Az Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetsége október 7-9-e között Gyergyószentmiklóson tartotta hagyományos évi vándorgyűlését. A tanácskozáson a Temesvári Magyar Nőszervezet, a bukaresti Barátok Nőszervezet, a nagyváradi Rogerius Református Nőszervezet, a besztercei Láncszem Nőszervezet, a marosvásárhelyi Lorántffy Zsuzsanna Nőszervezet és a Márton Mária Római Katolikus Nőszövetség, valamint a házigazda Lorántffy Zsuzsanna Nőegylet küldöttei vettek részt. A küldöttek beszámoltak a közösen vállalt tevékenységekről, megbeszélték a jövő évi teendőket. A nőszövetségek emberbaráti szervezetek, valamennyien segítenek egy vagy több rászoruló diákot, illetve egy-egy magyar főiskolai vagy egyetemi hallgatót. Öregek, nagycsaládosok életén próbálnak szerény lehetőségeikhez mérten segíteni. /Bajna György: A hagyományápolás és a szeretet jegyében. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 10./

Kisgrafikákból, festményekből, textíliákból nyílt kiállítás három erdélyi városban a hét végén. Kolozsváron az immár hagyományos nemzetközi kisgrafikai biennále nyitotta meg kapuját a Bánffy-palotában, Marosvásárhelyen pedig Márton Árpád csíkszeredai festőművész egyéni tárlatának ad otthont a Bernády-ház. Gyergyószentmiklóson, a Pro Art Galériában először állítja ki sajátos technikával készült újszerű alkotásait a csíkszeredai Csillag házaspár, Csillag Simon Repolski Imola és Csillag István. /Képzőművészeti tárlatdömping. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./

Egymást követik a tárlatok a marosvásárhelyi Bernády-házban. Alig bontották le Kusztos Endre kiállítását, máris itt a következő, Márton Árpád csíkszeredai festőművész kiállítása. Márton Árpád a minap töltötte hatvanötödik életévét. Banner Zoltán Békéscsabán élő műkritikus elmondta: éppen 25 évvel ezelőtt nyitott először Márton Árpád-kiállítást Csíkszeredában, akkor nagy a tömeg gyűlt össze. Márton Árpád azok közé a művészek közé tartozik, akik „magyarul festenek”, nemzeti és saját kézjegyeiket is fölviszik a vászonra. /Nagy Botond: Hatvanöt év színei. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 10./

Szeptember 30-a és október 7-e között Berecken negyedik alkalommal szervezték meg a nemzetközi fotóművészeti alkotótábort, melyen tizenöt hazai és magyarországi fotós vett részt. A múlt évi táborozás során készített művészfotókból nyílt közös tárlat. Balogh András, a berecki művelődési központ igazgatója köszöntötte a megjelenteket, majd felkérte Gazda József kovásznai műkritikust, hogy mutassa be a kiállítást. /Iochom István: Véget ért a negyedik nemzetközi alkotótábor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 10./

Az elmúlt évben hunyt el Szabó Gyula /Homoródalmás, 1930. szept. 11. – Kolozsvár, 2004. dec. 21./ író. Idén szeptember elején kopjafát avattak a szülőfaluban, Homoródalmáson, a temetőben, az író sírjánál. A Trianon utáni hivatalos román állampolitika igyekezett meghamisítani vagy elhallgattatni a magyar múltat. Szabó Gyula ezért kezdte el írni hatalmas történelmi regényfolyamát, A sátán labdáit, a hetvenes évek végétől. Sorjázó szívrohamai szüneteiben írta a nagyszabású esszéregény köteteit, a maga jelenkori „várküzdelmét”. „Ha eleink a maguk »végpusztulásában« Bethlen Miklós szavával »a sátán labdáinak« érezték magukat, akikkel külső hatalmi erők és belső meghasonlások indulatai »játszottak«, miközben mégis »megmaradtak«, életerejükkel »túlélték« a veszedelmeket, azokból a »történt dolgokból« magam is tudtam erőt meríteni” – írta Szabó Gyula. Az író nem maradt adósa a történelemhamisító Lancranjannak sem, aki 1982-ben megírta hírhedt eszmefuttatását: Un cuvant despre Transilvania /Beszéd Erdélyről/. Szabó Gyula reagált erre, és elküldte az A Hét hetilapnak, de írása az nem jelenhetett meg. Szabó Gyula egyik leveléből idézett Cseke Péter: „Nekem legkedvesebb utam a világon az, amelyik Székelykeresztúrt és Homoródalmást »köti össze«, s éppen ez az úttáv attól olyan különlegesen kedves (mióta történeti emlékem odáig mélyült) hogy ez az útmellék a maga egészében szinte »Szent László földjének« mondható. […] Szent Lászlónak ezen a földjén László Gyula nekem szomszéd falus földim! – és László Gyula most éppen ennek a földnek a Szent László »képeit« ajándékozza nekünk az összes többivel együtt. Gelencétől Felsőlövőig, összesen 29-et. Mekkora gazdagság ez! Lelki honfoglalás! Visszfénye és emlékképe annak, hogy Szent István és Szent László a honfoglalást a lelkiekben is végbe vitte…” Szabó Gyula ezzel a levéllel köszönte meg 1993-ban a kettős honfoglalás elméletét kidolgozó, a két magyar történelem további feltárására buzdító régészprofesszor ajándékkönyvét, A Szent László-legenda középkori falképeit. Bizonysága ez annak, hogy Szabó Gyula szándéka szerint műveivel maga is ezt a szellemi-lelki honvisszafoglalást készítette elő. /Cseke Péter: Szabó Gyula kopjafája. Feljegyzések az író 75. születésnapján. = Helikon (Kolozsvár), okt. 10., 19. sz./ László Gyula Kőhalmon született.

Magyarország, Lengyelország, Hollandia és Ausztria is elrendelte az importtilalmat a Romániából származó húsra, élőállatra és tollra, a madárinfluenzáról érkezett hírek hatására. /Több ország importstopot rendelt el a román húsra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

A Romániában befektetett magyarországi tőke értéke 443,5 millió dollár volt az év első félévében, ez 40 százalékos növekedést jelent tavalyhoz képest, a becslések szerint év végéig ez az érték meghaladja a 2 milliárd dollárt. – – A statisztikák nem veszik figyelembe a cégtőke több elemét, a hiteleket, az aktívumokat, az értékpapírokat vagy a tőkepiaci műveleteket. Becsléseink azt mutatják, hogy az eddig Romániában befektetett magyarországi tőke reális értéke 900 millió dollár – közölte Halász János, Magyarország bukaresti nagykövetségének gazdasági attaséja a múlt heti Román-Magyar Üzleti Fórumon. /Hat hónap alatt 450 millió dollár Magyarországról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

Egyre jobban elszigetelődik a magyar kormány és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök abban a vitában, amely a határon túl élő magyar kisebbségek jogi státusának kérdése körül alakult ki. A Marosvásárhelyen megtartott Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumán egyöntetű vélemény alakult ki abban a tekintetben, hogy a külhoni magyarok számára a kettős állampolgárság megadása képezheti az egyedüli megoldást. A fórum zárónyilatkozatának aláírói csakis a Magyarországra, valamint az Unió más országaiba való akadálytalan belépést tekintik elfogadhatónak, s ugyancsak egyöntetű vélemény alakult ki annak kapcsán, hogy a kormánnyal szembeni véleménykülönbségek ellenére a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) összehívása sürgető feladat. /Bálint Zsombor: Nem akarunk a magyar belpolitikai játszmák játékszerévé válni. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./

A román–magyar közös kormányülésről nyilatkozott Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Számít arra, hogy lesz előrelépés, a két külügyminiszter megegyezett: nincs akadálya annak, hogy Magyarország újabb főkonzulátust nyisson Romániában. Markó azt is szeretné, hogy a Sapientia Tudományegyetem támogatása a két kormány közös ügye legyen. /Gazda Árpád: Csíkszeredai konzulátus az integrációs hátszélért. = Krónika (Kolozsvár), okt. 11./

Rohammunkában vágják a fát a visszaszolgáltatásra váró erdőkből. Több háromszéki településről érkezett panasz erről a Kovászna megyei prefektus hivatalába. A panaszosok Zágonból, Csernátonból, Bükszádról, és Kálnokról érkeztek, de a jelenség túlnyúlik a megye határain. Egy férfi arra emlékszik, hogy öt évvel ezelőtt is ugyanígy történt. Az akkor kiadott törvény alapján visszakért erdőkből is vágták a fát, amíg megtörtént az átadás. Kiss József zágoni polgármester elmondta, községében több mint négyezer hektár erdőt kérnek vissza a közbirtokosságok és a magánszemélyek, és ennek 30–40 százalékát már kivágatta az állami erdészet. Kiss József attól tart, az emberek csak legelőt, üres telket kapnak vissza az erdő helyett. György Ervin prefektus elmondta, írásban kérte a mezőgazdasági minisztériumot, vizsgálják ki a panaszokat, és állítsák le a nagymértékű fakitermelést. A szaktárca ellenőrző csoportja azonban helyszíni szemle után azt állapította meg, hogy törvényes a fadöntési kampány. Valentin Ionascu, a Kovászna megyei erdészet igazgatója kijelentette, egyetlen fát sem vágtak ki törvénytelenül. Szerinte nincs olyan törvény, hogy a visszaszolgáltatásra váró erdőkben le lehet állítani a kitermelést. Tamás Sándor háromszéki RMDSZ-képviselő nem bízik a kárpótlás kifizetésében. A politikus elmagyarázta, a jogszabály szerint az erdészet csak a restitúciós bizottság jóváhagyása és a tényleges birtokba helyezés közötti időszakban végzett kitermelésből származó jövedelmet köteles kifizetni a tulajdonosnak. „Én még egyetlen kifizetésről sem tudok” – jelentette ki. /B. D. T.: Törvényes rablógazdálkodás. = Krónika (Kolozsvár), okt. 11./ Háromszéken az elmúlt időszakban nem az állami erdészet erdőtarolását, hanem elsősorban a magántulajdonban levő fűrésztelepek működését vizsgálták meg. Az ellenőrzési kampányt a miniszterelnök rendelte el, miután a környezetvédelmi szakértők megállapították: az elmúlt hónapok áradása részben a mértéktelen erdőirtások miatt következett be. A hatóságok több mint kétszáz Kovászna megyei fafeldolgozót ellenőriztek, némelyiket többször is. 137 esetben szabtak ki büntetést szabálysértésért, melynek összértéke eléri a 120 ezer erős lejt (1,2 milliárd régi lej). /Bíró Blanka: A fafeldolgozókra összpontosítottak az ellenőrök. = Krónika (Kolozsvár), okt. 11./

A jövő heti közös román–magyar kormányülés néhány fontos kérdésében folytat egyeztető tárgyalásokat Bukarestben Baráth Etele, az európai uniós ügyekért felelős tárca nélküli miniszter. A tisztségviselő október 10-én többek között Markó Béla miniszterelnök-helyettessel folytatott megbeszélést. Markó Béla elmondta: jól előkészítettnek, tartalmasnak és fontosnak ígérkezik az október 20-án és 21-én rendezendő közös kormányülés. /Konkrét döntéseket ígérnek az együttes kormányülésen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

Kolozsvár Főterén tátongó gödrökkel kapcsolatban László Attila, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke elmondta: amint lehetséges, tárgyalnak a polgármesterrel, addig nem nyilatkoznak az ügyben. Máté András RMDSZ-es parlamenti képviselő is megerősítette: László Attila társaságában találkozni készül Emil Boc polgármesterrel, hogy tisztázzák a kialakult helyzetet. /E-R. F., K. O.: Gödörügy: várakozó állásponton az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

Romániában október 10-én emlékeztek meg a holokausztról. Kolozsváron a Román Operában beszédet mondott Goldner Gábor, a kolozsvári zsidó hitközség elnöke, valamint Calin Platon alprefektus. A műsorban fellépett Halmos Katalin vezetésével a Talmud Tora kórus, az előadást a klezmer zenekar zárta. A Tordai úti zsidó temetőben levő Holokauszt-emlékművet megkoszorúzták. Imát mondott Müller Benjámin, a kolozsvári zsidó közösség vallási vezetője, majd a holokauszt túlélője, Kallós Miklós jelképesen hat gyertyát gyújtott a hat millió áldozat emlékére. A megemlékezésen jelen voltak a helyi hatóságok, valamint a politikai pártok képviselői is. /Holokauszt-nap Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./ Antiszemita tartalmú falfirkák jelentek meg az utóbbi időben Kolozsváron – figyelmeztetett a Tordai úti zsidó temetőben tartott megemlékezésen Goldner Gábor, a kolozsvári zsidó hitközség elnöke. /Holokausztnap Erdélyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./

A Román Írószövetségben botrányt kavart, hogy Nicolae Manolescu, a Román Írószövetség elnöke, adminisztratív intézkedéseket foganatosított az ellen a szerkesztő ellen, aki az Írószövetség lapjában a Romania Literara-ban az ismert román disszidens, a Franciaországban élő Paul Goma egy antiszemitának minősíthető szövegét leadta. Az európai országokban az antiszemitizmusnak a közbeszédből való kirekesztése régóta senki által meg nem kérdőjelezett szabály. Romániában viszont bárki antiszemita és magyarellenes kijelentésekre ragadtathatja magát, akár a parlamentben is, állapította meg Bíró Béla. Manolescu a TVR Cultural műsorában is megismételte: amíg ő vezeti az Írószövetséget, a szövegségben és annak lapjában nincs helyük antiszemita és kisebbségellenes indulatoknak. Erre többen tiltakozó akciókba és aláírásgyűjtésekbe kezdtek. Voltak, akik Manolescut azzal vádolták meg, hogy a nemzetközi zsidó lobbi nyomására cselekedett. /Bíró Béla: A civilizáció folyamata. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./

Az Országgyűlésben a nemzeti oldalon leadott elsöprő igen Románia EU-csatlakozására mind Magyarországon, mind a határon túl kiábrándultságot, tiltakozást váltott ki. Sokan vélik úgy, hogy Magyarország egyik legfontosabb aduját játszotta el, amikor feltétel nélkül támogatta Romániát, amely a trianoni békeszerződés óta változatlanul kisebbségeinek beolvasztására, módszeres felszámolására törekszik. Az EU-csatlakozás előtt álló Románia hallani sem akar a magyarság önrendelkezési jogáról. Toró T. Tibort parlamenti képviselője szerint itt két szemlélet ütközik egymással. Az erkölcsi igény szerint bármi áron fenntartást kell bejelenteni. A másik szemlélet a reálpolitikusi: ha a helyzetet megváltoztatására nincs parlamenti többség, akkor felesleges vállalni a nem szavazat következményeit. A felelősség azt terheli, aki aktuálpolitikai megfelelési kényszernek eleget téve kicsikarta, hogy napirendre kerüljön Románia és Bulgária EU-csatlakozásának országgyűlési vitája. A felelős magatartás az lett volna, ha megvárják legalább az országjelentést. Jobboldalnak, baloldalnak Magyarországon közösen azon kellett volna munkálkodnia, hogy kitolják ezt a szavazást. A Fidesznek kötelessége kapcsolatrendszerét rendben tartani a határon túli magyar szervezetekkel, elsősorban azokkal, amelyek parlamenti képviselettel rendelkeznek. A Fidesz és az RMDSZ között a kapcsolat soha nem szűnt meg. Kommunikáció nélkül ugyanis semmilyen érdeket nem lehet érvényesíteni. /Makkay József: Toró T. Tibor a reálpolitikáról. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 11./

Az EMI /Erdélyi Magyar Ifjak/ szervezet október 3-án nyílt levéllel fordult Hiller Istvánhoz, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnökéhez. Úgy értesültek, hogy Hiller október 6-án Aradra szándékozik utazni. ”Állampolgárságunk visszaadását megakadályozó gyűlölethadjáratukkal és a népszavazás utáni álmegoldásaik kiagyalásával a legnaivabb határon túli magyart is ráébresztették arra, hogy eszük ágában sincs” foglalkozni ezzel a fontos kérdéssel. Az EMI kéri, „ne tegyenek kampánytémává bennünket”, ne provokálják az aradi ünneplő gyülekezetet. Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) elnöksége kijelenti, hivatalosan nem vesz részt az idei megemlékezésen. Ezúttal tüntetés helyett távolmaradásunkkal tiltakoznak. /Az EMI elnöksége nevében: Soós Sándor elnök, Bagoly Zsolt alelnök: Nyílt levél Hiller Istvánnak, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnökének. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 11./ Az EMI nyílt levelének nyilvánosságra hozatala után a Határon Túli Magyarok Hivatala bejelentette, Hiller István helyett Kovács Kálmán megy Aradra 6-án. Király András Arad megyei RMDSZ-elnök tagadta, hogy bármi összefüggés lenne a levél és a változás között, azt állította továbbá, a kormány nem tehető felelőssé a december 5-i népszavazás miatt. /Hiller otthon maradt. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 11./

A Greenpeace kéri a román kormányt, hogy állítsa le a genetikailag módosított szója illegális termesztését. Felhívták a figyelmet arra, hogy a szilvával és krumplival folytatott génmanipulációs kísérletek kiszabadultak az ellenőrzés alól. A zöld szervezet megállapította, hogy az ország tíz megyéjében illegálisan termesztenek génmanipulált szóját. Az ellenőrizetlen génmanipuláció veszélyes, mivel káros lehet a környezetre és az egészségre. Európai viszonylatban Romániában termesztenek a legnagyobb felületen génmanipulált növényeket. Idén 140 000 hektáron termesztettek szóját, ennek több mint fele a hivatalos álláspont szerint is génmanipulált volt. A mezőgazdasági minisztérium közleményben tagadta, hogy elszabadult volna a génmanipulált szójatermesztés. Megerősítette, hogy a szójatermés több mint fele génmódosított, de hozzátették, hogy ez a helyzet 2000-ben alakult ki. /Elszabadult a génmanipulált szójatermesztés? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

Együttműködési megállapodást írt alá Kolozs és Szilágy megye önkormányzata az Európai Fejlesztési és Beruházási Bank (BERD) vezetőségével, hogy a SAMTID program révén mindkét megyében felújíthassák a víz- és csatornahálózatot. A SAMTID pályázat összértéke eléri a 12 millió eurót, ebből 7,2 millió eurót a BERD, míg a fennmaradó 4,8 millió eurót a két megyei önkormányzatnak kell előteremtenie. E program révén Zilah, Zsibó, Szilágycseh és Szilágysomlyó, valamint Szamosújvár, Dés és Bánffyhunyad víz- és csatornahálózatát újítják fel. /Összefogott Kolozs és Szilágy megye. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

Minisztériumi támogatás hiányában, a lap fenntartására szánt összegből gazdálkodva új székhelyre költözött Kolozsváron a Korunk folyóirat szerkesztősége. A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének Rákóczi úti székháza Kántor Lajos főszerkesztő szerint távolról sem megfelelő, és eddig mintegy ötvenmillió régi lejt fordítottak a költözködésen kívül tatarozásra, víz- és gázszerelésre. A Korunk rendelkezésére álló három helyiséget – egy teremben az Erdélyi Napló szerkesztősége dolgozik – sikerült rendbe tenni, a nagyobb munkálatokhoz azonban Kántor Lajos szerint negyvenezer euróra lenne szükség. Kelemen Hunor, a képviselőház művelődési bizottságának RMDSZ-es tagja elmondta, a folyóirat támogatási ügyében felkereste Onisei államtitkárt. Az esetleges eredményekről ezen a héten kíván tájékozódni Kelemen Hunor. A Korunk eddig egy Nagy-Szamos utcai épületben működött, a Romániai Írók Szövetsége által kiadott két szépirodalmi folyóirat, a román nyelvű Apostrof, valamint a Helikon szomszédságában. Utóbbiaknak még nem sikerült új székhelyet találniuk. A nyáron az épületet az ortodox egyház kapta vissza, amely a szerkesztőségektől megfizethetetlenül magas bérleti díjat kért. /Rostás-Péter Emese: Költözés áldozatokkal. = Krónika (Kolozsvár), okt. 11./

Mintegy ezren vettek részt Nagyváradon október hatodikán a Nagysándor József utcai koszorúzáson. A váradi születésű honvédtábornokra emlékeztető márványtábla előtt ezúttal közösen hajtott főt az RMDSZ, az MPSZ, a történelmi egyházak, a civil szervezetek és a magánszemélyek. Több magyar osztályt is kivezényeltek a megemlékezésre. A baj csak az volt, hogy a gyerekek kis híján a műsorvezető szerepét betöltő Szabó Ödön megyei RMDSZ-vezetőt is túlhangoskodták. Fel kellett volna készíteni a gyerekeket arra, hová mennek, és ott hogyan kell viselkedni. Szembeötlő volt a nemzeti lobogók hiánya. A váradi magyarok becsületét végül egy fiatalember, bizonyos Nagy József Barna, az Erdélyi Magyar Ifjak helyi tagja mentette meg. Amikor a koszorúzások rendjén az EMI következett, Barna bőségesen fellobogózott koszorúval lépett az emléktáblához. Messze ő kapta a legnagyobb tapsot. Ma már nem kell szégyellni, inkább használni kellene nemzeti jelképeket. /Fábián Tibor: És hol vannak a zászlóink? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 11./

Vajdaságban immár két éve az 1990-es marosvásárhelyi pogromot idéző hangulat uralkodik. A Szerbia-Montenegróban élő magyarok sorozatosan verések áldozatai lesznek. Kasza József, a VMSZ elnöke a Szabadságnak adott interjúban kifejtette, a szerb hatóságok részéről eddig nem mutatkozott valós szándék az elkövetők felderítésére, és a 2003 második fele óta tartó jelenséget sem akarják megfékezni. „ A közhangulat annyiban változott, hogy most még jobban utálnak bennünket a politikusok amiatt, hogy nemzetközi színtérre vittük a problémát, holott azzal kellene foglalkozniuk, miért nem gátolták meg ezeket az atrocitásokat” – állapított meg Kasza József. A szülők, vagy akiket megvernek, nem mindig vállalják a nyilvánosságot, hanem elhallgatják, mert félnek a megtorlástól. A VMSZ az elmúlt két évben hozzávetőlegesen 300 esetről szerzett tudomást részben áldozatoktól, részben a sajtón keresztül. Ezek az atrocitások 2003 második felétől szaporodtak el, és hullámokban jelentkeztek. Eddig csak pár elkövetőt fedtek fel, hiszen a háromszáz esetből még a szerb kisebbségügyi miniszternek is csak húszról van tudomása. Kasza egyetlen őszinte hozzáállást tapasztaltam, Borisz Tadics államelnöknél. Azonban az ő hatásköre nem akkora, hogy közvetlenül be tudjon avatkozni a folyamatokba, de eltökéltsége és hozzáállása legalább pozitív. Az egyik legfőbb gond az, hogy az úgynevezett „nemzeti türelmetlenség” elsősorban a fiatalok körében tapasztalható. A nacionalista nevelést nagymértékben a szerb ortodox egyház is gerjeszti. Léteznek olyan iskolaigazgatók, akik ezeket a jelenségeket tolerálják. Eddig még egyetlen jogerős ítélet sem született. /Borbély Tamás: „Már óvodás kortól nevelni kell a másság elfogadására” Interjú Kasza Józseffel, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

Miután a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség /KMKSZ/ ellenszervezete jelezte a felvételi kérelmét a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumába, Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke jelezte, hogy a KMKSZ nem fogja ezt megszavazni. Az alapszabály szerint minden döntés, így az új tagok felvétele is csak konszenzusos alapon történhet. A KMKSZ több éve érvényben levő állásfoglalása az, hogy nem ismeri el az Ukrajnai Magyar Demokratikus Szövetséget a jelenlegi formájában. Ezt a szervezetet 1990-ben a KMKSZ hozta létre a lembergi és a kijevi egyesülettel, abból a célból, hogy legyen egy országos bejegyzésű szervezet. 1994 vége felé a lembergi és a kijevi szervezet alapszabály-ellenesen alapszabályt módosított és vezetőt váltott. A KMKSZ akkor is jó húszezres tagsággal rendelkezett, ők pedig pár száz főnyi tagsággal. Abban a politikai helyzetben szervezeti ellenpólust akartak létrehozni a KMKSZ-szel szemben, ezt puccsal hajtották végre. Volt egy három tagból álló kollektív szervezet Ukrajnában, az egyik az egész kárpátaljai magyarságot képviseli húszezer taggal, a másik kettő meg két városi értelmiségi kör, és ez a két kis kör úgy dönt, hogy kigolyózza a KMKSZ-t. Amikor ez megtörtént, akkor a KMKSZ-nek kialakult az az elvi álláspontja, hogy az a szervezeti állapot nem legitim, hiszen törvénytelenül jött létre. Az UMDSZ nevében futó ellenszervezeteket egyszerűen mint UMDSZ-t nem ismerik el. /Mózes Edith: Kovács Miklós: Az UMDSZ nem legitim szervezet. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./

Szeptember utolsó hetében a hagyományos regáti magyarságfelmérő misszióra indultak a kolozsvári teológusok. Ez alkalommal a Duna mentén a Szörénység és Bánság határvidékét járják be, kiemelt cél a szörénytoronyi (Turnu Severin-i) és orsovai magyarság felmérése. Emellett igyekeznek bejárni és feltérképezni a vidéket, a helyi kisszámú magyar közösség által szervezett találkozókon vesznek részt, folytatják a gyülekezeti közösségek szervezését. Mint ismeretes, a középkori magyar királyság határvidéke a Kárpátokat is túllépve egészen a Dunáig, a Kazán szorosig húzódott, és a határok védelmére jelentős számú magyar védelmi erőt telepítettek ide. IV. Béla a szörénységi várak védelmére a johannitákat rendelte. Havasalföldi területen a magyarság korai jelenlétéről ma is számtalan magyar helységnév nyoma tanúskodik. A későbbi évszázadokban is jelentős volt a kitelepedés, majd a néhány évtized alatt lezajló asszimiláció, de az 50-es éveket követő munkaerő-vándorlással is számottevő magyar népesség talált otthonra, megélhetésre. A kolozsvári református, unitárius és evangélikus teológus és vallástanárképzős fiatalok 1996-ban kezdték el Moldva, Havaselve és Dobrudzsa telepes magyarságának felmérését. Azóta munkájuk nyomán új missziós szórványgondozó gyülekezetek alakultak. /Teológusok regáti misszióban. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 11./

A Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottsága október 6–8. között ötödik alkalommal szervezett Budapesten tudományos konferenciát. A konferencián közel négyszáz pedagógus és neveléstudományi szakember vett részt, köztük a pedagógia két erdélyi magyar művelője is, nevezetesen Fodor László és Bán Éva, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem Humán Tudományok Tanszékének oktatói. A konferencia központi célját az új kutatási eredmények széles körű szakmai megismertetése és megvitatása, valamint a magyar neveléstudományi kutatók szakmai közéletének formálása képezte. A „Közoktatás, pedagógusképzés, neveléstudomány” címen zajló konferencián a marosvásárhelyi kutatók az utóbbi év kutatási eredményeikről adhattak számot. Fodor László az implicit indoktrinációs oktatási helyzetek problematikájában végzett kutatásainak egyes eredményeit mutatta be. Bán Éva pedig a személyiségközpontú vallástanárképzésre vonatkozó vizsgálódásainak fő adatait prezentálta. Ez alkalommal általánosan is beigazolódott, hogy a Sapientia, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem keretében az erdélyi magyar neveléstudománynak új kutatási centruma bontakozik ki, dr. Lázár Sándor tanszékvezető irányításával. /Új kutatási centrum körvonalazódik. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./

A Magyar Televízió szeptember 19-30. között sugárzott felhívására a nézők és a könyvkiadók segítőkészen reagáltak, s mintegy ötvenezer könyvet gyűjtöttek össze, hogy segítsék azokat a településeket, ahol az árvizek nyomán a helyi könyvtárak is kárt szenvedtek. Eger városa több mint tízezer könyvvel gyarapította a gyűjteményt. A tervek szerint a nagy könyvmennyiség miatt hetekbe telhet a válogatás, a több mint ötvenmillió Ft értékű adomány legkorábban november közepén kerülhet rendeltetési helyére. A szervezők a Magyar Újságírók Romániai Egyesületét kérték fel az adomány szétosztására, amit a MÚRE örömmel vállalt. /Négy konténer könyv a nézőktől. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./

Október 9-én, vasárnap Marosvásárhelyen, a Bernády-házban találkoztak a Külhoni Magyar Újságírók Konvenciója és a Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma képviselői. A találkozó során határozat született, miszerint információs kapcsolatot kell létesíteni, és ki kell alakítani az együttműködést a Kárpát-medencei magyar közösségek között, a sajtó érdekvédelmi szervezetei között, a politikai érdekvédelmi szervezetek és a sajtó érdekvédelmi szervezetei között. A résztvevők kijelentették, hogy biztosítani kell az önálló sajtó létét, mert csak az önálló kisebbségi sajtó szavatolhatja a demokratikus létezés feltételeit. Sajnálatukat fejezték ki, hogy dr. Kis Elemér, a Szülőföld Alap elnöke által október elejére beígért pályázatok kiírása eddig nem történt meg. A Szülőföld Alap létrehozásának nem kell megszüntetnie az Illyés Közalapítvány határon túli támogatási rendszerét, amit a közeljövőben át kell gondolni olyanformán, hogy a támogatások azokat a szerkesztőségeket kedvezményezzék, amelyek közszolgálati feladatot látnak el. A Külhoni Magyar Újságírók Konvenciója kérte a jelen levő érdekvédelmi szervezetek képviselőit, hogy rendszeresítsék az ilyen jellegű találkozókat. Kérték, hogy minden esetben, amikor az érdekvédelmi szervezetek képviselői tanácskoznak, adják meg a lehetőséget a sajtó képviselőivel való találkozásra is. /Magyar–magyar médiapárbeszéd. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 11./

A Volt Politikai Foglyok Egyesülete szeptember 18–20-a között Mamaiaban tartotta XII. kongresszusát, melyen a megyei szervezetek 267 küldöttje vett részt. C. Ticu Dumitrescu elnök rövid megnyitóbeszéde után sor került a megnyitó áhítatra. A részt vevő magyar küldöttek örömére ezen a kongresszuson magyar nyelvű imádság is elhangzott, melyet Bustya Dezső ny. lelkipásztor, volt püspök-helyettes tartott. Elnöki beszámoló hangzott el, megemlékeztek a múlt kongresszus óta elhunytakról, a területi elnökök és más küldöttek hozzászóltak. Végül elfogadták a kongresszus zárónyilatkozatát. A kongresszus szomorúan állapította meg, hogy bár 15 év telt el a „változás” óta, még mindig nem került sor a kommunizmus perére. Amíg a nácizmus áldozataira ma is emlékművekkel és a fasizmust elítélő nyilatkozatokkal emlékeznek, a kommunizmus nemzetközi elítélése sehol sem történt meg, sem nyugaton, sem a posztkommunista országokban. Ez utóbbiakban a jelenlegi vezetés sok helyen a kommunisták második nemzedékének, az egykori ifjú kommunista szervezeti titkároknak a kezében van. Ezek elődjeiknél veszélyesebbek: amazok nagyrészt műveletlenek voltak, míg fiaik Oxfordban és Párizsban tanultak. A volt politikai foglyok kihalására várnak, tőlük még morális elégtételadás sem remélhető. A média nem érdeklődik, amit a mostani kongresszus is mutat. – Nem mondhatunk le a nyilvános bocsánatkérésről, a morális elégtételről! – hangzott el. „A kommunizmus mint eszme megbukott, ez küzdelmeink vitathatatlan eredménye. Ezt ellenségeink is elismerik. De csak relatíve győztünk, mivel továbbra is a kommunisták vezetnek, uralkodnak. Az elmúlt 50 év megváltoztatta az emberek mentalitását, s ebben az agymosás által létrehozott mentalitásban a kommunizmus tovább él” – mondotta az egyesület országos elnöke, Ticu Dumitrescu. Csekély eredménynek mondható, hogy október 1-jétől a börtönévek után járó nyugdíj-juttatásokat 10%-kal emelik. De mi ez, összehasonlítva a volt szekus-tisztek nyugdíjával? A posztkommunista kormány többet juttat a gyilkosoknak, mint az áldozatoknak. A 267 küldött között 22-en voltak magyarok. Az egyesület marosi, gyergyói, csíki, udvarhelyi és sepsiszéki küldöttei minden reggel közös áhítaton vettek részt az Aurora Szállodában, melyen együtt énekeltek és imádkoztak, igét hirdetett dr. Bustya Dezső ref. lelkipásztor. /Dr. Bustya Dezső és Gráma János, Maros megyei küldöttek: A Volt Politikai Foglyok Egyesületének XII. kongresszusa. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./

Sokat beszélnek a bánsági toleranciáról, közben Temesváron a Hunyadi (ma Traian) híd józsefvárosi hídfőjénél az egyik saroképület falán jelent meg egy durva román nyelvű cigányellenes felirat. Mindez azután történt, hogy a közpénzen kinyomtatott városházi közlöny legutóbbi számában Adrian Orza alpolgármester hangozatta, hogy itt nincs rasszizmus, a stadionban meg nem is cigányozták le a Steaua roma futballistáját, ez lejáratás, /bár harmincezer ember füle hallatára történt/. Bizonyára a tolerancia jeléül vágtak pofon stadionban valakit csak azért, mert magyarul beszélt. /Pataky Lehel Zsolt: A “bánsági tolerancia” újabb megnyilvánulása. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./

A honfoglalás ezeréves évfordulóján, 1896-ban Vaszary Kolos hercegprímás kérésére XIII. Leó pápa saját ünnepet engedélyezett a magyar népnek Magyarok Nagyasszonya elnevezéssel, amelynek dátumát október második vasárnapjára jelölte. Később az ünnep október 8-ra tevődött. Ugyanazon év nyarán kezdték meg a temesvár-gyárvárosi Millenniumi templom alapozási munkálatait. A templomot 1901. október 13-án a Szűzanya – Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelték fel. Az idei búcsút október 9-én, vasárnap ünnepelte a templomban a gyárvárosi közösség. A hívek Roos Márton megyés püspök jóvoltából a Millenniumi templomban fogadhatták első főpásztorunk, Szent Gellért ereklyéjét. – A mai ünnep alkalmával úgy is fogalmazhatunk, hogy Szent Gellért hazatért. Alakját most abban a templomban idézzük meg, amelyet a magyarok patrónájának, az általa oly nagyon tisztelt Szűzanyának az oltalmába ajánlotta csakúgy, mint ezer esztendővel ezelőtt István király az országa és népe jövőjét – mondotta beszédében a szentmisét celebráló dr. Diósi Dávid helyettes püspöki irodaigazgató. /Sipos Enikő: Búcsú a Millenniumi templomban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./

A szegedi Vox Nova kórus meghívására vett részt október 7-én a Tóth Flóra zenetanárnő vezette temesvári Carmina Dacica női kar a Szegeden első alkalommal megrendezett DKMT eurorégiós dalfesztiválon. A rangos seregszemlén a szabadkai Pro Musica kórus is fellépett. /Bugárszky Ildikó Karolina: Eurorégiós kórustalálkozón Szegeden. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./