A Maros megyei tanács múlt heti ülésén a megye lakosságának nemzetiségi arányának figyelembe vételét kérte Pokorny László képviselő, ugyanis a 29 tagú megyei területrendezési és urbanisztikai bizottságban mindössze négy magyar nemzetiségű személy szerepel. Maros megye lakóinak 40%-a magyar. Amza Margarit „megígérte”: ezután nagyon figyel arra, hogy a különféle bizottságoknál betartsák a 40-60 százalékarányt. /(antalfi): A megye nemzetiségi összetételét figyelembe kell venni! = Népújság (Marosvásárhely), okt. 5./

Idén teljesen megszűnik a távfűtés Sepsiszentgyörgyön, ősszel már egyetlen kazánházban sem fűtenek be. Nincs kimutatás arról, hogy az egykor közel húszezer központi fűtéses lakásból mára hányban oldották meg ilyen vagy olyan módon a fűtést. Tankó Vilmos, az önkormányzat közösségfejlesztési igazgatóságának irodavezetője szerint ez az arány legfeljebb hatvanszázalékos. Kérdés, mi lesz a többiekkel, hogyan fognak fűteni. /(vop): Fehér folt a várostérképen (Távfűtés nélkül). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 5./

A Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Csíkszeredai Informatika Főiskolája idéntől egyetemi rangú oktatást nyújt, az itt szerzett diploma egyenértékű az ország bármely más egyetemén szerzettel – jelentette be az évnyitón Csíkszeredában Kása Zoltán, a BBTE dékán-helyettese. A hároméves alapképzést követő diplomaszerzés után a hallgatók Kolozsváron végezhetik el a kétéves magiszteri (mesteri) képzést, ezt követheti majd az újabb hároméves időtartamú doktori képzés. Oláh-Gál Róbert, a csíkszeredai kar igazgatója kifejtette, a város és a megye mostohagyermekének számít az intézmény. György Tamás. /Évnyitó a BBTE csíkszeredai karán. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 5./

Felsőoktatási intézmények működnek Hargita megye több városában. A leggyakrabban a sajtó a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemről (EMTE) ír, de állami és magán felsőoktatási intézményeket látogat több száz Hargita megyei fiatal. Az EMTE-n Csíkszeredában kilenc szakon 1200 diák tanul magyarul; a Babes–Bolyai Tudományegyetem Matematika–Informatika Karának csíkszeredai informatikai tagozatán három évfolyamon szintén magyarul folyik az oktatás; Székelyudvarhelyen a Tanítóképzőn három évfolyamon 80 diák tanul, szintén magyarul; Gyergyószentmiklóson pedig két szak három-három évfolyamán tanulnak magyarul a diákok. Emellett Székelyudvarhelyen a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján is zajlik magyar nyelvű felsőoktatás. Mintegy 1500-ra becsülhető azoknak a diákoknak a száma, akik Hargita megyében magyarul végzik felsőfokú tanulmányaikat. A bolognai folyamat életbe ültetése következtében az eddig főiskolaként működő intézmények alapképzést nyújtó egyetemek lettek, hallgatói pedig egyetemistákká váltak. A Csíki Játékszínnél elmondták, hogy az egyetemisták sokkal kisebb arányban váltanak bérletet, mint például a középiskolások. A komolyzenei előadásokon nagyon kevés az egyetemista. Hasonló a tapasztalat a könyvbemutatókon, tárlatmegnyitókon is. /Sarány István: Egyetemi városok és diákélet. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 5./

Csíkszeredában a Művészeti Népiskolában 28. alkalommal került sor tanévnyitó ünnepségre. Péter Csaba igazgató arról tájékoztatott, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a művészeti szakok iránt. Idén 750 tanuló (50-nel több, mint tavaly) részesül szám szerint öt művészeti szakágazatban (zeneművészet, táncművészet, képzőművészet, iparművészet, népművészet) folyó oktatásban. Kihelyezett tagozatok működnek a megye nagyobb városaiban, ottani szaktanárok bevonásával, a Gyimesekben, Szentegyházán úgyszintén. Idén Oklándon is beindul egy fafaragó iskola. Közel 60 szaktanár, oktató tevékenykedik a megyei hálózatban. /Kristó Tibor: Tanévnyitó a Művészeti Népiskolában. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 5./

Október 4-én Gyergyószentmiklóson mutatott be szentmisét dr. Jakubinyi György érsek. Ezután a Korona nagytermében került sor – népes egyházi és világi részvétellel – a zsinati napra. (A következő napon Csíkszeredában, majd Székelyudvarhelyen tartanak zsinati napot.) Előadások hangzottak el az egyház szerepéről a társadalomban, ezt követték a hozzászólások. /Bajna György: Zsinati nap Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 5./

Szeptember 9–10-én Kolozsváron zajlott a VII. Civil Fórum. A közeledő európai uniós csatlakozások kölcsönhatásait elemezték, majd az ezt követő vitafórumon dr. Bodó Barna irányításával kiegészítették az elhangzottakat. A szekcióüléseken próbáltak közös erővel megoldást találni az esetleges problémákra. A média szekcióban Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke megállapította, hogy a civil szervezetek és a sajtó közötti szakadás csakis a kommunikáció hiányának tudható be. A környezetvédelmi szekcióban Kovács Zoltán Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke Korody Attilát (a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkárát) faggatta. Szóba hozták azt is, hogy a civil szervezetek számára a minisztériumtól megpályázható pénz gyakorlatilag hozzáférhetetlen: a minisztérium elvárja, hogy a projektre áldozott pénz maradék 60%-át „saját zsebből” állja a civil szervezet, holott az nem profitorientált. Hasznos volt az egyházi, építészeti örökségvédelmi, gazdasági, ifjúsági, művelődési, oktatási, szociális, valamint szórvány szekciókban folyó vita is. /Enyedi Sarolta: A civilek összefogtak. Civil szervezetek és a közösségi önrendelkezés az EU-s csatlakozás folyamatában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./

Csíkszeredában járt Makovecz Imre magyarországi műépítész, aki helyi építészekkel és Ráduly Róbert Kálmán polgármesterrel találkozott. A beszélgetés nyomán megállapodás született arról, hogy Makovecz és a vele együttműködő szakemberek vállalják a megyeszékhely kommunizmusban épült központjának, városrészeinek átalakítását. Makovecz Imrének és társainak több városban a kommunizmusban épült városközpontot sikerült megfelelő tervek alapján átépíteni, hangulatossá, emberközelivé tenni – mondta el Ráduly Róbert Kálmán. /Kovács Attila: Makovecz Imre felvállalta Csíkszereda arculatváltoztatását. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 5./

Október 4-én Aradon Jelen Házban előadás hangzott el az 1848–49-es magyar szabadságharcról, illetve annak történelmi utózengéiről, az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete rendezésében. A téma a minorita összeesküvés volt, s a meghívott előadó, az Aradon már jól ismert dr. Zakar Péter szegedi történész egy olyan történelmi epizódra világított rá, amelynek részletei többnyire ismeretlenek a nyilvánosság előtt. Az előadó frissen előkerült dokumentumok fényében ismertetett egy tragikus kísérletet, ami egy újabb, akár az egész Európára kiterjedő forradalom csírája lehetett volna. /(Kiss): Aradi Magyar Napok. Minorita összeesküvés. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 5./

Október elsején kezdődtek a Dicsőszentmártoni Kulturális Napok, amelyet a Kis-Küküllő Alapítvány rendezett. A kuratórium elnöke, Kakassy Sándor elmondta, a rendezvények nemcsak a magyar közösségnek szólnak. A Kisvállalkozások a jövő Európájában címmel meghirdetett tanácskozáson Lázár Balázs az ITD Hungary, a magyar kormány beruházási vállalkozásfejlesztési-támogatási ügynökség tevékenységét mutatta be. Megrendezték a Kis-Küküllő menti magánbortermelők versenyét. Ezután díjakat adták át. Pro Urbe-díjat kapott dr. Sóvágó László, a testvértelepülés, Hajdúszoboszló polgármestere, a magyar közösség kapcsolatainak ápolásáért. Kitüntették dr. Vincze Ferencet, a hajdúszoboszlói önkormányzat főjegyzőjét, neki köszönhetően léphetett fel a dicsőszentmártoni Népszínház az anyaországban, továbbá 1 millió forintot juttattak a Kis-Küküllő Alapítványhoz, amiből megoldják a Közművelődési Központ téli fűtését. Sikeres volt a kolozsvári Puck bábszínház vendégjátéka. Bemutatták Csepregi András és Csepregi Henrik: Dicsőszentmárton régi képekben című kötetét. /Vajda György: Dicsőszentmártoni Kulturális Napok. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 5./

Évente október első szombatján rendezik meg Kide falunapját. Idén 15. alkalommal szervezte meg a Kide Egyesület. A délelőtt hagyományosan a fiatalok aradi vértanúkra emlékező versműsorával és a Himnusz éneklésével ért véget. A legények, népviseletbe öltözött csőszök szekereken, a csőszleányokkal és a zenészekkel együtt énekszóval hívogatták a közönséget a tájház udvarára. Eljött a 80. életévéhez közeledő Kovács András budapesti filmrendező, Kide szülötte is. Kiss János, a Kide Egyesület elnöke mondott beszédet. /Lukács Éva: Örömteli ünneplés Kidén a falunapok alkalmával. Tizenötödik alkalommal szervezték meg a rendezvényt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./

Kovásznán az Ignácz Rózsa Irodalmi Klub október 1-jén tartotta évadnyitó rendezvényét, amelyen a Háromszék munkatársai, Farkas Árpád, Bogdán László, Magyari Lajos és Sylvester Lajos találkoztak az olvasókkal. A Tanulók Klubjának Forrás együttese bemutatta a Kádár Kata ballada háromszéki változatát, majd a napilap munkatársai írásaikból olvastak fel. Farkas Árpád főszerkesztő elmondta, hogy a Háromszék igyekszik az olvasói igényeknek megfelelni. Cseh Béla tanár szerint többet kellene foglalkozni a tanügyi kérdésekkel. A kolozsvári Európai Egyetemre például kétszáz helyet hirdettek meg, azonban a bejutók közül egy sem erdélyi. Gödri Márta arra kérte a szerkesztőséget, hogy álljon ki határozottabban az anyanyelv használatának követelése mellett, néhány éve már az egyházi papírokat, hivatalos egyházi iratokat sem lehet magyarul kiállítani. /Bodor János: A Háromszék Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 5./

Amikor a magyar kémügy kirobbant a Magyar Nemzetben, a román és a magyar – tehát az érintett – titkosszolgála­tok mélyen hallgattak, írta Bogdán László. A Deport ’56 elnevezésű csoport (az Ötvenhatos Deportálások Tényfeltáró Bizottsága) feljelentést tett a rendőrségen, amire az a válasz érkezett, hogy a magyar rendőrség nem nyomozhat ebben az ügyben, mert nem bizonyított a tényállás. Gyurcsány regnálása óta először összehívta a nemzetbiztonsági kabinetet. Kövér László fideszes politikus, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke szerint, ismerve a kormány eddigi politikáját, félő, hogy nem az ügy érdemi részéről akarnak velük beszélni, hanem valamiféle kommunikációs elterelő hadművelet részeként lett ennyire sürgős a magyar kormány számára az ülés. Demeter Ervin fideszes képviselő, az Orbán-kabinet volt titokminisztere kifejtette, két kérdés merül fel, amely továbbra már nem képezheti államtitok tárgyát. Az egyik, hogy kapcsolatban állt-e a két miniszter olyan gyanús személlyel, akitől információk juthattak el a román titkosszolgálathoz? A másik kérdés, hogy a Nemzetbiztonsági Hivataltól hogyan kerülhettek ki államtitkok, hogyan juthattak el román napilapokhoz s internetszolgáltatókhoz? Megszólalt ismételten a Deport ’56 is, közölték: ,,ha volt kiszivárogtatás, akkor van kémügy is, mert a semmit nem lehet kiszivárogtatni…” /Bogdán László: A kémügy kérdőjelei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 5./

Gyulai Nagy Margit festőnő kísérletező kedvű, ezt mutatja első önálló budapesti bemutatkozása is. Vásznait hol megszaggatja, majd összevarrja, hol kövekkel, gyöngyökkel díszített „függelékekkel”, rátétekkel gazdagítja őket. /Gergely Edit: A fénypor és a lelemény mestere. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

Lám Béla A körön kívül című könyvének harmadik kiadását mutatták be Kolozsváron, a Római Katolikus Nőszövetség Szent Rafael Körének székhelyén. Lám Béla hat esztendőt töltött a szibériai fogolytáborban az első világháború idején. Ennek ellenére a könyv nem tragikus hangvételű. A harmadik kiadáshoz Lám Béla lánya, Hantz Lám Irén egy leveleket és fényképeket tartalmazó függeléket csatolt. /Dézsi Ildikó: Az ember nem rossz, de elvadítható. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./

Sorrendben tizenharmadik alkalommal jelent meg a Diákévkönyv, amely ismereteket közöl, ugyanakkor szórakoztat is. Újból a tanév kezdetekor jelentette meg a kolozsvári Tinivár Kiadó. /Ö. I. B.: Megjelent a Diákévkönyv 2006. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./

A szeptember végi érdi napokon felavatták Dr. Sáska László Afrika-kutató, orvos és természetbúvár szobrát, Domonkos Béla szobrászművész alkotását. A Földrajzi Múzeum szoborparkjában a Bethlen Kollégium neves véndiákjának szobra előkelő társaságba került, hiszen ott áll gróf Teleki Pál földrajztudós, Kőrösi Csoma Sándor őshazakutató, Déchy Mór a Kaukázus feltárója, Stein Aurél orientalista, gróf Teleki Sámuel Afrika-kutató, Balázs Dénes karsztkutató, a Földrajzi Múzeum megalapítója, Baktay Ervin orientalista, Reguly Antal finnugor nyelvész, Almásy László sivatagkutató és Princz Gyula geográfus szobra is. A rendezvény szervezője dr. Kubassek János, a Földrajzi Múzeum igazgatója volt. /Bakó Botond: Dr. Sáska László szobrát avatták Érden. Az Afrika-kutató hagyatékát a világ több múzeumában őrzik. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./

Toró T. Tibor RMDSZ-képviselő október 3-án a képviselőházban a határátlépésre vonatkozó belügyminiszteri rendeletről beszélt. Toró három tényre hívta fel a figyelmet: a rendelet a személyek szabad közlekedési jogának indokolatlan és botrányos megszegését jelenti, az intézkedés korrupciót generáló tényező egy olyan rendszeren belül – Határrendőrség – amely hatalmas erőfeszítéseket tesz a megújulásra és a korrupció leküzdésére, a jogszabály az “igazoló dokumentumok” előállításával és forgalmazásával foglalkozó régi gyakorlat újjászületését jelenti, és annak feketegazdasági ággá való alakítását. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./

Vasile Blaga belügyminiszter október 5-én aláírta a határátlépésre vonatkozó rendelet módosító szabályzatát. Az új rendelet szerint az utazás célját igazoló iratokat csak azoktól kérik, akik a Schengen térségbe utaznak. A Schengen zónába tartozik: Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Németország, Izland, Olaszország, Görögország, Luxemburg, Norvégia, Hollandia, Portugália, Franciaország, Spanyolország és Svédország. A többi határátlépési feltétel változatlan marad. /S. R. E.: Módosították a határátkelési rendeletet. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./

– Magyarország 2006. január 1-től bevezeti a nemzeti vízumot. A külügyi tárca erről jegyzéket adott át az érintett Ukrajna, Szerbia-Montenegró, Románia és Horvátország budapesti nagykövetének – jelentette be Fekszi Márta, magyar külügyminisztériumi közigazgatási államtitkár Budapesten. A speciális tartózkodási vízum többszöri beutazásra jogosít, és három hónapnál hosszabb tartózkodást tesz lehetővé azok számára, akik a magyar nyelv gyakorlása, a kulturális nemzeti identitás megőrzése, az állami felsőfokú oktatáson kívül eső tanulmányok folytatása, valamint családi kapcsolatok ápolása céljából kívánnak Magyarországon tartózkodni. Kiemelte, hogy a nemzeti vízum igénylésekor továbbra is meg kell felelni a kétoldalú megállapodásokon alapuló általános vízumkiadási feltételeknek, emellett igazolni kell a magyarországi tartózkodás anyagi, lakhatási körülményeit. A díjmentesen kérelmezhető nemzeti vízumot valamennyi ukrán, szerb és montenegrói, román és horvát állampolgár igényelheti, a szomszédos országokban található, összesen kilenc magyar külképviseleten: Kolozsváron, Bukarestben, Szabadkán, Belgrádban, Zágrábban, Eszéken, Kijevben, Ungváron és Beregszászon. Az új vízumtípus nem jogosít fel munkavállalásra, vagy jövedelemszerzésre. A kormány által elképzelt jogszabály utazási lehetőséget biztosítana az Európai Unióba azoknak a szomszédos országokban élő magyaroknak, akik nem lesznek uniós tagok a schengeni csatlakozást követően. – Az MDF saját javaslata megvalósulásaként üdvözli a nemzeti vízum január elsejei bevezetését – mondta Csapody Miklós. /Nemzeti vízum januártól? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

Ne a törvényhozás megreformálására fecsérelje az időt Románia, a politikusoknak inkább az ország előtt álló alapvető fontosságú kihívásokkal kellene foglalkozniuk, mint például a határellenőrzés, emberkereskedelem, a lakosság egészségi állapota. Ezt a véleményt fogalmazta meg október 5-én Emma Nicholson, az EP külügyi bizottságának alelnöke, aki tagja annak az Európai Parlament emberi jogi albizottság küldöttségének, amely október 5. és 7. között Romániába látogat. A parlament két emberjogi bizottságával találkozott Nicholson. A küldöttségben részt vesz Dobolyi Alexandra MSZP-s képviselő, a külügyi EP-bizottság tagja. /Nicholson: 2007 után vitatkozzunk a parlamenti reformról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

Radu Stroe, a Román Hírszerző Szolgálat tevékenységét ellenőrző bizottság elnöke Radu Timofte RHSZ-igazgató október 5-i meghallgatása után kijelentette, a hírszerző szolgálat egyetlen, a Szekuritáté irattárából származó iratot sem semmisített meg, ahogy azt Gheorghe Onisoru, az Szekuritáté Irattárát Átvilágító Bizottság elnöke állította. Radu Stroe kifejtette, az egykori Szekuritáté 300-400 ezer dokumentumot semmisített meg 1989-ig, a forradalom után pedig, amíg az RHSZ átvette az irattárat, több mint 100.000 dokumentumot semmisítettek meg – olvasható a jelentésben. /Az RHSZ nem ismeri el a dossziék megsemmisítését. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./

Huszonöt százalékkal csökkenhetnek a határon túli magyarok támogatását. A Gyurcsány-kormány 9,614 milliárd forintot irányoz elő a magyar állam jövő évi költségvetéséből a határon túli magyarok támogatására, ami mintegy 25 százalékkal kevesebb, mint a hasonló célra idén kiutalt 12,8 milliárd forint – áll a 2006. évi költségvetés-tervezetben. A kedvezménytörvény alapján járó oktatási-nevelési támogatások kifizetésére előirányzott jövő évi keret 3,4 milliárd forint, holott erre az idén is ötmilliárd forintra érkezett igénylés, amit a magyar állam eddig nem folyósított a szétosztást lebonyolító határon túli civil szervezeteknek. A határon túli magyar felsőoktatás kerete a 2005-ös 170 millió forintról 32 millióra apad. Bizonytalanná vált, hogy megkapja-e az idei támogatásnak (1,750 milliárd forint) megfelelő keretet jövőre a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem, hiszen a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) Határon túli magyarok oktatási és kulturális programjainak támogatása elnevezésű keret jövőre közel ötmilliárddal csökken: tételesen 7,248-ról 2,3 milliárdra. Kató Béla, a Sapientia-EMTE kuratóriumának elnöke elmondta, hogy Szabó Vilmos államtitkár nemrég azt ígérte a kuratórium vezetőségének, hogy az egyetemnek járó támogatás nem fog csökkenni, és az intézmény jövőre is megkapja a közel 1,8 milliárd forintot. Amennyiben nem kapják meg, akkor a Sapientia léte forogna kockán. A költségvetés-tervezet megszünteti a csángómagyaroknak szánt támogatást, amelyre idén százmillió forintot folyósított a magyar kormány. Az Oktatási Minisztériumhoz tartozó, a határon túli magyarságot támogató alapítványokra 504 millió forintot szánnak az idei 700 millióhoz képest, a határon túli közoktatás fejlesztésére 147 milliót (2005-ben 200 millió), ösztöndíj és oktatói támogatásra pedig 341 milliót (idén ez a támogatás 417 millió forintra rúgott). A tervezet közel százmillió forinttal – a tavalyi 647 millióhoz képest 566 millióra – kurtítaná a HTMH költségvetését is. Határon túli magyar tudósok támogatására az eddigi 116 helyett csupán 28,5 millió forintot költhet majd a Magyar Tudományos Akadémia, amelynek tudományos ösztöndíjakat megítélő Arany János Közalapítványának jövőre nem kíván pénzt adni a magyar állam. A Transindex című internetes újság kiszámolta: miközben a magyar kormány idén a 6582 milliárd forintos állami költségvetés 0,195 százalékát költötte a határon túliakra, 2006-ban a magyar államigazgatás 7309 milliárd forintos büdzséjéből (ami 11 százalékkal nagyobb a 2005-ösnél) a támogatásokra tervezett összegek mindössze 0,132 százalékot tesznek ki. Kelemen Hunor RMDSZ-es képviselő, az Iskola Alapítvány elnöke felháborítónak, minősíthetetlennek nevezte a jövő évi magyar költségvetés-tervezetnek a határon túli magyarság támogatására vonatkozó sarokszámait. „Vagy súlyos hozzá nem értésről vagy az anyaországon kívüli magyarság iránti empátia teljes hiányáról árulkodnak ezek a számok – jelentette ki. A képviselő bízik benne, hogy még hasznos időben konzultációra hívják az RMDSZ-t, ahol a szövetség képviselői felhívhatják a figyelmet a hibákra és aránytalanságokra. „Legalább a 2005-ös támogatási szint fenntartását el kell érnünk, bár az idei támogatások tekintélyes részét sem folyósította a magyar állam” – nyilatkozta Kelemen Hunor. Markó Béla RMDSZ-elnök közölte: hallott róla, hogy csökkentek a támogatási tételek, de még nem volt ideje áttanulmányozni az adatokat. „Ha ez így van, akkor ez rendkívül aggasztó, hiszen legalább olyan mértékben kellett volna növekedniük a támogatásoknak, mint a költségvetés egésze. Ráadásul az igazság az, hogy már az idei évre előirányzott összegeket is késve folyósították, a Szülőföld Alap még nem indult be, és a különböző tárcák kifizetésével is gond volt. Az ezekből fakadó elégedetlenségünknek pedig már korábban is hangot adtunk” – tette hozzá Markó, aki szerint a támogatások csökkenése mindenképpen téma lesz a hétvégi, marosvásárhelyi „kis Máérten”. /Csinta Samu, Kiss Csaba: Zsugori a Gyurcsány-kormány. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./

A Gyurcsány-kormány döntése, hogy a határon túli magyarság támogatási előirányzatát 25 százalékkal csökkenti, egyöntetűen kritikába ütközik. Maradnak a füttyös fogadás esélyei Erdélyben, megtetézve az RMDSZ vehemens rosszallásával is. Érdemi vita a támogatáspolitika reformjáról nem lesz. Erre pedig szükség lenne, egyre több szakértői és civil fórumon elhangzott, hogy a kilencvenes évek első felében kialakult támogatási szisztéma elavult. A kispénzes klientúraépítés stratégiáját szolgálja, bármelyik párt legyen is Magyarország kormányán, és bármit mondjon is a valamilyen kormányrudat mindig kezében tartó RMDSZ. Helyette fejlesztésközpontú támogatás kellene, amely világosan kiemel néhány területet, uniós partneri rendszerekbe kapcsolja be – megnyitván azok forrásait is –, és nem arra szoktatja a határon túli pályázót, hogy az identitásmegőrzés szómágiájába fullassza céljai leírását, írta Bakk Miklós. /Bakk Miklós: A támogatáspolitika leváltása. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./

Erdélyi Magyar Állandó Értekezlet létrehozását szorgalmazza Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, aki szerint „életbevágóan fontos”, hogy az RMDSZ-t párbeszédre kényszerítsék. „Az EMNT, a Székely Nemzeti Tanács és az RMDSZ autonómiatervezete együttesen jelentheti a kiindulópontot az autonómia kivívásához” – szögezte le Tőkés László, aki úgy vélte: a fórum keretében a politikai, egyházi és civil szervezetek együttesen képviselhetnék a nemzet érdekeit. /Kiss Csaba: Erdélyi Máértot akar Tőkés László. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./

Folytatódott a kisebbségi törvény vitája a szenátusban. Iliescu volt államelnök felszólalásában a nemzeti kisebbségek jogállására vonatkozó passzusokat kifogásolta. Szerinte a kulturális autonómia eltávolítaná a kisebbséget a többségtől, párhuzamos kultúrákat hozna létre, és nehezítené az integráció folyamatát. Gheorghe Funar NRP-szenátor az RMDSZ-t azzal vádolja, hogy a törvény miatt megzsarolta koalíciós partnereit. Kolozsvár expolgármestere úgy látja, az RMDSZ azért ment bele a házelnökök leváltásába, hogy a kisebbségi törvény megszavazását várja el cserébe. Funar szerint a törvény csak ,,előkészíti a terepet a Székelyföld autonómiájához”. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 6./

A Romániában befektetett magyarországi tőke értéke 443,5 millió dollár volt az idei első félévben, ez 40 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. „A statisztikák nem veszik figyelembe a cégtőke több elemét, a hiteleket, az aktívumokat, az értékpapírokat vagy a tőkepiaci műveleteket. Becsléseink azt mutatják, hogy az év első felében Romániában befektetett magyarországi tőke reális értéke 900 millió dollár” – mondta Halász János, Magyarország bukaresti nagykövetségének gazdasági attaséja a Román–Magyar Üzleti Fórumon. Magyarország a 11. helyen áll a Romániában befektető országok listáján. /Gyorsan nő a Romániában befektetett magyarországi tőke. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./

Kövér László /Fidesz/ elképzelhetőnek tartja, hogy az MSZP és az SZDSZ közötti ellentét áll az úgynevezett Szatmári-ügy felelevenítésének hátterében. Annak a feltételezésének is hangot adott, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a „kémügyet” ürügyül akarja felhasználni Magyar Bálint oktatási miniszter eltávolításához. „Lehet, hogy az MSZP és az SZDSZ között egyébként hajszálrepedésekként érzékelhető törésvonalak mögött nagyobb problémák vannak” – mondta az ellenzéki politikus egy lakossági fórumon. Hozzátette: „lehet, hogy a miniszterelnök más utat, módot nem talál az egyébként tehertétellé vált koalíciós minisztertársának eltávolítására, mint hogy olyan helyzetbe hozza ennek az ügynek az újbóli fölmelegítésével, hogy muszáj lesz neki menni”. A Fidesz választmányi elnöke szerint, ha újra a közérdeklődés középpontjába kerül ez az ügy, annak biztosan nem a fideszesek lesznek a vesztesei, hanem „azok a kormányzati politikusok, akiknek a neve mindennap elhangzik majd”. /Folynak a találgatások. Pártközi viszályt kelt a Szatmári-sztori? = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./

A múlt héten a Nemzetbiztonsági Kabinet is foglalkozott a „kémüggyel”. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter kijelentette: a kabinet ülésének részvevői számára kiderült, hogy az ügy lényege nem az, ami a sajtóban mostanában megjelenik. „Az ügynek olyan politikai természetű vonzatai is vannak, amelyek mindenféleképpen érdekesek és izgalmasak a nemzetbiztonsági bizottság és a parlament politikai erői számára”. Az Országgyűlés Kövér László által vezetett nemzetbiztonsági bizottsága várhatóan a jövő héten hallgatja meg a „kémügyről” összeállított jelentést. Az eredetileg erre a hétre tervezett bizottsági ülést elhalasztották, és emiatt újabb nyilatkozatháború indult meg a kormány és az ellenzék között. Juhász Ferenc közölte: kezdeményezte a nemzetbiztonsági bizottság elnökénél, hogy váltsanak szót a testületben az ügyről, Kövér László azonban még nem válaszolt, csak lemondta az esedékes ülést. Kövér László erre reagálva azt közölte: a Fidesz továbbra is egyetért azzal, hogy az úgynevezett Szatmári-ügyet minél előbb tisztázni kell, és reméli, hogy Juhász Ferenc időben a testület rendelkezésére bocsátja az üggyel kapcsolatos nemzetbiztonsági beszámolót. /Változott, de izgalmas a kémügy lényege. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./

Nem Háromszék megye címerét, hanem a megyei tanács három évvel ezelőtt bejegyzett szimbólumát tették ki az önkormányzat épületére – szögezte le Demeter János tanácselnök a kirobbant országos botrány kapcsán. Az új címer október 4-én jelent meg az épületen, és mivel a kihelyezett szimbólum csak árnyalatokban különbözik a megye címerétől, többen azt hitték, hogy utóbbi került fel a végleges engedélyek kibocsátása előtt. A megye címerét augusztus elsején fogadta el a megyei tanács, jóváhagyta a Megyei Heraldikai Bizottság, jelenleg az Országos Heraldikai Bizottság asztalán várja az engedélyezést. A román közösség képviselői több ízben tiltakoztak a címerterv ellen, kifogásolták, hogy ez megegyezik a régió XVII. század óta használt címerével, és hogy hiányoznak belőle a románság szimbólumai. Mindenki György Ervinen, Kovászna megye prefektusán kérte számon, mit tesz a törvényesség védelmében. ,,Ha törvénytelenség történt, kénytelen leszek kérni a leszerelését annak ellenére, hogy személyesen nincs kifogásom ellene” – hangsúlyozta. /Farkas Réka: Botrányt kavart az új tábla. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 6./