Az aradi vértanúkra emlékeztek október 5-én Kolozsváron, a hidelvi református templomban. A rendezvényt az RMDSZ hidelvi kerülete és a Református Egyházközség szervezte. Az istentisztelet után dr. László Attila, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke tartott megnyitóbeszédet, majd Egyed Ákos akadémikus és Sebesi Karen Attila színművész előadása hangzott el. Fellépett a hidelvi református egyházközség kórusa. /Emlékműsor a hidelvi református templomban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

Méltó módon tisztelegtek október 6-a, mártírtábornokaink emléke előtt a gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Líceumi Szemináriumban. Az október 5-én délután megtartott műsor az 1848 októberi események előzményeit, a kivégzések napját és az utóhatást próbálta felidézni. A gyulafehérvári katolikus iskolában rendszeresen megemlékeznek a kiemelkedő magyar történelmi eseményekről. /Mihálcz Márta: Októberi főhajtás. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 7./

Furcsán zajlott le október 6-án Marosvásárhelyen a Székely Vértanúk emlékművénél szervezett koszorúzási ünnepség. Szépszámú közönség gyűlt össze az egykori Postaréten. Gál Éva ügyvezető elnök bejelentette, hogy az elmaradt ünnepi szónoklat helyett október 23-án szervez nagyszabású ünnepséget az 1848-as és 1956-os forradalom emlékére az RMDSZ, s így a jelenlevők csak a koszorúzásnak lehettek szemtanúi. /(bodolai): Koszorúzás Marosvásárhelyen az aradi vértanúk emlékére. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./

Kurtára sikeredett az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezete által szervezett október 6-i megemlékezés a központi parkban. A mintegy száz résztvevő egy-egy szál virágot, a szervezet koszorúkat helyezett el a ’48-as emlékműre, majd a jelenlevők elénekelték a magyar és a székely himnuszt. Beszédet senki nem mondott. /(Fer-): Kurta megemlékezés (Sepsiszentgyörgy). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 7./

Kézdivásárhely október 6-án a Gábor Áron téren az ágyúöntő hős szobránál alig harmincfős tömeg – zömében önkormányzati képviselők, tanárok és nyugdíjasok – gyertyával a kézben emlékeztek. A kézdivásárhelyi és felső-háromszéki RMDSZ által szervezett rendezvényen az RMDSZ-es tisztségviselők megkoszorúzták Gábor Áron szobrát, a résztvevők pedig gyertyáikat a szobor márványtalapzatán elhelyezett fakeretre helyezték. /Iochom István: A Magyar Golgota napja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 7./

A Magyar Polgári Szövetség kezdeményezésére Kovászna polgárai idén első alkalommal emlékeztek október 6-án az Aradon kivégzett 13 vértanúra. A megemlékezésen mintegy száz-százötvenen vettek részt. A megjelenteket Cseh Béla, a Magyar Polgári Szövetség orbaiszéki területi szervezetének elnöke köszöntötte, beszédet mondott Gazda József nyugalmazott tanár. Ezt követően a résztvevők a kovásznai negyvennyolcas szabadságharcosok emlékművénél egy szál gyertyát gyújtottak. Kovács Gábor római katolikus esperes és Bukovinszky Cs. Miklós református lelkipásztor beszédei után az Ignácz Rózsa Irodalmi kör, a Magyar Polgári Szövetség, a polgármesteri hivatal és az RMDSZ városi szervezete részéről elhelyezték a kegyelet koszorúit. /(bodor): Gyertyás főhajtás Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 7./

Székelyudvarhelyen rövid műsorral, valamint koszorúzással emlékeztek az 1848-as szabadságharc áldozataira a Márton Áron téri Vasszékely-szobornál. A Polgármesteri Hivatal szervezte megemlékezésen Szász Jenő polgármester adózott a tizenhárom aradi vértanú emlékének. „Az aradi vértanúk méltósággal haltak meg hazájukért. Nekünk pedig az a dolgunk, hogy méltósággal kiálljunk az elveink mellett, az önrendelkezési jogunkért vagy éppen a kettős állampolgárságért, hogy hűek legyünk a nagy elődökhöz, és annak tudatában élhessünk, hogy minden tőlünk telhetőt megtettünk nemzetünk felemelkedéséért”– mondta Szász Jenő. Gyergyószentmiklóson délelőtt a Polgármesteri Hivatal, a Volt Politikai Foglyok Gyergyói Szövetsége, az 1956-os Vitézi Lovagrend és a Lorántffy Zsuzsanna Nőegylet tisztelgett a Kiss Antal honvédőrnagy kopjafájánál szervezett koszorúzáson. Az aradi 13-ról Kontesveller József alpolgármester emlékezett. Délután a Földváry Károly Hagyományőrző Huszár Egyesület és a Tarisznyás Márton Múzeum szervezett közös megemlékezést. Csergő Tibor múzeumigazgató köszöntője után Somogyi Győzőnek a magyar hősöket ábrázoló táblaképeiből a múzeumban rendezett kiállítását Balázs József méltatta. /Szász Emese, Bajna György: Megyénkben is megemlékeztek a vértanúkról. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 7./

Csíkszeredán idén sem szerveztek városi szintű megemlékezést október 6-án az aradi vértanúk emlékére. Az iskolákban osztályfőnöki és történelem órán idézték fel az eseményeket. A Petőfi Sándor Általános Iskolában a névadó szobra előtt tizenhárom gyertyát gyújtottak és az ünnep alkalmából rendezett kiállítást tekintették meg a diákok. A Márton Áron Gimnázium 45 tagú diákcsoportja tanáraik kíséretében az aradi megemlékezés helyszínén vett részt a megemlékezésen. Szatmárnémetiben az 1848-49-es szabadságharcot követő októberi megtorlás szatmári áldozata, Goneczky János tábori lelkész emléktáblájánál rótta le kegyeletét a helyi magyarság. Az emléktábla néhány éve került a belvárosi Zárda-templom homlokzatára, amelynek építési munkálatait korábban éppen ő vezette. Simon Attila katolikus pap és Sipos Miklós református esperes idézte fel a magyarság gyásznapján történteket, majd a városi RMDSZ elnöke, Kereskényi Gábor mondott beszédet. Három helyszínen, közösen emlékezett meg Zilah magyarsága az aradi vértanúkról október 6-án. A résztvevők előbb a belvárosi református nagytemplomban tartott, a kivégzett tábornokokra emlékező istentiszteleten jelentek meg, ezt követte a koszorúzási ünnepség. A templomkertben a szabadságharc 150. évfordulójára emelt obeliszknél a kegyelet koszorúit helyezték el. Este szintén megemlékező rendezvényt szerveztek a baptista imaházban. Nagyváradon ökumenikus istentisztelettel kezdődött a Nagyvárad-olaszi református templomban a megemlékezés. Az RMDSZ a történelmi egyházakkal karöltve emlékezett a tizenhárom aradi vértanú tábornokra. Az ünneplők ezután a Nagy Sándor utcába, a tábornok szülőházánál elhelyezett emléktáblához vonultak. A mintegy ezer résztvevő előtt Tőkés László püspök mondott ünnepi beszédet. /Ünnepi rendezvények Erdély-szerte: = Új Magyar Szó (Bukarest), 2005. október 7./

A Maros megyei román polgármesterek nem veszik jó néven, ha a föld- vagy ingatlantulajdonosok magyar nyelven kiállított telekkönyvvel igazolják tulajdonjogukat – derült ki a prefektúra által összehívott tanácskozáson. A tanácskozáson elhangzott, mivel a telekkönyvezést az Osztrák–Magyar Monarchia idejében vezették be, az akkori állam nyelvén, magyarul adták ki ezeket az iratokat. /Antal Erika: Irritálja a román polgármestereket a magyar nyelvű birtoklevél. = Krónika (Kolozsvár), okt. 7./

Egyelőre csak elvi megegyezések születhetnek a gyergyói polgármesterek találkozóin, de ezek jelentős döntések hírnökei lehetnek. A Gyergyói-medence ivóvízellátása, valamint a szennyvíz kezelésének gondja volt a téma. Gyergyószentmiklós képviselő-testületének következő ülésére határozattervezetet nyújt be a polgármesteri hivatal egy kistérségi vízszolgáltató és szennyvízkezelő cég megalakításáról. /Bajna György: Tanácskozás Gyergyó fejlesztéséről. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 7./

Marosvásárhelyen a tanács ülésén elhalasztották két vitatott utcanév megváltoztatásáról a döntést. Az egyik a jelenlegi Antonescu marsall sétányra vonatkozott. A marosvásárhelyi utcanévadó bizottság 2002 szeptemberében javasolta, hogy a Ion Antonescu marsall helyett Vár sétánynak, (románul Bulevardul Cetatiire) nevezzék a szóban forgó utcát. 2005. június 27-én a Hősök Kultusza megyei egyesülete a bíróságon megtámadta a tanácsi határozatot. A bíróság az egyesületnek adott igazat. Ezt követően, augusztus 29-én a helyi tanács ismét előterjesztették a határozattervezetet. Az október 6-án tartott ülésen Moraru Octavian tanácsos Antonescu pártjára állt. Kijelentette, hogy a tanács elvesztette már ez ügyben a közigazgatási bíróságon az ügyet, ezért nincs értelme újra napirendre tűzni ezt a kérdést. Stefanovici Mircea volt a másik vehemens védője Antonescunak. Benedek István azzal érvelt, hogy a polgármesteri hivatal szándékosan tévesen készítette elő a határozattervezetet és az indoklást. Ez a szándékosság a másik utcanév-változtatás esetén a legnyilvánvalóbb. Az utcanévadó bizottság javasolta, hogy a Calarasilor utcát nevezzék el újra Kossuth Lajosról. Ámde az történt, hogy az Antonescu marsallra vonatkozó indoklást még egyszer, lemásolták csak a két utcanevet változtatták meg. Ennél az volt az indok, hogy azért kell a Calarasilor utcát Kossuth Lajosra megváltoztatni, mert a Calarasilor névnek szintén rasszista, fasiszta és idegengyűlölő hangzása van. Az RMDSZ-tanácsosok létszáma is gondot okozott volna, hiszen szavazás esetén, – mivel két tanácsos: Dáné Károly és Bálint István hiányzott – nem lett volna meg a szükséges arány ahhoz, hogy elfogadják a határozattervezeteket. /Halasztás az utcanév-változtatásban. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./

A református egyetemi közösség, a FIKE ősztől kissé más alapokon fog működni – tájékoztatott Bartos Károly lelkész, a közösség vezetője. A jövőben az emberi kapcsolatokra, a közösségépítésre kerül a hangsúly. Havonta előadások lesznek, amelyeken egy-egy megadott témáról értekeznek a meghívott előadók. Bartos Károly említett is néhány példát: Kuklay Antal magyarországi katolikus pap a „humán forradalom”-ról tart előadást. A téma alapgondolata: képes-e az ember a saját lelki fejlődésében követni azt az átalakulást, ami a technológiában, az iparban-mezőgazdaságban, információáramlásban végbement? Veress László református lelkész A keresztyén ember és a humor címmel tart előadást, Salat Enikő pszichológus pedig Keresztény és nő címmel. Idén is indulnak a szokásos foglalkozások: színjátszó- és irodalmi kör, nyelvklubok, barkácsműhely. A Katolikus Egyetemi Lelkiség (KEL) az ünnepélyes Veni Sancte szentmisét október 9-én, vasárnap este tartja a piarista templomban. A különböző kiscsoportos foglalkozások alapgondolata itt is a közösségépítés, jelezte Nap Katalin programfelelős. Idén is lesz „Napfény” önismereti csoport, a karizmatikusok „Mécses” csoportja, Taizé-csoport, zene, kórus, színjátszó kör, angol teaklub. Természetesen nem maradhat el az egyetemi katekézis, az öregeken-utcagyerekeken segítők csoportja, a „Parázs”, és a román nyelvű csoport, amelyben a román nemzetiségű katolikusok vállalják fel sajátosan kisebbségi szerepüket. A KEL-nek körülbelül 350 beiratkozott tagja van. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Keresztény közösségépítés az egyetemi lelkiségeknél. Vasárnap kezdi el őszi tevékenységét a FIKE és a KEL. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

Október 9-én hálaadó istentisztelet keretében avatják fel az önerőből teljesen felújított batizi református templomot. Az ünnepi eseményen Tőkés László püspök hirdet igét. Király Lajos helyi református lelkipásztor a Szatmári Friss Újságnak elmondta: a templom április 11-én kezdett felújítása hárommilliárd lejbe került. /Felújították a batizi templomot. = Krónika (Kolozsvár), okt. 7./

A fennállásának 10. évfordulóját ünneplő kolozsvári Szarkaláb Néptáncegyüttes sikeres nyarat tudhat maga mögött. A Vendégségben Budapesten elnevezésű rendezvényen való sikeres szereplés után feladatuk volt Kolozsváron a VII. Szent István-napi Néptánctalálkozó megszervezése és lebonyolítása. A Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány munkatársaival karöltve zökkenőmentes volt a rendezvény, melyen tíz külföldi kisebbségi együttes közel 300 táncosa vett részt. A Szarkaláb fellépett augusztus 28-án, a szilágysági szilágyerkedi falunapokon és szeptember 11-én Aranyosegerbegyen. Az utóbbi helyen tapasztalhatták, hogy a községi hivatalosságok mennyire semmibe veszik a helyi nagyszámú magyar közösséget. A Szarkaláb szeptember 15–18-a Felvidéken meghívottja volt a zselízi Kincső Néptáncegyüttes fennállásának 10. évfordulójára szervezett fesztiválnak, melyen Erdélyből még a Kaláka Néptáncegyüttes és a balánbányai Ördögborda Néptáncegyüttes képviseltette magát. A csíkkozmási Bojzás Néptáncegyüttes meghívására a szarkalábosok másodszor vettek részt az ottani Ifjúsági Néptánctalálkozón. Október 1-jén Kidében a falunapon vettek részt. /Pillich Balázs és a Szarkaláb: Sikeres nyarat zárt a Szarkaláb. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

1995. október 8-án alakult az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány, melyet hiánypótló intézményként hoztak létre Lőrincz György székelyudvarhelyi író elnökletével. Akkoriban irodalomszervező tevékenységet, alkotótáborok szervezését, pályakezdő írók műveinek megjelentetését tűzték ki célul. Az utóbbi években rendszeresen hirdettek pályázatokat fiatal írók számára, megünnepelték a kerek évfordulóhoz érkezett hetven fölötti írókat, valamint író-olvasó találkozókat szerveztek. Az EMIA honlapján (www.emia.go.ro) a szervezet céljaként olvasható: „Az erdélyi magyar írók közötti szolidaritás megerősítése, az írógenerációk, valamint a különféle írói csoportosulások közötti – legalább viszonylagos – egység megteremtése, pályázatok kiírása pályakezdőknek, író-olvasó találkozók szervezése, új alkotások népszerűsítése.” A tízéves EMIA díjátadó ünnepséggel egybekötve október 28–29-én emlékezik az évfordulóról. /(bb): Tízéves az EMIA. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 7./

Donkóné Simon Judit magyar szakos tanárnő Érden a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskolában. A városban jórészt neki köszönhetően, Erdély nem csupán egy távoli földrajzi térség, hanem a magyar szellemi építkezés, tudatformálás közvetlen élményanyaga. Az általa vezetett Erdélyi Kör tagjaival egy évtizede tartott erdélyi honismereti barangolások közösséget teremtettek. Bebarangolták Erdélyt, eljutottak a moldvai csángók földjére is. Két szép nyomdai kivitelben megjelentetett kiadvány – Erdélyi honismereti barangolás Nagyváradtól a Hargitáig; Erdélyi honismereti barangolás Szatmártól Aradig – jelzi azt az útvonalat, amelyet az utóbbi években bejártak. Ez a közösség gyűlt egybe baráti találkozóra október 1-jén Budapesten a Magyarok Házában. A találkozó vendége volt Jáki Sándor Teodóz győri bencés szerzetes-tanár, aki az utóbbi harminc év során százegyszer járt Erdélyben és nyolcvanegyszer a csángók közt, Moldvában. Élményeinek töredékét közölte az immár harmadik kiadást megért Csángókról, igaz tudósítások című könyvében. Vele tartott dr. Cs. Varga István, az ELTE Tanárképző Főiskolájának tanára, aki 2002 nyarán, az atya kíséretében, maga is ellátogatott Erdélybe és Moldvába. Az Erdélyben és Csángóföldön tett szellemi utazás tanulságait Rokonföldön című könyvében osztotta meg az olvasókkal. Jáki szerint a háromszázezres csángóság egyharmada elvesztette magyar nyelvét és identitását, harmadrésze hűen őrzi azt, harmadrésze válaszúton van – rajtunk is múlik, hogy merre billen a mérleg nyelve. A hetvenhatodik életévét betöltött bencés szerzetes útjai során több ezer vallásos népéneket jegyzett le. A rendezvényen jelen volt a Budapesten tanuló Iancu Laura magyarfalui csángó költőnő /Pár csángó szó című kötetét a Hargita Kiadóhivatal jelentette meg 2004-ben/, aki bemutatta a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézete kiadásában megjelentetett Magyarfalui emlékek című fotódokumentum-kötetét. A találkozóra elhozott CD-ken csángó gyermekek énekelnek – a lemezeket téglajegyekként árusítják a Böjte Csaba által megálmodott Béke Királynője moldvai csángó magyar iskolaközpont javára. A találkozón felidézték Hajdó István gyergyói főesperesnek az idei csíksomlyói búcsún elhangzott prédikációját, amelyet a budapesti Trezor Kiadó ez év nyarán kiadott Régi új retorika. A szóképek és a szónoki beszéd című kötetében Mádl Ferenc köztársasági elnöknek a Magyar Állandó Értekezlet 2004. november 12-én A történelem egy nemzetbe rendezett minket… címmel elhangzott beszédével együtt. /Máriás József: Baráti találkozó – Erdély bűvöletében. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 7./

Elhunyt Visky Ferenc /sz. Egri, 1918. júl. 1./ református lelkész. Szolgálatát Nagyszalontán kezdte, onnan Nyüvedre, majd Magyarkécre került. 1958-ban több lelkész- és egyháztagtársával együtt letartóztatták, 22 évi kényszermunkára ítélte a temesvári katonai törvényszék. Hat évet és négy hónapot töltött börtönben, 1964-ben amnesztiával szabadult. Ajtaja nyitva volt mindenki számára, és aki náluk megfordult, szeretetteljes fogadtatásban részesült. Távol állt tőle a felekezeti szűkkeblűség, figyelmessége kiterjedt mindenkire. Temetése október 7-én lesz. /Adorján Kálmán: memoriam Visky Ferenc. = Krónika (Kolozsvár), okt. 7./ Emlékezése: Visky Ferenc: Bilincseket és börtönt is /Koinónia, Kolozsvár, 1996/ Visky Ferenc református lelkész: Fogoly vagyok. Hetven történet a börtönről és a barátságról /Koinónia, Kolozsvár, 2002/

Murvai Miklós hozzászólt a vitához. Király András Arad megyei RMDSZ-elnök, képviselő kivonult a református templomból, tiltakozva a MIT képviselőjének beszéde ellen. Kit akart büntetni a kivonulásával? – kérdezte Murvai. A MIT szerencsétlenül megfogalmazott nyilatkozata csakis őket terheli. Egyébként a MIT a szövege elgondolkoztató. /Murvai Miklós: Tisztelt képviselő úr! = Nyugati Jelen (Arad), okt. 20./ Előzmény: “Az aradi magyar közösséget sértették meg”. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 7./

Francia vezetők négy közép- és kelet- európai országbeli – litván, román, cseh és szlovák – vezető politikusokkal találkoztak október 7-én, ami a Libération című napilap kommentárja szerint Franciaország külpolitikáját illetően szimbolikus jelentősséggel bír. Jacques Chirac elnök litván kollegáját, Valdas Adamkust fogadta, Dominique de Villepin kormányfő Calin Popescu Tariceanu miniszterelnökkel találkozott, Philippe Douste-Blazy külügyminiszter és Catherine Colonna európai-ügyi miniszter pedig Csehországba és Szlovákiába látogat. A Libération szerint Franciaország ma úgy látja, hogy van „kijátszható kártyája” Keleten. Miután az európai alkotmányos szerződésről tartott népszavazást követően helyzete meggyengült, most új szövetségeseket kell találnia, akik támogatják az európai költségvetési vitában a francia álláspontot. A franciák kijátsszák kelet-európai kártyájukat. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 8./

,,Azért népszerűtlen az MSZP a határon túliak körében, mert félretájékoztatják őket, nem ismerik a párt és a kormány tevékenységét, azt, hogy mennyit teszünk értük” – panaszolta minap Horn Gyula egykori miniszterelnök, MSZP-s politikus a magyar közszolgálati televízió műsorában. Nyilvánosságra került a magyar kormány jövő évre tervezett költségvetése, amelyből kitűnik, ismét jelentősen megnyirbálták a határon túli magyaroknak szánt támogatásokat. Ebben az évben a magyarországi büdzsé 0,195 százalékát fordították a támogatásra, jövőben ez az arány alig 0,132 százalék lesz, a támogatások összértéke 9,6 milliárd forint, 25 százalékkal kevesebb, mint idén. Teljesen támogatás nélkül marad a csángómagyar oktatás. A szülőföldalapban, bár egymilliárdot ígértek, csak 608 millió forint szerepel. Nem lesz pénze a külügyminisztériumnak a Szegedi folyamat és a Nyíregyházi folyamat (határon átnyúló együttműködések) támogatására, és nem szerepel egy forint sem a kelet-délkelet-európai kormányzati stratégia végrehajtásánál, a határon túli magyarok szülőföldprogramja nevezetű tételnél – ide tartozik egyebek mellett az Új Kézfogás Közalapítvány, a Segítő Jobb és mások – 300 millióval csökken. Teljesen megvonták a támogatást a Magyar Tudományos Akadémia mellett működő Arany János Közalapítványtól, a magyar tudósoknak pedig az idei 116 millió forint helyett 28,5 millióval kell beérniük. /(-kas): Rajtunk takarékoskodik a Gyurcsány-kormány (Csökken a határon túli magyarok támogatása). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 8./

Újra és újra tolódik az RMDSZ alsó-háromszéki területi szervezetének tisztújítása, Albert Álmos jelenlegi elnök és csapata négyéves mandátuma júniusban lejárt, előbb májusra, majd a nyárra, aztán szeptemberre ígérték a küldöttgyűlés megszervezését. Most meg november 15-ét jelölte meg határidőként az elnök. Albert Álmos szűkszavúan nyi­latkozott: még nem döntötte el, je­lölteti-e magát újabb mandátumra, de nem erősítette meg a sajtóértesüléseket sem, miszerint Demeter János megyei tanácselnök indulna a területi elnökválasztáson. Titok fedi a lehetséges jelöltek személyét. /(-kas): Titokzatos RMDSZ-tisztújítás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 8./

A Ziarul Clujeanului című újság kérdésére Emil Boc, Kolozsvár polgármestere tagadta, hogy beleegyezett volna a főtéri kutatóárkok felszámolásába, és állította: semmiféle jelentést nem kapott a Román Hírszerző Szolgálattól (SRI), miszerint ez etnikai konfliktusokhoz vezetne a városban. Az ellentmondások feloldását mindenki Emil Boc polgármestertől várja, aki október 10-én érkezik haza az Egyesült Államokból. Előzőleg Boros János alpolgármester azt nyilatkozta, hogy Emil Boc polgármester telefonált az Egyesült Államokból, és elrendelte a betömés elhalasztását, mivel „a Román Hírszerző Szolgálat jelezte, hogy a dolog kapcsán etnikumközti konfliktus törhet ki”. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Boc vagy Boros mond igazat? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

Utcai tüntetést tervez több erdélyi nagyvárosban a Magyar Ifjúsági Tanács és az Erdélyi Magyar Ifjak az önálló Bolyai Egyetem ügyének előmozdításáért – jelentette be Kolozsváron Hantz Péter és Kovács Lehel, a Babes–Bolyai Tudományegyetem két oktatója, akik szeptember végén az Európai Parlament elé tárták az ügyet. A megmozdulást október 17-ére tervezik Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön. Kovács Lehel ismertette azt az anyagot, amelyet szeptember végén az Európai Parlament illetékes szakbizottsága elé terjesztettek. E szerint az erdélyi magyarság súlyosan alulreprezentált a felsőoktatásban, hiszen a 6,6 százalékos romániai magyar népesség mind össze 1,6 százaléka végezheti anyanyelvén tanulmányait, emellett a felsőoktatásban résztvevő magyar nemzetiségű diákok számaránya is csak 4,4 százalék. A jelentés készítői szerint kevés a magyar nyelvű képzést nyújtó szak Romániában, és a magyar oktatók száma is alacsony. Kifogásolják, hogy a képzőművészeti, agrártudományi, állatorvosi és mérnöki szakokon egyáltalán nem folyik magyar nyelvű oktatás. „Ezekre a problémákra a megoldást a romániai magyar közoktatási rendszer autonómiája, valamint az önálló állami magyar tannyelvű egyetemi hálózat létrehozása és működtetése jelentené. Ez a Bolyai Egyetem visszaállításával és a magyar költségvetésből fenntartott Sapientia– Erdélyi Magyar Tudományegyetem, illetve Partiumi Keresztény Egyetem román állami finanszírozásával hozható létre. Ez esetben a Sapientia egyetem egyebek között a műszaki, agrártudományi, művészeti oktatást ölelné fel” – áll a dokumentumban. Az önálló egyetem visszaállításának s legsürgősebb lépése a BBTE-n tervezett önálló magyar karok létrehozása lenne. Ezt a tervet a BBTE magyar oktatóinak 85 százaléka támogatja. A jelentéskészítők kifogásolták, hogy a BBTE-n továbbra sem hivatalos nyelv a magyar, hiányoznak a magyar nyelvű feliratok, és magyar tudósokról mindössze három termet neveztek el. Hantz Péter a BBTE-n önálló tanszékek létrehozását nem tartják elégségesnek, mivel szerintük a tanszékek nem rendelkeznek olyan nagy döntési hatáskörrel, mint a karok. A két oktató abban reménykedik, hogy a kisebbségi törvénytervezet parlamenti vitája után az RMDSZ ismét szorgalmazni fogja az önálló karok és egyetem ügyét. Nyilvános vitára hívta ki Szamosközi Istvánt, a BBTE Akadémiai Tanácsának alelnökét Hantz Péter. A két oktató október 11-én Kolozsváron vitathatta volna meg a Bolyai Egyetem szükségességét. Azonban erre nem kerül sor, mivel Szamosközi csak Salat Leventével és Nagy László rektor-helyettessel együtt állna ki vitára. Ezt a feltételt Hantzék elfogadták, és egy későbbi időpontban ők is hajlandók erre. /Borbély Tamás: Tüntetés a Bolyai Egyetemért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

Kolozs megyében magyar tannyelvű tanintézmények – iskolák, gimnáziumok –létszámhiánnyal küszködnek: az utóbbi 7–8 évben évente egy-két osztály „esett áldozatul” a népességcsökkenésnek. Nem hivatalos adatok szerint az első osztályos magyar tanulók száma 1997-től 40 százalékkal csökkent. Több lakónegyedi iskolában nehezen vagy egyáltalán nem indult magyar tannyelvű első osztály. A helyzet változik: évek óta folyamatosan nő a magyar óvodások száma, amely jelenleg hozzávetőlegesen öt százalékkal nagyobb, mint 4–5 évvel ezelőtt. A hivatalos rendelkezés szerint a 2005. július 1. és december 31. közötti időszakban megüresedett óvodai állások nem tölthetők be. Ez a rendelkezés különben minden állami költségvetésű intézményre érvényes, így az operákra, színházakra is. Emiatt nem ritka, hogy egy óvodában 40 gyermeket egyetlen személy öltöztet-vetkőztet. /Nagy-Hintós Diana: Nőtt a magyar óvodások száma. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

Október 6. és 9. között hetedik alkalommal rendezi meg a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Égtájak Irodája és a szamosújvári Téka Művelődési Alapítvány az idei esztendő negyedik Égtájak Fesztiválját Vendégségben Szamosújvárt címmel. Az Égtájak Iroda tíz éve az anyaországi és határon túli régiók, valamint az egyes régiók kulturális kapcsolattartásának elősegítésén dolgozik. Öt évvel ezelőtt a szlovákiai Farnadon kezdődött a Kárpát-medence különböző pontjain megvalósuló Égtájak fesztiválsorozat, majd folytatódott szerte a Kárpát-medence magyarlakta vidékein. Tavasszal Sepsiszentgyörgyön kezdődött, majd a horvátországi Pannónián (Csúzán, Erdődön, Pélmonostoron és Várdarócon), ezt követően pedig a szlovákiai Farnadon folytatódott az idei Égtájak fesztiválsorozata, melynek keretében négy határon túli régió (Erdély, Felvidék, Horvátország, Vajdaság) tizennyolc művészeti együttese, közössége mutatkozott be, összesen közel harminc ezer néző előtt. Az Égtájak fesztiválok lehetőséget biztosítanak az 1996 óta évente egyszer 10 napon át tartó Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar fiatalok találkozója résztvevőinek, hogy más-más régiókban ismét találkozhassanak Budapesten megismert barátaikkal. Szamosújváron a kolozsvári Keljfeljancsi Komédiás Kompánia bemutatja a Mátyás király és a kolozsvári bíró című bábjátékot, reneszánsz táncok és középkori vásári játékokkal érkezik a Passamezzo Historikus Együttes. Este táncház zárja a rendezvényt. /Szamosújvár. VII. Őszi Fesztivál – Égtájak vendégségben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

Ötmillió forintos támogatást nyújtott az udvarhelyszéki árvízkárok enyhítéséhez a Somogy megyei Kaposvár önkormányzata. A háromfős küldöttség, Szita Károly polgármester, dr. Kéki Zoltán főjegyző, valamint Kása Csaba adománylevél formájában nyújtotta át a támogatást Székelyudvarhely, valamint Farkaslaka elöljáróinak. Az anyaországi adományozókat, valamint a farkaslaki önkormányzati küldöttséget október 7-én Székelyudvarhelyen fogadta Szász Jenő polgármester. Szita Károly polgármester elmondta, Kaposvárt sem kímélték a magyarországi áradások, hatvan éve nem volt olyan mértékű árvíz a városban, mint augusztus 21-én. Ennek ellenére, a székelyföldi árvízről készült képsorok annyira megdöbbentették a helybelieket, hogy úgy gondolták, vannak még nagyobb bajban lévők, akiknek segítségére siethet a település. Kaposváron a gyűjtés október 22-én jótékonysági esttel folytatódik. Szász Jenő elmondta, a Magyarországról érkező segélyek összértéke (mellyel Székelyudvarhely gazdálkodhat), meghaladja az 50 millió forintot. A városban élő árvízkárokat szenvedők vásárlási utalvány formájában kapják kézhez a támogatást, melyet építőanyagok és háztartási gépek beszerzésére fordíthatnak. A további összegeket pedig a megrongálódott közintézmények felújítására fordítják. /Szász Emese: Kaposvári segítség Udvarhelyszéknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 8./

Nulladik év, első bemutató. Így nevezte Fazakas Misi színművész a Háromszék Táncegyüttes kebelében éledező Mozgásszínházi Műhely október 7-i előadását, Georg Büchner Woyzeck című drámájának ,,fizikai színházi újragondolását”. Uray Péter budapesti koreográfus visszatérő munkás, aki nem csak Sepsiszentgyörgyön, hanem Erdély-szerte dolgozik. Úgy látja, hogy mozgásszínházi szempontból Erdély többé-kevésbé szűz területnek is számít. /Váry O. Péter: Fizikai színházi ember-kísérletek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 8./

A napokban Gáspárik Attilának, a Román Audiovizuális Tanács alelnökének a szervezésében Marosvásárhelyen médiatalálkozót tartottak az Erdélyben magyar nyelven sugárzó rádiók, televíziók és kábeltelevízió- szolgáltatók képviselői, valamit a magyarországi regionális médiaműhelyek képviselői. A rendezvény fő támogatója és ötletgazdája a magyar Országos Rádió és Televízió Testület volt. Markó Béla elnök köszöntő beszédében a sajtó és politikum viszonyát egymástól függő partneri kapcsolatként próbálta meghatározni. Pozitívumként említette, hogy az erdélyi sajtó megőrizte konzervatív jellegét és nem majmolta az eldurvult, bulvárosodott román médiát. A Marosvásárhelyen létrehozandó közszolgálati televízió-stúdióról elmondta, hogy ez fele-fele arányban fog román illetve magyar nyelven sugározni. /A helyi rádiók és televíziók találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 8./

Szőkefalva lakossága vissza akarja szerezni a település önazonosságát, ezért kezdeményezte az önálló faluvá való visszaalakulására vonatkozó törvénytervezetet. Szőkefalvához hasonlóan önálló akart lenni a Nyárádkarácsonhoz tartozó Csiba, Folyfalva és Káposztásszentmiklós is. Egyik törvénykezdeményezés sem kapta meg a jóváhagyáshoz elegendő szavazatszámot csütörtökön a szenátusban. Az 1356 lakost számláló Szőkefalva falu önállóságát 1968-ban felszámolták, jelenleg csupán Vámosgálfalva község egyik utcája. Van elemi iskolája, vegyes, magyar–román óvodája, kultúrotthona, családorvosi rendelője és négy különböző temploma. Jelenleg tábla jelzi Szőkefalvát, bár törvénytelenül tették ki, de a turistaáradat miatt muszáj volt. Ugyanis Szőkefalvára a Mária-jelenés miatt számos hívő érkezett, akik nem tudtak eligazodni. A Nagy-Románia Párt (PRM) szenátusi frakciója arra hivatkozva, hogy a magyar települések számának gyarapításáról van szó, kijelentették, hogy nem szavazzák meg a tervezetet. Ezután a szőkefalvi ortodox egyház képviselője levélben közölte mind a Nagy-Románia Párt, mind a Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátoraival, hogy a településen 485 görögkeleti hívő él, és a törvénykezdeményezés egyáltalán nem a magyar falvak számának gyarapítására irányul. A végső szavazáson, a szenátusban nagy botrány kerekedett az ügyből. Gheorghe Funar PRM-szenátor egyszerűen hamisítványnak titulálta a Gabor Cornel görögkeleti pap által aláírt levelet. /Antalfi Imola: Szőkefalva – egy 1356 lakosú utca. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 8./

Harmadik alkalommal rendeztek falunapokat Szilágypaniton, hagyományosan a szüret idején. A falu lakói népviseletbe öltözve járták a falu utcáit és mindenkit a délutáni hálaadó istentiszteletre, illetve az esti mulatságba hívogattak. A falunapi rendezvények egy részének a szeptemberben felavatott új iskolaépület adott otthont. A diákok és Illyés Tímea grafikai kiállítását az új iskola tantermeiben nyitották meg. Az iskolát pályázatok útján nyert pénzösszegekből, a helybeli lelkész és a magyar közösség összefogásával építettek. Az Egyházi Oktatási Központ első szintje az óvodásoké, akikkel eddig egy átalakított istállóban foglalkoztak. Jelenleg 43 óvodás mellett 107 iskolásnak is otthont ad az épület. A háromszintes iskolában kap helyet a falu orvosi rendelője, a padlástérben pedig további négy szobát terveznek, ahol vendégeket, előadókat szállásolnak majd el. Közösségi házként szeretnék működtetni az intézményt. A szilágypaniti református egyházközség ezzel a kezdeményezésével egyedülálló a megyében. Terveik között szerepel az egyházi iskola épületének visszaigénylése, amit szintén oktatási intézményként szeretnének működtetni: ide költöztetnék majd át az óvodát. A faluban a temetések és a keresztelők aránya kiegyensúlyozott. A mintegy 940 lakost számláló településen 735 református egyháztag szerepel a nyilvántartásokban. /J. L.: Szilágypanit. Közösségi házként működne az új iskolaépület. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./