A közös magyar-román kormányülés alkalmával az alábbi 15 dokumentumot írták alá: 1. a határátlépésre vonatkozó közös nyilatkozat előírja, hogy az egyik országból a másikba tartó vonatokon menet közben végzik majd az útlevél- és vámellenőrzést; 2. kormányfői nyilatkozat arról, hogy a felek teljes körű együttműködést vezetnek be az árvízmegelőzés és a környezetvédelem terén; 3. Budapesten létrehozzák a Gozsdu Magyar-Román Közalapítványt; 4. gazdasági memorandum, amely ígéri, hogy a felek kölcsönösen segítik a kis- és közepes vállalatok tevékenységét; 5. katonai szállításokra vonatkozó egyezmény: a román fegyveres erő vállalja a magyar katonák és felszerelések elszállítását különféle békefenntartó akciók színhelyére; 6. kulturális egyezmény: rendezik a bukaresti magyar és a budapesti román kultúrközpontok működésével, státusával és finanszírozásával kapcsolatos kérdéseket; 7. határvédelmi szerződés: új, közös határvédelmi, együttműködési és segélynyújtási normákat vezetnek be; 8. menekültügyi megállapodás; 9. belügyi együttműködési megállapodás; 10. a nemzeti fejlesztési tervek összehangolására vonatkozó közös nyilatkozat; 11. társadalombiztosítási egyezmény; 12. művelődési tárcák közötti együttműködési megállapodás; 13. egészségügyi együttműködési megállapodás; 14. informatikai tárcák közti együttműködési megállapodás; 15. az informatikai alapú társadalom kifejlesztésére, illetve e közös magyar-román internetportál létesítésére vonatkozó négyoldalú nyilatkozat, amelynek valóra váltásában a romániai magyarok, illetve a magyarországi románok is partnerséget vállalnak. /Népszabadság, okt. 21./

Több konkrét eredményt is hozott a romániai magyaroknak az első, történelminek nevezhető magyar–román együttes kormányülés – hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke október 21-én Bukarestben. Markó rövid megbeszélést folytatott Gyurcsány Ferenc magyar kormányfővel az RMDSZ bukaresti székházában. A találkozó utáni sajtónyilatkozatában Markó Béla a konkrét eredmények között azt emelte ki, hogy megállapodás született a csíkszeredai magyar főkonzulátus megnyitásáról, fiókintézményt létesíthet a bukaresti magyar kulturális intézet a székelyföldi Sepsiszentgyörgyön. Ugyanilyen fontos, hogy a román kormány elkötelezte magát a Sapientia Egyetem támogatása mellett. Újságírói kérdésre válaszolva Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elismerte, hogy jelenleg elmaradás van a határon túli magyaroknak szánt oktatási-nevelési támogatás kifizetésében, de határozott ígéretet tett arra, hogy az idei támogatást még a karácsonyi ünnepek előtt kifizetik. /Eredményekkel zárult az első magyar–román kormányülés. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 21./ Markó Béla kifejtette: „a román kormány elkötelezte magát a Sapientia Egyetem támogatása mellett, így a magyar kormány finanszírozásával létrehozott erdélyi magyar magánegyetem a jövőben a magyar költségvetési pénzek mellett román állami segítségre is számíthat”. Nem tért ki azonban arra, hogy a román állami támogatásra csak a Sapientia akkreditálása után, azaz évek múlva lehet számítani. /Salamon Márton László: Román-magyar „tandemkormány” alakult meg tegnap Bukarestben. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./

Bozóki András magyar kulturális miniszter nyitotta meg az Ezredforduló a magyar képzőművészetben című kiállítást Bukarestben, a Magyar Kulturális Intézetben. Bozóki András a magyar kultúra hírnevének külföldön történő öregbítéséért adományozott Pro Cultura Hungarica emlékplakettet nyújtott át Alexandru Repan bukaresti színésznek, a Magyar Kulturális Intézet havonta jelentkező irodalmi kávéházának keretében kifejtett művészi teljesítményéért. A miniszter felajánlott az árvíz által sújtott erdélyi magyar könyvtáraknak 650 könyvet, köztük a Nagy Könyv verseny döntőjébe jutott tizenkét címet is, 30-30 példányban. A felajánlásról szóló dokumentumot Kiss Jenő, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke vette át, akit a magyar miniszter biztosított arról: román kollégájától ígéretet kapott a hazai magyar könyvtárak hatékonyabb támogatására. Bozóki András bukaresti tárgyalásai során aláírták – az újabb, három évre szóló román-magyar államközi kulturális megállapodás mellett – azt a külön egyezséget is, melynek értelmében – a miniszter szavai szerint – „a legközelebbi jövőben” megnyílik Sepsiszentgyörgyön bukaresti Magyar Kulturális Intézet jó ideje felavatott, de mindeddig működésképtelen fiókintézménye. Alexandru Repan magyarul mondott köszönetet Bozóki Andrásnak az elismerésért. /Szonda Szabolcs: Bozóki András emlékplakettet nyújtott át Alexandru Repan bukaresti színésznek. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./

A két ország kapcsolataiban valóban közösen rendezendő kettős állampolgárság megadásáról, éppen a Romániában már rendezett kérdés ,,ellentételezéseként”, szó sem esett. Mi több, Gyurcsány Ferenc egy, a magyaroknak címzett nyilatkozatában egyenesen elutasította: a Krónikában kijelentette, hogy Magyarországon belátható időn belül nem lesz napirenden a kettős állampolgárság ügye. ,,Akik egymással jó viszonyban akarnak lenni, a megoldható kérdésekkel foglalkoznak. Olyan ügyekkel foglalkoznak, amelyekben esély van a megállapodásra.” Esély azért lehetne a megállapodásra, hisz közismerten tisztázódott a kettős állampolgárság ügye az unió előtt, és Románia ennek intézményét a saját nemzetéhez tartozók számára létrehozta, írta Sylvester Lajos. A két kormányfő tárgyalásán a székelyföldi és általában az autonómia ügyéről szó sem volt. A Bolyai Egyetemmel kapcsolatban Gyurcsány Ferenc az RMDSZ bukaresti székházában azt mondta, hogy az RMDSZ a román kormányzat részese, ebben a minőségben neki kell egyeztetnie a kormányban, és nem kell a magyar kormánynak megszólalnia. A román miniszterelnöknek ugyanez a véleménye: a lényeg az, hogy anyanyelven tanulhassanak, és nem az, hogy ez elkülönülő intézményben történjék. /Sylvester Lajos: Ez a mi munkánk – és kevés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 21./

Nem hiszem, hogy tizenöt évvel ezelőtt valaki is előre látta volna, hogy a két ország kormánya együttes ülést tart itt, Bukarestben – mondta Markó Béla a közös kormányülés ünnepélyes megnyitóján. Hozzátehette volna: nem hittem volna, hogy a Ion Iliescu által tíz évvel ezelőtt javasolt, és az akkori erdélyi magyar közszereplők által meglehetős egyöntetűséggel elutasított francia–német megbékélési modell ma ennyire kedvelt és elfogadott példa lehet, állapította meg Bakk Miklós. Románia EU-csatlakozása és az ország számára oly fontos országjelentés vitái előtt európai márkanevet kell adni a román–magyar kapcsolatrendszernek. Román–magyar „modell” tulajdonképpen – nincs is. A kérdés csupán az: e modell megtalálásában jut-e még szerep, s mekkora az erdélyi magyarságnak? Szól-e majd az őróla, vagy marad a modell az, ami most volt: márkanév két korszak határán. /Bakk Miklós: Márkanév a határon. = Krónika (Kolozsvár), okt. 21./

A kormányfői találkozó utáni a két kormányfő sajtófelelősei három-hárommal maximálták a romániai és magyarországi kérdezők számát. A romániai magyar sajtó képviselői egyik csapatba sem kerültek be. Gyurcsány emberei a sajátjaikat részesítették előnyben, Tariceanué pedig a központi bukaresti orgánumok képviselőit. Az utóbbi sajtósa, Oana Marinescu ingerült hangon vonta felelősségre Csinta Samut, a Krónika munkatársát, hogy milyen jogon mászkál az újságíróknak nem engedélyezett területen. Csinta csak azt kérdezte volna meg, hogy a kormányülésen esett-e szó a különböző autonómiaformákról, illetve ezeknek a magyar kormány által próbálgatott alternatív kompenzációs formáiról. Nem sokkal korábban a román kormányfő azt fejtegette: úgy kell dolgozni, hogy országainkban a kisebbségek ne érezzék másodrangú állampolgárnak magukat. /Csinta Samu: Szájzár. = Krónika (Kolozsvár), okt. 21./

A kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet október 20-i vitáján rendkívül éles vita alakult ki a kisebbségek nemzeti szimbólumainak szabad használatáról. Gheorghe Funar három, Viorica Moisuc egy módosító indítvánnyal igyekezett a cikkelyt tartalmától megfosztani. Markó Attila a kormány nevében leszögezte, hogy a cikkelyt a gyakorlatban tulajdonképpen már évek óta alkalmazzák. A vita hevesebbé vált a nemzeti identitás megőrzésére vonatkozó fejezet tárgyalásakor. A 16-os paragrafushoz Viorica Maisuc, nagy-romániás szenátor módosító indítványt fűzött a Székelyföldön élő románok kisebbségként való elismerésével kapcsolatban. Frunda György megoldásként azt javasolta, hogy azokon a helyeken, ahol a románság kisebbségben él a közigazgatási intézményekben valóban jussanak megfelelő képviselethez, de ezt a szabályozást a helyi adminisztrációra vonatkozó törvénybe vigyék be. Teodor Melescanu, osztva Frunda szenátor véleményét, leszögezte, nem lehet Romániában román kisebbségről beszélni. Délután már a szenátus határozatképtelen volt. /Béres Katalin: Éles viták a kisebbségi törvényről. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./ A Konzervatív Párt (KP) támogatta a nagy-romániások Románia földrajzának és történelmének továbbra is román nyelven történő oktatására, illetve a székelyföldi románok jogköveteléseire vonatkozó módosító indítványait. Eckstein-Kovács Péter szenátor nyilatkozott: az RMDSZ kérni fogja, hogy a koalíció tárgyalja újra a konzervatívok magatartását, elfogadhatatlan és nevetséges helyzet, hogy az egyik koalíciós partner a nagy-romániásokkal szövetkezzen az RMDSZ ellen. /Sz. K.: Kisebbségi törvénytervezet: a nagy-romániás módosításokat támogatta a KP. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./

„A Magyarságtudományi Tanszék létrehozására irányuló felkérés csak látszateredményt hozhatna, amely protokollárisan és szimbolikusan javítana a helyzetünk megítélésén, valóságosan azonban eltérítene bennünket azoktól a többször megfogalmazott céloktól, amelyek a színvonalas oktatást és a biztos fejlesztést szolgálják” – jelentették ki a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Bölcsészettudományi Karán működő három magyar tanszék vezetői Salat Levente rektor-helyettesnek szánt nyilvános válaszukban. Közös levelükben sajnálatosnak tartják, hogy az egyetem vezetősége az intézmény elleni lépésnek értékeli az önálló magyar egyetem iránti igényt. Ugyanakkor megengedhetetlennek tartják, hogy az intézmény vezetősége a megfélemlítés, fenyegetés eszközével éljen, mivel szerintük a megtorlás kilátásba helyezése méltatlan az egyetemhez. Salat Levente, a BBTE rektor-helyettese nem kívánt reagálni a levél tartalmára. /Lázár Lehel: Nemet mondtak a magyarságtudományi karra. = Krónika (Kolozsvár), okt. 21./

A multikulturalizmus erdélyi és közelebbről – kolozsvári alkalmazásának kezdetekor sokan tisztában voltak diverziós szerepével. Kitalálói ebben a csomagolásban a kisebbségellenes, beolvasztó politikát igyekeznek országnak-világnak eladni. A magyar politikusok közül jó néhányan készségesen belesétáltak a csapdába. A mostani diáktüntetés visszhangjaként a román sajtó hemzseg a multis szólamoktól. A Babes–Bolyai Egyetem szintjén a multikulturalizmus szólam arra hivatott, hogy minden függetlenedési törekvésnek keresztbe tegyen. Ennek jegyében a „tagozat” vezetői bizonygatják, hogy milyen nagyszerű haladást jelentenek azok a morzsák, amelyeket hatalmasok szórtak nekik. /Németh Júlia: Szavak felkelése. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./

Október első napján zárult Sepsiszentgyörgyön a Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Központok Találkozója, melyen részt vett Both János, az Új Kézfogás Közalapítvány kuratóriumi titkára is, s amelyen elemezték a Szlovákiában, Ukrajnában, Romániában, Szerbiában, Horvátországban és Szlovéniában működő magyar kis- és középvállalkozások helyzetét. A részvevő vállalkozásfejlesztő központok zárónyilatkozatukban arra kérték fel Magyarország, valamint a határon túli magyarság reprezentatív érdekvédelmi szervezeteit, hogy vizsgálják felül nemzetstratégiájuk súlypontjait, és a következő szempontokat érvényesítsék: szemléletváltás, amely az identitás fenntartása mellett a tudáson alapuló gazdasági versenyképesség fejlesztését helyezi előtérbe; nagyobb fontosság tulajdonítása a mikro-, kis- és középvállalatok támogatásának; a hozzárendelt költségvetési források volumenének és arányainak erőteljes növelése (az előző évhez képest az általános határon túli magyarok számára biztosított támogatási összeg 25%-kal csökkent, s ebből a vállalkozásfejlesztésre változatlanul 4% jutott); a támogatás-elosztó alrendszerek összehangolása; a vállalkozásfejlesztő központok hálózatának bővítése, hatékonyságának növelése. A találkozón részt vett a kolozsvári Rajka Péter Vállalkozók Szövetségének (RPVSZ) vezetősége is. Németh Attila, az Új Kézfogás Közalapítvány (UKKA) igazgatója és a jelenlévő UKKA-szakemberek, a 2005-ös évi tevékenységről végzett részletes elemzések alapján, a két székely megyei központ nyomában az erdélyi sikeres VFK-k közül harmadikként az RPVSZ-t méltatták. /Ö. I. B.: Vállalkozásfejlesztők találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./

Több mint egy hónapja megkezdődött a tanítás, és a magyar tannyelvű iskolákban tanuló gyerekek jó részének nincsenek tankönyveik. Évek óta késnek a románból fordított tankönyvek, amikor pedig a pedagógusok kezükbe veszik, többnyire elborzadva teszik le. Ilyen volt a harmadik osztályosok számára készült környezetismeret könyv, nemcsak helyesírási hibával volt tele, hanem fogalmazási hibákkal is, nem beszélve a szakkifejezések torzításáról. A megoldást magyarul írott tankönyvek jelentenék, de a tanügyi tárca legutóbbi tankönyvkiadás-támogatási pályázatán nem lehetett magyarul írott tankönyvekkel pályázni. Nemrég két fórumon is terítékre került a magyar nyelvű tankönyvek kérdése. Előbb Szovátán a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szervezett tanácskozást ebben a témakörben, majd a magyar nyelvű oktatásért a különböző megyékben felelő szakemberek találkozóján is keresték a megoldási lehetőségeket. Az elkövetkező hónapokban a tankönyvkiadóknak fel kell készülniük a pályázaton való részvételre. Ehhez a tankönyvfordításokon kívül saját kiadványokra is nagy szükség van. /Takács Éva: Magyarul írott tankönyvekre van szükség. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 21./

Nagyváradon a 16. számú Általános Iskola román földrajztanárnője a magyar osztályokban tanuló gyerekeket nem nevükön szólítja, hanem sorszám szerint. „Megszámoz bennünket, mint a kutyákat, ordibál...”- mondja egy diáklány, a többiek bólogatnak. „Első órán be sem mutatkozott, ha csendben ülünk is ordít velünk, azt mondta, hogy úgyis megbukunk, hiába az egész.” I. F., az érintett tanárnő a kérdés hallatán, hogy csak számokon szólítja a nyolcadikosokat, határozottan nemmel válaszolt. Mégis kiderül, hogy padsorok szerinti csoportok vannak, azon belül számok. „A gyorsan pergő kérdések miatt. Olyankor nincsen idő neveket keresgélni.” – mondja a tanárnő. Az iskola igazgatója az újság munkatársától értesült az esetről. Vasile Garba szerint a gyerekeknek először az osztályfőnökhöz kellett volna fordulniuk panaszukkal, majd leszögezte, utánanéz a problémának, és amennyiben igaz, hogy a tanárnő diszkriminálja a gyerekeket, figyelmezteti, hogy többé ne csinálja. Ákos Zoltán Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint az éremnek több oldala van. Kiderül, már értesítették róla, hogy az iskolában járt az újságíró. „Ha olyan kontextusban használták hogy van értelme, például csapattevékenységben, akkor metodikailag is elfogadható. Abban a pillanatban, amint ez az elnevezés a gyerekeket sérti, iskolai szinten kell ezen változtatni” mondja a számozott gyerekekkel kapcsolatban. /Csabai Ede: Sorszámozott gyerekek egy nagyváradi iskolában. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./

A magyarországi Vegyépszer Rt. ajándékaként két új hidat adtak át október 20-án ünnepélyes keretek között Székelyudvarhely árvíz sújtotta szombatfalvi városrészében. A székelyudvarhelyiek nevében Szász Jenő polgármester mondott köszönetet az adományozóknak, a kivitelezőknek, illetve az átadáson jelen lévő Farkas Lászlónak, a Vegyépszer Rt. vezérigazgató-helyettesének. A kishidat Kovács Sándor római katolikus főesperes, valamint Hegyi Sándor református lelkipásztor áldotta meg. (Szász Emese): Magyar segítség Szombatfalvának. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 21./

Tizedik évfordulóját ünnepli a Babes–Bolyai Tudományegyetem művészettörténeti kara – mondta el a Régi Erdély Művészete címet viselő konferencia megnyitóján Sipos Gábor, az Erdélyi Múzeum-Egyesület titkára. A kar és az Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány által szervezett előadássorozatnak a Bethlen Kata Diakóniai Központ adott otthont október 20-án. A rendezvényen magyarországi és erdélyi előadók egyaránt szerepelnek, hiszen a magyarországi régi művészetek története szorosan összefonódik az erdélyi művészettörténettel – hangsúlyozta Kovács András. /Művészettörténeti konferencia Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./ A Babes–Bolyai Tudományegyetemen tizedik éve zajlik magyar nyelven művészettörténet-oktatás. „Az alapítványt azzal a céllal hívtuk életre 1999-ben, hogy tudományos hátteret biztosítson a művészettörténet szakos egyetemisták számára, beszerezze a könyvtárakba a szakirodalmat, megszervezze a nyári gyakorlatokat, és előkészítse az erdélyi műemlék épületek felújítását” – mondta nyitóbeszédében Sipos Gábor, az Entz Géza Alapítvány elnöke. Kovács András tanszékvezető ismertette a magyar nyelvű művészettörténet-oktatás történetét, és elmondta: a tanácskozás célja az elmúlt évtized eredményeinek összegzése. A szakmai fórum előadásai átfogó képet nyújtanak az erdélyi építészet történetéről, az értekezések körét nem szűkítették le egyetlen stílusirányzat elemzésére – fejtette ki Orbán János, a rendezvény programfelelőse. /Márton Éva: Oltároktól a nemeslevelekig. Értekezések a régi Erdély művészetéről Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), okt. 21./

Az E-meló Munkaközvetítő Hálózat kétnapos rendezvényét október 20-án nyitották meg Kolozsváron, az Országos Ifjúsági Hatósággal közösen, a Diákművelődési Házban. Kerekes Sándor, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke hangsúlyozta, minden eddiginél erőteljesebb gazdasági fejlődés érezhető a megyében. Barna Katalin projektmenedzser elmondta, az E-meló adatbázisában pillanatnyilag 2300 személyt tartanak nyilván, de ez a szám nagyon változó, hiszen bárki bármikor aktívvá vagy passzívvá teheti elküldött önéletrajzát. Másfél éves tevékenységük során több mint 700 munkaadóval, céggel tartották a kapcsolatot, és eddig összesen 2000 személy helyezkedett el a segítségükkel. A most megrendezésre került állásbörzén 40 cég ajánlott fel 200 munkahelyet. /(i): Álláskeresés az E-meló közvetítésével. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./

A Budapesten élő háromszéki, ikafalvi származású Fetés András tényfeltáró munkájának és közbenjárásának köszönhetően a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület és a Magyarok Székelyföldi Társaságának felterjesztésére a felső­cser­nátoni származású, 1951-ben és 1957-ben koncepciós perben elítélt kecskeméti jogászdoktort, néhai Rákossy Árpádot a Politikai Elítéltek Szövetsége a Szabad Magyarországért Érdemérem Nemzeti Színű Szalaggal tün­tette ki. A Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület, a Magyarok Székelyföldi Társasága, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének Háromszéki Szervezete és a cser­­ná­toni Bod Péter Közművelődési Egyesület az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára dr. Rákossy Árpád emléke előtti tisztelgésként portrészobor megalkotására és ennek ünnepélyes felavatására készül Cser­nátonban. /Sylvester Lajos: Rákossy Árpád jogászdoktor ­kitüntetése (1956 emlékezete). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 21./

Fura helyzetben van Resicabányán a Szombati-Szabó István Magyar Könyvtár, ami tulajdonképpen két könyvtár, de voltaképpen nemigen létezik. Két könyvtár azért, mert magába foglalja a Paul Iorgovici Megyei Könyvtár magyar könyvanyagát, ugyanakkor azt az állományt is, amelyet az RMDSZ gyűjtött össze 1990 után. Az RMDSZ könyvtárát mindaddig használni lehetett, amíg volt két önkéntes könyvtárosa, akik tiszteletben tartották a nyitvatartási időt. Az RMDSZ azzal a reménnyel, hogy vonzani fogja a magyarságot, székházának tekintélyes részét odakölcsönözte a megyei könyvtárnak, hogy könyvtárosával és állományával ott díjmentesen működhessen. Törököt fogtunk, írta beszámolójában Makay Botond. A megye részéről fizetett könyvtárosnőt kaptak, de az egyesített könyvtár gyakorlatilag már hónapok óta nem létezik. Zárva van – hol szabadságon van a hölgy, hol leltároz. Immár eltelt csaknem tíz hónap az esztendőből, s újabban betegszabadságon van a könyvtárosnő. /Makay Botond: Akinek mindent lehet. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 21./

Az egészség megőrzése, betegségmegelőzés, alkohol- és drogprevenció, lelki segélyszolgálat szerepel többek között a Sepsiilyefalván megalakult Erdélyi Magyar Mentálhigiénés Szövetség célkitűzései között. A bejegyzés előtt álló civil szervezet alapítóülésén az Illyefalván második rendben szervezett mentálhigiénés képzés hallgatói vettek részt, a szövetséget társszervezetté fogadta a hasonló célkitűzésű magyarországi szervezet. Kató Ibolya, a szövetség elnöke közölte, Illyefalván jelenleg a második harmincöt főnyi csoportot oktatják magyarországi szakemberek a lelki egészségvédelemre, és elkezdték hat hallgató felkészítését, hogy képzőkké váljanak. /(fekete): Civil szervezet alakult Illyefalván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 21./

Az RMDSZ és a Transindex internetes portál idén is megszervezi a Médiabefutó című romániai magyar tehetségkutató versenyt, a tavalyihoz hasonlóan három fordulóban, több helyszínen. Háromszéken két helyen zajlik helyi szakasz, Sepsiszentgyörgyön október 22-én, Kézdivásárhelyen 23-án. A verseny három előadói műfajban zajlik, a tánc kategóriában 14–26, a vers-próza-jelenet kategóriában 14–28, az ének-zene kategóriában pedig 16–32 évesek jelentkezését várják. /(vop): Tehetségkutató verseny magyar fiataloknak (Médiabefutó, 2005). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 21./

Október 19-én volt a kolozsvári Bogáncs – Zurboló Egyesület szervezésében a X. Zurboló Táncfórum Kolozsváron, a Tranzit Házban. 2001-ben indítottuk útjára ezt a sorozatot – mondta Könczei Csongor, a Zurboló néptáncegyüttes vezetője. Céljuk, hogy minden alkalommal különböző néptánccsoportokat mutassanak be a nagyközönségnek. Jövő hónapban az Ördögtérgye néptáncegyüttes fellépését tekinthetik meg az érdeklődők, decemberben pedig a magyarpalatkaiakat fogjuk meghívni vendégszerepelni. Most a Brassai Sámuel Elméleti Líceum Bogáncs néptáncegyüttese lépett fel. A talpalávalót a néptánc előadáshoz a Tüske Zenekar húzta és ugyancsak ők muzsikáltak az előadást követő táncházban is. /D. I.: X. Zurboló Táncfórum a Tranzit Házban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./

4 forradalom címmel nyílt fotókiállítás Kolozsváron a Szentegyház utcai Galériában. A Francia Kulturális Központ szervezte tárlat a világ egyik vezető sajtóügynöksége, a France Presse sajtófotósainak munkáiból áll össze. A bemutatott anyag két részre tagolódik, egyike négy forradalmi város legforróbb napjait mutatja be: Budapest és Prága 1956-ját, Bukarest 1989-ét és Belgrád 2000-ét. A tárlat második része Közép-Kelet Európa mai valóságát tárja fel, sajtófotók segítségével. A tárlatot bemutatták már Temesváron is. /F. I.: Forradalmak – képekben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./

Tóth Károly Antal 1942-ben született Szatmárnémetiben. Kolozsvári egyetemi tanulmányainak elvégzése után Nagyvárad különböző iskoláiban tanított, elsősorban biológiát és kémiát. Csaknem tíz éven át részt vett a minden héten összeülő nagyváradi Ady Endre Irodalmi Kör vezetésében, munkájának szervezésében. Egyik szerkesztője volt az 1982-ben megjelenő, Ellenpontok című nagyváradi földalatti folyóiratnak. Az ebben közölt írásai közül a szamizdat szerkesztőségének Programjavaslata a romániai magyarság jogfosztott helyzetének megváltoztatása érdekében (ennek végleges változatába beépítette társai javaslatait is), valamint a Memorandum a közismertebb. Közvetítők révén mindkét dokumentum eljutott a Helsinki értekezlet madridi utókonferenciájának résztvevőihez. A román állambiztonsági szerveknek az Ellenpontok szerkesztőivel szembeni akciói után családjával áttelepedett Magyarországra. Mivel a szocialista magyar állam némi segítség helyett inkább lehetetlenné igyekezett tenni az életüket, néhány év múlva elhagyták az országot. Egy kanadai kitérő után végül Svédországban telepedtek le. T. K. A. menetközben volt levéltári „tudományos munkatárs”, nyomdai betanított munkás, egyetemista és környezetvédelmi tanácsadó. Jelenleg betegnyugdíjas. Négy gyermeke van, és egy unokája. Írásai a hatvanas évek második fele óta jelennek meg a legkülönbözőbb lapokban. A Hova-tovább? című gyűjteményes kötetét 1994-ben nyomták Szombathelyen, az Ellenpontok általa sajtó alá rendezett dokumentumait pedig Csíkszeredában adták ki 2000-ben. Mindenekelőtt kisebbségi és nemzeti kérdésekkel foglalkozik, de vallásos esszéi is vannak. Több mint 20 év eltelt az Ellenpontokban megfogalmazott Memorandum óta. Borbély Zsolt Attila kérdésére elmondta, a követelésekből egyetlenegy sem valósult meg. A megfogalmazott igények közül igazi – bár itt is inkább részleges – sikert csak a magyar feliratok ügyében sikerült elérni. A követeléseket illetően: nem alakult egyetlen magyar állami egyetem sem; Erdély elrománosítása, a regátiak támogatott áttelepedése tovább folyik; folyamatosan és tudatosan rombolják a történelmi és kulturális múlthoz kapcsolódó környezetet, hagyják pusztulni a magyar műemlékeket; a magyarok többségének érvényesülési lehetőségei ma is kisebbek, mint a románoké. A csángók helyzete a jelentős erőfeszítések ellenére sem sokat változott. A Programjavaslat autonómiát követelt: az egész Székelyföldre kiterjedő területit, továbbá kulturálist. Szerinte most a legfontosabb lenn egy olyan többszintes magyar ifjúsági szervezet megléte, amelynek fő célkitűzése a gerinces emberi tartás, a méltósággal teli öntudat kialakítása, erősítése lenne. Egy ilyen szervezet irányítója csak az egyházak által létrehozott valamilyen ökumenikus társaság lehetne. Alapvető nemzetpolitikai igény, hogy az erdélyi magyar közösség maga intézhesse életének ügyeit. Ezt az autonómia különböző formái biztosíthatják. A legfontosabb nemzetpolitikai imperatívuszok közé tartozik az is, hogy a magyar nemzet tagjainak összetartozása méltó jogi-intézményi formát öltsön végre: a világ bármely országában, így a Romániában élő minden magyar is megkaphassa a magyar állampolgárságot, ha kéri. Az RMDSZ szocialista-szociáldemokrata politikát folytat. Ezek a pártok a legéletképesebbek: mindig arra fordulnak, amerre a nagyvilág szelei fújnak. Amíg az RMDSZ vezetése a jelenlegi elit kezében van, addig e szervezettől épp a legfontosabb célokért való küzdelmet hiába várja az erdélyi magyarság. /Borbély Zsolt Attila: „Erdély elrománosítása, a regátiak áttelepedése tovább folyik”.= Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), okt. 21./

Az év elején jelent meg Stefano Bottoni olasz történész Konföderáció a cél című tanulmánya az 1956-os romániai eseményekről, nevezetesen a Szoboszlay-ügyről. Szoboszlay Aladár temesvári római-katolikus plébános annak a „kísérletnek a szellemi atyja és operatív motorja”, amelynek célja a kommunista rendszer megdöntése egy Magyarországon és Romániában egyidőben kirobbantott forradalom révén, illetve egy közös román-magyar államalakulat, az ún. Confederatio létrehozása – állította a történész a periratok és más források tanulmányozása alapján. Melyik nemzetnek az ügye, kérdezte Bottoni, tekintettel arra, hogy a román Fintinaru másodrendű vádlott, és a per során még tucatnyi román embert ítélnek el. A Szoboszlay-ügyben közel kétszáz személyt vettek őrizetbe államellenes összeesküvés vádjával. Ötvenhét személy ellen emeltek vádat, közülük tízet (Szoboszlay Aladárt is) kivégeztek, 47 személyt életfogytiglani vagy több tízéves kényszermunkára, börtönbüntetésre ítéltek. A Szoboszlay-ügyben 15 embert ítéltek el Háromszéken, köztük nyolc papot: Ábrahám Árpád (Torja), Kovács Balázs (Szentkatolna), Kovács Béla (Kovászna), Kosza József (Ozsdola), Ráduly Géza (Gelence), Páll Gyula (Futásfalva) plébánosokat, Mezei Levente Mór ojtozi és Kovács István esztelneki szerzetest. Továbbá hét „világi” személyt: Baróti Pált, Szörcsei Eleket és Lőrincz Károly Sándort Torjáról, Farkas Pál kézdivásárhelyi tanárt, Bulárka Istvánt (Csernáton), Kónya Béla-István és Vajna László kézdivásárhelyi ügyvédeket. Ábrahám Árpádot és Kónya Béla-Istvánt halálra ítélték és kivégezték. A perbefogottak közül ma már csak hárman élnek: Bulárka István, Farkas Pál és Vajna László. Lőrincz Károly Vargyason élő volt politikai fogoly a Székely Hírmondónak elmondta, Szoboszlay terve az volt, hogy 1956. augusztus 28-án Bukarestben forradalmat robbantson ki. Egy tankegység-parancsnoknak az lett volna a feladata, hogy alakulatát Bukarestbe vezérelje és elfoglalja a belügyminisztérium, a rádió stb., épületét, miközben a Székelyföldről különvonattal érkező magyarok csatlakoztak volna a katonákhoz, de ez gyermekes, igen naiv elgondolás volt, nem is lett semmi belőle. Nagy Imre Snagovra hurcolását követően kapóra jött ez a szervezkedés a román hatalomnak, jó ürügyet szolgáltatott az erdélyi magyarok üldözéséhez. Nem sokkal az interjú elkészülte után Lőrincz Károly meghalt. /Kocsis Cecília: 1956 Romániában: melyik nemzet ügye? = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), okt. 21./

„Elsősorban a római katolikus papokat ítélték nehéz börtönre: Ferencz Béla Ervin ferencrendi szerzetest és Ráduly Géza csíkmadéfalvi plébánost életfogytiglanra, Ráduly István gelencei plébánost huszonkét évi, Dénes Dávid akkoriban hátszegi plébánost húszévi, Mezei Mózes Levente ferences szerzetest ugyancsak húszévi, Müller Jenő érszegi plébánost tizenöt évi, Kosza József ozsdolai plébánost és Aurel Dan görög-katolikus főesperest tíz-tíz évi, Kovács Béla törcsvári plébánost hétévi, Kovács Balázs szentkatolnai plébánost négyévi fegyházra. Utóbbi a temesvári tárgyalás idején 73 éves volt. Azzal vádolták, hogy szentkatolnai plébánosként nem jelentette fel mindazokat, akik a „Szoboszlay-összeesküvés” tagjaiként megfordultak a parókián. A csíkmadarasi Mihálcz Andrást 1960-ban huszonöt évi börtönbüntetésre ítélték. Hasonlóan bántak az ugyancsak 73 éves Szörcsei Elek gazdaemberrel, akit magas kora ellenére tizenöt évi fegyházbüntetéssel sújtottak. Ő volt a kevesek egyike, aki a tárgyalás után találkozhatott a hozzátartozóival. Ekkor kapta azt a végzetes csomagot, amely nagyon rövid időn belül az életébe került. Ugyanis attól félt, hogy a börtönben éhen fog halni, s amikor megkapta a csomagot, az ujjairól addig nyalta a zsírt, amíg gyomorgyulladást kapott, és a galaci börtönben rövid időn belül meghalt. Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték Baróti Pál torjai gazdaembert, Schell István és Kuun Zsigmond volt földbirtokost; huszonöt évi nehéz börtönnel sújtották a tbc-s beteg Lőrincz Károlyt, a csernátoni Bulárka Istvánt, Pataki Istvánt és a 17 éves Orbán Pétert, a halálra ítélt és kivégzett Orbán István fiát, akinek az volt a bűne, hogy ő hívta a Szoboszlay Aladárral való csíkszeredai találkozóra az ott beszervezetteket. Tizenöt évi fegyházbüntetést kapott báró Bánffy István, dr. Rend László állatorvos, a marosvásárhelyi állatkert későbbi megteremtője, Pietsch Béla aradi ügyvéd és fia, ifj. Pietsch Miklós építész, gróf Mikó László. A kivégzettek és a börtönben elhunytak emlékét ma faragott kopjafa őrzi a kézdivásárhelyi református temetőben, a torjai római katolikus temetőben és Sepsibükkszádon. Ugyancsak kopjafát állítottak a Szoboszlay-per mártírjainak Budapesten, a rákoskeresztúri temető 301-es parcellájában.” /Tófalvi Zoltán: Megbűnhődött magyarság. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), okt. 21./

1956-ban a forradalom két hétig tartott. Utána két év akasztás, perek, bosszú. Majd a gulyáskommunizmus, amely adósságaival szinte romba döntötte az országot. Másfél évtizede aztán jött a rendszerváltás, vagy rendszerváltoztatás. A rendszer átmentett káderei rátették kezüket a párt mérhetetlen vagyonára. Mindenhol, ahol párt volt! Aki annak idején mondjuk KISZ vezér volt, egy volt főelvtárs veje, most milliárdos, és szocialista, írta Dr. Sasi Nagy Béla. Márai így magyarázta mindezt: „A kommunistától még nehéz lesz megszabadulni, mert senki sem olyan veszedelmes, mint egy bukott eszme haszonélvezője, aki már nem az eszmét védi, hanem a zsákmányt”. Csodálkozunk a minisztereken? Akik október 23-án koszorúznak, beszédeket mondanak, ünnepelnek? A kolozsváriak emléket akarnak állítani október hőseinek. Isten segítse őket munkájukban. /Dr. Sasi Nagy Béla: Október, akkor és most. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 21./

Október 15-én Nagybányán első alkalommal szerveztek Háló találkozót (katolikus szervezetek, közösségek találkozója), több mint 110 resztvevővel. A záró szentmisén hét pap és Schönberger Jenő megyéspüspök volt jelen, valamint a bányászok reprezentatív csoportja. /Miklósi Roland: Háló-találkozó volt Nagybányán. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 21./

A nagybányai Lendvay Márton Színjátszó Kör meghívja színházkedvelő közönségét az október 28-án kezdődő évadnyitó előadásra a Városi Színházba. Műsoron: Sommerset Maugham: Imádok férjhez menni – zenés vígjáték három felvonásban (felújított változat). /Imádok férjhez menni. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 21./

Különösebb incidens nélkül zajlott le Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nagyváradi látogatása. A Magyar Polgári Szövetség nagyváradi és székelyuvarhelyi szervezete korábban arra buzdította tagjait: úgy fogadják a magyar miniszterelnököt, mint aki elárulta a magyarságot. Gyurcsány Ferenc a nagyváradi, immár a római katolikus egyház tulajdonában levő püspöki palotában Markó Béla miniszterelnök-helyettessel együtt tartott rövid sajtótájékoztatót. A magyar kormányfő leszögezte: a romániai magyarok első számú képviselője nem a magyar kormány, hanem az RMDSZ. – Ez az egyik legfontosabb különbség a magyar bal és jobboldal határon túli politikájában – tette hozzá. Kifejtette: sikeres reálpolitikát akar folytatni, hogy a múlt keserűsége ne árnyékolja be a ma lehetőségeit. Ebben a politikában partnernek tekinti az RMDSZ-t, amely véleménye szerint a romániai magyarság legerősebb, legátfogóbb politikai képviselete. Gyurcsány szerint a romániai magyar érdekvédelmi szervezet kormányzási hatalomban részesedve képes képviselni a romániai magyarság érdekeit. Rámutatott: románoknak és magyaroknak szükségük van egymásra. Európának demokratikus világában politikai bátorság nem a beszédhez, hanem a cselekvéshez kell. – Van bátorságunk cselekedni, megérteni egymást, keresni mindazt, ami az együttműködés lehetősége. A bátorság ahhoz kell, hogy ne a sebekkel, hanem azok gyógyításával foglalkozzunk, hogy a politika ne az elkülönülésre, hanem partneri együttműködésre épüljön, és hogy saját nemzeti igazságaink nyitottak legyenek mások hasonló nemzeti igazságai felé – mondta Gyurcsány. Hozzátette: boldog, hogy olyan román és magyar partnereket talált Romániában, akik értik ezt. Ezzel a politikával jöhet létre a csíkszeredai konzulátus, a sepsiszentgyörgyi kulturális intézet, a Sapientia román–magyar közös finanszírozásban való részesülése, de ennek tulajdonítható, hogy Verespatak dolgában ma már nem kérdés, hogy az engedélyeztetési folyamatban a magyar szakértők véleményét is meg kell hallgatni. Elmondta, hogy Calin Popescu Tariceanu miniszterelnökkel október 21-én reggel hosszabb négyszemközti megbeszélése volt, arról beszéltek, mi legyen a jövőre Budapesten tervezett magyar–román együttes kormányülés témája. Markó Béla, az RMDSZ elnöke az együttes kormányülés kapcsán elmondta: az erdélyi magyarságnak tagadhatatlanul fontos minden politikai, gazdasági és kulturális téren Románia és Magyarország között létrejött kapcsolat, mert ez azt jelenti, hogy az erdélyi magyarok így közelebb kerülhetnek a magyarországi magyarokhoz. Bejelentette: valószínűleg jövő év elején már beindulhat a csíkszerdai konzulátus, a sepsiszentgyörgyi kulturális intézet pedig valószínűleg már hamarabb megnyithatja kapuit. Markó megerősítette: az RMDSZ-nek továbbra is célja, hogy önálló magyar egyetem jöjjön létre, miközben a Babes–Bolyai Tudományegyetemen önálló karokat kell létrehozni, nem utcai tüntetéssel, hanem politikai eszközökkel. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök pénteken a nagyváradi városháza elé érve rövid időre kiment a főtérre az emberek közé. Tüntetés nem volt a helyszínen, valaki azt kiáltotta: „Áruló!”. /B. T.: Incidensek nélkül zajlott Gyurcsány nagyváradi látogatása. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./ Gyurcsány Ferenc a püspöki palotában találkozott Tempfli József püspökkel, aki ebédet adott a tiszteletére. A látogatás záróprogramja az a fórum, amelyen a helyi közélet szereplőivel találkozott a Nagyváradi Polgármesteri Hivatal Dísztermében. A magyar kormányfő és kísérete nagyváradi látogatása ellen tiltakozott az erdélyi Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) Bihar megyei szervezete, azzal vádolva a miniszterelnököt, hogy „saját nemzete ellen kampányolt” a tavaly decemberi népszavazás alkalmával. /Gyurcsány Ferenc Nagyváradon. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 22./

Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnökkel együtt szerepelt a román televízió politikai talkshow műsorában, amelyet a Magyar Televízió Este című műsora is sugárzott. „Ha azt kérdezi, hogy a magyarok többsége az első világháborút lezáró békét igazságosnak találja-e vagy sem, akkor azt tudom önnek mondani, hogy tízből kilenc azt mondja, hogy nem, és én is a kilenc között vagyok” – mondta Gyurcsány Ferenc a román televízió műsorvezetőjének arra a kérdésére, hogy Magyarország vissza akarja-e kapni Erdélyt. „Ha azt kérdezi, hogy a magyarok többsége tudomásul veszi-e megváltoztathatatlan realitásként ezt a békét és ennek következményeit, azt fogom mondani, hogy tízből kilenc igen, és a kilenc között vagyok én is” – mondta Gyurcsány Ferenc. Popescu Tariceanu kilátásba helyezte: a jövőben a bukaresti más szomszédos országok kormányával is tarthat együttes ülést. Ezek között nevezte meg Bulgáriát és – a moldovai demokratizálódási folyamat folytatásának függvényeként – a Moldovai Köztársaságot. /A közös kormányülés visszhangjából. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 22./

Kilin Sándor, a Nyugati Jelen munkatársa lelkesen üdvözölte a magyar-román közös kormányülést: „bizonyára bekerül a történelemkönyvekbe és a diplomácia történetébe, hogy példát mutasson”. /Kilin Sándor: Bukapest. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 22./