Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2005. október 25.
A kormányon levő pártok rendszeresen kisebbségbarátságot mímelnek, míg az ellenzékiek a román nemzeti érzelmek védelmezőinek tüntetik fel magukat. Hasonlóan viselkedtek a jelenlegi hatalmat alkotó pártok is ellenzékként, s nyilvánvaló, hogy most is csak kényszerűségből támogatták az elképzelést. A szenátorok nem voltak tekintettel arra, hogy a Velencei Bizottság pozitívan véleményezte a kisebbségi törvény tervezetét. A radikális magyar csoportosulásokat most szövetségesként üdvözli a Nagy-Románia Párt. A tervezet ellen szövetkezett Vadim Tudor, Funar, Paunescu, Dan Voiculescu és Szász Jenő, állította Bálint Zsombor. Az október 24-i szenátusi botrány a román demokrácia kudarca. /Bálint Zsombor: Zsákutcában a kisebbségi törvénytervezet. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 25./
2005. október 25.
Az elmúlt hónapokban az RMDSZ számára egyetlen ,,szent ügy” létezett: a kisebbségi törvény. Mindent ettől tettek függővé, ez számított az autonómiáért vívandó küzdelem első és elengedhetetlen lépésének. Időközben feledésbe merültek a jogszabály hiányosságai, egyre ritkábban került szóba az elmaradt társadalmi vita, hogy a törvény egyes cikkelyei a jelenlegi politikai alakulatok hatalmának megerősítését segítik. Nemzetárulóvá vált, aki kételyeket fogalmazott meg, és könnyen rá lehetett sütni az ellenvélemény hangoztatóira, hogy a Nagy-Románia Párt malmára hajtják a vizet, érveik a román szélsőségeseknek segítenek. Sikeres propagandával érte el mindezt az RMDSZ. Mégsem sikerült a törvény elfogadtatása, még az RMDSZ-t is megdöbbentette a koalíciós partnerek távolmaradása. Távoztak a voksolásról, pontosan tudva, hogy ez mit jelent. A törvény tehát megbukott, sőt, a kulturális autonómiát szabályozó ötös fejezetet teljesen kiiktatják, úgy küldik tovább a képviselőházba a jogszabályt. Történt mindez néhány nappal a nagy román–magyar megbékélést hirdető közös kormányülés után. A magyar kormány megtette a maga gesztusait – elsők között ratifikálta Románia uniós csatlakozását –, s cserébe nem kért és nem kapott semmit. A Gyurcsány-féle ,,realista, jövőbe tekintő” politizálás ismét leírta az erdélyi magyarságot. /Farkas Réka: Ez a harc lesz a végső? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 25./
2005. október 25.
Az utóbbi napokban nemzetgyűlöletre uszító cikkeket közölt a marosvásárhelyi Cuvantul Liber román nyelvű napilap. Az RMDSZ Maros megyei szervezete állásfoglalásában tiltakozott a nemzetgyalázó cikkek miatt. Elutasítják a Kossuth Lajossal kapcsolatos rágalmakat. Kossuth Lajos a magyarság egyik kiemelkedő történelmi szimbóluma, ezért a hitelrontó állítások mélyen sértik a magyarság nemzeti önérzetét. Felkérik Marosvásárhely román és magyar lakosságát, hogy határolja el magát minden olyan kezdeményezéstől, amely a gyűlöletet szítja. /Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke: Állásfoglalás. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 25./
2005. október 25.
Igaza van Széplaki Attilának, kevesen voltak jelen a Bolyaiért rendezett tüntetésen (Egy tüntetés margójára, Szabadság, okt. 22.). Milyen más volt Kolozsváron Kós Károly temetése. Hatalmas tömeg gyűlt össze a magyarságával tüntető tömeg, a diktatúra idején. Hol vannak a kolozsvári magyarok, akiknek emlékezniök kellene a középiskolás ifjakra, Palocsay Zsigára, Asztalos Lajosra, Juhász Gézára, Kertész Gyuszira, és még ki tudja, hány bátorságukért meghurcolt tanulóra? Hát a seregnyi, börtönbe vetett tanárra? – kérdezte Tatár Zoltán. /Tatár Zoltán: Egy megemlékezés margójára. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./
2005. október 25.
Október 23-án Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában emlékeztek az 1956-os magyar forradalomra. Dr. Kelemen Atilla, a Maros megyei RMDSZ elnöke mondott beszédet. A negyven éves tiltás megtette hatását: a mai generáció tudatába nem sikerült úgy bevinni 56 tragédiáját, hogy büszkék legyenek az akkori forradalmi eseményekre. Bakos Levente, az RMDSZ marosvásárhelyi választmányának alelnöke is köszöntötte a jelen levő 56-os veteránokat. Nemcsak megemlékezés ez a rendezvény, hanem a még köztünk élő 56-os nemzedék iránti tiszteletadás ünnepe is, hangsúlyozta. Papszász Anna, aki az 56-os forradalom szemtanúja volt Budapesten, mondta el benyomásait, majd Kelemen Kálmán, az erdélyi megtorlások egyik áldozata beszélt a börtönben történtekről. A megemlékezésen emléklapot vehetett át a bebörtönzöttek közül Bartis Ferenc, dr. Bustya Dezső, dr. Csiha Kálmán, Gál Tibor, Gráma János, Kelemen Kálmán, Kelemen László, Lukács Gergely, Molnár Mihály, Nagy Lakatos János, Nagy Géza, Nagy János, Schuller Jenő, Szántó János, Tatárné Péterfi Irén, Varga László, Veres Sándor, Veres Zoltán, Pál László, Sándor Balázs, Török Mihály, Kovács Gyula, Patakfalvi János, Salamon László, Bara Lajos, Orbán Péter és Török József. /(antalfi): Az 1956-os forradalomra emlékeztek Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 25./
2005. október 25.
Idén vasárnapra esett október 23-a, úgyhogy aki szükségét érezte, Erdélyben is ünnepelhetett. Ünnepelhettek a tévék előtt is, a Duna TV és az m2 gyakorlatilag egész napos műsort szentelt a forradalom eseményei felidézésének. A Duna TV-ben érezni lehetett a magyarságtudatot éltető, erősítő, megtartó erőt. Külön-külön emlékeztek a magyarországi politikai pártok. Október 23. a magyar nép, a magyar nemzet ünnepe. /Borbély László: Fény és árnyék. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 25./
2005. október 25.
Idén első ízben sikerült az RMDSZ-nek valamennyi magyar egyházzal és civil szervezettel egyeztetve megtartani az Aradi Magyar Napokat. Azonban a zárórendezvényen, a belvárosi református templomban megtartott hálaadó istentiszteleten, a hely és alkalom méltóságát sértő politikai nyilatkozat felolvasására került sor. Az RMDSZ Arad megyei Operatív Tanácsa állásfoglalásában elfogadhatatlannak tartja, hogy az említett nyilatkozat az aradi magyarság több évtizedes törekvését és az RMDSZ több éves munkáját, amely a Szabadság-szobor újraállítását szolgálta “szomorú és gyalázatos történet”-nek minősítse és tiltakozik a magyar közösséget megosztani szándékozó RMDSZ-ellenes megnyilvánulás ellen. Ezzel lezártnak tekintik a sajtóvitát. /Az Arad megyei RMDSZ Operatív Tanácsa: Állásfoglalás. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 25./
2005. október 25.
Veszélyes kór ütötte fel fejét Budapesten, a turulmadár-influenza. Annyi bizonyos, madárról emberre terjed, a médiumok máris jeleztek néhány megbetegedést. A vírusgazdák között némely SZDSZ-es politikust találunk, köztük országgyűlési képviselőjelöltet és posztján lévő kerületi tanácsost is, akik mindent elkövetnek, hogy a Böszörményi út és az Istenhegyi út sarkán október 22-én felállított, csaknem ötméteres szárnytávolságú turulmadaras emlékművet eltávolíttassák. Ungár Klára és Kecskés Márton, a két SZDSZ-es politikus attól fél, hogy a neonácik beállnak majd a turulmadár szárnya alá. Kecskés Márton szerint ,,ízléstelen és gyalázatos” az, hogy ,,turulmadár szobra alá akarják bevésni a második világháborúban meghaltaknak a nevét”. Újabban Demszky Gábor főpolgármestert is zavarja a turulmadár. A turulinfluenza azért is veszélyes, mert Erdély címerében is őrködik ez a madár. Félő, hogy ha a maradék Magyarországon a turulmadarak ellen bevezetik a statáriális állapotot, és lebontatják az összes turulos emlékművet meg szobrot, a címermezőkből kikapartatják, a zászlókról letépetik ezeknek a madaraknak a festett-rajzolt képét, s a történelemből, a mítoszokból és mondákból is kitakaríttatják őket, a magyarországi után Erdély turultalanítására is sor kerül. Akkor viszont jaj például a pávai pincében negyven évig rejtegetett s ma újra a zabola-pávai emlékmű csúcsán ülő madárnak, öntödébe kerül a sepsisbükszádi emlékmű turulmadara is, a lemhényivel együtt. – ,,Megújulva és Magyarországot védelmezve tárja szét fölöttünk hatalmas szárnyait Árpád fejedelem törzsének madara. A hit és küldetés népünk oltalmának szimbóluma” – idézték 1992-ben Göncz Árpádot a tatabányai turulszobor újraavatásán. Ugyanő 1992. december 12-én a Magyar Rádióban elhangzott élő műsorban azt mondta: ,,…egy ország nem irthatja saját hagyományaiból ősi mítoszait”. – Egyébként a Magyar Nemzetbiztonsági Hivatal szimbólummadara a turul. /Sylvester Lajos: Turulinfluenza, papagáj- és kergemarhakór. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 25./
2005. október 25.
Óteleken a Máltai Segélyszolgálat kéttonnás “gulyáságyújában” fő az aznapi ebéd, mellette az udvar közepén disznót vágnak. A helybeli önkéntes máltai csapatot végig támogatta a budapesti Magyar Katolikus Caritas. Heti váltásban hoztak Ótelekre egy mikrobusznyi önkéntest, több héten keresztül. Kezdetben a romeltakarításban segítettek az ittenieknek, majd a konyha beindítása után fehér Caritas-egyenruhájukban konyhai munkát is végeztek. A fizikai munka után meg elindultak a faluba, beszélgetni, meghallgatni az embereket. “A beszélgetések segítenek feldolgozni a katasztrófa által kiváltott lelki torzulásokat: a tehetetlen dühöt a veszteségek miatt, a másik ember iránti irigységet.” Vannak itt családok, kisgyermekekkel, akik még mindig sátorban alszanak, mesélte Dudás Róbert Gyula teológushallgató. Ákos Ildikó segédszakácsnő – eredeti foglalkozását tekintve könyvtáros – is segít, szabad idejében az iskolai könyvtár polcaira telepíteni vissza a könyveket. /Dr. Bárányi Ildikó, a temesvári Máltai Segélyszolgálat elnöke: Példás együttműködés bajban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 25./
2005. október 25.
Segesváron a református egyházközség 15 éve próbálja visszaszerezni azt az ingatlant, amelyet az 1948-ban államosítottak. A megyében ez az egyedüli egyházközség és gyülekezet, amelynek nincs saját tulajdonú lelkészi hivatala – mondta Bíró István lelkész. Az ingatlanban jelenleg egy iskola működik. Markó Attila, az országos restitúciós bizottság tagja elmondta, hogy a restitúciós döntéseknél nincs diszkrimináció. – A segesvári RMDSZ-nél szinte naponta reklamálnak azok a családok, amelyeknek a 2004-2005-ös tanévre meg kellett volna kapniuk a magyar nyelven tanuló gyerekeik után járó 22.300 forintos oktatási támogatást. Több mint háromszáz gyerekről van szó, a pénzt a segesvári családoknak nem utalta ki még az Iskola Alapítvány. /(mózes): A református egyház visszaköveteli az ingatlant. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 25./
2005. október 25.
Annak idején Klein Brigitta nővér nem mondhatta el senkinek, hogy missziós munkát végez, azaz a Szociális Testvérek Társaságához tartozik. 1951-ben kérte a felvételét, olyan időszakban, amikor mindenki tudta, hogy a falnak is füle van. Kész csoda, hogy az akkori főnöknőnek volt bátorsága vállalni a kockázatot, és a nővér bekapcsolódhatott a több évig tartó képzésbe, hiszen maguk a szociális testvérek sem ismerhették egymást személyesen. Fennállt annak a veszélye, hogy valahol valamelyikünk elszólja magát, és ezzel kiszolgáltatja a közösséget, emlékezett Klein Brigitta, a román–francia szakos tanárnő, ugyanakkor a Szociális Testvérek Társaságának tagja, a később, 1991-ben alakult temesvári Katolikus Nőszövetség elnöke. Missziós munkájuk alapja a karitatív tevékenység, következő rétege az embertől emberig terjedő szervezőmunka, ezen nyugszik a szociális, majd mozgalmi munka. Régen nőszövetségeket hoztak létre, asszonykört, leánykör, a szolgálólányok körét, később a gyári munkáslányok egyletét, a falusi nők körét, amelyek szervezéséhez, vezetéséhez a tanítónőket kérték fel, folyóiratot szerkesztettek Harangszó, majd Nap címmel. A Szürke Nővérek Társulatából vált ki 1923-ban a Schlahta Margit vezette Szociális Testvérek Társasága, ennek lett a tagja a nővér is. /Brigitta testvér. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 25./
2005. október 25.
Lakókat keresnek a négyfalusi kollégiumba. Az épület a Barcasági Csángó Alapítvány tulajdona, huszonöt évig azonban diákszállóként működtetné a Bácsfalusi Evangélikus Egyházközség. A Barcasági Csángó Alapítványt a rendszerváltozás után alapították Hétfaluban azzal a céllal, hogy a vidék csángósága körében elősegítse a főként kulturális és oktatási összefogást. Az alapítvány nemcsak a barcasági csángó falvak magyar oktatási intézményeivel tervezett együttműködést, hanem a Négyfaluban működő magyar tannyelvű Zajzoni Rab István Középiskolával is. Az alapítvány által megvásárolt ingatlannak, a Csángó Háznak a helyi oktatási intézmény kollégiumaként kellett volna működnie. A középiskolával azonban nem alakult ki partnerségi viszony. Simon András, az alapítvány kezdeményezője, bácsfalusi evangélikus presbiter elmondotta: az ingatlant, az Illyés Alapítvány támogatásával vásárolta meg a 90-es években a Barcasági Csángó Alapítvány. Az épület rossz állapota miatt a tatarozás tetemes összeget igényelt, s emiatt lassan haladtak a munkálatok. A Bácsfalusi Evangélikus Egyházközség főként egyházi támogatásokból felújította az épületet és 2005 január elsejétől huszonöt évre átvette az alapítványtól a működtetési jogot. A Csángó Házat mára kilencven százalékban felújították. Most azonban benépesítése okoz gondot. A 46 férőhelyes bentlakásban jelenleg négy diák lakik. Az egyházközség nevelőt is alkalmazott, Nagy János nyugalmazott tanár személyében. A működtetők abban reménykednek, hogy minél több, más vidékről származó, Négyfaluban és Brassóban tanuló középiskolás és egyetemista ide jön lakni, s az általuk fizetett bérből legalább az épület költségeit fedezni tudják. Tóth-Pál Dávid bácsfalusi evangélikus lelkész, a Barcasági Csángó Alapítvány kuratóriumának elnöke szerint a lakhatási körülmények igen vonzóak. „Négyfalu és Brassó mára már annyira összenőtt, hogy nem jelent különösebb problémát Brassóból ide kijutni, a busz pedig igen gyakran jár” – mondotta a lelkész. /Bartha Réka: Négyfalusi Csángó Ház ajtaja. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./
2005. október 25.
Unitárius kórustalálkozó zajlott október 22-én Magyarsároson. Az első unitárius kórustalálkozót Marosvásárhelyen tartották 2003-ban, a következőnek Székelykeresztúr adott otthont, a harmadik színhelye egy Kis-Küküllő menti falu. Megjelent dr. Szabó Árpád püspök, aki megerősítette, Erdélyben van unitárius kórusmozgalom. Tizenhat kórus (közöttük két református) lépett fel a magyarsárosi templomban. /Bölöni Domokos: Unitárius kórusmozgalom. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 25./
2005. október 25.
Tőzmiske község polgármesterét, Haász Tibort meghívták Debrecen önkormányzatának ünnepi ülésére, ahol Kósa Lajos polgármester átnyújtotta a város ajándékát, Simonyifalva zászlaját. A fehér selyemből készült, aranyrojtos zászlón a tulajdonosok óhaja szerint Simonyi óbester kis címere mellett aranyszálas varrással fent a “Simonyifalva”, a címer alatt “Báró Vitézvári Simonyi József óbester” szöveg van feltüntetve. A zászlót a Simonyiak házában fogják elhelyezni, ez lesz Simonyifalva ékessége is. Debreceni útjára a polgármestert elkísérte Zsóri Elemér simonyifalvi RMDSZ-elnök, valamint dr. Hevesi József, a Regionális Simonyi Társaság elnöke. /(b): Zászlót kapott Simonyifalva. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 25./
2005. október 25.
Temesvár szellemi életének kimagasló eseménye volt a Bánsági Írók Lexikonának ünnepélyes bemutatója. Alexandru Ruja irodalomkritikus, a lexikon tervének előkészítője több mint két esztendeje dolgozott népes csapattal. Írók, irodalomtörténészek, egyetemi tanárok, diákok bevonásával készült el a terjedelmes, 933 oldalnyi szöveget tartalmazó kötet, mely a Nyugati Egyetem filológiai tanszéke és a németországi Institut für Donauschwabische Geschichte und Landeskunde Tübingen közös kiadásában jelent meg az Editura Universitatii de Vest könyvkiadónál. Az első, román nyelvű kiadásban e vidék szellemi hagyományainak megfelelően a román írók mellett helyet kaptak a magyar, német, szerb, szlovák írók is, akik az elmúlt több mint ötszáz esztendő során maradandót alkottak e tájon. Így gyűlt össze az a valóságos kincsestár: A frissen megjelent lexikon német kiadása is készül, Horst Fassel német író és irodalomtörténész gondozásában. A lexikonban 41 magyar író nevével találkozik az olvasó Temesvári Pelbárttól a kortárs alkotókig. A gazdag névsorból néhány név: Anavi Ádám, Balogh Edgár, Bárányi Ferenc, Bárányi László Ildikó, Bodor Pál, Böszörményi Zoltán, Csiky Gergely, Endre Károly, Franyó Zoltán, Gozsdu Elek, Herczeg Ferenc, Kaffka Margit, Kós Károly, Mandics György, Ormós Zsigmond, Révai Miklós, Szabolcska Mihály, Szász János, Szombati Szabó István… A névsort bővíthető lenne, mert nem teljes, de ilyen rangos bemutatásban még nem volt része a magyar szerzőknek. A szerkesztő bizottságban Szekernyés János mellett (aki a legtöbb szócikk szerzője), Balázs Imre József és Pongrácz P. Mária vett részt. /Pongrácz P. Mária: “Kincstári” lexicon. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 25./
2005. október 25.
Ferenczes István Székely tántorgó /Magyar Napló – Írott Szó Alapítvány, Budapest/ című lírai emlékezéseket tartalmazó könyvét fogadta elismeréssel Fodor Sándor. Ferenczes István költőként indult, Nyári vándorlások című verseskötetével, a Forrás-sorozatban. Ő szerkeszti a színvonalas Székelyföld című folyóiratot. Ferenczes István még lát jövőt a moldvai csángók anyanyelvű oktatásában, Fodor Sándor viszont attól tart, hogy egy emberöltő múltán eltűnik a még magyar moldvai csángóság. /Fodor Sándor: Olvasónapló VIII. Hűség. = Helikon (Kolozsvár), okt. 25./
2005. október 25.
Besenyőfalva ma Firtosváralja, derült ki a székelyudvarhelyi Pál Áron Firtosváralja című könyvében. „Életem során minden kezembe került, Firtosváraljáról és Firtos váráról szóló írást összegyűjtöttem. Így került birtokomba számos olyan írás, amelyek kitűnő emberektől, tollforgatóktól származnak” – mesélte Pál Áron. A könyv nem nevezhető falumonográfiának, inkább tanulmány- és dokumentumgyűjtemény, melynek több darabja most kerül először a nagyközönség elé. A kiadványban megtalálható a néprajz, a népköltészet, olvashatók továbbá a faluról szóló, a faluban élő és onnan elszármazott emberek alkalmi írásai, irodalmi jellegű próbálkozásai. Érdekes színfolt a könyvben közölt a hivatali eskü több formája. „Ajándékért, ígéretért, atyafiságért senkinek törvénytelen tettit el nem nézem, meg-fogom, be-hajtom, vagy megzállaglom, a zállagot a bíró kezibe teszem: egy szoval minden határpásztori kötelességemnek eleget tenni ügyekezem. Isten engem úgy segéllyen, és lelkem idvességit is úgy adgya” – fogalmazták egy 1842. esztendőből származó határpásztori esküformában. Firtosváralját ma 200 ember lakja, székelyek és cigányok fele-fele arányban. /Bágyi Bencze Jakab: Könyv Firtosváraljáról. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 25./
2005. október 25.
Új kifestőkönyvvel jelentkezik a Kuckó Egyesület /Székelyudvarhely/: A homoródalmási bútorfestők nyomában című, almási motívumokat tartalmazó kifestőkönyv egy második kiadás, de nem újrakiadás, hiszen az előzőtől eltérő motívumokat találhatunk benne – tájékoztatott Bencze Ilona, az egyesület vezetője. A kiadványt Hargita megye tanácsa támogatta. A homoródalmási bútorfestők nyomában című kifestőkönyvet az Udvarhelyszék Kultúrájáért Egyesület adta ki a Kuckó Egyesület megbízásából. /(bb): Újabb motívumos kifestőkönyv. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 25./
2005. október 26.
Halad Bulgária és Románia felkészülése az Európai Unió teljes jogú tagságára, és feltehetően mindkét ország teljesíti a belépés feltételeit 2007. január 1-re, ha a hátralévő legszükségesebb intézkedéseket haladéktalanul megteszi – állapította meg az Európai Bizottság október 25-én Strasbourgban kiadott jelentésében. Bizonyos területeken azonnali intézkedésekre van szükség, hogy akár Bulgária, akár Románia határidőre teljesítse kötelezettségeit – áll a Brüsszelben is közzétett dokumentumban. A két országban folytatni kell a jogállam erősítését, főképp a korrupció elleni harcot, az igazságügyi rendszer hatékonyságának növelését. A Romániáról szóló jelentés megállapítja, hogy a magyar kisebbség helyzete tovább javult. A magyarok szempontjából Romániában elsősorban a rendőri eljárások és adminisztráció terén lát még előrelépnivalót a bizottság. A hozzászóló magyar képviselők közül Gál Kinga (Fidesz–MPSZ) megállapította, hogy a jelentés pozitívumként emlegeti a kisebbségi kérdést, a román szenátus mégis elutasította a kisebbségi törvényt. Dobolyi Alexandra (MSZP) a romániai magyarság egyetlen lehetőségének nevezte Románia uniós felvételét. Szent-Iványi István (SZDSZ) megállapította: különösen aggasztó a kisebbségi törvény elutasítása a szenátusban. A szlovákiai magyar Duka-Zólyomi Árpád a vitában azt mondta, a romániai kisebbségek helyzete sokat javult ugyan, de távol áll attól, hogy megfelelőnek nevezhessük. – Egyidejűleg igényes és tárgyszerű az Európai Bizottság Románia monitorizálásáról szóló jelentése, amely továbbra is érvényesnek tekinti Bukarest uniós csatlakozásának 2007. január elsejei időpontját – jelentette ki Traian Basescu államfő. Basescu „nulla toleranciát” hirdetett meg a korrupcióval szemben, s a jelenség elleni határozott fellépésre szólította fel az illetékes román bűnüldöző és igazságügyi intézményeket. Calin Popescu Tariceanu kormányfő kijelentette: a monitoring-jelentés egyértelműen mutatja, hogy Románia az utóbbi tíz hónap folyamán elegendő haladást ért el, a 2007. január elsejei csatlakozási határidő elérhető. Az országjelentés nem tér ki külön az egyházak, az egyházi ingatlanok helyzetére. Az ingatlan-visszaszolgáltatások ütemével kapcsolatosan az RMDSZ-nek vannak ugyan további elvárásai, de a folyamattal, alapjában véve elégedett. /Többnyire pozitív értékeléseket kapott Románia Strasbourgban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./
2005. október 26.
A négy párt vezetői október 25-én találkoztak, egyezség született – tovább él a koalíció. „A kormánykoalíciós partnerek meg kell feleljenek egy bizonyos viselkedési formának, ellenkező esetben nem megy az együttműködés” – nyilatkozta Márton Árpád az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. Az RMDSZ-es honatya szerint ez az október 25-én este megkötött koalíciós egyezmény alapja, és ezt a konzervatívok is be kell tartaniuk. Ezzel szemben a Konzervatív Párt képviselője elmondta: „nem a konzervatívok, hanem az RMDSZ veszélyeztette a koalíciót, a Konzervatív Párt mindent teljesített, amit vállalt, mindezek által a koalíciós megbeszélések civilizált formában zajlottak.” A négy párt megállapodott: a Konzervatív Párt akkor támogatja a kisebbségi törvény képviselőházi elfogadását, ha módosítják a helyhatósági választási törvényt. A módosításról Márton Árpád kifejtette: A helyhatósági törvény jelenlegi formája szerint minden kisebbség, kivéve a magyart, abban az esetben, ha nem éri el a helyi tanácsokba való bejutást, akkor alanyi jogon kap egy mandátumot. Ezt a módosítás értelmében kiterjesztenék a románokra és magyarokra is. Ez a rendelkezés a magyarokra is előnyös. Az egyezség részleteiről még további tárgyalásokat folytatnak, addig is a koalíció támogatja a kisebbségi törvényt a kormány által beterjesztett formában való elfogadását. /Isán István Csongor: A kormánypártok támogatják a kisebbségi törvénytervezetet. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./
2005. október 26.
Hallgatólagosan fogadta el a szenátus a Román Hírszerző Szolgálat szervezési törvényét október 25-én, a megvitatási határidő lejártával. A törvényt Ion Stan szociáldemokrata párti szenátor nyújtotta be, de az akkor még törvénytervezet nem kapta meg sem a kormány, sem a nemzetbiztonsági tanács támogatását. A szenátus védelmi bizottsága a tervezet visszautasítását javasolta a plénumnak, de a plénum nem fogadta el a bizottsági ajánlást. A törvény új működési keretet, és nagyobb autonómiát ír elő a szervezetnek. /Átment a SRI törvény. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./
2005. október 26.
Nagyot csalódhatott az, aki hitelt adott Traian Basescu elnöki kampányszlogenének, aki a korrupció felszámolása mellett kötelezte el magát. A patyolattisztaságnak még a látszatát sem sikerült fenntartania, olyan emberekkel vette körül magát. Elena Udrea exelnöki tanácsos ügye napokig a sajtó közkedvelt témája volt. Férjéről már korábban kiderült, nem idegen az SZDP-s üzleti köröktől. Basescu leszögezte, neki nem az a feladata, hogy a beosztottjai házastársaival foglalkozzon. Azonban a magát a korrupcióellenes harc bajnokaként feltüntető államelnöktől jogosan várja el a közvélemény, hogy környezetében a rá jellemző keménységgel lépjen fel, ha ilyen jellegű vádak nyernek bizonyosságot. A korrupcióellenes harc volt az országjelentés egyik sarkalatos kérdése is, hiszen Romániának és Bulgáriának egyaránt ezen a téren kell leginkább bizonyítania. /Borbély Tamás: A veres kakas meséje. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./
2005. október 26.
Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnök október 25-én biztosította Gyurcsány Ferenc magyar kormányfőt arról, hogy a képviselőházban a koalíció pártjai készek megszavazni a kisebbségi törvényjavaslatot, amely garantálná a kulturális autonómiát az erdélyi magyarság számára – közölte László Boglár, a miniszterelnök sajtófőnöke az MTI-vel. A román szenátus határozata kapcsán Gyurcsány Ferenc telefonon felhívta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét és a román miniszterelnököt. Utóbbi biztosította őt arról, hogy a képviselőházban, amely a végső döntést meghozza, a koalíció valamennyi pártja kész megszavazni a kormányjavaslatot. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke szerint azzal, hogy a román szenátus elutasította az RMDSZ által benyújtott kisebbségi törvényt, a román politika csattanós választ adott Gyurcsány Ferenc bukaresti „kontárkodására”. /Miniszterelnöki ígéret a kisebbségi törvény elfogadására. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./
2005. október 26.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint azért nem került szóba az autonómia kérdése a magyar–román közös kormányülésen, mert az RMDSZ nem kérte ehhez a magyar kormány támogatását. – Az autonómiával kapcsolatosan (...) van az RMDSZ-nek egy nagyon világos álláspontja. Ennek az álláspontnak az érvényesítéséhez az RMDSZ nem kérte a magyar kormánynak a támogatását – mondta Gyurcsány Ferenc a Kossuth Rádióban, a magyar közszolgálati rádióban október 25-én reggel sugárzott interjújában. Közölte: Markó Bélával, az RMDSZ elnökével együtt készítették elő a közös kormányülést, és ekkor „az volt az álláspont, hogy ezeket a kérdéseket román–magyar kétoldalú ügyként nem kell feltenni”. Elmondta, álláspontja szerint arra kell törekedni a magyar–román kapcsolatokban, hogy az RMDSZ-szel együttműködve megtalálják azokat a pontokat, amelyek „áttörést” jelentenek. Orbán Viktor a Fidesz elnöke korábban kifejtette: elvárja, hogy a magyar kormány az együttes kormányülésen kellő hangsúllyal vesse fel az autonómia kérdését. /Gyurcsány: az RMDSZ nem kérte az autonómia támogatását. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./
2005. október 26.
Traian Basescu államfő visszaküldte a parlamentbe a fasiszta, rasszista és idegengyűlölő szervezetek és jelképek betiltásáról szóló 2002-es évi 31-es számú sürgősségi kormányrendeletet jóváhagyó törvényt. Az elnök azt javasolja, hogy a holokauszt meghatározásában az áldozatok között szerepeljen a roma kisebbség is. A javaslat alátámasztására több nemzetközi dokumentumra is hivatkozik, ilyen a 2003-ban alakult Nemzetközi Bizottság a Romániai Holokauszt Tanulmányozásáért jelentése, valamint az Amerikai Egyesült Államokbeli Holokauszt Emlékmúzeum okiratai. /A romák is a holokauszt áldozatai. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./
2005. október 26.
Kétszázmillió euró áll egyelőre a kormány rendelkezésére az észak-erdélyi autópálya megépítésének befejezésére, jelentette ki Borbély László területrendezési miniszter. A miniszter szerint a kivitelezéssel megbízott Bechtelnek el kell fogadnia a román törvényeket. A felek között jelenleg még mindig zajlik a tárgyalás. – Az autópálya kérdése az RMDSZ számára a koalíció szakítópróbája lehet – hangoztatták többször is az RMDSZ vezető politikusai. /N.-H. D.: Kétszázmillió euró az autópályára. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./
2005. október 26.
Október 25-én elfogadták a házszabályzat módosítását a képviselők 181 támogató és 94 ellenszavazattal. A dokumentum új formája lehetővé teszi Adrian Nastasenek, a képviselőház elnökének leváltását. A liberális-demokrata szövetséget azzal vádolják, lepaktált a Nagy-Románia Párttal (NRP), mivel a Corneliu Vadim Tudor által vezetett szervezet törvényhozói a kisebbségi törvény szenátusi megcsonkításáért cserébe szavazták meg a házszabályt. /Elfogadta a képviselőház a házszabály módosítását. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./
2005. október 26.
Több mint tízezer oktatási intézmény negyvenezer tanára vett részt október 25-én országszerte az Országos Tanügyi Szövetség (FEN) szervezte kétórás figyelmeztető sztrájkban. Egyetlen tanügyi szakszervezet szervezett tiltakozó akciót, ehhez most csatlakozik a másik három szakszervezeti tömb is. A árom tanügyi szakszervezet késznek mutatkozik az általános sztrájk meghirdetésére, amennyiben a kormány továbbra sem hajlandó figyelembe venni követeléseiket. /F. B.: Folytatódik a tanügyiek tiltakozása. = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./
2005. október 26.
Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere sajtóközleménynek álcázott politikai állásfoglalást adott ki. Ebben kifejtette: „Romániában az utóbbi évek munkája és áldozata árán megvalósított értékek vannak, amelyek esetében a politikai kompromisszum megengedhetetlen. (...) A régi sebek feltépése, a szeparatista és szegregacionista tendenciák álcázott táplálása a közigazgatás és oktatás szintjén, az alkotmányos előírások könnyed semmibevevése rontja a multikulturális közösségek nyugalmát és szembeállítja a polgárokat. Azt a pozitív diszkriminációt, tüntető kiváltságokat, amelyekkel a törvénytervezetnek megfelelően egyes kisebbségek rendelkeznek, nem fogadják el, sőt az Európai Unió tagállamainak többsége elutasítja”. Floreának az EU-val kapcsolatos állítása nem igaz, sőt, a Velencei Bizottság elfogadta a tervezetet. /Mózes Edith: Dorin Florea és a kisebbségi törvény. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 26./
2005. október 26.
A kormánykoalíciós tanácshoz juttatja el álláspontját az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezete, amelyben cáfolni akarják a Szilágyi János prefektust érő sorozatos támadásokat, és tiltakozásukat fejezik ki az RMDSZ-es tisztségviselőknek a megyei decentralizált intézményekből való sorozatos visszavonása ellen. Erről döntött az RMDSZ Beszterce-Naszód Megyei Képviselők Tanácsa (MKT). /Besztercén ülésezett az MKT. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./