A Magyarországon kitört első kommunista-ellenes forradalom jövő október 23-án lesz 50 éves. Az 1956-os megmozdulást Romániában olyan szimpátia-megnyilvánulás kísérte, amely nem kerülhette el az akkori állambiztonsági szervek figyelmét. Az egyetemi központokban, a fiatal értelmiségiek és a tanárok körében nagyszámú letartóztatásra került sor. Ez mintegy 35 ezer embert – ötezer magyart és hatszor annyi románt érintett. Sokan hosszú évekre kerültek börtönbe, fejtette ki László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke. Az RMDSZ emlékművet szeretne állíttatni ezeknek a személyeknek, ezért ötletbörzét hirdet. Egyetlen kikötése van: felirata In memoriam 1956 legyen, semmi több. /E.-R. F.: Ötvenhatos emlékművet állítanának Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

Harminc éve avatták fel a korondi múzeumházat. A múzeum létrehozásának gondolata és a gyűjtés elkezdése Tófalvi Zoltán tanár érdeme. Először az iskolában a pionírszobában rendezte el a tanulókkal begyűjtetett tárgyi anyagot. Tófalvi Zoltán azután a marosvásárhelyi rádióhoz került, Pászka Imre folytatta az anyaggyűjtést, egészen a megnyitásig. Megvásároltak egy régi korondi háztípust. A ház eredeti kapuját 1978-ban a község vezetősége egy muzeális értékű nagy kötött székely kapuval cserélte ki, amelyet Atyhából hoztak be a következő felirattal: „Ezen kaput Isten segedelmével állította Györfi Ferenc és neje, Éltes Jolán, 1899. márc. 30.” Ma a múzeum tárgyainak száma több mint 800. Az eltelt 30 év alatt szinte a Föld minden kontinenséről voltak látogatói a korondi múzeumháznak. /Szőcs Lajos: 30 éve avatták fel a korondi múzeumházat. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 13./

Október 12-én az Őszi Művelődési Napok nyitórendezvényeként Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban Kúriák földje, Háromszék címmel nyílott fotókiállítás. A régi nemesi lakóházak megmentése mellett elkötelezett Nagy Balázs elmondta, Háromszéket feltérképezve közel kétszáz kúriáról gyűjtöttek már adatokat, a mostani kiállítás előhírnöke a decemberben megjelenő, tanulmányokkal, művészettörténeti leírásokkal is kibővített fotóalbumnak. Szerinte a megyének kellene tennie az épületek megmentéséért, bekapcsolni ezeket a megyei turisztikai hálózatba, kulturális rendezvények színhelyévé tenni. /(vop): Felkiáltójelek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 13./

Könyvtároskaraván indul október 13-án Gergyószentmiklósról. A résztvevők – könyvtárosok, újságírók – székelyudvarhelyi, marosvásárhelyi, kolozsvári könyvtárakat látogatnak meg tapasztalatszerzés céljából. A kétnapos szakmai továbbképzést a Pro Libris Könyvbarátok Egyesülete szervezi a könyvtárosok számára. /Szakmai napok a könyvtárban. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 13./

1992. július 12-én rakták le az arad-gáji református templom alapkövét, az építkezés 1994. áprilisában kezdődött, mondta el Czégé Imre lelkipásztor, az építkezés fő szervezője. A nagyteremben tavaly húsvét óta tartják az istentiszteleteket. A templomban 400 ülőhely található. Az építkezés első éveiben az állam összesen 30 millió lejjel, idén 150 millió lejjel járult hozzá, kezdettől támogatónak számított a svájci HEX Segélyszervezet, de Németországból, illetve Hollandiából is kaptak kisebb összegeket. Az erőforrások azonban 13 év alatt szinte végképp kimerültek, hiányoznak még a világítótestek. /Balta János: Felavatás előtt az arad-gáji református templom. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 13./

Egyedüli magyar nyelvű romániai hivatásos színházként lép fel október 13-án a Figura Stúdió Színház Bukarestben, a Ion Creanga Színház által Száz... ezer... egymillió mese címmel szervezett, gyerek- és ifjúsági előadásokat felvonultató nemzetközi fesztiválon. A gyergyószentmiklósi társulat a Kolozsi Kilián rendezte, A gólyakalifa című előadást mutatja be. A fesztiválon többek között angol, dán és más nemzetek produkciói láthatók. /Bukarestben a Figura. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

Virtuális debreceni sétára várja látogatóit a Csíki Székely Múzeum. Móricz Zsigmond két regényhőse hívja sétára a látogatókat azon a rendhagyó kiállításon, amelyen Nyilas Misi és Hitves Zsuzsika városa tárul az érdeklődők elé a Csíki Székely Múzeum termeiben. A debreceni Déri Múzeum Lélek-Tér-Kép címmel megrendezett vándortárlatát az erdélyi városok sorában elsőként Csíkszeredában láthatja a közönség. Gyarmati Zsolt múzeumigazgató elmondta, hogy a csíkszeredai és a debreceni múzeum között 2004 tavaszától létezik partneri-szakmai kapcsolat. /Daczó Dénes: Kalandozás Móricz-hősökkel. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

Október 12-én Aradon a Jelen Házban bemutatták Pongrácz P. Mária Arckép lepkékkel című novelláskötetét. /(nagyálmos): “Nem akkor alkotok, amikor írok”. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 13./

Megjelent P. Buzogány Árpád „Kihúzza a töviset az ember kezéből” című, népi mesterekről, mesterségekről szóló riportokat, interjúkat tartalmazó könyve. Dokumentumértékű munka. A székelykeresztúri és sóvidéki mesterek és mesterségeik dicsérete. A könyv az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület kiadásában jelent meg. /(bb): Dokumentum, néprajz, olvasmány. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 13./

Az olasz kollektív munkaszerződés alapján fogják fizetni a hivatalosan ott dolgozó romániai munkásokat. Erről Rómában írt alá szerződést Gheorghe Barbu munkaügyi miniszter október 12-én. A román kormány adatai szerint Olaszországban 250 ezer román állampolgár vállal hivatalosan munkát. /Román–olasz szerződés a munkások jogairól. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

A Duna-deltából származó szövetmintákban a szakértők mégis kimutatták a madárinfluenza-vírus legveszélyesebbnek tartott H5N1 altípusát. A hír nyomán az EU betiltotta a romániai baromfi-importot, Magyarország pedig teljes határzárlatot rendelt el. A laboratóriumi vizsgálatok Törökországban is kimutatták a vírust. A Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság óvintézkedéseket ajánl. Országszerte 40 százalékkal csökkent a baromfihús-eladás. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Mégis kimutatták a madárinfluenza-vírust. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

Az ellenzék javaslatára a szenátus elfogadta, hogy a „nemzeti közösség” kifejezés helyett a „nemzeti kisebbség” megfogalmazás szerepeljen az RMDSZ által előterjesztett kisebbségi törvényben. Október 12-én a szenátorok újrakezdték a vitát a kisebbségi törvény tervezetéről. Ion Solcanu szociáldemokrata és Liviu Bindea nagy-romániás szenátor a plénum előtt javasolta, hogy a „nemzeti közösség” megfogalmazás helyett a tervezet szövegében a „nemzeti kisebbség” kifejezés szerepeljen. Az ellenzéki szenátorok kifejtették, a „nemzeti közösség” kifejezés elfogadása területi és helyi autonómia biztosítását feltételezi a törvény által elismert kisebbségek számára. Eckstein-Kovács Péter szenátor elmondta: az RMDSZ érvelése ellenére a felsőház valóban „nemzeti kisebbségre” cserélte a „nemzeti közösség” terminust a tervezetnek a diszkriminációra vonatkozó szakaszában. /K. B.: Nemzeti kisebbség vagy közösség? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

A felsőház elfogadta a romániai magyar nemzeti közösség is államalkotó tényező Az RMDSZ tájékoztatása szerint végeláthatatlan huzavona előzte meg a kisebbségi törvénytervezet cikkelyenkénti vitáját. Az előző napon Gheorghe Funar a Nagy Románia Párt (PRM) szenátora azt javasolta: ismét a jogi bizottságban kerüljön napirendre a kérdés, ahol el kellett eldönteni, hogy a jogszabály-tervezet vitája maradjon-e a szenátus napirendjén, avagy kerüljön át a képviselőházba. A bizottság úgy döntött, hogy a tervezet a szenátusban maradjon napirenden. Ion Iliescu szenátor – volt államfő – továbbra is azt az álláspontot képviselte, hogy ha kikerül a tervezetből az autonómiára vonatkozó, szerinte „legnagyobb veszélyt” jelentő, az autonómiára vonatkozó fejezet, akkor nem lesznek kifogásai a jogszabállyal kapcsolatban. /A szenátusban az RMDSZ az első csatát megnyerte. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 14./

Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök Rómában felvetette, hogy az olasz cégeknek jó lehetőségeik vannak üzletekre a román élelmiszeriparban, bútor- és textilgyártásban, valamint a távközlési iparban is. A miniszterelnök az olasz üzleti élet szinte összes fontos vezető képviselőjével találkozott. Tariceanu elégedett az olasz befektetők Románia iránt mutatott érdeklődésével. /Románia olasz befektetéseket vár. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 14./

Oroszország és Románia rendezte kapcsolatainak jogi bázisát – jelentette be Szergej Lavrov külügyminiszter október 12-én Moszkvában, ahol román kollégáját, Mihai-Razvan Ungureanut fogadta. /Javuló román–orosz kapcsolatok. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 14./

A szenátus felfüggesztette október 13-i ülését, mert nem volt elég szenátor jelen. A legtöbb szenátor a szociáldemokrata párt részéről hiányzott. /Nincs elég szenátor. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

Csigalassúsággal halad a szenátusban a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet vitája. Megszavazták azt az ellenzéki indítványt, amely a „nemzeti közösség” megfogalmazást „nemzetiségi kisebbségre” változtatta. Markó Béla szövetségi elnök „veszélytelennek” nevezte a módosítást, amely nem érinti a törvény lényegét. A nemzeti kisebbség meghatározás nemzetközi szinten is elfogadott. Markó attól tart, hogy a szenátus nem tudja tartani a tervezet elfogadására kijelölt határidőt, akkor pedig a tervezet változatlan formában kerül át a képviselőházba. Ezzel kárba veszne a munka, amelynek egyik konkrét eredménye, hogy a kisebbségi törvény államalkotó tényezőként határozná meg a kisebbségeket. /Béres Katalin: Egy helyben topog a kisebbségi törvény. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

Kötő József államtitkár hangsúlyozta, az RMDSZ fel fog használni minden adminisztratív és kormányzati eszközt azért, hogy támogassa a tanügynek szánt költségvetés növelését. Sikerült ugyanis elérni, hogy a felsőoktatásban a magyar oktatási vonal ne 1,5 koeficiensben részesedjék, hanem 2-es koeficienssel. Ez megteremtené a tanszékek és a karok önállósodásához szükséges pénzügyi alapokat. Az önálló tankönyvek íratása szintén többletkiadást jelent. /Nagy-Hintós Diana: Kötő: az RMDSZ kétszeresen is érdekelt az 5%-ban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

1989 után tizenhat évvel az állami magyar egyetem kérdése még mindig nem rendeződött. A fordulat után az erdélyi magyarság azt hitte, hogy az egyetem visszaállítása minden további nélkül megvalósítható. Azonban nem történt meg, az 1990-ben az egyetem létrehozását támogató kétszázezer, 1994-ben ugyanezért összegyűlt mintegy félmillió aláírás ellenére. A fölcsillanó reményt a Határon Túli Magyarok Hivatalának akkori elnökhelyettese, Törzsök Erika igyekezett kifejezetten „jóindulattal” szertefoszlatni a Magyar Hírlapban és a kolozsvári Szabadságban megjelent írásával („önálló egyetemet követelt nagy hangon boldog, boldogtalan”, „de senki nem tudta, miből”), amit azután Cs. Gyimesi Éva is messzemenően támogatott („helyi gyártmányú, barkácsolt torzszülött”-nek, „egyfajta szellemi gettó”-nak, „nyelvi-nemzeti sajátosságba való bezárkózás”-nak minősítette az eljövendő Bolyait). Hasonló véleménye volt az akkor Kolozsvárra látogató Kende Péternek is. Azután jött a multikulturálisnak mondott elterelő művelet. A BBTE-n gyarapodott a magyar hallgatók száma (40 000-ből jelenleg 6000), de ezeknek csak egy része tanul majdnem mindent anyanyelvén, a székelyföldi részlegeken ugyanígy. A BBTE-n a mai napig nincsenek magyar feliratok, a folyosókon csak a román rektorok képmásai láthatók, mintha 1919 előtt és 1940–1945 között semmi sem létezett volna. A Bolyai sem 1945 és 1959 között. A többségiek felhozzák, hogy sehol a világon nincs olyan kisebbség, amelyik saját egyetemmel rendelkezne. Ez nem igaz, mert jónéhány van, számuk egyre gyarapodik, és nem másfél milliós, hanem másfél százezres kisebbségeknek is van saját egyetemük. Mások nagyon aggódnak, mi lesz a szegény magyar diákokkal, amikor végeznek, hiszen nem tudnak románul. Nos, a Bolyai természetrajz-földrajz karán ezt a „végzetes” veszélyt úgy hárították el, hogy román órán nem irodalmat, hanem szaknyelvet adott elő a tanár. Ez most is alkalmazható módszer. Másik aggodalom, hogy a magyarság, mint kisebbség, képtelen létrehozni különálló egyetemet, mert nincs megfelelő tanerő. A felmérések szerint az egyetem újralétesítésekor a jelenlegi magyar tanári kar 85 százaléka átmenne a Bolyaira. A Babes–Bolyai Egyetem két fiatal adjunktusa, Hantz Péter és Kovács Lehel, a Bolyai Kezdeményező Bizottság két tagja, szeptember végén részt vett az Európai Parlament egyik munkacsoportjának strasbourgi ülésén, amelyen ismertették a romániai magyar felsőoktatás helyzetét és hiányosságait. Jelenleg a 600 000 romániai egyetemi hallgatóból csak 26 000 a magyar, vagyis 4,4 százalék, miközben a romániai magyarság a lakosság 6,6 százaléka. Ebből a 26 ezerből is csak 10 ezer tanul anyanyelvén. Az október 11-én Kolozsváron tartott tanácskozáson felszólalók, egyetemi tanárok és diákok egyaránt kiálltak a Bolyai újralétesítése mellett. Miközben a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) még mindig nemzetbiztonsági kockázatnak tartja az újraindítandó Bolyait, jó hallani, hogy az EP is tud a magyar oktatás, benne a felsőoktatás aggasztó helyzetéről, hogy a magyar oktatók 85 százaléka támogatja a Bolyai visszaállítását. /Asztalos Lajos: Napirenden a Bolyai. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

Önálló Bolyai Egyetemet, román állami támogatást a Sapientia Egyetemnek és a Partiumi Keresztény Egyetemnek – ezekkel a célkitűzésekkel szerveznek könyves tüntetést az erdélyi magyar diákok október 17-én öt magyar egyetemi városban /Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, Nagyváradon és Sepsiszentgyörgyön/. Sok fontos szakon nincs magyar nyelvű állami felsőoktatás, a mérnöki, mezőgazdasági, állatorvosi, erdészeti, művészeti szakokra járók nem tanulhatnak magyarul. Sepsiszentgyörgyön a felvonulás 17 órakor a központi ’48-as emlékműtől indul, a Stadion utcában élő láncot alkotnak a Váradi József Általános Iskola melletti terület körül, ahol közel nyolc év ígérgetés után sem épült fel az egyetemi campus, épülethiány miatt a sepsiszentgyörgyi felsőoktatás pedig halálra van ítélve. Visszafelé a prefektúrán a szervezők átadják a román kormánynak, név szerint az oktatásért felelős Markó Béla államminiszternek címzett, követeléseket tartalmazó levelet. /Farkas Réka: Tüntetés a magyar egyetemért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 14./

Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint a székelység nem mond le az önkormányzathoz való jogáról, annak ellenére, hogy a képviselőház elutasította a Székelyföld autonómiatervezetét. Az SZNT kéri egy olyan jogszabály elfogadását, amely valódi egyenjogúságot biztosító önkormányzati hatáskört ír elő. Csapó József kifejtette: a törvénytervezet képviselőházi elutasítása ellentmond az Európa Tanács 1201-es ajánlásának, amely politikai kötelezettségként szabja meg, hogy a bizonyos térségekben többséget alkotó nemzeti kisebbségeknek különleges státuszt vagy autonóm közintézményeket kell biztosítani. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 14./

A Magyar Polgári Szövetség Kovászna megyei szervezete kérni fogja a magyarországi pártokat, hogy ne fogadják el a magyar kormány 2006-os költségvetési tervezetét, mivel az nem szán elegendő támogatást a határon túli magyaroknak. Gazda Zoltán, a Kovászna megyei MPSZ elnöke kijelentette: “Míg a magyar kormány egyre nagyobb mértékben alapoz a határokon túli munkaerő és szürkeállomány bevonására – amit elítélünk –, csökkenteni kívánja a pénzügyi támogatás amúgy is alacsony szintjét, veszélyeztetve ezzel intézményeink, a Sapientia Egyetem, a színházak, a civil szféra, a művelődési élet, az írott és elektronikus sajtó, a határon túli magyar tudományos élet létét.” /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 14./

– A román és magyar társadalom, a két ország kormányai közötti bizalom előfeltétele annak, hogy sikeres üzleti terület legyen Erdély, Partium vagy akár mélyebb területei Romániának – jelentette ki Orbán Viktor október 13-án Félixfürdőn. A Fidesz MPSZ elnöke a Krónika napilap és a Napi Gazdaság által szervezett üzletemberi konferencián vett részt. A Politikai eszközök a magyar–román gazdasági kapcsolatok fejlesztésének szolgálatában című előadásában Orbán azt hangsúlyozta: elsősorban bizalomra van szükség. Ennek megteremtéséhez szükség van az autonómiára is. Orbán úgy vélekedett: az autonómia és a gazdasági felemelkedés egymást segítik. Katalónia ma talán Spanyolország leggyorsabban fejlődő területe, alig marad el ettől Baszkföld. Dél-Tirol is kiválóan fejlődik Olaszországban, de ugyanez tapasztalható Belgiumban és Finnországban is – mondta a politikus. A román–magyar gazdasági kapcsolatok viszonylatában az észak-erdélyi autópálya megépítésének fontosságát hangsúlyozta. Felhívta a figyelmet a Dunára, amely román–magyar közös ügy kellene hogy legyen, hiszen a hét százalékos kihasználtság messze elmarad a lehetőségektől. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: azért szavaztak igennel Románia uniós csatlakozására, mert az erdélyi magyarok többsége minél hamarabb az Unió tagjává szeretne válni. Szinte minden határon túli magyar szervezet, beleértve az erdélyieket is, eddig azon az állásponton volt, hogy minden magyart be az Unióba! Az Európai Unión belül folytatni kell az autonómiáért vívott küzdelmet! – hangsúlyozta Orbán Viktor. /Borbély Tamás: Orbán Viktor: Autonómiát és gazdasági felemelkedést! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

„Az RMDSZ áll az MPSZ címére küldött idézés mögött” – nyilatkozta Szász Jenő udvarhelyi polgármester, a Magyar Polgári Szövetség elnöke. Az ügyészség beidézte az MPSZ-t, a szervezet tavalyi állítólagos aláírás hamisításával kapcsolatban. A polgármester elmondta, nem történt törvénysértés az aláírásgyűjtés alatt, az általa vezetett alakulat ellen azért próbálnak fellépni, mert politikai alternatívát kíván állítani az RMDSZ-nek. Az ügyészségen való megjelenés napja október 19-e. Az MPSZ elnökét ügyvédje fogja képviselni, aki megpróbál névre szóló idézést és pontosabb információkat kérni. „Ha ezt kézhez kapja, Szász Jenő hajlandó lesz megjelenni az ügyészségen” – tette hozzá a városháza szóvivője, Komoróczy Zsolt. /Beidézték Szász Jenőt. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

A főügyészségi idézés hátterében az RMDSZ politikai nyomásgyakorlása áll, állítja Szász Jenő, az MPSZ elnöke. Az internetes Transindex értesülései szerint a főügyészség idézése az MPSZ nevére érkezett a szervezet állítólagos tavalyi aláíráshamisításával kapcsolatban. Szász Jenő Székelyudvarhelyen tartott sajtótájékoztatóján kifejtette: nem is kellene magára vállalnia az idézést, hiszen az nem a nevére szól, emellett az Udvarhelyi Fiatal Fórum (UFF) postaládájába dobták be. Komoróczy Zsolt, a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal szóvivője kifejtette: Szász Jenő a választási indulás érdekében nem gyűjtött aláírásokat, és egyetlen ívet sem hitelesített aláírásával. Komoróczy emlékeztetett: a szervezet a választási törvény által előírt 25 ezer aláírás helyett 54 ezret nyújtott be, és ekkora adatmennyiséget lehetetlen ellenőrizni. Ezért elképzelhetőnek tartja, „hogy volt olyan személy, aki aláírta az ívet, majd szaladt az RMDSZ-hez, hogy ő nem írt alá semmit”. Arról viszont meg van győződve, hogy maguk az aláírásgyűjtők megbízható munkát végeztek, így részükről nem történt visszaélés, hamisítás. /Aláíráshamisításért beidézték Szász Jenőt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

„Szatmári Tibor és Szatmári Ildikó nem lakik és nem lakott az Ötvös utcai villában” – reagált a lapnak Szabó Béla, a Határon Túli Magyarok Hivatalának ügyvezető elnöke, Tőkés László kijelentéseire. A püspök marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján azt állította, a kémkedéssel megvádolt Szatmári család lakott a határon túli magyar történelmi egyházaknak szánt budapesti épületben, és ez a magyar államnak több millió forintjába került. Ezzel szemben Szabó Béla elmondta: „Két épületről van szó, de az épületek nem lakhatóak, nem olyan jellegűek. Az egyik romos állapotban van, a másik felújítás alatt áll. Az RMDSZ működtetett ott egy irodát, de januártól az is megszűnt.” A Szatmári házaspárt is megkérdezte az Új Magyar Szó, de nem kívántak reagálni a püspök kijelentéseire. Állításuk szerint a kémkedési vádak miatt a Magyar Nemzet napilappal három napja perben állnak, a per végéig nem kívánnak nyilatkozni. /HTMH: valótlanságot állított Tőkés László. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

Az internetes Transindex.ro beszámolt arról, hogy Budapesten, a Határon Túli Magyarok Hivatalában /HTMH/ szeptember 28-án Alkotmányos kötelezők – 2007-től új lehetőségek a magyar támogatáspolitikában címmel tartottak konferenciát. A HTMH ülésterme és az előtér is zsúfolásig megtelt. „Miért kell foglalkozni a Magyar Nemzeti Fejlesztési Tervben a határon túli magyarokkal?” – olvasható a konferencián kapott dokumentációs anyagban, a feleletet: mert alkotmányos kötelesség. Minden uniós tagállam (illetve leendő tagállam) megalkotta a saját Nemzeti Fejlesztési Tervét, melyben természetszerűleg a határ menti kapcsolatok is hangsúlyosan megjelennek, és így szinte automatikusan is komolyabb pénzforrások is megteremtődnek a különböző együttműködési projektekre. Ezen lehetőségeket ismertette Baráth Etele, az európai ügyekért felelős miniszter. „Ez a második Nemzeti Fejlesztési Terv már az összmagyarság ügyét fogja szolgálni a határon átnyúló kapcsolatokban”, jelentette ki. Csutak István, a bukaresti Integrációs Minisztérium államtitkára, és Gyurovszky László szlovák régiófejlesztési miniszter a román és a szlovák nemzeti fejlesztési terveket vetette össze a magyar tervekkel. Mivel nincsen még szerbiai nemzeti fejlesztési terv, így a vajdasági autonóm gazdaságfejlesztési tervet Pásztor István miniszter mutatta be. A szakértők rámutattak azokra a közös pontokra, melyek mindkét országban elsőbbséget élveznek. Az októberi közös magyar-román közös kormányülésen ezen közös prioritásokat egyeztetik, és ezen egyezőség alapján dolgoznak ki közös cselekedési stratégiákat. Fontos cél, hogy a pályázók a direkt és indirekt európai alapokhoz kezdjenek pályázni nagyobb projektjeikkel, mert elsősorban ezen közös európai forrásokból tudnak alapvető stratégiai fejlesztéseket megvalósítani. Az európai pályázási rendszer sokkal bonyolultabb, szigorúbb. A pályázási technikák elsajátítása és a megfelelő projektmenedzsment kialakítása meghatározó a sikeres projektek végigvitelében. A nagy európai projektek és források közül az INTERREG programokat Márkus Ferenc irodavezető ismertette. A programban a határ két oldalán levő megyék vehetnek részt, különálló vagy tükör-projektekkel. Az alap 2003-ban kezdte el működését, és több mint 68 millió eurós kerettel 2005-ben írták ki az első pályázatokat, melyeket hamarosan értékelnek is. Ezen pályázati kiírások 4 programban lefedik Magyarország teljes határövezeteit, és elsősorban infrastruktúra fejlesztésre, közös határokon átnyúló együttműködésekre lehet pályázni. Jövőre újabb kiírások várhatók. Horváth Gyula, az MTA Regionális Kutatások Központjának igazgatója az EU-n belül a határokon átnyúló kapcsolatok rendszerére felépülő transznacionális régiók formálódását vázolta fel. Két nagyszabású EU-s forrásokat is felhasználó projekt bemutatása során (a bonchidai Bánffy-kastély felújítása és a hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Főiskolai Kar létrehozása) a projektvezetés nehézségeiről is szó volt. Az idén létrejött Szülőföld Alapot bemutatták a konferencián. Idén a magyar kormány elkülönített állami pénzalapot hozott létre a határon túli magyarság támogatására, a szülőföldön való megmaradás ösztönzésére, a kulturális és nyelvi identitás megőrzésére. Az alap 1,15 milliárd forint keretösszegű támogatást írhat ki még ebben az évben. Kiss Elemér, a Szülőföld Alap tanácsának elnöke vázolta az alap felépítését. A Szülőföld Alap Tanács a miniszterelnök által augusztus végén kinevezett 15 tagból álló szakmai testület, amely csak stratégiai döntéseket hoz, iránymutatást végez, konkrét pénzek felett nem kíván rendelkezni (kivéve a HTMH-nak juttatott 25 millió forintról). A Szülőföld Alap titkársága a HTMH épületében kap helyet, a pályázati adminisztrációt is innen intézik. A testületben hét határon túli személyiség képviseli a hét határon túli régiót, továbbá 8 magyarországi prominens személyiség is jelen van, akik többek között a határon túli magyarságot támogató közalapítványokat, hivatalokat képviselik. A határon túli támogatást biztosító közalapítványoknak (Illyés, Apáczai, Új Kézfogás) figyelembe kell venni a Szülőföld Alap prioritásait és a pályázati felhívásait. Fontos, hogy saját támogatási stratégiájuk is ehhez igazodjon. A konkrét pályázati kiírásokat a Szülőföld Alap három kollégiuma valósítja meg. (gazdaságfejlesztési, önkormányzati-vidékfejlesztési, valamint a kulturális-oktatási-egyházi-egészségügyi kollégiumok). A Tanács meghatározta a prioritásokat, viszont a konkrét pályázati felhívások csak a kollégiumok létrejötte után valósulhatnak meg. A határon túli régiós elosztások általában a régiókban élő magyarság számarányának megfelelően történt, Kárpátalja és a Vajdaság irányában pozitív korrekcióval élt a tanács. Az elnök reményét fejezte ki, hogy a 2005 évi pénzeket 2006 év elején kifizetik, talán a 2006 évi új pályázatokat még az év elején ki tudják írni. Több határon túli civil szervezet a Vajdaságból és Kárpátaljáról sérelmezte, hogy a Szülőföld Tanácsba delegált határon túli képviselőket nem konszenzus alapján jelölték ki, továbbá tiltakoztak amiatt is, hogy ezen személyek öncélúan, belső egyeztetések nélkül határozták meg a prioritásokat. Kiss ígéretet tett arra, hogy jövőre egyeztetés alapján jelölik ki a regionális stratégiákat. Hozzászólásában Kötő József, az RMDSZ oktatási államtitkára javasolta, hogy a közalapítványi forrásokból inkább a határon túli kis költségvetésű rendezvényeket, működési költségeket kellene finanszírozni. Az Alap felhasználásával pedig nagyobb stratégiai fejlesztéseket lehet támogatni. A konferencia nem nyújtott átfogó képet a kormányzati elképzelésekről. A kormányzat az EU-s alapokat és a Nemzeti Fejlesztési Tervet új struktúraként próbálja behozni a támogatási rendszerbe. Ez egyértelműen a nagy civil szervezeteket segíti, azokat, akik egy-egy nagyobb projekthez elő tudják teremteni a 10-50%-os önrészt. Kérdés, hogy a kis szervezetek hogyan tudnak megfelelni az új, szigorúbb kihívásoknak. A Szülőföld Alap alternatív forrásként jelenik meg, de ez sem tud a határon túli támogatási rendszer meglevő problémáira megoldást adni: nem tervezhető, a támogatások ad-hoc jellegűek, csak egy éves időszakra lehet tervezni, nincsenek visszacsatolások, a döntések mögött nincsen személyi felelősség. Félő, hogy ez az alap kiszolgáltatottá válik a politikának, klientúraépítésre használják, így a meglevő civil hálózati rendszert nem tudja hatékonyan felhasználni, befogadni. Nincs arra garancia, hogy a támogatások a leghatékonyabban a legszükségesebb helyre kerüljenek. Az értekezleten nem vett részt a magyar kormányzati főilletékes, Szabó Vilmos, a miniszterelnöki hivatal politikai államtitkára. /Alkotmányos kötelezők – 2007-től új lehetőségek a magyar támogatáspolitikában. = Transindex.ro, okt. 14./

Tízmillió forintot adott át jelképesen október 12-én Szász Jenő polgármesternek Budapest-Kőbánya önkormányzati küldöttsége. Az adományozók kérésének megfelelően, az összeget lakóházak építésére fordítják. Szász Csaba, Kőbánya alpolgármestere elmondta, az önkormányzat és a képviselő-testület politikai hovatartozástól függetlenül, egyhangúlag bólintott rá a 10 millió forintos támogatásra. A Csereháton épülő szociális lakásokat azok a székelyudvarhelyiek kapják meg, akiknek az árvíz során annyira megrongálódott lakóházuk, hogy lebontásra ítélték azokat. Szász Jenő elmondta, négy családnak biztosítanak hajlékot a tervezett, egyenként 50 négyzetméter felületű lakrészekben. /Szász Emese: Szociális lakások épülnek Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 14./

A magyar tannyelvű iskolák tankönyvekkel való ellátásában tapasztalható gondokat vitatja meg a hét végén a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) által összehívott tanácskozás Szovátán, jelentette be Lászlófy Pál, a szervezet elnöke. Lászlófy Pál beszámolt a Kárpát-medencei oktatási tanács múlt heti budapesti üléséről. Itt a magyar kormányzat képviselői a költségvetési megszorításokat ismertették a részt vevő határon túli pedagógus-szervezetek képviselőivel. Burus Siklódi Botond, az RMPSZ főtitkára nyugtalanítónak tartja, hogy nem hangzott el ígéret a szülőföldön szervezett nyári akadémiák további támogatására vonatkozó. /Sarány István: Tankönyvgondok. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 14./

Nem szavazta meg a kolozsvári városi tanács az RMDSZ által előterjesztett magyar utcaneveket. A kolozsvári építkezési láz eredményeképpen harminchat új utca keletkezett, a lakók közel másfél éve várják, hogy a hatóságok nevet adjanak ezeknek. A város 76 nevet tartalmazó jegyzéket juttatott el a megyéhez, ahol külön listán szerepelt a harminchat, még „nevetlen” utca. A polgármester kezdeményezésére a városi tanács elé terjesztették a jegyzéket. Molnos Lajos városi tanácsos elmondta: az említett jegyzék ugyanaz volt, amit még Funar polgármesterkedése idején akartak elfogadtatni, akkor sikertelenül. Olyan „személyiségek” neve szerepelt a listán, mint az ultranacionalista Eugen Barbu, Ion Lancranjean stb. Molnos kifogásolta, amiért az utcanevekben nem tükröződik az, hogy Kolozsvárott hozzávetőlegesen húsz százalékos a magyarság részaránya, az utcanevek húsz százalékának tehát magyar vonatkozásúnak kellene lennie. Molnos összeállított egy harminchat nevet tartalmazó listát és egy ötven nevet tartalmazó pótlistát. A múlt heti tanácsülésen viszont ugyanaz a lista került a tanácsosok elé, mint nyáron, figyelmen kívül hagyva Molnos javaslatait, amelyek olyan személyiségek nevét tartalmazta mint János Zsigmond, Erkel Ferenc, Tamási Áron, Jókai Mór, Kelemen Lajos stb. Molnos újabb halasztást kért, de ezúttal nem járt sikerrel. Végül Molnos javaslatait is egyenként szavazásra bocsátották, de a hat RMDSZ-es tanácsos kivételével mindenki ellenük szavazott. Az egyetlen magyar személyiség, akiről utcát fognak nevezni, az Fadrusz János lesz. /Nagy-Hintós Diana: Magyar utcaneveket szavaztak le. Koalíciós „partnereink” sem támogattak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./