Király András, Arad megyei RMDSZ-elnök, parlamenti képviselő számára, hozzátette, az aradi magyarság döntő többsége számára elfogadhatatlan, ahogy Sándor Krisztina a református templomban beszélt, ez kegyeletsértés volt. Király András elutasítóan reagált Borbély Zsolt Attilának a lapban korábban megjelent írására. Megjegyezte, nem tud arról, hogy Borbély Zsolt Attila mit tett a Csiky Gergely Iskolacsoport önállósulásáért, a Szabadság-szobor újraállításáért. Borbélynak ahhoz, hogy tényszerű véleményt mondjon, jelen kellett volna lennie a rendezvényeken. Király András leszögezte, a templomot nem lehet politikai fórumként használni, ezt Baracsi Levente lelkésznek is figyelembe kellett volna vennie. Király András visszautasította azt, hogy a Polgári Szövetséget feljelentették, csupán a Bukarestben székelő Központi Választási Bizottságot értesítették, hogy a Polgári Szövetség gyűjtőívein szereplő aláírások jó része hamisított. /Király András: Érzelmek nélkül – válasz fogadott és fogadatlan prókátoroknak. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 19./ Előzmény: Borbély Zsolt Attila: Demokrácia és szólásszabadság 2005-ben az RMDSZ víziójában. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 15./

Király András Arad megyei RMDSZ elnök és parlamenti képviselő Érzelmek nélkül – válasz fogadott és fogadatlan prókátoroknak /Nyugati Jelen, okt. 7./ című írására reagált Nagy István. A Magyar Ifjúsági Tanács október 6-i nyilatkozatában az szerepelt, hogy amióta kormányzati tisztségeket birtokol az RMDSZ, egyik kampányban használt jelszavát elfelejtette: Autonómiát Erdélynek, a Székelyföldnek! Erdélyben „még mindig nem létezik önálló állami magyar egyetem. Miniszterelnök-helyettesünk viszont van. Tiltakozunk az ellen, hogy az RMDSZ ismételten kisajátítja az aradi megemlékezést…”. Nagy István úgy látja, hogy nincs igaza Királynak, aki szerint megsértették az aradi magyar közösséget. A MIT-nyilatkozat nem az Arad megyei magyar közösséggel foglalkoznak, hanem az RMDSZ-szel. Király András nem vitatkozik Szerediné Barabás Ibolya és Borbély Zsolt Attila állításaival, szinte csak az a fontos, hogy miért ment el utóbbi a magyar nagykövetség által szervezett fogadásra. Nagy István elmondta, ő is elment, ez így van rendjén, de az nincs rendjén, hogy Király András bárkit megleckéztessen. /Nagy István: Szabadság. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 21./ Előzmény: Szerediné Barabás Ibolya: Audietur et altera pars, Nyugati Jelen, okt. 10. Borbély Zsolt Attila: Demokrácia és szólásszabadság 2005-ben az RMDSZ víziójában, Nyugati Jelen, okt. 15./

Sommert Tiborné olvasói levelében indulatosan kirohant Borbély Zsolt Attila ellen, elmagyarázva, hogy a politika és az egyház két külön intézmény, majd dühödten támadta Tőkés Lászlót: „Nehogy hősnek érezze magát Sándor Krisztina, mint ahogy hősnek érezte, érzi magát az a református lelkész, aki 15-17 évvel ezelőtt itt, Temesváron az egyház tanításától eltérő dologról beszélt a szószéken. Még csak nem is a nép, a közösség dolgairól, hanem saját érdekéről, hogy menynyire “jó neki” a temesvári parókia, amelyet az elhunyt lelkész után akart átvenni.” A levélíró minősített: amit Borbély Zsolt Attila csinál, „az nem politika, hanem intrika. Ha ebben az országban egy magyar szervezet politizál, az az RMDSZ.” /Sommert Tiborné, Temesvár: Politizálás a templomban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 24./ Előzmény: /Borbély Zsolt Attila: Demokrácia és szólásszabadság 2005-ben az RMDSZ víziójában – Nyugati Jelen, okt. 15./

Miért kapott szót Sándor Krisztina, egy alig ismert szervezet vezetője, akinek semmi köze sem Aradhoz, sem a szoborhoz, kérdezte olvasói levelében Feller Miklós, hozzászólva a vitához. A szólásszabadság szellemében akárki felszólalhat? Ha ez így van, a belvárosi református templom olyan lenne, mint az a bizonyos londoni park, ahol bárki bármiről szónokolhat? /Feller Miklós, Arad: Templom vagy Hyde park? = Nyugati Jelen (Arad), okt. 29./ Előzmény: “Az aradi magyar közösséget sértették meg.” = Nyugati Jelen (Arad), okt. 7. Borbély Zsolt Attila: Demokrácia és szólásszabadság 2005-ben az RMDSZ víziójában. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 15./

Megkezdte idei tevékenységét a Sapientia diákjait összefogó Csíkszeredai Egyetemi Lelkészség. Az elmúlt vasárnap ökumenikus istentiszteletre került sor az egyetemen, ahol jelen voltak mind a katolikus, mind a református, mind pedig az unitárius és az evangélikus egyház helyi lelkészei. A jelenlévőket Sebestyén Ottó SJ egyetemi lelkész köszöntötte. Kéthetente hétfőként előadásokra és kerekasztal-beszélgetésekre kerül sor különböző előadók, szakemberek meghívásával. Minden második kedden filmklub lesz a nagy aulában, ahol nemcsak sapientiások vesznek részt. A heti programokon kívül lelkigyakorlatokat, gitár- és irodalmi esteket, túrákat és nyári táborokat is szervez a CSEL. /Péter Szabolcs: Beindult a CSEL-es élet! = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 16./

Gheorghe Flutur mezőgazdasági miniszter bejelentette, a tesztek megerősítették, hogy a Romániában azonosított madárinfluenza-vírus ugyanabból a H5N1-es törzsből származik, mint a Törökországban azonosított vírus. Eddig nem regisztráltak egyetlen emberi vagy madárinfluenza-esetet sem. 1,5 millióról 2 millióra növelték az influenza-ellenes oltások számát, amelyeket ingyen osztanak szét a veszélyeztetett lakosság körében. /Kétmillió ingyenes oltás. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 17./

Október 17-én Kolozsváron, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Farkas utcai főépülete előtt több civil szervezet tüntetést szervez az önálló, állami magyar egyetem újraindításáért. A megnyitón beszédet mond Hantz Péter egyetemi adjunktus. Ugyanakkor Michl Ebner Európa parlamenti képviselő üdvözletét Kovács Lehel egyetemi adjunktus olvassa fel. A BBTE vezetősége nyilatkozatot adott ki, amelyben leszögezik: az utca nyomása nem jár eredménnyel az európai uniós rendszerben. Ugyanakkor a nemzetközi értékelések kimutatták: rendben zajlik a román, magyar és német tanulmányi vonal átszervezése. Hangsúlyozzák: a BBTE komoly lépéseket tesz az intézmény multikulturális jellegének működőképessé tételére. Ezzel szemben a Bolyai Kezdeményező Bizottság nyilatkozata leszögezi: tizenöt évnyi hiábavaló tárgyalás és érvelés után a magyar közösség a demokratikus véleménynyilvánítás egy másik formájához, a tüntetésekhez folyamodott. Aki kétségbe vonja a tüntetéseken való véleménynyilvánítás jogát, az a múlt rendszer szemléletében gondolkodik és az európai gyakorlatot tagadja. Hangsúlyozzák: a Babes–Bolyai Tudományegyetem a multikulturalitását ne nyilatkozatokkal, hanem tényekkel bizonyítsa. /Tüntetés a Bolyai Egyetemért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

Eckstein-Kovács Péter szenátor kifejtette, hogy a kisebbségi törvénytervezet parlamenti vitájában a Nagy-Románia Párt hisztériát akar kelteni. Azzal jöttek elő, hogy ez a törvény veszélyezteti az EU-integrációt, továbbá etnikumközi feszültségek lesznek. A Szociáldemokrata Párt arra törekszik, hogy megfossza a törvényt az új és fontos elemektől. Ez a vita meglehetősen éles, és a szenátus jelenlegi munkálataira rányomja a bélyegét. Nagyon okosan kell politizálnia az RMDSZ-nek, hogy a hallgatag, nagyon vékony többség szenátorai kitartsanak a kisebbségi törvény mellett. Erős hangulatkeltés folyik a magyarok és az RMDSZ ellen. A sajtó részéről a kritikák, a fenntartások megszaporodtak, még az olyan lapokban is, mint a Ziua, a Cotidianul és az Academia Catavencu. Tibori Szabó Zoltán, a lap munkatársa, a Népszabadság kolozsvári tudósítója megjegyezte, ehhez hozzájárul a kolozsvári fiatalok által kezdeményezett, az önálló magyar állami egyetem visszaállítását sürgető tüntetés. Milyen hatása lehet ennek az akciónak a vázolt körülmények közepette? – kérdezte. A tüntetés megszervezésének a jogosságához egyfelől nem fér kétség, válaszolta Eckstein-Kovács Péter. Hozzátette, „az önálló hungarológiai tanszéknek a létrehozása gyakorlatilag finisbe lépett, csakúgy mint az egyetemen a kétnyelvű feliratoknak az engedélyezése”. A szenátor szerint nem jó az időpont a tüntetésre. Végső soron az ifjúsági szervezetek kiállnak amellett, hogy legyen magyar egyetem, ez érthető. A szenátor hiányolta, hogy nem keresték meg az RMDSZ-t, és nem konzultáltak a román diákszervezetekkel sem. Hogyha ez az akció mindössze a magyar diákok, magyar fiatalok véleménynyilvánítása marad, az végeredményben elfogadható dolog. A tüntetést délután hatra, világosra tervezték, de a rendőrség csak este nyolcra engedélyezte. „Az éjszaka, a sötét általában a felelősséget nem vállaló, rendbontó elemeknek kedvez.” /Tibori Szabó Zoltán: A kulcsszó a hangulatkeltés. Beszélgetés Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátorral. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

Az utóbbi időszak parlamenti huzavonája, a házelnökök leváltási harca, illetve az RMDSZ alkotta kisebbségi statútumtörvény-tervezet körüli csatározás eszköztára meglepően zavaró „színfoltokkal” bővült. Szász Jenő, az MPSZ elnöke, „aki másodállásban polgármester“, minden eszközzel, például a román szélsőségesek malmára hajtva a vizet, igyekszik ellehetetleníteni a kisebbségek jogállására vonatkozó törvény megszületését – jelentette ki Verestóy Attila szenátor. Egy kisebbség csak akkor nyilvánulhat meg igazából, ha autonómiája működik, a törvény pedig ezt a célt szolgálja. Furcsa módon az MPSZ nem társ ebben a kezdeményezésben – állapította meg Verestóy. Számos romániai és EU-s elöljárónak Szász Jenő aláírásával levelet juttattak el, melyben kérik a kisebbségi törvénytervezet visszavonását és elfogadásának megakadályozását. A közreadott iratot a Nagy-Románia Párt és a román szélsőségesek az utóbbi időben érvrendszerként, eszközként használják fel a törvénytervezet és az RMDSZ ellen. Verestóy hangsúlyozta, az MPSZ lépése erkölcstelen, nem lett volna szabad a magyarság érdekei ellen cselekednie. Szász Jenő legfelsőbb ügyészségi beidézése kapcsán elmondta, „ha Szász biztos benne, hogy minden rendben van az aláírásgyűjtések körül, akkor álljon ki, vállalja a történteket, ám félő, hogy sok kisembert bevádol, akik bajba kerülhetnek“. /mlf: Kisebbségi törvény: zavaró „színfoltok”. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 17./

A kulturális autonómia különböző megvalósítási lehetőségeiről tartott előadást Salat Levente, a Babes-Bolyai Egyetem prorektora, Márton Árpád képviselő pedig a közép- európai kulturális autonómiatörvényes kereteiről értekezett azon a kétnapos autonómia szemináriumon, amelyet a Project on Ethnic Relations (PER) szervezett a hét végén Marosvásárhelyen. Bogdan Aurescu, a Velencei Bizottság képviselője a kulturális autonómiát a többség szemszögéből mutatta be, Markó Attila, az etnikumközi főosztály államtitkára a kisebbségi törvénytervezetről beszélt. Frunda György szenátor szerint nem elég, ha a kisebbségi jogokat törvényekbe foglalják, hanem azokat intézményesíteni kell. Kiemelte, hogy a román többségnek meg kell értenie, egy kisebbség akkor lojális, ha a jogait biztosítják. Salat Levente szerint a romániai magyarok autonómiatörekvései akkor lehetnek sikeresek, ha mind a román többség, mind a magyar kisebbség jelentősen változtat az álláspontján. A magyarság hangadóinak tudatosítaniuk kell, hogy az autonómia nem valósul meg egyoldalú politikai nyilatkozatokkal, a különböző autonómiaformák megvalósulásához politikai bölcsességre és professzionalizmusra van szükség. /Mózes Edith: Egy kisebbség akkor lojális, ha biztosítják a jogait. Autonómiaszeminárium a Bernády Házban. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 17./

1989 után megnyíltak a határok. Azután jöttek a szigorítások. Ehhez járult nemsokára a vonatjegy gyorsütemű drágulása. 1994 után következett a túlsó oldal. A kormány élén Horn Gyula több ízben is azzal fenyegetőzött, hogy bevezetteti a határon túliak számára a vízumkényszert, mert ők követik el a súlyos bűncselekmények 90 százalékát. Jött a román oldal: a 2001 őszén kibocsátott kormányrendelet december 1-től jelentősen megszigorította az országból való kilépést. A Magyarországra utazóknak is kötelező lett az egészségügyi biztosítás, az 1961 óta érvényes megállapodás ellenére. Leszállították az embereket vonatról, buszról, annak ellenére, hogy az akkori belügyminiszter, Ioan Rus elismerte, a két ország közti, az egészségügyi ellátásra vonatkozó 1961. évi megállapodás érvényes. Hónapokba telt, amíg végül a Magyarországra utazóknak ismét nem kellett felmutatniuk efféle biztosítást. Jött a nagy hidegzuhany. 2001. december 1-től nemcsak az egészségügyi biztosítás lett kötelező, hanem Magyarországra 250, Nyugatra 500 euró, illetőleg ennek megfelelő valuta. Mindez persze a vízummentesség érdekében. Küldték is vissza a határról ismét embereket. 2004. május 1-je után már menettérti jegyet és fejenként 500 eurót kellett felmutatni a határon. Idén október elsejétől érvénybe lépett az a rendelet, mely szerint a Magyarországra rokoni, baráti látogatásra utazónak magyar közjegyző által hitelesített, Romániában lefordított és itteni közjegyző által hitelesített hívólevélre van szüksége. Később az ötszáz eurót százötvenre csökkentették. A magyar és a román belügyminiszter végül egyetértett abban, hogy a Magyarországra utazóknak nincs szükségük hívólevélre. A határőrök viszont azt mondják, szóbeszédre nem adnak, lássák ezt írásban, így gyakorlatilag a hívólevél továbbra is szükséges. /Asztalos Lajos: A határ átjárhatósága... és Damoklesz kardja. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

Szabadka főterén október 15-én tüntettek a magyarellenes jogsértések ellen. A Civil Mozgalom nevű szervezet által kezdeményezett megmozduláson mintegy háromszáz ember gyűlt össze. A tömegben megjelentek vajdasági magyar pártok vezetői, ismert délvidéki közéleti személyiségek, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) aktivistái. A pódiumon a HVIM egyik összevert aktivistájának fényképe volt látható. A vajdasági magyar pártok vezetői mondtak beszédet, kivéve a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség vezetőit. Kasza József pártja ugyanis nem kívánt beavatkozni a civil szervezetek munkájába. Szerbiai pártvezetők és kisebbségügyi „szakértők” a magyarellenes jogsértések ellen tartott tüntetést szélsőséges magyarok tiltakozásának, új regionális válság nyitányának és „pánmagyar mozgalom” színrelépésének minősítették elítélő nyilatkozataikban. A magyarverések ellen tüntettek Szabadkán. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 17./

A hét végén tartották meg Temesváron az Astra Romana, a polgármesteri hivatal, a megyei tanács és az ortodox érsekség szervezésében a határon túli románok idei kongresszusát. A világ minden tájáról megjelent mintegy 300 résztvevő az emberi és kisebbségi jogok kérdését vitatta meg. /(S.): Határon túli románok találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 17./

Idén is lesznek olyan tankönyvek, amelyek a legjobb esetben is csak január folyamán kerülnek a magyar diákok asztalára – derült ki a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) október 15-i elnökségi ülésén. Az RMPSZ szakemberei az Erdélyi Magyar Tankönyvtanács, az RMDSZ, valamint több érdekelt kiadó vezetőivel Szovátán elemezték az idén kialakult újabb patthelyzetet. Bizonyos könyvek kiadása még mindig késik, a fordítások silánysága miatt. A tizedik osztályos diákok számára lefordított mintegy ötven könyvből mindössze 17 felelt meg az elvárásoknak. A legtöbb gond a szakiskolások számára fordított könyvek körül merült fel. /Magyar tankönyv januárban? = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./

Kommunikációhiánnyal magyarázta a magyarfalusi magyarórákkal kapcsolatos incidens okát Radu Ababei Bákó megyei főtanfelügyelő, aki Matekovics Mihállyal, a minisztérium kisebbségügyi főigazgatójával tárgyalt az ügyről. Három hete magyarfalusi ellenőrzése során Adrian Horodnic Bákó megyei tanfelügyelő megtiltotta a csángó gyerekeket az iskolában magyar nyelvre tanító Kovács Melániának, hogy az osztályzatokat bevezesse a naplóba, mondván: a magyar anyanyelvi oktatását törvénytelen módon szervezték meg, mivel nem bizonyított, hogy a gyerekek valóban magyar anyanyelvűek. A főtanfelügyelő leszögezte: szó sincs etnikai jellegű konfliktusról, csupán arról, hogy egyes szülők helytelenül írták meg a magyarórákat igénylő kérvényüket: magyar anyanyelv helyett választott nyelv szerepel egyes dokumentumokban. Matekovics Mihály a tanfelügyelőség képviselőivel megállapodott abban, hogy ezentúl a magyarórák is szerepelnek majd az órarendben, a magyartanári állásokat időben meghirdetik, és biztosítják a pedagógusok és gyerekek által igényelt magyar nyelvű tankönyveket. /B. D. T.: Kommunikációhiány okozta a magyarfalusi incidenst? = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./

Vicén, a Beszterce-Naszód megyei kis faluban immár tizedik alkalommal gyűjtötték össze a lelkes szervezők a mezőségi települések képviselőit. A Hagyaték Vicei Fesztiválra minden település azzal jelentkezik, amit meg tudott menteni. Ezért a népdalok jól megférnek egymás mellett a katonadalokkal és kórusművekkel, néptáncok a betanult koreográfiákkal. A szinte száz százalékban magyarlakta faluban tartott találkozó erős román jelleget kapott. Az Apanagyfaluhoz tartozó település polgármestere, Ioan Muresan ugyanis rászervezett a vicei magyar találkozóra, és nagy csinnadrattával kultúrotthon-avatót tartott a falubelieknek és vendégeiknek. A felújított épület homlokzatán román nyelvű tábla hirdeti az épület rendeltetését. A szervezők úgy gondolták, szándékos ünneprontásról van szó. Oroszhegyi Erika vicei református lelkész és Lőrinc Károly helyi római katolikus plébános a párhuzamos rendezvényt egyöntetűen provokációnak tartja. /Valkai Krisztina: Felemás ünneplés Vicében. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./

Az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány október 14-én író-olvasó találkozót szervezett Székelyudvarhelyen. A meghívottak Magyarországról jöttek, Mezey Katalin, a Széphalom Könyvkiadó igazgatója, valamint Oláh János, a Magyar Napló főszerkesztője. A rendezvény házigazdája, Lőrincz György vezette a beszélgetést, melynek fő témája a magyarság sorskérdése volt. Az összefogás helyett a megosztottság uralja nemzetünket. A találkozón elhangzott, hogy a nemzeti összefogás mellett a magunk bemutatásával, a magyarságról kialakult téves kép helyreállításával is többet kell foglalkozni. /bágyi: Magyar sorskérdések. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 17./

Fotókiállítással és egy kisfilm levetítésével elevenítették fel október 15-én Sepsiszentgyörgyön a Guzsalyas Alapítvány fennállásának tíz évét – a táncházakat, kézműves-foglalkozásokat, valamint az alkotótáborokat és a jeles napokra, ünnepekre való előkészületeket. A tevékenységeknek négy éve otthont adó Míves Házban a gyerekeknek bábelőadást, kézműves-foglalkozásokat, táncházat szerveztek. Délután harmincöt erdélyi játszóházvezető, kézműves, és néptáncoktató a hagyományok mai alkalmazásáról szóló szakmai szemináriumon vett részt. Az alapítvány tíz év alatt gyerekek százait tanította meg agyagozni, nemezelni, kosarat fonni, gyöngyöt fűzni vagy hímes tojást írni. /B. K. B.: Tízéves a Guzsalyas Alapítvány. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./

A pedagógusi életmű elismerésére hozta létre az Ezüstgyopár-díjat a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ). Az elismerést kétévente nyújtja át a szakmai szövetség. Idén negyvenhárom oktató részesült a díjban, kilencen Hargita megyeiek. A szovátai Teleki Oktatási Központban október 15-én szervezett ünnepségen adták át az Ezüstgyopár-díjakat. A díjkiosztó ünnepséget megelőzően ülésezett az RMPSZ elnöksége. Péntek János professzor az Erdélyi Tankönyvtanács szerepéről beszélt, majd ismertették az RMPSZ többségi tulajdonában lévő Ábel Kiadó munkáját. /Sarány István: Ezüstgyopár-díj. Pedagógusok életművét jutalmazták. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 17./

Kulturális műsorral “színezett” bálba hívta október 15-én a Temes megyei Gátalja RMDSZ-szervezete az apátfalviakat, hogy kifejezzék köszönetüket a támogatásért, vendégszeretetért és gondoskodásért. Augusztus második felében ugyanis két hétig Apátfalván táborozhatott 64 gátaljai gyerek, a szervezőknek, a magyarországi magán- és jogi személyeknek, közületeknek köszönhetően teljesen ingyen. Megismerhették Csongrád megye nevezetességeit is. A fiatalok a táborban tanult versekkel, dalokkal léptek fel, az alakulófélben lévő gátaljai Szent László Tánccsoport magyar ruhában adott elő táncokat. /(pataky): Gátaljai köszönet Apátfalvának. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 17./

Október 15-én számos hazai és Németországból érkezett meghívott jelenlétében emlékeztek meg Kézdiszentléleken a tíz évvel ezelőtt alapított öregotthon születésnapjáról. Megjelent dr. Jakubinyi György római katolikus érsek és Potyó Ferenc általános érseki helynök is. A tizennyolc idős személyt befogadó otthonból a meghívottak a műemlék erődtemplomba vonultak, ahol a hálaadó ünnepi szentmisét Jakubinyi érsek celebrálta, magyar és német nyelven mondott köszönetet a malersdorfi ferences nővéreknek áldozatos munkájukért. /Iochom István: Tízéves a Szent Klára Öregotthon (Kézdiszentlélek). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 17./

Október 15-16-án Csíkszeredán a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség (RMNSZ) megalakulásának 10. évfordulója alkalmából tartották meg a régiók népművészeinek találkozóját. Szatmári Ferenc RMNSZ-elnök felvázolta a szövetség tíz éves tevékenységét, majd a régiók (Hargita, Kovászna, Maros, Kolozs, Szatmár, Arad megyék) képviselői mutatkoztak be. A résztvevők megtekintették a Csíki Székely Múzeumban a nyáron megnyitott néprajzi alapkiállítást, majd meghallgatták dr. Balázs Lajos A népi kultúra a globalizáció korában című előadását, Farkas Irén muzeológus a népi mesterségekről értekezett. Felavatták azt a kopjafát (felirata RMNSZ, 1995–2005), melyet a szövetség leendő székházában szándékoznak elhelyezni. Máthé Ferenc vargyasi fafaragót életműdíjjal tüntették ki. /Kristó Tibor: Régiók találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 17./

Sepsiszentgyörgyön telt ház előtt zajlott a felvidékiek bemutatkozó programja a Székely Nemzeti Múzeumban. A szétesett országot kell valahogyan összerakni, a Háromszéki Napok Felvidéken és annak viszonzása, a Felvidéki Napok Háromszéken nemes lázadások a 2004. december 5-i népszavazás ellen. Fehér Csaba, a komáromi Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma igazgatója jelentette be a felvidékiek másik adományát: a Nyitra megyei közgyűlés 15 ezer eurónyi árvízsegélye mellett egy október 6-i előadáson a Komárom melletti Izsa község lakói is spontán gyűjtést szerveztek, az összegyűlt 6000 szlovák koronát – mintegy 160 eurót – a háromszéki Vöröskeresztnek hozták el. Táncosok járták a gömöri, mátyusfalvi, bodrogközi táncokat, majd a gímesi hagyományőrző csoport adott ízelítőt a zoboralji népszokásokból. /(vop): Nemes lázadás a nemzetegyesítésért (Felvidéki napok Háromszéken). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 17./

Baróton a 2003-ban alakult Dobó-Valál Egyesület Derzsi Sámuel vállalkozónak, az egyesület elnökének ösztönzésére Erdővidék régészeti emlékei témával tudományos ülésszakra került sor. Erdőfüle határában idén immár harmadszor szerveztek régészeti tábort a középkorban elpusztult Dobó falu területén, teljes egészében feltárták a falu középkori templomának romjait, és hozzákezdtek a dobói kápolna feltárásához. Az Erdővidék régészeti emlékei konferencia vendégei, Bordi Zsigmond Loránd Dobót, az erdővidéki falut mutatta be, Sztáncsuj Sándor József az erdővidéki őskutatás fontosabb eredményeiről és feladatairól értekezett, Méder Lóránt László Alternatívák az erdővidéki őskori régészetben irányába tágította a témakört. Dr. Székely Zsolt a Bardoc és Bibarcfalva határában végzett kutatásokat ismertette és kapcsolta a délkelet-európai régészeti kutatások köréhez, dr. Bartók Botond A vargyasi román kori és késő gótikus templomok romjainak tudományos értékelését végezte el. Bemutatták az Erdővidék című, gazdagon illusztrált turistakalauzt. (sylvester): Régészeti konferencia Baróton. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 17./

Október 15-én rendezték meg Kisbácson a több évtizedes hagyományra visszatekintő szüreti bált, amely közösségmegtartó esemény. Tizenkét fiatal csősz pár hagyományos viseletben vonult végig Kisbács főutcáján, hogy a közösséggel együtt részt vegyen a katolikus szentmisén, majd a református istentiszteleten. Kisbácsban hívő, vallásos közösség él. Számos kolozsvári vendég is részt vett a rendezvényen, sikert aratott a csősztánc, amelyet a Kisbácsi Hagyományőrző Együttes tagjai adtak elő. /F. I.: A hagyományápolás és hálaadás ünnepe. Ismét sikeres szüreti bál Kisbácsban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

Október 15-én megnyílt Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában Labancz Lóránt és Suba László tordai képzőművészek kiállítása. Labancz Lóránt faliszőnyegeit, Suba László szobrait mutatja be. /(németh): Harmónia két és három dimenzióban. Labancz Lóránt és Suba László tárlata. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

Megjelent Tibori Szabó Zoltán kötete Frontiera dintre viata si moarte. Refugiul si salvarea evreilor la granita romano–maghiara (1940–1944) címmel a bukaresti Compania Kiadónál. A könyv a 2001-ben kiadott, a Minerva által megjelentetett Élet és halál mezsgyéjén Zsidók menekülése és mentése a magyar–román határon 1940–1944 között című kötet bővített, román nyelvű változata. /Kishírek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

Október 18-án újabb könyvbemutatót tartanak Kolozsváron a Gaudeamus könyvesboltban. A Pallas-Akadémia Könyvkiadó gondozásában megjelent P. Benedek Fidél: Ferences kolostorok című könyvét a kötet szerkesztője, Sas Péter művelődéstörténész mutatja be. Üdvözlőbeszédet P. Leó, a Ferenc-rend provinciálisa tart. A Toronyórák és Napórák Erdélyben című kötet szerzőjével, Márton Lászlóval Kozma Mária beszélget. /Kishírek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

A Demokrata Párt addig nem nevezi ki az oktatásügyi tárca vezetőjét, amíg nem rendeződik a szakterület alapproblémája, és az oktatásügy nem kap 2006-ra a GDP mintegy 5 százalékával egyenértékű költségvetést, közölte Emil Boc, a DP elnöke a párt országos állandó bizottságának ülése után. D.A. szövetségbeli források szerint Calin Popescu Tariceanu, az NLP elnöke közölte a DP-vel, hogy nem ragaszkodik a kormányfői tisztséghez, és lemondhat posztjáról, ha a DP nem szavazza meg a 2006-os költségvetést. /Oktatásügyben a demokraták – bekeményítettek. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./

Mintegy ötszáz résztvevő jelenlétében zajlott október 17-én Kolozsváron a Babes–Bolyai Tudományegyetem épülete előtt a tüntetés. A résztvevők transzparensein „Magyar egyetemet a mi adónkból”, „Szabadságot az egyetemünknek” felirat volt olvasható, de a hét végén Szabadkán az erdélyi egyetem ügyével való szimpatizálás viszonzásaképpen „El a kezekkel a vajdasági magyarokról” nevű felirat is megjelent. A civil szervezetek nevei mellett földrajzi településneveket tartalmazó táblák is voltak, a résztvevők Aranyosszéket, Szamosújvárt, Széket, Kalotaszeget is képviselték. Ellenpropaganda is volt a helyszínen, néhány román nyelvű szórólap, amelyen az állt, hogy nemet a Bolyai Egyetemnek, és igent a Dacia Superior Egyetemnek. A felszólalók közül elsőként Hantz Péter lépett mikrofonhoz, aki bejelentette: a tüntetések szervezői követelik, hogy a jövő tanévtől kezdődően induljon be a Bolyai Egyetem, az október 20-i román–magyar kormányülésen pedig döntsenek a Babes–Bolyai Tudományegyetemen tervezett önálló magyar karok létrehozásáról. Felszólalt még, többek között, Juhász Tamás, a Protestáns Teológiai Intézet rektora, Bodó Barna, a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnöke. A tüntetésen felolvasták Toró T. Tibor és Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-es parlamenti képviselők, illetve Tőkés László EMNT-elnök üdvözlő levelét. Bodó Barna szerint az RMDSZ képviseli az egyetem ügyét, de sajnos ennek eredménye nem látszik. Az egyetem oktatója elismerte, hogy az idei tanévnyitó is előrelépés volt, viszont a mostani ütem szerint csak évtizedek múlva sikerülne visszaállítani az önálló magyar egyetemet. A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) meglepetéssel vette tudomásul a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Akadémiai Tanácsának és Igazgatótanácsának nyilatkozatát, amelyben „a magyar közösség jogos igényeinek kivívása érdekében indult kezdeményezéseket kritizálja”. A BKB véleménye szerint BBTE vezetőségének „nyilatkozat helyett inkább az egyetemen belüli magyarellenes állapotok felszámolásával kellene törődnie”. Szerintük az ami jelenleg létezik a BBTE-n, megalázó, elfogadhatatlan, ha figyelembe veszik, miként néz ki egy multikulturális egyetem Finnországban, Dél-Tirolban, Walesben vagy Baszkföldön. A romániai magyar egyetemi oktatók jelentős hányadát tömörítő Bolyai Társaság közleményében leszögezte, hogy továbbra is maradéktalanul támogatja az önálló erdélyi magyar felsőoktatási intézményrendszer megteremtésére és a kolozsvári székhelyű, magyar tannyelvű, állami finanszírozású Bolyai Egyetem visszaállítására irányuló törvényes kezdeményezéseket. /B. T.: Több százan tüntettek a Bolyai Egyetemért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./