Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) dísztermében mutatták be Killyéni András: A kolozsvári sportélet életrajzi gyűjteménye (1818–1918) című munkáját. Kiss András nyugalmazott főlevéltáros értékes és úttörő alkotásnak nevezte Killyéninek, a Szabadság munkatársának a kötetét. A könyv felsorolta az akkoriban létező sportegyesületeket is. /Póka János András: A kolozsvári sport száz éve. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./

Harminc éve, 1976. november 2-án hunyt el Szilágyi Domokos költő, író, az erdélyi magyar avantgárd irodalom kiemelkedő tehetségű alakja. Nemrég kiderült, hogy a költőt 1957-ben beszervezte a román titkosszolgálat, és nyolc éven át jelentéseket írt hozzá közel álló emberekről. Változtat-e valamit az életműn a titok felfedése? A Szabadság felkérésére Szilágyi Júlia esszéíró, irodalomkritikus, valamint Vallasek Júlia irodalomkritikus, irodalomtörténész nyilatkozott. Szilágyi Domokos költészetének a megítélésén semmit sem változtat ez az életét és halálát meghatározó tragédia, hangsúlyozta Szilágyi Júlia, aki öt éven át a költő évfolyamtársa volt. A hóhérok, a haszonélvezők elszámoltatásával kellene kezdeni, nem az áldozatokéval – hívta fel a figyelmet az irodalomkritikus. Szilágyi Júlia talált olyan utalásokat a műveiben, amelyekben lényegében üzen a kortársaknak, vagy még inkább az utókornak arról a csapdáról, amelyben élt. A költői nyelv eszközeivel üzen nekünk, csak nem értettünk bizonyos dolgokat. Szilágyi Domokos besúgó múltja nem kiindulópont a verseihez, fejtette ki Vallasek Júlia. /Köllő Katalin: Szilágyi-évforduló: „A hóhérok elszámoltatásával kellene kezdeni”. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

Az Európa Háza (Casa Europei – House of Europe) elnevezésű kolozsvári civil szervezet fennállásának tizedik évfordulója alkalmából tartott ünnepségen a szervezet kitüntetett több kolozsvári üzletembert, politikust, sajtóintézményt, köszönetet mondva ezáltal az európai szellem népszerűsítéséért. A sajtónak járó díjak átadása előtt a résztvevők egy perc néma csenddel áldoztak Balló Áron, a Szabadság tragikus körülmények között elhunyt főszerkesztője emlékére. A sajtóintézmények közül Az európai tömegtájékoztatás csillaga díjat kapott az Adevarul de Cluj, a Városházi Közlöny, a Kolozsvári Rádió, a Szabadság és a Kolozsvári Televízió szerkesztősége. /(-s. -r.): Európai kitüntetés a Szabadságnak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

A történelmi magyar egyházak vezetői, mint a Romániában élő magyar nemzeti közösség szolgálatában álló egyházak képviselői közös nyilatkozatot fogadtak el az autonómia kérdésében. A nyilatkozatot a nyolc püspök közül hatan írták alá: dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, dr. Pap Géza erdélyi református püspök, Tőkés László királyhágó-melléki református püspök, Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök, dr. Szabó Árpád erdélyi unitárius püspök és Adorjáni Dezső Zoltán ágostai hitvallású zsinatpresbiteri evangélikus lutheránus püspök. A nyilatkozat szerint „Határozottan kiállunk az erdélyi magyar közösség önkormányzati jogai mellett, és teljes mértékben támogatjuk az autonómia kialakítására irányuló jogos igényét”. Az egyházfők erkölcsi támogatásukról biztosítják Székelyföld területi önrendelkezésének ügyét: „Ezért, a törvényes lehetőségeknek megfelelően, szorgalmazzuk akaratnyilvánító népszavazások kiírását”, olvasható a támogató nyilatkozatban. A Szabadság kérdésére Jakubinyi érsek elmondta: a magyar történelmi egyházak támogatják híveik, a magyar közösség önrendelkezési igényeit, függetlenül attól, hogy azok melyik politikai vagy érdekvédelmi szervezetben jutnak kifejeződésre. A magyar egyházak vezetői kinyilvánítják, hogy „közösségi önkormányzatunk megvalósítása érdekében őszinte párbeszédet és teljes összefogást tartunk szükségesnek – egyházaink részvételével – a polgári és a politikai élet valamennyi szervezeti közképviselete, valamint helyi és területi önkormányzataink között”. Hasonlóképpen fontosnak tartják és szorgalmazzák az erdélyi magyarság autonómia követeléseinek az egységes kinyilvánítását és képviseletét mind a romániai politikai életben, mind nemzetközi téren, az európai fórumokon. „Meggyőződésünk, hogy híveink érdeke és saját autonómiával rendelkező egyházaink szolgálatának akadálymentes folytatása szinte megköveteli a közösségi önrendelkezés jogának teljes körű birtoklását. Úgy ítéljük, hogy ennek biztosítása egyben egész országunk javát és érdekét szolgálja, a küszöbön álló európai csatlakozás keretei között”, olvasható az egyházfők által aláírt nyilatkozat végén. /Egyházi állásfoglalás az autonómiáról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

A Szabadság átvette a Népszabadságból Kis Tibor cikkét. A magyar–román kormányülés kapcsán azokat nem éri csalódás, akik eleve nem várnak tőle sokat. A magyar–román viszony lényegében most is ott tart, ahol egy évvel ezelőtt. A határnyitással egyidejűleg a román kormányzat „a kisebbségi csavaron” próbál egyet húzni, ezt mutatja a román kisebbségi törvény parlamenti elsüllyesztése. A Népszabadság szerint a magyar–román kormányzati tanácskozást egyfajta teszt lehet. Kiderülhet, hogy a két kormány egyáltalán akarja-e saját kezdeményezésekkel serkenteni az együttműködést. /Kis Tibor, Népszabadság: Rossz reflexek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

A Szabadság munkatársa szerint zsidóellenes megnyilvánulások tapasztalhatók. „Mi magyarok mostanában nagyon tudjuk ezt csinálni. Mármint a gyűlölködést.” Az újságíró szerint „ma már nem szerethetem a nemzetemet anélkül, hogy ne gyűlölnék két-három másikat, főleg a zsidókat, itt Erdélyben pedig a románokat.” „Ha ma valaki magyarnak, és büszke magyarnak vallja magát, bizonyos körök előtt azonnal antiszemita-gyanús lesz. És ez nem kellene így legyen.” /Ercsey-Ravasz Ferenc: Kockázatokról és mellékhatásokról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./

November 27-én ülésezett a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szenátusa. A napirendi pontok között szerepelt Nicolae Bocsan rektor javaslata, hogy a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) két tagját, Kovács Lehel és Hantz Péter tanársegédeket zárják ki az egyetemről, bontsák fel munkaszerződésüket. A testület – a magyar oktatók egy részének tiltakozása ellenére – rövid vita után, kilenc ellenszavazattal (közülük egy román oktatóé) elfogadta a javaslatot. Mindezt több résztvevő is megerősítette, az egyetemnek a szerkesztőségbe eljuttatott közleménye viszont azt állítja: a magyar oktatók többsége, az összes román és német tanárok, valamint a judaisztika kar képviselői is megszavazták a kirekesztést. Az indoklás címszavakban: fizikai agresszió és szélsőséges magatartás. Mint ismeretes, november 22-én Hantz Péter az egyetem három épületében magyar nyelvű feliratokat függesztett ki. Meg nem erősített hírek szerint a szenátusi döntés nyomán, tiltakozásképpen az egyik magyar rektor-helyettes lemond tisztségéről. Salat Levente rektor-helyettes kijelentette, ezt sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudja. A mostani szenátusi ülés végét váró néhány újságíró belépését megakadályozták. Kapusok, az adminisztratív személyzet több tagja írásos engedélyt kértek. Előkerült Cristina Nistor szóvivő is, aki a Szabadság munkatársának egész évre érvényes akkreditálási igazolványáról – amelyet az egyetem bocsátott ki – kijelentette: sohase látott még ilyet. Az időközben megérkezett nagyobb újságíróhad láttán a személyzet hirtelen megenyhült. A szenátusi ülésről kijövő oktatók zöme gyorsan elrohant. A kérdésekre először Salat Levente rektor-helyettes válaszolt, kifejtve: a magyar oktatók nem értenek egyet a döntéssel, és úgy vélik, ha az egyetem teljesítette volna a többnyelvű feliratozásra vonatkozó régebbi kéréseiket, nem következett volna be mindez. A szenátus hivatalos álláspontját Paul Serban Agachi rektor-helyettes ismertette. Szerinte a két menesztett tanársegéd ellen a következő vádak miatt indult eljárás: az intézmény és az ország elleni hazugságok folyamatos terjesztése, a rektori hivatal figyelmeztetése dacára, illetve az Európai Unió (EU) szellemiségével összeegyeztethetetlenül, etnikai konfliktusok gerjesztése. Továbbá sértő minősítések hangoztatása az egyetem tanárai (gyógyíthatatlan nacionalisták) és az EU képviselői (szűk felfogás) ellen, valamint a jellegzetesen szélsőséges cselekedetnek tekinthető egyetem javai elleni fizikai agresszió, amelynek ügyében a rendőrség vizsgálatot folytat. A rektor-helyettes által felolvasott szenátusi közlemény leszögezte: a döntésnél figyelembe vették az egyetem igazgatótanácsának november 22-i határozatát, miszerint kizárják az intézményből mindazokat, akik fizikai agressziót követnek el, és szélsőségesen viselkednek. Az üggyel kapcsolatosan Kovács Lehel elmondta: az eljárás több ponton szabályellenes és támadható: az ülésvezető csak az ellenszavazatok számára volt kíváncsi, pedig meglehet, hogy sokan tartózkodtak volna. Más szempont, hogy egy ilyen döntéshez szükséges az egyetem etikai bizottságának a véleménye, amit azonban nem kértek ki. A tanársegéd kijelentette: amint a döntést kézhez kapják, azonnal pert indítanak. Ebben az esetben a végrehajtást minden bizonnyal felfüggesztik. Az esettel kapcsolatosan – még a szenátusi ülés előtt – tanácskoztak a magyar oktatók képviselői. Elfogadtak egy nyilatkozatot, amely mindamellett, hogy felsorolja a többnyelvűségre irányuló törekvések, javaslatok és döntések történetét, leszögezi: a különleges akciókért az elkövetőké a felelősség, de az ügy lényegét tekintve mégis az egyetem vezetőségéé. A magyar oktatók azt javasolják, ne foganatosítsanak olyan döntéseket, amely a BKB-tagok munkaszerződésének felbontásához vezetnek. Bírálták a túlzott biztonsági intézkedéseket, az adminisztratív személyzet akcióit, és követelték, hogy szűnjön meg a helyzet egyoldalú bemutatása. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, László Attila sajnálatosnak tartja, hogy ilyesmi megtörténhetett. Az RMDSZ Nemzetépítő Platformja szintén a BKB oldalán foglalt állást. Közleményük szerint sajnálatos, hogy az egyetem nem az okot, hanem az okozatot kívánja megszüntetni, amivel csak még jobban elmélyíti a feszült helyzetet. A szenátusi ülés után megnyitották a BBTE multikulturális jellegét reklámozó kiállítást, amelyet Brüsszelben is megszemlélhettek az érdeklődők Az akció rövid volt: délben megnyitották, és egy órakor már zárt ajtó fogadta a látogatókat. Az újságírót beengedték ugyan, de a kiállított szórólapokból (amelyek a BBTE többnyelvűségét, multikulturális jellegét részletezik) nem lehetett elhozni egyetlen példányt sem. Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője felháborítónak tartja, és a leghatározottabban elítéli, hogy Hantz Pétert és Kovács Lehelt, a BKB tagjait eltávolították a BBTE-ről. Úgy véli: Hantz Pétert és Kovács Lehelt szélsőségességgel és fizikai erőszakkal vádolni képtelenség, amikor a BKB tagjai mindössze az egyetem egy már érvényben lévő határozatának kívántak érvényt szerezni. Tabajdi felszólította az egyetem szenátusát, hogy vegye vissza a két oktatót, és kérte a kormányfő, Calin-Popescu Tariceanu és Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes határozott fellépését. Tabajdi rossz jelnek tartja, ha az ország ilyen magaviseletről tesz tanúságot, miközben Románia biztosa a többnyelvűségért lesz felelős. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Menesztették Hantz Pétert és Kovács Lehelt Lemond az egyik magyar rektor-helyettes? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

Lemondott szenátusi tisztségéről Egyed Emese, a Bölcsészkaron működő Magyar Nyelv és Irodalom tanszék vezetője, tiltakozásképpen a BBTE-n kialakult kilátástalan helyzet miatt. A politikatudományi szak magyar vezetője, Bakk Miklós, november 29-én jelenti be hivatalosan, hogy amennyiben nem hívnak össze rendkívüli szenátusi ülést az állásukból elbocsátott Hantz Péter és Kovács Lehel tanársegédek ügyének megvitatására, szintén lemond. A szavazáson résztvevő magyar tanárok egyöntetű tanúsága szerint Kovács Lehel és Hantz Péter kizárását az egyetemről magyar részről a pszichológia, illetve a két teológia kar képviselői szavazták meg. Különösen az utóbbiak váltottak ki megdöbbenést a magyar közvélemény szintjén, eddig ugyanis a magyar történelmi egyházak egyértelműen kiálltak a Bolyai Egyetem és az önálló magyar karok ügye mellett. A szenátusi ülésen a Római Katolikus Teológia Kart Marton József dékán, míg a Protestáns Teológia Kart Buzogány Dezső képviselte. November 28-án számos személyiség, politikai és más jellegű szervezet tiltakozott a két magyar oktató kizárása ellen. Az egyetem magyar oktatói szolidaritási nyilatkozatot fogadtak el, amelyben többek között tájékoztatnak arról, hogy a kizárás ellen a testület jelenlevő magyar oktatói közül Nagy László és Salat Levente (rektor-helyettesek), Benedek József, Egyed Emese, Magyari Tivadar, Sárkány Kiss Endre, Veress Károly, valamint Vincze Mária szavazott. Hozzájuk a Fizika Kar dékánja, Simion Simon, és két magyar diákszenátor is csatlakozott, Petru Blaga, a Matematika Kar dékánja pedig tiltakozott az eljárás ellen. A harminchárom aláíró elfogadhatatlannak tartja ezt a szerintük 1959 óta példátlan eljárást, hogy jogaik védelmében – s egyúttal az egyetem programjával összhangban – fellépő kollégákat szankcionálnak. Következésképpen szolidaritást vállal a kérdéses határozatban elmarasztalt munkatársakkal. Külön tiltakozott a Fizika Kar magyar oktatási vonala. Ebben kifejtették: bár nem értenek egyet a tanársegéd (azaz Hantz Péter) radikális módszereivel, úgy gondolják, hogy az egyetemről való kizárás nem tükrözi az intézmény demokratikus hagyományait. A szólás- és véleményszabadságnak, a bíráló magatartásnak továbbra is az akadémiai környezet sajátosságának kell maradnia. Az elsietett szenátusi döntés pedig árt az egyetem arculatának. A közlemény aláírói: Nagy László egyetemi tanár, rektor-helyettes, Néda Zoltán, egyetemi tanár, Búzás Gábor előadótanár, Karácsony János előadótanár, dékán-helyettes, a magyar oktatási vonal felelőse, Sárközi Zsuzsanna előadótanár, Simon Alpár előadótanár, Póra Melinda-Katalin tanársegéd. Az egyetem tanárai aláírásgyűjtést kezdtek el a Transindex internetes portálon. Minden egyes csatlakozó aláírás nyomán automatikus üzenet érkezik a BBTE rektori hivatalának postaládájába. Az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselete is tiltakozott a szenátus döntése ellen. Nyilatkozatukban Eckstein-Kovács Péter szenátor, valamint Kónya-Hamar Sándor és Máté András Levente képviselők leszögezték: a két adjunktus tevékenysége során az egyetem státusával kapcsolatban fejtett ki véleményt, ami beletartozik a szabad véleménynyilvánítás gyakorlatának jogkörébe. Az egyetem rektorának kezdeményezése, valamint az egyetem szenátusának szavazata szöges ellentétben van mind az akadémiai szellemmel, mind egy multikulturális intézménytől elvárható toleranciától. Az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselői tiltakoznak a megfélemlítésnek szánt intézkedések ellen és felkérik a BBTE vezetőségét, hogy tegye meg azokat a lépéseket, amelyekkel bizonyítani tudja az egyetem valóban multikulturális és toleráns jellegét. Az RMDSZ europarlamenti megfigyelői, Kónya-Hamar Sándor, Szabó Károly és Kelemen Attila az uniós fórumok előtt foglalnak állást. Beadványukban kiemelik a kontrasztot a kolozsvári egyetem nemrég Brüsszelben bemutatott kiállításának üzenete, valamint az itthoni valós helyzet között. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) közös állásfoglalásban tiltakozott. Úgy vélik: a román többségű szenátus visszaél az egyetemi autonómiával, ugyanakkor a multikulturalitás intézményének álcázott keretek között etnikai diszkriminációt folytat. A MIT és a MIÉRT követeli, hogy vonják vissza a döntést, továbbá felhívják az erdélyi magyar és román közképviselet tagjait: tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy e méltánytalan döntés hatályát veszítse. Kovács Lehel elmondta: még nem kapta kézhez a munkaszerződés felbontásáról szóló döntést, ellenben eljutott hozzá egy rendkívül furcsa idézés. A feladó egy úgynevezett Kutatási Bizottság, amelynek létéről mindmáig nem tudott, mi több, az idézésen sem fejléc, sem pecsét, sem aláírás nem látható. Hantz Péter körül nehezen magyarázható események zajlanak. A menesztett tanársegédet telefonon felhívta egy Dobrescu néven bemutatkozó személy, aki azt állította, hogy az Igazságügyi Minisztérium alkalmazottja. Felszólította Hantzot, hogy a saját érdekében sürgősen jelentkezzen Bukarestben, mert valamiféle eljárás indult ellene. A teológia karok vezetőinek szavazatával kapcsolatosan a Szabadság megkérdezte az illetékes egyházfőket is. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek elmondta: addig nem nyilatkozik a kérdésről, amíg az érintettet, Marton József dékánt személyesen is meg nem hallgatja, de álláspontját azután sem óhajtja közölni a sajtóval. Hasonlóan válaszolt Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. Az egyházfő kifejtette, hogy az egyházkerületi tanács megvitatja majd a kérdést, véleményét azonban ő sem hajlandó nyilvánosságra hozni. Egyedül Tőkés László református püspök nyilatkozott. Mint fogalmazott, tárgyalt az esetről Pap Gézával és Juhász Tamással, a Protestáns Teológiai Intézet volt dékánjával, és mindannyian egyértelműen elítélték Buzogány Dezső szenátusi magatartását. Szomorúan vették tudomásul azt, hogy mind a református, mind a római katolikus egyházban akadnak olyan emberek, akik megtörik a történelmi magyar egyházak magyar egyetem iránti eddig osztatlan támogatását. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Kiáll Hantz és Kovács mellett a magyar közvélemény. A magyar egyetemi vezetők a tömeges lemondást fontolgatják. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./ Nagy László és Salat Levente, a két magyar rektor-helyettes átiratot küldött a BBTE rektorának, amelyben tiltakozásukat fejezik ki az ellen, ahogy az egyetem vezetősége a két magyar oktató táblakitevési akcióját kezelte. Szerintük a rektorátus több formai hibát is elkövetett ez ügyben. Nem ismertették a helyzetet a szenátus kollégiumával, sőt, az érvényben lévő szabályok ellenére nem konzultáltak a magyar tagozatvezetéssel a két magyar oktató elbocsátásáról. Másodsorban a szenátus úgy hozta meg döntését, hogy előtte nem vitatták meg a szóban forgó kérdést. Harmadsorban úgy vélik, mivel a szenátusi szavazáson nem vették figyelembe a tartózkodásokat, a 70 mellette és a 9 ellene szavazattal hozott döntés nem érvényes. A két rektor-helyettes rendkívüli szenátusi ülés összehívását is sürgette. A BBTE magyar oktatóinak egy csoportja szolidaritási nyilatkozatot fogalmazott meg, amelyben többek között ez áll: „Alulírottak elfogadhatatlannak tartjuk ezt az 1959 óta példátlan eljárást, hogy jogaink védelmében – s egyúttal az egyetem programjával összhangban – fellépő kollégákat szankcionálnak. Következésképpen szolidaritást vállalunk a kérdéses határozatban elmarasztalt munkatársakkal.” Ezt a szolidaritási nyilatkozatot lapzártáig 72 oktató támogatta aláírásával. Ez a szám a magyar oktatók több mint egyharmadát jelenti. A fizika szak magyar oktatói levélben tiltakoznak Nicolae Bocsan rektornál Hantz Péter menesztése ellen. /Debreczeni Hajnal, Gujdár Gabriella: Tiltakozáshullám követte Hantz és Kovács kirúgását az egyetemről. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

November elején az európai kisebbségek felsőoktatásáról tanácskozást rendeztek Kolozsvárt. A rendezvényen tizenhárom nemzetiség képviselője vett részt. Köztük volt a galego Manuel González López, aki a Santiago de Compostela-i Egyetemről érkezett, a spanyolországi Galíciából. Asztalos Lajos galego nyelven üdvözölte a vendéget. Spanyolországban az önkormányzati törvény módosítása során rögzítették, hogy a galego, akár a katalán, az eddigi meghatározással ellentétben nem történelmi nemzetiség, hanem nemzet. Erre utal, többek között, kialakulása, saját nyelve és történelme. Asztalos Lajos galego költők számos versét fordította magyarra, nemkülönben a galego népmeséket, legutóbb pedig, galego költő barátjával, galegóra ültették Madách Imre drámai költeményét, Az ember tragédiáját. Asztalos Lajos évekkel ezelőtt írt a galego lapban erdélyi magyar egyetem felszámolásáról és égető szükségességéről /O Correo Galego, 1998. július 29./ López jelezte, hogy hazatérve papírra veti kolozsvári, egyetemmel kapcsolatos élményeit, tapasztalatait. Írása megjelent a Galicia Hoxe santiagói galego napilap december 5-i számában. A cikket Asztalos Lajos fordításában közölte a Szabadság. /Asztalos Lajos: Egy galego Kolozsvárt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

Az egyetem ellen indított „lejárató kampány” mögött a Sapientia, illetve a Partiumi Egyetem van, amelyek el akarják csábítani a leendő diákokat – ez derül ki Nicolae Bocsan, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora sajtóközleményéből. Bocsan szerint Tőkés László református püspök nem csak az egyetem szétválasztását követeli, hanem politikai pozícióját kihasználva nyomást gyakorolt az egyetem szenátusának magyar tagjaira. A Szabadság kérte Tőkés Lászlót, kommentálja Nicolae Bocsan kijelentését. A püspök, aki egyben a Partiumi Keresztény Egyetem elnöki tisztségét is betölti, csupán annyit mondott: nem tartja méltónak a rektor kijelentését arra, hogy bármilyen formában reagáljon rá. Egyre gyakrabban tesz furcsa kijelentéseket Bocsan rektor mostanában. Magyari Tivadar, a Magyar Tagozatvezetők Tanácsának szóvivője emlékeztetett: nem is olyan régen a rektor azzal vádolta a magyar oktatókat, hogy ellenzik az egyetemen történő német nyelvű oktatást. Ezt később a tanács sajtóközleményben cáfolta. Magyari Tivadar elmondta, hogy a magyar rektor-helyettes kinevezésének ügyében nem történt előrelépés. Értetlenkedéssel fogadta Nicolae Bocsan kijelentését Szilágyi Pál, a Sapientia Egyetem leköszönő rektora is. Szilágyi szerint nem a BKB tevékenysége miatt jelentkezik több vagy kevesebb magyar diák az egyetemre, hanem egyszerűen azért, mert a felvételiző diák több mint száz felsőoktatási intézményből választhat. Bővült a BKB-támogatók tábora: a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) is az önálló magyar karok létrehozása mellett foglalt állást. A szövetség felszólította az RMDSZ-es honatyákat, hogy „most, amikor minden részről támogatottságot tapasztalunk ügyünk védelmét illetően” vívják ki az önálló magyar karok létrehozását záros határidőn belül. /Kiss Bence: Bocsan (újabb) összeesküvés elmélete. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

Kolozsvári József vitatta Gaal György Iskolatörténeti évfordulók /Szabadság, jan. 4./ című írásának a kolozsvári Református Kollégium alapítására vonatkozó megállapítását: Gaal szerint 1608 táján létesült. Kolozsvári viszont több adattal állt ki az 1557-es esztendő mellett. /Kolozsvári József: Mit ünnepelhet a kolozsvári Református Kollégium 2007-ben? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20.

Január 5-én Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület székhelyén négy irodalom- és nyelvtudományi kötetet mutattak be maguk a szerzők, akik a kolozsvári közönség előtt régi ismerősök, innen kerültek a Miskolci Egyetemre, és munkáikban is gyakran vissza-visszatérnek a szülőföldre. Dr. Mózes Huba irodalomtörténész, docens Amit az ember álmodni tud című kötetében Karácsony Benő regényeinek magas fokú szakmaiságát, Wass Albertnek pedig az Elvásik a vörös csillag és a Tizenhárom almafa című regényeinek sajátosságait vizsgálta. A Repülőhíd a sínek felett című kötetében Mózes Huba gyermekkori kolozsvári élményeit elevenítette fel. Dr. Kabán Annamária nyelvész, docens, a Lét és nyelv című tanulmánykötetében az erdélyi magyar nyelvtudománnyal és nyelvhasználattal foglalkozott. Ötven évvel ezelőtt jelent meg a először Kolozsváron a Nyelv és Irodalomtudományi Közlemények folyóirat, hasábjain fontos nyelvjárási, módszertani, névtani, nyelvtudományi vizsgálatok, nyelvi kölcsönhatásokat kutatómunkák láttak napvilágot. A szerző külön méltatta Szabó T. Attila és Szabó Zoltán professzor szakmai pályáját, de figyelmet szentelt Méliusz Péter herbáriumtörténeti írásának is, amely 175 évvel előzte meg Linné általánosan elfogadott rendszertani munkáját. Kabán Annamária a Szabadság és a Hargita Népe kiadványait nyelvtani és hangtani vizsgálatnak vetette alá. A szerző Szövegek színváltozása című kötete főleg versek elemzését tartalmazza. /Ö. I. B.: Két szerző, négy kötet. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

Plágium gyanúja merült fel Szamosközi István egyetemi tanár, dékán-helyettes, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Akadémiai Tanácsának alelnöke doktori dolgozatával, valamint az annak alapján kiadott kötettel kapcsolatosan – jelezte január 8-án tartott sajtóértekezletén Bodó Barna egyetemi tanár, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) elnöke. Mind a doktori dolgozatban, mind az Evaluarea potentialului la elevi című könyvben előfordul ugyanaz a csaknem három teljes oldalt kitevő szöveg, amely megtalálható egy korábban megjelent francia könyvben /a Fredi P. Düchel által szerkesztett Textes de base en pédagogie – l’éducation cognitive – le développement de la capacité d’apprentissage et son évaluation című kötetben/. A szövegátvétel részben szó szerinti, részben csak a kifejezésmód változik. A szóban forgó szöveg három szerzője (Jean Louis Paour, Jeanine Jaume, Odile de Robillard) azonban sem lábjegyzetben, sem a forrásmunkák között nincs feltüntetve. A megvádolt tanár a Szabadságnak elmondta: soha nem látta a szóban forgó francia kötetet, nem vett át abból semmit, és nem is vehetett, mert nem olvas franciául. A BBTE azzal vádolta Hantz Pétert és Kovács Lehelt, hogy tudományos munkájukat elhanyagolják – fejtette ki Bodó. Ehhez képest, Hantz két doktorátus birtokában (egyet Budapesten, egyet Genfben szerzett) számos rangos szaklapban megjelent cikk szerzője, egyik szakmunkája a legtekintélyesebb fizikai lapban, a Physical Review Letters-ben jelent meg, ezt Kolozsváron nem sokan mondhatják el magukról – jegyezte meg Bodó. Hantznak az utóbbi 5 évben 7 szakdolgozata jelent meg, 2006-ban pedig (amikor a rektor szerint „elhanyagolta a tudományt”) további 4 publikációját fogadták el rangos hazai és külföldi lapok. Kovács Lehel több budapesti és bécsi szaklapban rendszeresen közöl, hazai kiadványokat szerkeszt, 6 konferencia összefoglaló kötetében szerepel, mint szerző. Bár még csak 32 éves, három tudományos kötetnek egyedüli, további négynek pedig társ szerzője. Ehhez képest, a BKB törekvéseit nyíltan ellenző Szamosközi István tudományos munkásságáról nagyon nehéz megtudni bármit is – közölte Bodó. Az egyetem honlapján nem szerepelnek erről adatok. A BKB elnöke bejelentette: szövegek, vagy szövegrészletek átvétele a forrás megjelölése nélkül mind a törvények, mind az értelmező szótár szerint plágiumnak minősül, az oktatási tárcához fordulnak, hogy az illetékes hatóság ítélje meg: megalapozott-e vagy sem a Szamosközi Istvánnal szemben felmerült plágium-gyanú? Bodó szerint Szamosközi személye körül más szempontok miatt is gond van: az általa betöltött vezető tisztségek (dékán-helyettes, az Akadémiai Tanács alelnöke, a Távoktatási szakosztály igazgatója stb.) egy részét a tanügyi alkalmazottak jogállására vonatkozó 1996-ban elfogadott törvény értelmében nem töltheti be ugyanaz a személy. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Bodó Barna: Szamosközi plagizált? A BKB az oktatási minisztériumhoz fordul. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./

Új rektor-helyettesek jelöléséről döntött a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatának vezető tanácsa január 11-én, megváltoztatva korábbi álláspontját. A jelenlévők közül 27-en tartották indokoltnak a jelölést, mindössze hárman-négyen voksoltak e javaslat ellen. Salat Levente és Nagy László azután vált meg tisztségétől, hogy Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktusok menesztése után jelentősen elmérgesedett az egyetem román és magyar vezetősége közötti viszony. A magyar oktatók korábban úgy határoztak, hogy csak azután neveznek meg rektorhelyettes-jelölteket, ha a BBTE rektora hivatalosan garantálja: az intézmény szenátusa napirendre tűzi a magyar tagozat működési szabályzatát, megállapít egy pontos naptári tervet a többnyelvű feliratozásról szóló korábbi döntések végrehajtására, és visszatér a két magyar adjunktus eltávolítása ügyében született szenátusi határozatra. A magyar tagozat követelései közül csak az alapszabályzat esetében történt némi előrelépés. A magyar tanulmányi vonal nagyobb önállóságát biztosító szabályzatot a vezető tanács a legutóbbi ülésén véglegesítette, hogy a rektor elé terjeszthesse. Nicolae Bocsan korábban jelezte, hogy nyitott ebben a kérdésben. Magyari Tivadar emlékeztetett, hogy a magyar tagozatról eddig csak általános megfogalmazások szerepeltek a BBTE hivatalos dokumentumaiban. Az alapszabályzat viszont pontosan körülírja, hogy a legalsótól a legmagasabb szintig melyek a magyar tagozat döntéshozó testületei, és melyek a magyar tisztségviselők hatáskörei. Az eddigi gyakorlat szerint a BBTE vezetősége nem engedte a magyar oktatóknak, hogy bármit is kezdeményezzenek vagy javasoljanak a magyar tagozat tevékenységével kapcsolatban. A többnyelvű feliratozásról Bocsan hajlandó egy későbbi időpontban tárgyalni, de pontos határidőt nem ígért. Magyari elmondta: a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) tagjaira egyre több magyar oktató haragszik, mivel közzé tették a Szabadságban a magyar nyelvű Természettudományi Kar létrehozására decemberben szervezett aláírásgyűjtés eredményét. /B. T. : Új rektor-helyetteseket jelöl a BBTE magyar tagozata. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) reagált a Szabadság napilap január 12-i számában a Fizika Kar magyar oktatói által közzétett levélre. Az aláírások gyűjtése során elmondta, azért gyűjtik öt példányban azokat: mert nyilvános politikai és szakmai fórumokhoz szeretnének fordulni velük. Ami ma az egyetem magyar tagozatán folyik, az nem az egyetem belügye, hanem az egész erdélyi magyarság ügye. Egy ilyen aláírás, vagy annak megtagadása állásfoglalásnak is tekinthető. A BKB elnézést kér azoktól, akik nem óhajtották nevük megjelentetését. Most azok az oktatók is tiltakoznak, akik 1990-ben, a Bolyai Egyetemért folytatott aláírásgyűjtés alkalmával nem emeltek kifogást a nevük nyilvánosságra hozatala ellen (Szabadság, 1990. jan. 7.). A BKB ismételten felhívja az erdélyi magyar közösség figyelmét arra, hogy önálló felsőoktatási struktúrák nélkül, a mai trendek figyelembe vételével – demográfiai helyzet alakulása, Bologna-folyamat, az egyetemi piac nemzetközivé válása – a jövőben megszűnhet a BBTE-n a magyar tannyelvű felsőoktatás. /A BKB állásfoglalása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

László Ferenc népszerű volt, szerették hallgatni napi sportjegyzetét a kolozsvári rádió hullámhosszán. Most elköszönés nélkül megváltak tőle. Rádiós sportriporterként 1954-től szerepelt, kisebb-nagyobb megszakításokkal a kolozsvári rádió magyar műsorában. Tartott ez 2007. január 3-ig. Sportújságírói pályafutása még gazdagabb. 1950. november 1-től az Igazság sportújságírója 1989-ig, majd a Szabadságnál töltötte be ugyanezt a szerepet nyugdíjazásáig, 1990-ig. Az Igazságnál 1979-ben és 1984-ben Penna-díjat kapott, 2003-ban a kolozsvári rádió életműdíjjal tüntette ki. Karrierjének kiemelkedő mozzanata volt az 1991-es esztendő. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége sportújságírói és rádiós sportriporteri életműdíjként Budapesten, fényes ünnepség keretében, az Aranytoll kitüntetést adományozta számára. /Tatár Zoltán: Nem történt semmi... Fiatal kolléga váltja László Ferencet a Kolozsvári Rádióban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./

A Szabadság befejezte Asztalos Lajos Kolozsvár Helynév és településtörténeti adattár /Kolozsvár Társaság, Polis Könyvkiadó, 2005/ című értékes munkájának folytatásokban közlését. Asztalos Lajos egyedülálló munkájában minden kolozsvári utca történetét, összes elnevezését közölte, továbbá az összes feliratokat, műemlékeket. Könyvének elején végigkíséri Kolozsvár, Kolozsmonostor, Szamosfalva és Kardosfalva fejlődésének menetét a római kortól napjainkig. Ezt követi a névtani fejezet, benne a hegy- és víznevek, az utcák, terek neve, a határ- és a dűlőnevek, az emberi létesítmények – épületek, lakóházak, hidak, emlékművek, oktatási intézmények stb. – neve. A napilap a közlést 2003. nov. 8-i számában kezdte meg, majd hetente, kéthetente közölt újabb részletet. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

Ercsey-Ravasz Ferenc /sz. 1974/ öt évig dolgozott riporterként a Kolozsvári Rádió magyar szerkesztőségében, másfél éve pedig a Szabadság napilap munkatársa, emellett rockzenész, a Voices Of Silence zenekar billentyűse, zeneszerzője és szövegírója, azonkívül immár hetedik éve vezeti a Visszhang kolozsvári egyetemi vegyeskart, mondta el a vele készült interjúban. Hívő ember, minden kritikus pillanatban érzi, tudja, hogy Isten ott van mellette. Büszke arra a gerinces magatartásra, amellyel az egyházak ma is képesek értéket, érvényes alternatívát nyújtani. A Visszhang diákkórus 1972-ben alakult az akkori Visszhang nevű diákmozgalom jegyében. A legnagyobb sikereket a kórus Magyari Zita keze alatt érte el. /Fodor György: Interjú. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 28./

A Szabadság napilap 2003. november 8–i számában kezdte közölni folytatásokban Asztalos Lajos hatalmas munkáját, amely 2004-ben jelent meg: Kolozsvár. Helynév és településtörténeti adattár /Kolozsvár Társaság, Polis Kiadó, Kolozsvár/. A páratlanul értékes kötet Kolozsvár utcáin kívül minden határ, kaputorony, kocsma, üzlet, gyógyszertár, szobor, emlékmű felsorolását, feliratait tartalmazza. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./

A kolozsvári Szabadság 1999. július 2-i számában megjelent: „A koalíció pártjainak az utóbbi hetekben közös összefogással sikerült néhány nagyon fontos törvényt megszavaztatnia, ami jelentős előrelépés. Számunkra örvendetes tény, fogalmazott Markó, hogy a koalíció betartotta irányunkba tett ígéretét, és a kisebbségek jogait szavatoló törvényeket is elfogadott. A törvény elfogadása jelentős előrelépés, elégedettek azonban nem lehetünk, hangzott el. ” Elfogadnak egy törvényt az RMDSZ kormányzati ideje alatt, mely a kormányzati partnerek többszöri ígérete dacára egy sor diszkriminatív passzust tartalmaz a magyarságra nézve, ezek közül a történelem és a földrajz kötelezően román nyelvű oktatása. A legfontosabb kérdést, a magyar egyetem ügyét elnapolták. Állapította meg Borbély Zsolt Attila. Markó Béla azt üzente Tőkés Lászlónak, a „püspök úrnak” és „ezeknek az embereknek”, hogy „ennek a politikai küzdelemnek az oltárán ne áldozzák fel azt, ami számunkra a legdrágább: az anyanyelvű oktatás kérdését”. (Markó Béla Tőkés László nyilatkozatáról, Népújság, 1999. július 24.) Tőkés László nyilatkozatában elhelyezte a jogszabályt az RMDSZ-politika egészének s az erdélyi magyarság célkitűzéseinek kontextusában, kiemelve az egyházpolitikai vonatkozásokat is. A tanügyi törvény: – az egyházi-felekezeti oktatást teljes egészében a magánoktatás körébe száműzi, és – állami tulajdonként telekkönyvezteti az erdélyi történelmi egyházaktól 1945 után elvett több mint ezer iskolaépületet. Az egyházi iskolákra vonatkozó törvényszöveg még az 1997. évi 36-os sürgősségi kormányrendelethez képest is visszalépést jelent. /Borbély Zsolt Attila: Az oktatási törvény. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 6./

Hints Miklós kolozsvári tanár olvasói levelében javasolta, foglalkozni kell a kolozsvári székhelyű, erdélyi érdekeltségű művelődési intézmények nemzetiségi arányával, ugyanis sem az Állami Levéltárban, sem a Történelmi Intézetben, sem az Akadémiai Könyvtárban egyetlen magyar alkalmazott sincs. Különben a Hargita és Kovászna megyei Állami Levéltárakban sincs egyetlen magyar kutató sem. Ezen intézetek, könyvtárak állaga magyar eredetű. Az olvasó ezt említette Markó Béla RMDSZ-elnöknek is, eredménytelenül, éppúgy, mint a kolozsvári Szabadság napilapnak. Újévkor elmaradt a magyar nyelvű jókívánság, a rádióriport szerint Boros János, Kolozsvár alpolgármestere azt vallotta, hogy politikai egyezség miatt. Ki javasolta ezt? /Hints Miklós: Tisztelt Szerkesztőség! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 13./

Visszaéléssel, zsarolással vádolják az RMDSZ európai parlamenti választási aláírásgyűjtőit. Folyamatosan érkeznek Erdély különböző pontjairól az arra utaló jelzések, hogy az európai parlamenti (EP) jelöltlistákat támogató aláírásgyűjtés során visszaélést követnek el az RMDSZ munkatársai. Kelemen Hunor kampányfőnök cáfolta a vádakat, szerinte „a rendszer jól működik”. Kolozs megyében szankciók várnak két községi RMDSZ-tanácsosra, mert megtagadták az aláírásgyűjtést. Olvasói bejelentések szerint Erdővidéken, Kolozsváron és Nagyváradon több RMDSZ-irodában is a szövetség EP-jelöltlistájának aláírásához kötik a magyar állam által nyújtott oktatási-nevelési, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatás igényléséhez szükséges űrlapok kézbesítését. „Huszonkétezer forintért akármit aláírok, nekem az a pénz életbevágóan fontos” – hangoztatta egy nagyváradi hölgy, aki az oktatási-nevelési támogatás benyújtásához szükséges űrlapot az RMDSZ nagyvárad-olaszi irodájában igényelte. Nagyváradon többen jeleztek hasonló esetet, az RMDSZ munkatársai azonban cáfolták a vádakat. Szeibert István operaénekes a kolozsvári Malom utcai státusirodában látott árukapcsolás miatt tett panaszt a Szabadság napilapnál. László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök elismerte, az iroda alkalmazottainak utasításuk van arra, hogy minden belépőt felkérjenek az RMDSZ-lista aláírására, de az aláírás nem feltétele a támogatási űrlapok kiadásának. /Lukács János: Forintos árukapcsolás? = Krónika (Kolozsvár), febr. 15./

Az RMDSZ szilágysomlyói szervezete tiltakozólevelet juttatott el a Szabadság szerkesztőségébe, amelyben felháborítónak találták a szilágysomlyói Erdei János tanár viselkedését, aki kizárt három fiatalt a helyi cserkészcsapatból. A tanár azzal indokolta döntését, hogy a fiatalok politikai tevékenységet folytattak, aláírást gyűjtöttek az RMDSZ-nek. Az üggyel kapcsolatban Erdei János tanár elmondta: a fiatalokat nem azért zárta ki a cserkészcsapatból, mert az RMDSZ számára gyűjtöttek aláírásokat, hanem azért mert egyáltalán aláírásgyűjtéssel foglalkoztak. /D. I. : Kizárt fiatalok aláírásgyűjtés miatt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

Visky S. Béla, a református teológia tanára idézte az egyházi felhívást: „Az Erdélyi Református Egyházkerület Elnöksége és az Esperesek Kollégiuma, Istentől kapott megbízatása alapján, azzal a határozott kéréssel fordul az SZKT tagjaihoz, hogy találják meg a közös lista állításának lehetőségét, és a független jelöltet tegyék a második helyre. ” (Szabadság, 2007. február 16.). Visky kifogásolta az „Istentől kapott megbízatása alapján” kitételt. A cikkíró megjegyezte, az evangélikus, az unitárius, a katolikus elöljárók semleges álláspontra helyezkedtek a választási támogatása ügyében, arra szólítva híveiket, hogy mindenki saját lelkiismerete szerint szavazzon. /Visky S. Béla, a református teológia tanára: Nehéz ma reformátusnak lenni. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

A Szabadság febr. 20-i számában Viski S. Béla „ref. teol. tanár” tollából terjedelmes írás jelent meg Nehéz ma reformátusnak lenni cím alatt. Tőkés István, Tőkés Lászlónak az édesapja reagált erre: számára nem nehéz, hanem ajándék reformátusnak lenni. Visky S. Béla kifogásolta az Erdélyi Református Egyházkerület Elnöksége és az Esperesek kollégiuma részéről közzétett felhívást: „Istentől nyert megbízatása alapján azzal a határozott kéréssel fordul – ti. az egyházkerület kormányzó és igazgató testülete – az SZKT tagjaihoz, hogy találják meg a közös lista állításának lehetőségét, és a független jelöltet – Tőkés Lászlót – tegyék a második helyre. ” Cikkében kiemelkedő személyiségekre hivatkozással bizonyította, miért nehéz „reformátusnak lenni”. Tőkés István hangsúlyozta, inkább kell engedelmeskedni Istennek, mint embereknek. Nem vétkeznek azok, akik a rossz vezetőknek szemére hányják bűneiket, az igazság elhanyagolását. Az Erdélyi Református Egyházkerület vezetősége jól teszi, ha hite, lelkiismerete alapján hivatkozik Isten nevére. Egyébként a Kolozsvár Alsóvárosi Egyházközség hirdető táblájára ismeretlen személy fényképet tett, melyen mintegy lábánál fogva felakasztottan függött Tőkés László. /Tőkés István: Viták hevében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

A Szabadság magyar fordításban közölte a Cotidianul című bukaresti román lapban megjelent, Székelyföld autonómiájával foglalkozó cikket. A Székely Nemzeti Tanács népszavazást rendezett az autonómiáról. „A referendum célja tudatosítani a székelységben az autonómia szükségességét” – mondta Ferenc Csaba, a SZNT alelnöke. A két román cikkíró szerint az autonómiát az egyszerű emberek körében nem övezi feltétlen egyetértés. A szerzők azt elismerik, hogy a kormányzat 1989 után késleltette a régiók fejlesztésének elvén alapuló decentralizációt. Az RMDSZ szerint az autonómia feltételezi a régiók korszerűsítésének elsőbbségét, így a Székelyföldét is. Az SZNT etnikai kritériumokra támaszkodó autonómiát akar, ezért hívta a székelyeket az urnákhoz. Kolumbán Gábor, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem politológus tanárának véleménye szerint, az SZNT által javasolt modell túlhaladott. Gagyi József, a Sapientia antropológusa szkeptikus az autonómia előnyeit illetően. A Román Akadémiai Társaság tanulmánya szerint a székelységben az egy főre eső saját jövedelem az országos értékek alatt maradt, ez a régió az újraelosztás során többet kap a központtól, mint amennyit fizet. „Nem tudjuk, hogyan működne egy autonómia a Székelyföldön, mert még nem létezett ilyen”, mondta Smaranda Enache, a marosvásárhelyi Pro Europa Liga társelnöke. Kolumbán Gábor adjunktus szerint Székelyföldet regionális fejlődési struktúra keretein belül kell felépíteni, de nem etnikai kritériumok alapján. Fodor Imre felhívta a figyelmet arra, hogy Marosvásárhelyen 13 általános iskola működik. Az egyiknek Friedrich Schiller a neve, a másiknak Európa, a többi román személyiségek nevét viseli, annak ellenére, hogy a város lakosságának fele magyar. Másik példa: 1996–2000 között Maros megye Közigazgatási Bizottságának 27 tagja volt, közülük csak ő volt magyar. A többi 26 román volt. /Marius Cosmeanu, Remus Radu: A székelyek autonómiája: a harc a szív és a pénztárca között folyik. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13., folyt. 14./

„Az igazság pedig az, hogy nagy baj, sőt szörnyű szerencsétlenség, ha az egykori forradalmár diktátorrá válik. (...) Vajon Tőkés Lászlóra, az egykori forradalmárra alkalmazható-e a fenti tétel? Magyarul: Tőkés László olyan egykori forradalmár-e, aki – hogy milyen okok miatt, most ne firtassuk – időközben diktátorrá vált?” A Tőkés Istvánnak címzett nyílt levél a kolozsvári napilapban jelent meg (Szabadság, márc. 17.), szerzője Visky S. Béla. A bejelentésre, hogy Tőkés László püspök jelölteti magát az európai parlament képviselőjének, érdemben csak az RMDSZ tisztségviselői reagáltak (vagy e reagálások nyomán néhány kommentátor). Ami arra vall, hogy közéletünk fórumain fontos kérdésekben nincs vita, írta Horváth Andor. Az egyházi állásfoglalás a kérdést a tekintélyelvű érvelés magasságába emelte. Ebben a körben a gondolat vagy rejtőzködően patetikus, vagy szentségtörően brutális. /Horváth Andor: Hang és értelem. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./

Második alkalommal osztották ki a tavaly létesített Vasvári Pál Emlékérmet, amelyet idén a Szabadság tudósítójának, Péntek Lászlónak, a kőrösfői Rákóczi Kultúregylet elnökének ítéltek oda. A magyarországi Sajtószakszervezet tizenöt éve alapította a Vasvári Pál-díjat. Péntek László sokéves munkáját jutalmazták, amely a kőrösfői Vasvári Emlékház létrehozásában, és a szinte elfeledett márciusi ifjú emlékének ápolásában nyilvánult meg. Péntek László még 1995-ben, a kőrösfői RMDSZ elnökeként kezdeményezte, hogy állítsanak kopjafát Vasvári Pál emlékének, ez még abban az évben, július 5-én megtörtént, majd román nacionalisták pert indítottak miatta. Péntek László tervei közé tartozik, hogy Budapesten, a Nemzeti Múzeum elé egész alakos Vasvári Pál bronzszobrot állíttasson. /(Ú. I.): Kiosztották a Vasvári Pál Emlékérmet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

Visky S. Béla református lelkész, a teológia doktora az Erdélyi Riport hetilapban is részletezte a Szabadság napilapban kifejtett nézetét. Újra leközölte Tőkés Istvánhoz írt nyílt levelét /először: Szabadság, márc. 17./, majd terjedelmes írásában leszögezte, Tőkés László alkalmatlan az Európai Parlament képviselői tisztségére. „A püspök morálisan alkalmatlan. ” Visky sajnálja Pap Géza püspököt, amiért Tőkés László mellé állt, ugyanis „Tőkés Lászlónak egyetlenegy olyan közeli munkatársa sincs, aki 1990 óta folyamatosan mellette maradhatott volna. ” A püspök elnémította azokat a lelkészeket, akik ellent mertek mondani neki. Visky arra is kitért, hogy „püspök”, a református egyházban a világon nincs, ez csak magyar unikum. Tőkés László megengedheti magának, hogy „hülyét csináljon a református egyházból”. /Visky S. Béla: Adalékok egy kortárs magyar drámához. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), márc. 22./

Rendhagyó sajtóértekezletet tartott Kolozsváron április 2-án Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke és András Imre, a Világszövetség Erdélyi Társaságának (VET) vezetője, régióelnök. Közölték álláspontjukat a másodszorra útjára indított, kettős állampolgársági népszavazásról. Kitértek a magyar református egyházfők állásfoglalására, hogy nem támogatják a kezdeményezést. Az MVSZ két vezetője szerint ez a nyilatkozat a Fidesz befolyására jött létre, Németh Zsolt által Tőkés László püspök kérte fel erre az egyházfőket. A Szabadság kérdésére Tőkés László leszögezte, ez szemenszedett hazugság és provokáció. /Ercsey-Ravasz Ferenc: MVSZ: a Fidesz befolyásolja az egyházat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./