Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
2005. október 14.
Marosvásárhelyen a tanácsülésen 10 igen, 7 nem és 1 tartózkodó szavazattal az eddigi Antonescu sétányt Vársétányra módosították. Végül elfogadták (11 igen, 6 nem) a Calarasilor utcának Kossuth Lajos utcára való visszaváltoztatását. /Lesz Vársétány és Kossuth Lajos utca. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 14./
2005. október 14.
Ismeretlen tettesek piros-sárga-kék festékkel bemázolták Kőrösfő Kolozsvár felőli kijáratánál a helységnévtáblán szereplő magyar településnevet. Antal János polgármester értesítette a rendőrséget. Két évvel ezelőtt a községen a Kolozsvár felőli végénél álló mindkét táblát összetörték, azóta nem volt újabb incidens. /Hírmorzsa. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./
2005. október 14.
Ha a szülők által megfogalmazott kérésekben nem szerepel, hogy a magyart mint anyanyelvet szeretnék tanulni gyermekeik, akkor úgy is értelmezhető, hogy egy idegen nyelvet választanak, ez pedig nem azonos az anyanyelv oktatásával – nyilatkozta Radu Ababei Bákó megyei főtanfelügyelő azt követően, hogy a magyarórák helyzetéről tárgyalt a kétnapos látogatásra Bákó megyébe érkezett Matekovics Mihály kisebbségi oktatásért felelő minisztériumi főigazgatóval. A délutáni tárgyalást megelőzően a szaktárca képviselője három faluban tájékozódott a magyarórák helyzetéről. Klézsébe, Dioszénbe és Magyarfaluba a minisztérium képviselőjét elkísérte az az Adrian Horodnic tanfelügyelő is, aki nemrég magyarfalusi látogatása során megtiltotta Kovács Melánia tanárnőnek, hogy a jegyeket beírja a napló anyanyelvi rovatába, mivel szerinte nem bizonyított, hogy a gyermekek a magyart mint anyanyelvet tanulják. Radu Ababei szerint viszont elégséges, ha ezt az egyik szülő kéri. Jövőre a pedagógusok országos versenyvizsgája előtt harminc nappal fogják meghirdetni a Bákó megyei iskolákban tartandó magyarórákat, illetve ahol erre lehetőség van (ez legkevesebb heti tizennyolc magyar órát jelent), egy teljes magyar katedrát. /Fekete Réka: A magyarórákat anyanyelvként kell kérni. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 14./
2005. október 14.
Dabas önkormányzata Lengyel Brigitta személyében októbertől ún. ifjúsági nagykövetet nevezett ki testvérvárosába, Barótra. A program keretében az anyaországi kisváros képviselőinek, akik háromhavonta váltogatják egymást, a meglévő kapcsolatok ápolása és újabbak kiépítése lesz a feladata. Barót hasonló céllal novembertől küld megbízottat Dabasra. Dabas önkormányzata a nyár folyamán döntött úgy, hogy testvérvárosaiba – Szlovákiába Besztercebányára, Szlovéniába (Trizcbe), Olaszországba (Albengába), illetve Barótra – olyan fiatalokat küld, akiknek sikerül túllépniük az eddig kialakult protokolláris kapcsolatokon. Az itt töltött héten Lengyel Brigitta a városi művelődési házzal, a Csipike Óvodával és a Gaál Mózes Általános Iskolával vette fel a kapcsolatot, s adott át városa hasonló intézményeiről szórólapokat, bemutatkozó albumokat, a felsőbb tagozatos diákoknak pedig az angol nyelvű levelezés lehetőségét vetette fel. /(hecser): Megérkezett az ifjúsági nagykövet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 14./
2005. október 14.
Szeretettel fogadták a piarista tanító rend első képviselőit, Juditot és Tündét Nagykárolyban. 2002 júliusától két éven keresztül nagylánykollégiumot vezettek Déván, innen jöttek Nagykárolyba. Adományokból tartják fenn az otthont, a tizenkét itt lakó kislánnyal, akik a szatmári gyermekvédelmi központból kerültek ide. /Konglovits Éva: Piarista nővérek Nagykárolyban. = Krónika (Kolozsvár), okt. 14./
2005. október 14.
Az eddiginél szorosabb együttműködés kezdődhet az evangélikus-lutheránus egyházak között, ha létrejön a Magyar Evangélikus Konferencia, amelyre az erdélyi püspök, Adorjáni Dezső tett javaslatot. A konferencia egységesen tudja majd képviselni valamennyi magyar evangélikus hívő érdekeit, mondta a püspök. Az első lépést már megtették: Budapesten irodát tartanak fenn a közös munka koordinálására. /Alakulóban a Magyar Evangélikus Konferencia. = Krónika (Kolozsvár), okt. 14./
2005. október 15.
Megkezdődött a közép-európai elnökök hagyományos éves csúcstalálkozója október 14-én reggel Zágrábban: a kétnapos tanácskozáson tizenhat államfő vesz részt. /Közép-európai államfők csúcstalálkozója Zágrábban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./ A közép-európai országok államfői egyöntetűen hitet tettek az Európai Unió (EU) bővítésének folytatása mellett. Sólyom László magyar köztársasági elnök a határon túl élő magyar közösségek, a velük való kapcsolattartás szempontjából is sorsdöntőnek mondta az EU-csatlakozást. /Hitet tettek az EU- bővítés folytatása mellett. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 15./
2005. október 15.
A Világbank évente mintegy egymilliárd dollárt hitelezhet Romániának a következő négy évben, ha a bukaresti kormány az igazságügyi reformra, az oktatásügy és az egészségügy fejlesztésére, környezetvédelemre, vagy a nyugdíjrendszer működésének javítására kéri az összegeket. /Románia évente egymilliárd dolláros hitelt kaphat a Világbanktól. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 15./
2005. október 15.
Frunda György RMDSZ-szenátor szerint Románia 15 régióra oszlik majd, ezek közül az egyikben a magyar lakosság alkotja a többséget, a számbeli kisebbségben lévő románok pedig pozitív diszkriminációban részesülnek. Frunda a Project on Ethnic Relations (PER) által Az autonómia formái és megvalósításuk tanulságai címmel Marosvásárhelyen rendezett szemináriumon kijelentette: a megyék túl kicsik, a gazdasági régiók pedig túl nagyok. Az oktatás, az egészségügy, a környezetvédelem az új közigazgatási-területi egységek hatáskörébe, a honvédelem és a monetáris politika az állam hatáskörébe tartozna. „A tizenöt egység közül az egyikben a magyarság többségben lenne, ez magában foglalná a jelenlegi Hargita, Kovászna és Maros megyét. A többi megyében a magyarság részaránya 10 százalék alatt van. Ebben a közigazgatási-területi egységben a románság számbeli kisebbségben lenne. Én az autonómia-az-autonómiában elvet alkalmaznám és ugyanolyan pozitív diszkriminációt alkalmaznék a románok érdekében. Azt hiszem ez a közeljövő, ezt kell létrehoznunk”, mondta Frunda György. A szenátor kifejtette, Székelyföld autonómiája jelenleg „nem megvalósítható”, mivel van egy érzelmi fenntartás ezzel kapcsolatban. „Nem fogadom el az autonómia kérdésének megoldását etnikai alapon, mi egy reális közigazgatási-területi megoldásról beszélünk, amelynek etnikai összetevői is vannak”, tette hozzá Frunda. /Megyék helyett 15 régió Romániában? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./
2005. október 15.
Egyesek saját egzisztenciájukat, pénzelosztó szerepüket és ezzel befolyásukat látják veszélyben az anyaországi pénz mennyiségének csökkenésével. Koncz Attila /Budapest/ szerint a határon túli magyar szervezetek nem találják a megfelelő mértéket az anyaország lakóival folytatott kommunikációban. Lehetséges, írta, hogy a kettős állampolgárságról tartott decemberi népszavazás elutasító eredménye mögött a választók ösztönös tiltakozását kell látni a határon túli politikusok megnyilatkozásaival szemben, amelyek sokszor sértették az anyaország lakóit. Szerinte „A kettős állampolgárság körüli cirkusz” idején a kisebbségi érdekképviseletek „Megragadtak minden lehetőséget a szereplésre, még a csapból is ők folytak.” A határon túli magyar szervezetek kinyilatkoztatták, hogy kettős állampolgárság nélkül nincs magyar élet a Kárpát-medencében. A magyar költségvetés most rossz helyzetben van. „Ebben a helyzetben legalábbis udvariatlan dolog az anyaországot – szintén a Marosvásárhelyen elfogadott nyilatkozatban – arra figyelmeztetni, hogy tegyen eleget pénzügyi kötelezettségeinek a határon túli magyarokkal szemben.” Koncz Attila számon kérte: „Milyen alapon várnak el kötelességszerűen egy másik államtól és annak adófizetőitől egyetlen fillért is azok a határon túli szervezetek, amelyek kormányzati pozícióban ülve sem szereznek elegendő forrást például saját közösségük lapjainak kiadására?” A határon túl komoly vihart kavaró pénzügyi és politikai botrányok megszűrve jutnak el Magyarországra. „A felháborító eseteket már az – egyébként kádertemetőnek számító – Határon Túli Magyarok Hivatala szállítja. A nyáron kirobbant kémbotrány szigorúan titkos vizsgálati anyagából annyi mindenesetre napvilágot látott a napokban, hogy budapesti kormányhivatalokból, bizony, bőven áramolhatott az információ Romániába.” Koncz szerint a határon túli magyaroknak figyelni kell az anyaország érzékenységére. /Koncz Attila, Budapest: Túl minden határon. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./
2005. október 15.
Borbély László középítkezési és területrendezési miniszter részt vett azon a román–magyar üzletember-találkozón, amelyet a budapesti Napi Gazdaság és a kolozsvári Krónika napilap szervezett Félixfürdőn. Borbély ismételten az észak-erdélyi autópálya megépítésének fontosságát hangsúlyozta. Gansperger Gyula, a Wallis Rt. vezérigazgató-helyettese, a magyar ÁPV Rt. volt vezérigazgatója szerint a romániai ingatlanpiacon nagyon erős a kereslet, az olyan nagyvárosokban pedig, mint Bukarest, Temesvár vagy Kolozsvár főleg jó minőségű irodaházakat keresnek. /B. T.: Gazdag napirend ígérkezik a magyar–román kormányülésen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./
2005. október 15.
Székhely nélkül maradhat a gyulafehérvári 1918. December 1. Egyetem, mert az ingatlant, amelyben működik, visszaigényli a római katolikus érsekség. A jelenlegi törvények értelmében a visszaigénylési kérelem nagy valószínűséggel sikerrel jár. – Az egyház két épületet igényelt vissza a várban, nyilatkozta Komáromi Attila, az érsekség jogtanácsosa. Amennyiben a katolikus egyház visszakapja épületeit, az abban működő intézmény még öt évig használhatja azokat. A katolikus érsekség egyelőre az egyetem vezetőségével együtt próbál megoldást találni az ingatlan visszaszolgáltatását követő időszakra. A gyulafehérvári egyetem nem fog elköltözni a várból – jelentette ki a rektor. Az érsekség visszakapta a felbecsülhetetlen értékű Batthyaneum Könyvtárat is, amelynek gyűjteménye még mindig a Román Akadémia tulajdonában van. /Visszaigényli várbeli ingatlanait a római katolikus egyház. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./
2005. október 15.
Tavaly októberben Bukarestben átadták Ion Iliescu államfőnek az ún. Wiesel-jelentést. A holokausztot félig-meddig letagadó államelnöki kijelentések és a kormány felemás nyilatkozata (hogy ti. Románia területén nem történt holokauszt) nyomán 2002 nyarán Izrael vezetői erélyesen tiltakoztak. Iliescu elnöknek nem volt mit tennie, felkért egy nemzetközi szaktekintélyekből álló és a Nobel-díjas Elie Wiesel által vezetett történész-bizottságot, hogy készítsen jelentést a romániai holokausztról. Az elkészített dokumentumban a bizottság tagjai több ajánlást is megfogalmaztak Romániának. Egyebek mellett azt, hogy október 9-ét (1941-ben ezen a napon kezdődött a romániai zsidók deportálása Besszarábia és Transznisztria haláltáboraiba) jelöljék ki Románia Holokauszt Emléknapjává, a vészkorszak történéseit oktassák az iskolákban és az egyetemeken, hozzanak létre Bukarestben a holokauszt kutatásával és dokumentumainak összegyűjtésével foglalkozó intézetet, nyissanak holokauszt múzeumot, és emeljenek emlékművet az áldozatok tiszteletére. Idén első alkalommal rendeztek a Holokauszt Emléknapot. Bukarestben Ion Iliescu és Emil Constantinescu volt államelnökök jelenlétében felavatták az „Elie Wiesel” Romániai Holokausztkutató Országos Intézetet, amelynek irányítását a Wiesel-jelentés elkészítésében jelentős szerepet játszó Mihail E. Ionescu vezérigazgatóra bízták, a jászvásári Alexandru Ioan Cuza Tudományegyetemen Razvan Mihail Ungureanu külügyminiszter megnyitotta a Zsidó Történelmi és Judaisztikai Központot. Bukarestben bemutatták az első középiskolásoknak szánt holokauszt tankönyvet, a művelődési tárca holokauszt emlékkiállítást és kerekasztal-megbeszélést rendezett. Traian Basescu államfő leszögezte: „Nem a román népet, hanem azt a román államot ítéljük el, amelyik Romániát a zsidókat üldöző országok sorába helyezte.” Hangsúlyozta: Románia már nem akarja elrejteni történelmét, ma nyíltan elismeri, hogy „1942. október 9-től kezdve, amikor a transznisztriai deportálások megkezdődtek, részt vállalt a zsidóüldözésben”. Ennek nyomán „zsidók százezreit fosztották meg a legelemibb jogaiktól, az emberi léthez való jogtól”. Hozzátette: „Kötelességünk visszaszerezni saját történelmünket, az államelnökként a románok történelmének visszaszerzését magamra vállalom.” Hiszen „a holokauszt Románia területén történt, s nem az a megoldás, hogy ezt a tényt elrejtsük, hanem az, hogy a romániai holokauszt valóságát elismerjük, s ezt a valóságot az új generációknak is megtanítsuk”. Azonban minderről a másnapi román sajtóban szinte semmit nem lehetett olvasni. Kivételt a Gandul című napilap képezte. A Gardianul csak a koszorúzásról adott hírt, a Ziua pedig a magyarok által észak-erdélyi zsidók tragédiáját ecsetelte, anélkül, hogy a romániai holokausztról szót ejtett volna. A többi napilap meg sem említette a történteket. Teljesen őszinte szó csak a Realitatea TV-ben hangzott el. /Tibori Szabó Zoltán: A nagy hallgatás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./
2005. október 15.
A napokban, a szászrégeni zsinatról jövet, Marosvásárhelyen tartott sajtótájékoztatót Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Magyarországon jövő tavasszal választások lesznek, a határon túli magyar szervezetek egységesen kérték a magyar pártokat, hogy hagyják ki őket a választási kampány tematikájából. Tőkés László kifejtette, hogy az össznemzeti érdek az irányadó. Hiába próbálkoztak évek óta a Medgyessy-, majd mind kevésbé a Gyurcsány-kormánynál, új eredményeket elérni vagy legalább a régi eredményeket megtartani a határon túli magyarság támogatása, vagy példának okáért a kettős állampolgárság ügyében, süket fülekre találtak. Amikor kiállnak Marosvásárhelyen, Szabadkán vagy Bécsben a kettős állampolgárság mellett, ezáltal már belpolitikai üggyé válik közvetett vagy közvetlen módon ez a kérdés. Tőkés László visszautasította a Népújság munkatársának a megállapítását, hogy a püspök felvetései a MIÉP és a Jobbik álláspontjához látszanak közelinek. A Magyar Polgári Szövetség zavaros, és egy zavaros állapotú szövetséggel nehéz kapcsolatokat fenntartani, annál is kevésbé, mert összefonódások vannak a szövetség és a tanács között. Szilágyi Zsolt például alelnöke az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak, és ugyanakkor választmányi elnöke a Magyar Polgári Szövetségnek. Inkább a Székely Nemzeti Tanáccsal vannak problémáik, mondta Tőkés László, mert ők másként képzelik el az autonómia ügyében való együttműködést. Lassan már mindenki mindenki ellen hadakozik, ezért szorgalmazza a püspök az Erdélyi Magyar Állandó Értekezlet formájában is testet öltő párbeszédet. Elsősorban Erdélyben kellene párbeszédet folytatni. A püspök helyesnek tartja a Fidesz–RMDSZ közeledést. A Fidesz nem bontja meg az RMDSZ egységét, hanem nagyon jó kapcsolatokat ápolt például az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal vagy a Magyar Polgári Szövetséggel. /Mózes Edith: Tőkés László: Mindenki mindenki ellen hadakozik. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 15./
2005. október 15.
A politikában egyáltalán nem szokatlan módszer a leszámolás. Szász Jenőt, a Magyar Polgári Szövetség elnökét éppen akkor idézték be a megyei főügyészségre, amikor a szervezet pártalakításba kezdett. Túl azon, hogy az állítólag meghamisított aláírások ügyében az aláírásgyűjtőket és korántsem az akciót kezdeményező és lebonyolító szervezet első számú vezetőjét kellene kérdőre vonni, korántsem véletlen egybeesésről van szó. A potenciális politikai ellenfél ellen pedig állami hatóságokat felhasználni még egy kormányon lévő politikai szervezetnek sem (lenne) megengedett, írta Ferencz Csaba, a lap munkatársa. /Ferencz Csaba: Leszámolás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 15./
2005. október 15.
Király András képviselő azzal fenyegetőzik, hogy kilép Aradon a belvárosi református egyházközség presbitériumából. A képviselő nyilatkozatának túlfogalmazásait már Szerediné Barabás Ibolya helyre tette a Nyugati Jelen hasábjain. Borbély Zsolt Attila az ügy politikai vonatkozásairól írt. Király András meglepően tudatlannak is mutatkozott a MIT /Magyar Ifjúsági Tanács/ vonatkozásában, holott e szervezet több mint fél évtizedig képviselte az ifjúság érdekeit az RMDSZ-en belül, s eleve az RMDSZ bábáskodásával jött létre. Csak miután nem volt hajlandó követni 1996-tól az RMDSZ politikai vonalát, kényelmetlenné vált, s 2003-ban “lecserélésre” került egy saját kinevelésű, “rugalmasabb” szervezetre, a MIÉRT-re. Felháborító, hogy Király Baracsi Levente lelkészt hibáztatta. Király András nem átallotta a rendőrségen feljelenteni a Magyar Polgári Szövetséget a tavalyi választások idején, hogy azután rendőrök járjanak házról házra és nyugdíjasokat rémisszenek meg azzal, hogy mit írtak alá és mit nem. Mit kellett volna tennie Baracsinak? El kellett volna kérnie előzetesen Sándor Krisztina beszédét? Király András álláspontja egy letűnt korszak hatalmi reflexeit idézi. /Borbély Zsolt Attila: Demokrácia és szólásszabadság 2005-ben az RMDSZ víziójában. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 15./
2005. október 15.
A nehezedő gazdasági helyzet az utóbbi időben arra késztetette néhány egyházi intézmény vezetőjét, hogy ingatlanok eladásához folyamodjon. Jakubinyi György érsek szeptember 19-i körlevelében megtiltotta minden egyházi ingatlan eladását. Az ősök által szerzett örökséget gyarapítani kell, nem felélni. Építkezésekhez, javításokhoz szükséges pénzalapot saját erőből, pályázati úton, vagy a főegyházmegye segélyalapjából lehet igényelni. A segélyalapból kapott összeget öt éven belül kell teljes egészében – kamatmentesen kell visszatéríteni. /Egyházi ingatlanok eladásának tilalma. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 15./
2005. október 15.
A kormány takarékoskodik a munkaszolgálatos katonák egy részének kárpótlásával. Németh Csaba szenátor felszólalt a szenátus ülésén az érdekükben, említette a 2002-ben elfogadott törvény alkalmazási visszásságait, és kérte a pontosítást. Sikertelenül, az október 10-i ülésen leszavazták. Mintegy 40 000 idős ember kis pénzéről lenne szó, azokéról, akik nem a Fegyveres Erők Minisztériuma, hanem más minisztériumok alárendeltségében voltak munkaszolgálatosok. Kérelmüket a nyugdíjhivatalok felsőbb utasításra nem veszik figyelembe. A törvény azoknak, akik 1950–1961 között munkaszolgálatos katonák voltak, minden hónap után 19 050 lej havi járadékot biztosít, nem kell rádió- és televízió-bérletet fizetniük, ingyenes a gyógyszer- és orvosi ellátás. Németh törvénymódosítása azt akarata elérni, hogy akik munkaszolgálatot teljesítettek, minisztériumi alárendeltségtől függetlenül kapják meg a kárpótlást. /(s): A munkaszolgálatosokkal garasoskodnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 15./
2005. október 15.
Testvérmegyei kapcsolat létesítését ajánlotta fel a szlovákiai Nyitra megye Háromszéknek. Az első találkozásra október 14-én került sor, amikor a Nyitrai Kerületi Önkormányzat alelnöke, Fehér Miklós vezette felvidéki küldöttség Sepsiszentgyörgyön találkozott a Vajda Lajos alelnök vezette Háromszék megyei tárgyalóbizottsággal. A szálak korábbi eredetűek, hisz a Székely Nemzeti Múzeum és a révkomáromi Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma jó éve testvéri kapcsolatban áll, közös rendezvényeket is szerveztek már, például a Komáromban tartott Székely Napok a Felvidéken, valamint a most, hét végén Sepsiszentgyörgyön zajló Felvidéki Napok Háromszéken. A Nyitra megyei közgyűlés tizenötezer eurót ajánlott fel a háromszéki árvízkárok enyhítésére. Ugyanakkor folyik a gyűjtés az erdélyi árvízkárosultaknak. /(sz.): Szlovákiában is lesz testvérmegyénk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 15./
2005. október 15.
Kevesen hallgatták meg Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban a révkomáromi Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma szakembereinek előadásait. A magyar honfoglalás fegyver- és viselettörténetéről, valamint a komáromi intézmény múzeumpedagógiájáról Kovács Csomor Endre tartott vetített képes beszámolót, Jókairól és szülővárosáról, Komáromról Mácza Mihály beszélt, a Zobor-vidék népviseletét Tóth Imre ismertette, és végül a felvidéki magyar történelem legsötétebb korszakáról, az 1945–1948 közötti deportálások és kitelepítések kálváriájáról, annak előtörténetéről Trianontól a kassai kormányprogramig és a Benes-dekrétumokig Fehér Csaba, a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeumának igazgatója tartott előadást, megelőlegezve a korszakról készült dokumentumfilmben az események átélőinek vallomásait. Az előadások október 15-én Kézdivásárhelyen hangzanak el újra, a Céhtörténeti Múzeumban. /(vop): Felvidék bemutatkozása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 15./
2005. október 15.
Képek, hálózatok, nyilvánosság: a kultúra arculatai – ezzel a címmel kezdődött Marosvásárhelyen október 14-én a kétnapos konferencia a Deus Providebit Házban, valamint a Sapientia-campusban. A tudományos ülésszakot a Sapientia – EMTE Marosvásárhelyi Karának Humán Tudományok Tanszéke szervezi. Az előadáscímek között volt A diszkurzív háló, mint a korszakprezentációk alakzata, A számítógép közvetítette kommunikáció etikája a „bonyolult eszköztől” a „szövegek labirintusáig”, vagy A vizuális mentális kép és a képiség-vita mai távlatai. Ungvári Zrínyi Imre A hálózatok a társadalomtudományokban és jelentőségük a kommunikáció szerepének értelmezésében címet adta értekezésének. A konferencián szó esik a hálózatok pszichológiájáról, a hálóépítésről, az autizmusról, az internet-reprezentációkról irodalmi szövegek keretén belül, a testkép alakulásáról, a lista korántsem teljes. /N.B.: A kultúra különböző arculatai. Kétnapos tudományos ülésszak a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 15./
2005. október 15.
Október 14-én Vajdahunyadon tartottak szimpóziumot. Az interetnikai kapcsolatok szakosztálya, a nagyszebeni egyetem és a vajdahunyadi Corvin-Savaria Társaság által szervezett kétnapos tudományos eszmecserén kolozsvári, nagyszebeni, gyulafehérvári és természetesen Hunyad megyei régészek, történészek mutatták be szerteágazó kutatásaikat. Dumitru Protase professzor, a Román Akadémia tagja például Torma Károly és Kovács István Erdély régészeti fejlődésében betöltött szerepéről tartott rövid előadást. Ioan Marian Tiplic, a szászvárosi honfoglalás-kori magyar sírok feltárója a középkori magyar, szász és román erdélyi erődökről beszélt, Cristian Roman és Dragos Diaconescu pedig Torma Zsófia régésznő munkásságát méltatta. Emellett egyéb érdekes magyar, szász és román vonatkozású történelmi beszámolókat is lehetett hallani. /CH. A.: Történelmi szimpózium Vajdahunyadon. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 15./
2005. október 15.
Resicabányán a tanév kezdetén úgy festett a helyzet, hogy a magyar osztatlan tagozatba járó húsz gyermekeknek végig kell nyomorogniuk egy tanévet a szűk tanterem miatt. A magyar iskola érdekeit védők, az RMDSZ, református egyház, illetve Seres Adélia kisebbségi tanfelügyelő közbenjárása egy tanterem-csere nyomán megfelelő helyiséghez jutottak a nebulók. A frissiben kiutalt tantermet felújítják. /Makay Botond: Összefogással és jóindulattal sikerült. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 15./
2005. október 15.
Egy hete már, hogy véget ért az először megrendezett Aradi Magyar Napok, a tíznapos rendezvénysorozat. Kiállítások, könyvbemutató, tudományos értekezések, istentiszteletek, versműsorok, színházi előadás, koncertek- bevonták az olyan állami intézményeket, mint a megyei múzeum, a megyei könyvtár, a színház és a filharmónia. Az Aradi Magyar Napok szervezői talán óvatosságból nem használták az “első” jelzőt. A vitathatatlan siker viszont feljogosít erre. /Kiss Károly: Értékfelmutatás. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 15./
2005. október 15.
Emil Boc kolozsvári polgármester a város díszpolgári címét adományozta Maros Dezsőnek, a Műszaki Egyetem professzorának. A nemrég 85. születésnapját betöltött tanárember sok elismerő cím birtokosa, többek között a Magyar Tudományos Akadémia tagja, aki ma is dolgozik. Az eseményen többek között jelen volt Kerekes Sándor a Kolozs megyei tanács alelnöke, a professzor egykori diákja is. /Ördög I. Béla: Díszpolgárunkká vált egy élő legenda. Nyolcvanöt éves az ünnepelt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./
2005. október 15.
Október 14-én Marosvásárhelyen, az unitárius egyházközség Bolyai téri tanácstermében irodalmi estet rendeztek. Horváth Loránd, a városból elszármazott kanadai magyar költő és református lelkipásztor olvasta fel versét. Horváth Lorándnak hét kötete látott napvilágot. Többen olvasták fel verseiket, melyekben a szerzők városukról, Marosvásárhelyről vallottak. /Fülöp Ferenc: Élő sugarak szavai. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 15./
2005. október 15.
Resicabányán a mintegy százhatvan különböző kiadású és fordítású szöveges és képes, teljes és részleges Szentírással rendelkező Makay Botond úgy döntött, hogy szentírásgyűjteményét magánmúzeumnak nyilvánítja és annak megtekintését lehetővé teszi az érdeklődők számára. Jelenleg kiállított mintegy negyven darabos gyűjtemény a Templom és Iskola épületének egyik kistermében tekinthető meg. /Szakmáry Károly: Magánmúzeum Bibliákkal. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 15./
2005. október 15.
Idén október 12–14. között a Magyar Népművelők Egyesülete Szegeden rendezte meg a XXII. vándorgyűlést, amelyre Magyarország minden tájegységéről érkeztek közművelődési szakemberek. A háromnapos rendezvény második napjának programjában választható látogatásként többek között Arad is szerepelt, így közel hatvanan látogatták meg a Szabadság-szobrot, a Vesztőhelyet, a Kultúrpalotát, vacsorájukat pedig a Jelen Házban fogyasztották el, ahol megismerkedtek az aradi magyar kulturális szervezetek programjaival. A rendezvény fő szervezője, Orbán Hedvig, a Szegedi Százszorszép Gyermekház igazgatója megköszönte Matekovits Máriának, az EMKE Arad megyei elnökének, Böszörményi Zoltánnak, a Nyugati Jelen főszerkesztőjének és Kiss Annának, az RMPSZ titkárának a lehetőséget, hogy részt vehettek a találkozón. /(nagyálmos): Magyar népművelők Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 15./
2005. október 15.
Az Őszi Közművelődési Napok első kézdivásárhelyi rendezvénye Kiss Iringó Márta nagyméretű textíliát bemutató tárlata volt. A sepsiszentgyörgyi fiatal képzőművész édesapja, Kiss Béla festőművész nyomdokaiba lépve 2003-ban fejezte be a temesvári képzőművészeti főiskola textil szakát, majd kétéves mesterképzésen vett részt. /Iochom István: Kiss Iringó Márta harmadik egyéni tárlata. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 15./
2005. október 15.
Megjelent Sebestyén Péter erdőszentgyörgyi plébános ötödik könyve /Nézz az ég felé. Hétköznapjaink és ünnepeink margójára. Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2005/ Ebben is, mint az előzőkben /(Életutak – 2000, Agapétól zsoltárig, Készenlétben – 2003, Családi szentély – 2004 / szó van könyvekről és a legnagyobb ünnepekről. Vannak benne prédikációk is. A szerző azt fogalmazza meg: ha engedünk annak a belső késztetésnek, hogy szemünket néha az ég felé emeljük, és keressük a kapcsolatot Istennel, akkor ő az égi kagylót a vonal másik végén felveszi. Kisesszéi, recenziói, gondolatfutamai közérthető nyelven segítik a XXI. század erdélyi emberét eligazodni a mind bonyolultabbnak tűnő világban. Isten szeretete nem a megfélemlítés, a komorság, a magunkba zárkózás szeretete. /B. D.: Új könyv. Egy jókedvű páter nagy kapaszkodója. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 15./