatók és pedagógusok által igénybe vehető szakirodalom-vásárlási kedvezmény felhasználásának biztosítását a magyarországi Oktatási Minisztérium forráshiány következtében nem biztosítja a 2005-ös év hátralevő részében. A jogosultak a 2005. évi hozzájárulást 2006-ban vehetik majd igénybe. /Nem vehető igénybe idén a kedvezmény. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 12./

Negyvenezer alá csökkent /39 933/ a háromszéki tanulólétszám. Az óvodai és diáknépesség 850-nel kevesebb a tavalyinál és 7551-gyel kevesebb a nyolc évvel ezelőtti tanévkezdéskor jegyzettnél. A 2005/2006-os tanévben folytatódik a gyermeklétszám-csökkenés, Kovászna megyében minden tanévben közel ezerrel kevesebb diák kezdi meg tanulmányait, mint ahányan a rendszerből kilépnek. A diáklétszám csökkenése nem vezet egyenes arányban az osztályok számának csökkenéséhez, mivel az apadás szétszórtan jelenik meg az egész megyében, így a falvakban egyre többen tanulnak alacsony létszámú, illetve összevont osztályokban. A megyében tizenöt elemi iskolás, tizenhat gimnáziumi diák és huszonegy óvodás tanul 1–14 közötti, úgynevezett kis létszámú magyar osztályban, illetve csoportban, és 1462 magyar elemista, illetve 360 magyar gimnazista tanul összevont osztályban. A legkirívóbb eseteket a román tagozatos VIII. osztályosok körében jegyzik, ahol olyan diák is van (Martonos, Nagyajta), aki egyedül tanul egy osztályban. Idén városon is megjelentek a kis létszámú, illetve összevont osztályok, amelyeknek működése a 2007. január 1-jétől induló fejkvóta szerinti finanszírozással kérdésessé válik – véli Keresztély Irma főtanfelügyelő. Egyes kis egységek bezárására és pedagógusok elbocsátására lehet számítani. /(fekete): Negyvenezer alá csökkent a tanulólétszám. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 12./

Nem sikerült megállapodnia a nagyváradi Mecénás Alapítványnak az ortodox parókiával a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályájának átvételéről – jelentette be Nagyváradon Kiss Sándor megyei RMDSZ-elnök, az alapítvány vezetője. Kiss közölte, az ortodoxok olyan szerződéstervezetet dolgoztak ki, amelynek értelmében a Mecénás Alapítvány nem adhatta volna tovább egy harmadik félnek a pálya használati jogát. „Ez elfogadhatatlan számunkra, hiszen épp azért vállaltuk a közvetítőszerepet, mert szerettük volna átengedni a területet a gimnázium diákjai számára.” Kiss Sándor szerint az ügy mögött a Nagy-Románia Párt állhat, amely nyomást gyakorolt a nagyváradi ortodox parókiára, hogy ne egyezzenek meg az alapítvánnyal: egyiküket egyházi tisztségének megvonásával fenyegették, másikat azzal, hogy megvonják óraadási jogát a nagy-romániás rektor-helyettes által irányított állami egyetemen. /Balogh Levente: Patthelyzet a nagyváradi Lorántffy-ügyben. = Krónika (Kolozsvár), okt. 12./

Szentegyházán a Gábor Áron Gimnázium többéves álma valósult meg október 8-án, szombaton: az 1992-ben felavatott Gábor Áron-kőszobor helyébe az iskola névadójának bronzba öntött szoborportréja került. Mindkét alkotás Bodó Levente szobrászművész-tanár alkotása; ez az új bronzszobor első darabja egy Szentegyházára tervezett szoborparknak, amely az 1848-as szabadságharc legjobbjaihoz kötődik. Ugyanakkor felavatták az iskola néprajzi gyűjteménye új részlegét, megnyitották a Kis-Homoród menti népi kismesterségek gyűjteményét. /Nagy Eszter: Szoborállító ünnep Szentegyházán. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 12./

Második gyógyító körútját szervezi az idén Erdélyben a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, amelynek tagjai a Székelyföldön elsőként Székelyudvarhelyt keresték fel. Az egyhetes programon 34 önkéntes vesz részt Magyarországról és Erdélyből, a szolgálat orvosaihoz budapesti és kolozsvári orvostanhallgatók csatlakoztak. Az erdélyi program Nagyváradon és Kolozsváron kezdődött, itt előadásokat tartottak. A gyógyító körúton részt vevő orvosok önkéntesek, szabadidejüket feláldozva, térítésmentesen végzik munkájukat. Az idén a szolgálat orvosai több mint tízezer vizsgálatot végeztek. /Erdélyi gyógyító körúton. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

A Máltai Segélyszolgálat temesvári vezetősége október 8-án az árvíz sújtotta Óteleken átadta a Magyar Máltai Lovagok Szövetsége által küldött iskolakezdési pénzsegélyt, egymillió forintnak megfelelő értékben – tájékoztatott dr. Bárányi Ildikó elnök. A segélyt a temesvári Máltai Segélyszolgálat kipótolta az október elsejei jótékonysági koncerten összegyűlt 478 új lejjel és még annyival, hogy fejenként 135 új lejt adhassanak át a szülőknek. Dr. Bárányi Ferenc, a Máltai Segélyszolgálat romániai alelnöke, dr. Gállfi Gyula, a Máltai Segélyszolgálat Temes egyházmegyei vezetője, dr. Bárányi Ildikó, Paul Éva tanárnő, a szolgálat ifjúsági referense, valamint a helyi iskolát képviselő Talpai Adél igazgató osztotta ki a segélyeket. A máltaiak egy kis Mária-szobrot ajándékoztak az újjászülető Óteleki iskolának. /Célba ért a lovagrend pénzadománya. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 12./

Az elmúlt hét végén harminchárom tagú EMKE küldöttség utazott Pécsre az ottani EMKE–Pécs-Baranya Társaság, valamint a helybeli polgármesteri hivatal meghívására, hogy részt vehessen a város kulturális napjain. Az EMKE együtt ünnepelhette az egyetlen határon túli EMKE szervezettel az erdélyi közművelődési ernyőszervezet megalakulásának 120. évfordulóját /Varga Ferenc az EMKE–Pécs-Baranya Társaság elnöke/. A kétnapos találkozó fénypontja az EMKE tiszteletére megrendezett jubileumi emlékműsor, majd azt követően a polgármesteri hivatal által szervezett fogadás volt. Az ünnepi rendezvényen a házigazdák részéről dr. Tóth Károly író, az EMKE–Pécs-Baranya Társaság elnökségi tagja méltatta a 120 éves erdélyi közművelődési szervezet érdemeit, az erdélyi küldöttség részéről pedig – a horvátországi hivatalos kiküldetésből érkező – Kötő József EMKE elnök beszélt az általa vezetett intézmény helyéről és szerepéről Erdély művelődési életében. /Dáné Tibor Kálmán EMKE ügyvezető elnök: Pécsen járt az EMKE küldöttsége. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

Október 8-án Jakubinyi György érsek szentelte fel a Szent Ferenc Alapítvány által a gyerekek számára megvásárolt torockói házat és a hozzá tartozó kápolnát. Böjte Csaba levélben mondott köszönetet a Torockón élő gyerekek, munkatársai és az ott élők nevében. /Torockó. Kápolnaszentelés. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

A református egyház vezetői után a katolikusoknak főhet a fejük a Kolozs Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság miatt. Az igazgatóság évekig az Erdélyi Református Egyházkerület Bocskai/Avram Iancu téri ingatlanját foglalta el. A kormány október eleji határozata a mezőgazdászokat elköltöztette a Bocskai téri épületből. A reformátusok ezután teljes mértékben birtokba vehetik épületüket. Azonban az igazgatóság új székhelyének kiszemelt, a Fagului utcában lévő Agronómusok Házának is otthont adó épület a római katolikus egyházé. A katolikusok 2004. április 27-én visszakapták az épületet az Országos Restitúciós Bizottság határozata alapján, a tényleges visszaszolgáltatás azonban nem történt meg. /B. T.: A katolikusoknak passzolták az agronómusokat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

Az Erdélyi Unitárius Egyház október 13-14-ére meghívta a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak a képviselőit, hogy helyszíni bemutató keretében beszámolhasson azoknak a pályázati támogatásoknak a felhasználásáról, amelyekkel négy, unitárius tárgyi emlék restaurálását/felújítását tette lehetővé. Nagyajtán a templomerőd sarokbástyájának felújítása befejeződött. Nem halogatható feladat magának a templomnak a felújítása is, amely főleg az ismétlődött földrengések és a nem egészen szakszerű karbantartás következtében ma rossz állapotban van. Nyárádszentlászlón van az egyik legrégebbi (14. századi) és építészeti szempontból is az egyik legérdekesebb unitárius templom, amelyet a templomhajó vagy a máig fennmaradt gótikus ajtókeret jelentős nemzeti örökséggé tesznek. Elkészült az említett ajtókeret helyreállítása, a szószékkorona, a festett-kazettás mennyezet és az úrasztala restaurálása is. Mára a templom engedélyezett kivitelezési dokumentációja is rendelkezésre áll. A tényleges munkákat előreláthatólag 2006-ban kezdik meg. A rossz útviszonyok miatt nehezen megközelíthető Magyarszentbenedeknek középkori temploma van, amelynek 1701-ből származó festett-kazettás mennyezete a legrégebbi erdélyi kazetta-födémek egyike. Tíz évvel ezelőtt komoly repedések jelentek meg a templom falán, a torony fokozatosan süllyedt. Megtörtént a kazettás mennyezet restaurálása. A Házsongárdi-temető „unitárius Pantheonjának” legreprezentatívabb síremléke Brassai Sámuelé, az „utolsó erdélyi polihisztoré”. A díszes síremlék puha mészkőből épült. Megtörtént a síremlék restaurálása. /Jakabffy Tamás: Felújított műemlékek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

Ötévi építkezés után október 9-én, vasárnap ünnepi istentisztelet keretében ünnepelték Szovátán a református templom bővítését. Szükség volt erre az építkezésre, ahogy Székely András, a Küküllői Református Egyházmegye esperese fogalmazott: „Ez a gyülekezet évről évre növekedett. Mára egyházmegyénk legnagyobb gyülekezete lett.” Baczoni Sándor lelkipásztor elmondta, tízéves szovátai szolgálata alatt a templomon és a környékén (imaterem, vendégház, lelkészi lakás, udvar) mintegy négymilliárd lej beruházást végeztek. A testvérgyülekezetek bibliaajándékkal érkeztek, a szikszóiak a Vizsolyi Biblia alapján Komáromi Csipkés György által fordított, 1685-ben kiadott biblia, a Nagyvárad-Olaszi küldöttség pedig az 1661-ban kiadott Váradi Biblia hasonmás kiadásának egy-egy példányát hozták el. A magyarországi Hajdúhadháza valamint a hollandiai Ermelo anyagiakkal is segítette a szovátaiakat az építkezésben. /Molnos Ferenc: Templomszentelés Szovátán. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 12./