A Szekuritáté Irattárait Átvilágító Országos Bizottság nov. 1-jén közölte az első eredményeket a parlamenti jelöltek szekus-dossziéinak ellenőrzéséről. Az eddig nyilvánosságra hozott listán 62 személy szerepel, közöttük Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Frunda György szenátor, az RMDSZ államfő-jelöltje, Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, Szilágyi Zsolt Bihar, Vajda Ferenc Tulcea megyei képviselő. A bizottság megállapította: a 62 személy közül egyik sem volt a Szekuritáté vagy más hírszerző szolgálat informátora, és nem működött együtt ezekkel. /Átvilágították Markó és Frunda dossziéját. Eddig tiszta a vizsgált RMDSZ-es politikusok múltja. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

Teljes képviselőjelölti listát nyújtott be a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt Zilahon, a 33. választókerületben. A 6 jelölt közül mindössze ketten szilágyságiak: Váradi Tibor szilágycsehi almérnök, akit korábban kizártak az RMDSZ megyei küldöttei tanácsából, mert a helyhatósági választásokon a szövetség ellen kampányolt. Ugyanoda valósi a másik jelölt is, Vári József technikus. Első helyen viszont Rith Stefan nagykárolyi vállalkozó szerepel, őt Iarto Stefan a Macrohard igazgatója követi. Listára került még Merk Luiza Tünde mérnök (Nagykároly), Böszörményi Albert kismajtényi mérnök. A felsőházi jelöltek: Vincze Maria közgazdász Nagykárolyból és Dohi-Trepszker Gheza-Gavril Szatmárnémetiből. A szilágyságiak eddig nem is tudták, hogy az Iliescuék zsebpártjának tartott csoportosulásnak helyi filiáléja lenne Zilahon vagy a megyében. A hírt megdöbbenve vette tudomásul a helyi média: hat személy lak- és munkahelye a szomszédos megyében van, Szilágyban nem is ismerik őket. /(Fejér László): Szabaddemokrata jelöltállítás a Szilágyságban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

Okt. 27-én Aradon az RMDSZ helyi vezetősége - Hosszu Zoltán szenátorjelölt, Bognár Levente alpolgármester és Búza Gábor, mindketten képviselőjelöltek - a fiatalokkal találkozott. Az AMISZ /Arad Megyei Ifjúsági Szövetség/ által szervezett találkozón egyes fiatalok kijelentették: az embereket nem a kettős állampolgárság érdekli, sokkal inkább az, hogy mi kerül az asztalra. Elhangzott: az aradi diákok elvárják az RMDSZ-től a Csiky Líceum épületének visszaszerzését. /Németh Beatrix: Az aradi ifjúság és a politika. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 2./

Birtalan Ákos /sz. Székelyvécke, 1962/ Kolozsváron, a Babes-Bolyai Tudományegyetemen szerzett közgazdász diplomát. Sepsiszentgyörgyön pénzügyi szakemberként dolgozott, 1992-ben az RMDSZ parlamenti képviselőjének választották. 1996 decemberében turisztikai miniszter lett, ezt a funkciót 1998 áprilisáig töltötte be. Miniszteri tisztsége után a BBTE üzleti karának adjunktusa lett, tanít a sepsiszentgyörgyi főiskolán is. Két főiskolai jegyzete, továbbá tanulmányai, cikkei jelentek meg. Alapító tagja a Romániai Magyar Közgazdász Társaságnak, alapító elnöke a sepsiszentgyörgyi Berde Áron Tudományos Társaságnak. A múlt hónapban, októberben megvédte disszertációját a bukaresti Közgazdasági Akadémián, ezzel elnyerte a gazdasági tudományok doktora címet. /Birtalan Ákos parlamenti képviselővel beszélget Barabás István. = A Hét (Bukarest), nov. 2./

Az RMDSZ vezetői a romániai nemzeti közösségek képviselőivel találkoztak nov. 2-án. Frunda György szenátor, az RMDSZ államfő-jelöltje elmondta, az elnökválasztásokon induló jelöltek progjamjai közül az övé foglalkozik a legbehatóbban a kisebbségi kérdéssel, és gyakorlatilag az összes kisebbségi szervezet igényeit magába foglalja. Markó Béla arra kérte a jelen lévő szervezetek vezetőit, kérjék fel tagságukat, hogy az RMDSZ jelöltjeit támogassák szavazatukkal. A kisebbségi szervezetek képviselői közül többen is hangsúlyozták, hogy az elmúlt négy évben a Kisebbségvédelmi Hivatallal és az RMDSZ-szel jó kapcsolatot alakítottak ki, és szeretnék, ha a kisebbségi szervezetek az RMDSZ-szel karöltve az elkövetkezőkben is egységesen lépnének fel jogos érdekeik érvényesítéséért és védelméért. /A nem magyar nemzeti kisebbségek képviseletét is felvállalja az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

Kolozsváron a városi tanács ülésén a főtéri gödrökről volt szó. Gheorghe Funar polgármester és a nagy-romániás tanácsosok hevesen ellenezték a helyreállítást. A gödörtömés a semirekellő parasztpártiak és RMDSZ-esek érdeke, állították, Funar tovább ment: úgy vélte, az újabb gödörtömési akció etnikumközi konfliktushoz vezethet Kolozsváron. Az ülésvezető bejelentette: a kérdést elnapolják. Ez szabálytalan volt, de a parasztpárti és az RMDSZ-es tanácsosok nem kifogásolták az ülésvezető döntését. /Kiss Olivér: A parasztpárt és az RMDSZ nem ellenkezett. Elesett a főtéri gödörtömési határozattervezet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

Ioan Cioaca, a földvári polgármester megígérte, hogy visszaállítja a ledöntött emlékművet, emiatt az RMDSZ Brassó megyei szervezete pedig visszavonja az ellene tett büntetőfeljelentést. Az emlékművet a földvári táborban meghalt magyar áldozatok emlékére emelték. Ennek ellenére nem történt semmi, a polgármester nem intézkedett az ok nélkül lerombolt emlékmű helyreállítása ügyében. /(béres): Kovács Csaba képviselő: A földvári polgármester be nem váltott ígéretéről. = Brassói Lapok (Brassó), nov. 3./

A Curentul szerint Orbán Viktor és Mugur Isarescu közelmúltban tartott megbeszélésén szerepelt egy olyan napirendi pont is, amelyről nyilvánosan nem esett szó: annak lehetősége, hogy az RMDSZ már a novemberi elnökválasztások első fordulójában Mugur Isarescut támogathatná. A Curentul úgy vélte: nehéz elhinni, hogy Isarescu ilyen rövid időn belül csak azért találkozzon kétszer is Orbánnal, hogy új határátkelők megnyitásáról tárgyaljon. Van egy sokkal konkrétabb magyarázat is: a román választási kampány. Az újság szerint egyébként a Nemzeti Liberális Párt és a Román Demokratikus Konvenció 2000 szövetség elkeseredett küzdelmet vív azért, hogy meggyőzze az RMDSZ-t: léptesse vissza saját jelöltjét, s helyette a két formáció jelöltjének valamelyikét, Theodor Stolojant, vagy Mugur Isarescut támogassa. Frunda György szenátor az MTI-nek adott nyilatkozatában alaptalan találgatásnak minősítette a lap írását. /Frunda visszalépne Isarescu javára? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

A Hunyad megyei RMDSZ e heti sajtótájékoztatóján ismertette a szervezet országos kampányprogramjába foglalt Hunyad megyei célkitűzéseket. Elsőrendű feladat az önálló magyar iskola létrehozása Déván, egy általános szórványvidéki oktatási program kidolgozása, illetve - ha lehetőség adódik - egy szórványkollégium kialakítása a Zsil völgyében. Fontos helyet foglal el a tervek között a DKMT (Duna-Körös-Maros-Tisza) eurorégió működésének fejlesztése, Hunyad megye rácsatolása az autópályára, illetve Piskit a Zsil völgyével összekötő gyorsforgalmi út kivitelezése. Gazdasági téren a szervezet a testvérvárosi és egyéb magyarországi kapcsolatok révén szolgálhatná a megye lakóinak javát. /Gáspár-Barra Réka: A Hunyad megyei RMDSZ célkitűzései reálisak. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 4./

Az elektronikus médiában máris mozdul valami: felelősségre vonják azt, aki az alkotmánnyal ellenkező különvéleményt jelent be a nyilvánosság előtt. Florin Calinescu, a PRO TV sztárja okt. 3-án műsorában kifejtette, hogy nem ismer el romániai etnikai kisebbségeket, sem jogukat az iskolához, mert Amerikában is mindenki angolul tanul. Kijelentette továbbá, hogy a magyar beruházók jelenléte veszélyt jelent Románia számára, és minden magyar honfitársának esküt kellene tennie, hogy lojális a román államhoz. A műsor elhangzását követően három RMDSZ-képviselő: Ráduly Róbert, Szilágyi Zsolt és Márton Árpád levélben tiltakozott a PRO TV vezetőségénél és az Országos Audiovizuális Tanácsnál, szó szerint idézve Calinescu "eredeti" kijelentéseit. Az Országos Audiovizuális Tanács okt. 20-án 12 330-as számú közleményében bejelentette, hogy az említett műsorban elhangzott kommentárok ellentmondanak az Alkotmány szellemének, ezért Florin Calinescut nyilvános figyelmeztetésben részesíti. /Barabás István: Másfajta cenzorok. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 4./

"Markó Béla RMDSZ-elnökkel készített interjút Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője. Markó Béla leszögezte: Romániában a politikai pártok nagy többsége mára már tudatában van annak, hogy az európai és euróatlanti integráció egyik alapfeltétele a magyar kisebbséggel való együttműködés. Markó emlékeztetett: amikor Amerikában járt, elmondták, hogy Ion Iliescut figyelmeztették: abban az esetben, ha nacionalista pártokkal szövetkezik, vagy magyarellenes politikát folytat az ezutáni kormány, amennyiben ők kerülnek a hatalomba, úgy ne számítsanak semmiféle támogatásra az Egyesült Államok részéről. "Mi csak olyan koalícióról tudunk beszélni, amelyben a programok egy irányba mutatnak, s szerepel bennük a számunkra rendkívül fontos kisebbségi kérdés megoldása: az önálló magyar egyetemé, a nyelvhasználat biztosításáé", az egyházi és közösségi tulajdonok visszajuttatása, a tulajdonkérdés rendezése, az eddig elfogadott törvények végrehajtásának garantálása. Eddig még egyetlen párttal sem tárgyaltak. - Frunda György visszalépéséről szó sincs. - Az ingatlan- és a közigazgatási törvényt nem sikerült véglegesíteni. Nagyon fontos a már elfogadott törvények alkalmazásának kérdése. Elsősorban a föld- és az erdőtörvényé. - Az RMDSZ-nek a történelmi egyházakkal való kapcsolattartásának folyamatosnak kell lennie. Az utóbbi időben több ízben tanácskoztak a vállalkozókkal is. Gyarmath János szerint az utóbbi időben a román sajtó, leszámítva néhány lapot, korrektebbül adta vissza az RMDSZ üzenetét. Ezzel szemben imitt-amott hitelrontó cikkek jelentek meg Budapesten. Markó Béla a magyarországi sajtótól azt várná, "hogy segítsen, de ha nem, akkor legalább ne ártson." /Gyarmath János: Még csak a kirakat változott, az áru nem! Exkluzív interjú MARKÓ BÉLA szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./"

"A Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetsége és a Francia-Román Nemzetközi Alapítvány segítségével Segesváron nov. 3-án emlékművet, 45 keresztet állítottak azon magyar honvédeknek, akik a második világháború idején, illetve közvetlenül azután vesztették életüket, és tömegsírban nyugszanak. Az emlékmű-avatáson jelen volt Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet, a Honvédelmi Minisztérium, illetve a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium több képviselője, román részről Adrian Nastase, a PDSR alelnöke, az említett alapítvány tiszteletbeli elnöke, a román Nemzetvédelmi Minisztérium több képviselője, Virág György, a Maros Megyei Tanács elnöke, Burkhárdt Árpád alprefektus és mások. Az ünnepségen eljátszották a két ország himnuszát, díszlövéssel tisztelegtek a hősök emlékének. Az emlékmű állítása nem utolsó sorban a segesvári RMDSZ-szervezet érdeme. Elnöke, Gál Barna ismertette a 45 kereszt történetét. /Emlékművet állítottak a magyar honvédeknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./ Az 1944. okt. 7-9-e között Magyarlónán és környékén elesett magyar katonák emlékére emelt kopjafát koszorúzta meg nov. 4-én dr. Béres Béla, magyar földművelésügyi és fejlesztési minisztériumi kabinetfőnök, Szelekovszky Ernő, a magyar honvédelmi minisztériumi főosztályvezető, valamint Keresztes Tibor honvédelmi minisztériumi tanácsos. Dr. Béres Béla elmondta, hogy hétszeres szovjet túlerővel szemben tartották magukat a honvédek Tordánál. Magyarlóna körül is kemény harcok folytak. "Akár a Don-kanyarban papírcsizmákban küzdő katonákról, erről a történelmi tényről is 1990-ig az anyaországban sem lehetett megemlékezni, és csak az utóbbi évtizedben emeltek Magyarországon második világháborús emlékműveket" - tette hozzá. A delegáció előzőleg Segesváron koszorúzta meg a magyar hadifoglyok újonnan átadott segesvári temetőjében állított emlékművet, majd Brassóföldváron kereste fel az egykori fogolytáborban elhunyt magyar katonák félig elkészült emlékművét, amelynek véglegesítését a helyi polgármester akadályozta meg törvénytelen akciójával: utasítására ledöntötték az emlékművet. "A NATO-ba és az Európai Unióba ilyen, és ehhez hasonló civilizálatlan tettekkel lehetetlen bejutni" - hangsúlyozta a magyar delegáció vezetője. /Salamon Márton László: Megkoszorúzták a magyarlónai emlékművet. Segesváron román katonazenekar játszotta el a magyar himnuszt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./"

Nov. 6-án Markó Béla szövetségi és Takács Csaba ügyvezető elnök, az RMDSZ Országos Kampánystábjának elnöke sajtótájékoztatót tartott Marosvásárhelyen a választási kampányról, majd bemutatta a sajtónak a Mérlegen 1996-2000 című kiadványt, amely a szövetség koalíciós működéséről, a kormányzásban eltöltött négy éves időszak eredményeiről ad számot. A négy éves kormányzás után elmondható, hogy a rendszerváltást jelentő reformok nem fejeződtek be, de a folyamat visszafordíthatatlanul beindult. A kisebbségeket megillető jogok megszerzéséért az RMDSZ továbbra is következetesen küzd - akár kormányon, akár ellenzékben. /RMDSZ Tájékoztató, nov. 6. - 1843. sz./

Kéthetes kampánykörútra indult tucatnyi lelkes magyar fiatal, akik november 5-én három kiplakátolt autóval indultak el Gyergyószentmiklósról. Az erdélyi körút célja: eljuttatni a magyar fiatalokhoz az RMDSZ üzenetét. A Mi Erdélyben utazunk mottó kettős értelmet takar: nemcsak az utazás jellegére utal, hanem hangsúlyozza azt is, hogy nagyon sok fiatal Erdélyben gondolkodik, bízik abban, hogy Erdélyben van megélhető, bíztató jövő. A Kézdivásárhelyről induló karaván az elmúlt hétvégén bejárta a környező falvakat. A napokban Kovászna és Hargita megyében járó karaván Szatmár, Bihar megyében folytatja útját. Szilágy és Kolozs megyében is megfordul az ifjúsági karaván, majd Maros megyébe utaznak, végül pedig visszatérnek Hargita megyébe. /RMDSZ Tájékoztató, nov. 6. - 1843. sz./

A marosvásárhelyi rádió választási műsorában nov. 6-án Brassó megye szenátorjelöltje, Aranyosi István mutatkozik be. A kolozsvári rádióban Kocsis András, Beszterce Naszód megyei képviselő jelölt szólal fel. A temesvári rádióban, Hunyad megye részéről Winkler Gyula képviselő jelölt vesz részt a magyar adás keretén belül sugárzott választási műsorban. /RMDSZ Tájékoztató, nov. 6. - 1843. sz./

Nov. 4-én felavatták Kolozsváron a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) Gál Kelemenről elnevezett, felújított székházát. Az avatási ünnepséget Szőcs Judit, az RMPSZ országos alelnöke nyitotta meg, aki örömmel állapította meg, hogy az eseményen az RMPSZ, az RMDSZ, a történelmi egyházak, valamint Magyarország képviselői egyaránt jelen voltak. A Gál Kelemen Oktatási Központ a könyvtári szolgáltatásokon kívül sikereket ért el a szemléltető anyagok (CD-k, videokazeták, kiadványok stb.) terén is. Lászlófy Pál, az RMPSZ országos elnöke a területi oktatási központoknak a hazai oktatási életben betöltött szerepét méltatta, és örömét fejezte ki, hogy a nagyváradi Partium Oktatási Központ, a szovátai Teleki-ház és a Székelyföldi Területi Oktatási Központ mellé újult erőkkel zárkózik fel a kolozsvári Gál Kelemen Oktatási Központ is. /Szabó Csaba: Felújított székházban a Gál Kelemen Oktatási Központ. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./

"Két magánszemély óvása alapján a Maros Megyei Törvényszék úgy döntött, hogy kettős, román-magyar állampolgársága miatt Kincses Előd nem lehet parlamenti képviselőjelölt. Kincses fellebbezett a határozat ellen. A marosvásárhelyi Táblabíróság megerősítette az első fokú döntést, tehát Kincses, habár lemondott magyar állampolgárságáról, nem lehet jelölt. Kincses Előd azzal érvelt, hogy törvényesen járt el, hiszen a magyar jog előírása szerint Mádl Ferenc köztársasági elnökhöz küldte el lemondó levelét, s visszajelzést kapott arról, hogy az megérkezett a címzetthez. Az ügyésznő úgy vélte: a magyar állampolgárság megvonása hosszabb folyamat, "nem ilyen egyszerű". Kincses Előd az ítélethirdetésig szerette volna megkapni a magyar hatóságtól azt a hivatalos igazolást, miszerint már nem magyar állampolgár, de az nem érkezett meg időben. Kincses Előd kijelentette: "A nemzetközi emberjogi bírósághoz fordulok, mert a Emberi Jogok Egyetemes Chartája szerint jogom lenne arra, hogy jelölt legyek". A táblabíróság azt is kihirdette, hogy helyt ad az RMDSZ óvásának, mivel a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt több megyében ugyanazokat a neveket tartalmazó listákat adta le, ami ellentmond a választási törvénynek. (Máthé Éva): Kincses Előd nem lehet képviselőjelölt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./"

"A képviselőház nov. 7-én megvitatja az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvénytervezetről készült egyeztető bizottsági jelentést. Székely Ervin képviselő hangsúlyozta: az ingatlantörvény nem felel meg az RMDSZ elvárásainak, de egyik napról a másikra nem lehet jobb törvényt elfogadni. A semminél ez is több, hiszen a jogszabály értelmében a volt tulajdonosoknak körülbelül 80-90 százaléka kapná vissza ingatlanát, illetve részesülne kárpótlásban. Az RMDSZ képviselőházi frakciója a törvény "mellett" fog szavazni, Székely szerint a tartózkodás egyenlő az "ellene" szavazással. Az RMDSZ a szenátusban a szavazáskor tartózkodott. Kelemen Attila RMDSZ-frakcióvezető szerint ez nem ellentmondás, hanem törvényhozási technika. /Napirenden az ingatlantörvény a képviselőházban. Az RMDSZ megszavazza a jogszabályt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./"

Nov. 6-án Markó Béla szövetségi és Takács Csaba ügyvezető elnök, az RMDSZ országos kampánystábjának elnöke sajtótájékoztatót tartott Marosvásárhelyen a választási kampányról, majd bemutatta a sajtónak a Mérlegen 1996-2000 című kiadványt, amely a szövetség koalíciós működéséről, a kormányzásban eltöltött négyéves időszak eredményeiről számolt be. Markó Béla szövetségi elnök a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: az RMDSZ eddig megtette, amit meg kellett tennie annak érdekében, hogy erős és megfelelő parlamenti csoportot hozzon létre. A kisebbségeket megillető jogok megszerzéséért az RMDSZ továbbra is következetesen küzd - akár kormányon, akár ellenzékben, szögezte le Markó Béla. /Bemutatták a Mérlegen 1996-2000 kiadványt. Markó Béla és Takács Csaba sajtóértekezlete. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./

A Szatmár Megyei RMDSZ óvást nyújtott be a törvényszéken a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt szabálytalan választási benevezése ellen. Az RMDSZ megyei vezetősége azzal indokolja lépését, hogy a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt - ellentétben a választási törvény előírásával, amely szerint egy párt egy jelöltet csak egy megyében nevezhet be -, ők ugyanazt a listát hat megyében tették le. A Szatmár Megyei Törvényszék nov. 6-án helyt adott az RMDSZ óvásának. A nevezést eddig elutasította Kolozs, Maros, Kovászna megye is, ahol ugyanaz a lista jelent meg a Szabad Demokrata Párt részéről. /A Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt kizárja magát a választásokból. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 7./

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a vele készült beszélgetésben kifejtette: Vannak árnyalatbeli eltérések, de a valóság az, hogy tíz éve tovább tart a kisebbségellenes román politika. 1996-ig az RMDSZ ellenállóképessége friss volt, az utóbbi négy évben viszont nagymértékben leszerelték az RMDSZ, ezzel együtt a romániai magyarság ellenállóképességét. A püspök szerint amennyiben az RMDSZ idejében kilépett volna a kormányból, akkor hitelesen elhatárolhatta volna magát a kormányzat kudarcától. Így azonban végig asszisztált, és nagyon rossz pontokat szerzett a magyarságnak. - Úgy tűnik, hogy az RMDSZ országos vezetősége kész volna belépni akár egy TDRP-s kormányba is. Szerinte ez elfogadhatatlan, a konstruktív ellenzékiségben kellene szerepet vállalni. - Közelebb áll az RMDSZ a civil szférához, mint a pártpolitikai élethez. /Fodor István: "Egy kisebbség egyetlen politikai tőkéje: a becsület" Beszélgetés Tőkés Lászlóval, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 7./"

A Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/ mint érdekvédelmi és közképviseleti szervezet, az RMDSZ szövetségeseként a kilencvenes évek elején fontos szerepet töltött be az erdélyi magyar közéletben. Nagy Pál harmadik éve a MISZSZ elnöke. Kifejtette, hogy erre a szervezetre is rányomta bélyegét a közömbösség, a letargia, a kiábrándultság. Szükség van egy erős országos magyar ifjúsági szövetségre. Sokkal többet szeretett volna megvalósítani, mint amit eddig sikerült. A fásultság nemcsak a MISZSZ-re volt jellemző, hanem az egész erdélyi magyar társadalomra. A MISZSZ és az RMDSZ között nincs különösebb konfliktus, sem különösebb egyetértés. Szerinte változás lenne, ha az RMDSZ észrevenné, hogy a sokat hangoztatott egységébe az ifjúság is beletartozik. - A MISZSZ-ből kiváltak azok, akik tényleg a politikára helyezték a hangsúlyt, nem pedig a közösségépítésre, az ifjúsági szervezetek tevékenységére. Ők alakították meg a Reform Tömörülést, s megpróbáltak az RMDSZ-en belül több-kevesebb sikerrel küzdeni. /Papp Gy. Attila: MISZSZ. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 7./

Nov. 4-én a külhoni magyar állampolgárság jogintézményéről és az igénylők névjegyzékének összeállításáról tartott tájékoztatót Marosvásárhelyen a Magyarok Világszövetségének két képviselője, Borbély Imre, a Kárpát-medence régiójának elnöke és András Imre, az elnökség tagja. Az előadók elmondták, hogy a kettős állampolgárság gondolata még 1994-ben megszületett, amikor Kolozsváron Tőkés László, Markó Béla, Duray Miklós, Pozsgay Imre és mások a határon túli magyarságnak az anyaországhoz fűződő viszonyát megvizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy a nemzeti egység megvalósításának egyetlen esélye a magyar állampolgárság kiterjesztése. Arra a kérdésre, hogy milyen jogosítvánnyal járna a külhoni állampolgárság, Borbély Imre elmondta: egy "legyengített erejű állampolgárság lenne", amely nem tenné lehetővé az anyaországban való letelepedést, viszont szabályozná a munkavállalás és az egészségügyi-szociális ellátás jogkörét. Ki jogosult a külhoni állampolgárságra? Aki magyarnak vallja magát, ismeri a nyelvet, valamely felmenője valaha magyar állampolgár volt, az utódállamok valamelyikében született vagy felmenői innen származnak. Az RMDSZ csúcsvezetése korábban határozottan visszautasította a külhoni állampolgárságra vonatkozó elképzeléseket, az Operatív Tanács szeptember 26-ai döntése értelmében kénytelen-kelletlen mégis felvállalta azt. /Sz. L.: A külhoni állampolgárságról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 7./

Az ellenzéki Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának (RTDP) semmi kifogása nem lenne az ellen, hogy választási győzelme esetén kormánykoalícióra lépjen a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel - jelentette ki Ion Iliescu, a párt elnöke. Az RMDSZ egyik alapfeltételét, a magyar nyelvű állami egyetem létrehozását illetően Iliescu azt hangsúlyozta az MTI-nek: a lényeg az, hogy a romániai magyar fiatalok anyanyelvükön is tanulhassanak. Véleménye szerint ez a jelenleg meglévő keretek között is lehetséges. Kijelentette: ha a romániai magyar fiatalok az oktatás minden szintjén csak magyarul tanulnak, nem fogják kellő mértékben ismerni a román nyelvet ahhoz, hogy sikerrel tudjanak munkába állni, beilleszkedjenek a társadalomba. "Ha valaki Magyarország számára akar tanulni, akkor jobb, ha azt Budapesten teszi" - szögezte le. Szerinte Románia akár leckét is adhatna Magyarországnak, mivel a magyarországi nemzeti kisebbségeknek a Romániában élő nemzeti kisebbségektől eltérően nem biztosítják a parlamenti képviselet lehetőségét, és a Magyarországon élő román nemzetiségűek távolról sem tanulhatnak olyan mértékben anyanyelvükön, mint a romániai magyarok. A Mediafax román hírügynökség kiemelte, hogy Iliescu nem támogatja "az oktatásban is megnyilvánuló szegregációt". Iliescu leszögezte, hogy a koalíciós tárgyalásokon alakulata nem fogja elfogadni, ha az esetleges partner saját programját akarja rájuk kényszeríteni. /Sz. Ö.: Iliescu az RMDSZ-RTDP koalícióról. Magyarul tanulni inkább csak Budapesten?! = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 8./ Iliescu kijelentette: Arra is lehet megoldást találni, hogy a BBTE szenátusában a magyarok kisebbségben vannak. Elképzelése szerint ilyen megoldás lehetne az, hogy az egyetem szenátusa két egyenjogú, egy magyar és egy román kamarából állna. Az is megoldási lehetőséget kínálhatna, hogy az egyetem rektori tisztét, egymást felváltva, román és magyar nemzetiségű professzorok töltsék be. /Iliescu: Két egyenjogú - egy román és egy magyar - kamarát a BBTE szenátusában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

" A rendszerváltás után minden parlamenti választás előtt megjelent (valahol) az RMDSZ-szel szemben "alternatívát" kínáló liberális színezetű, vagy éppenséggel vitézkötéses magyar párt. Rendeltetése: megosztani a hazai magyarságot, hogy lehetőleg minél kevesebb szavazat jusson az RMDSZ-nek. Valakik a háttérből "létrehozzák" és pénzelik ezeket a kizárólag választási időszakokra alakult magyar pártokat. Vannak magyar nemzetiségű képviselő- és szenátorjelöltjeik román pártoknak is. A magyarbarátsággal nem vádolható Nagy-Románia Párt - a Corneliu Vadim Tudor szenátor úré - egyik vezető politikusa, Iuliu Furo szenátor úr - szintén magyar származású. Eszünkben sincs azonban bármit is szemére vetni Furo szenátor úrnak, vagy a liberális, esetleg más román pártok színeiben fellépő magyar, vagy magyar származású politikusoknak. Ők ugyanis alapvető emberi jogukkal élve, meggyőződésüket követik. Ezzel szemben az "alternatív"-nak szánt magyar pártok bábfigurái nagyon jól tudják, hogy bármit is tennének - nem érhetik el a parlamentbe való bejutás küszöbét. Pártjuk - ezúttal a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt - nem képviselőket akar küldeni a parlamentbe, hanem minél több RMDSZ-képviselőt szeretne kiszorítani onnan, szavazatokat hódítva el az RMDSZ-től. Vajon melyik hazai politikai párt vagy formáció pénzeli őket? - A választásokon az RMDSZ "alternatívájaként" induló párt-pártok úgynevezett magyar politikusai: gyászmagyarok. /Fodor Sándor: Gyászmagyarok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./"

Arad RMDSZ-es szenátorjelöltje, Hosszu Zoltán ügyvéd a megye magyarságának összefogására és helyes döntésére számítva indul a nov. 26-i választáson. Az aradi magyarok jogos követeléseinek megvalósításáért is harcolna - a Csiky Gergely Iskolacsoport épületéért, a Szabadság-szobor méltó helyen való felállításáért, a román-magyar határ légiesítéséért. /Németh Beatrix: "Jó törvények kerüljenek ki a parlamentből" Hosszu Zoltán szenátorjelölt konkrét tervei. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./

Markó Béla szövetségi elnök a vele készült interjúban cáfolta, hogy javasolták volna: az RMDSZ vonja vissza Frunda György jelölését. Ez csak román nyelvű sajtóban elterjedt álhír, hogy a koalíciós partnerek felkérték őt a jelölés visszavonására. Iliescu pártjával /PDSR/ való esetleges együttműködésről elmondta: "Egyelőre két akadálya van az együttműködésnek: az egyik a múlt, a másik a jelen. Gondolok itt a PDSR-nek az 1990 és 1996 közötti szereplésére, Iliescu viszonyulására a magyar kérdéshez - mindezt nekik kellene rendezniük. Ők nagyon sokat ártottak '90 és '96 között a magyarságnak, s mi ezen nem tudjuk túltenni magunkat." Továbbá egyelőre nincs olyan programjuk, amelyre alapozni lehetne az együttműködést. Az RMDSZ koalícióra lépése esetén alapfeltétel az önálló magyar egyetem létrehozása, a földtörvény maradéktalan alkalmazása, az elkobzott egyházi javak kérdésének rendezése. /Markó Béla az RMDSZ-PDSR szövetségről. = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./

Tamás Sándor háromszéki képviselő /sz. Zágon, 1966/ Budapesten szerezte meg az egyetemi diplomát. Természetesnek tartotta, hogy az egyetem elvégzése után hazatér. A Reform Tömörülésnek alapító tagja, jelenleg az alelnöke. 1994-ben tagja lett az SZKT-nak, az RT jelöltjeként. 1995-ben, amikor elvégezte az egyetemet, hazaköltözött Erdélybe és Tőkés László püspöknek, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének volt a közéleti tanácsosa Nagyváradon. 1996-ban, hazaköltözött Kézdivásárhelyre. Rövidesen a kézdivásárhelyi RMDSZ elnökévé választották, 1996 őszén pedig az RMDSZ parlamenti képviselőjévé. A parlamentben három és fél évig a jogi, fegyelmi és mentelmi szakbizottságban, majd a szövetség érdekében az utolsó félévben a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási szakbizottságban tevékenykedett. Részt vett a föld és erdőtulajdon visszaállításáról szóló 2000/1-es törvény megalkotásában. Három képviselőtársával, Birtalan Ákossal, Ráduly Róberttel és Garda Dezsővel saját költségen egy kis tájékoztató könyvecskét adtak ki, hogy az emberek megismerjék jogaikat, a földtörvénnyel kapcsolatban. Ezen túl pedig rengeteg találkozót tartottak. Más törvények kidolgozásában is közreműködött. Felszólalt az úgynevezett Agache-ügyben, az ártatlanul megvádolt kézdivásárhelyi lakosok védelmében. Kudarcnak érzi, hogy nem sikerült leállítani azt a kezdeményezést, amit a Nagy-Románia Párt és a PDSR tett a mezőgazdasági kutatás címszó alatt. Országos szinten több mint 83 ezer hektár területet próbáltak visszatartani a reprivatizáció alól. E törvénytervezetet nem sikerült teljes mértékben megállítani, csak részben. /Éltes Enikő: Nem csak a "törvénygyárban" kell dolgozni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./

Balogh Zoltán, az RMDSZ dési elnöke adott összefoglalót az EMKE helyi működéséről. Október elejétől új könyvtárosa van Désen az Incze János Magyar Közkönyvtárnak: Joó Kinga a jövőben könyvtáros és folklór-referens. Az Apró Aranyeső Tánccsoport keretében néptáncoktatás folyik. Az Incze János Közkönyvtár 5571 kötetes. Sikeresen szerepelt az Aranyeső néptáncegyüttes a Samys Fesztivál rendezvényen. - Déscichegyen is megalakult az önálló RMDSZ-szervezet, mintegy 300 taggal. /Balogh Zoltán RMDSZ elnök, Dés: Dési EMKE rendezvények. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./

Nov. 9-én tartják Marosludason a millenniumi rendezvénysorozat ünnepi megnyitóját. Emléktáblát helyeznek el Marosludas nagy szülötte, dr. Buday Árpád régész-történész professzor szülőházán, majd az RMDSZ székházában Bajusz István kolozsvári előadótanár nyitja meg a tudósnak szánt emlékkiállítást. Nov. 10-én Szent István királyról szóló vetélkedővel folytatódik a rendezvénysorozat, meghívottjuk: Kádár Gyula történész. /Millenniumi rendezvények Marosludason. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./