2000–2006, Györgyjakab Izabella
L.k.k.t. repertórium
13.
„Ah”-ot mondani. Beszédaktusok Vörösmarty Csongor és Tündéjében., 1. évf. (2000) 1. szám, 44–45.
18.
Folytonosság vagy ismétlés? (Bodor Ádám: Az érsek látogatása)., 1. évf. (2000) 1. szám, 56–61.
21.
A név mint katakrézis. Garaczi László: Mintha élnél., 1. évf. (2000) 2. szám, 3–7.
22.
Tényfékezés., 1. évf. (2000) 2. szám, 8.
23.
Mintha ottragadnál a forgóajtóban., 1. évf. (2000) 2. szám, 9–10.
24.
A pantomimes mozdulatai., 1. évf. (2000) 2. szám, 11–12.
25.
Mint(h)a vagy labirintus., 1. évf. (2000) 2. szám, 13–15.
26.
Poéntika és lemúrszeansz., 1. évf. (2000) 2. szám, 16–19.
32.
Szöveg és értelmezés: beszéd- és olvasásmódok különbözőségei (Nyelvhasználatbeli kérdések Parti Nagy Lajos Rókatárgy alkonyatkor című versében)., 1. évf. (2000) 2. szám, 43–47.
34.
„Petőfi” és az „alföld”., 1. évf. (2000) 2. szám, 50–53.
37.
A Sinistra meg az Érsek. Széljegyzetek Bodor Ádám két könyvéhez., 1. évf. (2000) 2. szám, 67–71.
46.
„Idegen voltam és befogadtatok.” A történelem látóhatára és az idegen eljövetele: Máté 25,31-46., 1. évf. (2000) 3–4. szám, 6–12.
50.
Önazonos ismétlések és iterációs momentumok a Saulus-ban., 1. évf. (2000) 3–4. szám, 38–40.
51.
A tér időbeliesülése Mészöly Miklós Saulus című szövegében., 1. évf. (2000) 3–4. szám, 42–45.
53.
Allegorizáció és jelcserélgetés József Attilánál., 1. évf. (2000) 3–4. szám, 48–59.
63.
Mit rajzol a vers?, 1. évf. (2000) 3–4. szám, 98–105.
65.
Él-hal. A 141. mondat retorikájának olvasása., 1. évf. (2000) 3–4. szám, 110–114.
66.
„S hogy ki másolja le ezt a palimpszesztet?” A Tűzföld hava verseiről., 1. évf. (2000) 3–4. szám, 115–123.
71.
Műfaj és ideológia viszonya a levél műfajában. Az Eurialus és Lucretia szerelmes levelei., 2. évf. (2001) 5. szám, 16–20.
72.
Tények metamorfózisa: „kórkép” a XVII. században. Komáromi Cs. György: Pestis pestise., 2. évf. (2001) 5. szám, 21–29.
76.
Történelem az irodalomban – irodalom a történelemben? Háy János: Dzsigerdilen, Márton László: Jacob Wunschwitz igaz története., 2. évf. (2001) 5. szám, 48–53.
96.
A „kifejezhetetlen tényező” az Iskola a határon szövegében., 2. évf. (2001) 6. szám, 42–47.
105.
Vizuális költészet és/mint az újrafelhasználás poétikája. Géczi János „olvasása”., 2. évf. (2001) 6. szám, 80–88.
112.
Amit Shelley „életnek” nevez., 2. évf. (2001) 7–8. szám, 6–15.
120.
Az eredet alakzata és a nyelv lehetőségei., 2. évf. (2001) 7–8. szám, 33–38.
121.
A széttagolás mint kompozicionális elv. A tapasztalat fogalmai a Csongor és Tündében., 2. évf. (2001) 7–8. szám, 39–44.
122.
A romantikus kép intencionális struktúrája (ford. Füzi Izabella)., 2. évf. (2001) 7–8. szám, 45–54., Fordította Füzi Izabella, kontrollfordító Fogarasi György.
123.
„Mérlegelés” és/vagy megértés. A Gondolatok a könyvtárban (történeti) (olvasásának) allegorikusságáról., 2. évf. (2001) 7–8. szám, 55–62.
124.
Szimbólum, fenomenalizáció, ismétlés. A tükröződés problematikája Goethe egy korai költeményében (vázlat)., 2. évf. (2001) 7–8. szám, 63–69.
127.
„Nem az árnyék a szürke házfalon.” Hans Christian Andersen Az árnyék című történetének olvasata., 2. évf. (2001) 7–8. szám, 78–84.