A múlt héten a régi helyett egy új kápolna alapkövét helyezték el a Bekecs-tetőn. Az esemény szervezői, a nyárádselyei katolikus egyház és a Nyárádmagyarósi Polgármesteri Hivatal szerint ide a környékbeli katolikusoknak szeretnének zarándokhelyet létesíteni, ugyanakkor a megépítendő kápolna turisztikai célponttá is válhat. Az alapkövet Csató Béla római katolikus esperes áldotta meg és helyezte el, a szervezők, illetve az RMDSZ nevében Szabó Árpád beszélt. Az alapkőnél és az 1916-ban meggyilkolt magyar hősök emlékművénél díszőrséget álltak a gyergyói Mátyás lovas huszárezred tagjai. /v.gy.: Kápolnaavató a Bekecsen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 12./

A hallgatók heves tiltakozását váltotta ki a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szenátusának döntése, miszerint a tavalyi 400 eurós éves tandíjhoz képest idén 20 millió régi lejt (körülbelül 550 euró) kötelesek kiadni a fizetéses helyeken tanulók, függetlenül attól, hogy hányadik tanévet kezdték az idén. A Politika- és Közigazgatás-tudományi Kar hallgatói sztrájkot helyeztek kilátásba. /Nagyobb tandíj a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

Képzőművészeti és fotókiállítások, dzsessz-koncertek, zenés folklórműsorok, magyar filmek és könyvbemutatók várják október 11-től egy héten át az érdeklődőket a magyar kulturális napok keretében Bukarestben és több erdélyi városban. A rendezvénysorozat fénypontja Az Ezredforduló a magyar képzőművészetben című tárlat megnyitása lesz a Bukaresti Magyar Kulturális Intézetben, várhatóan Bozóki András kulturális miniszter jelenlétében. Szelényi Károly fotóiból kiállítás nyílik A magyar táj lelke címmel. Az érdeklődők válogatást láthatnak a Film.dok elnevezésű, második magyar-román dokumentumfilm-fesztivál legjobb alkotásaiból. /Magyar kulturális napok kezdődtek Bukarestben és Erdélyben. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 12./

Az egyetlen napilap a hazai magyar sajtópiacon a Hargita Népe, amely 1990-től megmaradt régi tulajdonosánál, a megyei önkormányzathoz tartozik, mint önálló költségvetésen kívüli egység. Borbély László főszerkesztő nyugdíjba vonulásával a megyei tanács vezetőségének is bele kell egyeznie a lap új főszerkesztőjének kinevezésébe. Bunta Levente, a megyei tanács elnöke aláírta azt a rendeletet, melynek értelmében a gazdasági vezetőt bízza meg, hogy ideiglenes főszerkesztőt nevezzen ki. Bunta cáfolta, hogy a megyei tanács vezetősége beleszólna a lap működésébe. „Nem kívánunk beleszólni, mint megyei önkormányzat egy olyan kérdésbe, amely sajtóról, egyben sajtószabadságról is szól” – mondta az elnök. Hecser Zoltán, a lap felelős kiadója szerint a törvény nem tesz lehetővé olyan beavatkozást, amelynek végkifejlete befolyásolja a gazdasági helyzetet. Úgy véli, közintézményként nem lehet privatizálni a lapot. „Elvi síkon ez a kérdés többször is felvetődött, elég ellentmondásos módon. Apróbb kiigazítások szükségeltetnek, hogy tökéletes összhang legyen a működésünk és a jelenlegi jogszabályozás között.” /Daczó Dénes: Fontos a hovatartozás. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

Székelytompán először rendeztek falunapokat. Október 8-a mulatsággal, mókázással telt. A művelődési otthon udvarán négy csapat mérte össze pörköltkészítő tudását. Az 1848–49-es szabadságharc székelytompai hősi halottainak állított emlékmű előtt a kegyelet koszorúit helyezte el a nyárádszeredai önkormányzat, az RMDSZ és az egyházközség. Az ünneplő közönség az általános iskola udvarára vonult át, ahol a székelytompai népoktatás megalapítója, Bothos Péter (1604-1685), valamint a falu első ismert tanítója, Bodor Ádám (1807) emlékére állított táblát leplezték le. A programban Székelytompa kismonográfiájának bemutatója is szerepelt. A kötet azonban csak pár napos késéssel kerülhet olvasói kezébe. Tizenegy év gyűjtőmunkájának eredménye a kiadvány, amely 300 példányban jelenik meg. A kismonográfia címe: Székelytompa tegnapjai. /Nagy Annamária: Székelytompai Napok. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 12./

A hét végén számos vendégkórussal együtt ünnepelte 85. évfordulóját az Aranyosgyéresi Református Vegyeskar. Október 8-án istentisztelettel indult az ünnepség, beszédet mondott Deák József, a vegyeskar elnöke is. Az ünnepi hangversenyen fellépett a mohácsi vegyeskar, a várfalvi népi tánccsoport, az aranyosgyéresi Pacsirta Gyermekkórus és az ASTRA Vegyeskar, a tordaszentmihályi Vegyes Dalkör, a nagyenyedi Egyházmegyei Kamarakórus, a Kolozsvári Református Kollégium vegyeskara, az aranyosegerbegyi Református Vegyeskar, végül pedig az aranyosgyéresi Református Vegyeskar. Másnap a református templomban ünnepi műsorral megemlékeztek október 6-ról. /Aranyosgyéres. Nyolcvanöt éves a Református Vegyeskar. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

Homoródkarácsonyfalván a millenniumi emlékerdő melletti tisztáson rendezték meg a II. Szelídgesztenye Fesztivált. Vendégként a szomszéd Homoródalmás Mocsárvirág nevű néptánccsoportja és a nemrég magyarországi turnén, majd Máthé Ottíliával székelyföldi fellépéskörúton szereplő, szintén almási Sorbán Enikő népdalénekes lépett fel. Farkas Réka tanítónő ismertette a gesztenyeliget történetét, amely idén százéves. A frissen készült pihenőhelyet megáldotta Benedek Mihály unitárius lelkész és Babota Tibor plébános. Szétosztották a Homoródkarácsonyfalvi Füzetek első számát. /Forrai Tibor, Homoródszentpál: II. Szelídgesztenye Fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 12./

A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség két év után harmadik alkalommal adta ki a magyar oktatási minisztérium, ifjúsági minisztérium, az Illyés Közalapítvány, megyei tanács, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal, gazdasági egységek támogatásával Gólyafüzetét, amelynek újdonsága, hogy kétnyelvű, magyar és román nyelvű információkat egyaránt tartalmaz. Az 1200 példányszámban kiadott füzetecske „kísérőtárs kíván lenni a mindennapok nehézségeiben” – emelte ki Hadnagy László, az MMDSZ elnöke. A diákszövetség adatai szerint az idei tanévben közel 2700 elsőéves diák kezdte el egyetemi, főiskolai tanulmányait Marosvásárhelyen, közülük 680-an magyar nyelven. A Gólyafüzetet elsősorban a magyar anyanyelvű elsőéveseknek szánják, de a fennmaradó példányokat a román karok között is terjesztik. Az MMDSZ a felvételi ideje alatt információs irodát működtetett, egy hete a marosvásárhelyi Sapientia Hallgatói Önkormányzatával közösen rendeztek egy bemutatkozó estet. A hét végére az ötödik alkalommal Marosmagyarón megszervezett gólyatáborba mintegy hetven gólyát várnak. /Mészely Réka: Diákszövetség az elsőévesekért. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 12./

Megjelent Ambrus András színész Székely Trianon /Kráter Műhely Egyesület, Budapest/ című regénye, melyben elbeszélte egy kicsi székely falu néhány évét a trianoni békeszerződés után. A regény képzeletbeli helyszíne Marosfalu, valójában Gyergyóalfaluról van szó. /Vincze Ferenc: Igaz és képzelt történetek Marosfaluból. = Krónika (Kolozsvár), okt. 12./

Új katalógusát mutatta be az Erdélyi Magyar Könyvklub Marosvásárhelyen, a Bibliofil könyvesboltban. A harminchat oldalas kiadvány számos, eddig még meg nem jelent, illetve nemrégiben megjelent kötetet is tartalmaz. – Nyereményakcióval is jelentkezik a könyvklub. Fél évszázad elteltével megjelent a több mint 80.000 címszót tartalmazó Magyar-román szótár. /Nagy Botond: Igencsak gazdag könyvkínálat. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 12./

Elfogadta a kisebbségi törvénytervezet első három cikkelyét a szenátus, közöttük azt is, amely kimondja, hogy a romániai kisebbségek államalkotó tényezők. Eckstein–Kovács Péter szenátor elmondta, hogy az RMDSZ csak az első csatát nyerte meg, a háború végéig még sok van. A cikkelyenkénti vita első napján a 230 módosító indítványt benyújtó Gheorghe Funar nagy-romániás szenátor fenntartotta az összes javaslatát, és érvelt is mellettük. Emiatt elhúzódhat a törvény megvitatása. /Államalkotó tényezők vagyunk. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

A képviselőház október 12-én elutasította két RMDSZ-képviselő törvényhozási javaslatát a Székelyföld autonómiájával kapcsolatban. A képviselők többsége – az RMDSZ kivételével – „alkotmányellenesnek” nevezte a tervezetet. Máté András képviselő elmondta: az alsóház közigazgatási bizottsága jelentésében a kezdeményezés elutasítását javasolta arra hivatkozva, hogy a tervezet nincs összhangban az alkotmány előírásaival, célja egy külön állami entitás létrehozása. A tervezet elutasítása ellen az RMDSZ képviselői szavaztak, akik elmondták, nem támogatják ugyan a kezdeményezést, de a közigazgatási bizottság indoklásával sem értenek egyet. Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a plénum előtt elmondta, a törvénytervezet nem az RMDSZ kezdeményezése, a szövetség nem is támogatja azt, mivel „nagyon sok hibát tartalmaz”. Márton kifejtette, az RMDSZ nem ért egyet a közigazgatási bizottság indoklásával sem, miszerint az autonómia etnikai alapon jönne létre. A törvénytervezetet végül 188 képviselő támogatásával elutasították. Az RMDSZ 16 jelen lévő képviselője az elutasítás ellen szavazott, egy törvényhozó tartózkodott. A tervezetet Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke dolgozta ki, és Sógor Csaba, valamint Garda Dezső iktatta a parlamentben. Ez a szöveg immár másodszor bukott meg a parlamentben, első alkalommal azonban érdembeli vita nélkül utasították el. /Másodszor is elutasították az autonómia-tervezetet. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./ Október 12-én Székelyföld autonómiájával kapcsolatos képviselőházi vitán a Nagy-Románia Párt nevében felszólaló Lucian Bolcas kifejtette, ezer éve kénytelen a románság eltűrni a magyar betolakodókat. A liberális frakcióvezető, Crin Antonescu nem értett egyet a törvénytervezettel, de védelmébe vette az erdélyi magyarságot, hangsúlyozta, ezer esztendő jelenlét után állítható, hogy jócskán itthon van. Az SZDP nevében Mircea Dusa volt Hargita megyei prefektus szólt, kifejtette, ebben a régióban békésen élnek együtt románok és magyarok, nem hiányzik az autonómia. Hasonlóan érvelt a demokratákat képviselő Kovászna megyei Petre Strachinaru, véleménye szerint nem tesznek jót az együttélésnek az ilyen jellegű kezdeményezések. /Farkas Réka: Visszautasították az autonómiastatútumot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 13./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke „bizarrnak” nevezte a Konzervatív Párt (KP) javaslatát, hogy a kisebbségi törvénytervezet térjen ki a székelyföldi román lakosság önkormányzati képviseletére is. A KP azt szeretné, ha mind a két székelyföldi megye települési önkormányzataiban a románok hivatalból helyet kapnának. Markó szerint a KP demagóg, és „hirtelen a nemzeti érdekek nagy védelmezőjévé vált”. – A törvénytervezet a romániai kisebbségekről szól, amelyek nehézségekbe ütköznek nemzeti identitásuk megőrzésében – mondta Markó, majd hozzátette: a romániai románok nemzeti identitása nincs veszélyben. Markó egyetértene a KP javaslatával, ha a kisebbségek képviseletének elvét nem csak Hargita és Kovászna megyében, hanem országos szinten alkalmaznák. /RMDSZ: bizarr a KP javaslata. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

Október 11-én a képviselőházban Kerekes Károly RMDSZ képviselő arról beszélt, hogy az RMDSZ három törvénykezdeményezése a Ceausescu-rezsim által megszüntetett községek újraalakulását szorgalmazták. Maros megyei, többségükben magyarok lakta településekről van szó, amelyeket 1968-ban szüntettek meg. Az egyik a Nyárád-gálfalvához tartozó Nyárádszentlászló, a másik a Vámosgálfalvához tartozó Szőkefalva, a harmadik a Nyárád-karácsonhoz tartozó Csiba, Folyfalva és Nyárádszentmiklós. A képviselőház elfogadta, a szenátus „botrányos módon” elutasította a kezdeményezést. A nagy-romániás Gheorghe Funar azzal érvelt, hogy „nem akarja szaporítani a magyar falvak számát”, holott Szőkefalván 485 román él, ortodox templom, román óvoda-iskola létezik, és a helyi ortodox pap is felháborodott a nagy- romániás indok hallatán. Ezután az ortodox egyházat hamisítással vádolta meg a PRM. A végső szavazáson a volt kormánypárt, a PSD a nagy-romániásokkal szavazott. Kerekes Károly szerint a PSD-t külföldön demokratikus pártként ismerik, azonban a szenátusban kimutatott magyarellenessége az ellenkezőjét bizonyítja. Kerekes a nemzetközi fórumok tudomására kívánja hozni, hogy a PSD a diktatúra visszaéléseit javítani óhajtó kezdeményezések során a sovén- nacionalista PRM-vel szövetkezik. /(mózes): Kerekes Károly magyarellenességgel vádolja a PSD-t. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 13./

„Nem mond le Kötő József oktatásügyi államtitkár” – nyilatkozta Markó Béla RMDSZ elnök. Parlamenti források szerint Mircea Miclea oktatási miniszter is meggondolhatja magát a lemondását illetően. Október 12-én országszerte tüntettek a tanárok, követelve, hogy növeljék a költségvetésre szánt pénzeket. A válságba Traian Basescu elnök is beleszólt. Szerinte elfogadhatatlan egy olyan költségvetés, amely nem tartja be a választási ígéreteket. Kijelentette, nem fog aláírni olyan költségvetést, amely a tanügyet nem kezeli kiemelt célként. A miniszterelnök ezzel szemben arról beszélt, hogy a költségvetésbeli részesedéseket csak újabb adók kivetésével lehet kompenzálni. /Isán István Csongor: Visszavonhatja lemondását Miclea. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./ „A nemzeti össztermék hat százalékát fordítsák a tanügyre” – ezt követelték többek között az oktatásban dolgozók október 12-én Kolozsváron, a prefektúra épülete előtt tartott tüntetésükön. Kifejezték Mircea Miclea oktatásügyi miniszterrel szembeni szolidaritásukat, akit visszavárnak a szaktárca élére. A tanügy decentralizációját, valamint olyan fizetési törvény kidolgozását kérik, amely lehetővé tenné, hogy 2006-ban a fizetések száz százalékosan növekedjenek. Emellett követelik, hogy ismét részesülhessenek a negyedévenkénti két százalékos prémiumban, amelyet a júliusban kibocsátott kormányrendelet szüntetett meg. A pedagógusok ebédjegyet, könyvvásárlási pótlékot, valamint a végleges kinevezéses tanári állások megtartását is kérték. /Nagy-Hintós Diana: Fegyelmezetten tüntettek a tanárok. Visszavárják Mircea Miclea oktatásügyi minisztert. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

A Bolyai Egyetem újraalapítása csak akkor lehetséges, ha az erdélyi magyar politikai szférában a jobb oldaltól a bal oldalig mindenki támogatja az ügyet – fejtette ki Hantz Péter, a Babes-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa a II. Bolyai Est nevű megbeszélésen, amelyen az eredeti tervekkel ellentétben nem történt meg az egyetem magyar tagozatának vezetősége és az önálló egyetem mellett kiállók találkozója. Hantzéknak szándékában áll, hogy egy későbbi, minden féllel egyeztetett időpontban megbeszélést tartanak. A Bolyai Kezdeményező Társaság, a KMDSZ, a Magyar Ifjúsági Tanács, valamint az Erdélyi Magyar Ifjak által szervezett mostani megbeszélés az önálló karok, és önálló egyetem kérdéséről a BBTE magyar tagozatának vezetői nélkül zajlott. Hantz kifejtette: Salat Levente évnyitó beszédéből kitűnt, hogy a fokozott egyetemi önállósodást támogatja. Szamosközi István szintén az önálló magyar felsőoktatás létrehozása mellett van, egyedül Nagy László szerint nem érdemes az egyetemet kettéválasztani. Szó esett arról, hogy a magyar felsőoktatást a Sapientia Egyetemre kellene teljességgel átköltöztetni, de Hantz érvelése szerint ezzel le kellene mondani a Bolyai Egyetemet megillető épületek egy részéről. A majdani Bolyai Egyetem akkreditálásával kapcsolatban Kása Zoltán volt prorektor, a Bolyai Társaság alelnöke kifejtette: a BBTE két jogutódja, a Babes és a Bolyai „megörökölné” az akkreditált státust. /Kiss Bence: Összefogást szorgalmaznak a Bolyai Egyetem támogatói. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

Szatmári Tibor, a kémkedéssel vádolt budapesti RMDSZ-megbízott lakott abban az ingatlanban, amelyet eredetileg a magyar kormány az erdélyi magyar történelmi egyházaknak szánt volna – állította ezt Tőkés László királyhágómelléki református püspök. Emlékeztetett: még 2001-ben kormányhatározat született olyan épület vásárlásáról, amelyet felújítása után az erdélyi magyar történelmi egyházak használatába adtak volna. Ezt az épületet felújították, de a címzettekhez a mai napig nem került. Tőkés kifejtette: ezzel az egyházaknak régi kérésük valósult volna meg. Tőkés két hete értesült arról, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője ebben az épületben biztosított lakást Szatmári Tibornak és feleségének. Információi szerint a Szatmári házaspár egyedüli lakója volt az épületnek, az ingatlan védőberendezésének két évi működtetése 10 millió forintba került. Tőkés furcsállja, hogy az épületből közvetlen telefonvonal létezett különböző magyar és román kormányhivatalokhoz. Tőkés kijelentette: mélyen sérti az erdélyi magyar történelmi egyházak érdekeit, hogy az RMDSZ vezető funkcionáriusa ahelyett, hogy a történelmi egyházak érdekeit és jogait védené, „részt vett ennek az épületnek az eltérítésében”. /Az erdélyi magyar egyházak házában laktak Szatmáriék. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

Csíkszereda készen áll a magyar külképviselet fogadására, jelezte Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere. Medgyessy Péter magyar miniszterelnök tavaly júliusi csíkszeredai látogatása során a városvezetés egy dokumentációt adott át neki, amelyben már azokat az ingatlanokat is megjelölték, amelyet az intézmény a későbbiekben elfoglalhatna. Ezt követően, már a tavaly ősszel szakértői csoport érkezett a városba, és meglátogatta a potenciális székházakat. A csíkszeredai magyar konzulátus megnyitásának igényét 1999. július 30-i bukaresti látogatásán Martonyi János akkori külügyminiszter vetette fel Andrei Plesu akkori román külügyminiszternek. Az akkori tervek szerint a megállapodást Orbán Viktor 2000. április 15-i hivatalos bukaresti látogatásán kellett volna aláírni, de – az ekkor már Mugur Isarescu által vezetett kormány Petre Roman által vezetett külügyminisztériuma az utolsó pillanatban kihátrált a megállapodás elől. A magyar fél beleegyezett abba a román kérésbe, hogy ne csak Csíkszeredában, hanem Konstancán is képviseletet nyisson. A szociáldemokrata kormány később már csak a konstancai képviseletről akart hallani. 2001. február 14-én Adrian Nastase miniszterelnök egy temesvári sajtótájékoztatóján kifejtette: nem érti, mi lenne az értelme egy csíkszeredai konzulátus megnyitásának. „Ez egy RMDSZ melletti képviseleti forma lenne?” – tette fel ironikusan a kérdést a miniszterelnök. Az idei szeptember 7-i bukaresti látogatása után Bársony András magyar külügyi államtitkár jelentette ki, hogy most először lehet érezni, hogy román részről nincs teljes elzárkózás a csíkszeredai magyar főkonzulátus megnyitásával szemben. /D. Balázs Ildikó, Gazda Árpád: Hova költözik a főkonzulátus? = Krónika (Kolozsvár), okt. 13./

Három éven belül új római katolikus templomot szentelnek Gyergyóban. A következő héten várhatóan leteszik az új gyergyószentmiklósi római katolikus templom alapkövét. Az új egyházi épületre mindenképpen szükség volt már, hiszen a nagy többségben katolikusok lakta városban eddig mindössze két templomban hallgathatott misét a mintegy 15 ezer hívő. Az építkezést már 1990 óta tervezik, a kivitelezés főként anyagi okok miatt késett. /Gergely Imre: Alapozzák az istenházát. = Krónika (Kolozsvár), okt. 13./

A kolozsvári városi tanács jóváhagyta a Dávid Ferenc, illetve az Andrei Saguna utca sarkán lévő épület visszaszolgáltatását az unitárius egyháznak. Az ingatlant az egyház egykori nyugdíjalapjának a pénzéből építették. Az épületben található lakások közül egyet még a hetvenes években megvásároltak, ebben az esetben az egyháznak nincs jogalapja a pereléshez – vélte Mikó Lőrinc egyházi tanácsos. A továbbiakban, 1990 után már az új törvény értelmében adták el a lakásokat, ezeket már vissza lehet követelni. Emil Boc polgármester tavaly megtámadta azt a bírósági döntést, amely az ingatlant visszajuttatta volna az egyház tulajdonába, de elvesztette a pert. Hamarosan megkötik az átvételi szerződést. Amikor az egyház visszakapja az épületet, a törvény értelmében öt évig köteles bérbe adni azt a jelenlegi lakóknak, azután majd eldöntik, hogyan értékesítsék az ingatlant – fogalmazott Mikó Lőrinc. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Az Unitárius Egyház visszakapott egy ingatlant. A döntés csak a lakások egy részére vonatkozik. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

Kolozsváron a jezsuiták Manréza Lelkigyakorlatos Központjában tartotta összejövetelét a Romániai Katolikus Orvosok Szövetsége. A rangos rendezvény fő védnöke dr. Florentin Crihalmeanu Kolozsvár-szamosújvári görög katolikus megyéspüspök, társszervezője pedig a püspökség „Családért és Életért” szakosztálya volt. Előadások hangzottak el az orvosetika dogmatikai és gyógyászati vonatkozásai a II. Vatikáni Zsinat tanításában, az egészségügyet érő kihívások napjainkban, családtervezés stb. témakörben. Kolozsvári magyar orvosok részéről jelen volt dr. Fábián András tüdőgyógyász főorvos, a Filantrop Humanitárius Alapítvány ügyvezető igazgatója. /Fodor György: Katolikus orvosok országos összejövetele. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

Október 12-én Marosvásárhelyen tartott sajtótájékoztatót Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. Arról tájékoztatott, hogy a romániai magyar történelmi egyházak vezetői levelet fogalmaztak meg Traian Basescu román, Sólyom Lászlóhoz magyar elnökhöz és Markó Bélához, amelyben párbeszédet szorgalmaznak a kisebbségi törvénytervezetről. Elmondta, hogy az erdélyi magyar történelmi egyházak delegációja Brüsszelbe utazik, ahol elsősorban egyházi kérdésekről fognak tárgyalni, különös tekintettel az ingatlanügyre, a felekezeti oktatásra, az egyháztörvényre, illetve az egyházak finanszírozására. Ezek után tért rá a kémbotrányra, erről közleményt adtak ki, vaskos dokumentumcsomag kíséretében. Ezek egy nagy értékű ingatlanról szólnak, amelyet 2001-ben az Orbán-kormány határozatban rendelt az erdélyi magyar történelmi egyházak használatára. Az egyházak sürgették a Svábhegyen levő, 450 millió forintért vásárolt ingatlan átadását, azután megtudták, hogy az épületet Szatmári Tibor és felesége használták és mint Tőkés mondta, itt kerül kapcsolatba a kémüggyel. Kérdés, Szatmári Tinor, Markó Béla bizalmasa mivel érdemelte ki ezt a kiváltságot, hiszen az épületnek csupán az őrző-védő szolgálata 10 millió forintba került két év alatt. „Mélyen sérti az egyházakat, hogy az RMDSZ vezető funkcionáriusa ahelyett, hogy a történelmi egyházak jogait védené, részt vesz az épület eltérítésében, holott deklarált módon az egyházak támogatóinak állítja be magát”. További fejleménynek nevezte, hogy 2004 nyarán egy újabb kormányhatározattal hatálytalanították a 2001-es határozatot. Az EMNT elnöke szerint változatlanul fennáll a kérdés, mire szánják, kik használják az épületet, holott Szatmáriék már nem laknak benne. Tőkés furcsállotta, hogy mindez megtörténhetett, Kis Elemér, Kiss Péter, Szabó Vilmos, Bálint-Pataki József és mások közreműködésével. Komoly kérdéseket vet fel, hogy mivel érdemelte ki Szatmári ezt a privilegizált helyzetet a magyar kormány részéről. Hozzátette: őt nem a magyar állambiztonság, inkább „az erdélyi magyarság nemzetbiztonsága érdekli”, és ez az eset „bizonyítja, hogy egyes RMDSZ-vezetők veszélyesek a romániai magyar közösség biztonságára”, és az a kérdés, hogy Szatmári „Markó Béla tudtával végezte-e azt a tevékenységet, amit feltételeznek róla, vagy Markó tudtán kívül”. Tőkés kijelentette: élesen felvetődik az RMDSZ- elnök felelőssége ebben az ügyben, mert Szatmári Tibor amikor 2000-ben lemondott a személyi tanácsadói tisztségéről, nemcsak Tőkés Lászlót, az RMDSZ akkori tiszteletbeli elnökét „nem tolerálta”, de Markó Bélával szemben is kritikákat fogalmazott meg. Ennek ellenére, Markó bizalmi állásba helyezte Szatmárit. /Mózes Edith: Egyházi küldöttség készül Brüsszelbe. Tőkés László: Markó Béla felelős a kémügyért. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 13./

Szórványturnéra indult a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, ennek része a Beszterce-Naszód megyei Vicén szervezett Hagyaték-találkozón való részvétel. A turné tervezett állomásai Beszterce-Naszód megyében: Bethlen, Beszterce, Felőr, Vice, végül Magyarberéte. /Sarány István: Szórványvidéki turnén a Hargita. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 13./

Mintegy ötven nagyváradi polgár vett részt október 12-én azon a rendezvényen, amelyen arra a tizenkét magyar honvédra emlékeztek, akik 1944. október 12-én életüket áldozták a központi Szent László híd megmentéséért. A megemlékezést a főtéri Szent László-templom falán a Premontrei Öregdiákok Egyesülete által elhelyezett emléktáblánál tartották meg, amelyen a tizenkét honvéd neve mellett magyar és román nyelven az is szerepel, Nagyvárad hálás polgársága kegyelettel emlékezik mártírjaira. A tizenkét honvédnak azért kellett meghalnia, mert megpróbálták megakadályozni, hogy a menekülő német alakulatok felrobbantsák a létesítményt, ezért kivégezték őket. Az emlékezésen elhelyezték az emléktábla mellett az önkormányzat, a városi képviselő-testület RMDSZ-frakciója, valamint néhány civil szervezet koszorúit. A város román lakosai ugyancsak 1944. október 12-re emlékeztek: az önkormányzat által városnappá nyilvánított napon szállták meg ugyanis a román egységekkel kiegészült szovjet csapatok a települést. Ennek emlékére megkoszorúzták a román katona szobrát, az önkormányzat ünnepi ülést tartott, este pedig koncerteket rendeztek a belvárosban. Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi szervezete aláírásgyűjtésbe kezdett annak érdekében, hogy a város önkormányzata tűzze más időpontra a város napjának megünneplését. Az EMI indoklása szerint ugyanis az október 12-i dátum sértő a város mintegy hatvanezer magyar lakosára nézve. /Balogh Levente: Mártírokra emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 13./

Négynapos látogatást tett Székelyudvarhelyen a testvérváros Tatabánya civil szervezeteinek küldöttsége. A tatabányaiak 241 ezer forintnyi segélyt is átadtak a Székelyudvarhelyért Alapítványnak az árvízkárosultak megsegítésére. /K. Z.: Tatabányai civilek udvarhelyi látogatása. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 13./

1.016.000 forintot gyűjtött össze Visegrád városa az udvarhelyszéki árvízkárosultaknak. Szétosztották adományukat, 320.000 forintot a kobátfalvi Mircse Jánosnak adtak az árvíz által tönkretett és most újjáépülő házának befejezésére, 700.000 forintot pedig a szintén kobátfalvi, hétfőnyi családdal rendelkező Kibédi Antal árvízkárosult házának építésére. /K. E.: Két családnak adott pénzt Visegrád. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 13./

Közel egy éve, hogy Magyarország legnagyobb bankja, az OTP – Országos Takarékpénztár – felvásárolta a RoBankot, és Romániában máris 25 fiókot nyitott. Október 12-én a székelyudvarhelyi városházán Hárshegyi Frigyes, az OTP romániai vezérigazgatója az országosan nyújtott 125 ezer euró segélyből 60 ezer eurót adományozott Hargita megye árvíz sújtotta településeinek, ebből 37 ezer eurót Székelyudvarhely és Farkaslaka árvízkárosultjai kapnak. /Bágyi: Hatvanezer euró az OTP-től. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 13./

Villámlátogatásra érkezett Székelykeresztúrra a magyarországi testvérváros, Ajka öttagú küldöttsége. A látogatás célja az volt, hogy megnevezzék azt a három diákot, akiket egyetemi tanulmányaik befejezéséig havi 10.000 forinttal kívánnak támogatni. A felajánlás azon diákoknak jár, akiknek családja hátrányos helyzetben van, és nehezen tudják támogatni gyermekeik továbbtanulását. /Balázs Árpád: Tanulmányi támogatás. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 13./

Mozgalmas kulturális eseménysorozat volt október 9-én Homoródszentmárton művelődési házában. Megnyílt Dobai Ferenc fotográfus reprodukciós kiállítása, majd egy egyedülálló sétabot-kiállítás. A kulturális seregszemlére alkalmat az idősek világnapja szolgáltatott. Fellépett a Sóvirág műkedvelő csoport. /Fekete B. Zoltán: Kulturális műsor az időseknek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 13./

Múlt hét végén hatodik alkalommal került sor Baróton az erdővidéki második világháborús öreg katonák és a volt földvári foglyok bajtársi találkozójára. Az eseményen az elhunytak özvegyei és a leszármazottak is nagy számban megjelentek. Szabó Miklós, az SZNT erdővidéki szervezetének elnöke beszédében kifejtette, a székelység nem fog addig nyugodni, míg az önrendelkezést Erdélyben, az emberi jogok és az egyházi egyenlőség bölcsőjének hazájában el nem éri. Barót polgármestere, Nagy István beszédében kijelentette, hogy az elődök példája hitünk és nemzetünk megtartására sarkall. Dr. Szőcs Dániel volt Úz-völgyi katona a hatvan esztendővel ezelőtti csatáról elmondta, hogy most az irattárak kutathatósága egyértelműen bizonyíthatóvá tette, hogy mind a magyar, mind a német vezetőség komoly hibákat követett el, így azok a bajtársak, akik átmentek az orosz csapatokhoz, vagy más megoldást választottak, nem elítélendőek. Bayer Zsolt újságíró kijelentette: ,,Minden kor megszüli a maga hőseit. Vannak, akik hittel és tisztességgel, fegyverrel a kézben harcolnak, meghalnak a hazáért, s tettükkel alkotnak maradandót. Magyarországon, a mostoha anyaországban, de Erdélyben is sok helyen ma megalkuvásban és képmutatásban alkotnak maradandót. Ha valaki rájuk mutat, rásütik a radikalizmus vádját, s elzavarják, még tiszteletbeli elnöknek sem jó” – fogalmazott. Végezetül emlékeiket osztották meg az Úz völgyét, a Don-kanyart megjárt s megannyi csatát megvívott öreg katonák. /(hecser): Bajtársak emlékezete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 13./