Magyarlapádon több mint 150 éve folyik az oktatás. Jelenleg zajlik az iskola felújítása. A legrégibb épület óvodai termeit belülről már megújultak. Az iskolában a változásokat, újításokat külföldi támogatásoknak köszönhetik, a svájci és holland segélyeknek. Most fejezték be a központi fűtés bevezetését a régi épületbe. /Magyarlapádon 100 éves az állami oktatás. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 8./

Szeptember végén fejezték be a kisperegi református templom részleges felújítási munkálatait. A több mint 30 éve üzemképtelen toronyórát is felújították. Váradi Sándor református pap, a felújítások fő szervezője, mindenese elmondta, a templom részleges felújítása tavaly kezdődött. Tavasszal, ha a szükséges pénz is rendelkezésre áll, folytatják a felújítást. /Balta János: Újrafestették a templom elejét. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 8./

Működik Böjte Csaba alapítványának tizedik intézménye, a szovátai Szent József Gyermekvédelmi Központ. Az otthon a magyar gyermekek ajándéka erdélyi testvéreiknek. Böjte Csaba atya a magyar püspökkari konferencia gyűjtésének bevételéből 2002-ben vásárolt telket Szovátán, hogy újabb gyermekotthont építsen. Az építkezést időközben egy tűzvész hátráltatta, de a támogatók összefogtak, a ház sikeresen újjáépült. A központban majdnem száz gyermeknek jut hely. A szovátai központ szinte az átadás napján megtelt, de továbbra is nyitva tartja kapuját. /Ferences gyermekotthon Szovátán. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 8./

Feszt László grafikusművész október 17-én lesz 75 éves, kolozsvári otthonában most is dolgozik. Évtizedeken keresztül, 1954-től nyugdíjba vonulásáig, 1990-ig volt a főiskola tanára, közben évekig rektora. Stílusteremtő alkotóművészi tevékenysége mellett a kollográfia hazai úttörője, életcéljának tekintette a művészképzést. Feszt László döntő szerepet játszott abban, hogy a kolozsvári grafikai iskola a múlt század hatvanas éveitől fogalommá vált. Sok tanítványa szétszéledt a nagyvilágban, ő azonban maradt, bár számtalan alkalma kínálkozott a kintmaradásra. Tizenháromszor volt például Olaszországban, ahol munkásságát több díjjal honorálták. Feszt László az 1994-ben újraalakított Barabás Miklós Céh alapító tagja. Életműve szerves részét képezi a romániai magyar képzőművészeket tömörítő szakmai szervezetnek. /Németh Júlia: Képi vallomások a változó világról. A 75 éves Feszt Lászlót köszöntjük. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

Két marosvásárhelyi művész, a grafikus-festő Major Gizella és a szobrász Kiss Levente közös csíkszeredai kiállítása nyílt a Kriterion Galériában. Major Gizella három évtizedig művészpedagógus volt, 1995-ös nyugdíjazása óta sok újdonsággal rukkolt elő. Bolyai János géniusza Kiss Leventét többször lázba hozta, három és fél évtizedes pályáján több kisszobrának vált kiindulópontjává. Németországban köztéri szobrai is vannak. /N.M.K.: Szellemi rokonságban. Egybecsendülések Kiss Levente és Major Gizella csíkszeredai tárlatán. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 8./

Az egyetemen zsúfolásig megtelt az előadóterem, amikor Czine Mihály az erdélyi magyar iro­dalomról beszélt. Sodróan, magával ragadóan. Holtakkal és élőkkel példálózott, betéve mondott-idézett verset és prózát, idézte fel Sylvester Lajos. A Pro Literatura Alapítvány 2005-ben hozta létre a Czine Mihály-díjat azzal a szándékkal, hogy azoknak a munkáját ismerje el, akik Czine Mihály irodalomtörténész életművét közkinccsé teszik, ápolják. Az idei díjazottak: Görömbei András irodalomtörténész, Kovács Tiborné könyvtáros és N. Pál József irodalomtörténész. /Sylvester Lajos: Czine Mihály ölelésében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 8./

Tompa Gábor még főiskolásként, 1981-ben rendezte Sepsiszentgyörgyön Büchner Woyzeck­jét. Huszonöt év után újra Sepsiszentgyörgyön dolgozik, október 9-én lesz Beckett Godot-ra várva című drámájának a bemutatója. Perlekedő hősök vannak a Godot-ban, hangsúlyozta a vele készült beszélgetésben. Szerinte a Godot mégsem pesszimista mű, inkább arra figyelmeztet, hogy nincsenek könnyű megoldások. /Bogdán László: A szavak szintjén nem lehet létezni! Beszélgetés Tompa Gáborral. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 8./

Arad és Békés megye határ menti településeinek polgármesterei az éves menetrendnek megfelelően legközelebb október 14-én Füzesgyarmaton tartják következő munkamegbeszélésüket. Ekkor mutatják be a határ menti együttműködés tízéves évfordulójára elkészült közös jubileumi kiadványt. /Jubileumi kiadványt mutatnak be. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 8./

Borbély László, a Hargita Népe főszerkesztője nyugdíjba ment. 1990 elején bízta meg őt a szerkesztőség munkaközössége. Az olvasók ragaszkodásának köszönhetően biztosították az újság rendszeres megjelenésének anyagi feltételeit, összegezett a búcsúzó főszerkesztő. Pénzügyileg a lap megőrizte függetlenségét. Frissíteni, fiatalítani kell a lapot. /Borbély László: Jöjjenek a fiatalok! = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 8./

A volt Talajjavító Hivatal (OIF) egykori igazgatója, a 2002-ben elhunyt Vécsey László mérnök tiszteletére emléktáblát avattak fel október 7-én Csíkszeredában. Az emléktáblát Darvas Kozma József római katolikus esperes szentelte fel, aki magyar és román nyelven mondott imát az elhunyt lelki üdvéért. /Vécsey Lászlóra emlékeztek. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 8./

Berlinben, 1926-ban jelent meg a Ludwig Voggenreiter Kiadó magyar osztályának gondozásában Nagy Péter: Ó, kedves Kolozsvár! című, múltidéző könyve. Nyomdai kivitelezése a kolozsvári Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet Rt. Planeta Fixia elnevezésű gyorssajtója első terméke volt. Az előszót Reményik Sándor írta, az illusztrációk Tóth Istvántól voltak. A könyv újra megjelent Sas Péter utószavával: Nagy Péter (Grandpierre Emil): Ó, kedves Kolozsvár! Lírai városkalauz. Noran Kiadó, Budapest, 2005. /Németh Júlia: Kolozsvár, amilyennek Grandpierre Emil látta. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

Pánikhangulatot keltett a hét végén kirobbant hír, miszerint már Romániában is észleltek madárinfluenzás megbetegedéseket. A rettegett kór jelen pillanatban az egyik legsúlyosabb fenyegetés a világ számára. Bár a londoni járványtani központ laboreredményei szerint a mintákban nem volt kimutatható a fertőzés, és a tulceai állategészségügyi intézet diagnózisa téves, az elővigyázatosság indokolt, a hatóságok fokozott készültségben vannak. /F. I.: Nincs madárinfluenza Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

Október 8-án ülésezett Marosvásárhelyen a Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma (HTMSZF). A tizennégy érdekvédelmi szervezet vezetője egyetértett a már korábban kifejtettekben, a magyar kormány intézkedéseinek bírálatában, emellett ismét nyomatékosították a határon túli magyaroknak a magyar állampolgárság iránti igényét. Létrehoztak egy szakértői csoportot, amely a határon túli autonómiatörekvéseket hangolja majd össze. Mindössze az Ágoston András által vezetett Vajdasági Magyar Demokrata Párt hiányzott, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Bugár Béla mégis eljött Marosvásárhelyre. A szlovákiai politikus a találkozón cáfolta, hogy bojkottálni akarták volna a találkozót. A Kárpát-medencei, nyugat-európai, latin- és észak-amerikai magyar érdekvédelmi szervezetek vezető képviselői által elfogadott zárónyilatkozatban kifejtették: egyetértenek azzal, hogy a magyar alkotmány külön fejezetben foglalkozzék a határon túli magyarok jogállásával. Továbbra is szorgalmazzák a határon túli magyaroknak a magyar állampolgárság megadását. „Pozitívnak tartják a magyar kormány azon szándékát, hogy a nemzeti vízum intézményét Magyarország schengeni egyezményhez való csatlakozása után is fenn kívánja tartani”, ugyanakkor „a magyar nemzethez való tartozás tekintetében, továbbá a kedvezmények, támogatások és utazási könnyítések esetében alapnak továbbra is a magyarigazolványt” tartják. A határon túli magyar vezetők bírálták a magyar kormányt a támogatások késlekedése és be nem indítása miatt. A zárónyilatkozatban arra kérték Budapestet, hogy „tegyen eleget a törvényben előírt, valamint a kétoldalú szerződésekben vállalt kötelezettségeinek”. Itt arra utaltak, hogy például az idei oktatási-nevelési támogatás összegének csak a felét utalták át a romániai Iskola Alapítványnak. – A fórum résztvevői fontosnak tartják a Szülőföld Alap létrejöttét, azonban ahhoz, hogy a támogatások terén konkrét eredményeket is fel lehessen mutatni, el kell hárítani a még meglévő akadályokat – áll a dokumentumban. Markó Béla sajtótájékoztatón elmondta a magyar pénzügyminisztérium által közzé tett költségvetési tervezetben a határon túli magyarok támogatására szánt 25 százalékos csökkentés kapcsán kifejtette: azért nem szerepelt erre vonatkozó utalás a zárónyilatkozatban, mert egyelőre jóhiszeműen viseltetnek a magyar kormány iránt. Ugyanakkor leszögezte: elvárják, hogy a jövő évi költségvetési támogatás ne csökkenjen. Kasza József, a Vajdasági Magyar Demokrata Szövetség elnöke emlékeztetett, hogy a Szülőföld Program tervezésekor már kételyei voltak ezzel a kezdeményezéssel kapcsolatban, amelyek sajnos beigazolódni látszanak. A határon túli magyar politikusok „a magyar–magyar kapcsolatok legfontosabb intézményének” tekintett MÁÉRT mielőbbi összehívását szorgalmazták, és kifejtették, hogy a valódi partneri viszonyra épülő nemzetpolitikát tartják elfogadhatónak. /Borbély Tamás: Határon túli magyar vezetők Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./ A Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma hétpontos zárónyilatkozatot és két határozatot fogadott el. A zárónyilatkozat Markó Béla (Romániai Magyar Demokrata Szövetség – RMDSZ), Bugár Béla (Magyar Koalíció Pártja), Kasza József (Vajdasági Magyar Szövetség), Kovács Miklós (Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség), Tomka György (Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség), Jankovics Róbert (Horvátországi Magyarok Demokratikus Szövetség), Tokai István (Magyar Egyesületek Szövetsége), Klement Kornél (Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége, Észak-Amerikai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége, Kanadai Magyar Kulturális Tanácsa), Kunckelné Fényes Ildikó (Latin-Amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetsége), Komlóssy József, az Európai Nemzeti Kisebbségeket Támogató Társaság, valamint Moldován Árpád Zsolt (Magyar Emberjogi Alapítványt–HHRF) aláírását viseli. /A MÁÉRT mielőbbi összehívását sürgetik a határon túli magyar szervezetek. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 10./

A magyar szocialista–liberális kormánynak hatalomra kerülése óta számtalanszor a szemére vetették a határon túli magyarokhoz való viszonyulásában tapasztalt kezdeményezés-hiányt. A magyar kormány nem akar engedni a 2004. december 5-e előtt és után vallott elveiből. Az eredmény: a szocialisták most olyan speciális magyar személyazonossági igazolvánnyal akarják kiszúrni a határon túli magyarok szemét, amely gyakorlatilag semmiben sem különbözne az 1998-ban általuk démonizált magyarigazolványtól. Az RMDSZ politikusai az utóbbi időben egyre gyakrabban a brüsszeli pályázati lehetőségekre hívják fel a civil szervezetek figyelmét, gyakran elmarasztalják őket, hogy csak Budapest irányába tájékozódnak. Borbély Tamás újságíró szerint a kettős állampolgárságnak lehet létjogosultsága a Vajdaságban vagy Kárpátalján, viszont az RMDSZ puszta demagógiából erőlteti a kérdést, továbbá a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) utáni sóhajtozás újabb délibábkergetést okozhat a határon túl. /Borbély Tamás: Marosvásárhelyi tanulságok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

Becslések szerint több mint húszezer ember vesztette életét Pakisztánban az október 8-án bekövetkezett földrengés következtében Félő, hogy a természeti csapás áldozatainak végleges száma jóval magasabb lesz, mivel a rossz időjárás miatt lassan haladnak a mentési munkálatok, sok ember még mindig a romok alatt lehet. A halottak és sebesültek mellett sok százezren váltak földönfutóvá. /Földrengés Pakisztánban: közel 20 ezer áldozat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

A Konzervatív Párt (PC) a Hargita, Kovászna és Maros megyében élő románok helyzetének jobbítását szabja feltételül az RMDSZ által kezdeményezett kisebbségi törvény szenátusi támogatásáért. Dan Voiculescu pártelnök bejelentette: azt szeretnék elérni, hogy a tervezettel együtt a parlament szavazza meg azt a jogszabályt is, amely a székely megyékben élő románok számára biztosítana képviseletet a helyi önkormányzatokban. Ellenkező esetben a PC nem fogja megszavazni a kisebbségi törvényt – szögezte le Voiculescu. /A PC feltételeket szab az RMDSZ-nek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./

December 10-re hívják össze a Székely Nemzeti Tanács ülését, azt megelőzően november 26-án megtartják a Széki Székely Tanácsok összejöveteleit – döntött az SZNT állandó bizottsága október 8-án Sepsiszentgyörgyön. Három határozatot és egy nyilatkozatot fogadtak el az SZNT vezetői, ezek a székelyföldi autonómiáért vívott küzdelem megerősítését szolgálják. ,,Az autonómiatörekvések egységes és önálló, határozott képviseletére van szükség” – hangsúlyozta Csapó József, az SZNT elnöke. A Székely Nemzeti Tanács követeli Székelyföld autonóm régió törvény általi újralétesítését mint Románia Európai Unióhoz csatlakozásának egyik meghatározó feltételét, áll határozatukban. Felkérték a helyi önkormányzatokat, tűzzék napirendjükre az autonómia-népszavazások megszervezését, akik ezt megtették, de határozatukat a fellebbviteli bíróság megsemmisítette, azok forduljanak a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz. Ebben az SZNT segítséget nyújt, Kincses Előd és Eva Maria Barki ügyvédek vállalták az ingyenes jogi képviseletet. A perek kudarca ellenére Csapó igen fontos lépésnek nevezte a folyamat beindulását, így konkrét bizonyítékuk van, hogy a román hatóságok nem hajlandóak eleget tenni a demokrácia feltételeinek. Az SZNT állandó bizottsága arról is határozott, hogy csatlakoznak a magyarországi jobboldali szervezetekhez a budapesti székhelyű Árpád Médiaközpont létrehozásában, amely lehetőséget teremt az internetes tévé- és rádióadásra. ,,Mihelyt anyagilag és szervezésileg megoldható, megkezdjük az autonómiát támogató aláírások összegyűjtését” – jelezte Csapó. /Farkas Réka: Folytatják az autonómiaharcot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 10./

Bogdan Olteanu parlamenti kapcsolattartásért felelős miniszter szerint a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény elsősorban nem a magyaroknak, hanem a kis létszámú kisebbségeknek kedvez, mivel a magyar kisebbség már megszerezte az új törvényben szentesített legtöbb jogot. A miniszter szerint az új törvény révén az RMDSZ nem jut monopolhelyzetbe a magyar kisebbség politikai képviseletét illetően, hanem ellenkezőleg, elveszítheti azt, mivel „a szövetség mellett megjelennek a helyi, regionális és országos képviseleti tanácsok, amelyek tagjait a polgárok választják”. /Olteanu: a kisebbségi törvény nem csak a magyaroknak kedvez. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

A jelek szerint különféleképpen rögzült Emil Boc polgármesterben és bennem a gödrök betemetésével kapcsolatos beszélgetésünk – jelentette ki Boros János, Kolozsvár alpolgármestere azt követően, hogy román hírügynökségek jelezték: az Egyesült Államokban tartózkodó Emil Boc cáfolta Boros korábbi közlését, miszerint a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) jelzésére hivatkozva ő kérte volna az alpolgármestert, állítsa le a főtéri gödör keddi betemetését. Emil Boc kijelentette, csak annyit közölt Borossal, hogy állítsa le a gödörtemetést, nehogy nacionalista erők ezt rosszhiszeműen értelmezzék. /Benkő Levente: Óvatoskodott a kolozsvári polgármester? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

Fontolóra veszi, hogy október 6-án Aradon a belvárosi református templomban történtek után marad-e a presbitérium tagja, nyilatkozta a Nyugati Jelennek Király András képviselő, aki az október 6-i hálaadó istentiszteleten Sándor Krisztina MIT-elnök szavaira elhagyta a templomot. Egyébként hasonlóan távozott Király Árpád esperes és több más hívő is. A templomban történtek után az RMGE beadványt küldött az RMDSZ-nek, amelyben kérték, a szövetség foglaljon állást az ügyben. Sándor Krisztina ugyanis keményen támadta az RMDSZ-t, amely véleménye szerint feladta az erdélyi magyarság autonómia-törekvéseit. Október 6-án egyébként Aradon írt alá együttműködési megállapodást a Magyar Ifjúsági Tanács részéről Sándor Krisztina, a Fidelitas részéről Szijjártó Péter elnök, országgyűlési képviselő. /(Irházi): A templomi botrány utócsengései. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 10./ Király András képviselő a Nyugati Jelen október 7-i számában felháborítónak tartotta, hogy a “Magyar Ifjúsági Tanács nevében valaki – Sándor Krisztinának nevezik – Aradon megleckéztesse a magyar közösséget”, sőt mi több, “leköpje mindazt, amit a közösség tett”. Szerediné Barabás Ibolya visszautasította ezt a minősítést. Aki elolvassa az MIT elnöksége nyilatkozatát, az könnyen meggyőződhet arról, hogy nincs szó aradi közösségről s annak megleckéztetéséről, hangsúlyozta. Az MIT elnöksége véleményt nyilvánít – amihez joga van – és az RMDSZ működését minősíti – amihez szintén joga van. Király András képviselő szerint “Olyanokat kellett hallanunk, hogy árulók vagyunk”. Azonban a nyilatkozatban az áruló szó nem olvasható. “Nem lehet tudni, kikből áll a szervezet”, jelezte a képviselő. Nos, az aláírás: Magyar Ifjúsági Tanács Elnöksége, Kolozsvár. “Az incidens nyomán az RMDSZ tisztségviselők és egy tucatnyi ember tiltakozásul kivonult a templomból”- nyilatkozta a képviselő. Azonban nem tucatnyian, csak négyen voltak. /Szerediné Barabás Ibolya: Audietur et altera pars. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 10./

Október 8-án, szombaton Vadászon lovasok felvezetésével egy hintóról három magyar ruhába öltözött leány pogácsával kínálgatta a házak elé kitódult falubelieket. A hintót követő aprók és a Pitypang gyermek népi táncegyüttes tagjai ropták a táncot. Mögöttük egy társzekéren a zenélő muzsikusok, akik a szintén táncoló Leveles felnőtt együttesnek is húzták a talpalávalót. A hosszú sort nyolc lovas zárta. A menetet a felújított kultúrotthon előtt Haász Tibor polgármester fogadta és üdvözölte, majd elvágták a bejárati ajtóban kifeszített háromszínű szalagot, és leleplezték az épület homlokzatán lévő kétnyelvű névtáblát. Vadászon, ahol hosszú évekig szinte semmi nem mozdult, az utóbbi időben gyökeres változások történtek. Önerőből képesek voltak felújítani, átalakítani a kultúrotthont, ez a közösség életerejét, jövőbe vetett hitét jelképezi. /Balta János: Kultúrotthont avató szüreti bál Vadászon. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 10./

A kolozsvári törvényszék döntése szerint Emil Boc polgármesternek kötelessége közölni Gheorghe Funar szenátorral bukaresti kiszállásainak számát és célját. Funar volt polgármester még márciusban felszólította utódját: számoljon be, milyen gyakran jár Bukarestbe és miért. Emil Boc polgármester megfellebbezheti a törvényszéki döntést. /Boc köteles elszámolni Funar előtt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

Szeptember 4-én volt 200 éve annak, hogy megszületett „Erdély Széchenyije”, gróf Mikó Imre. Ebből az alkalomból szervezett előadássorozatot október 8-án az Erdélyi Múzeum-Egyesület és az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsa Kolozsváron. Egyed Ákos tartott előadást, Mikó Imre, Erdély Széchenyije és az EME megalapítója címmel. Fiának többek között ezt írta: aki őseitől nagyobb vagyont örökölt, attól a hon kétszerte jobban elvárhatja, mint másoktól a hazának tett áldozatot. Tonk István az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnokaként mutatta be gróf Mikó Imrét. Mind a kolozsvári Református Kollégium, mind a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium sokat köszönhet neki. Végül Pomogáts Béla Mikó Imre irodalomtörténeti érdemeit méltatta, aki Bod Péter és Benkő József életrajzának megírásával is hozzájárult az irodalom „fehér foltjainak” eltüntetéséhez. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Mikó Imrére emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

Október 8-án tartotta az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) az idei, immár hagyományokkal rendelkező Nemzetközi Energetika és Elektrotechnika Konferenciát, az ENELKO 2005-öt. A rendezvényen kolozsvári, temesvári, nagyváradi, szatmárnémeti, sepsiszentgyörgyi, kézdivásárhelyi, miskolci, budapesti, veszprémi, dunaújvárosi, győri egyetemek, tudományos társaságok, vállalatok képviselői vettek részt. A megnyitón dr. Bíró Károly, az EMT Energetika-elektrotechnika Szakosztályának elnöke elmondta, hogy a hatodik ENELKO olyan témákat tűzött napirendjére, amelyek a következő évekre, sőt évtizedekre is kihatással lesznek az emberiség sorsának alakulására. Délelőtt előadások hangzottak el, délután pedig szekciókban (Automatizálás és szabályozástechnika; energiahatékony alkalmazások; energetika) folytatódott a tanácskozás. /Ö. I. B.: VI. ENELKO konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

Tíz éven belül elöregedik Sepsiszentgyörgy lakossága, a befektetők elkerülik a várost, felszámolhatják a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) kihelyezett tagozatát, növekszik a munkanélküliség, és maradnak az alacsony bérek – körvonalazódott a város sorsa az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezete által rendezett jövőkép-szemináriumon. A rendezvényen oktatási és gazdasági szakemberek, intézményvezetők és politikusok keresték a kiutat a jelenlegi helyzetből. Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő szerint 2015-ig 6500-zal csökken a diákok száma, ezért át kell gondolni az oktatási rendszert, a városokba kell csalogatni a vidéki diákokat. Cziprián Kovács Loránd, a BBTE helyi tagozatának tanulmányi igazgatója felrótta, az önkormányzat nyolc éve ígéri, hogy pénzt szerez az egyetemi campus felépítésére, de előrelépés nem történt az ügyben. /Bíró Blanka: Szentgyörgyi közvita a város elöregedéséről. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./

Bartók Béla emlékének szentelték a szervezők az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem konferenciáját Szászrégenben. A háromnapos rendezvényt a református egyház diakóniai központjában tartották magyarországi, erdélyi, felvidéki és délvidéki résztvevőkkel. Az október 7-i megnyitót követően Bartók Béláról László Ferenc Bartók-kutató, másnap pedig Kántor Lajos tartott előadást. Orth Enikő nagyszebeni zongoratanárnő Bartók erdélyi gyűjtésének jelentőségét hangsúlyozta előadásában. A Protestáns Magyar Szabadegyetem Erdélyi Köre elnökének Tonk Istvánt, az erdélyi református egyházkerület főgondnokát választották meg. /A. E.: Európa szelleme Szászrégenben. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./

Az utóbbi három év során felére csökkent a magyarországi kulturális folyóiratok állami támogatottsága, a határon túli kiadványok pedig egyötödét kapják annak, amit öt évvel ezelőtt, hangzott el október 7-én, Budapesten azon a tanácskozáson, amelyen a művelődési-irodalmi folyóiratok mai helyzetét vizsgálták. A Magyar Írószövetség klubjában több mint félszáz kiadvány és műhely képviselőjének jelenlétében a hozzászólók zöme nem rejtette véka alá a támogatások apadása miatti indulatait. Az erdélyi magyar folyóiratok nézőpontját Kántor Lajos és Ferenczes István írásban eljuttatott vélekedése képviselte. Szó esett a támogatások odaítélésében jelentkező, korrupció-szagú történésekről, a támogatási rendszer átláthatatlan mivoltáról, illetve az általános helyzet kilátástalanságáról. Megállapítható: a jelenlegi kultúrpolitika nem kedvez a kulturális kiadványoknak. /Guther M. Ilona: Tengődő kulturális kiadványok. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./

Október 9-én Aradon negyedszer rendezte meg a Banat-Ja Kulturális Egyesület a nemzetiségek fesztiválját. A találkozó a színház előtt kezdődött, ahonnan a színpompás román, magyar, német, bolgár, szlovák, szerb és roma népviseletbe öltözött Arad megyei néptáncegyüttesek és -csoportok, köztük a simonyifalvi Pitypang vonultak végig a főutcán. A Jelen Ház nagytermében fejeződött be a nemzetiségek fesztiválja, ahol valamennyi résztvevő együttes fellépett. /(Kiss): Nemzetiségek fesztiválja. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 10./

Október 8-án elindultak a csőszlegények a csőszlányok után Nagyiratos utcáin, végül népviseletbe öltözött csőszpárok táncoltak. Az ünneplő sereg a helybéli katolikus templomba tért be, ahol Horváth Levente alprefektus is beszédet mondott. A templomtól este indult a fáklyás menet a nagyiratosi kultúrotthonhoz. Egy időben a szüreti bál hagyománya megszakadt Nagyiratoson. Sok fiatal átköltözött Magyarországra. Azt szeretnék, ha ez a rendezvény kinőné magát falunappá. /Berki Fláviusz: Szüreti bál Nagyiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 10./

Első írásos említése 800. évfordulóján tudományos ülésszakot, néprajzi kiállítást rendeztek és emléktáblát avattak Szilágyperecsenben a hét végi falunapokon. A tudományos ülésszakon a helység múltjáról és jelenéről, oktatási kérdésekről, a 200 éve született Mikó Imréről tartottak előadásokat. A kultúrházban néprajzi kiállítást nyitottak meg, amellyel a helyi gyűjtés beindítását kezdeményezték a szervezők. Szilágyperecsen hagymatermesztőiről híres. Így természetes, hogy a hagyma is szerepel a polgármesteri hivatal főbejáratánál a felavatott emléktáblán. A Sepsi József szobrász tervezte emléktábla bronzplakettjén a kétágú életfa koronája között a harang a település és több felekezetű kereszténységének jelképe; a kévék és a hagyma a főfoglalkozásra utal. /Fejér László: Nyolcszáz éves Szilágyperecsen. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./